Bejelentkezés
1. Görög hitvilág
0/6 Pont
2. Középkori Anglia
0/8 Pont
3. Luxemburgi Zsigmond
0/8 Pont
4. XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusok
0/9 Pont
5. XVIII. századi demográfia
0/7 Pont
6. Ipari forradalom
0/8 Pont
7. Dualizmus kori életmód
0/6 Pont
8. Versailles-i békerendszer
0/8 Pont
9. Gazdasági világválság Magyarországon
0/7 Pont
10. India
0/5 Pont
11. Kádár-rendszer
0/12 Pont
12. Az állam gazdasági szerepvállalása
0/8 Pont
A feladat a görög hitvilághoz kapcsolódik. 
Azonosítsa a családfában szereplő isteneket és istennőket jelképeik és családi kapcsolataik alapján! 
Írja az isten vagy istennő nevét a megfelelő szövegdobozba! A felsorolt istenek és istennők közül válasszon! Három név kimarad. (Elemenként 1 pont.) 


 Betűjel: a)  Isten vagy istennő neve:   
 
 Betűjel: b)  Isten vagy istennő neve:   
 
 Betűjel: c)  Isten vagy istennő neve:   
 
 Betűjel: d)  Isten vagy istennő neve:   
 
 Betűjel: e)  Isten vagy istennő neve:   
 
 Betűjel: f)  Isten vagy istennő neve:   
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
a) Melyik évben adták ki az A) betűjelű dokumentumot? (1 pont)



 
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
b) Melyik társadalmi rétegre igaz az állítás? Válassza ki a megfelelő lehetőséget! Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
1. A Magna Charta még nem biztosította részvételüket az államügyekben, későbbi oklevelek azonban már igen. 



Polgárság
Jobbágyság
Nemesség
Papság
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
2. Egyes tagjai személyesen, mások grófságonként küldött képviselők útján vehettek részt a gyűléseken. 


Nemesség
Jobbágyság
Papság
Polgárság
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
3. Nem volt beleszólásuk az államügyekbe. 


Jobbágyság
Polgárság
Nemesség
Papság
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
4. Kizárólag képviselők útján vehettek részt a gyűléseken.


Jobbágyság
Papság
Nemesség
Polgárság
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
c) Nevezze meg azt a kormányzati formát (államformát), amelyik a XIII. századi Angliában kialakult! (2 pont) 



 
A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban, a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
 
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa [a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265) 
 
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […] válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
d) Válassza ki annak az állításnak a sorszámát, amelyik igaz a XIII. századi Angliában kialakult kormányzati formára! (1 pont)



Hatalommegosztás jött létre a társadalom kiváltságos csoportjai és az uralkodó között.
Az uralkodó a nemesség visszaszorításával erős központi hatalmat épített ki.
A király hatalma névlegessé vált, az ország irányítását a parlament vette át.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
1. „Utat-módot keresett [a magyar hadvezér] tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók határáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a [magyar vég]várba. Végül hajókat szedett össze, megrakta keresztes népségből való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe. […] A küzdelem keményen folyt […]. Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok […].” (Thuróczy János krónikája, 1488) 
 
2. „[A] király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, […] megrohanta a császár [a szultán] táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta […] az ellenséget.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
 
3. „A frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és […] kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. […] [A magyarok] nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend […] Óriási öldöklés vette kezdetét. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor […] az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
a) Válassza ki a következő három forrásrészlet közül annak a sorszámát, amelyik a nikápolyi csatáról szól! (1 pont)  



1.
2.
3.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
1. „Utat-módot keresett [a magyar hadvezér] tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók határáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a [magyar vég]várba. Végül hajókat szedett össze, megrakta keresztes népségből való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe. […] A küzdelem keményen folyt […]. Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok […].” (Thuróczy János krónikája, 1488) 
 
2. „[A] király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, […] megrohanta a császár [a szultán] táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta […] az ellenséget.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
 
