1. Athéni demokrácia
0/4 Pont
2. Francia rendi monarchia
0/6 Pont
3. Anjou-kori társadalom
0/5 Pont
4. Merkantilizmus
0/4 Pont
5. Az udvar és a rendek
0/4 Pont
6. Balkáni konfliktusok
0/5 Pont
7. Politikai eszmék a reformkorban
0/4 Pont
8. A hidegháború
0/6 Pont
9. Őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság
0/8 Pont
10. Romániai magyarok
0/4 Pont
11. A világ népesedése
0/4 Pont
12. Magyar külkereskedelem
0/6 Pont
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
A 4–6. sorban aláhúzott állítást cáfolja: A társadalom többsége (kiválóságától függetlenül) sem vehet részt a politikai életben.


Hamis
Igaz
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
Az 1. sorban aláhúzott állítás alátámasztása: Minden (felnőtt, férfi) polgár részt vehetett a népgyűlésen.
 


Hamis
Igaz
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
Az 1. sorban aláhúzott állítás cáfolata:  A társadalom minden tagja rendelkezett politikai jogokkal.


Hamis
Igaz
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
A 4–6. sorban aláhúzott állítást alátámasztja: A népgyűlésen való részvétel önkéntes polgári kötelezettség volt.


Igaz
Hamis
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
a) Miért nem a király hívta össze a rendi gyűlést? Egészítse ki a hiányos mondatot! (1 pont)



Mert   -ban volt. 
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
c) Mit kértek a rendek segítségükért cserébe? (1 pont)



Nagyobb befolyást.
Díjazást.
A király korábbi embereinek megbüntetését.
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
d) Sorolja fel a három francia rendet! (1 pont)  



  ,    ,   
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
b) Milyen segítséget várhatott a rendektől? Válaszoljon az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
e) Nevezze meg a középkori francia rendi gyűlések két legfontosabb jogkörét! Próbáljon egy szóval válaszolni! (Elemenként 1 pont)



 
 
  való részvétel 
3. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt. 15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen. 16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal elvenni tilos.” 
 (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
a) A szövegben említett hercegi tartomány Szlavónia. Melyik a címere? Válassza ki a megfelelő sorszámot! (A szövegben utalást talál a címer motívumára.) 



3.
2.
1.
3. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt. 15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen. 16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal elvenni tilos.” 
 (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt az országhatáron szedett vámot, amelynek a fizetése alól a nemesek a 15. cikkely alapján felmentést kaptak! 



 
3. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt. 15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen. 16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal elvenni tilos.” 
 (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
c) Milyen kötelezettségért cserébe nyerték el a nemesek az adómentességet? Válaszoljon az akasztófa játék segítségével! 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
3. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt. 15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen. 16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal elvenni tilos.” 
 (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
Találja meg azokat a társadalmi csoportokat, amely a 16. cikkelyben említett országlakosok közé tartoznak! 

3. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt. 15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen. 16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal elvenni tilos.” 
 (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
f) Melyik korábbi törvényt erősítette meg Lajos 1351-ben? 



 
4. A feladat a merkantilizmushoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A következő képek a merkantilista gazdaságpolitika három intézkedését, eredményét mutatják be. Válassza ki, miként segítették elő ezek a kereskedelem fellendülését! (Elemenként 1 pont.)


Lassította a kereskedelmet.
Drágábbá tette a kereskedelmet.
Olcsóbbá tette a kereskedelmet.
4. A feladat a merkantilizmushoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A következő képek a merkantilista gazdaságpolitika három intézkedését, eredményét mutatják be. Válassza ki, miként segítették elő ezek a kereskedelem fellendülését! (Elemenként 1 pont.)


Olcsó termékeket állított elő, amiket könnyebb volt eljuttatni Európa különbötő pontjaira.
Exportálható készterméket állított elő.
4. A feladat a merkantilizmushoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A következő képek a merkantilista gazdaságpolitika három intézkedését, eredményét mutatják be. Válassza ki, miként segítették elő ezek a kereskedelem fellendülését! (Elemenként 1 pont.)
Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!

