Emelt szintű biológia érettségi - 2022. május

Bevezető

Kedves érettségire készülők!

Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni.

A mindenki számára közös feladatok (I–IX.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (X.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania!

Sikeres felkészülést kívánunk!

I. Nitrogénforgalom (6 pont)

1. Az anaerob élőlények – szemben az aerobokkal – nem igényelnek oxigéngázt, sőt sokszor kerülik is azt. Ennek ismeretében miért előnyös a szántás a haszonnövények termesztésekor? (Válassza ki a helyes megoldást!)

Így csökken a talaj nitrogéntartalma, mert a nitrifikáló baktériumok aerobok.

Így kisebb a talaj nitrogénvesztesége, mert a denitrifikáló baktériumok aerobok

Így csökken a talaj nitrogéntartalma, mert a nitrifikáló baktériumok aerobok.

Így kisebb a talaj nitrogénvesztesége, mert a denitrifikáló baktériumok anaerobok.

Így kisebb a talaj nitrogénvesztesége, mert a nitrifikáló baktériumok anaerobok.

I. Nitrogénforgalom (6 pont)

2. A fenti ábrán a nitrogén biológiai körforgásának vázlata látható. A, B, D és E betűvel egy-egy folyamatot, C betűvel egy szervetlen anyagot jelöltünk. A folyamatokban betöltött szerepük alapján nevezze meg a baktériumokat, illetve a C betűvel jelölt anyagot! (3 pont)

A: baktériumok

B: baktériumok

C:

I. Nitrogénforgalom (6 pont)

3. Hol mehet végbe az E jelű folyamat az alábbiak közül?

Minden eukarióta élőlény mitokondriumaiban.

A talaj szervetlen alkotórészei között.

A növényevők bélrendszerében.

A növényi sejtekben.

I. Nitrogénforgalom (6 pont)

4. „A tavak vizébe juttatott nagy mennyiségű foszfát és szervetlen nitrogénvegyület közvetlen hatásaként megnövekszik a(z) ................................................ .”

Válassza ki, melyik kifejezés illik a mondat végére!

ott élő halfajok száma.

a víz fényáteresztő-képessége.

a termelők biomasszája.

a védett élőlények gyakorisága.

a terület természetvédelmi értéke.

II. Védendő kártevők (10 pont)

A mezei hörcsög elsősorban az alföldeken, mezőgazdaságilag művelt területeken fordul elő. Sok helyen már megritkult, védelemre szorul. Táplálékát elsősorban zöld növényi részek, gabonamagvak és gyümölcsök alkotják. Föld alatti lakójárataiban akár 15 kg magot is felhalmozhat télire. Emellett állati eredetű táplálékot is fogyaszt, megeszi a rovarokat, gilisztákat és csigákat is.
A hörcsög kedvelt tápláléka például a parlagi sasnak, a baglyoknak, rókának. Mezőgazdasági kártétele miatt az ember irtja. A hörcsögök gyérítésére csapdákat használnak, de indokolt esetben (engedéllyel) kémiai védekezésre is mód van: mérgező füstöt kibocsátó patronokat helyeznek el a hörcsögök járataiban.
Kedvező körülmények esetén a hörcsög évente akár háromszor is szaporodhat. A szaporodási időszak áprilistól júliusig tart. Egy-egy nőstény 4-16 kölyköt hoz a világra. A kicsik csupaszon és vakon születnek, de a szoptatás hatására elég gyorsan fejlődnek, testüket már pár naposan selymes piheszőr borítja.
Az 1990-es évekig kötelező volt a gazdáknak hörcsöggyérítést végezni abban az esetben, ha hektáronként legalább 2 lakott járatot találtak. A hörcsögök túlszaporodása, amely 5-10 évenként tapasztalható, néha napjainkban is komoly gondot okoz. 2017-ben Heves megye egyes területein is nagy egyedszámot mértek, ezért a Bükki Nemzeti Park munkatársai csapdákkal fogták be a hörcsögöket, és a kezelésükben álló, nem mezőgazdasági területeken engedték szabadon az állatokat.

A szöveg és tanulmányai alapján oldja meg a feladatokat!