3. „A frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és […] kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. […] [A magyarok] nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend […] Óriási öldöklés vette kezdetét. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor […] az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
c) Nevezze meg a térképvázlaton A) betűjellel jelölt végvárat! (2 pont)  



 
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
1. „Utat-módot keresett [a magyar hadvezér] tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók határáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a [magyar vég]várba. Végül hajókat szedett össze, megrakta keresztes népségből való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe. […] A küzdelem keményen folyt […]. Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok […].” (Thuróczy János krónikája, 1488) 
 
2. „[A] király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, […] megrohanta a császár [a szultán] táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta […] az ellenséget.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
 
3. „A frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és […] kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. […] [A magyarok] nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend […] Óriási öldöklés vette kezdetét. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor […] az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
d) Válassza ki annak az állításnak a sorszámát, amelyik nem igaz Zsigmond uralkodásának időszakára! (1 pont)



Az Oszmán Birodalom egy vereséget követően meggyengült, ezért évtizedekig nem intézett támadást Magyarország ellen.
A portyázó török seregek veszélyeztették Magyarország déli területeit.
Az Oszmán Birodalom seregei elfoglalták Bizáncot, majd kísérletet tettek Magyarország legyőzésére.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
1. „Utat-módot keresett [a magyar hadvezér] tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók határáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a [magyar vég]várba. Végül hajókat szedett össze, megrakta keresztes népségből való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe. […] A küzdelem keményen folyt […]. Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok […].” (Thuróczy János krónikája, 1488) 
 
2. „[A] király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, […] megrohanta a császár [a szultán] táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta […] az ellenséget.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
 
3. „A frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és […] kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. […] [A magyarok] nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend […] Óriási öldöklés vette kezdetét. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor […] az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János krónikája, 1488)
b) Hogyan próbálta meg Zsigmond megszervezni az ország védelmét a nikápolyi csata után? Egészítse ki a mondatokat egy-egy olyan intézkedéssel, amelyekre utal a térképvázlat! (Elemenként 2 pont.)



Kiépítette a déli  .
 
 hozott létre.
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
a) Milyen következményekkel járt a spanyol örökösödési háború Franciaország számára? Válassza ki a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 1 pont.) 



Elvesztette Elzászt és Lotaringiát.
A Bourbon-család egyik tagja lett a spanyol király, de nem egyesült a két ország.
Anyagilag kimerült, de jelentős területi veszteség nem érte.
Végleg elveszítette európai vezető szerepét.
Végleg elveszítette észak-amerikai gyarmatait.
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
Állapítsa meg, melyik háborúra igazak az állítások! Egy kvízben csak egy helyes válasz van! (Elemenként 1 pont.) 
b) A háború végén Szilézia gazdát cserélt.



Hétéves háború
Egyikre sem igaz
Spanyol örökösödési háború
Osztrák örökösödési háború
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
c) A franciák a poroszokkal szövetségben harcoltak.


Osztrák örökösödési háború
Spanyol örökösödési háború
Egyikre sem igaz
Hétéves háború
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
d) A poroszok terjeszkedése a franciák és britek együttes támogatásának volt köszönhető.  


Hétéves háború
Spanyol örökösödési háború
Osztrák örökösödési háború
Egyikre sem igaz
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
e) Ausztria Franciaországgal szövetségben állt, de vereséget szenvedett.


Hétéves háború
Spanyol örökösödési háború
Osztrák örökösödési háború
Egyikre sem igaz
 A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

 
 
 
f) Nagy-Britannia minden háborúban Franciaország ellen harcolt. Magyarázza meg röviden ennek okát! Egészítse ki a megfelelő fogalmakkal a mondatokat! (Elemenként 1 pont)



  volt a legerősebb hatalom a kontinensen. 

A britek    törekedtek. 
 