 
 
 
 Nyersanyaggal látta el Franciaországot.



Igaz
Hamis
4. A feladat a merkantilizmushoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A következő képek a merkantilista gazdaságpolitika három intézkedését, eredményét mutatják be. Válassza ki, miként segítették elő ezek a kereskedelem fellendülését! (Elemenként 1 pont.)
d) Válassza ki a felsorolásból a forrás és ismeretei segítségével, melyik két vám felel meg Colbert céljainak! Válassza ki a megfelelő lehetőségeket! (Elemenként 1 pont.) 

 „Ezzel pénz áramlana be az országba, ami a kereskedelem legfőbb, sőt egyetlen célja.” 
 (Colbert előterjesztése XIV. Lajosnak, 1664)



magas behozatali vám a késztermékekre
magas kiviteli vám a késztermékekre
magas kiviteli vám a nyersanyagokra
magas behozatali vám a nyersanyagokra
5. A feladat a bécsi udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Minden nemzet bölcsen jár el, ha kijavítja az alkotmány fogyatékosságait, amelyeket tapasztalatból felismer; és ebből a tekintetből úgy látom, a megboldogult császár maga mutatta meg nekünk, hol hiányos a mi alkotmányunk, és honnan vette összes királyunk az eszközöket előjogaink csorbítására.” 
 (Széchényi Ferenc emlékirata, amelyet az 1790-ben összehívott országgyűlésre készített)
 
„[Követeljük] a törvényes alkotmány helyreállítását, melyet [az előző uralkodó] alapjaiban felforgatott. Azt, hogy tettei törvénytelenek, azon körülmények nyomására, melyekbe bonyolódott, maga elismerte.” 
(Ócsai Balogh Péter programja az 1790-es országgyűlésre) 
a) Hogyan viszonyult az alkotmány kérdéséhez mindkét szerző? Válassza ki a helyes választ a források alapján! Egyetlen lehetőséget válasszon ki! (1 pont)



Elzárkóztak az alkotmány módosításától.
A polgári alkotmány visszaállítását akarták.
A rendi alkotmány polgári alkotmánnyá fejlesztését szorgalmazták.
A rendi alkotmány visszaállítását akarták.
5. A feladat a bécsi udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Minden nemzet bölcsen jár el, ha kijavítja az alkotmány fogyatékosságait, amelyeket tapasztalatból felismer; és ebből a tekintetből úgy látom, a megboldogult császár maga mutatta meg nekünk, hol hiányos a mi alkotmányunk, és honnan vette összes királyunk az eszközöket előjogaink csorbítására.” 
 (Széchényi Ferenc emlékirata, amelyet az 1790-ben összehívott országgyűlésre készített)
 
„[Követeljük] a törvényes alkotmány helyreállítását, melyet [az előző uralkodó] alapjaiban felforgatott. Azt, hogy tettei törvénytelenek, azon körülmények nyomására, melyekbe bonyolódott, maga elismerte.” 
(Ócsai Balogh Péter programja az 1790-es országgyűlésre) 
b) Milyen törekvéseket bírált mindkét szerző? Válassza ki a helyes választ a források alapján! Egyetlen választ válasszon ki! (1 pont)



feudális
abszolutista
rendi
nacionalista
5. A feladat a bécsi udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Minden nemzet bölcsen jár el, ha kijavítja az alkotmány fogyatékosságait, amelyeket tapasztalatból felismer; és ebből a tekintetből úgy látom, a megboldogult császár maga mutatta meg nekünk, hol hiányos a mi alkotmányunk, és honnan vette összes királyunk az eszközöket előjogaink csorbítására.” 
 (Széchényi Ferenc emlékirata, amelyet az 1790-ben összehívott országgyűlésre készített)
 
„[Követeljük] a törvényes alkotmány helyreállítását, melyet [az előző uralkodó] alapjaiban felforgatott. Azt, hogy tettei törvénytelenek, azon körülmények nyomására, melyekbe bonyolódott, maga elismerte.” 
(Ócsai Balogh Péter programja az 1790-es országgyűlésre) 
c) Kit nevez „megboldogult császárnak” az első forrás szerzője? Nevezze meg ezt a személyt!