1. Válasszon ki két olyan tényt a szövegből, amely igazolja, hogy a hörcsög az emlősök közé tartozik!

kedvelt tápláléka a parlagi sasnak, a baglyoknak, rókának

a kicsik vakon születnek

évente háromszor is szaporodhat

testüket már pár naposan selymes piheszőr borítja

állati eredetű táplálékot is fogyaszt

szoptat

II. Védendő kártevők (10 pont)

2. Milyen szerepeket tölthet be a hörcsögpopuláció egy élőhely táplálékhálózatában? (Válassza ki a helyes állítást!)

másodlagos fogyasztó és csúcsragadozó

elsődleges fogyasztó és csúcsragadozó

csak elsődleges fogyasztó lehet

másodlagos fogyasztó és lebontó

elsődleges fogyasztó és másodlagos fogyasztó

II. Védendő kártevők (10 pont)

3. A szöveg alapján melyik populációs kölcsönhatástípus léphet fel a parlagi sasok és a rókák között egy alföldi területen? Abból induljon ki, hogy az adott időszakban a hörcsög a fő táplálékforrásuk.

Válasz:

II. Védendő kártevők (10 pont)

4. Az alábbi ábrán melyik egyenes mutatja leginkább a környezet eltartóképességét?

II. Védendő kártevők (10 pont)

5. Adjon két lehetséges magyarázatot a grafikonon nyilakkal jelölt létszámváltozásokra! (Válassza ki a helyes állításokat!)

táplálék megfogyatkozása

több csapadék

járványok

mezőgazdasági munkák

természetvédelmi megfigyelés

holdciklus

II. Védendő kártevők (10 pont)

6. Sok olyan állatfajt ismerünk, amelyek a hörcsögökhöz hasonlóan gradációra hajlamosak, és akár komoly károkat okozhatnak. Válassza ki, melyik két állítás igaz az ilyen fajokra! (2 pont)

Populációik könnyen alkalmazkodnak környezetük hirtelen változásához.

Általában ilyenek a nagymacskák populációi.

Általában rövid élettartam jellemzi egyedeiket.

Állandó környezetben sok generáción keresztül gyakorlatilag változatlan a populációik mérete.

Utódaikat hosszú időn át gondozzák.

II. Védendő kártevők (10 pont)

7. 1990-ben egy Békés megyei gazda 10 hektáros búzaföldjén hörcsögök éltek, és az év elején a járataik száma éppen elérte a kötelező gyérítés határát. Mennyi utódot hoztak volna létre a gazda földjén ebben az évben azok az egyedek, amelyek év elején a járatokban éltek, ha feltételezzük, hogy mindegyik járatban minden elléskor a lehetséges maximális számú utód született és minden járatnak egy nőstény lakója volt? Válaszát számítással támassza alá! (Csak számjegyeket írjon!)

Válasz: egyed

II. Védendő kártevők (10 pont)

8. Nevezzen meg a szöveg alapján egy olyan intézkedést, mely a természetvédelem céljait is figyelembe veszi!

vadászat

csapdázás és szabadon engedés nem mezőgazdasági területen

kémiai írtás

permetezés

mérgezés

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

A hang terjedési sebessége (c) adott körülmények között állandó, 340 m/s. A rezgés frekvenciájának (f, mértékegysége 1/s = Hz) és hullámhosszának (λ, mértékegysége m) szorzataként számítható ki.

1. Mely megállapítások igazak a hanggal kapcsolatban? (2 pont)

A gyenge légrezgés felerősödik a középfülben.

A belső fülből gerincvelői idegek szállítják az agyba az érző információt.

A kiadott hang erőssége egyesen arányos a hang hullámhosszával.

A mély hangok nagyobb frekvenciájúak, mint a magas hangok.

Mechanikai inger.

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

2. Mi a csiga felső járatának kezdeténél található, A-val jelölt hártya funkciója? Melyik hallócsonttal áll összeköttetésben? (Egészítse ki a szöveget!)

A hártya funkciója: lezárja a folyadékterét és lehetővé teszi a átterjedését

Ezzel a hallócsonttal áll összeköttetésben:

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

3. Válassza ki, melyik relációjel a megfelelő a következő meghatározások közé?

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

4. Válassza ki, melyik relációjel a megfelelő a következő meghatározások közé?

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

5. Válassza ki, melyik relációjel a megfelelő a következő meghatározások közé?

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

6. A csiga felső járatának kezdetétől hány mm-re vált ki depolarizációt a csigában egy 4,25 cm hosszú sípban keletkező alaphang? Számításának menetét rögzítse! (2 pont) (Csak számjegyeket írjon!)

