Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
1. Kereszténység az ókorban
0
/
3
Pont
0
2. Középkori kultúra
0
/
8
Pont
0
3. Középkori magyar történelem
0
/
5
Pont
0
4. Kapitalista világgazdaság
0
/
5
Pont
0
5. Magyarország a XVIII. században
0
/
6
Pont
0
6. USA alkotmánya
0
/
6
Pont
0
7. 1848/49-es szabadságharc
0
/
7
Pont
0
8. Második világháború
0
/
4
Pont
0
9. Két világháború közötti magyar gazdaság
0
/
6
Pont
0
10. 1956-os forradalom
0
/
3
Pont
0
11. Európai integráció
0
/
4
Pont
0
12. Jelenkori magyar társadalom
0
/
4
Pont
A helyes válasz
1. A feladat a kereszténység ókori történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) A következő forrásrészletek a kereszténység történetének alapvető dokumentumai. Tegye kiadásuk kronológiai sorrendjébe a szövegeket!
(A helyes sorrend: 1 pont.)
B) „A következő napon császári rendeletet függesztettek ki, amely szerint a keresztény hitet valló emberek elvesztik minden polgári jogukat és tisztségüket. Kínzásoknak kell őket alávetni, bármilyen rendűek és állásúak is az illetők. Ellenük mindenféle törvényszéki eljárásnak helye van, ők viszont nem fordulhatnak bírósághoz sem önkényeskedés, sem házasságtörés, sem rablás esetében.” (Egy ókori író művéből)
C) „Megparancsoljuk, hogy mindazon népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig.” (Császári rendelet)
D) „Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, […] Hiszek a Szentlélekben.” (Hitvallás)
A) „Elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek járó tisztelet megnyilatkozik, hogy ti. a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják” (Császári rendelet)
1. A feladat a kereszténység ókori történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Mikor adták ki az A) jelű forrásban idézett rendeletet?
(1 pont)
1. A feladat a kereszténység ókori történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Hol ülésezett a D) jelű forrásban idézett hitvallást először megszövegező zsinat?
(1 pont)
-ban.
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a szellemi vagy művészeti irányzatot!
a)
„Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások, amelyek a filozófiához tartoznak, ellentétesek legyenek a hittételekkel.”
(Aquinói Szent Tamás)
1. A szellemi irányzat neve:
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Döntse el az állításról az a) jelű forrás segítségével, hogy igaz vagy hamis!
Az irányzat egyik jellemzője a forrás alapján, hogy a hit és a tudomány összeegyeztethetetlen.
Igaz
Hamis
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a szellemi vagy művészeti irányzatot!
A művészeti irányzat / korstílus neve:
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a szellemi vagy művészeti irányzatot!
c)
„Az emberiség [...] szolgálatába állítja a természetet, méricskéli az eget, fürkészi a Tartarosz mélységét. Sem az ég nem tűnik számára túl magasnak, sem a Föld középpontja túl mélynek. [...] Semmilyen határt nem ismer. Egyszóval igyekszik irányítani és örökkévalóvá válni, mint Isten.”
(Egy XV. századi gondolkodó)
A szellemi irányzat neve:
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a szellemi vagy művészeti irányzatot!
A művészeti irányzat / korstílus neve:
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Találja meg a korstílus két jellemzőjét a szóhalmazban!
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Az akasztófa játék segítségével adja meg a szellemi irányzat egyik jellemzőjét!
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
2. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
Az irányzat egy jellemzője a forrás alapján, hogy az emberi testet élethűen ábrázolja.
Igaz
Hamis
3. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. 12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza. 14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.”
(I. László II. törvénykönyvéből)
d) Mikor uralkodott I. (Szent) László?
(Elemenként 1 pont.)
uralkodásának kezdete (évszám):
uralkodásának vége (évszám):
3. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. 12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza. 14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.”
(I. László II. törvénykönyvéből)
a) A bűnösség megállapításának melyik két módját említi a törvény? Találja meg a két helyes szakkifejezést a szófelhőben!
