Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Bevezető
0
/
0
Pont
0
I. Mit láttam?
0
/
9
Pont
0
II. Angol legelők
0
/
7
Pont
0
III. Sejtalkotók
0
/
9
Pont
0
IV. Medence
0
/
12
Pont
0
V. Szuperborsó
0
/
10
Pont
0
VI. A máj
0
/
11
Pont
0
VII. Idegsejtek működése
0
/
10
Pont
0
VIII. Kapcsoltság
0
/
12
Pont
0
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus
0
/
20
Pont
0
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások
0
/
20
Pont
A helyes válasz
Biológia érettségi 2020. október, emelt szint
Bevezető
Kedves érettségire készülők! Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni.
A mindenki számára közös feladatok (I–VIII.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (IX.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania!
Sikeres felkészülést kívánunk!
I. Mit láttam? (9 pont)
1-7. Kisiskolások a Kutatók Éjszakáján mikroszkópos metszeteket nézegettek, de elfelejtették megkérdezni, hogy mit látnak. Mindegyikük emlékezett azonban később néhány jellegzetességre, és ezek alapján eldönthető, hogy milyen szövetről volt szó. A táblázatban felsorolt mondatok mellé a listából válassza ki a megfelelő szövetet, és a helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! (Nem minden elnevezést kell felhasználni.)
A) Táplálékkészítő alapszövet
B) Szállítószövet
C) Bőrszövet
D) Elszarusodó laphám
E) Simaizomszövet
F) Vázizomszövet
G) Szívizomszövet
H) Csontszövet
I) Idegszövet
1. „Hosszúra nyúlt, soksejtmagvú, el nem ágazó rostokat láttam, keresztben
csíkosak voltak.”
2. „Hasáb alakú sejteket láttam, sok pici, zöld pöttyel.”
3. „Átlátszó, puzzle-szerű, hullámos felszínnel kapcsolódó sejteket láttam. A
tárgylemezen egy növény neve volt.”
4. „Ovális, lapos sejteket láttam, sok, hosszú nyúlvánnyal. Körkörösen
helyezkedtek el.”
5. „Én is nyúlványos, de nem lapos sejteket láttam. Hálózatot hoztak létre.”
6. „Orsó alakú, sejtfal nélküli sejteket láttam, de nyúlványaik nem voltak.”
7. „Y-alakban elágazó sejteket láttam, csíkosak voltak.”
I. Mit láttam? (9 pont)
8. Az egyik tanuló egy szárazföldi kétszikű levél keresztmetszetét vizsgálja, és megkérdezi, hogy honnan lehet tudni, melyik a levél fonákja. Válogassa szét a jellemzőket! (2 pont)
levél fonákja
levél színe
gázcserenyílás
oszlopos alapszövet
szivacsos alapszövet
vastagabb kutikula
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
1. A négy faj élettani tűrőképességi optimuma azonos, ám előfordulásuk a valóságos legelőn különböző. Nevezze meg, melyik populációs kölcsönhatástípus magyarázza a különbséget az A és C eloszlásai között!
Válasz:
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
2. A juhcsenkesz tényleges elterjedését a felsoroltak közül melyik faj populációjával való kölcsönhatás magyarázhatja? Válaszát indokolja!
erdei sédbúza - kompetíció
mezei sóska - kompetíció
galambszínű ördögszem - parazitizmus
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
3. Adja meg, hogy a legelő pH = 5,5 talajú részein mi a felsorolt fajok gyakoriságának sorrendje! A leggyakoribb faj betűjelével kezdje!
>
>
>
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
4. A legelőn az enyhén bázikus talajú területről a savas terület felé haladva hogyan változik a négy faj gyakorisága? Az adott pH-értékek alatt szereplő számértékek mellé írja az ott leggyakoribb faj betűjelét!
1.:
2.:
3.:
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
5. Az élettani optimum (tűrőképesség) görbéket célszerűbb az időegység alatt területegységenként létrehozott szerves anyag mennyiségével jellemezni. Melyik ökológiai mutatót nevezzük meg így?
Válasz:
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
6. Adja meg az előző pontban javasolt módszerrel nyert adatok mértékegységét! (Válassza ki a helyes válaszokat!)
J / (m2 ⸱év)
g / (m2 ⸱év)
kcal / (m2 ⸱év)
dm2 / (m2 ⸱év)
dm3 / (m2 ⸱év)
mol / (m2 ⸱év)
II. Angol legelők (7 pont)
Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.
Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)
7. Az élettani vizsgálatokat „kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg”. Magyarázza meg, mit jelent ez, tehát mit kontrolláltak (milyen környezetet biztosítottak) a laboratóriumban a csíranövényeknek! (Válassza ki a helyes állítást!)
Azonos körülményeket, kivéve a független változót.
Mesterséges fényt és táplálást.
Folyamatos megfigyelést.
Zárt szobában tartották a növényeket.
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
1. Válassza ki a helyes választ!
Kettős (két, egyenként két lipidréteget tartalmazó) hártya határolja...
a „B” és a „C” jelű sejtalkotókat.
csak a „H” jelű sejtalkotót.
csak az „F” jelű sejtalkotót.
csak az „A”, a „B” és a „D” jelű sejtalkotókat.
a „B”, és a „D” jelű sejtalkotókat.
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
2. Válassza ki a helyes választ!
DNS-t tartalmazó sejtalkotók:
Csak az „A”, és a „C” jelű sejtalkotó.
Csak az „A” jelű sejtalkotó.
Az „A”, a „B” és a „C” jelű sejtalkotó.
Az „A”, a „B”, a „C” és „E” jelű sejtalkotó.
Az „A”, a „B” és az „E” jelű sejtalkotó.
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
6. Válassza ki a helyes választ!
Sejtalkotó, melyben ATP-szintézis zajlik:
A „B”, a „C” a „G” és a „H” jelű sejtalkotóban.
Csak az „E” jelű sejtalkotóban.
Az „A”, a „B” és a „C” jelű sejtalkotóban.
A „B”, a „C” és a „G” jelű sejtalkotóban.
A „B”, a „C” és az „E” jelű sejtalkotóban.
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
3. Sejtalkotó, mely béta-glükóz tartalmú poliszacharidot tartalmaz, és nincs benne kettős lipidréteg:
Válasz:
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
4. Sejtalkotó, melyben glikolízis megy végbe:
Válasz:
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
5. Sejtalkotó, melyben a Calvin-ciklus (a szén-dioxid redukciója) megy végbe:
Válasz:
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
7. Sejtalkotó, mely molekuláris oxigént használ fel.
Válasz:
III. Sejtalkotók (9 pont)
A fényképen egy növényi és egy állati sejt makettje látható egy múzeum vitrinjében. Az ábra alapján ismerje fel és jellemezze a betűkkel jelölt sejtalkotókat. A „H” jelű sejtalkotó folyékony anyagcseretermékeket tárol, de néha szilárd kristályok is megjelennek benne. A maketten mind az „E”-vel, mind a „G”-vel jelölt sejtalkotó tartalmaz riboszómákat.
8. A felsorolt (1-7. pontban szereplő) jellemzők közül melyek támasztják alá egyes sejtszervecskék endoszimbionta elméletét? Indokolja állításait! (2 pont)
Az ATP-szintézis
A mitokondrium és zöld színtest DNS-tartalma
Poliszacharid-tartalom
A kettős membrán
Glikolízis
Calvin-ciklus
IV. Medence (12 pont)
Az 1. ábrán az emberi medence és a hozzá kapcsolódó csontok vázlatos rajza látható. A combcsont feje a képen jelölt bemélyedésbe, a csípővápába illeszkedik.
1. Nevezze meg a medencecsont alkotásában részt vevő három csontot! (3 pont)
,
,
IV. Medence (12 pont)
Az 1. ábrán az emberi medence és a hozzá kapcsolódó csontok vázlatos rajza látható. A combcsont feje a képen jelölt bemélyedésbe, a csípővápába illeszkedik.
2. Nevezze meg a képen betűkkel jelölt csontokat! (2 pont)
A:
csigolya
B:
IV. Medence (12 pont)
Az 1. ábrán az emberi medence és a hozzá kapcsolódó csontok vázlatos rajza látható. A combcsont feje a képen jelölt bemélyedésbe, a csípővápába illeszkedik.
3. Az ábra fehérrel jelöli a combcsont feji részét borító és a csigolyák közötti teret kitöltő porcszövetet. A kétféle porc azonban funkciójában és tulajdonságaiban is eltér egymástól. Fogalmazza meg a funkciók megnevezésével a különbségeket! (Írja be a hiányzó szavakat!)