Válasz: mm-re

III. Orgonasípok, emberi hangok (11 pont)

Az 1. ábra a belső fül 30 mm-es csigájának felső és alsó járatát kitekert formában ábrázolja, feltüntetve a különböző frekvenciákra érzékeny szakaszok helyét.

7. A belső fülből eredő ideg nemcsak a csigából, hanem a félkörös ívjáratokból és a tömlőcskéből és zsákocskából származó ingerületet is továbbítja. Mindkettő a fej helyzetét érzékeli, de másképpen. Fogalmazza meg a különbséget! (2 pont) (Egészítse ki a szöveget!)

Félkörös ívjáratok: a fej / test érzékelése

Tömlőcske: a fej helyzetének érzékelése.

IV. Hidrogéntermelő algák (5 pont)

Szegedi kutatók csoportja „új eljárást dolgozott ki a hidrogén fenntartható bioipari előállítására. „Hidrogéngáz közvetlenül, a napfény energiájának felhasználásával is létrehozható. A zöldalgák a fotoszintézis melléktermékeként hidrogént képesek termelni, a kloroplasztiszban található hidrogenáz enzimjeik segítségével.”

Természetes körülmények között a növények által felvett vízben lévő, és a fotoszintézis során kémiai reakcióba lépő hidrogénatom szerves molekulákba kerül.

1. A sejtlégzés melyik részfolyamatában, melyik sejtalkotóban keletkezik legnagyobb arányban a szerves vegyületek hidrogéntartalmából ismét víz? (2 pont)

a sejtlégzés részfolyamatának neve:

sejtalkotó:

IV. Hidrogéntermelő algák (5 pont)

2. A hidrogéngáz oxidációja során fölszabaduló energiát megfelelő berendezésben hőként hasznosíthatjuk. Nevezze meg azt a molekulát, amelyben a sejt a szerves vegyületek oxidációjakor felszabaduló energiát tárolja, és amelyet energiaigényes folyamatok során közvetlenül felhasználhat!

Válasz:

IV. Hidrogéntermelő algák (5 pont)

3. Hogyan változtatják meg a hidrogéntermelő algák a légkör szén-dioxid tartalmát? (Válassza ki a helyes állítást!)

Növekedésükkel és hidrogéntermelésükkel is csökkentik.

Növekedésük során csökkentik, hidrogéntermelésükkel nem változtatják meg.

Növekedésük során növelik, hidrogéntermelésükkel nem változtatják meg.

Növekedésük során nem változtatják meg, hidrogéntermelésükkel csökkentik.

Növekedésük során csökkentik, hidrogéntermelésükkel növelik.

IV. Hidrogéntermelő algák (5 pont)

4. A szövegben említett hidrogenáz enzim melyik vegyületcsoportba tartozik?

Lipid

Nukleinsav

Fehérje

Poliszaharid

Nukleotid

V. Szívciklus (10 pont)

A mellékelt diagram egyetlen szívciklus alatt lejátszódó nyomásés térfogatváltozásokat ábrázolja az aortában, a bal kamrában és a bal pitvarban. A szisztolé alatt a pitvarok, majd a kamrák izomzata húzódik össze (a diagramon ez a bal kamra). A diasztolé alatt a kamra izomzata elernyed. Az A, B, C és D betűk szívbillentyűk nyitódásának, illetve záródásának pillanatait jelölik.

1. Válassza ki, hogy a grafikon alatti ABCD betűjelzések közül melyiknél szerepelnek helyesen a nyílak, ha a fölfelé mutató nyíllal a vitorlás billentyűk nyitódásának, és lefelé mutató nyíllal záródásának pillanatát jelöljük! (2 pont)

A ↑

C ↑

B ↓

C ↓

B ↑

D ↓

D ↑

A ↓

V. Szívciklus (10 pont)

2. Az alábbi három ábra a szív három állapotát (X, Y, Z) mutatja a szívciklus során. Rendelje ezeket a működési állapotokat a szívciklus nyomás- és térfogatváltozási diagramjának megfelelő időintervallumaihoz (1, 2, 3, 4, 5). A szaggatott nyilak a véráramlás irányát, a folyamatos vonallal jelölt nyilak pedig a szívizom összehúzódását jelzik. (3 pont)

Válaszok:

X:

Y:

Z:

V. Szívciklus (10 pont)

3.a. Nevezze meg a szív elsődleges ingerképző központját!