(1 pont)
3. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. 12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza. 14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.”
(I. László II. törvénykönyvéből)
b) Miért különbözik a bírói tévedés kétféle büntetése? Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő két fogalommal!
(1 pont)
Nagyobb bajnak tartja a törvény a
elengedését,
mint az
büntetését.
3. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. 12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza. 14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.”
(I. László II. törvénykönyvéből)
c) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
A törvény szigorára feltehetően azért volt szükség, mert jelentős tömegek változtatták meg a lakhelyüket a korszakban, mert nem akartak szolgasorba süllyedni.
Hamis
Igaz
4. A feladat a kapitalista világgazdaság új centrumának kialakulásához kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen kis ország, mely kisebb mint két jobb grófság nálunk, melynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erdeje vagy más háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (
amelyek igen nagyok
) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, amit szorgalmas kereskedésük révén […] a világ minden sarkából összeszednek.”
(Thomas Mun, angol kereskedő)
B)
„Váltóüzleteket kötnek, és […] számos helyre állítanak ki váltókat [...]. A váltók kiállítása a következő módon értendő. Ha egy kereskedőnek […] pénzre van szüksége, egy másiktól váltó útján annyit vesz fel, amennyire szüksége van; a váltólevélben pedig megmondja, hogy [...] mennyit vett fel, és hogy azt […] más ország kereskedőhelyein ugyanabban az értékben kifizetteti.”
(Ludovico Guicciardini)
a) Melyik országról / tartományról számolnak be a források?
(2 pont)
4. A feladat a kapitalista világgazdaság új centrumának kialakulásához kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen kis ország, mely kisebb mint két jobb grófság nálunk, melynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erdeje vagy más háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (
amelyek igen nagyok
) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, amit szorgalmas kereskedésük révén […] a világ minden sarkából összeszednek.”
(Thomas Mun, angol kereskedő)
B)
„Váltóüzleteket kötnek, és […] számos helyre állítanak ki váltókat [...]. A váltók kiállítása a következő módon értendő. Ha egy kereskedőnek […] pénzre van szüksége, egy másiktól váltó útján annyit vesz fel, amennyire szüksége van; a váltólevélben pedig megmondja, hogy [...] mennyit vett fel, és hogy azt […] más ország kereskedőhelyein ugyanabban az értékben kifizetteti.”
(Ludovico Guicciardini)
c) A forrásokban bemutatott térség egyik városa a kora újkor pénzügyi központjává vált. Miután a spanyol csapatok feldúlták, vezető szerepét elvesztette. Mi a város neve?
(2 pont)
4. A feladat a kapitalista világgazdaság új centrumának kialakulásához kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen kis ország, mely kisebb mint két jobb grófság nálunk, melynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erdeje vagy más háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (
amelyek igen nagyok
) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, amit szorgalmas kereskedésük révén […] a világ minden sarkából összeszednek.”
(Thomas Mun, angol kereskedő)
B)
„Váltóüzleteket kötnek, és […] számos helyre állítanak ki váltókat [...]. A váltók kiállítása a következő módon értendő. Ha egy kereskedőnek […] pénzre van szüksége, egy másiktól váltó útján annyit vesz fel, amennyire szüksége van; a váltólevélben pedig megmondja, hogy [...] mennyit vett fel, és hogy azt […] más ország kereskedőhelyein ugyanabban az értékben kifizetteti.”
(Ludovico Guicciardini)
b) Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A térség gazdagsága a távolsági kereskedelemnek és a pénzügyleteknek köszönhető.
Igaz
Hamis
5. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik.
A térképvázlat betűjelei a korabeli Magyarország néhány sajátos igazgatású területét, illetve a migrációban résztvevő népcsoportját mutatják. Azonosítsa a betűjeleket! Írja a területek és a népcsoportok nevét a megfelelő szövegdobozba! Kettőt segítségül megadtunk.