A combcsont fejét
borítja. Funkciója, hogy csökkentese a
.
A csigolyák között található a
, ami
összeköttetést biztosít.
IV. Medence (12 pont)
Az 1. ábrán az emberi medence és a hozzá kapcsolódó csontok vázlatos rajza látható. A combcsont feje a képen jelölt bemélyedésbe, a csípővápába illeszkedik.
4. A 2. ábrán egy múzeumban kiállított makett látható, mely a „C”-vel és „D”-vel jelölt gerincvelői szakaszokból kilépő idegek láthatók. Kösse össze, hogy melyikben futnak szimpatikus, és melyikben paraszimpatikus hatású idegek!
D
szimpatikus
C
paraszimpatikus
IV. Medence (12 pont)
Az 1. ábrán az emberi medence és a hozzá kapcsolódó csontok vázlatos rajza látható. A combcsont feje a képen jelölt bemélyedésbe, a csípővápába illeszkedik.
5-9. A csontok és a csontfelszíneket borító üvegporc szöveti felépítése, funkciója is különböző. A megfelelő betűjeleket írja a számok után!
A) A csontszövet
B) Az üvegporc
C) Mindkettő
D) Egyik sem
5. A benne futó erek miatt jó vérellátású.
6. Sejtmagvas sejteket tartalmaz.
7. Sejtjei kettes-hármas csoportokban, szigetszerűen helyezkednek el.
8. Sejtjeik közt nincs sejtközötti állomány.
9. Sejtközötti állománya szerves anyagot, fehérjét is tartalmaz.
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
1. Nevezze meg, melyik szénhidrát alkotja az adatokban szereplő növényi rostok legnagyobb részét!
Válasz:
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
2. Magyarázhatja-e a csicseriborsó magas rosttartalma a többi termésnél magasabb tápértékét? Érveljen állítása mellett! (Egészítse ki a szöveget!)
, mert ezek az ember által
.
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
3. Miért egészséges a magas rosttartalmú ételek fogyasztása? Fogalmazzon meg egy indokot! (Válassza ki a helyes állításokat!)
Segítik a bélmozgást.
Magas a cukortartalmuk.
Könnyen emészthetőek.
Megkötik a méreganyagokat.
Segítik a vitaminok felszívódását.
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
4. A táblázat adatai csak a vizsgált magvak összetételének kisebb részét adják meg. A csicseriborsó összetételének hány százalékáról NEM tájékoztatott a táblázat?
Válasz:
%
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
5. "Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja"- írja a cikk szerzője. Nevezze meg, hogy hüvelyes (pillangós virágú) lévén, mely baktériumokkal él szimbiózisban a csicseriborsó, melyek a talajt gazdagíthatják (termőerejét növelik)!
Válasz:
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
6. Melyik műtrágya iránti igénye csökken annak a földnek, melyben korábban csicseriborsót termesztettek? Adja meg a műtrágya hatóanyagának képletét, vagy nevét, vagy az abban szereplő anion képletét!
Válasz:
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
7. A növényi fehérjéket elfogyasztva azokból emberi fehérje épülhet föl. Az alábbiakban összekevertük egy csicseriborsóból készült étel fogyasztása után a borsó fehérjéivel történt eseményeket.
Állítsa a folyamat eseményeit helyes sorrendbe fentről lefelé.
FEHÉRJEEMÉSZTÉS A GYOMORBAN
FEHÉRJEEMÉSZTÉS A VÉKONYBÉLBEN
AZ AMINOSAVAK FELSZÍVÁSA
AZ AMINOSAVAK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA A RIBOSZÓMÁK FELSZÍNÉN
A BORSÓ FŐZÉSE SORÁN A FEHÉRJÉK KICSAPÓDÁSA
AZ AMINOSAVAK BELÉPÉSE AZ IZOMSEJTEKBE
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
8. Miben hasonlítanak a csicseriborsó magok fehérjéi az azt fogyasztó ember izmainak fehérjéihez? Válassza a helyes megoldást!
Mindkettő kondenzációval jön létre.
Mindkettő felépítésében szőlőcukor-molekulák vesznek részt.
Mindkettő hidrolízissel keletkezik.
Mindkettő nukleinsavakból keletkezik.
Mindkettő felépítése során energiát nyer a szervezet.