Válasz:

V. Szívciklus (10 pont)

3.b. Jelölje helyét a szív rajzán!

V. Szívciklus (10 pont)

4. Hasonlítsa össze a 2. és a 4. időszakaszban a bal kamra nyomás-és térfogatviszonyait! Írja az alábbi szavakat a táblázat megfelelő celláinak betűjelei mellé! Egy szót többször is felhasználhat.

csökken, emelkedik, változatlan

A:

B:

C:

D:

V. Szívciklus (10 pont)

5. Számolja ki és adja meg a keringési perctérfogatot, feltételezve, hogy a szív összehúzódásainak ritmusa és erőssége folyamatosan a grafikonon jelzett marad! Rögzítse a számítás menetét!

cm³
/perc

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

Mendel az általa vizsgált tulajdonságok öröklődésmenetét korát meghaladó tudományos pontossággal tárta fel, ám a tulajdonságokért felelős allélok molekuláris jellemzését és a tulajdonságok megjelenésének biokémiai magyarázatát csak nemrég sikerült megadni. Az első ilyen tulajdonság a borsó magjának sima vagy ráncos alakja volt. Az azonosított Sbe1 gén a keményítő elágazását katalizáló enzimet (SBE1) kódolja, amely az elágazásmentes amilózmolekulán elágazásokat (1,6 kötéseket) hoz létre és ezzel amilopektin molekulákat képez. A domináns allél (R) homozigóta vagy heterozigóta állapotban elég SBE1 enzimet termel ahhoz, hogy az amilóz nagy részét amilopektinné alakítsa.

A ráncos fenotípust az Sbe1 gén mutáns allélja (r) hozza létre. A mutáció egy 800 bázispár hosszú DNS-szakasz beépülése a génbe. A génről átíródó mRNS alapján szintetizálódó enzimfehérje működésképtelen, nem képes a keményítő molekula elágazásait szintetizálni. Mivel az amilózmolekuláról könnyebben szakadnak le glükóz molekulák, mint az amilopektinről, a magas amilóztartalom egyben magasabb cukorkoncentrációt is okoz, ami nagyobb mennyiségű víz beáramlását okozza a fejlődő magba. A mag kialakulása és száradása során ezért több vizet veszít. Ez okozza a mag összeesését és ráncosodását.

1. Nevezze meg a képen látható borsómag nagybetűkkel jelölt részleteit! (3 pont)

A:

B:

C:

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

2. A három rész közül melyik nem a kettős megtermékenyítés eredményeként létrejött sejtekből fejlődik?

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

3. A mutációk eredményeként a géneknek új alléljai jöhetnek létre. Az alábbi állítások közül melyek fogalmazzák meg helyesen a mutációk lehetséges hatásait? (2 pont)

Lehetőséget adnak a populáció változó környezethez való alkalmazkodására.

Növelik a faj genetikai sokféleségét

Leállítják a természetes szelekció folyamatát.

Megváltoztatják a genetikai kódot.

Csökkentik az új fajok keletkezésének esélyét.

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

4. A kutatók bizonyítottan heterozigóta borsónövényeket kereszteztek. Az utódgenerációban megszámolták a sima és a ráncos magvakat. Az alábbiak közül melyik lehet legnagyobb valószínűséggel a kapott eredmény?

61 sima: 28 ráncos

50 sima : 50 ráncos

84 sima : 19 ráncos

89 sima: 32 ráncos

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

5. A mendeli genetika szóhasználata szerint egy gén domináns allélje elnyomja a recesszív allél megnyilvánulását. A „domináns” és „recesszív” kifejezések biokémiai értelmezését az alábbiak közül melyik írja le helyesen a Sbe1 gén esetében? (2 pont)

A recesszív allél alapján a mutáció miatt nem termelődik működőképes SBE1 enzim, ami homozigótákban ráncos fenotípust okoz.

A recesszív allél indító (promóter) régiójához a mutáció miatt nem tudnak a riboszómák kapcsolódni.

