Bejelentkezés
1. Zsidó vallás
0/4 Pont
2. Frank uralkodók
0/8 Pont
3. Jobbágyság helyzete
0/7 Pont
4. Nagy földrajzi felfedezések
0/5 Pont
5. Rákóczi-szabadságharc
0/4 Pont
6. Napóleon
0/8 Pont
7. Cigányság a dualizmus korában
0/2 Pont
8. Világgazdaság
0/6 Pont
9. Magyarország a második világháborúban
0/7 Pont
10. Kádár-korszak társadalompolitikája
0/3 Pont
11. Közép- és Kelet-Európa nemzetiségei
0/3 Pont
12. Mai magyar alkotmányosság
0/8 Pont
1. A feladat a zsidó valláshoz kapcsolódik. 
Melyik személyhez köthetők a bibliai idézetek? 
Válassza ki a felsorolásból! Írja a megfelelő személy nevét az idézetek alatti szövegdobozba! Egy név kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
Személyek: Ádám, Dávid, Mózes, Noé, Salamon


a) „Izraelnek összes törzse elment […] Hebronba, és azt mondták: »Nézd, csontod és
húsod vagyunk. Már tegnap és tegnapelőtt is, amikor még Saul volt a királyunk, te
voltál, aki vezetted Izrael hadjáratait. S az Úr is azt mondta neked: Legeltesd
népemet, Izraelt, és légy Izrael fejedelme. « […] Aztán fölkenték […] Izrael
királyává.”
 
   

b) „Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj itt. Átadom neked a kőtáblákat a törvénnyel
és a parancsokkal, amelyeket oktatásukra írtam.”
   
   
 
c) „Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amit én szerzek veletek és
minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel, örökre:
szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a
világgal kötök.” 
 
   

d) „A király elrendelte, hogy hatalmas köveket fejtsenek, pompás köveket, hogy
faragott kockakövekből vessenek alapot a háznak. […] gondoskodtak az építkezésről,
s előkészítették a fát meg a köveket a templom építéséhez.”
 
   
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 
a) „Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt elmondott imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: Éljen és győzedelmeskedjék […], az Isten által megkoronázott nagy, békét teremtő császár! A magasztalások elhangzása után a pápa olyan tiszteletben részesítette, mint a régi uralkodókat, […].” (A Frank Királyság Évkönyvei) 


Klodvig
Nagy Károly
Kis Pippin
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 
b) „Ebben az időben […] serege számos egyházat kifosztott, mivel ő maga ekkor még a pogány tévelygéseknek volt a rabja. Tehát valamelyik templomból egy csodálatosan nagy és szép kelyhet ragadott el az ellenség az egyházi szolgálat egyéb ékességeivel együtt. Ennek az egyháznak a püspöke pedig a királyhoz küld, és azt kéri, hogyha már mást nem kaphat vissza s szent edényekből, legalább azt a kelyhet kaphassa vissza az egyház.” (Tours-i Gergely krónikája)


Kis Pippin
Klodvig
Nagy Károly
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 
c) „Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és a szászok elleni háborút kivéve, ez volt a legnagyobb, amit indított; nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkal nagyobb előkészületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratot Pannóniába, ami akkoriban a hunok birtokában volt.” (Einhard)


Kis Pippin
Klodvig
Nagy Károly
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 
d) „A Meroving családot, amelyből a frankok mindaddig a királyaikat választották, s amely III. Childeric idejéig állt fenn, lerakta trónjáról, s Childericet – aki valójában már meg volt fosztva az erőtől, és csak arról volt ismert, hogy az üres királyi címet birtokolta – megborotváltatta és kolostorba taszította a római főpap parancsára.” (Einhard nyomán)


Kis Pippin
Nagy Károly
Klodvig
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 


Nagy Károly
Kis Pippin
Klodvig
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 


Kis Pippin
Klodvig
Nagy Károly
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 


Kis Pippin
Klodvig
Nagy Károly
2. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. 
Döntse el, hogy a szöveges és képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők!  (Elemenként 1 pont.) 


Nagy Károly
Kis Pippin
Klodvig
3. A feladat a XIV–XV. századi magyar jobbágyság helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
1. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert dekrétuma) 
 
2. „Ezen kívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól […] ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, […] és a […] bárók […] hasonlóképpen hajtsák be.” (Nagy Lajos törvényeiből) 
 
3. „Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma) 
 
4. „[A kalocsai érsek] nyíltan elítélte a dikának nevezett […] adót, amelyet a sokféle terhes háborúság miatt a király évente háromszor-négyszer kivetett […].” (Antonio Bonfini)
a) Nevezze meg (a forrásokban nem szereplő szakkifejezéssel) azokat az adókat, amelyekre az 1., valamint a 4. sorszámmal jelölt forrás vonatkozik! (Elemenként 1 pont.)



