Churchill, Truman és Sztálin Potsdamban, 1945

A potsdami konferencián döntöttek a háborús bűnösök felelősségre vonásáról és véglegesítették Németország keleti határait, illetve kijelölték a német megszállási övezeteket. A konferencián a britek nevében végül Celment Attlee, munkáspárti miniszterelnök tárgyalt, mivel Churchill elvesztette a választásokat.

Idézd fel milyen nagyhatalmi egyeztetések történtek a második világháború alatt! Miért lehetett problémás, hogy Truman és Attlee tárgyalt Sztálinnal?

A nemzetközi bíráskodás jogi alapjainak megteremtése, az 1945 augusztusában kiadott Londoni Charta a büntetendő cselekményeket négy kategóriába sorolta.

Miért érhette kritika a Nemzetközi Katonai Törvényszék eljárását?

Az Egyesült Államok, Európa és a Szovjetunió helyzete a II. világháború után

Az ábra alapján fogalmazd meg, hogy miért alakultak át a hatalmi viszonyok a II. világháború után!

A forrásrészletek alapján fogalmazd meg, hogyan alakul át a brit és az amerikai külpolitika!

George Frost Kennan, 1946-ban moszkvai nagykövet, erről a posztról küldi a Hosszú táviratot: ,,szilárd feltartóztatási politikára van szükség, melynek célja, hogy szembesítse az oroszokat egy megváltoztathatatlan ellenerővel mindenhol, ahol ők a betolakodás jeleit mutatják a békés és biztonságos világ érdekeibe.”

Winston Churchill beszédet mond Fultonban 1946-ban
„A háborút csak akkor kerülhetjük el teljes biztonsággal, és a világ hatalmi szerkezete csak akkor alakulhat a javunkra, ha az angolul beszélő népek testvéri szövetségre lépnek. Ez különleges kapcsolatot kíván a Brit Nemzetközösség és Birodalom, valamint az Egyesült Államok között. A testvéri szövetség nemcsak azt jelenti, hogy két hatalmas és rokon társadalmi rendszerünk között elmélyítjük a barátságot és a kölcsönös megértést, hanem azt is, hogy katonai tanácsadóink állandó és közvetlen kapcsolatban állnak egymással. ”
A Teljes beszéd megtekintése eredeti nyelven.

Harry S. Truman 1947. március 12-én, a washingtoni Kongresszushoz intézett beszédében fogalmazta meg a később róla elnevezett doktrínát, mely szerint az Egyesült Államoknak kötelessége közbeavatkozni azokban az államokban, ahol a kommunizmus teret hódít.
"…ebben a történelmi pillanatban majdnem minden nemzetnek választania kell két életforma között. Ez a választás azonban gyakran nem lehet önálló. Az egyik út a többség akaratán alapul, és független intézményrendszer, népképviseleti kormányzat, szabad választás, a személyes szabadság garanciája, szólás- és vallásszabadság, illetve a politikai zsarnokság hiánya jellemzi. A másik életút egy kisebbség akaratán alapul, mely a többségre kényszeríti akaratát. Ez terrorra és nyomásgyakorlásra támaszkodik, irányítja a sajtót és a rádiót, befolyásolja a választásokat és elnyomja a személyi szabadságot. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok politikájának támogatnia kell azokat a szabad embereket, akik ellenállnak a fegyveres kisebbségek, vagy a külső erők alávetési kísérleteinek."

Szovjet katonai jelenlét Európában a II. világháború után

„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.”
(Részlet Churchill fultoni beszédéből)

A térkép és a forrás alapján határozd meg a vasfüggöny fogalmát!

A gazdasági és politikai hatalomátvétel folyamata a köztes-európai országokban.

Nézz utána, hogy az egyes országokban hogyan és mikor zajlott le ez a folyamat!

A nyugati és a keleti blokk

Nézz utána, hogy az "el nem kötelezett országok" hogyan tudták megőrizni függetlenségüket!

A Marshall-segélyből részesülő országok 1948-51 között
George C. Marshall amerikai külügyminiszter 1947-ben meghirdetett gazdasági programja alapján. Összesen 13,6 milliárd dollár segély és kölcsön a 16 országnak, aminek köszönhetően Nyugat-Európa 1951-ben már 1938-as termelésének 135%-át nyújtotta.

Vjacseszlav M. Molotov, szovjet külügyminiszter, 1947-ben így nyilatkozik a segélyről: "Teljesen nyilvánvaló, hogy az európai országokat pár nagyobb hatalom érdekében alávetik, megfosztják korábbi gazdasági önállóságuktól és nemzeti függetlenségüktől.”

A Marshall-terv

Nézd meg a videót és válaszolj az alábbi kérdésekre!
1. Az Egyesült Államoknak miért állt érdekében az európai országok gazdaságának fellendítése?
2. A gazdasági érdekeken túl miért tartja fontosnak a segélynyújtást?
3. Miért utasítja el a szovjet külügyminiszter a Marshall-segélyt?
4. A Szovjetunió gazdaságát tekintve milyen indokok állhatnak ennek hátterében?

