Bejelentkezés
A Dunántúli-középhegységről általában
0/4 Pont
Évmilliók nyomában a Dunántúli-középhegységben
0/6 Pont
Beadandó
0/15 Pont
Olvasd el az alábbi szöveget a Dunántúli-középhegységről!
A Dunántúli-középhegység a Zala folyótól (a Balaton délnyugati előterétől) a Dunakanyarig húzódik délnyugat–északkeleti irányban. Főbb részei: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegység (1. ábra). Több millió évvel ezelőtt ezen a területen még tenger hullámzott, melynek alján üledékes kőzet, főként mészkő képződött. A terület a későbbiek során kiemelkedett. A kiemelkedett részeket tágas medencék és besüllyedt árkok választják el egymástól. A hegyek a szél, a jég és a víz hatására lepusztultak, legömbölyített gerincek, széles hegyhátak alakultak ki. Több helyen fennsíkok képződtek, ilyen például a Veszprémi-fennsík. A Dunántúli-középhegység éghajlata hűvösebb és csapadékosabb környezeténél. A nyár mérsékelten meleg, a tél pedig hideg, és gyakran vastag hótakaró borítja a hegyoldalakat. A csapadék mennyisége magasabb, mint az alföldi tájakon, mert a hegység felemelkedésre készteti a párás levegőt, ami kedvez a felhő- és csapadékképződésnek. A Dunántúli-középhegység tájai, mint a mészkőhegységek általában, felszíni vizekben szegények. A mészkő repedésein a víz a mélybe vándorol, és felszín alatti járatokba kerül. A terület ivóvíz-ellátásában ezért nagyon fontosak a források. Ezek a települések elhelyezkedésében is fontos szerepet játszottak.
nagytáj
felszíne, domborzata, égahjlata
gazadasági jellemzői
elhelyezkedése
A Dunántúli-középhegységet északról a Balaton határolja.



Hamis
Igaz
Olvasd el az alábbi szöveget a Dunántúli-középhegységről!
A Dunántúli-középhegység a Zala folyótól (a Balaton délnyugati előterétől) a Dunakanyarig húzódik délnyugat–északkeleti irányban. Főbb részei: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegység (1. ábra). Több millió évvel ezelőtt ezen a területen még tenger hullámzott, melynek alján üledékes kőzet, főként mészkő képződött. A terület a későbbiek során kiemelkedett. A kiemelkedett részeket tágas medencék és besüllyedt árkok választják el egymástól. A hegyek a szél, a jég és a víz hatására lepusztultak, legömbölyített gerincek, széles hegyhátak alakultak ki. Több helyen fennsíkok képződtek, ilyen például a Veszprémi-fennsík. A Dunántúli-középhegység éghajlata hűvösebb és csapadékosabb környezeténél. A nyár mérsékelten meleg, a tél pedig hideg, és gyakran vastag hótakaró borítja a hegyoldalakat. A csapadék mennyisége magasabb, mint az alföldi tájakon, mert a hegység felemelkedésre készteti a párás levegőt, ami kedvez a felhő- és csapadékképződésnek. A Dunántúli-középhegység tájai, mint a mészkőhegységek általában, felszíni vizekben szegények. A mészkő repedésein a víz a mélybe vándorol, és felszín alatti járatokba kerül. A terület ivóvíz-ellátásában ezért nagyon fontosak a források. Ezek a települések elhelyezkedésében is fontos szerepet játszottak.
nagytáj
felszíne, domborzata, égahjlata
gazadasági jellemzői
elhelyezkedése
A Dunántúli-középhegység fő felépítő közete a mészkő.



Hamis
Igaz
Olvassátok el az alábbi tankönyvi részt:
Évmilliók nyomában a Dunántúli-középhegységben
A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis, a Viseg­rádi- és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Gerecsében vörös színű mészkövet bányásznak, amely keresett építőkő. A Budai-hegységet többféle kőzet építi fel, így felszíne igen változatos. Több helyen alakultak ki barlangok is. A Visegrádi-hegység már az Északi-középhegység felé teremt kapcsolatot. Vulkáni hegység, ikertestvérétől, a Börzsönytől a Duna választotta el. A Dunakanyar természeti és történelmi látnivalókban egyik leggazdagabb tájunk. Gyönyörű kilátás nyílik a tájra a Visegrádi Fellegvárból. A Dunántúli-középhegység előterében helyezkedik el a Balaton és a Velencei-tó. Sekély vizű feltöltődő tavak.
A KÖZÉPHEGYSÉGI TÁJ GAZDASÁGA A Dunántúli-középhegységben a közelmúltban még jelentős mennyiségű barnakőszenet és alumíniumgyártásra alkalmas ércet, bauxitot bányásztak. Ezekre a tevékenységekre épült a környék ipara. A kőszén és a bauxit bányászata sokat veszített jelentőségéből, a legtöbb bányát bezárták.  A mezőgazdaság fontos ága a Dunántúli-középhegység területén az erdőgazdálkodás. A Balaton-felvidék napsütötte déli lejtőin nagy múltja van a szőlőművelésnek. Az itt termett szőlőből készült borok külföldön is kedveltek. A táj gazdasági életében kiemelkedő szerepe van a turizmusnak. A balatoni üdülőhelyeket, a Káli- és a Tapolcai-medence természeti szépségeit sok látogató keresi fel minden évben. A középhegységi és az alföldi táj találkozásánál fekvő Székesfehérvár történelmi emlékekben gazdag. Mezőgazdasági és ipari alapanyagokat feldolgozó üzemei korszerű ipari parkokba tömörültek, és sokféle terméket állítanak elő. A térség másik jelentős városa a festői fekvésű Veszprém (2. ábra). Fontos kulturális és oktatási központ.
Melyik tenger helyezkedett el a Dunántúli-középhegység területén?