1.    
 
 
4.     
3. A feladat a XIV–XV. századi magyar jobbágyság helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
1. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert dekrétuma) 
 
2. „Ezen kívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól […] ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, […] és a […] bárók […] hasonlóképpen hajtsák be.” (Nagy Lajos törvényeiből) 
 
3. „Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma) 
 
4. „[A kalocsai érsek] nyíltan elítélte a dikának nevezett […] adót, amelyet a sokféle terhes háborúság miatt a király évente háromszor-négyszer kivetett […].” (Antonio Bonfini)
b) Hány dénár adó folyt be egy olyan jobbágytelek után, amelyen három család osztozott, az 1., illetve a 3. sorszámmal jelölt rendelkezés értelmében? (Elemenként 1 pont.)



1.    
 
3.   
3. A feladat a XIV–XV. századi magyar jobbágyság helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
1. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert dekrétuma) 
 
2. „Ezen kívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól […] ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, […] és a […] bárók […] hasonlóképpen hajtsák be.” (Nagy Lajos törvényeiből) 
 
3. „Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma) 
 
4. „[A kalocsai érsek] nyíltan elítélte a dikának nevezett […] adót, amelyet a sokféle terhes háborúság miatt a király évente háromszor-négyszer kivetett […].” (Antonio Bonfini)
c)Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont) 
A 2. sorszámmal jelölt forrásban szereplő intézkedés társadalomtörténeti jelentősége a jobbágyok szempontjából az volt, hogy a jobbágyok terhei egységessé váltak. 



Igaz
Hamis
3. A feladat a XIV–XV. századi magyar jobbágyság helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
1. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert dekrétuma) 
 
2. „Ezen kívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól […] ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, […] és a […] bárók […] hasonlóképpen hajtsák be.” (Nagy Lajos törvényeiből) 
 
3. „Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma) 
 
4. „[A kalocsai érsek] nyíltan elítélte a dikának nevezett […] adót, amelyet a sokféle terhes háborúság miatt a király évente háromszor-négyszer kivetett […].” (Antonio Bonfini)
d) Melyik évben került sor a 2. forrásban szereplő rendelkezés kiadására? (2 pont)



 
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép, a képek és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg azokat a fejlett, a felfedezések korában fennálló amerikai indián kultúrákat, melyek területét a térképen az A és C betűk jelzik! (Elemenként 1 pont.)



A:   
 
B: maja 
 
C:   
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép, a képek és ismeretei segítségével!
b) A térképen az 1494-es tordesillasi szerződésben rögzített vonalat látja, amely mentén a két legkorábbi gyarmatosító európai hatalom felosztotta a világot. (Elemenként 1 pont.) 



1. Melyik ország formált igényt a vonaltól nyugatra fekvő területekre? 
 Az ország neve:   
 
2. Melyik ország formált igényt a vonaltól keletre fekvő területekre? 
 Az ország neve:   
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép, a képek és ismeretei segítségével!
c) Mely, a képeken is látható tényezők járultak hozzá az európai gyarmatosítók katonai sikereihez? Válassza ki a helyes megoldásokat! Több helyes megoldás van! (1 pont.)



betegségek / járványok / himlő
acél / vas fegyverek / páncél
helyi szövetségesek
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. 
Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a forrásokhoz kapcsolódó állítás tartalma igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont.)  
A források alapján az egyik probléma, ami a szabadságharc bukásához hozzájárult az a kuruc hadsereg fegyelmezetlensége.


Hamis
Igaz
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. 
Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a forrásokhoz kapcsolódó állítás tartalma igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont.)  
A források alapján az egyik probléma, ami a szabadságharc bukásához hozzájárult az az volt, hogy az új pénznem nem volt akkora értéke, mint várták a bevezetését megelőzően.  


Hamis
Igaz
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. 
Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a forrásokhoz kapcsolódó állítás tartalma igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont.)  
A források alapján az egyik probléma, ami a szabadságharc bukásához hozzájárult az jobbágyság és nemesség közötti egyetértés volt. 


Hamis
Igaz
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. 
Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a forrásokhoz kapcsolódó állítás tartalma igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont.)  
A források alapján befolyásolta a szabadságharc alakulását a spanyol örökösödési háború eredménye.