A recesszív Sbe1 allélról nem íródik át mRNS, és így enzimfehérje sem szintetizálódik.

Heterozigóta állapotban a domináns allél alapján is termelődik elég SBE1 enzim ahhoz, hogy az amilózt amilopektinné alakítsa.

A domináns allél enzimfehérjéi inaktiválják a recesszív Sbe1 allélt.

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

6. Miként okozhatja a leírt mutáció a kérdéses enzim működésképtelenségét? Adjon egy, az enzim szerkezetére vonatkozó lehetséges magyarázatot! (Válassza ki a helyes állításokat!)

az aminósavak közé más molekulák is kerültek

az aminosavlánc hossza megváltozott

a fehérjelánc iránya megváltozott

az aminósavak közötti kötések megváltoztak

az enzim térszerkezete megváltozott

az aminosavsorrend megváltozott

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

7. Nevezze meg azt a folyamatot, amely a sejtek magasabb cukortartalma miatt a víz beáramlását okozza a magba, és melynek feltétele az ép sejthártya!

Válasz:

VI. Mendeli tulajdonságok molekuláris értelmezése (12 pont)

8. Rendezze a ráncos mag kialakulásához vezető biokémiai és élettani folyamatokat a megfelelő okozati sorrendbe! Az események betűjeleit húzza a folyamatábra megfelelő helyére! Az első folyamat betűjelét megadtuk.

A) A domináns fenotípushoz képest nagyobb mennyiségű víz áramlik a tápszövetbe.
B) Az amilózról leváló cukor koncentrációja megemelkedik.
C) Az mRNS alapján működésképtelen enzimfehérje jön létre.
D) A képződő keményítő az 1,6-kötések (elágazások) nélkül jön létre.
E) Éréskor a mag vizet veszít és ráncossá válik.
F) A génről átíródó mRNS a sejtmagból a sejt citoplazmájába jut.
G) Az RNS-t létrehozó polimeráz enzim az Sbe1 gén kezdő szakaszához (promóteréhez) kötődik.

G →

→

VII. Mennyiségi öröklődés (9 pont)

A következő feladatokban egy növényfaj vizsgált mennyiségi tulajdonságát két gén (A és B) allélpárjai határozzák meg. A fenotípus kialakításában a gének azonos mértékben vesznek részt. A két gén eltérő kromoszómákon található.

Tisztavonalú, azaz homozigóta domináns és homozigóta recesszív törzsek keresztezésével létrehozott F1 generáció tagjait egymás között szaporítva létrehozzuk az F2 generációt. A külső körülmények mindenben azonosak.

1-4. Hasonlítsa össze az ember mennyiségi és a minőségi jellegeinek öröklődését! (Írja be az állítás után a megfelelő válasz betűjelét!)

A) Mennyiségi tulajdonságok öröklődése
B) Minőségi tulajdonságok öröklődése
C) Mindkettő
D) Egyik sem

1. A fenotípus kialakításában több fehérje, géntermék is szerepet kap vagy kaphat.

2. A tulajdonságokat uracil tartalmú nukleinsavak is átörökíthetik a következő
generációra.

3. A fenotípusok megnyilvánulásának mértéke a környezeti tényezők hatására
módosulhat.

4. Az ilyen tulajdonságok öröklődése mindig egymástól független módon történik.

VII. Mennyiségi öröklődés (9 pont)

5. Írja fel azokat a genotípusokat, amelyeknek megfelelő fenotípus az átlag és a maximális méret közé esik! (2 pont)

és

VII. Mennyiségi öröklődés (9 pont)

6. Egy kísérletben tesztelő keresztezéssel szeretnénk eldönteni, hogy az átlagos mennyiségi jellegű fenotípusok közül, melyik egyed kétszeresen heterozigóta.

Töltse ki a táblázatot! (3 pont) Az első oszlopban adja meg a kétszeresen heterozigóta egyedekkel elvégzett tesztelő keresztezés utódainak genotípusait! A második oszlopban adja meg a tesztelő keresztezés után az egyes fenotípusú egyedek arányát százalékos megoszlásban! A harmadik oszlopban egy betűjellel hasonlítsa össze a fenotípusok egymáshoz viszonyított nagyságát a következő kód alapján:
A. Maximális méretű;
B. Átlagnál nagyobb, de nem maximális méretű;
C. Átlagos méretű;
D. Átlagnál kisebb, de nem minimális méretű;
E. Minimális méretű

(A táblázatban szereplő számok mellé írja az oda illő válaszát!)