 
5. A feladat a bécsi udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Minden nemzet bölcsen jár el, ha kijavítja az alkotmány fogyatékosságait, amelyeket tapasztalatból felismer; és ebből a tekintetből úgy látom, a megboldogult császár maga mutatta meg nekünk, hol hiányos a mi alkotmányunk, és honnan vette összes királyunk az eszközöket előjogaink csorbítására.” 
 (Széchényi Ferenc emlékirata, amelyet az 1790-ben összehívott országgyűlésre készített)
 
„[Követeljük] a törvényes alkotmány helyreállítását, melyet [az előző uralkodó] alapjaiban felforgatott. Azt, hogy tettei törvénytelenek, azon körülmények nyomására, melyekbe bonyolódott, maga elismerte.” 
(Ócsai Balogh Péter programja az 1790-es országgyűlésre) 
d) Mi volt az az esemény, amelyből a második forrás szerzője az aláhúzott következtetést levonta? Adja meg a helyes választ az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
6. A feladat a XIX. század második felére és a XX. század elejére jellemző balkáni konfliktusokkal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Nem az okozta az ellentéteket, hogy mikor Bosznia-Hercegovinát megszálltuk, Szerbia útjába kerültünk, hanem azért szálltuk meg Bosznia-Hercegovinát, mert Szerbia nemcsak Bosznia és Hercegovina után vágyódott. […] Bosznia és Hercegovina átengedése nem elégítette volna ki Szerbiát; ellenkezőleg, új ösztökélés lett volna arra, hogy e kis állam még erélyesebben törjön a tenger felé […]. Igaz, hogy [a megszállás előtt] a bosznia-hercegovinai lakosság lázadását a […b)...] uralom ellen Szerbia és Montenegró támogatta, de az is igaz, hogy már a ’60-as években Miletics [magyarországi szerb nemzetiségi vezető] nagyszerb-propagandát csinált a magyar integritás rovására.” 
 (Ifjabb Andrássy Gyula, a Monarchia utolsó külügyminisztere, 1921)
a) Válassza ki a következő állítások közül azt a kettőt, amelyek a forrás alapján kifejezik ifjabb Andrássy Gyula álláspontját! (1 pont.)



A Monarchia és Szerbia viszonyának elmérgesedéséért a szerb nacionalizmust teszi felelőssé.
Véleménye szerint Bosznia-Hercegovina megszállása önvédelem volt a Monarchia részéről.
Véleménye szerint elhibázott lépés volt Bosznia-Hercegovina megszállása.
A Monarchia és Szerbia viszonyának megromlása szerinte Bosznia-Hercegovina megszállásakor kezdődött.
Álláspontja szerint a Monarchia Szerbia és Montenegró egymás elleni háborúját akadályozta meg Bosznia-Hercegovina megszállásával.
6. A feladat a XIX. század második felére és a XX. század elejére jellemző balkáni konfliktusokkal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Nem az okozta az ellentéteket, hogy mikor Bosznia-Hercegovinát megszálltuk, Szerbia útjába kerültünk, hanem azért szálltuk meg Bosznia-Hercegovinát, mert Szerbia nemcsak Bosznia és Hercegovina után vágyódott. […] Bosznia és Hercegovina átengedése nem elégítette volna ki Szerbiát; ellenkezőleg, új ösztökélés lett volna arra, hogy e kis állam még erélyesebben törjön a tenger felé […]. Igaz, hogy [a megszállás előtt] a bosznia-hercegovinai lakosság lázadását a […b)...] uralom ellen Szerbia és Montenegró támogatta, de az is igaz, hogy már a ’60-as években Miletics [magyarországi szerb nemzetiségi vezető] nagyszerb-propagandát csinált a magyar integritás rovására.” 
 (Ifjabb Andrássy Gyula, a Monarchia utolsó külügyminisztere, 1921)
b) Nevezze meg azt a népet, amelyiknek neve hiányzik a forrás b) betűvel jelzett részéről! (1 pont)



