Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
1. Ókori keleti írások
0
/
6
Pont
0
2. Középkori gazdaság
0
/
8
Pont
0
3. Középkori magyarországi városok
0
/
8
Pont
0
4. Harmincéves háború
0
/
8
Pont
0
5. Erdély rendi és vallási viszonyai
0
/
8
Pont
0
6. Az első ipari forradalom hatásai
0
/
3
Pont
0
7. Dualizmus kori gazdaság
0
/
6
Pont
0
8. Olasz fasizmus
0
/
7
Pont
0
9. Két világháború közötti magyar gazdaság
0
/
5
Pont
0
10. Kádár-korszak
0
/
4
Pont
0
11. Jugoszlávia felbomlása
0
/
6
Pont
0
12. Magyarország Alaptörvénye
0
/
8
Pont
A helyes válasz
1. A feladat az ókori keleti írásokhoz kapcsolódik.
Állapítsa meg a források és ismeretei segítségével, melyik írásrendszerhez köthetők a képek és a leírások!
Írja a képek és leírások betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Minden íráshoz egy kép és egy leírás köthető, egy-egy kép és leírás pedig kimarad. (Elemenként 1 pont)
Mezopotámiai ékírás
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
Egyiptomi hieroglifák
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
Kínai írás
A kép betűjele:
A leírás betűjele:
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
a) Nevezzen meg két közös használatú földterületet az ábra alapján!
Közös használatú földterület (1):
Közös használatú földterület (2):
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
b) Nevezze meg, hogy az uradalom mely részéhez tartoztak az ábrán a sötét színnel (és 1. sorszámmal), illetve a világos színnel (és 2. sorszámmal) jelzett szántóföldi területek!
1.
2.
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
c) Nevezze meg szakkifejezéssel az ábrán megjelenő földművelési rendszert (gazdálkodási módot)!
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
d) Nevezze meg az A) jelű oklevélben olvasható két jobbágyi szolgáltatást!
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.”
(Angliai oklevél, 1050 körül)
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
(Aranybulla, 1222)
e) Nevezze meg, kinek fizették a B) forrásban szereplő adót!
az
-nak
3. A feladat a középkori magyarországi városfejlődéssel kapcsolatos.
Nevezze meg a térképvázlat és ismeretei segítségével azokat a sorszámmal jelölt városokat, amelyekre a leírások vonatkoznak!
Írja melléjük a térképvázlaton található sorszámok közül a megfelelőt! Két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
a)
Az ország központjából Lengyelország felé vezető kereskedelmi út mentén helyezkedett el,
de összeköttetésben állt az észak-magyarországi aranybányászat központjaival is. Polgárai
I. Károllyal (Károly Róberttel) együtt harcoltak a helyi tartományurak, az Abák ellen.
A város neve:
Sorszáma:
b)
A vízi és szárazföldi kereskedelem legjelentősebb csomópontjában helyezkedett el. A tatárjárás után IV. Béla uralkodói székhellyé tette. Utódai közül főként Luxemburgi Zsigmond és
Hunyadi Mátyás folytatott itt nagyobb építkezéseket.
A város neve:
Sorszáma:
c)
A Bécs felé vezető vízi és szárazföldi kereskedelmi út mellett, az ország „nyugati
kapujában” helyezkedett el. Már a korai időktől kezdve erődített vámszedő hely volt, de
várossá fejlődése a XIII. században betelepülő német polgároknak köszönhetően vette
kezdetét. Hunyadi Mátyás rövid életű egyetemet (akadémiát) alapított itt.
A város neve:
Sorszáma:
d)
A legfontosabb vízi út és az ország központjából Csehország felé vezető szárazföldi
kereskedelmi út metszéspontjánál helyezkedett el. Már a kora Árpád-korban központtá vált,
kővárát a tatárok sem tudták bevenni. Későbbi virágzását elsősorban annak köszönhette, hogy
egyházi székhely volt.
A város neve:
Sorszáma:
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
Melyik forrásrészlet igazolja közvetlenül az állításokat?
a)
A béke gyakorlatilag független uralkodókká tette a német fejedelmeket azzal, hogy kimondta az önálló külpolitikához való jogukat.