Hamis
Igaz
6. A feladat Napóleonhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás, a térkép és ismeretei segítségével! A forrás szövegéből néhány ország nevét kihagytuk, és nagybetűkel helyettesítettük. (Elemenként 1 pont.)
„[A kontinentális] Európában négy nagyhatalom van […] élén Franciaország áll, erősebb, mint bármelyik a három közül, sőt képes mindannyiuknak ellenállni. Országunk egyesíti az embereket és a gazdaságot. Az európai befolyást vele megosztó három közül kettő [A és B] vetélytársa és természetes ellensége. A harmadik [C], amelyet hatalmas térségek választanak el tőle, közvetlenül egyáltalán nem ellensége, de közvetve igen, mint Franciaország legrégibb [önálló államiságát korábban elveszítő] szövetségesének [D] természetes ellensége. Szükséges, hogy ezentúl [A] ne közvetlenül Franciaországgal és a franciák alapította államokkal legyen határos, és hogy a velencei államért, Tirolért, svábföldi birtokaiért és a szomszédos államokra vonatkozó igényeiért cserébe Havasalföldet, Besszarábiát és Bulgária legészakibb részét adjuk neki. [C] így [A] természetes vetélytársává és ellenségévé válik, de az természetes szövetségesre talál Franciaországban.” (Talleyrand, francia diplomata levele Napóleonnak, 1805)
a) Nevezze meg a szövegben nagybetűkkel jelölt országokat!  



A:    
 
B:   
 
C:   
 
D:    
6. A feladat Napóleonhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás, a térkép és ismeretei segítségével! A forrás szövegéből néhány ország nevét kihagytuk, és nagybetűkel helyettesítettük. (Elemenként 1 pont.)
„[A kontinentális] Európában négy nagyhatalom van […] élén Franciaország áll, erősebb, mint bármelyik a három közül, sőt képes mindannyiuknak ellenállni. Országunk egyesíti az embereket és a gazdaságot. Az európai befolyást vele megosztó három közül kettő [A és B] vetélytársa és természetes ellensége. A harmadik [C], amelyet hatalmas térségek választanak el tőle, közvetlenül egyáltalán nem ellensége, de közvetve igen, mint Franciaország legrégibb [önálló államiságát korábban elveszítő] szövetségesének [D] természetes ellensége. Szükséges, hogy ezentúl [A] ne közvetlenül Franciaországgal és a franciák alapította államokkal legyen határos, és hogy a velencei államért, Tirolért, svábföldi birtokaiért és a szomszédos államokra vonatkozó igényeiért cserébe Havasalföldet, Besszarábiát és Bulgária legészakibb részét adjuk neki. [C] így [A] természetes vetélytársává és ellenségévé válik, de az természetes szövetségesre talál Franciaországban.” (Talleyrand, francia diplomata levele Napóleonnak, 1805)
b) Melyik, a térképen jelölt helyszínre illenek a leírások? Írja a megfelelő helyszín sorszámát a leíráshoz!  



Napóleon bevonult az ellenség fővárosába, de a súlyos tűzvész miatt kénytelen volt hamarosan kiüríteni:  
 
    
 
 A szövegben említett valamennyi nagyhatalom csapatai megütköztek ebben a csatában:   
 
A csatára Napóleon két száműzetése között került sor:   
 
A Napóleon utáni Európa hatalmi viszonyairól döntöttek a diplomaták:   
7. A feladat a magyarországi cigányság történetéhez kapcsolódik a dualizmus korában. 
Mindhárom feladatrészben a forrás egy, a cigányságról a dualizmus korában megszilárdult előítéletet mutat be, amelyek a forrást követő adatok segítségével megcáfolhatók. (Elemenként 1 pont.) 
Döntse el az állításokról, hogy melyek előítéletes állítások és melyek ezeknek a cáfolatai! (2 pont)


Előítéletes állítás

Cáfolat
A cigányok nem szeretnek dolgozni.
A cigányokra jellemző(bb) a bűnöző életmód
A cigányok vándorló életmódot folytatnak.
A cigányok többségének van munkája.
A cigányok között kevesebb elítélt bűnöző volt, mint az országos átlag.
A korszakban csak a cigányok töredéke (kb. 3%-a) vándorolt.
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
a) Nőtt vagy csökkent az USA ipari termelése? 



mindkettő
1. grafikon
2. grafikon
egyik sem
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
b) Németországhoz képest nagyobb vagy kisebb az USA ipari termelése?



mindkettő
2. grafikon
1. grafikon
egyik sem
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
d) Mekkora értékű volt a világ összes ipari termelése? 



mindkettő
egyik sem
2. grafikon
1. grafikon
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
e) Nőtt vagy csökkent Németország ipari termelése?  



