Témaválasztó
0/0 Pont
Mit jelent Petőfi a pápaiaknak?
0/0 Pont
Mit jelent Petőfi a pápaiaknak? - Feladatok
0/0 Pont
Az obsitos katona
0/0 Pont
Az obsitos katona - Feladatok
0/0 Pont
Petőfi első, rövid pápai tartózkodása
0/0 Pont
Petőfi első, rövid pápai tartózkodása - Feladatok
0/0 Pont
A híres pápai Képzőtársaság és Tarczy Lajos
0/0 Pont
A híres pápai Képzőtársaság és Tarczy Lajos - Feladatok
0/0 Pont
Milyen volt az ifjú Petőfi?
0/0 Pont
Milyen volt az ifjú Petőfi? - Feladatok
0/0 Pont
Milyen tanuló volt Petőfi Pápán?
0/0 Pont
Milyen tanuló volt Petőfi Pápán? - Feladatok
0/0 Pont
Diákcsínyek Pápán
0/0 Pont
Diákcsínyek Pápán - Feladatok
0/0 Pont
Önképzés a Pápai Kollégiumban
0/0 Pont
Önképzés a Pápai Kollégiumban - Feladatok
0/0 Pont
A borozó
0/0 Pont
A borozó - Feladatok
0/0 Pont
Vándorszínészek Pápán
0/0 Pont
Vándorszínészek Pápán - Feladatok
0/0 Pont
Petőfi, zsebében a három arannyal
0/0 Pont
Petőfi, zsebében a három arannyal - Feladatok
0/0 Pont
Petőfi búcsút vesz Pápától
0/0 Pont
Petőfi búcsút vesz Pápától - Feladatok
0/0 Pont
A Tavasz antológia
0/0 Pont
A Tavasz antológia - Feladatok
0/0 Pont


Petőfi Pápán született! – valljuk mi, pápaiak.
 
Pápát a költő második, jelképes szülőhelyének is lehet tekinteni, mert többszöri próbálkozás, elhatározás után itt változtatta meg a nevét, itt született Petrovicsból Petőfivé, diákból költővé. Innen indult el az új, immár felvett névvel a költői, forradalmári, a nemzeti és nemzetközi hírnév és megdicsőülés útján. Itt történtek első szárnypróbálkozásai, itt születtek első vers-zsengéi, amelyek már a Képzőtársaságban is elismerést arattak.
 
 
„Valaki csak felpillant Pápán az Ó-kollégium vén falaira, mind önkénytelenül azt susogja: „ide járt Petőfi iskolába”. Aki e város utcáin bolyong, abban lehetetlen, hogy fel ne ébredjen a kérdés: hátha Petőfi lába éppen azt a földdarabkát érintette, mely most az övé? … itt a régi templomok és ódonabb házak mintha dicsekednének: „mi már akkor itt álltunk, mikor a szegény diák-Petőfi béleletlen köpönyegben rohangászott a mi utcákon.”
 
 
Kozma Andor (Kozma Sándor, Petőfi osztálytársának a fia) egykori pápai református diák sorai 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Petőfi Pápán született. 



Igaz
Hamis
Petőfi Sándort eredetileg Pethő Sándornak hívták. 



Hamis
Igaz
Miért tekintik a pápaiak a városukat Petfőfi jelképes szülőhelyének? 



mert innen származtak a szülei
mert itt lett diákból költővé
mert itt vette fel a Petőfi nevet
mert itt írta első vers-zsengéit
Ki volt Orlai Petrich Soma? 



pápai diák
a Kollégium rektora
Petőfi barátja
Petőfi másod-unokatestvére
Petőfi megérkezik Pápára

Pápára, mint „menesztett baka” (leszerelt katona) érkezett meg Petőfi 1841 márciusában. Diákként töltött itt el közel 1 évet, 1841 októbere és 1842 augusztusa között. A csontig soványodott, garabonciás1 Petőfinek állít maradandó művészi emléket Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, amely az Esterházy kastély előtti téren áll.
 
A későbbi nagy költő érkezéséről így számolt be másod-unokatestvére és jó barátja, Orlai Petrich (Petrics) Soma, aki ugyancsak pápai diák volt és később neves felső vált belőle:
 
 „1841-ik év március elején nedves, havazó időben, midőn a búcsúzó tél végső mérgét lehelte a vidékre, ez ablakocskával szemben álló asztalnál írással foglalkoztam, s a kis ablakon át Petőfi arcát véltem felismerni. Meglepetésemben felugrottam, az ajtó fölnyílt, s azon egész valójában ő lépett be, csakhogy a szokottnál soványabb, bakancsba fűzött kékszínű nadrág, katonafrakk és lapos fehér posztókucsmában, amilyenben az obsitos katonát2 szokták elbocsátani. Egy görcsös bot s válláról lefüggő durva vászon bakó volt minden magával hozott holmija.”  Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből 
1 garabonciás: a Magyar Néprajzi Lexikon szerint a garabonciás egyfajta természetfeletti erejű személy. Ám gyakran inkább „vándordiák” értelemben használják ezt a kifejezést, itt is ebben a jelentésben szerepel.
2 obsitos katona: menesztett, leszerelt katona. A szolgálatból elbocsátó levelet nevezték obsitnak. Petőfi, mielőtt Pápára érkezett volna, a Gollner-féle 48. számú császári gyalogezred katonája volt Sopronban.
Ki volt Orlai Petrich Soma? 



Petőfi nagybátyja
Petőfi szállásadója
Petőfi tanára
Petőfi másod-unokatestvére
Hol kereste fel Petőfi Orlait 1841 tavaszán? 



