Bejelentkezés
Cím
0/0 Pont
Nagy Imre első kormányfősége
0/0 Pont
Nagy Imre és Rákosi Mátyás
0/0 Pont
A forradalom kirobbanása, 1956. október 23. 1. rész
0/0 Pont
A forradalom kirobbanása, 1956. október 23. 2. rész
0/0 Pont
Szovjet tankokkal a népakarat ellen
0/0 Pont
A pesti srácok és szabadsághősök
0/0 Pont
A magyar forradalom a világtörténelem színpadán
0/0 Pont
1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc


 
 
A Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a szovjet vezetés Magyarországon is változásokat akart, ezért utasításukra 1953 júliusában Rákosi kormánya lemondott, és Nagy Imre lett az új kormány miniszterelnöke. Rákosi Mátyás ugyanakkor megmaradhatott a Magyar Dolgozók Pártjának vezetőjeként.
 
Filmhiradók Online
Kattints a kép feletti címre, hogy fellépj a Filmhiradók Online honlap felületére!
Keresd meg önállóan azt a filmhiradót, amely Nagy Imre új kormányának megalakulásáról tudósított!

Mit ígért Nagy Imre programbeszédének bejátszott részletében?



Új gazdaságpolitikát
A kötelező katonai szolgálat eltörlését
A politikai elnyomás megszüntetését
Szabad választásokat
Nagy Imre és Rákosi Mátyás
Kire igaz?
Húzd az egyes állításokat a megfelelő személyhez!


Nagy Imre

Rákosi Mátyás
Sztálin halála után lett Magyarország miniszterelnöke
Sztálin halála után hatalma meggyengült
Személyi kultuszt alakított ki maga körül
Az erőltetett iparosítást szorgalmazta
Felfüggesztette az erőltetett iparosítást
Nagy szerepe volt a koncepciós perek megrendezésében
Nevéhez fűződik a rendőrállam kiépítése és a totális terror alkalmazása
Enyhítette a politikai elnyomást
Az életszínvonal javítását szolgáló intézkedéseket hozott
Nevéhez fűződik az "új szakasznak" nevezett politikai időszak
Nagy Imre és Rákosi Mátyás
A Rákosit támogató pártvezetőség 1955 márciusában elítélte Nagy Imre politikájának minden lényeges elemét, áprilisban pedig Nagy Imrét leváltotta minden párttisztségéről és miniszterelnöki posztjáról. Mivel Nagy Imre ezután is kitartott álláspontja mellett, 1955. decemberében kizárták a pártból is.

Rákosi egyik akkori híve később így emlékezett vissza Nagy Imre kizárására:
 
"Rákosi elvesztette uralmát az idegei felett. Megijedt a Nagy Imre körül kialakult demokratikus ellenzéktől. Úgy gondolta, ha kizárja Nagy Imrét a pártból, akkor ezek megrettennek. Nem számolt azzal, hogy Nagy Imrét ugyan érzékenyen érintette a kizárás – ismerősei szerint sírt, amikor közölték vele –, de a köréje csoportosuló írókat, újságírókat ilyesmivel nem lehetett meghatni. Pontosan az ellenkezője következett be annak, amit Rákosi akart: a kizárás olaj volt a tűzre, megerősítette az ellenzéket. Az írók, újságírók most már egyértelműen vezérüknek tekintették Nagy Imrét. Amíg Nagy Imre hatalmon volt, és arra kényszerült, hogy különböző ellentmondásos – pártszerű – nyilatkozatokat tegyen, addig saját csoportján belül is voltak bírálói. Most azonban mindenki mártírnak tekintette, a Rákosi által üldözött nemzeti politika megtestesítőjének. "
 (Hegedüs András: Élet egy eszme árnyékában. Bp., 1989, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 254–280. l.) 
 
 Milyen következményekkel járt Hegedüs András szerint Nagy Imre kizárása a pártból? 
 Válaszd ki a helyes állításokat!



Rákosi megszilárdította ezzel hatalmát
Nagy Imre támogató megrettentek
Rákosi hatalmi helyzete meggyengült
A demokratikus ellenzék befolyása és fellépése erősödött
Nagy Imre elvesztette politikai befolyását
Rákosi elnémította a politikai ellenfeleit
Felerősödtek a Rákosival szembeni kritikák
Nagy Imre vált a Rákosi-rendszer elleni politikai harc vezéralakjává
Nagy Imre és Rákosi Mátyás
Rakd időrendbe az alábbi eseményeket!


Rajk Lászlót ünnepélyes keretek között újratemetik
Nagy Imrét lemondatját és kizárják a pártból
Meghal Sztálin
Rákosi helyett Nagy Imre lesz Magyarország miniszterelnöke
Nagy Imre enyhíti a politikai elnyomást
Hruscsov a sztálini politikát elítélő beszédet mond
Rákosi Nagy Imre ellen fordítja a pártvezetést
Koncepciós perben Rajk Lászlót halálra ítélik
Rákosit leváltják a párt éléről
Korabeli felvételek és egy szemtanú visszaemlékezése a forradalom első napjának eseményeiről
A műegyetemisták a néma tiltakozó felvonulás mellett döntöttek. Az ELTE Bölcsészkarának 23-án délelőtt ülésező diáktanácsa viszont úgy döntött, hogy ők közösen megfogalmazott jelszavaikkal vonulnak fel.
  