2. grafikon
mindkettő
egyik sem
1. grafikon
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
f) Nőtt vagy csökkent a négy legjelentősebb európai nagyhatalom részesedése a világ ipari termeléséből?



egyik sem
1. grafikon
2. grafikon
mindkettő
8. A feladat a két világháború közti gazdaságtörténethez kapcsolódik. 
Melyik grafikon segítségével lehet válaszolni a következő kérdésekre? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
c) Nőtt vagy csökkent a világ összes ipari termelése? 



mindkettő
egyik sem
2. grafikon
1. grafikon
9. A feladat a második világháború alatti magyar történelemhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A revízió a legnagyobb veszély, ami fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] Visszakaptuk a Felvidéket, vissza Ruszinkót [a Kárpátalját] is […]. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Részlet egy bizalmas beszélgetésből) 
a) Nevezze meg azt a miniszterelnököt (vezetéknév, keresztnév), akitől az idézet származik! (2 pont)



 
9. A feladat a második világháború alatti magyar történelemhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A revízió a legnagyobb veszély, ami fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] Visszakaptuk a Felvidéket, vissza Ruszinkót [a Kárpátalját] is […]. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Részlet egy bizalmas beszélgetésből) 
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a nacionalizmussal és a revizionizmussal összefüggő eszmét, amelynek elterjedtségére utal a „Mindent vissza!” követelés! (2 pont)



 
9. A feladat a második világháború alatti magyar történelemhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A revízió a legnagyobb veszély, ami fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] Visszakaptuk a Felvidéket, vissza Ruszinkót [a Kárpátalját] is […]. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Részlet egy bizalmas beszélgetésből) 
c) Mikor (év, hónap, nap) és hol (város) született meg az a döntés, amely Erdély egy részének Magyarországhoz csatolásáról rendelkezett? (Elemenként 1 pont.)



időpont:   
 
 
helyszín:   
9. A feladat a második világháború alatti magyar történelemhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A revízió a legnagyobb veszély, ami fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] Visszakaptuk a Felvidéket, vissza Ruszinkót [a Kárpátalját] is […]. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Részlet egy bizalmas beszélgetésből) 
d) Magyarázza meg röviden, mi volt az a németek által követelt „ár”, amelynek megfizetését az idézet szerzője szerette volna elkerülni! Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalommal, ami által teljessé válik a szakkifejezés! (1 pont)



A fegyveres    feladása.
10. A feladat a Kádár-korszak társadalompolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Van [a kispolgároknak] valami iparengedélyük, kiskereskedésük, autót tudnak venni, jobban élnek. Most legyek én radikális? Voltunk mi már radikálisak. Emlékezzenek, az összes kisiparos munkajogosítványát elvettük, meg az összes kiskereskedőknek. Mi volt az eredmény, mondják meg, mi volt az eredmény? Ugyanazt csinálta tovább a kispolgárság feketén és törvénytelenül, amit azelőtt törvényesen csinált. Plusz halálos ellensége volt a Magyar Népköztársaságnak, és ártott neki, ahol tudott.” 
 (Kádár János beszéde a Belügyminisztérium pártbizottságának ülésén, 1961) 
 
„Természetesen, a szovjet társadalom fejlettebb, mint a miénk. […] Sajnos azonban [nálunk] még nem fejlődött ki az emberek öntudata. Jobban akarnak élni. Éppen ezért van szükség az érdekeltségre. Ha valaki tisztességesen dolgozik, legyen neki háza, hétvégi háza, gépkocsija. 
Megengedtük [a parasztoknak], hogy háztáji telkük legyen, de ezeket nem integráltuk a kollektív gazdaságba. […] A parasztok éjt nappallá téve dolgoznak, a munkára nem kell őket felszólítani. Ők most jól élnek és rendelkeznek a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel […].” 
 (Kádár János és Mihail Gorbacsov beszélgetése első találkozásuk alkalmával, 1985)
a) A Kádár-korszakban kialakult egy hallgatólagos megállapodás a hatalom és a társadalom közt, amelyet „kádári alkunak” szokás nevezni. Egészítse ki a következő állítást, ami ennek lényegét igyekszik megfogalmazni a források segítségével! (1 pont)