Pápán
Pesten
Debrecenben
Sárospatakon
Mivel foglalkozott Petőfi, mielőtt Pápára érkezett? 



diák volt
katona volt
hírlapíró volt
hajószakács volt
Hogy nevezték Petőfi idejében a leszerelt katonát? 



baka
gyalogos
obsitos
talpas
Petőfi 1841 márciusában érkezett meg Pápára. 



Hamis
Igaz
Petőfi díszes, drága öltözéket viselt, amikor megjelent Pápán. 



Hamis
Igaz
Hogy nevezték Petőfi korában a vándordiákokat? Írd be a választ! 



Válasz:   
Petőfi első, rövid pápai tartózkodása 

Mi történt Petőfivel 1841 márciusában Pápán? Ezt a leghitelesebben és legtömörebben Dienes András irodalomtudós összegzi:
 
„A Wittman-ház diáktanya volt. Orlay és Salkovics Károlyon, a két rokongyereken kívül ugyanebben a házban lakott még néhány jogász, Parragh, Nagy Sándor és Kis Gábor. Dicséretesen bántak az obsitossal1, aki ugyancsak rossz bőrben volt: kvártélyt2 adtak neki, valami kenyérhez is juttatták, egy vak lutheránus3 papnak újságot olvasott, egy kereskedő ostoba fiát tanította, kapott ezért néhány forintot. Besegített a pápai iskolában, a bölcseleti osztályba kerül. Mindez hiábavaló, az arc nem derül fel, véreres szemével gyanakodva tekint mindenkire, szörnyű élményeken ment keresztül. Pár hétig tart ez a pápai időzés, egyszer dacból fölölti obsitos ruháját, úgy megy el az iskolába, a vad nebulók kiröhögik, a tanár kiutasítja, erre faképnél hagyja a kollégiumot, fogja a tarisznyát és a fütyköst, s „egy szép tavaszi derült reggelen” elmegy a pozsonyi úton.” Dienes András: A legendák Petőfije
 
1 obsitos: kiszolgált, leszerelt katona. A leszereléskor kapott elbocsátó levelet nevezték obsitnak. Petőfi, mielőtt Pápára érkezett volna, a Gollner-féle 48. számú császári gyalogezred katonája volt Sopronban.
2 kvártély: szállás 
3 lutheránus: evangélikus vallású  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hogyan reagált Petőfi arra, hogy a diáktársai kinevették? 



otthagyta a Kollégiumot
elsírta magát
jól megverte őket
együtt nevetett velük
Petőfi először csak pár hetet töltött el Pápán. 



Hamis
Igaz
Petőfi egy vak kereskedő fiát tanította. 



Igaz
Hamis
Miből élt Petőfi Pápán? 



léggömböket árult
felolvasta az újságot egy vak papnak
egy kereskedő fiát tanította
szenet rakodott
Miért hagyta el Pápát először Petőfi? 



mert nem volt szállása
mert a tanára kiutasította
mert honvágya volt
mert a társai kinevették
Milyennek írták le Petőfit saját diák-kortársai az első pápai időkben? 



mogorvának
zárkózottnak
szófukarnak
hencegőnek
Párosítsd össze az idegen szavakat a magyar megfelelőikkel! 



kvártély kiszolgált katona
lutheránus szállás
obsitos evangélikus
Hogy nevezték Petőfi idejében a szállást, lakást? Írd be a választ! 



Válasz:   
A híres pápai Képzőtársaság és Tarczy Lajos

Az ifjúsági képzőtársaság elődje az 1840. november 25-én alakult olvasókör volt. A Képzőtársaság 1841. tavaszhó1 9-én alakult, s a célja az volt, hogy rendszeres munkára, szellemi erőfeszítésre késztesse tagjait. Ma úgy mondanánk, hogy tehetséggondozással foglalkozott. Elnöküknek Tarczy Lajos professzort választották, aki:
 
 „ … Berlinben tanult Pápára való meghívása előtt, és már ott megismerkedhetett más iskolák virágzó társadalmi életével. … azt tűzte ki célul maga elé, hogy a pápai főiskola színvonalának az emelése érdekében a szokásos bemagoltatás helyett az ítélő tehetség és fogalmazás fejlesztését fogja előtérbe helyezni… „ Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 
1841 októberében Petőfi másodszor tért vissza Pápára, a Református Kollégiumba. A VII. (logikai) osztályba vették fel. Annak érdekében, hogy tanulmányait és megélhetését fedezni tudja, Tarczy professzor felkarolta, tanítványt szerzett számára; a tanításért kosztot s pár forintot kapott, továbbá egy kevés pénzt Horváth ügyvédnél írnokként is megkereshetett.
 
 1tavaszhó: április 
 2Ex nihilo nihil fit (latin): Semmiből semmi se lesz.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hogy nevezték a VII. osztályt, amelybe Petőfi is járt? 



Etikai osztály
Poétai osztály
Logikai osztály
Fizikai osztály
Milyen diáktársaság tagja volt Petőfi Pápán? 



kosárlabdacsapat
bélyeggyűjtő szakkör
cserkészcsapat
önképzőkör
Ki volt a pápai Képzőtársaság alapítója? 



Orlai Petrich Soma
Petőfi Sándor
Jókai Mór
Tarczy Lajos
Hogyan zárta a képzőtársaság a tanévet? 



örömünneppel
közös kirándulással
zenés vigassággal
ballagással
Petfőfi sokat köszönhetett Tarczy Lajosnak. 



Igaz
Hamis
A pápai Képzőtársaság elnöke Bodolay Géza volt. 



Igaz
Hamis
Mi volt az ifjúsági Képzőtársaság célja? 



tehetséggondozás
szellemi erőfeszítés
sporttevékenység
rendszeres munka
Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! 