A KGST tagjai 1986-ban
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát 1949-ben alapították. Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia voltak. Célja a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítése, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Magyarország például autóbusz gyártásra szakosodott.

NATO tagállamok a csatlakozási év alapján
North Atlantic Treaty Organisation – Észak Atlanti Szerződés Sezrvezete

5. cikkely: „A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást, valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek;”
(Észak-atlanti Szerződés – NATO Washington, 1949. április 4.)
Lord Ismay, a szervezet első főtitkára szerint a szervezet célja: „a németeket lent, az oroszokat kint és az amerikaiakat bent tartani Európában”

A NATO szerepe a hidegháborúban

Varsói szerződéshez csatlakozó országok.
A szovjet blokk védelmi katonai-politikai szervezete, 1955-ben alapították válaszlépésként az NSZK újrafelfegyverzésére és a NATO létrehozására.

Berlini blokád
1948. június 20-án a szovjet parancsnokság beszüntette a keleti és a többi zóna közötti utasforgalmat és ellenőrzés alá helyezte a vasúti szállításokat, 4 nap múlva már teljes a szovjet blokád. Beszüntették a kereskedelmet és az áruforgalmat a nyugati és keleti zónák között, illetve lezárták a Nyugat-Berlinbe vezető közutakat, vasutakat, hajózási útvonalakat.

Légihíd
Berlinben óriási hiány keletkezett élelmiszerből, fűtőanyagból, gyógyszerekből. A légi folyosók azonban szabadok maradtak, és a szovjetek nyílt támadást nem kockáztattak meg. Ezért amerikai és brit szállítógépekkel légihidat hoztak létre. Részben a légihíd sikerének köszönhetően 1949. május 4-én a blokádot feloldják.

Korabeli dokumentumfelvételek a berlini blokádról és a fal építéséről

Németország kettéosztása

Az NSZK és az NDK összehasonlítása

Burkhart Veigel visszaemlékezése magyar szinkronnal

A berlini fal
1961. augusztus 13-án hajnalban húzta fel az NDK hadserege a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó szögesdrótot, amit pár nap alatt kőfal váltott fel. Ezt csak 1989-ben bontották le.

Walter Ulbricht, az NDK pártfőtitkára, 1961. június 15-én még azt nyilatkozta,
„Senkinek sem áll szándékában falat építeni!”

A berlini fal történetének rövid összefoglalása, előzményekkel

Berlini metróhálózat
A főváros metróhálózata már az 1930-as években kiépült, de a kelet-berlini megállókat lezárták, katonák őrizték, hogy ne tudjanak felszállni a szerelvényekre.

Frontvonal változása a koreai háborúban, 1950-1953

Légifelvétel a csatáról, amint egy bombát épp felrobbantottak

A két Korea vezetőinek találkozása 2018-ban

A felek 1953-ban csak fegyverszünetet kötöttek, ami ma is érvényben van. Észak- és Dél-Korea határa nagyjából ma is az 1950-es határokon húzódik.

Brit és francia támadás Egyiptom ellen 1956-ban

1956. július 26-án a szuezi csatornát államosították. Nagy-Britanniának és Franciaországnak indok kell a fegyveres beavatkozásra > Izrael (szerződés értelmében külső támadás esetén Egyiptomnak ki kellett ürítenie a csatornaövezetet) > 1956. október 29-én Izrael megtámadja Egyiptomot. A Szovjetunió követeli a brit, francia csapatok kivonását a térségből, az USA közbenjárásával britekre olajembargót vetnek ki.
Izrael francia, brit segítséggel megnyerte volna a háborút, de a két szuperhatalom nyomására kénytelen visszavonulni.

A szuezi válság összefüggése a magyar forradalommal

Harold Maples karikatúrája az 1956-os szuezi válságról

Az 1962-es kubai rakétaválság
A szovjetek 1962-ben atomrakétákat telepítettek Kubába, amire válaszként Kennedy blokád alá vette Kubát.

Dean Rusk amerikai külügyminiszter:
"Szemtől szembe néztük egymást, és a másik egyszer csak pislogott.”

Karikatúra Hruscsovról és Kennedyről a válság idején
Hruscsov felajánlotta, hogy lebonjták a rakétaállásokat, amennyiben az Egyesült Államok garantálja, hogy nem próbálja megváltoztatni az ország szocialista berendezkedését. Másnap a szovjet vezető már azt is feltételnek szabta, hogy Törökországban fenntartott amerikai rakétabázisokat is szüntessék meg. Kennedy a nyilvánosság előtt elfogadta az első feltételt, titokban pedig a másodikat is, így végül kompromisszumos megoldás született. A döntéssel egyik szuperhatalom katonai-politikai vezető rétege sem volt megelégedve.