B
A
C
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
b)
Mindkét szövetségi rendszer részeként vettek részt német fejedelmek a harmincéves háborúban.
C
B
A
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
c)
A harmincéves háborúban a protestáns oldal pozíciói megerősödtek
B
C
A
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
d)
A harmincéves háború egyben vallásháború is volt, ám a szövetségek átalakulása során ez a jellege elhalványult a hatalmi vetélkedéssel szemben.
A
B
C
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
e) Melyik évben kötötték meg a harmincéves háborút lezáró békeszerződéseket?
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
A szerződés alapvetően a német-római császári udvar és Svédország között köttetett, de mindkét fél legfőbb szövetségesét is belefoglalták. Nevezze meg az A) jelű forrásban aláhúzott uralkodók országait!
f)
A „katolikus király” országa:
g)
A „legkeresztényibb” király országa:
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont)
A)
„Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
katolikus király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a
legkeresztényibb király
, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.”
B)
„Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
ágostai hitvallás követői
nek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.”
C)
„Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részletek az osnabrücki békeszerződésből)
h) Melyik felekezethez tartoznak a B) jelű forrásban említett ágostai hitvallás követői?
A felekezet (vallás) neve:
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak
vendégek
vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.”
(Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
a) Nevezze meg azt a rendi nemzetet, amelyikről a forrás szól!
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak
vendégek
vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.”
(Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
b) Nevezze meg a forrásban aláhúzott társadalmi csoportot latin eredetű szakkifejezéssel!
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak
vendégek
vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.”
(Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
c) Nevezze meg a középkor társadalmának fő rétegei közül azt, amelyikhez a forrásban megszólaló személyek tartoztak!
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak
vendégek
vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.”
(Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
d)Nevezzen meg egyet a forrásban szereplő rendi nemzetnek adott kiváltságok közül!
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.”
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].”
(Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)
A városokban élők életkörülményei minden tekintetben javultak az ipari forradalmak következtében.
Igaz
Hamis
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.”
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].”
(Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)
Az elektromos hálózat kiépülése lehetővé tette az éjszakai műszak bevezetését.
Igaz
Hamis
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.”
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].”
(Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)
a) Döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások a forrásrészletekben leírtak alapján!
A higiénés viszonyok javulása hozzájárult az első forrásrészletben leírt új jelenségekhez, a halandóság csökkenéséhez.
Igaz
Hamis
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos.
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.”
(Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868)
A kormányzatnak az idézett törvényben is megjelenő gyakorlata …
jelentős közvetlen hasznot biztosított a költségvetés számára.
visszavetette a vállalkozók vasútépítési kedvét.
visszaélésekhez vezethetett, mert a vállalkozók nem voltak érdekeltek a nyereséges működésben.
a visszafizetendő kamatok révén növelte a vasútépítés költségeit.
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos.
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.”
(Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868)
c) Melyik intézkedéssorozatra utal a forrás első mondata?
(1 pont)
1876-ban az állam csak mintegy 1600 km vasutat mondhatott a magáénak, s azon vasutak túlnyomólag nagyobb része, melyeknek terheit az állam viselte, magánvasút volt, míg az állam jelenleg kereken 7500 km vasút fölött föltétlenül rendelkezik. […] [Ez] tette lehetővé, hogy
a nép széles rétegei is a vasutak áldásos hatásaiban részesüljenek
.”
(Beksics Gusztáv újságíró és politikus, 1898)
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos.
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.”
(Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868)
d) Nevezze meg azt a minisztert, akinek a nevéhez ez az intézkedéssorozat köthető!
Keresztnevet is írjon! (2 pont)
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos.
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.”
(Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868)
e) Miként járult hozzá a gazdaság fellendüléséhez a forrás aláhúzott része által leírt változás?
Válassza ki a helyes állítást! (1 pont)
Nehezebbé vált a a munkaerő áramlása.
Visszafogta a turizmust.
Fellendítette a kereskedelmet.
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos.
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.”
(Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868)
a) Válassza ki a következő mondat folytatásai közül annak az egynek a sorszámát, amelyik igaz!