A    a franciák voltak fő riválisaik. 
A feladat az újkori Magyarország népességéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
a) Nevezze meg azokat a népcsoportokat, amelyekre az egyes források vonatkoznak! Egy népcsoport többször is előfordulhat. (Elemenként 1 pont.) 



A) „Ami Baranyának […] népességét illeti, azt, igen kevés kivétellel, vasszorgalmáról
mindenki dicséri és legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége közt. Házai
sokkal szebbek, tágasabbak, mintsem a magyaroké és ráczokéi [szerbek].” 
 (Höbling
Miksa, 1845) 
 A népcsoport neve:   
 
B) „Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, úgyannyira elárasztotta szinte
egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl
felül, de felér vele.” 
 (Az erdélyi nemesség beadványa, 1744) 
 A népcsoport neve:   
 
C) „[Célom, hogy velük], akik jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni
és betevő falatjukat […] ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek,
az üres helységeket népessé tegyem, és […] a katolikus vallás is inkább
gyarapodhassék.” 
 (Károlyi Sándor beadványa, 1712) 
 A népcsoport neve:   
 
D) „Hogy a török zsarnokságának torkából kiragadtunk, és egykori szabadságotokat
helyreállítottuk, […] örök kötelezettségeteket […] beismeritek. […] Viszont, hogy
császárságunk és uralmunk szelídségét és vonzó voltát mindjárt a küszöbön érezzétek,
[…] elhatároztuk: hogy […] szabadságtokban legyen magatok között saját hatalmatokból […] érseket állítani. Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög szertartású összes keleti egyházakkal [értsd: templomokkal].” 
 (I. Lipót kiváltságlevele, 1690) 
 A népcsoport neve:   
A feladat az újkori Magyarország népességéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
b) Nevezze meg azt a területet, ahova a D) jelű forrásban szereplő kiváltságlevélben jellemzett népcsoportot telepítették, és amelyet később a bécsi udvar közvetlen irányítása alatt, Magyarországtól elkülönülten kormányoztak! (2 pont)



 
A feladat az újkori Magyarország népességéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
c) Mi volt a betelepítések gazdasági célja, amelyben a földbirtokosok és az állam érdekei megegyeztek? Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont) 

 A betelepítések gazdasági célja az adóbevételek biztosítása volt.



Igaz
Hamis
A feladat az első ipari forradalomhoz kapcsolódik. 
Állapítsa meg, mely forráspárokkal igazolhatók a táblázatban szereplő állítások! Írja a megfelelő szövegdobozokba az adott állítást igazoló két forrás betűjelét! Figyeljen, hogy az állítások után az abc-ben előrébb lévő forrásbetűjelével kezdje! (Soronként 2 pont.)  
A) „Tilos ezentúl hordani bármiféle selyem- és bengáli szövetet, és minden selyemmel kevert szövetanyagot, amelyet Perzsiában, Kínában vagy Indiában készítettek és onnan hoztak be ebbe a királyságba, és minden ott festett, színezett vagy nyomott pamutszövetet*.” (A szegények alkalmazásáról és a termelők bátorításáról szóló törvény, Nagy-Britannia, 1701) 
 * pamut: a trópusi gyapotnövény magjait borító szálak, textilipari alapanyag 
 
B) „Számos éve állítanak elő, festenek és nyomnak Nagy-Britannia királyságában nagy mennyiségű len- és pamutszövetet. […] Ezért a mondott [1701-es] törvény hatálya nem terjed ki olyan len- vagy pamutszövet hordásának tiltására […], melyet NagyBritanniában állítottak elő és festettek vagy nyomtattak.” (Manchester-törvény, NagyBritannia, 1736)


a) Az indiai textiliparban alacsonyabbak voltak a munkabérek,
ezért vetélytársa volt a brit textilgyártóknak. 
 Források betűjele:       
 
b) A Brit Kelet-indiai Társaság az Indiából behozott textil nagy
részét nem Nagy-Britanniában értékesítette. 
Források betűjele:        
 
c) Nagy-Britanniában tilos volt Indiából behozott kész textíliát
értékesíteni, de nyers gyapotot nem. 
 Források betűjele:       
 
d) Az ipari forradalom következtében a brit pamutipar a drága
munkaerő ellenére versenyképessé vált a nemzetközi piacokon. 
Források betűjele:        
A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. 
Rendelje a képeket a hozzájuk leginkább kapcsolódó állításokhoz! 
 Írja a képek sorszámát a megfelelő szövegdobozokba! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.) 


