Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
1. Ókori keleti írások
0
/
6
Pont
0
2. Középkori gazdaság
0
/
8
Pont
0
3. Középkori magyarországi városok
0
/
8
Pont
0
4. Harmincéves háború
0
/
8
Pont
0
5. Erdély rendi és vallási viszonyai
0
/
8
Pont
0
6. Az első ipari forradalom hatásai
0
/
3
Pont
0
7. Dualizmus kori gazdaság
0
/
6
Pont
0
8. Olasz fasizmus
0
/
7
Pont
0
9. Két világháború közötti magyar gazdaság
0
/
5
Pont
0
10. Kádár-korszak
0
/
4
Pont
0
11. Jugoszlávia felbomlása
0
/
6
Pont
0
12. Magyarország Alaptörvénye
0
/
8
Pont
A helyes válasz
1. A feladat az ókori keleti írásokhoz kapcsolódik.
Állapítsa meg a források és ismeretei segítségével, melyik írásrendszerhez köthetők a képek és a leírások!
Írja a képek és leírások betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Minden íráshoz egy kép és egy leírás köthető, egy-egy kép és leírás pedig kimarad. (Elemenként 1 pont)
Mezopotámiai ékírás
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
Egyiptomi hieroglifák
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
Kínai írás
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
a) Nevezzen meg két közös használatú földterületet az ábra alapján!
Közös használatú földterület (1):
Közös használatú földterület (2):
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
b) Nevezze meg, hogy az uradalom mely részéhez tartoztak az ábrán a sötét színnel (és 1. sorszámmal), illetve a világos színnel (és 2. sorszámmal) jelzett szántóföldi területek!
1.
2.
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
c) Nevezze meg szakkifejezéssel az ábrán megjelenő földművelési rendszert (gazdálkodási módot)!
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
d) Nevezze meg az A) jelű oklevélben olvasható két jobbágyi szolgáltatást!
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
e) Nevezze meg, kinek fizették a B) forrásban szereplő adót!
az
-nak
3. A feladat a középkori magyarországi városfejlődéssel kapcsolatos.
Nevezze meg a térképvázlat és ismeretei segítségével azokat a sorszámmal jelölt városokat, amelyekre a leírások vonatkoznak!
Írja melléjük a térképvázlaton található sorszámok közül a megfelelőt! Két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
a)
Az ország központjából Lengyelország felé vezető kereskedelmi út mentén helyezkedett el,
de összeköttetésben állt az észak-magyarországi aranybányászat központjaival is. Polgárai
I. Károllyal (Károly Róberttel) együtt harcoltak a helyi tartományurak, az Abák ellen.
A város neve:
Sorszáma:
b)
A vízi és szárazföldi kereskedelem legjelentősebb csomópontjában helyezkedett el. A tatárjárás után IV. Béla uralkodói székhellyé tette. Utódai közül főként Luxemburgi Zsigmond és
Hunyadi Mátyás folytatott itt nagyobb építkezéseket.
A város neve:
Sorszáma:
c)
A Bécs felé vezető vízi és szárazföldi kereskedelmi út mellett, az ország „nyugati
kapujában” helyezkedett el. Már a korai időktől kezdve erődített vámszedő hely volt, de
várossá fejlődése a XIII. században betelepülő német polgároknak köszönhetően vette
kezdetét. Hunyadi Mátyás rövid életű egyetemet (akadémiát) alapított itt.
A város neve:
Sorszáma:
d)
A legfontosabb vízi út és az ország központjából Csehország felé vezető szárazföldi
kereskedelmi út metszéspontjánál helyezkedett el. Már a kora Árpád-korban központtá vált,
kővárát a tatárok sem tudták bevenni. Későbbi virágzását elsősorban annak köszönhette, hogy
egyházi székhely volt.
A város neve:
Sorszáma:
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
Melyik forrásrészlet igazolja közvetlenül az állításokat?
a)
A béke gyakorlatilag független uralkodókká tette a német fejedelmeket azzal, hogy kimondta az önálló külpolitikához való jogukat.