Megalakul a Pápai Kollégium olvasóköre
Megalakul a pápai Képzőtársaság
Petőfi másodszor tér vissza Pápára
Milyen volt az ifjú Petőfi?

Orlai visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a mai Barát utcai diákszállásuk messze esett az iskolától, s az erős tél miatt a nagy szobájukat nem tudták kifűteni, folyton fáztak, ezért a Kollégium közvetlen szomszédságában béreltek egy nagyon kicsiny szobát.
 
„Szállásunk messze esett az iskolától, s az erős tél miatt nagy szobánk fűtetlen volt, miért is a Kollégium közvetlen szomszédságában, egy német ajkú szabó házában béreltünk lakást. Ez az előbbinek ellentéte, igen kicsiny szobácska volt, mely egy elfalazott folyosóból állt, keskeny és hosszú, hogy az egymás végébe helyezett két ágy mellett, csak egymást követve sétálhattunk, s visszaforduláskor a hátul menőnek kellett elöl indulnia. Kis szobánknak egyetlen ablaka az utcára szolgált. (…) Néha e kis szobát a jó barátok vidám zaja töltötte be, kik az iskola előtt és után örömest tértek be hozzánk egy-két szóra, s mindaddig ott maradtak, míg a tanár érkezését ablakunkból ki nem lestük.” Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből 
Jókai visszaemlékezése, egy villanásszerű, festő ecsetjére kívánkozó képet nyújt a Pápára érkezett, megkeseredett ifjúról: „… Mikor Pápán legelőször találkoztam vele, az egy sáros, esős időben történt, egy sikátorban jött rám szemközt, kopott, kurta köpönyeg halvány arca elé húzva; mindig olyan nagy, rohamos léptekkel járt, mintha valakit üzne, s nem szokott keresni a szemeivel senkit. Egy diáktársam rákiáltott: „Hova, bus hazafi?” Nem felelt semmit; félre taszította útjából s tovább ment.” Jókai Mór: Írások életemből 
Orlai feljegyzései alapján Petőfi magatartását a tanév első felében idegenkedés, mogorvaság jellemzi.
 
„Egyszer a sár miatt egymásután voltunk kénytelenek haladni az utcán, s vigyáznunk kellett, hogy a járókellők által csinált nyomba lépjünk, különben a bokán felüli sárban tapodunk… Én, ki elöl mentem, s velünk szemközt jövő K. Gábor nevű iskolatársam mellett csak el tudtam haladni baj nélkül, de Petőfi összeakadt vele, s a bajt K. Gábor még azzal is növelte, hogy a kényelmetlen helyzetben szóba ereszkedett vele. „Honnan jön?” – kérdé Petőfitől. „A hátam mögül” – volt ennek nyers válasza. „És hova megy hát?” – folytatá amaz kérdését. „Az orrom elé, ha ön kitér az utamból” förmedt rá Petőfi indulatosan, s a társalgás be volt fejezve.” Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből 
Milyennek írták le Petőfit pápai diáktársai a tanév elején? 



nagylelkű, barátkozó
vidám, nevetős
zárkózott, szófukar
kötekedő, erőszakos
A visszaemlékezések szerint Petőfinél majdnem mindig volt egy … 



puska
könyv
esernyő
szendvics
Milyen pályára készült Petőfi, amikor még pápai diák volt? 



orvos
kereskedő
színész
pap
Petőfi és Orlai Petrich Soma egy időben közös szobában lakott. 



Hamis
Igaz
Petőfi gyorsan és könnyen megbarátkozott a társaival. 



Igaz
Hamis
A diák Petőfi rajongott … 



a költészetért
Szathmárynéért
a színházért
az algebráért
Milyen foglalkozásokban próbálta ki magát az ifjú Petőfi? 



molnárinas
szakács
katona
vándorszínész
Írd be a hiányzó szót!



Egyszer egy diáktársa így kiáltott rá Petőfire az utcán jártakor: "Hová, bús   ?" 
Húzd a helyére a megfelelő szavakat!


könnyű, táncos
nagy, rohamos
űzne

Jókai visszaemlékezése szerint az ifjú Petőfi mindig 
-
  léptekkel járt, mintha valakit 
-
 . 
 
Nem illik a szövegbe: 
-
 

Milyen tanuló volt Petőfi Pápán?

Nem szabad szépítenünk a dolgot, nem volt igazán jó, igazán szorgalmas diák sem, nem szerette a matematika tudományát. A humán tárgyak és az idegen nyelvek óráin jól érezte magát, figyelt a tanáraira, de a reáltárgyak gyötrelmet jelentettek számára. 

 Petőfi egykori diáktársa és barátja, Kozma Sándor fia, Kozma Andor költő később így írt róla: 
 
 „Az iskolapadban a humani órák
 Leköti figyelmét, hallgatva tanul,
 Ám az oázisra számtan s mértan órák 
 Következnek mindig múlhatatlanul. 
 Ezek mint a számum a homokot szórják, 
 S szám – s szög – Szaharában sohasem boldogul, 
 S fáradt esze szinte imádkozva, várva, 

 Eped a pedellus csöngetyü-szavára.” 
 

 Kozma Andor: Petőfi 

 
 
Petőfi tehát kedvelte a humán tudományokat, azonban olyan nagy rendszerességgel ezekből a tárgyakból sem készült. Előfordult, hogy történelemből sem tudott felelni, s „… az öreg Bocsor jól leszidta históriából1 való készületlenségéért: „Amice2 – mondá – nem muszáj ám minden embernek bötüs emberré lenni: van elég tisztességes mesterség, kár annak a kollégium küszöbét koptatni, aki nem akar a bötükkel megbarátkozni.” Vagyis: Nem kell mindenkinek diplomás embernek lenni, erőltetni a tanulást, a tisztességes szakemberekre is szükség van. 
 
