Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
Eredményes munkát kívánunk!

1. A feladat az ókori kultúrával kapcsolatos. Nevezze meg azokat a városokat, amelyekre a leírások vonatkoznak! Írja a városok neve mellé a hozzájuk tartozó rekonstrukciós kép vagy térképvázlat betűjelét! Egy kép kimarad. (Elemenként 1 pont.)

a) Az Eufrátesz partján fekvő település több birodalomnak is fővárosa volt az ókorban.
Fénykorát a Kr. e. VI. században élte, amikor nevezetes építményei közé tartozott a kettős
falrendszer, a függőkertekkel körülvett uralkodói palota, a központban magasodó templom és
a hatalmas kapuhoz vezető felvonulási út. Lépcsős toronyépülete a Bibliából is ismert.

A város neve:
A kép / térképvázlat betűjele:

b) A Kr. e. X. században vált politikai és vallási központtá. Ekkor épült templomát a Kr. e.
VI. században elpusztították, majd a perzsa uralom idején újjáépítették. Később római uralom
alá került, és a kereszténység születésének helyszíne lett.

A város neve:
A kép / térképvázlat betűjele:

c) A Nagy Sándor által alapított, pontos mérnöki tervek szerint épült város a hellenisztikus
világ kulturális központja volt. Nevezetessége közé tartozott a „múzsák szentélyének”
nevezett épületegyüttes, ahol nagyjából félmillió eredeti kéziratos művet őriztek.

A város neve:
A kép / térképvázlat betűjele:

2. A feladat középkori városok történetéhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a kép és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Melyik az a – képen is látható – természetföldrajzi tényező, amely elősegíthette a város kialakulását?

b) Melyik az a városi jog (és egyben kötelesség), amely döntő módon meghatározza a
képen látható város külső képét is?

c) A városi önkormányzatiság melyik eleme kötődik a képen látható központi épületet
működtető intézményhez?

d) Melyik az a várossá válás szempontjából döntő kiváltság, amely a város központjában
található nyílt térséghez kötődik?

3. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket, tudniillik a forintokat, garasokat és kisdénárokat mind a […] kamaraispán, mind a többi kamarások az egész országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék, és azonképpen készítsék úgy, hogy ezen háromfajta dénáraink az egész országunkban egyformán és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra. […]
Elrendeltük továbbá, hogy […] bármely megyének a dénárverői […] kamaránk ispánjának a fennhatósága alatt éljenek […]. Hasonlóképpen, ha az említett megyéknek vagy bányáknak a területén ezután új arany-, ezüst- vagy réz-, avagy bármiféle más ércbányát találnak és fedeznének fel, azt, illetve azokat, annak az esztendőnek az idejére, kamaránknak ugyanazon ispánja […] bányajövedelmeivel együtt tartsa üzemben.”
(Károly Róbert oklevele, 1336)

a) Fogalmazza meg röviden, saját szavaival, mi volt a közvetlen célja az első bekezdésben szereplő intézkedésnek! (1 pont)

megteremtése.

b) Nevezzen meg a forrás alapján két tevékenységet, amelyeket a kamaraispán
felügyelete alá rendelt az uralkodó! (1 pont)

c) Nevezze meg a forrásban említett pénzek közül azt, amelyik aranyból készült!
(1 pont)
A pénz megnevezése:

3. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

d) Jelölje be az alábbi állítások közül azt, amelyik igaz Károly Róbertnek a forrásban említett intézkedéseire!

A pénzverés reformja növelte az uralkodónak a pénzrontásból származó bevételét.

A pénzverés reformja hozzájárult a kereskedelem fellendüléséhez.

A pénzverés reformja érdekében Károly Róbert a korábban eladományozott földek visszavételével növelte a királyi birtokok nagyságát.

A pénzverés reformja hozzájárult a délvidéki bányászat fellendüléséhez.

4. A feladat XIV. Lajos uralkodásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

XIV. Lajos színpadi jelmezben

„Jelenleg úgy látjuk, hogy […] fáradozásainkkal elértük a magunk elé kitűzött célt,
mivel […] alattvalóink jobb és nagyobb része ………………..….. hitre tért.”
(XIV. Lajos rendelete, 1685)

a) Nevezze meg a forrásból kihagyott egyházat / felekezetet!

„Nálunk is manufaktúrákat kell felállítani, hogy ne csak a saját szükségleteinket
elégítsék ki, hanem kivitelre is termeljenek. Ezzel pénz áramlana be az országba, ami
a kereskedelem legfőbb, sőt egyetlen célja.” (Colbert előterjesztése XIV. Lajosnak, 1664)

b) Nevezze meg szakkifejezéssel a forrásban leírt gazdaságpolitikát!