 
6. A feladat a XIX. század második felére és a XX. század elejére jellemző balkáni konfliktusokkal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Nem az okozta az ellentéteket, hogy mikor Bosznia-Hercegovinát megszálltuk, Szerbia útjába kerültünk, hanem azért szálltuk meg Bosznia-Hercegovinát, mert Szerbia nemcsak Bosznia és Hercegovina után vágyódott. […] Bosznia és Hercegovina átengedése nem elégítette volna ki Szerbiát; ellenkezőleg, új ösztökélés lett volna arra, hogy e kis állam még erélyesebben törjön a tenger felé […]. Igaz, hogy [a megszállás előtt] a bosznia-hercegovinai lakosság lázadását a […b)...] uralom ellen Szerbia és Montenegró támogatta, de az is igaz, hogy már a ’60-as években Miletics [magyarországi szerb nemzetiségi vezető] nagyszerb-propagandát csinált a magyar integritás rovására.” 
 (Ifjabb Andrássy Gyula, a Monarchia utolsó külügyminisztere, 1921)
c) Melyik térképjel jelöli a térképvázlaton Bosznia-Hercegovinát? Válassza ki a megfelelő térképjel sorszámát! (1 pont) 



3.
2.
1.
6. A feladat a XIX. század második felére és a XX. század elejére jellemző balkáni konfliktusokkal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Nem az okozta az ellentéteket, hogy mikor Bosznia-Hercegovinát megszálltuk, Szerbia útjába kerültünk, hanem azért szálltuk meg Bosznia-Hercegovinát, mert Szerbia nemcsak Bosznia és Hercegovina után vágyódott. […] Bosznia és Hercegovina átengedése nem elégítette volna ki Szerbiát; ellenkezőleg, új ösztökélés lett volna arra, hogy e kis állam még erélyesebben törjön a tenger felé […]. Igaz, hogy [a megszállás előtt] a bosznia-hercegovinai lakosság lázadását a […b)...] uralom ellen Szerbia és Montenegró támogatta, de az is igaz, hogy már a ’60-as években Miletics [magyarországi szerb nemzetiségi vezető] nagyszerb-propagandát csinált a magyar integritás rovására.” 
 (Ifjabb Andrássy Gyula, a Monarchia utolsó külügyminisztere, 1921)
d) Mikorra vezetett háborúhoz a Monarchia és Szerbia konfliktusa? Adja meg a háború kirobbanásának pontos dátumát (év, hónap, nap)! (2 pont)



 .      .
7. A feladat Magyarország reformkori történetével kapcsolatos 
Nevezze meg azokat a XIX. század első felében Nyugat-Európában kibontakozó politikai eszméket, amelyek hatása leginkább tükröződik a források szerzőinek álláspontjában! 
 Egy eszme kétszer is szerepelhet. (Elemenként 1 pont.)


a) „Alkotmányos országban a polgári szabadságnak […] lényeges feltételei a
nyilvánosság és a szólás törvényes szabadsága.” (Az országgyűlés alsótáblájának felirati
javaslata, 1839)

  
   
 
b) „Legtiszteletteljesebben kérjük […] Felségedet, kegyeskedjék iskoláinkat és
templomainkat néhány túlfeszült hazafi hevességétől és erőszakoskodásától, akik
mindent és minden lehetséges módon magyarosítani akarnak, megvédeni, és
legkegyelmesebben elrendelni, hogy gyermekeink emberré és polgárrá nevelése,
különösen pedig a vallásoktatás anyanyelven történjék.” (A szlovák evangélikus
lelkészek és tanárok beadványa az uralkodóhoz, 1842)

