Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
Eredményes munkát kívánunk!

1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a Julius Caesarra vonatkozó forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Cicero [a neves szónok és politikus] […] pontosan tudta, hogy Caesar […] modora mögött milyen erőszakos és hatalomra vágyó jellem rejtőzik. […] »Mégis, mikor látom – mondotta –, mennyi gonddal fésülködik, és mint simítja le egyetlen ujjával a haját, nem tudom elhinni, hogy ez a férfi olyan gonosz dolgot forgasson agyában, mint a római alkotmány szétzúzása.«”

B) „Róma lakosai meghajoltak Caesar [hadi] szerencséje előtt, s mivel a polgárháborútól és a vele járó bajoktól némiképpen fellélegeztek, hajlandóak voltak elviselni az egy ember uralmát jelentő igát. Caesarnak élete végéig tartó ...[b)]…-i hatalmat szavaztak meg, ami nyíltan bevallott zsarnoki uralmat jelentett, mivel az így ráruházott hatalom birtokában senkinek nem tartozott politikai felelősséggel.”

C) „Mikor [Antonius, az egyik consul] futva jött a forum felől, a tömeg utat engedett neki. Kezében babérágakból font diadémát [fejdíszt] tartott, és odanyújtotta Caesarnak. Erőltetett taps hangzott, majd midőn Caesar eltolta magától a diadémát, a tömeg hangosan megtapsolta. Antonius másodszor is odanyújtotta a diadémát, erre megint csak kevesen tapsoltak, de amikor Caesar másodszor is eltolta magától, újra felzúgott a taps. Caesar, látva, hogy ez a kísérlet nem járt sikerrel, felkelt székéből, és úgy rendelkezett, hogy vigyék a koszorút a Capitoliumra.”
(Részletek Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művéből)

a) Nevezze meg azt az államformát, amelyre az A) betűjelű forrásrészletben szereplő „római alkotmány” kifejezés utal!

1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a Julius Caesarra vonatkozó forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Melyik szakkifejezés hiányzik a B) betűjelű forrásrészlet b) betűvel jelzett részéből? Jelölje be a helyes választ!

dictator

senator

néptribunus

1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a Julius Caesarra vonatkozó forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Melyik állítás igaz a C) betűjelű forrásrészletben leírtakra vonatkozóan? Jelölje be a helyes választ!

Caeasar felháborodott azon, hogy babérkoszorút akartak neki adni.

A tömeg a hangos tapssal Caesar győzelmét ünnepelte.

A tömeg üdvözölte, hogy Caesar elutasította az egyeduralom jelképét.

1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a Julius Caesarra vonatkozó forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Mivel magyarázható, hogy a nép támogatta Caesar uralmát? Fogalmazzon meg egy választ saját szavaival a forrásrészletek alapján!

2. A feladat a középkori városokhoz kapcsolódik. Válassza ki a képen látható város betűvel jelölt épületeihez kapcsolódó mondatok helyes befejezését! Jelölje be a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)

a) A város központjában egy templom állt,

mert várossá csak kiemelkedő egyházi székhelyek válhattak.

mert a középkorban a városok mindig püspöki fennhatóság alatt álltak.

mert az élet meghatározója volt a vallás, emellett az épület a város tekintélyét is növelte.

b) A várost kettős városfal vette körül,

mert a városi elit nemcsak a külső támadásoktól, hanem a külvárosi szegényektől is félt.

mivel a belső fal határolta terület már szűknek bizonyult.

mert szükségessé vált az ágyúgolyóknak jobban ellenálló, sáncszerű falak építése.

c) Az egyes városrészekben, utcákban általában

az azonos szakmát űzők, az egy céhbe tartozók laktak, például kovácsok, szűcsök, takácsok.

az azonos társadalmi helyzetű lakosok éltek, például nemesek, papok, jobbágyok.

az azonos vallású emberek laktak, például katolikusok, protestánsok, zsidók.

d) Amennyiben a város erre külön kiváltságot kapott, a városba betérő kereskedőket megállították, hogy

árujuk eladására kötelezzék őket a városi piacon.

beszedjék tőlük a harmincadvámot.

a náluk lévő idegen pénz beváltására kötelezzék őket.

e) A városban álló másik, kisebb templom

a jezsuita rend kolostora volt.

a bencés rend kolostora volt.

valamelyik koldulórend (ferences vagy domonkos) kolostora volt.