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
9. A növényi fehérjék fontos tápanyagok, ám összetételük alapján többnyire nem teljes értékűek. Magyarázza meg röviden, mit jelent ez! (Egészítse ki a szöveget!)
Nem tartalmaznak
.
V. Szuperborsó (10 pont)
„Fehérjedús csicseriborsót már ötvennél több országban termesztenek. Sokat ígér ez a növény, nemesített változatai segíthetnek kielégíteni az emberiség gyorsan növekvő táplálékigényét. Hüvelyes lévén a csicseriborsó a talajt is gazdagítja, így csökkenti a mezőgazdaság műtrágyaigényét. Új változatai jobban bírják a szélsőséges viszonyokat, dacolni tudnak a kártevőkkel.”
A National Geographic cikke alapján
A csicseriborsó magjának, a kukorica és a barna rizs szemtermésének tápértéke, fehérje- és rosttartalma (100 grammban, főzve):
10. A csicseriborsó új változatait hagyományosan mesterséges szelekcióval állítják elő. Írja le, hogy mi e módszer lényege, ha a cél a szárazságot tűrő változat létrejötte! (Egészítse ki a szöveget!)
A szárazságtűrő változatok
és utódaik
.
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
1-5. Írja az állítások mellé a megfelelő ábrarészlet betűjelét!
1. Ebben a részben zajlik a trombin előanyagának szintézise.
2. Ez a véna egy bőséges ebéd után tápanyagdús vért szállít az emésztőrendszer
felől.
3. A rajzon látható erek közül ebben a legkisebb a vérnyomás értéke.
4. Szteránvázas vegyületet tartalmazó emésztőnedvet állít elő.
5. Szteránvázas vegyületet tartalmazó emésztőnedvet tárol.
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
6. Nevezze meg a májhoz kapcsolódó két vénát! Mi a két véna funkciója? (2 pont) (Válassza ki a helyes válaszokat!)
epevéna - a máj epetermelő szöveteiből szedi össze a kiszűrt vért
máj aorta - ellátja vérrel a májszövetet
májkapuvéna - a bélrendszer felől hozza a felszívott tápanyagokban gazdag vért
májvéna - összeszedi a májszövetből, a vért
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
7. Nevezze meg, hogy a tápcsatorna melyik szakaszába ömlik a D-vel jelölt emésztőnedv!
Válasz:
-be
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
8.a. Hasonlítsa össze a következő mennyiségeket! (Válassza ki a megfelelő relációjelet!)
<
=
>
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
8.b. Hasonlítsa össze a következő mennyiségeket! (Válassza ki a megfelelő relációjelet!)
=
>
<
VI. A máj (11 pont)
A rajzon a máj és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szervek ábrája látható. A C ér a hasi aorta felől viszi a vért a májba. A fehér nyíllal jelölt erekben artériás, a fekete nyíllal jelöltekben vénás vér áramlik. A sávozott nyíl emésztőnedvet jelöl.
8.c. Hasonlítsa össze a következő mennyiségeket! (Válassza ki a megfelelő relációjelet!)
>
<
=
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
1. Az alábbiak közül melyek jellemzőek az idegsejt nyugalmi potenciáljára? Válassza ki a helyes válaszokat! (2 pont)
A kálium-nátrium-pumpa nem működik.
A sejt belseje negatív töltésű a sejten kívüli térhez képest.
Semmilyen ion nem lépi át a sejtmembránt.
A sejt plazmájában magas Na+-, a sejten kívül pedig magas K+-koncentráció a jellemző.
A sejt plazmájában magas K+-, a sejten kívül pedig magas Na+-koncentráció a jellemző.
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
2. Az inger hatására a receptorkészülék által körbevett érzőidegvégződésen ún. receptorpotenciál alakul ki, melyet az „A” ponton mértek. A receptorpotenciál tulajdonságai a helyi potenciáléval egyeznek meg. (A receptorpotenciál a receptoron belül az axonvégződésben kialakuló helyi potenciál.)
Az alábbiak közül melyek jellemzőek az ábrán szemléltetett receptor axonvégződésében kialakuló helyi potenciálra (receptorpotenciálra)? (2 pont)
A beáramló Na+-ionok minden esetben akciós potenciált váltanak ki.
Az inger erősségének növekedésével, egyre több nátriumcsatorna nyílik ki, amelyeken keresztül egyre több Na+ áramlik az érzőidegsejt axonvégződésébe.