1:

2:   %

3:

4:

5:

6:   %

7:

8:

9:   %

VIII. Plazmolízis (6 pont)

Tanulók vöröshagyma allevélnyúzatot vizsgálnak fénymikroszkóppal.

1. Mely növényi szervekből áll a vöröshagyma képen jelölt része, és melyik szövettípusát vizsgálhatják így? (2 pont)

Szervek: és

Szövet:

VIII. Plazmolízis (6 pont)

Tanulók vöröshagyma allevélnyúzatot vizsgálnak fénymikroszkóppal.

2. Nevezze meg, hogy egyszerű fénymikroszkópos vizsgálattal, mely 3 sejtalkotó ismerhető fel ezen a módon! (Válassza ki a helyes megoldásokat!)

sejtfal

receptorok

enzimek

örökítőanyag

sejtmag

sejtplazma

VIII. Plazmolízis (6 pont)

Tanulók vöröshagyma allevélnyúzatot vizsgálnak fénymikroszkóppal.

3. A preparátumot néhány percig 5%-os KCl oldatban áztatták, ezzel plazmolízist váltottak ki. Írja le, mi a tapasztalható látvány, és mi a jelenség magyarázata! A magyarázat megadásakor használja fel a koncentráció és a féligáteresztő hártya kifejezéseket! (3 pont) (Egészítse ki a szöveget!)

Tapasztalat: a elvált a sejtfaltól, a összezsugorodott.

Magyarázat:
A sejtmembrán viselkedik, a membrán két oldalán a koncentrációja eltérő, ezért a sejtplazmában levő egy része a plazmából a környezetbe áramlik.

IX. Mirigyek (11 pont)

1. Helyezze el az alábbi mirigyeket a halmazábrában! Egy betűjel csak egy helyre kerülhet. (5 pont) (Először a pontra, majd a szövegdobozra kattintson!)

agyalapi mirigy

here

nyálmirigy

faggyúmirigy

mellékvese

IX. Mirigyek (11 pont)

2-5. Ismerje fel a jellemzett szerveket vagy szervrészleteket a leírásuk alapján, rendelje hozzájuk az ábrába előre beírt (F, G, H, I és J) betűk közül a megfelelőket, és írja a leírás melletti négyzetbe!

2. Az általa termelt váladék fokozza a biológiai oxidációt és hatással van a vér
kalciumion-koncentrációjára.

3. A nemi érés idején kezdi a váladéktermelést, működésének fontos jellemzője a
ciklikusság.

4. Váladéka elsősorban a testhőmérséklet csökkentésében játszik szerepet, de általa
sók is távoznak a szervezetből.

5. Az epe és a hasnyálmirigy váladékát a patkóbélbe ürítő cső.

IX. Mirigyek (11 pont)

6. Nevezze meg a J betűvel jelzett szervünket és adja meg az általa külső és belső elválasztású mirigyként termelt nedvek nevét is! (2 pont)

Név:

Belső elválasztású mirigyként termelt nedv:

Külső elválasztású mirigyként termelt nedv:

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

1. Mi jellemzi a hemoglobin jelölt részeinek kémiai felépítését? (Válassza ki a helyes válaszokat!)

α1, α2, β1, β2: poliszacharid alegységek, X: N-tartalmú gyűrűk, benne Fe2+ ionok

α1, α2, β1, β2: N-tartalmú gyűrűk, X: fehérje alegységek

α1, α2, β1, β2: fehérje alegységek, X: N-tartalmú gyűrűk, benne Fe2+ ionok

α1, α2, β1, β2: lipid láncok, X: fehérje alegységek

α1, α2, β1, β2: fehérje alegységek, X: hem

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

2. Állapítsa meg, hogy mit jelölhet az ábrán az „A vér” és a „B vér” kifejezés! (2 pont)

Az „A vér” a bal pitvarba érkező vér, a „B vér” jobb pitvarba érkező vér

Az „A vér” a tüdővéna, a „B vér” a tüdőartéria vére

Az „A vér” a bal kamra vére, a „B vér” jobb kamra vére

A „B vér” a tüdővéna, az „A vér” a tüdőartéria vére

Az „A vér” a vénás, a „B vér” az artériás vér a nagy vérkörben

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

3. A grafikon alapján állapítsa meg, hogy melyik állítás helyes a mioglobin és a hemoglobin oxigénkötésével kapcsolatban!