a) Magyarországon a dualizmus korában néhány tízezer főről több
milliósra növekedett a társadalom egyik rétege. 
 Kép sorszáma: 

b) A nagy infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyamszabályozás) befejeződésével tömegek maradtak munka nélkül. 
 Kép sorszáma:  
 
c) A dzsentrik körében népszerűek voltak az általuk megjelenített
ideálhoz jól illeszkedő művészeti stílusok, műfajok. 
 Képek sorszáma emelkedő sorrendben:      
 
d) A szabadidő eltöltésének egyik legkedveltebb lehetőségévé vált a
második ipari forradalom egyik vívmánya. 
 Kép sorszáma:   
 
e) A vasút elterjedésének és egyre olcsóbbá válásának következtében
a polgári rétegek számára elérhetővé váltak új kikapcsolódási
lehetőségek. 
 Kép sorszáma:   
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
a) Milyen megfontolásból javasolta a francia diplomata Románia területi követeléseinek teljesítését a forrásrészlet szerint? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)



Románia a francia ipari termékek számára ideális felvevőpiac lehet.
Franciaország visszakaphatja a Romániának nyújtott hiteleit.
Franciaország a támogatás fejében román tőkebefektetésekhez juthat.
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
b) Mely kötelezettségekre utalhat a forrás szerzője? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)



Franciaországnak kötelessége lenne a békeszerződés értelmében Románia követeléseit támogatni.
Franciaországnak kötelessége lenne korábbi szerződésük értelmében Románia követeléseit támogatni.
Franciaországnak kötelessége lenne a szegényebb, alacsonyabb társadalmi-gazdasági fejlettségi szinten álló országokat támogatni.
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
c) Mivel indokolta Románia a területi követeléseit? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)



A románok összeköttetést szerettek volna teremteni más szláv államokkal.
. A románok szerint a követelt területek korábban mind a Román Királyság fennhatósága alatt álltak.
A románok szerint a követelt területeken általánosságban a román többség volt jellemző.
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
d) A gazdasági érdekek mellett mely további megfontolásból támogatták a franciák a román igényeket a béketárgyalások során? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)



Románia támogatásával a korszakban megerősödő szélsőjobboldali politikai irányzatok terjedését kívánták gátolni.
A békeszerződésnek ellenszegülő Oszmán Birodalom elleni katonai fellépéshez kívántak egy újabb szövetségest szerezni.
Többek között Románia részvételével egy francia vezetésű közép-európai szövetségi rendszert kívántak létrehozni Németország és Szovjet-Oroszország elszigetelésére.
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
e) Nevezze meg azt a korabeli békeszerződést, melynek eredményeként Románia a legnagyobb mértékű területi növekedést érte el! (2 pont)



 
A feladat az első világháborút lezáró békerendszerhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (Egy bukaresti francia diplomata levele kormányának, 1919. január)
f) Mely – franciák által támogatott – szövetségi rendszer keretében kívánta megvédeni Románia az első világháború után szerzett területeit? (2 pont)



 
A feladat a gazdasági világválság magyarországi társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„A birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni.” (Nemzeti munkaterv, 1932)
a) Döntse el az alábbi állításról az idézett szöveg alapján, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)

 Az idézett szöveg alapján egészsgételen birtokmegoszlás azt jelenti, hogy a nagybirtokrendszer túlsúlyban volt.