(Elemenként 1 pont.)
Terület neve
a)
b)
c) Horvátország (és Szlavónia)
d)
Népcsoport neve
e) német
f)
g)
h)
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
a) Elsősorban kiket ért az alkotmány szövege „minden egyéb személy” alatt?
(Válaszként nem fogadható el: nők, gyerekek.) (1 pont)
-(á)kat
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
b)
A képviselők (a Képviselőház tagjai) számának meghatározása kompromisszumot jelentett az északi és a déli államok között. Ennek a kompromisszumnak a lényegét próbálja az állítás megfogalmazni.
Döntse el a forrás alapján, hogy igaz vagy hamis az állítás!
(1 pont)
A déli államok beszámíthatták rabszolgáikat a lakosság számába, de nem ugyanúgy, mint a szabad lakosokat.
Hamis
Igaz
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
c) Hogyan rendelkezik a forrás első bekezdése a választójogról?
Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)
A választójogot cenzushoz köti.
Általános választójogot rendel el.
A választójogot nem szabályozza általánosan.
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
d) A c) feladatrészben adott válaszát indokolja a forrás alapján az akasztófa játék segítségével!
(1 pont)
.
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
f) Hány évre szól (az első választásokat kivéve) a szenátorok mandátuma?
(1 pont)
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, s az egyes államok választói az [adott] állam […] törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják
minden egyéb személy
számának háromötödét. […] New Hampshire állam három, Massachusetts állam nyolc, Rhode-Island egy, Connecticut állam öt, New York állam hat, New Jersey állam négy, Pennsylvania állam nyolc, Delaware állam egy, Maryland állam hat, Virginia állam tíz, Észak-Carolina állam öt, Dél-Carolina állam öt, Georgia állam három képviselő választására jogosult. […]
3. § Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.
Közvetlen az első választást követő összeülés után a szenátorokat a lehetőség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az első osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik év, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszűnik, s így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá.”
(Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
e) Hány szenátora volt az Egyesült Államoknak az alkotmány kiadásakor?
(1 pont)
7. A feladat az 1848/49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos.
Töltse ki a táblázatot a szöveges források, a térképvázlat és ismeretei segítségével! A b) és c) betűjelű forrásban leírt esemény időpontját nem kell megadnia.
a)
„[A csata előtti napon] érkeztek meg a
tábor
ba az országgyűlésnek küldöttei, hogy Mógát felszólítsák, miszerint Jelačić további előrenyomulását meggátolja. […] Én gyors léptekkel előrenyomultam a hegy élére. [Az ellenséges seregek] aránylag csekély ellenállás után hátat fordítottak, és oly sebesen rohantak lefelé, hogy alig bírtunk néhányat elérni. […] A tüzelés az egész vonalon szűnni kezdett, és déltájban meg is szűnt.”
(Perczel Miklós ezredes visszaemlékezése)
b)
„Véres utcai harc után, melyet derék ütegeink támogattak, elfoglaltuk a
falu
t. […] Az osztrákok túlnyomó ereje semmivé lett a magyarok lelkesült bátorsága előtt. Rendetlen tömegekben menekülnek Gödöllő felé, és a csatatért ott hagyják nekünk.”
(Klapka György tábornok visszaemlékezése)
c)
„Az utolsó magyar csapatok [is elhagyták a
vár
at]. Szétzüllöttek az ég minden tája felé. […] A sors ellenünk döntött, a küzdelem véget ért. […] Kedvezőbb föltételeket a fegyverletétel fejében teljes lehetetlenség volt az ellenségtől ama viszonyok között kieszközölnünk.”
(Klapka György tábornok visszaemlékezése)
Az idézet betűjele:
a)
A település, amelyhez a
forrásban aláhúzott helyszín
köthető:
A település
sorszáma a
térképen
Az forrásban leírt csata
időpontja (év, hónap, nap):
Az idézet betűjele:
b)
A település, amelyhez a
forrásban aláhúzott helyszín
köthető:
A település
sorszáma a
térképen:
Az forrásban leírt csata
időpontja (év, hónap, nap): 1849. április 6.