 „Az első félév végén a levéltárban található eredeti tabellákból3 kimásolva készült egy összesítés Petőfi tanulmányai eredményeiről, miszerint Farkasdi tanár úrtól tértan-számtanból első osztályú, görög nyelvtanból 1/2-ed osztályú érdemjegyet, Tarczytól vegytanból jeles, német és magyar nyelvből pedig kitűnő osztályzatot kapott. 
 
Deák literaturában4 Czibor Ferenc is első osztályúra minősítette. Tehát az első félév bizonyítványa egészen dicséretes volt. A második félévben már rontott. Farkasdinál földrajzból még kitűnőt kapott, de tértanban a háromszög mérését kúpmetszetekben különös furcsa osztályzat: első az utolsók között érdemjegyre méltatta. 
 
Tarczy, akinek Petőfi annyi jót köszönhetett, felvételt, állásokat és a legkülönbözőbb támogatásokat, változatlanul szerette, s értékelte a költőt, hiszen vegytanból első osztályú, növényismeretből1/2-ed osztályú jegyet, németből és magyarból újra kitűnőt adott pártfogolt, kedves diákjának a második félévben is.
 
Czibor Ferenctől, akit „Szigor Ferencnek” is gúnyoltak, gondolkodástanból és görög nyelvből első az utolsók között osztályzatot kapott.”
Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből  
 
1 história (latin): történelem
2 amice (latin): barátom, barátocskám
3 tabella (latin): kimutatás
4 deák literatura (latin): klasszikus irodalom
Melyik tantárgyat nem szerette a diák Petőfi? 



magyar
német
földrajz
matematika
Petőfi kitüntetéssel érettségizett Pápán. 



Hamis
Igaz
Petőfi kedvenc tantárgya az irodalom volt. 



Hamis
Igaz
Literatúrának nevezték a római történelem tantárgyát. 



Igaz
Hamis
Kik voltak Petőfi tanárai? 



Irsai Olivér
Czibor Ferenc
Bocsor István
Tarczy Lajos
Milyen tantárgyat tanult szívesen Petőfi? 



földrajz
tértan
görög
irodalom
Párosítsd össze az idegen szavakat a magyar megfelelőikkel! 



tabella kimutatás
amice történelem
história barátom
literatura irodalom
Hogy nevezték Petőfi korában a történelem tantárgyat? Írd be a választ! 



Válasz:   
Diákcsínyek Pápán

Diákcsínyek bizony régen is voltak, ezt örökítette meg Petőfi osztálytársa és egyben padtársa, Sárközi Miklós: 
 
„Történt egyszer, hogy… szünet alatt egy csacsi tévedt a kollégium gyomverte udvarára. „Vigyük fel Czibor órájára” - indítványozta Petőfi. Az ötlet általános helyesléssel találkozott, s a következő pillanatban körülfogtuk a jámbor állatot. Petőfi egyik, Kozma a másik fülét ragadta meg, mi meg ki hátulról, ki oldalról támogattuk, taszigáltuk, noszogattuk a terem felé. Végre sikerült betuszkolni az osztályba. Két társunk elbújt a padok közé, hogy tanúja legyen a hatásnak, mi meg eltávoztunk. A csacsi pedig az ajtó felé fordulva búsult magában. Csöngetek. Czibor gyanútlanul közeledett a terem felé, felnyitja az ajtót, meghökken. De a következő pillanatban visszanyerte hidegvérét. „Hm, már csak magad vagy?” – szólt, megfordult és elkocogott.
 
Másnap kíváncsian, kicsit félve, sokféle gondolattal foglalkozva várakoztunk Cziborra. Vajon mit fog szólni? Egyszer csak elhangzik a csengetés, s hallatszik Czibor lépéseinek közeledése. Halotti csend lett. … Felálltunk, ő pedig megnyugodva felült katedrájára. A síri némaságban igazi bölcs egykedvűséggel szedegette elő pápaszemét, írásait, aztán megkezdte prelegálását1, szólván: „Mivelhogy a tegnapi órámon csak egy jelent meg az urak közül, előadásomat ott folytatom, ahol tegnapelőtt elhagytam…” 
Petőfi a hagyomány szerint az iskola börtönét, a rácsos ajtajú karcert2 is megjárta, ahol mellesleg nagyon jól érezte magát diáktársaival. Egy napra zárták be őket, de jókedvüket nem veszítették el: Petőfi – igen jellemző módon – rögtön színdarabot szerzett és rendezett, a szereposztást pedig a börtön fehérre meszelt falára írták fel.

Petőfi egyik pápai diáktársa és barátja, Kozma Sándor mesélhette el ezt az esetet évtizedekkel később a saját fiának, Kozma Andornak, aki felnőttként költő lett és így örökítette meg a víg raboskodást:

 „A karcerrel teljes vigasza Sándornak, 
 Egy dutyiban kapnak öten egy napot, 
 A színészek ugyis tova vándorolnak, 
 Már komédiát a vidám öt csap ott. 
 Sándor volt szinész és mestere a tollnak, 
 Rögtönöz és rendez bohó darabot 
 Tragédiájáról az öt jómadárnak, 
 Kik nem leczkére, de szinházba járnak. 
 Itt a karcer titkon minden diák vágya 
 S az öt jómadár most közirigység tárgya.
” 

 
 Kozma Andor: Petőfi
1 prelegál (latin): előadást tart
2 karcer (latin): börtön, tömlöc, fogda
Mi volt a karcer? 



az iskola étkezője
az iskola börtöne
az iskola tornaterme
az iskola szertára
Mivel tréfálták meg Petőfiék az egyik tanárukat? 



egy csacsit vittek a tanterembe
ellopták a krétát
eldugták a szemüvegét
levették a falról a táblát
Petőfi és társai egyszer egy ökröt vittek be a tanterembe. 