3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. Döntse el, mely városokra vonatkoznak Bonfininak, a korabeli történetírónak a leírásai! Írja a városok nevét a forrásrészletek után a téglalapba! A felsorolt városok közül válasszon! Két város kimarad.
Elemenként 1 pont.)

Városok: Bécs, Eger, Nándorfehérvár, Székesfehérvár, Visegrád

a) „Összegyűlt tehát [a városba] az egyházi és világi rendből valamennyi főember,
püspök, Magyarország egész nemessége, hogy a szent fejékkel, amelyet éppen most
szerzett vissza, annak rendje-módja szerint megkoronázza a legragyogóbb tettekre
született királyt […]. A kitűzött napon itt, a mennybeli István bazilikájában, a rengeteg
nép gyülekezete előtt Szécsi Dénes esztergomi [érsek] a királyi jelvényekkel szokás
szerint fölékesítette Corvinust.”

b) „A régi királyok magas hegyi várát s az alatta fekvő palotát úgy megnagyobbította,
kertekkel, vadaskertekkel, halastavakkal úgy ékesítette, hogy ennek az építkezésnek
pompája még a többiét is felülmúlni látszott. A berendezés fényűző, az ebédlők
tágasak, […] és az ablakok pompásak. Függőkertek voltak itt és vörösmárvány
medencével, bronz ülőhellyel díszes szökőkutak.”

c) „Az egyik elővárost egy éjszaka erővel elfoglalják, nagy részben leég, mikor is, mint
mondják, a köznép nem csekély kárt szenved. […] A Duna-parton változó
szerencsével folyik a csatározás. […] Végül is a minden segítségtől megfosztott,
iszonyatos éhségtől meggyötört [lakosok] […] [III. Frigyes császár] múlhatatlan
gyalázatára megadták magukat Mátyásnak.”

4. A feladat a kora újkori gazdasághoz kapcsolódik.
Rendelje a térképen ábrázolt kereskedelmi útvonalakat a megfelelő leírásokhoz! Írja a megfelelő útvonal sorszámát a leírások után! Két útvonal sorszáma kimarad. (Elemenként 1 pont.)

a) A középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonal, melynek forgalma
a nagy földrajzi felfedezések következtében hanyatlani kezdett.

b) Európai tengeri kereskedelmi útvonal, melynek kialakulása közvetlenül
megelőzte a nagy földrajzi felfedezéseket.

c) Szárazföldi kereskedelmi útvonal, melyen többek között ázsiai
luxuscikkeket és európai iparcikkeket szállítottak, és amely érintette a nagy
európai vásárokat.

d) A középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonal, melynek forgalma
a felfedezések korában kialakuló európai munkamegosztás miatt tovább
növekedett.

5. A feladat a XVIII. századi demográfiai változásokkal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Egészítse ki a kördiagram jelmagyarázatát a két meg nem nevezett népcsoport nevével!

a) 42%:
b) 11%:

c) Állapítsa meg, melyik betűjelhez tartozó nyíl/nyilak jelöli/jelölik a ruszin népcsoport
mozgását a térképen!

Betűjel:

5. A feladat a XVIII. századi demográfiai változásokkal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Döntse el, melyik állítás igaz a térképen C) betűvel jelölt népcsoportra! Jelölje be az igaz állítást!

A Habsburg-udvar ösztönözte betelepítésüket az országba, amellyel céljuk volt a katolicizmus erősítése is.

A török elől menekülve kértek engedélyt a Magyarországra történő betelepülésre.

Ennek a népcsoportnak egy része a jobb életkörülmények miatt elhagyta eddigi Magyarországon belüli lakhelyét, hogy az Alföldre települjön.