Az idézet
betűjele:
c)
A település, amelyhez a
forrásban aláhúzott helyszín
köthető:
A település
sorszáma a
térképen:
Az forrásban leírt csata
időpontja (év, hónap, nap): -
8. A feladat a második világháborúval kapcsolatos.
Az idézetek a később szövetségeseknek nevezett három nagyhatalom legmagasabb rangú politikai vezetőitől származnak. Nevezze meg az idézetek szerzőit!
Egy személy többször is szerepelhet. (Elemenként 1 pont.)
a)
„Egyszer, amikor [egy vidéki városunkban] jártam, belekerültem egy
légitámadásba. Bevezettek egy nagy alagútba, a lakosság jelentős része állandóan ott
tartózkodott. Amikor egy negyedóra múlva kijöttünk, füstölgő romokat láttunk.”
(Visszaemlékezés az 1940. év eseményeire)
b)
„A legfontosabb, sürgető feladatunk az, hogy fegyverarzenálként szolgáljunk
a védekező országok és saját magunk számára. […] Ennek a célnak a
megvalósításában nem fog minket megfélemlíteni a diktátorok azon fenyegetése,
hogy a nemzetközi jog megsértéseként és háborús cselekményként kezelik azon
demokráciák megsegítését, amelyek ellenállni merészelnek támadásuknak. Az ilyen
segítségnyújtás nem háborús cselekmény […].”
(Beszéd, 1941)
c)
„Mit nyert és mit veszített a fasiszta Németország azzal, hogy hitszegő módon
széttépte az egyezményt? Másfél éven át biztosítottuk országunknak a békét és azt a
lehetőséget, hogy erőinket előkészítsük az ellenállásra, ha a fasiszta Németország az
egyezmény ellenére meg merné támadni országunkat.”
(Beszéd, 1941)
d)
„Az utóbbi 25 évben senki sem volt a kommunizmus következetesebb
ellenfele nálam. A kommunizmus elleni nyilatkozataimból egy szót sem vonok
vissza. De a most kibontakozó látvány előtt minden elhalványul. […] Nekünk csak
egy megmásíthatatlan célunk van: eltökélt szándékunk Hitler és a náci rezsim
minden nyomának megsemmisítése. […] Harcolni fogunk ellenük a szárazföldön, a
vízen és a levegőben […].”
(Beszéd, 1941)
9. A feladat a két világháború közötti magyar gazdasággal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Nevezze meg azokat az iparágakat, amelyekre az állítások vonatkoznak!
A táblázatban szereplő iparágak közül válasszon! Két iparág kimarad. (Elemenként 1 pont.)
a)
A gazdasági világválság idején az export jelentősen visszaesett, a termelés nagyjából
harmadával csökkent.
b)
Az első világháború előtt az Ausztriával folytatott vámmentes kereskedelem gátolta
fejlődését, az 1920-as évek végére viszont a háború előttinek többszörösére nőtt a termelés.
c)
Modern iparágnak számított, termelése a gazdasági világválság idején sem csökkent.
-termelés
d)
A trianoni béke következtében nyersanyaghiánnyal küzdött, és bár termelése 1924 és 1929
között több mint kétszeresére nőtt, a háború előtti szintet így sem tudta elérni.
9. A feladat a két világháború közötti magyar gazdasággal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Döntse ele a következő állításról, hogy igaz vagy hamis!
Az élelmiszeripar termelésének visszaesése, a gabona árának zuhanása jól mutatja, hogy a gazdasági világválság jelentős mértékben sújtotta a mezőgazdaságot.
Igaz
Hamis
9. A feladat a két világháború közötti magyar gazdasággal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
f) Mit jelent a következő állítás? Egészítse ki a következő hiányos mondatot a grafikon alapján!