Fidel Castro
1959-ben forradalma sikerrel járt és átvette a hatalmat Kubában. Szocialista rendszert épített, a jelentősebb kubai vállalatokat államosította. Emiatt a CIA titkos programot indított az országba érkező politikai menekültek kiképzésére. Ezek a kubai emigránsok a CIA segítségével megpróbálták megdönteni Castro uralmát, de a a Disznó-öbölbe tervezett partraszállásuk kudarcot vallott. Castro ezután kért katonai támogatást a Szovjetuniótól, ami a válsághoz vezetett.

A vietnami háború 1955 és 1975 között
Ez volt a hidegháború legnagyobb fegyveres konfliktusa. Előzménye, hogy a terület a II. világháború előtt francia gyarmat volt, majd megszállták a japánok. 1946-tól, Japán összeomlása után szovjet támogatással a franciák elleni harc folyt a franciák 1954-es vereségéig. A francia kivonulást követően Vietnam északi részén a Kínából érkező kommunizmus vert gyökeret, míg délen a kapitalista berendezkedés maradt meg.
A két Vietnam között 1955-től háború robbant ki, melybe 1964-től az USA is beleavatkozott.

Khe Sanh ostroma, 1968
Az észak-vietámiak 20 000 fős egysége megtámadta és ostrom alá vette a demilitarizált övezet közvetlen közelében található stratégiai fontosságú amerikai légibázist. Az amerikaiak 1968 júniusában elrendelték a bázis kiürítését és lerombolását.

Tét-offenzíva
1968. január 30. és március 3 között. Az észak-vietnamiak meglepetésszerű támadást indítottak a legtöbb dél-vietnami város ellen. Az offenzíva azért tekinthető fordulópontnak, mert ugyan az amerikaiak katonai szempontból nem szenvedtek vereséget, mégis rengeteg katona meghalt (hozzávetőlegesen 4-5 ezer amerikai esett el), és a szervezett támadás is készületlenül érte őket. Így egyre inkább megerősödött a háborúellenesség a közvéleményben.

Mỹ Lai-i mészárlás
1968. március 16. Az amerikai tengerészgyalogosok 500 civilt – főleg csecsemőket, gyerekeket, nőket és öregeket – mészároltak le a Mỹ Lai nevű faluban. Az eset tovább erősítette a háborúellenes mozgalmak erősödését.

Richard Nixon, amerikai elnök (1969–1973) Hivatalba lépése után elhatározta az amerikai csapatok lassú és fokozatos kivonását Vietnamból, de végül csak 1973-ban zárta le az Egyesült Államok a katonai részvételét a vietnami háborúban.

Afganisztáni háború 1979-89
Előzmények: 1978-ban szovjet támogatással egy kommunista puccs révén Nur Muhammad Taraki átvette a hatalmat Afganisztánban, de erős iszlám ellenállás alakult ki, Hafizullah Amin vezetésével a kommunista vezetővel szemben. Válaszul erre Brezsnyev elrendelte az ország orosz megszállását, míg a CIA a muszlim erőket támogatta.

Leonyid Iljics Brezsnyev
A szovjet pártfőtitkár, 1960-80 között meghatározó volt a Szovjetunió külpolitikájában.
1968-ban az ENSZ Közgyűlés előtt elhangzott beszédének részlete: "Ha a szocializmussal szemben ellenséges erők egyes szocialista országokat a kapitalista fejlődés irányába kényszerítenek, az nem csak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré.” Ez az alapelv adott indokot Afganisztán megszállására is.

Irán
1979. április elsején kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot, megszűnt az addigi nyugatbarát rendszer és iszlamista, Amerika-ellenes berendezkedés jött létre.

Az amerikai nagykövetség megtámadása
1979. november 4-én a teheráni tömeg megrohamozta és elfoglalta az Egyesült Államok iráni nagykövetségét és külügyminisztériumát

Falkland-szigeteki háború, 1982
A szigetcsoport angol fennhatóság alatt állt, ám az argentín kormányzat is magának akarta a területet, ezért a Rosario-hadművelet keretében 1982. április 2-án támadást indított az angolok ellen.

Brit katonák Falklandon
A háború 1982 június 14-én az argentín csapatok fegyverletételével zárult, de a háború rávilágított a brit hadsereg gyengeségeire, problémáira, hiszen csak komoly küzdelmek árán tudták megszerezni a győzelmet.

Grenada

Grenada a Karibi szigetvilágban található, először spanyol, majd francia, 1763-tól angol gyarmatterület, végül 1974-ben vívta ki függetlenségét.

Korabeli magyar újság tudósítása az invázióról
1976-ban egy radikális (kommunistának tartott) mozgalom vette át az irányítást Grenadában, 1979-ben a káosz szélére sodródott.

Amerikai helikopter akcióban
1983-ban Ronald Reagan a vietnámi háború óta először amerikai egységek bevetésére adott parancsot az USA területén kívül. Katonai erővel győzték le a grenadai forradalmi erőket.

A foglalkozás befejeződött.