6. A feladat az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához kapcsolódik.
Válassza ki a forrásrészletek közül azt a négyet, amelyik nem az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából származik, és tartalma is ellentétes annak szellemiségével! Jelölje be a négy – nem a nyilatkozatból származó – forrásrészletet! (Elemenként 1 pont.)

„Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.”

„Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánítják.”

„A Szentírás azon pontjainak megfelelően, melyek minden embernek megparancsolják, hogy egymást a testvériség köteléke által egyesítve, magukat honfitársuknak tekintvén, egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatás fognak nyújtani: alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat; és őket a vallás, a béke és igazság védelmére lelkesítik.”

„Szükség esetén a polgári és büntetőbíróságok fogságban tarthatnak, és a börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.”

„Az új rendszerben az egyesülés és szövetkezés szorítja majd ki az egyéni érdeket és az egymás céljainak meghiúsítására törekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a változásoknak az eredményeként az egyes ember teljesítőképessége biztosítani fogja számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá válhat, amilyenné csak akar.”

„A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senki sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.”

„A nemzet joga az adók szabad elfogadása a szabály szerint összehívott és összeállított országos rendi gyűlés közvetítésével.”

„Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.”

7. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „[…] Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Az országnak s [a] kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves […] lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
Kik […] eddigi úrbéri értelemben vett [legalább] 1/4 telket, […] bírnak. […]”

B) „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. […]
A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
Ő Felsége a magán földesuraknak […] kármentesítése iránt […] részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma [értsd: kormánya] által előterjesztetni.”

C) „Az előző [értsd: előzetes] vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául […]: Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti.”

a) Nevezze meg azt a dokumentumot, amelyikből az idézett részletek származnak!

b) Döntse el, mely szakkifejezések köthetők a forrásrészletek aláhúzott részeihez! A
felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Írja a megfelelő szakkifejezés sorszámát a forrásrészletek betűjelei utáni téglalapba! Egy téglalapba egy sorszámot írjon! Három sorszám kimarad.

Szakkifejezések:

1. általános választójog 2. cenzúra 3. cenzusos választójog
4. jobbágyfelszabadítás

5. közteherviselés 6. önkéntes örökváltság

A) forrásrészlethez kapcsolódó szakkifejezés sorszáma:

B) forrásrészlethez kapcsolódó szakkifejezés sorszáma:

C) forrásrészlethez kapcsolódó szakkifejezés sorszáma:

c) Indokolja meg az egyik forrásrészlet idézett része alapján, miért rendelkezett
választójoggal egy olyan kisnemes, aki 1/8-ad telket birtokolt!

Azért, mert megtarthatta választójogát .

7. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Milyen döntés született a földbirtokosok kármentesítéséről? Jelölje be be a helyes választ!

Az udvar magára vállalta a kármentesítést.

Azt tervezték, hogy a magyar országgyűlés a későbbiekben tárgyal majd róla.

A jobbágyoktól beszedett adókból tervezték fedezni.

7. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

e) A következő állítások közül melyik írja le helyesen az idézett jogszabályok jelentőségét? Jelölje be be a helyes választ!

A jogszabályok megteremtették a polgári átalakulás feltételeit.

A jogszabályok megerősítették a rendi kiváltságokat.

A jogszabályok lehetővé tették Magyarország elszakadását a Habsburg Birodalomtól.

8. A feladat a sztálini diktatúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Jelölje meg a plakáthoz legjobban illő idézetet!

„11 kivégzés Szaratovban; 8, majd további 12 Leningrádban; 6, majd további 5 Minszkben. […] Összesen 82.” (Napi jelentés részlete, 1937. október 21.)

„Január 31-én a hadseregtábornok […] megadta magát, és 240 ezer éhező, összefagyott […] emberformáját is elvesztett madárijesztővel esett fogságba.” (Jelentés, 1943)

„Egy vonat épp most érkezett Kijevbe, tele éhen halt emberek hulláival. A Poltavától kezdve gyűjtötték össze a holttesteket.” (Jelentés, 1932)

8. A feladat a sztálini diktatúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Jelölje meg azt az állítást, amely megmagyarázza, mit jelentett a mezőgazdaság kollektivizálása a parasztság számára!