(1 pont)
A gazdasági világválság idején Magyarországon drámai mértékben kinyílt az agrárolló.
A gabona ára
(kisebb/nagyobb/ugyanolyan) mértékben
(csökkent/nőtt), mint az iparcikkeké.
10. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc külpolitikai összefüggéseivel kapcsolatos.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
„A(z) [
a
] nemzet most lazít a szeretett hazáját fojtogató szovjet elnyomáson. A hősi magyar nép pedig a Vörös Hadsereg páncélosainak halált osztó tüzével száll szembe. Ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. És minden, a szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden igazán hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket feláldozók. Az Egyesült Államok másokkal együtt e szellemben cselekedett ma, amikor a(z) [
b
] elé vitte a magyar kérdést. […]
Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek.
Barátainknak, és egy új és baráti, és immáron nem megosztott Európa részeinek tekintjük őket. ”
(Dulles amerikai külügyminiszter beszéde, 1956. október 27.)
a) Melyik nemzet neve hiányzik a szöveg [a] betűjellel jelzett részéből?
10. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc külpolitikai összefüggéseivel kapcsolatos.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
„A(z) [
a
] nemzet most lazít a szeretett hazáját fojtogató szovjet elnyomáson. A hősi magyar nép pedig a Vörös Hadsereg páncélosainak halált osztó tüzével száll szembe. Ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. És minden, a szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden igazán hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket feláldozók. Az Egyesült Államok másokkal együtt e szellemben cselekedett ma, amikor a(z) [
b
] elé vitte a magyar kérdést. […]
Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek.
Barátainknak, és egy új és baráti, és immáron nem megosztott Európa részeinek tekintjük őket. ”
(Dulles amerikai külügyminiszter beszéde, 1956. október 27.)
b) Melyik intézmény / szervezet neve hiányzik a szöveg
betűjellel jelzett részéből?
10. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc külpolitikai összefüggéseivel kapcsolatos.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
„A(z) [
a
] nemzet most lazít a szeretett hazáját fojtogató szovjet elnyomáson. A hősi magyar nép pedig a Vörös Hadsereg páncélosainak halált osztó tüzével száll szembe. Ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. És minden, a szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden igazán hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket feláldozók. Az Egyesült Államok másokkal együtt e szellemben cselekedett ma, amikor a(z) [
b
] elé vitte a magyar kérdést. […]
Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek.
Barátainknak, és egy új és baráti, és immáron nem megosztott Európa részeinek tekintjük őket. ”
(Dulles amerikai külügyminiszter beszéde, 1956. október 27.)
c) Milyen következményekkel járt a magyar forradalom és szabadságharc szempontjából az aláhúzott mondatban megfogalmazott állítás? Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő ország nevével!
Az
fegyveresen nem avatkozott bele a magyarországi eseményekbe.
11. A feladat az Európai Unió kialakulásának előzményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„1962 közepéig Adenauer és én körülbelül negyvenszer írtunk egymásnak. Tizenötször találkoztunk. Több mint száz órát tárgyaltunk. Minthogy e két, oly hosszú ideig szembenálló nemzet új keletű kapcsolatait ünnepélyes keretek között szándékozom szentesíteni, a kancellárt hivatalos látogatásra hívom […].
[…]
Én mindig is éreztem, ám most még erősebben érzem, mint valaha, e földrészt benépesítő nemzetek közös vonásait. […] Természetüknél fogva az lenne a legmegfelelőbb, ha
egy egészet alkotnának
úgy, hogy az a világban felépítése és természete révén a középpontban foglalna helyet.”
(Részletek De Gaulle emlékirataiból)
b) Mi volt De Gaulle legmagasabb politikai tisztsége?
11. A feladat az Európai Unió kialakulásának előzményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„1962 közepéig Adenauer és én körülbelül negyvenszer írtunk egymásnak. Tizenötször találkoztunk. Több mint száz órát tárgyaltunk. Minthogy e két, oly hosszú ideig szembenálló nemzet új keletű kapcsolatait ünnepélyes keretek között szándékozom szentesíteni, a kancellárt hivatalos látogatásra hívom […].