(1 pont)
Az idézett törvény arra kötelezte az államot, hogy …
csökkentse a vállalkozóknak az üzemeltetés során keletkező veszteségeit.
vissza nem térítendő támogatást adjon a vállalkozóknak a vasútvonal megépítéséhez.
biztosítsa a vállalkozók számára a vasútvonal nyereséges üzemeltetését.
hitelt nyújtson a vállalkozóknak a vasútvonal megépítéséhez.
8. A feladat az olasz fasizmushoz történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
A)
„[Ez az egyház] 400 millió, a világ minden táján szétszórt embert képvisel […] Én jelenleg teljesen kívül állok minden valláson […] Olaszországban, ha nem akar vallásháborút kirobbantani, senki sem emelhet kezet erre a legfőbb lelki hatalomra.”
(Mussolini beszéde)
B)
„Negyedszer: földrajzi, történelmi, politikai, katonai szempontból a Földközitenger Olaszország élettere. S amidőn azt mondom, hogy Földközi-tenger, ezalatt azt az öblöt is értem, melyet Adriai-tengernek neveznek s amelyben Olaszország érdekei uralkodnak, ha nem is kizárólagossággal, a szláv népekkel szemben.”
(Mussolini beszéde)
C)
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem, mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát, azt erősítsem, és szoros kapcsolatba helyezzem a nemzet történetével, mint a haladás és az egyensúly egyik eszközét.”
(Mussolini beszéde)
D)
„Ma pedig a gazdasági liberalizmust temetjük el. A korporáció ugyanazt végzi gazdasági téren, amit a Milícia és a Nagytanács politikai téren végzett.”
(Mussolini beszéde)
Rendelje a táblázatban felsorolt eseményekhez a szöveges források és képek közül a megfelelőt! Írja a a megfelelő szövegdobozokba a betűjeleket!
Egy kép és egy szöveg kimarad. (Elemenként 1 pont)
a)
Vatikán állam létrehozása
Szöveges
forrás:
Kép:
b)
Mussolini átveszi a hatalmat
Szöveges forrás:
Kép:
c)
Törekvés a Római Birodalom feltámasztására
Szöveges forrás:
Kép:
8. A feladat az olasz fasizmushoz történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
A)
„[Ez az egyház] 400 millió, a világ minden táján szétszórt embert képvisel […] Én jelenleg teljesen kívül állok minden valláson […] Olaszországban, ha nem akar vallásháborút kirobbantani, senki sem emelhet kezet erre a legfőbb lelki hatalomra.”
(Mussolini beszéde)
B)
„Negyedszer: földrajzi, történelmi, politikai, katonai szempontból a Földközitenger Olaszország élettere. S amidőn azt mondom, hogy Földközi-tenger, ezalatt azt az öblöt is értem, melyet Adriai-tengernek neveznek s amelyben Olaszország érdekei uralkodnak, ha nem is kizárólagossággal, a szláv népekkel szemben.”
(Mussolini beszéde)
C)
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem, mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát, azt erősítsem, és szoros kapcsolatba helyezzem a nemzet történetével, mint a haladás és az egyensúly egyik eszközét.”
(Mussolini beszéde)
D)
„Ma pedig a gazdasági liberalizmust temetjük el. A korporáció ugyanazt végzi gazdasági téren, amit a Milícia és a Nagytanács politikai téren végzett.”
(Mussolini beszéde)
d) Mit jelent a D) forrásban aláhúzott fogalom?
Válassza ki a helyes meghatározás sorszámát! (1 pont)
Olyan szervezet, amelybe az azonos iparágba tartozó munkaadók és munkavállalók tömörültek a feloszlatott szakszervezetek helyett.
Olyan szervezet, amely a munkavállalók érdekvédelmét látja el a munkaadókkal szemben.
Olyan szervezet, amely bizonyos értelmiségi szakmák zárt érdekképviseletét látja el.
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a gazdaságnak azt az ágazatát, amelyikre az állítás vonatkozik!