Igaz
Hamis
Egyszer egy kihágás miatt az iskolai börtönbe zárták Petőfit. 



Hamis
Igaz
Önképzés a Pápai Kollégiumban 

Petőfi Pápán legboldogabb perceit az önképzőkörben (ők úgy nevezték: Képzőtársaság) töltötte. A diákok itt különböző prózai és verses műveket írtak és adtak elő egymásnak, majd a felolvasott, elszavalt műveket megbírálták. Petőfi valamilyen formában szinte mindig szerepelt. Egymás után nyújtotta be a verseket, prózai munkákat, bírálatban ugyan ritkán vett részt, de szívesen vállalkozott költemények előadására, szavalásra. 
 

 
 
 
A három pápai jóbarát: Petőfi, Jókai és Orlai 
 
 Jókai így emlékezett vissza a „Tudós társaságra”: 

„Minket is megragadott ez a szent őrültség, mit az udvarias világ költészetnek nevez; Pápán voltunk, diákok voltunk, mi is alkottunk magunknak tudós társaságot. … neveztük mi azt illő szerénységgel képzőtársulatnak … tartottunk gyűléseket, amikben szónokoltunk, úgy, mintha országgyűlésen volnánk, szavaltunk, mint a színpadon, s vitatkoztunk apróságok fölött, mintha igazi tudósok volnánk. Olvastunk fel verseket és novellákat, megbíráltuk, s ami jó volt, azt beírtuk egy nagy könyvbe, melyet hívtunk eredménykönyvnek…” Jókai Mór: Életemből 
„A tagok mindig teljes számmal jelen: Tarczy tanár volt az elnök. A tagok által benyújtott szépirodalmi és esztétikai munkák kiadattak bírálatra. S aztán az ülésben felolvasták a művet és a bírálatot. Mindenki elmondta rá észrevételét. – A köztetszésben részesült műveket azon kitűntetés érte, hogy azokat a szerzőjük saját kezűleg beírhatta az egylet albumába, aminek az volt a címe: Érdemkönyv. Ezekből ismét kiválogatva alakult meg egy jó kötetnyi album, a Tavasz, melyet a társulat saját költségén adott ki – s nem vesztett vele.” Jókai levele Fenyvessy Ferenchez 
„A pápai nagy kollégium mellett ott volt egy kicsiny fehér ház, abban egy még kisebb fehér szoba. Ennek a háznak kis szobájában szokott összejönni ezelőtt sok, sok esztendővel három diák, kiknek kicsiny volt ez az egész világ. Az egyik volt Orlay Samu, a másik Petőfi Sándor, a harmadik én magam. Mindegyikünknek volt saját külön szenvedélye. Orlayé a költészet, Petőfié a színpad, az enyim a festőecset. … Mikor pedig ismét összetalálkoztunk, akkor Petőfi híres költője volt Magyarországnak, Orlay ihletett festész, magam… ime szántom ezt a sok csúnya fekete betűt, és azt szeretném, ha ma is ott tanácskoznánk abban a kis fehér szobában, hogy mi legyen belőlünk…” Jókai Mór: Életemből 
 
Képzőtársasági jegyzőkönyv
 
Tavasz zsebkönyv tartalomjegyzék
Melyik híres írónk volt Petőfi pápai diáktársa és barátja? 



Gyulai Pál
Gárdonyi Géza
Móricz Zsigmond
Jókai Mór
Milyen hivatást választott Petőfi rokona, Orlai Petrich Soma felnőttként? 



festő lett
költő lett
orvos lett
színész lett
Jókai is tagja volt a Képzőtársaságnak. 



Igaz
Hamis
A pápai Képzőtársaság elnöke Jókai Mór volt. 



Hamis
Igaz
Jókai fiatal korában színésznek készült. 



Igaz
Hamis
Kiből mi lett? 



Jókai Mór költő
Petőfi Sándor író
Orlai Petrich Soma festő
„A borozó” - Petőfi első, nyomtatásban megjelent verse 

1842 májusában Petrovics Sándor, a 19 éves pápai diák levelet írt Bajza Józsefnek, aki a kor legjobb kritikusa és az első szépirodalmi lap, az Athenaeum egyik szerkesztője volt, és néhány verset is csatolt mellé. Így szólt a levél:
 
Tekintetes Szerkesztő Úr!

Ha csekély munkácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az Athenaeumban felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva vagyok 

Tekintetes Úrnak alázatos szolgája 
Petrovics Sándor
tanuló
Pápán, maj 5. 1842 
Bajza elolvasta a verseket és azok közül egyet, A borozó címűt annyira jónak találta, hogy megjelentette a lap hasábjain. Így A borozó lett az első, nyomtatásban is megjelent Petőfi-mű az Athenaeum lapjain. Egykori iskolatársa, Zilahy Károly így emlékezett vissza e nevezetes eseményre: 
 
„Bajza és Vörösmarty, az Athenaeum szerkesztői nagyon megválogatták, amit kiadtak, ennélfogva A borozó megjelenése nemcsak a háromtagú kis körre – de az egész önképző társulatra nézve valóságos diadal volt; nem nevezték többé képzelődő társaságnak, hanem rejtett tisztelettel nézték. Petrovics Sándor pedig, ki az „egri” nevet kivívta közöttünk, büszke öntudattal mondta Jókainak: - Most már te se nyugodjál addig, míg tőled is meg nem jelenik valami!”
 