A hatalom viszonylagos jólétet biztosított, cserébe elvárta a rendszer   .
10. A feladat a Kádár-korszak társadalompolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Van [a kispolgároknak] valami iparengedélyük, kiskereskedésük, autót tudnak venni, jobban élnek. Most legyek én radikális? Voltunk mi már radikálisak. Emlékezzenek, az összes kisiparos munkajogosítványát elvettük, meg az összes kiskereskedőknek. Mi volt az eredmény, mondják meg, mi volt az eredmény? Ugyanazt csinálta tovább a kispolgárság feketén és törvénytelenül, amit azelőtt törvényesen csinált. Plusz halálos ellensége volt a Magyar Népköztársaságnak, és ártott neki, ahol tudott.” 
 (Kádár János beszéde a Belügyminisztérium pártbizottságának ülésén, 1961) 
 
„Természetesen, a szovjet társadalom fejlettebb, mint a miénk. […] Sajnos azonban [nálunk] még nem fejlődött ki az emberek öntudata. Jobban akarnak élni. Éppen ezért van szükség az érdekeltségre. Ha valaki tisztességesen dolgozik, legyen neki háza, hétvégi háza, gépkocsija. 
Megengedtük [a parasztoknak], hogy háztáji telkük legyen, de ezeket nem integráltuk a kollektív gazdaságba. […] A parasztok éjt nappallá téve dolgoznak, a munkára nem kell őket felszólítani. Ők most jól élnek és rendelkeznek a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel […].” 
 (Kádár János és Mihail Gorbacsov beszélgetése első találkozásuk alkalmával, 1985)
b) Kádár Jánost egyes szovjet vezetők kritizálták, amiért szerintük „a kapitalista társadalmi rend” felé vitte el a rendszert. Mi támasztja alá ezt a kritikát mindkét szövegben? Fogalmazza meg az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
10. A feladat a Kádár-korszak társadalompolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Van [a kispolgároknak] valami iparengedélyük, kiskereskedésük, autót tudnak venni, jobban élnek. Most legyek én radikális? Voltunk mi már radikálisak. Emlékezzenek, az összes kisiparos munkajogosítványát elvettük, meg az összes kiskereskedőknek. Mi volt az eredmény, mondják meg, mi volt az eredmény? Ugyanazt csinálta tovább a kispolgárság feketén és törvénytelenül, amit azelőtt törvényesen csinált. Plusz halálos ellensége volt a Magyar Népköztársaságnak, és ártott neki, ahol tudott.” 
 (Kádár János beszéde a Belügyminisztérium pártbizottságának ülésén, 1961) 
 
„Természetesen, a szovjet társadalom fejlettebb, mint a miénk. […] Sajnos azonban [nálunk] még nem fejlődött ki az emberek öntudata. Jobban akarnak élni. Éppen ezért van szükség az érdekeltségre. Ha valaki tisztességesen dolgozik, legyen neki háza, hétvégi háza, gépkocsija. 
Megengedtük [a parasztoknak], hogy háztáji telkük legyen, de ezeket nem integráltuk a kollektív gazdaságba. […] A parasztok éjt nappallá téve dolgoznak, a munkára nem kell őket felszólítani. Ők most jól élnek és rendelkeznek a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel […].” 
 (Kádár János és Mihail Gorbacsov beszélgetése első találkozásuk alkalmával, 1985)
c) Válassza ki a második forrás segítségével, miért volt a háztájiban hatékonyabb a termelés, mint a termelőszövetkezetekben! (1 pont)



Mert nem a termelőszövetkezetek eszközeit roncsolták.
A parasztok a háztájiban érdekeltek voltak a termelésben.
11. A feladat a mai Közép- és Kelet-Európa etnikai viszonyaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a táblázatban [a] betűvel jelölt nemzeti kisebbséget!  



a)    
11. A feladat a mai Közép- és Kelet-Európa etnikai viszonyaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg azt az országot, amelyre a táblázat vonatkozik!  

 
 
 
 
 
 
 
 
 



 
11. A feladat a mai Közép- és Kelet-Európa etnikai viszonyaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a táblázatban [c] betűvel jelölt nemzeti kisebbséget! 

 
 
 
 



 
12. A feladat a mai magyar alkotmányossággal kapcsolatos. 
Döntse el az idézetekről, hogy a magyar alkotmányosság mely intézményére vonatkoznak! Húzza az idézetet a megfelelő kategóriába!  Egy idézetet csak egy oszlopba írhat. (Elemenként 1 pont.)

országgyűlés

köztársasági elnök

kormány
c) „Elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását.”
e) „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve […].”
g) „Megválasztja a miniszterelnököt […].”
a) „Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak […].”
b) „Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére.”
h) „Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.”
d) „A végrehajtó hatalom általános szerve.”
f) „Törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.”
A foglalkozás befejeződött.

0