Bejelentkezés
1. Athéni demokrácia
0/4 Pont
2. Francia rendi monarchia
0/6 Pont
3. Anjou-kori társadalom
0/5 Pont
4. Merkantilizmus
0/4 Pont
5. Az udvar és a rendek
0/4 Pont
6. Balkáni konfliktusok
0/5 Pont
7. Politikai eszmék a reformkorban
0/4 Pont
8. A hidegháború
0/6 Pont
9. Őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság
0/8 Pont
10. Romániai magyarok
0/4 Pont
11. A világ népesedése
0/4 Pont
12. Magyar külkereskedelem
0/6 Pont
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
A 4–6. sorban aláhúzott állítást cáfolja: A társadalom többsége (kiválóságától függetlenül) sem vehet részt a politikai életben.


Igaz
Hamis
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
Az 1. sorban aláhúzott állítás alátámasztása: Minden (felnőtt, férfi) polgár részt vehetett a népgyűlésen.
 


Hamis
Igaz
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
Az 1. sorban aláhúzott állítás cáfolata:  A társadalom minden tagja rendelkezett politikai jogokkal.


Igaz
Hamis
1. A feladat az athéni demokráciához kapcsolódik. 
A következő feladatban egy-egy állítást fog látni, amely alátámasztja majd megcáfolja Periklész két idézett állítását. Döntse el az állításokról az ábra segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (A cáfolatok során vegye figyelembe a demokrácia mai felfogását is!) (Elemenként 1 pont.)  
„A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” 
 (Periklész beszéde, Kr. e. 431; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború)
A 4–6. sorban aláhúzott állítást alátámasztja: A népgyűlésen való részvétel önkéntes polgári kötelezettség volt.


Igaz
Hamis
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
a) Miért nem a király hívta össze a rendi gyűlést? Egészítse ki a hiányos mondatot! (1 pont)



Mert   -ban volt. 
2. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
c) Mit kértek a rendek segítségükért cserébe? (1 pont)