 
 
 
 
  
A Zilahy által említett „háromtagú kis kör” Petőfit, Jókait és Orlai Petrich Somát jelentette, mint a Képzőtársaság különösen aktív tagjait. 
 
A borozó című verssel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy bár a költemény arról szól, milyen jó „gondüző borocska” mellett békésen üldögélni, csendben poharazni és feledni a világ baját, ám ez a kép csalóka, mert Petőfi sosem szerette a bort és végképp nem volt igaz, hogy „csak a bor istene, akit én imádok” – ahogy ezt a versben írja. Nemcsak diákkorában kerülte a bort, de később, felnőttként is: egyszerűen nem szerette, nem fogyasztotta szívesen. Viszont abban az időben nagyon népszerűek voltak a magyar költészetben a bordalok, sok költő írt ilyeneket és a fiatal Petőfi úgy érezhette, hogy a bordal műfajában is ki kell próbálnia magát, még ha személyes élményei nem is nagyon voltak ezen a téren. 
Kinek küldött verseket a fiatal Petőfi Pápáról? 



Vörösmarty Mihálynak
Toldy Ferencnek
Szendrey Júliának
Bajza Józsefnek
Melyik folyóiratban jelent meg Petőfi legelső verse? 



Pesti Divatlap
Koszorú
Magyar Nemzet
Athenaeum
Petőfi első kinyomtatott verse 1842-ben jelent meg. 



Igaz
Hamis
Petőfi igen szerette a bort, ahogy az a versből is kiderül. 



Igaz
Hamis
Petőfi Vörösmarty Mihálynak küldte el első verseit. 



Hamis
Igaz
Vándorszínészek Pápán

Petőfi Sándor még pápai tartózkodása idején is a színház és a színjátszás rajongója volt. Már korábban is próbálkozott a színészettel: 1839 tavaszán két hónapig a Nemzeti Színház statisztája volt Pesten. Ekkor a Rónai művésznevet használta. Később katonának állt, majd 1841 tavaszán beiratkozott ugyan a Pápai Kollégiumba, de néhány hét után otthagyta az iskolát és ismét továbbállt. 1841 nyarán egy kisebb színésztársulathoz csatlakozott a Dunántúlon. Afféle színházi mindenes volt: gondoskodott a kellékekről, megírta és kihordta a színcédulákat és olykor fel is lépett. A legendák szerint első szerepét Gaál József: A peleskei nótárius című szatirikus bohózatában játszotta, ami a legnépszerűbb vígjáték volt a kor színpadain. 
Második pápai tartózkodása idején, az 1841-42-es tanév során a pápai Griff Szállóban játszott egy vándor színtársulat, melynek tagjai nagy hatással voltak az ifjú Petőfire. Különösen egy színésznő: Szathmáryné (képen), aki a szívét szerelemre lobbantotta. Már régen vágyott a közelébe jutni, s ezért barátjának, Kozmának nem hagyott békét, míg őt be nem mutatta. Petőfi elfogulva és tisztelettel várta a nagy találkozást, de kiábrándulva tért vissza, midőn a színpad hősnőjét a magánélet kiábrándító valóságában volt alkalma mindjárt az első találkozásukkor megismerni. Szathmáryné a Griff Vendéglő emeletének széles folyosóján meglehetősen zilált alsóruhában épp akkor civakodott egy darab vajas kenyér miatt egyik színésznő társával. Ezt a megrázó plátói szerelmi csalódást örökítette meg az ifjú Petőfi a Szín és való című költeményében. 
Szathmáryné egyébként nem volt rossz színésznő, bár ekkoriban még a pályája elején járt és csak később lett országos hírnevű. Farkas Lujza néven született 1818-ban, tehát öt évvel volt idősebb Petőfinél. Mivel édesapja is színész volt, a kis Lujza már hároméves kora óta szerepelt a színpadon. Különböző vándorszínész-társulatok tagja volt: amikor Pápára érkezett, épp a győri társulathoz tartozott és már férjezett asszonyként, Szathmáry Dániel színész feleségeként, Szathmáryné néven lépett fel. (Szathmáry Dániel egyébként honvédként később szintén részt vett a szabadságharcban, és akárcsak Petőfi, ő is hősi halált halt.) Férje halála után Farkas Lujza ismét férjhez ment, ezúttal Laczkóczy Ferdinánd színigazgatóhoz és ezután már Laczkóczyné néven szerepelt negyven éven keresztül, 1891-es nyugdíjazásáig. Ekkor már a pesti Nemzeti Színház tagja volt és megbecsült, híres színésznőnek számított. A színházban kolléganője volt Laborfalvi Róza, a korszak ünnepelt tragikája, aki Jókai Mórnak, Petőfi egykori pápai tanulótársának volt a felesége.
Petőfi a Rónai művésznevet használta, amikor színpadon lépett fel. 



Igaz
Hamis
Petőfi és barátja, Kozma egy vándorcirkusz műsorát nézték meg Pápán. 



Igaz
Hamis
Szathmáryné később a Nemzeti Színház művésznője lett. 



Hamis
Igaz
Petőfi plátói szerelmet táplált Szathmáryné iránt. 



Igaz
Hamis
Petőfi a Hamlet címszerepét játszotta a Nemzeti Színházban. 



Igaz
Hamis
Milyen feladatai voltak Petőfinek a vándorszínész-társulatnál? 



megírta a színcédulákat
színpadra lépett
gondoskodott a kellékekről
cipelte a színpadot
Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! 


Petőfi a szabadságharcban harcol
Petőfi Pápán tanul
Petőfi a Nemzeti Színház statisztája
Petőfi katonáskodik Győrben
Milyen művésznéven lépett fel Petőfi, amikor színész volt? Írd be a választ! 