A hemoglobin kevesebb oxigénmolekulát ad le a test szöveteinek körülményei között, mint a mioglobin.

A hemoglobin oxigéntelítettsége 90 Hgmm-es oxigénnyomásnál több mint háromszor akkora, mint 20 Hgmm-es oxigénnyomásnál.

Annál hatékonyabb a molekula a szövetek és a tüdő közti oxigénszállításban, minél alacsonyabb oxigénnyomáson éri el oxigéntelítettsége az 50%-ot.

A mioglobin alkalmasabb a szövetek és a tüdő közti oxigénszállításra, mert a 20 Hgmm-es oxigénnyomásnál és a 90 Hgmm-es oxigénnyomásnál megkötött oxigénmolekulák számának különbsége kisebb, mint 10%.

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

4. A béta-thalassemia a vörösvértestek testi kromoszómán öröklődő betegsége. A betegség súlyos formájában a homozigóta recesszív csecsemők féléves korukra súlyos vérszegénység tüneteit mutatják, mert a hemoglobin béta-láncainak szintézise zavart szenved, emiatt a vörösvértestek feloldódnak. A szervezet fokozott vérképzéssel reagál. A gyermekek koponyacsontjai megvastagszanak, a gyermekek növekedése, fejlődése elmarad.

Magyarázza a csontok megvastagodását a béta-thalassemia leírt kórlefolyásával! (Válassza ki a helyes állítást!)

A vérszegénység miatt zavart szenved a veseműködés és a kalcium-anyagcsere, ez okozza a csontképződés zavarát.

A fokozott vérképzés miatt a felszaporodó vöröscsontvelő miatt vastagszanak meg a csontok.

Az vérszegénység miatti agyi oxigénhiány a koponya megvastagodását okozza.

Az oxigénhiány miatt fokozódik a csontképződés.

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

5. Delhiben felmérték a béta-thalasssemiában szenvedő betegek előfordulási gyakoriságát. 5408 személyből 296 bizonyult betegnek. Tekintsük az öröklést egygénesnek, a vizsgált populációt egyensúlyinak e betegség szempontjából! Határozza meg a betegséget okozó allél gyakoriságát! Írja le a számolás menetét! Az eredményt százalékban adja meg, egy tizedesjegy pontossággal!

Válasz: %

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

6. Adja meg, hogy két, a jelleg szempontjából egészséges fenotípusú ember házasságából mekkora valószínűséggel születik béta-thalassémiás gyerek Delhiben! Írja le a számolás menetét! Az eredményt százalékban adja meg, egy tizedesjegy pontossággal! (3 pont)

Válasz: %

X. A) A hemoglobin és a vörösvértestek (20 pont)

A rajz az egészséges hemoglobin szerkezetét mutatja.

A grafikon a hemoglobin és a mioglobin oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális) nyomásának függvényében.

Oxigén szaturáció = oxigéntelítettség

A vörösvértestek – esszé

Mutassa be a vörösvértestek felépítését és szerepét! Fogalmazásában térjen ki az alábbi vázlatpontok mindegyikére!
1. A vörösvértestek felépítésének jellegzetességei (színének magyarázata, alakja). (2 pont)
2. A membránjukon található jellegzetes antigének megnevezése, jelentőségük a vérátömlesztésben. (2 pont)
3. A vörösvértestek feladata, magashegyi edzőtáborok hatása a vörösvértestek számára, hatása a sportteljesítményre, indoklással. (3 pont)
4. A vérszegénység három, elvileg különböző, lehetséges oka. (3 pont)

(Figyelem, a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, minden beírt választ elfogad!)

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

Egy kirándulás tapasztalatai

Egy kirándulás során a diákok a hegycsúcs felé haladva két, a klímának megfelelő (klímazonális) erdőtípust (A és B) érintettek. Az „A” erdőtípust 400 m tengerszint feletti magasságon, a „B” erdőtípus ennél nagyobb magasságban kezdődött. Mindkét helyen feljegyezték az útközben megfigyelt leggyakoribb növényeket. A fajlisták felhasználásával adatbázist készítettek. A tanultak és az adatbázis alapján válaszoljon a kérdésekre!