A tüntetés szervezői által előzetesen megszövegezett és röpiraton szétosztott jelszavak: 

 Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat! 
 Új vezetés, új irány, új vezetőket kíván! 
 Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe! 
 Munkás–paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek! 
 Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk! 
 Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! 
 Függetlenség, szabadság! 
 Éljen a lengyel nép! Éljen a lengyel munkáspárt! 
 Munkás–paraszt hatalmat! 
 Éljen a népi hadsereg! 
 
A tüntetés közben született jelszavak:
 
 Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!
 Ruszkik haza!
 Aki magyar, velünk tart!
 Most vagy soha!
 
 (Megjelent: Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Vál.: Korányi G. Tamás. Budapest, 1989. 51. l.) 
 
Hasonlítsd össze az előzetes röplapokon szétosztott jelszavakat azokkal, amelyek az események közben születtek! Mi lehet a különbségek magyarázata?



A tüntetés hangulata egyre forróbb lett.
A tüntetők túl radikálisnak tartották az erdeti jelszavak követeléseit.
A nemzeti érzés felerősödött a tüntetőkben.
A tüntetők tartottak a rendőri erők megtorlásától.
A tüntetők túl hosszúnak találták az előre leírt jelszavakat!
A tüntetőkre bátorítóan hatott a résztvevők egyre nagyobb száma és a lakosság támogatása
Korabeli felvételek és egy szemtanú visszaemlékezése a forradalom első napjának eseményeiről
Czene Ferenc visszaemlékezése 
"Egyszer csak valaki azt mondja, menjünk, döntsük le a Sztálin-szobrot. Fölültünk egy teherautóra, s ahogy mentünk, jöttek ki a munkások a gyárakból délután. A diákfelkelést talán el is fojthatták volna. De mikor a villamosról a munkások leszálltak, és megindult az áradat... (…) Visszamentünk a Rádióhoz, akkor már ott dúlt a harc. Valaki azt mondta, hogy nem elég a fegyver, menjünk a Lámpagyárhoz. Ez akkor így ment: valaki mindig időben mondott valamit. Nincs a világon olyan tábornok, aki ezt így le tudta volna vezényelni. Megyünk a Lámpa- gyárba teherautón, és a sárhányón. Akkor tudtam meg, hogy az egy fegyvergyár. Fönt voltak az őrök a toronyban, le akarták lőni őket, de valaki azt mondta: nem kell, hagyjuk a fenébe., a kapuhoz érve az már tárva-nyitva volt. Megkönnyebbült mindenki, hogy nem lőttük le fölöslegesen azokat a szerencsétleneket. Ott elég sok fegyvert szereztünk, és mentünk át a Rádióhoz harcolni." 
 (Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 29., 31., 32.l)   
Igaz vagy hamis?

A forradalmi eseményekben csak az egyetemi diákok vettek részt.



Hamis
Igaz
Korabeli felvételek és egy szemtanú visszaemlékezése a forradalom első napjának eseményeiről
Czene Ferenc visszaemlékezése 
"Egyszer csak valaki azt mondja, menjünk, döntsük le a Sztálin-szobrot. Fölültünk egy teherautóra, s ahogy mentünk, jöttek ki a munkások a gyárakból délután. A diákfelkelést talán el is fojthatták volna. De mikor a villamosról a munkások leszálltak, és megindult az áradat... (…) Visszamentünk a Rádióhoz, akkor már ott dúlt a harc. Valaki azt mondta, hogy nem elég a fegyver, menjünk a Lámpagyárhoz. Ez akkor így ment: valaki mindig időben mondott valamit. Nincs a világon olyan tábornok, aki ezt így le tudta volna vezényelni. Megyünk a Lámpa- gyárba teherautón, és a sárhányón. Akkor tudtam meg, hogy az egy fegyvergyár. Fönt voltak az őrök a toronyban, le akarták lőni őket, de valaki azt mondta: nem kell, hagyjuk a fenébe., a kapuhoz érve az már tárva-nyitva volt. Megkönnyebbült mindenki, hogy nem lőttük le fölöslegesen azokat a szerencsétleneket. Ott elég sok fegyvert szereztünk, és mentünk át a Rádióhoz harcolni." 
 (Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 29., 31., 32.l)   
Igaz vagy hamis?
A fegyveres harc a Rádió épületénél tört ki.