  
   
  
c) „Megóvni [Magyarországot] minden jövendőjét kockáztató [túlzástól], […]
leleplezni a szenvedélyeket, izgató pártok tacticáját, kimutatni eljárásaik
kártékonyságát, igyekezni egy józan közvélemény [kialakításán], […] ez azon
[feladatok összessége], melyet jelen pillanatban egy magyar politicai lapnak maga
elibe tűzni kell.” (A Budapesti Híradó című lap programcikke, 1844)
  
   
 
d) „Hazánk alkotmányos jövendője iránt mindaddig tökéletesen nyugodtak nem
lehetünk, valameddig felséges királyunkat minden egyéb uralkodási viszonyaiban is
alkotmányos országlási formák nem [veszik körül]. […] Tudom én, hogy elvénhedett
rendszernek, mint elvénhedett embernek nehéz megválni egy hosszú élet eszméjétől,
tudom hogy fáj, darabról darabra összedőlni látni, mit egy hosszú élet építgetett, de
midőn az alap hibás, a dűlés […] kikerülhetetlen. […] A dynastiának tehát
választania kell saját java s egy korhadó rendszer tartogatása között.” (Kossuth felirati
javaslata, 1848)

  
   
8. A feladat a hidegháborúval kapcsolatos. 
Oldja meg a koreai háborúra vonatkozó feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!  
a) Nevezze meg azokat az államokat, amelyekre az állítások vonatkoznak! A térképvázlaton szereplő államok közül válasszon! (Elemenként 1 pont.)



1. Második világháborús vereségével összefüggésben seregei 1945-ben feladták Koreát. 
 
   
 
2. Hadseregének támadásával vette kezdetét a koreai háború.
  
   
 
3. Névleg önkéntesekkel (ténylegesen reguláris hadseregével) belépett a háborúba, miután
hadműveletek közelítették meg határát.
   
   
 
4. 1950 nyarán a teljes összeomlás szélére került.
  
   
8. A feladat a hidegháborúval kapcsolatos. 
Oldja meg a koreai háborúra vonatkozó feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!  
b) Nevezze meg azt a térképen nem szereplő államot, amelyre az alábbi állítás vonatkozik! (1 pont)
Seregei adták az ENSZ felhatalmazása alapján a háborúba a Koreai Köztársaság oldalán beavatkozó nemzetközi haderő túlnyomó részét. 



 
8. A feladat a hidegháborúval kapcsolatos. 
Oldja meg a koreai háborúra vonatkozó feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!  
c) Miért nem tekinthető ez a háború diplomáciai szempontból a mai napig sem lezártnak? Egészítse ki a hiányos mondatot! (1 pont)



Mert nem kötöttek   .
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
F) „Választók és […] választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték, és a társadalomra hasznos munkából élnek […]. Nem választók és nem is választhatók azok, akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, akik munka nélküli jövedelemből élnek, kereskedők, lelkészek és szerzetesek […].” (Ideiglenes alkotmány)


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
G) „Nekünk van hadseregünk. […] Ez a hadsereg olyan eredményeket ért el, amelyekről csodálattal beszélnek. […] Ez egy diadalmas, előrenyomuló hadsereg.” (Beszéd)


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
H) „Még a padovai fegyverszünet aláírásának napján azt a riasztó hírt kaptuk, hogy szerb csapatok átlépték a Szávát. […] Már előzőleg jelentették nekünk, hogy Franchet D’Esperey tábornok, a keleti antantcsapatok parancsnoka a Száva és a Duna mentén álló magyar csapatok fegyverletételét és összes hadianyagaik átadását követeli.” (Emlékirat)


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
A) „A földreform kérdésében a koalíciós kormányon belül hónapokon át ellentétek mutatkoztak. […] A földeket öt-húsz hold nagyságú parcellák formájában a földnélküli parasztok között osztottuk volna szét. […] Mint az ország egyik legnagyobb birtokosa, én magam kezdtem el a földosztást saját kápolnai birtokomon.” (Emlékirat) 


A Tanácsköztársaság időszaka
Az őszirózsás forradalom időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
B) „[A kormány] kihirdeti az egész országra a legszigorúbb statáriumot. Mindenkit, akit az új államalakulás ellen fegyverrel fognak el, mindenkit, akit rabláson és fosztogatáson érnek, […] agyonlövik.” (Rendelet) 