[…]
Én mindig is éreztem, ám most még erősebben érzem, mint valaha, e földrészt benépesítő nemzetek közös vonásait. […] Természetüknél fogva az lenne a legmegfelelőbb, ha
egy egészet alkotnának
úgy, hogy az a világban felépítése és természete révén a középpontban foglalna helyet.”
(Részletek De Gaulle emlékirataiból)
c) Mi volt az európai egység létrehozásának fő célja De Gaulle szerint? FEgészítse kia hiányos mondatot a forrás második bekezdése alapján!
Európa világpolitikai súlyának
(növelése/csökkentése).
11. A feladat az Európai Unió kialakulásának előzményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„1962 közepéig Adenauer és én körülbelül negyvenszer írtunk egymásnak. Tizenötször találkoztunk. Több mint száz órát tárgyaltunk. Minthogy e két, oly hosszú ideig szembenálló nemzet új keletű kapcsolatait ünnepélyes keretek között szándékozom szentesíteni, a kancellárt hivatalos látogatásra hívom […].
[…]
Én mindig is éreztem, ám most még erősebben érzem, mint valaha, e földrészt benépesítő nemzetek közös vonásait. […] Természetüknél fogva az lenne a legmegfelelőbb, ha
egy egészet alkotnának
úgy, hogy az a világban felépítése és természete révén a középpontban foglalna helyet.”
(Részletek De Gaulle emlékirataiból)
a) Az európai egység kialakulásának mely alapvető politikai előfeltételét teremtették meg azok a lépések, amelyekről forrás első bekezdése szól? Válaszát az akasztófa játék segítségével adja meg!
–
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
11. A feladat az Európai Unió kialakulásának előzményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„1962 közepéig Adenauer és én körülbelül negyvenszer írtunk egymásnak. Tizenötször találkoztunk. Több mint száz órát tárgyaltunk. Minthogy e két, oly hosszú ideig szembenálló nemzet új keletű kapcsolatait ünnepélyes keretek között szándékozom szentesíteni, a kancellárt hivatalos látogatásra hívom […].
[…]
Én mindig is éreztem, ám most még erősebben érzem, mint valaha, e földrészt benépesítő nemzetek közös vonásait. […] Természetüknél fogva az lenne a legmegfelelőbb, ha
egy egészet alkotnának
úgy, hogy az a világban felépítése és természete révén a középpontban foglalna helyet.”
(Részletek De Gaulle emlékirataiból)
d) Nevezze meg - az akasztófa játék segítségével - szakkifejezéssel azt a folyamatot, amelynek célját megfogalmazza a forrás aláhúzott része!
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
12. A feladat a jelenkori magyar társadalom történetéhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
(Elemeként 1 pont.)
a) Milyen közvetlen demográfiai következménye van az ábrázolt folyamatoknak? Egészítse ki a hiányos mondatot!
A szülések számának
(emelkedése/csökkenése).
12. A feladat a jelenkori magyar társadalom történetéhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
(Elemeként 1 pont.)
b) Nevezze meg az akasztófa játék segítségével az ábrázolt folyamatok valamely társadalmi okát!
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
12. A feladat a jelenkori magyar társadalom történetéhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
(Elemeként 1 pont.)
Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis!
A kördiagram alapján a magyar nyugdíjrendszer egyik fontos problémája, hogy kevés a munkaképes korú járulékfizető.
Igaz
Hamis
12. A feladat a jelenkori magyar társadalom történetéhez kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
(Elemeként 1 pont.)
d) Milyen intézkedéssel mérsékelhető a diagramról leolvasható probléma? Egészítse ki a hiányos mondatot a zárójelben szereplő fogalmak közül a helyessel.
A nyugdíjkorhatár
(emelésével/csökkentésével).
A foglalkozás befejeződött.
0