Igaz
Hamis
A feladat a gazdasági világválság magyarországi társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„A birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni.” (Nemzeti munkaterv, 1932)
b) A probléma milyen megoldására utal a forrásrészlet? Nevezze meg szakkifejezéssel ezt az intézkedést! (2 pont)



 
A feladat a gazdasági világválság magyarországi társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„A birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni.” (Nemzeti munkaterv, 1932)
c) Melyik két állítás igaz Gömbös, forrásban szereplő elképzelésére? Válassza ki a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 1 pont.) 
„[A kamarák feladata gondoskodni] a nemzeti termelés egyetemes érdekeinek összhangjáról, védelméről és előmozdításáról; a munkaközvetítésről a kollektív szerződéseknek a szükséghez képest való megkötéséről; a munkavitáknál az egyeztetés és békéltetés ellátásáról; a munkaügyi bíróság előtt tagjai érdekeinek képviseletéről; tagjainak segélyezéséről és támogatásáról.” (Gömbös Gyula beszéde, 1932) 



A kormány kezében lenne a döntés a munkavállalók és a munkáltatók vitái esetén.
A munkáltatók és a munkavállalók vitáit munkaügyi bíróság előtt tisztázzák az érintett felek.
A szakmai kamarák a centralizált gazdaságirányítás fontos eszközei lennének, melyekben a társadalom érdekei érvényesülnek az állammal szemben.
A szakmai kamarák a sztrájkok és az osztályharc megszervezésében lennének a kormány segítségére.
A szakszervezetek szerepét vennék át a szakmai kamarák.
A feladat a gazdasági világválság magyarországi társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„A birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni.” (Nemzeti munkaterv, 1932)
d) Nevezze meg azt az országot, ahol a forrás keletkezésének idején már működtek, így mintát is szolgáltattak a Gömbös által bevezetni kívánt szakmai kamarákhoz hasonló szervezetek! (2 pont) 



 
A feladat India XX. századi történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A történelem hajnalán kezdetét vette India soha véget nem érő küldetése […]. Ez az ország – jószerencse és balszerencse közepette – sohasem tévesztette szem elől küldetését, és sohasem feledkezett meg azokról az eszmékről, amelyek erőssé tették. Ma véget ér a balszerencse időszaka, és India újra magára talál. […] 
Elérkezett a sors által kijelölt nap, és India újra erős a hosszú alvás és küzdelem után, éber, életerős, szabad és független. […] 
Ezen a napon szabadságunk építészére, nemzetünk atyjára gondolunk először, aki India régi szellemiségét megtestesítve a magasba tartotta a szabadság lámpását, és világosságot teremtett a sötétségben. Gyakran vagyunk érdemtelen követői, […] de nemcsak mi, hanem az utánunk jövő nemzedékek is emlékezni fognak üzenetére, és örökre a szívükbe vésik India eme nagy fiának alakját, csodálatos hitét, erejét, bátorságát és alázatosságát. […] 
Mindannyian, bármely valláshoz is tartozzunk, egyaránt India gyermekei vagyunk, egyenlő jogokkal […] és kötelességekkel.” 
 (Részletek Dzsaváharlál Nehrunak, India miniszterelnökének beszédéből) 
b) Mikor mondta el Nehru az idézett beszédet?  (1 pont.) 