Az inger erősségétől függetlenül mindig ugyanannyi nátriumcsatorna nyílik ki és ugyanannyi Na+ áramlik az axonvégződésbe.
A depolarizáció mértéke mindig ugyanakkora.
A beáramló Na+-ionok csökkentik a belső és a külső tér közötti potenciálkülönbséget.
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
3. Mi a magyarázata annak, hogy a „B” pontnál mért membránpotenciál értéke inger nélkül és gyenge inger esetében is –70mV? Adja meg a válaszmondat hiányzó szavát!
A gyenge inger hatására a receptorpotenciál nem érte el az idegsejt
,
így nem alakul ki akciós potenciál.
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
4. Adjon magyarázatot arra, hogy a közepes és erős ingerek hatására a „B” pontnál mért akciós potenciálok értéke miért ugyanakkora! (Egészítse ki a szöveget!)
Mert az
erőssége mindkét esetben
az
.
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
5. Egy másik kísérletsorozatban a kutatók megmérték az erősödő ingerek hatására képződő akciós potenciál gyakoriságát (frekvenciáját) is a „B” pontnál. Milyen összefüggést találtak az inger erőssége és az akciós potenciál frekvenciája között? Fejezze be az alábbi mondatot!
Minél
az inger erőssége, annál
az akciós potenciálok
.
VII. Idegsejtek működése (10 pont)
Kutatók a bőrben található nyomásérzékelő receptorkészülékben és a hozzá kapcsolódó érzőidegsejt axonjában képződő membránpotenciál változásokat mérték, miközben egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a receptorra. A mikroelektródákat az ábrán látható módon a receptorkészülék által körbevett axonvégződésbe („A” jelzésű ponton) és az érzőidegsejt axonjába („B” jelzésű ponton) szúrták. Az egyszerűsített képen nem ábrázolt másik mikroelektróda mindkét esetben a sejtmembrán külső felszínével érintkezett. A vizsgálat eredményeit a táblázat mutatja.
6-8. A szklerózis multiplex betegség során az idegsejtek axonját körülvevő velőshüvely lebomlik. Hogyan befolyásolja ez az idegsejt működését? Írja az alábbi magyarázat hiányzó szavait a pontozott vonalakra! A 6. pontban írott válasz az ingerületvezetés módjára, míg 7. és 8. pontban írott válaszok az ingerületvezetés sebességére vonatkozzanak! (3 pont)
A velőshüvellyel rendelkező idegroston az ingerület befűződésről befűződésre,
(6)
halad, ami (7)
ingerületvezetést tesz lehetővé.
A csupasz axon ezért (8)
vezeti az akciós potenciált, mint a velőshüvelyű.
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
1. Az ecetmuslicában a testszín és a szárnyhossz gének kapcsoltak. Magyarázza meg, hogy mi a jelenség oka! (Válassza ki a helyes állítást!)
Nemi kromosszómához kapcsolódóan öröklődnek.
Ugyanazon a kromoszómán helyezkednek el.
Ugyanazon az allélon helyezkednek el.
Közvetlenül egymás utáni szakaszon találhatóak a DNS-ben.
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
2. A kutató az F1 nemzedékbeli utódokat homozigóta fekete testű, rövid szárnyú egyedekkel keresztezte. Írja fel ezt a keresztezést a megadott betűjeleket használva, majd jelölje a lehetséges ivarsejtek genotípusait! (2 pont)
Keresztezés:
x
Ivarsejtek:
,
,
,
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
3. Az F2 nemzedék lehetséges genotípusait írja a táblázat felső sorába a megadott fenotípusoknak megfelelően! (Írja a választ a táblázatban szereplő megfelelő betűjel mellé!)
A:
B:
C:
D:
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
4. Számolja ki és adja meg százalékos formában az egyes típusok gyakoriságát a táblázat alsó sorában! (Az eredményt egy tizedesjegy pontossággal adja meg!) (Írja a választ a táblázatban szereplő megfelelő betűjel mellé!)
A:
%
B:
%
C:
%
D:
%
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
5-7. Az alábbi szövegrész magyarázatot ad a keresztezés F2 nemzedékében kapott fenotípus/genotípus arányokra. Írja a magyarázat hiányzó szavait a pontozott részekre!