Válasz:   
Petőfi, zsebében a három arannyal 

Petőfi pápai diákéletének legszebb mozzanata kétségkívül a Képzőtársaság örömünnepe volt, az 1842-es tanév végén. Ez a kollégiumi diákság év végi nagy ünnepsége volt, melyet az előző tanév végén, 1841-ben rendeztek meg először, de ennek sikerét magasan felülmúlta a második, amelyre 1842 júliusának végén került sor. Az örömünnepre egyúttal irodalmi pályázatot is kiírtak, különböző jutalmakat tűzve ki és a nyertes műveket az ünnepségen hirdették ki. Egyúttal a Képzőtársaság tagjai különböző műveik felolvasásával és szavalatokkal is szórakoztatták a közönséget. Ez az ünnep valóságos diadal volt Petőfi számára, mert nemcsak több költői jutalmat nyert el, de még színészi képességeit is megcsillogtathatta, amikor elszavalta Szalkay Gaál szatíráját, Az ólmos botok-at. Ezzel viharos tapsot aratott, mivel igen nagy átéléssel, sőt, alkalomhoz illő jelmezben: lobogós ingben, pitykés nadrágban, a kezében fütyköst forgatva adta elő. Az ünnepen meghívott vendégként jelen lévő gróf Esterházy Pálnak annyira tetszett a fiatal diák előadása, hogy elragadtatásában egy arannyal jutalmazta. Ezen kívül Petőfi még elnyerte a balladára kitűzött két arany jutalmat is, a Szín és való című versével. Ezt a balladát Petőfi legjobb barátja, Kozma Sándor szavalta el. De itt még mindig nem volt vége a diadalnak! Még egy dicséretre méltó ballada akadt a benyújtott pályaművek között, ez pedig a Lehel című költemény volt, ugyancsak Petőfi műve. És ezeken kívül még két lírai művét, az Ideál és a Vándordalok című verseit is megdicsérték a bírálók. Nem csoda hát, hogy Petőfi keble dagadt a büszkeségtől és később is élete legboldogabb élményei között tartotta számon a pápai örömünnep napját. 
A tanév végeztével hazatért szüleihez és őket is boldoggá tette pápai sikereinek elbeszélésével. Rokona, Orlai Petrich Soma így emlékezett vissza erre az esetre:
 
„Apja, anyja körülményesen tudakozódtak fiuk Pápán töltött életéről, s a boldogság fénye ült ki arcukra, midőn elbeszéltük Sándor örömünnepen nyert diadalait… Ezt még az öreg Petőfi sem tartotta csekély dolognak, s kérte fiát, hogy csak ezután is maradjon az iskolák mellett, hol még híres ember válhatik belőle. Sándor megkínálta a még meglevő két arannyal, de azok semmiképpen sem voltak rábírhatók, hogy azt elfogadják.” 

 
Örömünnep meghívó
Kinek ajánlotta fel a jutalomból maradt két aranyat Petőfi? 



a Nemzeti Színháznak
a Kollégiumnak
Orlainak
szüleinek
Az örömünnepet a Képzőtársaság kezdeményezte. 



Igaz
Hamis
Az örömünnepre karácsonykor került sor. 



Igaz
Hamis
Petőfi több díjat is nyert az örömünnepen. 



Hamis
Igaz
Az örömünnepen zenés-táncos produkciókat adtak elő a diákok. 



Igaz
Hamis
Petőfi mely műveivel tűnt ki az örömünnepen? 



Lehel
Ideál
Szín és való
Vándordalok
Milyen teljesítményéért kapott Petőfi pénzjutalmat? 



sportsikerek
szavalat
versek
kitűnő bizonyítvány
Melyik barátja szavalta el Petőfi díjnyertes versét az örömünnepen? 



Jókai Mór
Orlai Pertich Soma
Kozma Sándor
Szalkay Gaál
Petőfi búcsút vesz Pápától 

Orlai Petrich Soma így emlékezett vissza 1842 novemberére, amikor Petőfi harmadszor érkezett meg Pápára: 
 
„Mikor én november első napjaiban Pápára visszakerültem, barátaim már jobbára együtt voltak… Petőfi hiányzott közülük. A többiektől értesültem, hogy ő is megjelent volt, s Domanovszky barátjához szállt, és Horváth István ügyvéd bíztatására, hogy őt ismét írnokául fogadja, maradni is szándékozott, de Horváth pár nap múlva egy rokonát, Sáry Dienes jogászt vállalta helyében, s így Petőfi minden fönntartási reménytől megfosztva november 2-án Pápáról eltávozott, számomra pedig egy levelet hagyott hátra. E levélben a már elmondottakon kívül arról is tudósított, hogy Debrecenben elválásunk után csakugyan felkereste volt szüleit, kik avval bíztatták, hogy ha iskoláit folytatja, készek őt tehetségük megerőltetésével is havonként egy kis összeggel segíteni. De lelkiismeretem – irá – meg nem engedi, hogy nehéz keresményünkből csak egy garast is elfogadjak, s miután Pápán táplált reményeimben csalódtam, mit tehettem egyebet, mint felvettem sapkámat, s amerre a sildje esett, arra indultam.” 
 