 Évszám:   
A feladat India XX. századi történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A történelem hajnalán kezdetét vette India soha véget nem érő küldetése […]. Ez az ország – jószerencse és balszerencse közepette – sohasem tévesztette szem elől küldetését, és sohasem feledkezett meg azokról az eszmékről, amelyek erőssé tették. Ma véget ér a balszerencse időszaka, és India újra magára talál. […] 
Elérkezett a sors által kijelölt nap, és India újra erős a hosszú alvás és küzdelem után, éber, életerős, szabad és független. […] 
Ezen a napon szabadságunk építészére, nemzetünk atyjára gondolunk először, aki India régi szellemiségét megtestesítve a magasba tartotta a szabadság lámpását, és világosságot teremtett a sötétségben. Gyakran vagyunk érdemtelen követői, […] de nemcsak mi, hanem az utánunk jövő nemzedékek is emlékezni fognak üzenetére, és örökre a szívükbe vésik India eme nagy fiának alakját, csodálatos hitét, erejét, bátorságát és alázatosságát. […] 
Mindannyian, bármely valláshoz is tartozzunk, egyaránt India gyermekei vagyunk, egyenlő jogokkal […] és kötelességekkel.” 
 (Részletek Dzsaváharlál Nehrunak, India miniszterelnökének beszédéből) 
a) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!

 Nehru az idézett beszédet India függetlenné válásakor mondta el.



Hamis
Igaz
A feladat India XX. századi történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A történelem hajnalán kezdetét vette India soha véget nem érő küldetése […]. Ez az ország – jószerencse és balszerencse közepette – sohasem tévesztette szem elől küldetését, és sohasem feledkezett meg azokról az eszmékről, amelyek erőssé tették. Ma véget ér a balszerencse időszaka, és India újra magára talál. […] 
Elérkezett a sors által kijelölt nap, és India újra erős a hosszú alvás és küzdelem után, éber, életerős, szabad és független. […] 
Ezen a napon szabadságunk építészére, nemzetünk atyjára gondolunk először, aki India régi szellemiségét megtestesítve a magasba tartotta a szabadság lámpását, és világosságot teremtett a sötétségben. Gyakran vagyunk érdemtelen követői, […] de nemcsak mi, hanem az utánunk jövő nemzedékek is emlékezni fognak üzenetére, és örökre a szívükbe vésik India eme nagy fiának alakját, csodálatos hitét, erejét, bátorságát és alázatosságát. […] 
Mindannyian, bármely valláshoz is tartozzunk, egyaránt India gyermekei vagyunk, egyenlő jogokkal […] és kötelességekkel.” 
 (Részletek Dzsaváharlál Nehrunak, India miniszterelnökének beszédéből) 
c) Az indiai történelemnek melyik – hosszú évszázadokon át tartó – korszakára utalt Nehru a beszéd aláhúzott részeivel? Döntse el a megadott állításról, hogy helyes válasz-e a feltett kérdésre! (1 pont)  

 A (brit) gyarmati uralom időszakára.



Igaz
Hamis
A feladat India XX. századi történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A történelem hajnalán kezdetét vette India soha véget nem érő küldetése […]. Ez az ország – jószerencse és balszerencse közepette – sohasem tévesztette szem elől küldetését, és sohasem feledkezett meg azokról az eszmékről, amelyek erőssé tették. Ma véget ér a balszerencse időszaka, és India újra magára talál. […] 
Elérkezett a sors által kijelölt nap, és India újra erős a hosszú alvás és küzdelem után, éber, életerős, szabad és független. […] 
Ezen a napon szabadságunk építészére, nemzetünk atyjára gondolunk először, aki India régi szellemiségét megtestesítve a magasba tartotta a szabadság lámpását, és világosságot teremtett a sötétségben. Gyakran vagyunk érdemtelen követői, […] de nemcsak mi, hanem az utánunk jövő nemzedékek is emlékezni fognak üzenetére, és örökre a szívükbe vésik India eme nagy fiának alakját, csodálatos hitét, erejét, bátorságát és alázatosságát. […] 
Mindannyian, bármely valláshoz is tartozzunk, egyaránt India gyermekei vagyunk, egyenlő jogokkal […] és kötelességekkel.” 
 (Részletek Dzsaváharlál Nehrunak, India miniszterelnökének beszédéből) 
d) Nevezze meg azt a személyt, akit Nehru az idézett beszédben „szabadságunk építészeként” emlegetett! (2 pont)