Mivel a két gén kapcsolt, az ivarsejtek képződésekor, a (5)
sejtosztódás során, ahogy a (6)
szétválnak, túlnyomórészt a szülői
génkombinációt hordozó ivarsejtek képződnek. Mivel a két gén között csak ritkán játszódik le
(7)
, rekombináns ivarsejtek is ritkábban keletkeznek. Ennek
megfelelően a rekombináns egyedek aránya is kevesebb.
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
8. Írja a táblázat oszlopaiba, milyen hasadási arányt kaptak volna a kutatók ugyanennek a keresztezésnek az F2 utódnemzedékében, ha ez a két gén nem lenne kapcsolt! (A választ írja a táblázatban szereplő megfelelő betűjel mellé!)
A :
%
B:
%
C:
%
D:
%
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
9. A múlt század első felében T. Morgan amerikai genetikus és munkatársai hasonló tesztelő keresztezéseket végezve készítették el az ecetmuslica genetikai térképét, ami a gének egymáshoz viszonyított helyzetét és relatív távolságát mutatta. A géntérképezéssel kapcsolatos állítások közül válassza ki a helyeseket! (2 pont)
Minél távolabb van két gén egymástól, annál kisebb a valószínűsége, hogy közöttük crossing-over játszódik le.
Minél nagyobb a rekombináns egyedek aránya az utódok között, annál nagyobb a két vizsgált gén mérete.
Minél távolabb van két gén egymástól a kromoszómán, annál nagyobb a rekombináns egyedek százaléka az utódok között.
A géntérképezés a rekombináns egyedek relatív gyakorisága alapján következtet a két gén közötti távolságra.
Minél nagyobb a rekombináns egyedek aránya az utódok között, annál közelebb van a két gén egymáshoz.
VIII. Kapcsoltság (12 pont)
A genetika történetének már korai időszakában fény derült a gének és a kromoszómák kapcsolatára. Kiderült, hogy nem minden dihibrid (két tulajdonságra vonatkozó) keresztezés mutatja a mendeli hasadási arányokat, hanem egyes tulajdonságok kapcsoltan öröklődnek.
Egy kutató a testszínt és a szárnyhosszt meghatározó gének kapcsoltságát vizsgálta. Homozigóta szürke testű, hosszú szárnyú egyedeket keresztezett homozigóta fekete testű, rövidszárnyú egyedekkel. A keresztezésben a nagybetűk a tulajdonság domináns (vadtípusú) allélját, a kis betűk a recesszív (mutáns) allélját jelölik. A keresztezés eredményét az alábbi táblázat mutatja.
10. Morgan módszere csak bizonyos feltételek teljesülése esetén mutatja jól a gének távolságát. A felsoroltak közül melyik teljesülését feltételezte?
Mindegyik kromoszóma azonos hosszúságú legyen.
A törések valószínűsége a kromoszómában mindenütt azonos legyen.
A kromoszómán a kapcsolt gének azonos méretűek legyenek.
Az osztódás mindegyik fázisában azonos eséllyel következzen be átkereszteződés.
A vizsgált populáció legyen ideális.
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus (20 pont)
Az ábra a petefészekben zajló folyamatokat egyetlen képbe tömörítve mutatja be egy ciklus során.
1-5. Azonosítsa a megnevezett részeket ill. eseményeket az ábra betűjeleinek megadásával!
1. Ősivarsejtek (petesejt kezdemények).
2. Progeszteront termelő test.
3. A petevezetőbe kerülő sejt.
4. Főként ösztrogént termelő sejtek.
5. A női nemi ciklus közepén bekövetkező esemény.
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus (20 pont)
Az ábra a petefészekben zajló folyamatokat egyetlen képbe tömörítve mutatja be egy ciklus során.
6. Mi az E részlet sorsa, ha nem következik be megtermékenyülés?
Válasz:
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus (20 pont)
Az ábra a petefészekben zajló folyamatokat egyetlen képbe tömörítve mutatja be egy ciklus során.
7. Nevezze meg az ivarsejteket létrehozó osztódás típusát!
Válasz:
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus (20 pont)
Az ábra a petefészekben zajló folyamatokat egyetlen képbe tömörítve mutatja be egy ciklus során.