Ha Petőfi a megélhetéséről gondoskodhatott volna, valószínűleg továbbra is Pápán marad és folytatja tanulmányait. Ám így, biztos kereset híján kénytelen volt búcsút inteni a diákéletnek és korábbi vágyait követve ismét vándorszínésznek állt. 1842. november 2-án távozott Pápáról és november 5-én csatlakozott a székesfehérvári színtársulathoz, ahol a következő hónapokban Borostyán művésznéven lépett színpadra. A pápai barátok azonban megőrizték emlékét: távozása után 10 nappal, 1842. november 12-én a Képzőtársaság tiszteletbeli tagjává választották. 
Alig fél év telt el ezután, amikor Petőfi ismét – immár negyedszer – Pápára érkezett. Erről Dienes András irodalomtudós így írt: 
 
„Pápa mindig visszahúzza: 1843 áprilisában negyedszer is itt van, Pesten keresztül gyalogolt ide Kecskemétről. Most már nem is akar pápai diák lenni, csak útba ejti a várost, nem tudja elkerülni. Nem nagyon akar alkalmatlankodni a régi barátoknál sem, meghúzódik egy diákszálláson, a padlón hál, Orlay „kis sárga bundája” a derékalja, Domanovszky ad neki párnát. Mindenki sajnálkozva nézi: ebből az emberből már nem lesz semmi, kár érte. Ha látná ezt a lemondást, dühbe jönne, nem érzi, hogy mélyponton van: padlófekhelye mellett gyertyát gyújt, és mondják, hajnalig olvasott. Kipiheni magát, megropogtatja tagjait, kapja a fütyköst, nekivág a világnak, május 12-én már Pozsonyban van. Toprongyos, kiéhezett. Fekete Gábor színtársulatánál jelentkezik: szerencséd van hazám, Fekete elutasítja. Nem lesz színész; Petőfi lesz! Meggyalogolt érte, testvérek között is ötezer kilométer.”
 
Ez utolsó pápai tartózkodás emlékét őrzi Petőfi Barátimhoz című kedves, vidám verse, melyet 1843 áprilisában írt Pápán. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Petőfi Debrecenben
 
Miért nem tudta Petőfi folytatni a tanulmányait Pápán? 



mert nem talált munkát
mert kicsapták
mert megbukott
mert nem talált szállást
Hogyan állítottak emléket a barátok Petőfi pápai diákságának? 



hétvégenként koccintottak az egészségére
szobrot emeltek neki
a Képzőtársaság tiszteletbeli tagjává választották
elneveztek róla egy tantermet
Petőfi összesen négy alkalommal tartózkodott Pápán. 



Igaz
Hamis
Petőfi azért volt kénytelen elhagyni Pápát, mert kirúgták a Kollégiumból. 



Hamis
Igaz
A barátai nagyon haragudtak Petőfire, amiért elhagyta Pápát. 



Hamis
Igaz
Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! 


Petőfi Pozsonyba megy színésznek, de elutasítják
Petőfi harmadszor érkezik Pápára
a Képzőtársaság tiszteletbeli tagjává választják Petőfit
A „Tavasz" antológia

"... és aztán adtunk ki egy egész könyvet, aminek neve volt Tavasz... és ha valaki olvasná azokat a furcsa verseket és novellákat, amik azokban vannak, hogy elmosolyodnék rajtuk, én pedig valahányszor azokat előveszem, mindig valami olyan könnyféle jelen meg a szemeimben: milyen boldogok voltunk akkor…” Jókai: Életemből 
Tarczyék 1845-ben kiadják a Tavasz című diákvers antológiát. Ebben Petőfi-verseket is olvashatunk. Bár Petőfi csak ahhoz járult hozzá, hogy álnéven jelenhessen meg néhány Pápán írt verse (ezek az álnevek: az ÁB és a Homonnai írói álnevek), de a Petőfire oly büszke pápaiak négy verset mégis Petőfi Sándor neve alatt jelentettek meg a kötetben. Ezek a következők voltak: Lehel, Ideál, Tolvaj huszár, illetve egy műfordítás: Elégia egy várromon (Mathisson). Petőfi tréfásan meg is rótta pápai barátait emiatt a Pesti Divatlap hasábjain: „Ha majd újra megjelenik a Tavasz, akkor abba a soproni katonáskodásom idején írt alexandrinusaimat1 is jelentessék meg, mert azok még halványabbak, mint a Pápán írt versek.” – ami jól mutatja, hogy Petőfi némileg kritikus volt saját fiatalkori verseivel szemben, de a pápaiak döntése is elfogadható, akik viszont érthetően büszkék voltak arra, hogy ezek a versek Pápán születtek. 
Ebben a kiadványban jelent meg az ifjú Jókay Móric Istenítélet című „beszélykéje” vagyis elbeszélése is. Később, már Jókai Mórként, ünnepelt magyar regényíróként ő is megbocsátó szeretettel és nosztalgiával vette kezébe e „furcsa verseket és novellákat” tartalmazó könyvet, mert az ifjúkori zsengék a diákévek régi boldogságát idézték fel számára. 
 
 
1  alexandrinus: tizenkét vagy tizenhárom szótagos, jambikus lejtésű, a hatodik szótag után sormetszetet tartalmazó időmértékes verssor.
 
 
Tavasz zsebkönyv tartalomjegyzék 

Petőfi két diákkori verse 
Kiknek írt verset Petőfi, amikor utoljára látogatott el Pápára? 



a szüleinek
a barátainak
a tanárainak
az ellenségeinek
Melyik újságban említette meg Petőfi a Tavasz antológiát? 



Athenaeum
Magyar Nemzet
Koszorú
Pesti Divatlap
1845-ben adták ki a Tavasz című diákvers-gyűjteményt Pápán. 



Igaz
Hamis
Jókai egyik korai elbeszélése is helyet kapott a Tavasz antológiában. 



Hamis
Igaz
Petőfi összes verse álnéven szerepelt a Tavasz-ban. 



Hamis
Igaz
Milyen álneveket használt Petőfi a Tavasz antológiában? 



Borostyán
Homonnai
Rónai
ÁB
Mely Petőfi-vers jelent meg a Tavasz-ban? 



A csárda romjai
Ideál
Lehel
Tolvaj huszár
A foglalkozás befejeződött.

0