 
A feladat India XX. századi történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„A történelem hajnalán kezdetét vette India soha véget nem érő küldetése […]. Ez az ország – jószerencse és balszerencse közepette – sohasem tévesztette szem elől küldetését, és sohasem feledkezett meg azokról az eszmékről, amelyek erőssé tették. Ma véget ér a balszerencse időszaka, és India újra magára talál. […] 
Elérkezett a sors által kijelölt nap, és India újra erős a hosszú alvás és küzdelem után, éber, életerős, szabad és független. […] 
Ezen a napon szabadságunk építészére, nemzetünk atyjára gondolunk először, aki India régi szellemiségét megtestesítve a magasba tartotta a szabadság lámpását, és világosságot teremtett a sötétségben. Gyakran vagyunk érdemtelen követői, […] de nemcsak mi, hanem az utánunk jövő nemzedékek is emlékezni fognak üzenetére, és örökre a szívükbe vésik India eme nagy fiának alakját, csodálatos hitét, erejét, bátorságát és alázatosságát. […] 
Mindannyian, bármely valláshoz is tartozzunk, egyaránt India gyermekei vagyunk, egyenlő jogokkal […] és kötelességekkel.” 
 (Részletek Dzsaváharlál Nehrunak, India miniszterelnökének beszédéből) 
d) A következő táblázat az indiai lakosság vallási megoszlását mutatja. 
 Milyen vallást kellene beírni a táblázat üresen hagyott mezőjébe ? (2 pont)
 
 




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

  
 
   
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
a) Válassza ki annak a két állításnak a sorszámát, amely mindkét karikatúrára igaz! (Elemenként 1 pont.)



Arra utal, hogy az emberek szeretnék elkerülni a sorban állást.
A növekvő életszínvonalat mutatja be.
A rossz minőséget vagy az áruk hiányát kritizálja.
Az erőltetett iparosítást kritizálja.
Az emberek találékonysága humor forrása.
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a korabeli gazdaságirányítási rendszert, amely részben okozója volt a karikatúrák által ábrázolt problémáknak! (2 pont)  



 
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
c) A következő állítás a C) betűjelű fénykép és a karikatúrák közötti összefüggésre próbál választ adni. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis! (1 pont)

 
 
 
 
 A jó minőségű termékek helyett nyugatról hozott be a lakosság fogyasztási cikkeket. 



Hamis
Igaz
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
d) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a gazdasági jelenséget, amelyet a szöveges forrás aláhúzással jelölt része magyaráz! (2 pont) 
„Az államszocialista országok, melyek igyekeztek fenntartani megszokott növekedésüket és ugyancsak ragaszkodtak életszínvonalukhoz, kénytelenek voltak a nemzetközi pénzpiachoz fordulni segítségért. […] Az újabb hitelek nagy része a régiek visszafizetését szolgálta csupán, s nem a produktív befektetést. […] A térség országai átlagosan mintegy 25 százalékkal növelték a kivitelüket [1980–1984 között]. Egyidejűleg drákói [szigorú] intézkedésekkel korlátozták az importot [behozatal]. […] 1984–1988 között már nem tudták fokozni exportjukat [kivitel]. Miközben az export ekkor már csak 8 százalékkal nőtt, az import ismét gyorsan, közel 20 százalékkal emelkedett. Az ezt követő két év során, az évtized végén, mind az export, mind az import összeomlott, 30, illetve 20 százalékkal csökkent. […] A mérsékelten, de folyamatosan növekvő életszínvonal megtorpant, s a jóléti intézmények fenntarthatósága kérdésessé vált. Még a teljes foglalkoztatás is bizonytalanná vált.” (Berend T. Iván történész, közgazdász, 1999)



 
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
e) Válassza ki a Kádár-korszak jóléti intézményét, intézkedését a felsoroltak közül! Több helyes megoldás van! (1 pont.) 