Állatokat és traktorokat kaptak.

Kényszerítették őket földjeik felajánlására, illetve a szövetkezetekbe való belépésre.

A mezőgazdaság gépesítése miatt a termésátlag gyors ütemben nőtt.

8. A feladat a sztálini diktatúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Magyarázza meg saját szavaival a plakát által ábrázoltak és a kollektivizálás közötti összefüggést!

A szovjet vezetés büntette Ukrajnát a kollektivizálás elutasítása miatt.

8. A feladat a sztálini diktatúrával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Mely politikai szándék húzódott meg – a felsoroltak közül – a nagy ukrajnai éhínség hátterében? Jelölje be a helyes választ!

a túlnépesedés csökkentése

etnikai tisztogatás

antiszemitizmus

9. A feladat a két világháború közti Magyarországhoz kapcsolódik.
Határozza meg, melyik forrás vagy források támasztják alá az állításokat!
Válassza ki a helyes választ!
Ha több forrás is alátámasztja az állítást, keresse meg az egy megfelelő választ! (Elemenként 1 pont.)

A) „Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz jussanak, éspedig azért, hogy e minden tekintetben bevált jó emberanyag gazdaságilag megerősödve, hasonló értékű, új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy felhívta a földbirtokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi telkeket bocsátottak a Vitézi Rend rendelkezésére. Ami engem illet, nem tartottam igényt vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom napja a Margitszigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlékeztetett a ceremónia.”
(Lakatos Géza tábornok, politikus)

B) „A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.”
(Horthy Miklós, a Vitézi Rend főkapitánya)

a) A vitézzé avatás középkorias külsőségek között zajlott.

Mindhárom

A) és C)

B) és C)

Csak az A)

A) és B)

Csak a C)

Csak a B)

b) A Vitézi Rend egyik célja a megbízhatónak ítéltek gazdasági megerősítése volt.

A) és C)

Mindhárom

A) és B)

B) és C)

Csak az A)

Csak a B)

Csak a C)

c) A vitézeknek csak egy része foglalkozott mezőgazdasággal.

A) és C)

Csak a B)

Mindhárom

Csak az A)

A) és B)

B) és C)

Csak a C)

d) A Vitézi Rend működtetésében fontos szerepe volt az államfőnek.

A) és C)

A) és B)

B) és C)

Mindhárom

Csak a C)

Csak a B)

Csak az A)

10. A feladat a hidegháború kialakulásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Állapítsa meg, hogy a kép melyik részén látható Nyugat-Berlin! Írja a megfelelő sorszámot a város neve utáni kipontozott részre!

a) Nyugat-Berlin:

10. A feladat a hidegháború kialakulásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Ki és miért építtette a berlini falat? Jelölje meg a helyes magyarázatot!

Kennedy javaslatára az NSZK emelte, hogy így korlátozza a szovjet kémtevékenységet.

Hruscsov beleegyezésével az NDK emelte, hogy megakadályozza állampolgárai emigrálását.

A NATO emelte Nyugat-Berlin védelme érdekében.

10. A feladat a hidegháború kialakulásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Fejezze be a mondatot! Jelölje be az egyetlen helyes befejezést!

A berlini fal szimbolizálta …

a szabadságot.

a két világ harmonikus együttműködését.

a szocializmus börtönjellegét.

a szocialista rendszer technikai fölényét a kapitalizmussal szemben.

10. A feladat a hidegháború kialakulásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Melyik évben került sor a berlini fal lerombolására?

11. A feladat a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Jelölje be a megkezdett mondat egyetlen helyes folytatását!

Az A) betűjelű táblázatból kiolvasható, …

hogy a táblázatban szereplő területek közül hol éltek a legnagyobb arányban magyarok 2001- ben.

mennyi volt a magyarság létszáma 2001-ben az összes olyan területen, amelyet a trianoni békében csatoltak el.

mekkora volt a magyarok aránya négy szomszédos ország teljes lakosságán belül 2001-ben.