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 
C) „Nem akarom, hogy személyem akadályául szolgáljon a magyar nemzet fejlődésének. Ennélfogva minden részvételről az állami ügyek vezetésében lemondok […].” (IV. Károly nyilatkozata)


Az őszirózsás forradalom időszaka
A Tanácsköztársaság időszaka
9. A feladat Magyarország első világháború utáni történelmével kapcsolatos. 
Döntse el, hogy a forrásokban megjelenő események / jelenségek közül melyek köthetőek az őszirózsás forradalom, és melyek a Tanácsköztársaság időszakához! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.) 


A Tanácsköztársaság időszaka
Az őszirózsás forradalom időszaka
10. A feladat a szomszédos országok magyarságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a romániai magyarokra vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
a) Figyelje meg, hogyan alakult a romániai magyarok száma és Románia teljes népességén belüli aránya 1956–1977 között! Magyarázza meg a két oszlop adatai közötti látszólagos ellentmondást egy másik táblázat segítségével! Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalmakkal!  



  körében alacsonyabb a   száma.
10. A feladat a szomszédos országok magyarságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a romániai magyarokra vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
b) Nevezzen meg - az akasztófa játék segítségével - szakkifejezéssel a romániai magyarok számában bekövetkezett csökkenés egyik okát a D) betűjelű táblázat alapján! 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
10. A feladat a szomszédos országok magyarságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a romániai magyarokra vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
c) Nevezze meg - az akasztófa játék segítségével - szakkifejezéssel a romániai magyarok számában bekövetkezett csökkenés egy másik okát, amely közvetlenül kiolvasható az egyik forrásból! 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
10. A feladat a szomszédos országok magyarságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a romániai magyarokra vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
d) Melyik felekezet neve hiányzik az E) betűjellel jelzett forrás egyik sorából?



 
11. A feladat a világ népesedéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Földünk legnépesebb országa jelenleg [a)], lakosainak száma 1,34 milliárd főre tehető. Nem sokkal marad el mögötte [b)], ahol közel 1,2 milliárd ember él napjainkban. Amennyiben azonban a két ország természetes szaporodási mutatóit (5,28, illetve 13,81 ezrelék) figyelembe vesszük, a közeljövőben a sorrend megfordulhat […]. Hasonló átrendeződés várható a jövőben az amerikai kontinensen is, itt a jelenleg legnépesebb, a világon a harmadik helyen álló Egyesült Államok (310 millió fő) természetes szaporodási mutatója (5,28 ezrelék) jóval elmarad Földünk ötödik legnépesebb állama, a közel 200 milliós lakosságú Brazília ezen arányszáma (11,76 ezrelék) mögött. A sorrend felcserélődésére azonban itt a valamivel távolabbi jövőben számíthatunk csupán, hisz az Egyesült Államok lakossága […] napjainkban is számottevően növekszik. […]” 
a) Nevezze meg azt az országot, amelyet a forrásban az a) betűjel helyettesít! (1 pont) 



 
11. A feladat a világ népesedéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Földünk legnépesebb országa jelenleg [a)], lakosainak száma 1,34 milliárd főre tehető. Nem sokkal marad el mögötte [b)], ahol közel 1,2 milliárd ember él napjainkban. Amennyiben azonban a két ország természetes szaporodási mutatóit (5,28, illetve 13,81 ezrelék) figyelembe vesszük, a közeljövőben a sorrend megfordulhat […]. Hasonló átrendeződés várható a jövőben az amerikai kontinensen is, itt a jelenleg legnépesebb, a világon a harmadik helyen álló Egyesült Államok (310 millió fő) természetes szaporodási mutatója (5,28 ezrelék) jóval elmarad Földünk ötödik legnépesebb állama, a közel 200 milliós lakosságú Brazília ezen arányszáma (11,76 ezrelék) mögött. A sorrend felcserélődésére azonban itt a valamivel távolabbi jövőben számíthatunk csupán, hisz az Egyesült Államok lakossága […] napjainkban is számottevően növekszik. […]” 
c) Mi az a népesedéspolitikai döntés, amely jelentős mértékben hozzájárult a forrásban aláhúzott két adat közti eltéréshez? (1 pont)