teljes foglalkoztatottság
ingyenes oktatás és egészségügy
széles körű társadalombiztosítás
gyes
családi pótlék
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését! (Elemenként 1 pont.)
f) Azért fordultak a nemzetközi pénzpiacokhoz, mert… 



a hitelek a valutareform fedezetéül szolgáltak.
a nyugat-európai életszínvonal újabb fejlesztéseket igényelt.
a felvett hitelek a további gazdasági növekedés alapjául szolgáltak.
a hitelek segítségével az életszínvonal fenntartását szerették volna biztosítani.
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
g) A teljes foglalkoztatás fenntartása…  



hozzájárult a magas fizetések kialakulásához.
annyi munkahelyet igényelt, ami indokolta a teljes iparosítást.
növelte a gazdaság hatékonyságát.
hozzájárult az ország eladósodásához.
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
h) A kialakuló gazdasági válság…  



elkerülésére az 1980-as évek elején áttértek a piacgazdaságra.
felemésztette az állam által újraelosztott jövedelmeket.
megoldható volt további államosítások végrehajtásával.
kezelhető volt a rendelkezésekre álló tartalékok segítségével.
A feladat a Kádár-rendszerrel és annak válságával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
i) A válság megoldását…  



a behozatal korlátozásával kívánták elérni 1988 után.
a kivitel fokozásával kívánták elérni 1980-as évek elején.
. a kivitel és behozatal egyensúlyának megteremtésével érték el 1984 és 1988 között.
a behozatal növelésével kívánták elérni 1988 után.
A feladat az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos. 
Rendelje az állításokhoz a hozzájuk leginkább köthető forrást vagy forrásokat! Írja a forrás(ok) betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „A benzinár a tavaly januárban mért 227 forintos mélypont óta [...] 31 alkalommal emelkedett és 11 alkalommal csökkent, mígnem elérte a mai szintet. A hivatalos magyarázatok szerint a hazai üzemanyagár a nemzetközi olaj- és forintárfolyam függvénye. A nemzetközi olajár valóban emelkedik, de még messze nem éri el a 2008 közepén regisztrált csúcsot, ám a hazai benzintarifa már túl is lépte azt. [...] A [...] különbséget [...] a GKI Energiakutató vezetője egyértelműen a magyarországi adóemeléseknek tudja be.” (Sajtóhír, 2010) 
 
B) „Az eredeti száznapos program szerint szeptember 1-jével emelték volna 50 százalékkal a pedagógusok, október 1-jével pedig az egészségügyben dolgozók és az egyéb közalkalmazottak bérét. Ehelyett a parlament elé kerülő csomagban egységesen, valamennyi közalkalmazott bérét szeptember 1-jével megemelik átlagosan 50 százalékkal.” (Sajtóhír, 2002) 
 
C) „A mostanában tapasztalható forintgyengülést főként a jegybank [...] lazítást szolgáló intézkedései okozták. A magyar gazdaság [...] irányítói [...] úgy gondolják, hogy a gyenge forint [...] ösztönzi az exportot, mert a termékek hazai előállításának költségei nemzeti valutában merülnek fel, így ha azok nem változnak, a külpiaci árak viszont devizában jelentkeznek, az átváltás során az exportőr nagyobb jövedelmet kap.” (Sajtóhír, 2017)


a) Az intézkedés a vállalatok működési költségeit közvetlenül
növelte. 
 Forrás betűjele:   
 
b) Az intézkedés gazdaságélénkítő hatással járt. 
 Források betűjele abc sorrendben:       
 
c) Az intézkedés a költségvetési (fiskális) politika hatáskörébe
tartozik. 
 Források betűjele abc sorrendben:        
 
d) Az intézkedés a monetáris politika hatáskörébe tartozik. 
Forrás betűjele:   
 
e) Az intézkedés az importot (behozatalt) drágította. 
  Forrás betűjele:   
 
f) Az intézkedés növelte az államháztartás bevételeit. 
  Forrás betűjele:   
A foglalkozás befejeződött.

0