Adriai-tenger
Ligúr-tenger
Földközi-tenger
Tethys-tenger
Olvassátok el az alábbi tankönyvi részt:
Évmilliók nyomában a Dunántúli-középhegységben
A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis, a Viseg­rádi- és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Gerecsében vörös színű mészkövet bányásznak, amely keresett építőkő. A Budai-hegységet többféle kőzet építi fel, így felszíne igen változatos. Több helyen alakultak ki barlangok is. A Visegrádi-hegység már az Északi-középhegység felé teremt kapcsolatot. Vulkáni hegység, ikertestvérétől, a Börzsönytől a Duna választotta el. A Dunakanyar természeti és történelmi látnivalókban egyik leggazdagabb tájunk. Gyönyörű kilátás nyílik a tájra a Visegrádi Fellegvárból. A Dunántúli-középhegység előterében helyezkedik el a Balaton és a Velencei-tó. Sekély vizű feltöltődő tavak.
A KÖZÉPHEGYSÉGI TÁJ GAZDASÁGA A Dunántúli-középhegységben a közelmúltban még jelentős mennyiségű barnakőszenet és alumíniumgyártásra alkalmas ércet, bauxitot bányásztak. Ezekre a tevékenységekre épült a környék ipara. A kőszén és a bauxit bányászata sokat veszített jelentőségéből, a legtöbb bányát bezárták.  A mezőgazdaság fontos ága a Dunántúli-középhegység területén az erdőgazdálkodás. A Balaton-felvidék napsütötte déli lejtőin nagy múltja van a szőlőművelésnek. Az itt termett szőlőből készült borok külföldön is kedveltek. A táj gazdasági életében kiemelkedő szerepe van a turizmusnak. A balatoni üdülőhelyeket, a Káli- és a Tapolcai-medence természeti szépségeit sok látogató keresi fel minden évben. A középhegységi és az alföldi táj találkozásánál fekvő Székesfehérvár történelmi emlékekben gazdag. Mezőgazdasági és ipari alapanyagokat feldolgozó üzemei korszerű ipari parkokba tömörültek, és sokféle terméket állítanak elő. A térség másik jelentős városa a festői fekvésű Veszprém (2. ábra). Fontos kulturális és oktatási központ.
Melyik hegységhez, melyik felépítő kőzet tartozik?



Bakony mészkő
Velencei-hegység gránit
Olvassátok el az alábbi tankönyvi részt:
Évmilliók nyomában a Dunántúli-középhegységben
A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis, a Viseg­rádi- és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Gerecsében vörös színű mészkövet bányásznak, amely keresett építőkő. A Budai-hegységet többféle kőzet építi fel, így felszíne igen változatos. Több helyen alakultak ki barlangok is. A Visegrádi-hegység már az Északi-középhegység felé teremt kapcsolatot. Vulkáni hegység, ikertestvérétől, a Börzsönytől a Duna választotta el. A Dunakanyar természeti és történelmi látnivalókban egyik leggazdagabb tájunk. Gyönyörű kilátás nyílik a tájra a Visegrádi Fellegvárból. A Dunántúli-középhegység előterében helyezkedik el a Balaton és a Velencei-tó. Sekély vizű feltöltődő tavak.
A KÖZÉPHEGYSÉGI TÁJ GAZDASÁGA A Dunántúli-középhegységben a közelmúltban még jelentős mennyiségű barnakőszenet és alumíniumgyártásra alkalmas ércet, bauxitot bányásztak. Ezekre a tevékenységekre épült a környék ipara. A kőszén és a bauxit bányászata sokat veszített jelentőségéből, a legtöbb bányát bezárták.  A mezőgazdaság fontos ága a Dunántúli-középhegység területén az erdőgazdálkodás. A Balaton-felvidék napsütötte déli lejtőin nagy múltja van a szőlőművelésnek. Az itt termett szőlőből készült borok külföldön is kedveltek. A táj gazdasági életében kiemelkedő szerepe van a turizmusnak. A balatoni üdülőhelyeket, a Káli- és a Tapolcai-medence természeti szépségeit sok látogató keresi fel minden évben. A középhegységi és az alföldi táj találkozásánál fekvő Székesfehérvár történelmi emlékekben gazdag. Mezőgazdasági és ipari alapanyagokat feldolgozó üzemei korszerű ipari parkokba tömörültek, és sokféle terméket állítanak elő. A térség másik jelentős városa a festői fekvésű Veszprém (2. ábra). Fontos kulturális és oktatási központ.
Keresd meg a Dunántúli-középhegység leggyakoribb érceit és ásványkincseit!

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Készíts újságcikket a Növényvilág című természeti folyóirat számára! Mutasd be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik, általad választott növényét!
5


  
A foglalkozás befejeződött.

0