A táblázatokban szereplő ágazatok megnevezései közül válasszon! Egy ágazat többször is szerepelhet, és nem minden ágazatot kell beírnia.
a)
A tőkehiány jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez volt a legalacsonyabb termelékenységű ágazat a két világháború között.
b)
Gazdasági súlyának jelentős arányú növekedéséhez és magas termelékenységéhez olyan
kormányzati beruházások is hozzájárultak, mint a Csepeli Szabadkikötő építése vagy a
Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása.
c)
Gazdasági súlyának növekedése összességében nem volt jelentős, de szerkezete az 1920-as
években alapvetően átalakult: egyes részterületei a modern technológiának köszönhetően
külföldön is versenyképesek voltak.
d)
Gazdasági jelentőségének visszaszorulása ellenére ez az ágazat foglalkoztatta a legtöbb
embert a két világháború között.
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
e) A korszakban nőtt a gazdasági termelés átlagos hatékonysága. Válassza ki azt a
kettő
, az
1920-as évekre
jellemző változást, amely hozzájárult ehhez a növekedéshez!
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása javította a külkereskedelmi lehetőségeket.
Új találmányokat és eljárásokat kezdtek alkalmazni.
A földreform alapvetően átalakította a birtokviszonyokat.
Teljesen kiépült a szociális ellátórendszer.
Nőtt az iskolázottság.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
a) Válassza ki, hogy melyik állítás fogalmazza meg helyesen azt, hogy miként kapcsolódik az A) karikatúra mondanivalója a „fridzsiderszocializmus” fogalmához!
(1 pont)
Az emberek számára elérhetővé váltak a tartós fogyasztási cikkek.
Az átlag ember csak álmodni tudott arról, ami a felsőbb rétegek számára elérhető volt.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
b) Válassza ki azt az állítást, amely helyesen rámutat az A) karikatúra megjelenése és a „puha diktatúra” fogalma közti összefüggésre!
(1 pont)
A karikatúra nem kritizálhatta az ellátás hiányosságát / a rendszert.
Az állampolgárok és a hatalom viszonya enyhült.
Nem jelenhettek meg a korban az ilyen karikatúrák.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
c) Milyen, a Rákosi-korszakhoz képest alapvető politikai változást szemléltet a B) képen a vezető ábrázolása?
(1 pont)
a
á
b
c
d
e
é
f
g
h
i
í
j
k
l
m
n
o
ó
ö
ő
p
q
r
s
t
u
ú
ü
ű
v
w
x
y
z
Próbálkozások száma:
10
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
d) A C) jelű vicc a rendszer egy alapvető jellemzőjére utal, emiatt nem jelenhetett meg a Ludas Matyiban, a korszak hivatalos vicclapjában. Mi ez az alapvető jellemző? Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalommal!
(1 pont)
A
megszállás.
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) A térképen különféle mintázattal és számmal jelölt területek Jugoszlávia felbomlása során kinyilvánították önrendelkezési szándékukat. Melyik mintázat és szám jelöli – a táblázatban feltüntetett – két függetlenségre törekvő népcsoportot? Írja a megfelelő számot a megfelelő szövegdobozba!
Népcsoport
: albán
Szám
:
Népcsoport
: szerb
Szám
:
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
b) Az a) feladatrészben felsoroltak közül melyik népcsoport nem rendelkezett önálló tagköztársasággal Jugoszláviában?
A népcsoport:
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
c) A térséget vallási és ezzel összefüggésben kulturális szempontból is sokszínűség jellemzi. Melyik három leginkább meghatározó vallás / felekezet metszéspontja a volt Jugoszlávia területe?
,
,
12. A feladat Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódik.
Rendelje az Alaptörvény sorszámokkal jelölt részleteit az Alaptörvénynek a táblázatban szereplő részleteihez úgy, hogy azok logikus egységet alkossanak! Írja a megfelelő sorszámokat a táblázatba!
Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1.
„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
2.
„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
3.
„Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.”
4.
„Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.”
5.
„A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.”
6.
„A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani.”
7.
„Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.”
8.
„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.”
9.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
a)
„Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás
szabadságán alapszik.”
b)
„Senkit sem lehet szabadságától másként, mint törvénybe meghatározott
okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”
c)
„Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”
d)
„Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez
csatlakozni.”
e)
„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”
f)
„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”
g)
„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.”
h)
„A közhatalom forrása a nép.”
A foglalkozás befejeződött.
0