Bejelentkezés
Cím
0/0 Pont
A mohácsi csata, 1526
0/0 Pont
Magyarország három részre szakadása
0/0 Pont
Eger ostroma, 1552
0/0 Pont
8. A török háborúk hősei

Egy magyarok és törökök közötti összecsapásról készített kép 
Nézd meg figyelmesen a térképet és válaszd ki a három helyes állítást!
 



II. Lajos Mohácsnál szállt szembe a szultán vezette török haddal.
1521-ben a Nándorfehérvárt is elfoglalta a török.
A mohácsi csata után a szultán folytatta hadjáratát Buda felé.
Havasalföld és Moldva Magyarországgal közösen harcolt a török ellen.
A nemesek ellen felkelt paraszthadakat Nagylaknál győzték le.
Nézd meg a videót és rakd időrendbe az eseményeket!

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


II. Lajos hasztalan kér segítséget külföldről a török ellen.
A törökök elfoglalják Nándorfehérvárt.
A fiatal II. Lajos sikertelen kísérletet tesz a királyi hatalom megerősítésére.
I. Szulejmán hadjáratot indít Magyarország ellen.
A magyar király vezette sereg vereséget szenved Mohácsnál.
A csatáról készült térképen számok jelölik a legfontosabb események sorrendjét. Keresd meg a számokhoz tartozó események leírását! Haladj a számok sorrendje szerint!
Először kattints a számra, utána a hozzá tartozó eseményre!

1
2
3
4
5
6
7
8
9
A török puskások sortüze megállította a magyar rohamot. Ekkor eshetett el a sereg fővezére, Tomori Pál is.
A török sereg délután ért a helyszínre, de a szultán csak másnap akarta a csatát megkezdeni.
A magyar sereg hajnalban két harcvonalban állt fel, széleken a lovasság, középen a gyalogság.
A gyalogság támadását a török ágyuk törték meg.
A magyar nehézlovasság rohamot indított a jobbszárnyon, és a törökök menekülni kezdtek.
A magyar lovasság menekülni kényszerült.
A király menekülés közben a Csele- patakba fulladt.
A balszárny sem tudta legyőzni a vele szemben harcoló anatóliai hadtestet.
Nézd meg a videót és válaszolj a kérdésre!
Mivel foglalkoznak a kísérleti régészek?
 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



A kísérleti régészek anyagmintákat vesznek az ásatásokon talált leletekből, és kémiai eljárásokkal megpróbálják ezekből megállapítani a korukat.
A kísérleti régészek megpróbálják ugyanúgy és ugyanolyan eszközökkel elvégezni a különböző tevékenységeket, mint ahogy azt a hajdani emberek csinálhatták.
A kísérleti régészek repőgépekről készített fényképek és hőképek elemzésével próbálják megtalálni a régi települések maradványait.
A mohácsi csata és II. Lajos király halála után a magyar főnemesek és köznemesek nem tudtak megegyezni, hogy ki legyen az új király. A köznemesek Szapolyai Jánost akarták, hogy újra nemzeti király kerüljön a trónra. A főnemesek a Habsburg I. Ferdinándot támogatták, hogy általa nemzetközi segítséget kapjanak a török elleni harchoz. Végül 1526-ban külön-külön mindkettőt magyar királlyá választották.
 
Gondolkodj! Milyen következményekkel járhatott az adott helyzetben, hogy egyszerre két személy tekintette magát Magyarország törvényes uralkodójának?



A bizonytalan hatalmi helyzet alkalmat adott a töröknek, hogy beavatkozzon a harcokba.
A két király mozgosítani és egyesíteni tudta az erőit a török elleni harchoz.
A királyok birtokokkal és kiváltságokkal próbálták egymást híveit a maguk oldalára állítani, ezért a királyi hatalom tovább gyengült.
A belső trónharcok, az egymás ellen indított hadjáratok tovább gyengítették az ország ellenálló képességét.
A megosztott területeken könnyebb volt megerősíteni a királyi hatalmat a nemesekkel szemben.
Nézd meg a videót és rakd össze az ország három részre szakadásához vezető ok-okozati összefüggéseket!
 
Keresd meg, hogy a bal oldalon lévő eseménynek vagy körülménynek mi lett a következménye!
 
Mindegyikhez egy következmény tartozik a jobb oldalon olvasható listán.
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




I. Szulejmán le akarta győzni a Habsburg Birodalmat. Új uralkodót kellett választani.
I. Ferdinánd kerekedett felül a trónért folytatott belháborúban. Sokan támogatták a Habsburg I. Ferdinánd magyar trónra kerülését.
A török ellen egy nagyhatalom segítségére is szükség volt. Szapolyai János a török szultánhoz folyamodott segítségért.
Magyarország nem volt képes megvédeni magát a külső támadásokkal szemben. A törökök elfoglalták Budát és Magyarország középső területeit.
Meghalt II. Lajos a mohácsi csatában. Az ország a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közötti harc színterévé vált.
Miért volt fontos Eger megvédése a törökkel szemben?
Nézd meg a videót és válaszd ki, milyen módokon erősítették meg Eger várát a törökök ostromára felkészülve!
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



Többszintes ágyúállásokat alakítottak ki.
A külső falakhoz új bástyákat építettek.
A várfalakat megerősítették földtöltésekkel.
Lebontották a székesegyház magas szemtélyét.
Lerombolták a falakon belül található lakóépületeket.
A falak köré mély és széles vizesárkot ástak.
Magas őrtornyokat húztak fel a vár minden oldalán.
Miért volt fontos Eger megvédése a törökkel szemben?
Nézd meg a videót és rendezd időrendbe az 1552-es ostrom eseményeit!
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


Rohamrámpa építése az egyik bástya megrohamozásához.
A falak módszeres rombolása ágyúkkal.
A védők további fárasztása folyamatos csatározásokkal.
Kétnapos általános roham a vár elfoglalására.
Az ostromütegek sáncainak megépítése a vár gyengének tartott részeinél.
Gyalogsági támadás egyszerre több helyen a falak ellen.
Miért volt fontos Eger megvédése a törökkel szemben?
Nézd meg az 1967-ben készült Egri csillagok című film csatajeleneteit! Hasonlítsd össze az itt látottakat az 1552-es ostromról szerzett ismereteiddel!
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Rakd össze az  egri vár képét!
 


A foglalkozás befejeződött.

0