„A kastélyon a kor legnevesebb művészei-mesterei dolgoztak, s megvalósították
mindazt a fényűzést, amit a kisszámú udvari nemesség megengedhetett magának.
Ünnepségek, bálok, gyertyafényes színházi előadások pazar színtere volt a kastély.
Minden az uralkodó körül forgott, aki - maga is amatőr táncos lévén - szerette és
pártolta a művészeteket és művelőit is.”
(Harmat Árpád Péter, történész)

c) Nevezze meg a leírásban szereplő kastélyt, amely más európai uralkodók
építkezéseihez is mintául szolgált!

d) Mi volt XIV. Lajos leggyakrabban
használt, állandó jelzője? A képen látható
jelmez is erre utal.

5. A feladat a XVII. századi Magyarország kulturális életével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Nevezze meg azt az egyházat / felekezetet, amelyiknek a térképen aláhúzással jelölt városok mindegyikében működtek főiskolái!

egyház

b) Nevezze meg azt a várost, amelyre a leírás vonatkozik!

A magyarországi ellenreformáció és barokk kultúra egyik központja volt, a török hódítás elől
ide menekített esztergomi érsekség székhelye. A XVII. század közepén itt működött
Magyarország legmagasabb fokú oktatási intézménye.



c) Nevezze meg azt a személyt, akire az állítás vonatkozik! Család- és keresztnevet is írjon!

A magyarországi ellenreformáció és barokk kiemelkedő személyisége; ő alapította a kor
legmagasabb szintű katolikus oktatási intézményét is.



d) Nevezze meg szakkifejezéssel a három részre szakadt ország részei közül azt, ahol – a
térkép tanúsága szerint – nem működtek katolikus és protestáns főiskolák!

6. A feladat a XIX. századi politikai eszmékkel kapcsolatos.
Döntse el, mely forrásrészletek támasztják alá az állításokat!
Írja a forrásrészletek betűjeleit az állítások mellé! Két forrás kimarad. (Elemenként 1 pont.)

A) „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A proletariátus arra használja fel uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét […].”

B) „Teljes joggal remélhetjük, […] hogy szervezés, nevelés és propaganda útján […] a proletár és szocialista állam lép az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. […] Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp oly észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogyan a tengerészek áthajózása az egyik féltekéről a másikra […].”

C) „Annál jobb az emberiségnek, mennél többet népesítünk be a világból. […] Ha a világ nagyobb része a mi uralmunk alá kerül, az a háborúk végét hozza. […] Isten bizonyára kiválasztott eszközévé formálja az angolul beszélő fajt […].”

D) „Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Mindabban, ami csak őt érinti, jogos függetlensége korlátlan. Önmagának, saját testének és lelkének, mindenki korlátlan ura.”

E) „Megtartani s egyszerre javítani […]. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem is kő, hanem érző lények, akiket nyomorba dönthetünk gyors és meggondolatlan döntésünkkel.”

F) „Mi pedig ezt mondjuk: […] megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel, s mind azon javakkal, melyekkel ez a haza polgárait elárasztja, s mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek […].”

a) A konzervativizmus elveti a radikális, forradalmi változásokat.
A forrás
betűjele:

b) Marx a proletárállam megteremtését erőszakos eszközökkel akarta
elérni.
A forrás
betűjele:

c) A XIX. század első felében a liberális és nacionalista eszmék
összefonódtak egymással.
A forrás
betűjele:

d) A liberalizmus a lehető legerősebben védi az alapvető emberi jogokat.
A forrás
betűjele:

7. A feladat az 1848/49. évi magyar szabadságharccal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)

a) Nevezze meg a térképen jelölt települések közül azt, amelyikre a leírás vonatkozik!

A település közelében lezajlott csatában a Görgei irányítása alatt egyesülő honvéd hadtestek
jelentős győzelmet arattak az osztrák fősereg felett. A győzelemnek köszönhetően
a honvédsereg megkezdhette előrenyomulását a Duna felé, míg a császári seregeket Pest
előterébe vonták vissza.

b) Nevezze meg a térképen jelölt települések közül azt, amelyikre a leírás vonatkozik!

A vár ostroma az ostromágyúk kezdeti hiánya miatt hetekig elhúzódott, jelentősen hátráltatva
a honvédsereg további hadműveleteit. A vár bevétele azonban jelentős siker volt, ami
elősegítette a vízi utánpótlási útvonalak biztosítását.

c) Fogalmazza meg röviden, mi volt a tavaszi hadjárat fő hadműveleti célja, amelyet
végül nem sikerült elérnie a honvédseregnek!