Igaz
Hamis
Korabeli felvételek és egy szemtanú visszaemlékezése a forradalom első napjának eseményeiről
Czene Ferenc visszaemlékezése 
"Egyszer csak valaki azt mondja, menjünk, döntsük le a Sztálin-szobrot. Fölültünk egy teherautóra, s ahogy mentünk, jöttek ki a munkások a gyárakból délután. A diákfelkelést talán el is fojthatták volna. De mikor a villamosról a munkások leszálltak, és megindult az áradat... (…) Visszamentünk a Rádióhoz, akkor már ott dúlt a harc. Valaki azt mondta, hogy nem elég a fegyver, menjünk a Lámpagyárhoz. Ez akkor így ment: valaki mindig időben mondott valamit. Nincs a világon olyan tábornok, aki ezt így le tudta volna vezényelni. Megyünk a Lámpa- gyárba teherautón, és a sárhányón. Akkor tudtam meg, hogy az egy fegyvergyár. Fönt voltak az őrök a toronyban, le akarták lőni őket, de valaki azt mondta: nem kell, hagyjuk a fenébe., a kapuhoz érve az már tárva-nyitva volt. Megkönnyebbült mindenki, hogy nem lőttük le fölöslegesen azokat a szerencsétleneket. Ott elég sok fegyvert szereztünk, és mentünk át a Rádióhoz harcolni." 
 (Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 29., 31., 32.l)   
Igaz vagy hamis?
A felkelők fegyvereket tudtak szerezni maguknak.



Igaz
Hamis
Korabeli felvételek és egy szemtanú visszaemlékezése a forradalom első napjának eseményeiről
Czene Ferenc visszaemlékezése 
"Egyszer csak valaki azt mondja, menjünk, döntsük le a Sztálin-szobrot. Fölültünk egy teherautóra, s ahogy mentünk, jöttek ki a munkások a gyárakból délután. A diákfelkelést talán el is fojthatták volna. De mikor a villamosról a munkások leszálltak, és megindult az áradat... (…) Visszamentünk a Rádióhoz, akkor már ott dúlt a harc. Valaki azt mondta, hogy nem elég a fegyver, menjünk a Lámpagyárhoz. Ez akkor így ment: valaki mindig időben mondott valamit. Nincs a világon olyan tábornok, aki ezt így le tudta volna vezényelni. Megyünk a Lámpa- gyárba teherautón, és a sárhányón. Akkor tudtam meg, hogy az egy fegyvergyár. Fönt voltak az őrök a toronyban, le akarták lőni őket, de valaki azt mondta: nem kell, hagyjuk a fenébe., a kapuhoz érve az már tárva-nyitva volt. Megkönnyebbült mindenki, hogy nem lőttük le fölöslegesen azokat a szerencsétleneket. Ott elég sok fegyvert szereztünk, és mentünk át a Rádióhoz harcolni." 
 (Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 29., 31., 32.l)   
Rakd időrendbe az eseményeket!


A forradalom a megszállók elleni szabadságharccá válik
Fegyveres harc tör ki a Rádiónál
A tömeg a Margit-hídon az Országházhoz vonul
Ledöntik a Sztáűlin-szobrot
A tüntetők a Petőfi-szobornál gyülekeznek
Behívják a szovjet csapatokat Budapestre
Nagy Imre beszédet mond a tüntetőknek
A tüntetők beszédeket hallgatnak meg a Bem-szobornál
Kattints a kép feletti címre, hogy fellépj a Magyar Távirati Iroda által létrehozott 1956-ról szóló online archívum oldalára! Keress képeket a fegyveres harcokról! 
Párosítsd a dátumokat az eseményekkel az 1956-ról szóló online archívum kronológiájának segítségével! 
A feladat megoldásához meg kell nézned az egyes napokhoz tartozó részletes híreket is!



október 24. A műegyetemisták délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek
okróber 23. 9 órakor a rádió tudatja, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában
október 29. A Parlament előtt tüntetőkre karhatalmi alakulatok tüzet nyitnak, a halottak száma meghaladja a kétszázat
október 28. 17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről
november 4. A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről
november 3. Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését
október 30. A csepeli munkástanács és az Újpesti Forradalmi Bizottság a sztrájk beszüntetése mellett dönt
október 25. Hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

 A fegyveres csoportok maguktól szerveződtek.



Igaz
Hamis
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

Budapest több helyén is kialakultak ellenállási pontok.



Hamis
Igaz
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

A felkelő csoportok harcát folyamatosan összehangolták.



Igaz
Hamis
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

Az egyes csoportok személyi összetétele nem változott a harcok alatt.



Hamis
Igaz
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

A Molotov-koktélokat a harckocsik ellen használták.



Hamis
Igaz
Korabeli filmfelvételek és fényképek a pesti srácok által vívott fegyveres harcokról
Igaz vagy hamis?

Több ezer fiatal felkelő vesztette életét az 1956-os szabadságharcban.



Igaz
Hamis
Térképes ismertető és magyarázat a felkelők és a szovjet támadók közötti harcokról
Kapcsold össze a számokkal megjelölt helyeket a hozzájuk tartozó eseménnyel!

1
2
3
4
November 4-én a szovjet támadás után Nagy Imre ide menekült.
Október 25-én ttt nyitottak tüzet a tüntetőkre
A leghíresebbé vált fegyveres ellenállási góc volt
Október 23-án itt alakult ki az első fegyveres harc
A foglalkozás befejeződött.

0