11. A feladat a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Jelölje be a megkezdett mondat egyetlen helyes folytatását!

Az A) betűjelű táblázatban szereplő területeken élő magyarok…

fogyásának legjellemzőbb oka mindenütt az, hogy nem tudják érvényesíteni kisebbségi jogaikat, ezért elvándorolnak.

létszáma 1991 és 2001 között összesen több mint 10 százalékkal csökkent.

a teljes Kárpát-medencei magyarságnak nagyjából a 10 százalékát tették ki a XX. és a XXI. század fordulóján.

11. A feladat a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Nevezze meg azt a területet, amelyre igaz a következő leírás! A táblázatokban szereplő területek közül válasszon!

Etnikai és vallási szempontból is évszázadok óta erősen kevert lakosságú terület. A magyar lakosság néhány tízezer fős fogyásához az 1990-es években az országban dúló háborútól, illetve a hadseregbe történő behívástól való félelem is hozzájárult.

d) Nevezze meg azt a területet, amelyre igaz a következő leírás! A táblázatokban szereplő területek közül válasszon!

Ez a terület a rendszerváltást követően vált független országgá. A nagyrészt a határok mentén élő, jelentős magyar kisebbség létszáma leginkább a többségi nemzetbe történő beolvadás miatt csökken.

12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„Az etnikai, illetve a társadalmi helyzeten alapuló cigánykép gyakorlatilag párhuzamosan létezett egymás mellett. A 18. századi magyarországi források egy részében a cigány fogalma etnikai […]. Ebben az esetben cigánynak lenni etnikai, nemzetiségi hovatartozást jelent. A források egy másik csoportjában a cigány fogalma szociális […]. Ez esetben cigánynak lenni sajátos társadalmi állapotot jelent. […] Az is vita tárgya, hogy egyáltalán ki a cigány? Az, akit valamilyen cigánykép alapján a nemcigányok besorolnak a cigányok közé, vagy az, aki cigány/roma identitású? […] [Az előbbit] jól szemlélteti a nemzetközi roma mozgalomban […] fontos szerepet játszó Ian Hancock megállapítása is: »a bennünket összekötő közös tényező nem annak a tudata, hogy mik vagyunk, hanem azé, hogy mik nem vagyunk: a romanik nem gádzsók, azaz nem nem-cigányok«.”
(Binder Mátyás történész, antropológus)

Milyen cigányképet, cigányfogalmat jelenít meg a következő leírás? Jelölje meg a helyes választ!

a) A cigányságot elsősorban közös származása, valamint az ehhez kapcsolódó kultúra és nyelv határozza meg.

társadalmi helyzeten alapuló

etnikai helyzeten alapuló

12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

Milyen cigányképet, cigányfogalmat jelenít meg a következő leírás? Jelölje meg a helyes választ!

b) A cigányságot elsősorban jövedelme, munkahelye, iskolázottsága, lakóhelye, demográfiai és egészségügyi mutatói határozzák meg.

etnikai helyzeten alapuló

társadalmi helyzeten alapuló

12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

c) Ki sorolható a cigányság körébe a Magyarországon jelenleg hatályos törvények értelmében? Jelölje be a helyes választ!

Az, aki cigány (romani) anyanyelvű vagy kettős (magyar és romani) anyanyelvű.

Az, aki saját magát – anyanyelvétől függetlenül – cigánynak vallja, és ezt kinyilvánítja.

Az, akit származása, kultúrája, szokásai alapján a többség cigánynak tart.

12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

d) Döntse el, hogy a forrás szóhasználatára melyik meghatározás igaz! Jelölje be a helyes meghatározást! (1 pont)

A forrásban a cigány lekicsinylő jelentésű szó, a roma a cigányok helyes megnevezése, a gádzsó pedig a nemcigányok cigány elnevezése.

A forrásban a roma a cigányon belüli kisebb csoport elnevezése, a gádzsó pedig a magyar többség cigány elnevezése.

A forrásban a cigány és a roma kifejezések egymással helyettesíthetők, a gádzsó pedig a nemcigányok cigány megnevezése.

A foglalkozás befejeződött.