Kínában bevezették az egy-gyermekes   -t.
11. A feladat a világ népesedéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Földünk legnépesebb országa jelenleg [a)], lakosainak száma 1,34 milliárd főre tehető. Nem sokkal marad el mögötte [b)], ahol közel 1,2 milliárd ember él napjainkban. Amennyiben azonban a két ország természetes szaporodási mutatóit (5,28, illetve 13,81 ezrelék) figyelembe vesszük, a közeljövőben a sorrend megfordulhat […]. Hasonló átrendeződés várható a jövőben az amerikai kontinensen is, itt a jelenleg legnépesebb, a világon a harmadik helyen álló Egyesült Államok (310 millió fő) természetes szaporodási mutatója (5,28 ezrelék) jóval elmarad Földünk ötödik legnépesebb állama, a közel 200 milliós lakosságú Brazília ezen arányszáma (11,76 ezrelék) mögött. A sorrend felcserélődésére azonban itt a valamivel távolabbi jövőben számíthatunk csupán, hisz az Egyesült Államok lakossága […] napjainkban is számottevően növekszik. […]” 
d) Mi a fő oka annak a „számottevő növekedésnek”, ami miatt az amerikai kontinensen nem várható a közeli jövőben változás a két legnagyobb népességű ország sorrendjében?  Válaszoljon az akasztófa játék segítségével!(1 pont) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
11. A feladat a világ népesedéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Földünk legnépesebb országa jelenleg [a)], lakosainak száma 1,34 milliárd főre tehető. Nem sokkal marad el mögötte [b)], ahol közel 1,2 milliárd ember él napjainkban. Amennyiben azonban a két ország természetes szaporodási mutatóit (5,28, illetve 13,81 ezrelék) figyelembe vesszük, a közeljövőben a sorrend megfordulhat […]. Hasonló átrendeződés várható a jövőben az amerikai kontinensen is, itt a jelenleg legnépesebb, a világon a harmadik helyen álló Egyesült Államok (310 millió fő) természetes szaporodási mutatója (5,28 ezrelék) jóval elmarad Földünk ötödik legnépesebb állama, a közel 200 milliós lakosságú Brazília ezen arányszáma (11,76 ezrelék) mögött. A sorrend felcserélődésére azonban itt a valamivel távolabbi jövőben számíthatunk csupán, hisz az Egyesült Államok lakossága […] napjainkban is számottevően növekszik. […]” 
b) Nevezze meg azt az országot, amelyet a forrásban a b) betűjel helyettesít! (1 pont)



 
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
a) A diagramokból megállapítható, hogy a belépés óta Magyarország külkereskedelme az Európai Unióval a teljes forgalom kétharmadáról alig több mint a felére csökkent. 


Igaz
Hamis
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
b) A diagramokból megállapítható, hogy az Ázsiából behozott termékek összértéke az ábrázolt korszakban másfélszeresére nőtt. 


Hamis
Igaz
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
c) A diagramokból megállapítható, hogy Magyarország 2011-ben Európával bonyolította kereskedelemi forgalmának több mint 80 %-át. 


Hamis
Igaz
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
e) A diagramok segítségével igazolható, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelemi partnere Németország.


Hamis
Igaz
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
f) A diagramok szerint a behozatal és a kivitel értéke minden évben megegyezik.


Hamis
Igaz
12. A feladat a jelenkori magyar külkereskedelemhez kapcsolódik. 
Döntse el az állításokról a diagramok és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.)  
d) A diagramokból megállapítható, hogy 2009-ben Kelet-Európából ugyanakkora értékű áru érkezett Magyarországra, mint amekkora értékűt innen oda szállítottak.


Hamis
Igaz
A foglalkozás befejeződött.

0