1. Nevezze meg a két erdőtípust / társulást! A betűjel melletti helyre írja válaszát! (2 pont)

A =

B =

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

2. A „B” erdőtípusnak Zala megyében néhol 400 m alatti tengerszint feletti magasságban is szép állományaival találkozhatunk. Adjon egy lehetséges magyarázatot a jelenségre! (Válassza ki a helyes állításokat!)

A Balaton közelsége miatt.

A telepítések miatt.

Az Alpok közelsége miatt.

A zalai bükkös mikroklímája hűvösebb.

A több napsütés miatt.

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

3. A növények vízigénye (W) szempontjából nem egységes a kép. A fajok vízigény szerinti megoszlását mutatja a grafikon. (W4 = mérsékelten üde, W5 = üde, W6 = mérsékelten nedves, W7 = nedves). A terület, a társulás vízellátottságáról a fajok vízigényének átlaga ad információt. Mit állapíthatunk meg ennek alapján a két erdőállomány vízellátottságáról? (Egészítse ki a szöveget!)

A erdőtípusban jobb a vízellátottság, mint az típusban.

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

4. A fajok pH igénye (R) tekintve is találunk eltérő igényű fajokat (R0 = tág tűrésű faj, R1-2 = savas, R3 = közel semleges, R4 = enyhén meszes, R5 = meszes, bázikus). Az adatok alapján mit állapíthatunk meg a két erdő talajáról? (Válassza ki a helyes állításokat!)

A két erdő talaja jelentősen eltérő pH értékű.

A két erdő talaja savas jellegű.

Az A erdő talaja vulkanikus eredetű.

Mindkét erdőállományban előfordulnak meszes / bázikus talajra utaló növényfajok is.

A fajok többsége és az R érték átlagok közel semleges pH-ra utalnak.

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

5. Az erdőalkotó fajok zavarás-, vagy degradációtűrése (Z) is különböző (Z3 = degradációt közepesen tűrő, Z4 = degradációt jól tűrő, Z5 = degradációt kedvelő). Milyen emberi tevékenységre utalhat az „A” erdő egy területén a hagymaszagú kányazsombor tömeges megjelenése? Írjon konkrét példát ilyen tevékenységre! (Válassza ki a helyes állításokat!)

erdőírtás

fásítás

útépítés

vadászat

locsolás

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

6. A zavarás hatására elszaporodó növények néha valóban „kedvelik” azt, mert valamilyen többletforráshoz jutnak a zavarás következtében, máskor viszont csak jobban „tűrik”, mint a többi faj. Írjon mindkettőre példát, illetve magyarázatot!
Mi lehet a zavarás következtében fellépő előny a növény számára? Írjon rá két példát! (2 pont) (Egészítse ki a szöveget!)

A kivágott erdőrészlet helyén több a .

Az égetés fokozza a talaj -tartalmát.

A versengő fajok .

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

7. Nevezze meg azt az ökológiai kölcsönhatást, amely a természetes erdőkben legfontosabb tényező abban, hogy megakadályozza a zavarástűrő fajok elszaporodását!

Válasz:

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

8. A két erdőben összeírt fajok száma önmagában még nem mutatja meg az adott életközösség (faji) diverzitását. Mely jellemzőt kell még figyelembe venni ennek megállapításához? (Egészítse ki a szöveget!)

Az egyes fajok populációinak arányát.

X. B) Miről árulkodnak az erdő növényei? (20 pont)

Erdők – esszé

Leírásában hasonlítsa össze a cseres-tölgyes és a bükkös életközösségeket az alábbi szempontok alapján:
1. Zonális elhelyezkedésük, a különbség oka. A bükkösök visszaszorulásának éghajlati magyarázata. (4 pont)
2. Szerkezetük: gyepszint, különbségek a tavaszi és a nyári aszpektusokban, a változás oka; a cserjeszint jellemzői, magyarázata, lombkoronaszint. (6 pont)

(Figyelem, a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, minden beírt választ elfogad!)

A foglalkozás befejeződött.