8. Adja meg ennek az osztódási típusnak a jelentőségét …. (Egészítse ki a szöveget!)
- az ivarsejtek kromoszómaszáma szempontjából:
- az ivarsejtek genetikai változatossága szempontjából! Miért, mely folyamatok
eredményezik a változatosságot? Az anyai és apai kromoszómák véletlenszerű
és
.
IX. A. Választható feladat – A női nemi ciklus (20 pont)
Az ábra a petefészekben zajló folyamatokat egyetlen képbe tömörítve mutatja be egy ciklus során.
A menstruációs ciklus – esszé
Ismertesse a menstruációs ciklus történéseit! Esszéjében az alábbi szempontokat kövesse:
1. Az agyalapi mirigy hormonjai, amelyek a menstruációs ciklust befolyásolják – fő hatásukkal. (5 pont)
2. A tüszőérés és a sárgatest kialakulása, szerepe a ciklus során. (2 pont)
3. A méhnyálkahártya változásai a női nemi ciklus során. a menstruáció hormonális oka. A petefészek hormonjainak hatása a méhnyálkahártya állapotára. (3 pont)
(Figyelem, ezt a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen választ elfogad helyesnek!)
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
1. Írja le, mi volt a grafikonon megjelenített vizsgálat során a függő és a független változó!
Függő változó:
Független változó:
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
A zuzmókat tipikus indikátor (jelző) fajoknak tartják. Feltételezhető, hogy a tartósan nulla szén-dioxid megkötés a zuzmótelep pusztulásához vezet.
2. Mit jeleznek biztosan az Usnea zuzmók jelenlétükkel az adott területről? Válassza ki a helyes megoldást!
0,4 mM feletti szulfition-koncentrációt a vízben.
0,4 mM alatti szulfition-koncentrációt a vízben.
Kb. 0,05 mM szulfition-koncentrációt a vízben.
A jelenlétükből önmagában nem vonható le következtetés.
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
3. Mit jeleznek biztosan az Usnea zuzmók hiányukkal az adott területről?
A szulfitionok teljes hiányát a vízben.
0,4 mM alatti szulfition-koncentrációt a vízben.
A hiányukból önmagában nem vonható le egyik fenti következtetés sem.
0,4 mM feletti szulfition-koncentrációt a vízben.
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
4. A sziklákon megjelenő zuzmótelepek a szukcesszió korai fázisait jellemzik. Mi magyarázza visszaszorulásukat a későbbi fázisokban? (Egészítse ki a szöveget!)
A későbbi életközösség fajainak
.
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
5-10. Mi jellemző a zuzmótelepeket alkotó fajokra? A megfelelő betűjellel válaszoljon!
A) A moszatsejtekre jellemző.
B) A gombasejtekre jellemző.
C) Mindkettőre igaz.
D) Egyikre sem érvényes.
5. Sejtfaluk van.
6. Jellemzően sejtfonalakat alkotnak.
7. Mitokondriumok vannak bennük.
8. Szén-dioxidból szerves anyagot állítanak elő.
9. Ivarosan kettős megtermékenyítéssel szaporodnak.
10. Kondenzációs kémiai reakciók zajlanak bennük.
IX. B. Választható feladat – Ökológiai kölcsönhatások (20 pont)
Zuzmók
A grafikon két zuzmófaj szén-dioxid-megkötésének mértékét mutatja a csapadék szulfitionkoncentrációjának függvényében. A szulfitionok (SO
3
2-
) a vízben oldott kén-dioxidból keletkeznek. Az mM rövidítés millimol/dm
3
koncentrációt jelent.
Ökológiai kölcsönhatások – esszé
Mutassa be az élővilág nagy országainak néhány képviselője közt fellépő populációs kölcsönhatásokat! A következőkre térjen ki:
1. Az antibiózis és az antibiotikumok fogalma és hasznosítása. (3 pont)
2. Az ember és a szervezetében élő baktériumok közötti szimbiózis, asztalközösség (kommenzalizmus) és parazitizmus (a baktériumcsoportokat anyagcseréjük, illetve a szervezetben betöltött szerepük vagy hatásuk alapján nevezze meg). (3 pont)
3. A szintezettség és az aszpektusok soksejtű növények természetes életközösségében (egy jellemző életközösség megnevezésével, a jelenség meghatározása és bemutatása példákon keresztül) (4 pont)
(Figyelem, ezt a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen választ elfogad helyesnek!)
A foglalkozás befejeződött.
0