Cím
0/0 Pont
A diktatúra munkatáborai
0/0 Pont
A munkatáborokba zárt emberek
0/0 Pont
Kitelepítés - a nagybalogi Tóth család kálváriája
0/0 Pont
20. Deportálások és munkatáborok a világháború végén és „békeidőben”

A recski munkatábor bejárata
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
Kösd össze a munkatáborok helyét a helységeknevekkel!

1
2
3
4
Tiszalök
Kistarcsa
Recsk
Kazincbarcika
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
Melyik kép készült a recski táborról!


A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
Melyik hatóság használta kínvallatásokra az ilyen ház alatti pincéket ?



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
Az internálás azt jelentette, hogy bírói ítélet nélkül fosztottak meg embereket a szabadságuktól és táborokba hurcolták őket.
 
Az internáltak hozzátartozói beszélőn, 1947
 
 
 
 
 
 
 
 




Igaz
Hamis
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
Bárki kényszermunkatáborba kerülhetett, akit a rendszer potenciális ellenségének tekintett.
 
A recski tábor barakkjainak a helyei az 50-es évek végén

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



Hamis
Igaz
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
1950. június második fele és 1952 nyara között 1000 családot gyűjtöttek össze, és kényszerítettek Kelet-Magyarországon 12 zárt táborba.
 
Az egyik hortobágyi juhhodály, ahol a családok „szállása” volt 
 
 
 
 

 
 
 
 




Hamis
Igaz
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
A Nyugat recski kényszermunkatábor létéről egy szökött rab által szerzett tudomást.
 
A kőbánya, ahol a recski tábor foglyait dolgoztatták
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



Igaz
Hamis
A Rákosi-rendszer által ellenségnek nyilvánítottakkal szemben alkalmazott módszerekről készült egy nagyon sok érdekes képet és forrást összegyűjtő honlap. 
Következő feladatok megoldásához szükséges információkat te is megtalálhatod ezen a a Munkatáborok című honlapon! (Kattints a kereséshez a honlap nevére!)
1959. július 26-án a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa amnesztiarendeletet adott ki, a Minisztertanács pedig határozatot hozott az internálások és a kitelepítések megszüntetéséről, a táborok feloszlatásáról.
 
Nagy Imre miniszterelnök a parlamentben, 1953
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




Hamis
Igaz
Milyen célokat szolgált az internálótábor? Mire lehet következtetni erről, az egyik fogoly, Faludy György visszaemlékezését elolvasva?


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  „Állítólagos bűntetteinket illetőleg a tábor több mint ezer lakója különböző csoportokba oszlott. A nagyobb csoportokhoz tartoztak a szociáldemokraták – többnyire régi szakszervezeti emberek, sztrájkvezérek, akik nem tudták megszokni, hogy a munkásság helyett az állam érdekeit kell szolgálniok; régi vezérkari tisztek –akik 1944-ben átálltak az oroszokhoz, és azt képzelték, hogy önálló magyar hadsereget szervezhetnek; különböző pártokhoz tartozó funkcionáriusok, (…) kulákok, akiket el akartak tüntetni, hogy elvehessék földjüket, és szegényparasztok, akiket kulákokká neveztek ki, hogy eltüntessék őket; úgynevezett rossz munkások, akiket azért vittek el, hogy munkatársaikat megijesszék, és a nagyobb gyárak legjobb dolgozói, akiket azért vittek el, hogy a munkások még jobban megijedjenek.” 

                                                                                                 (Faludy György visszaemlékezése)



A politikai ellenfelek eltávolítása.
A diktatúrával együttműködni hajlandó szemlélyek kiválogatása.
A szegényebb rétegek követelésének teljesítése.
A volt politikai és katonai vezetőréteg kiktatása.
A börtönök tehermentesítése.
Az elégedetlenkedők elhallgattatása
A társadalom megfélemlítése.
Egy sors a sok közül

 
Marzányi István (Marzányi Bersuder István, Marzsányi István) m.kir.honv.szds., betanított munkás Marzányi István Ludovika Akadémiát végzett. Szovjet hadifogságba esett 1944. dec. 27-én. 1948. szept. 19-én tért haza. 1949. februárjában Kistarcsára, majd Recskre internálták. 1953. 09. 18-án szabadult.
 
Az alábbiakban egy róla készült hivatalos dokumentum szövege olvasható.
 

 
 
 
 
 
 
 

Szigorúan titkos 
Tárgy: Marzányi István ügye. 
Javaslat Recsk 1952. augusztus 18. 
 
Marzányi István 45 éves, vezérkari őrgy. [...] ügyében a következőket állapítottam meg: Internálva van 1949, február óta, mint régi horthysta vezérkari tiszt. 1948-ban volt vezérkari tisztekkel akarta felvenni a kapcsolatot. 
 
...1940-ben az erdélyi bevonulásnál ő bonyolította le mint az erdélyi közvasút parancsnoka a bevonulás közlekedési és szállítási részt. 1942-ben Paltován a hadműveleti területen - ahová a második magyar hadsereget szállították-, volt kivezényelve, mint parancsnok. A szállítások és kirakások céljából jelentenie kellett Budapestre a magyar szállítmányok megérkezését, helyét, időpontját és javaslatot tenni, hogy hol a legalkalmasabb szállítani, hogy a partizánok fel ne robbantsák [...] 1945-ben szovjet fogságba esett, ahonnan 1948 szeptemberében jött haza. Hazajövetele után igyekezett a régi volt tisztekkel felvenni a kapcsolatot, egy alkalommal amikor Kéri Kálmán volt ezredesnél volt látogatóban több régi horthysta katonatiszt is volt ott, Kéri beszélgetése során több Szu. [Szovjetunió] és népi demokrácia ellenes kijelentéseket tett. Internálása ideje alatt különös kifogás nem merült fel, volt katona tisztekkel tart kapcsolatot, hangosan soha nem nyilatkozik, ha kérdezik nagyon vigyáz arra, nehogy destruktív vagy ellenséges kijelentést tegyen, rossz munkaerő. Javasoljuk Marzányi István internáltat a KÖMI-hez átadni [közmunkát kelljen végeznie majd valamelyik munkatáborban vagy munkahelyen].
 
Dobány Sándor áv.al hdgy. Seres László áv. fhdgy. 
 



Mettől meddig volt szovjet hadifogságban? 
 
 -től   -ig.
 
Mi volt az indoka az internáló táborba zárásának?
 
Találkozni akart volt   -kel.
 
Ellenségesen beszél a   -ról és a     -ról.
 
Hány évet töltött fogságban?

Összesen   és fél   évet.
 


A Felvidékről kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra.
A foglalkozás befejeződött.

0