Császári fősereg .

7. A feladat az 1848/49. évi magyar szabadságharccal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)

d) Miért tekintjük mégis 1849 tavaszát a szabadságharc legsikeresebb időszakának?
Jelölje be a helyes választ!

A honvédsereg a túlerőben lévő osztrák–orosz seregeket is le tudta győzni.

A győzelmek hatására az európai nagyhatalmak elismerték a független Magyarországot.

Az ország területének legnagyobb része a magyar kormányzat ellenőrzése alá került.

A győzelmek hatására Ferenc József elismerte Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli önállóságát.

8. A feladat a bolsevik diktatúrához kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a képek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) Válassza ki a felsoroltak közül azt a személyt, akire az adott állítás vonatkozik!
Lenin, II. Miklós, Sztálin, Trockij

a) A képen látható emelvényen áll és szónokol:

b) A meghamisított képről eltüntették az alakját:

c) A kép meghamisításának megrendelője:

B) Fogalmazza meg, mi lehetett a célja a kép meghamisításának!

Trockij is megsemmisítették.

9. A feladat a magyarországi holokauszt történetéhez kapcsolódik.
Nevezze meg szakkifejezéssel azokat a zsidóellenes intézkedéseket, amelyeknek a foganatosítását a képek ábrázolják! (Elemenként 1 pont.)

a)

b)

c)

d)

10. A feladat az 1989/90-es magyarországi rendszerváltással kapcsolatos.
Részleteket olvashat az alkotmány 1989-ben elfogadott szövegéből. Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) „A(z) […] közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.”

Melyik kifejezés hiányzik az idézett mondatból? Válassza ki a hiányzó kifejezést!

önkormányzatok

miniszterek

pártok

b) „Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
„A törvényt aláírás előtt […] véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.”

Nevezze meg azt a tisztséget / közjogi méltóságot, amelyre a fenti részletek vonatkoznak!

c) „A Magyar Köztársaság a versenysemlegesség elve alapján elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát.”

Nevezze meg szakkifejezéssel azt a gazdasági rendszert, amelyikre az idézet utal!

11. A feladat a közép-európai régió rendszerváltás utáni helyzetéhez kapcsolódik.
Döntse el a forrás és ismeretei alapján, melyik országra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont)

Válassza ki az egyetlen országot, melyre igaz az állítás!
2001-ben gazdaságának növekedése lassabb volt az akkori EU átlagánál.

Magyarország

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

11. A feladat a közép-európai régió rendszerváltás utáni helyzetéhez kapcsolódik.
Döntse el a forrás és ismeretei alapján, melyik országra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont)

Válassza ki az egyetlen országot, melyre igaz az állítás!
Az ábrázolt időszakban volt olyan év, hogy gazdasága az előző évihez képest több mint 10%-kal nőtt.

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Magyarország

11. A feladat a közép-európai régió rendszerváltás utáni helyzetéhez kapcsolódik.
Döntse el a forrás és ismeretei alapján, melyik országra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont)

Válassza ki az egyetlen országot, melyre igaz az állítás!
2007-ben lassult a gazdasági növekedése.

Szlovákia

Magyarország

Csehország

Lengyelország

11. A feladat a közép-európai régió rendszerváltás utáni helyzetéhez kapcsolódik.
Döntse el a forrás és ismeretei alapján, melyik országra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont)

Válassza ki az egyetlen országot, melyre igaz az állítás!
Az ábrázolt időszakban sosem csökkent a gazdasági teljesítménye.

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

Magyarország

12. A feladat a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik. Válassza ki a felsorolásból azokat az önkormányzati tisztségeket, intézményeket, amelyekre a törvényrészletek vonatkoznak!
Írja a megfelelő tisztség, intézmény nevét az üres téglalapba! Egy helyre csak egy fogalmat írjon! (Elemenként 1 pont.)

Tisztségek, intézmények:
tanács, képviselő-testület, képviselőház polgármester, tanácselnök, frakcióvezető, jegyző, titkár,

42. § A […] hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által
hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; […]
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy
más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és
átadása;”

a)

  „65. § A képviselő-testület elnöke a […]. A […] összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
66. § A […] tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,
döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.”

b)

  „81. § (1) A […] vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
[…]
(3) A […]
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati
hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, […]
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület
bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek,
ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;”
(Részletek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényből, 2011)

c)

A foglalkozás befejeződött.