Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
1. A kereszténység
0
/
4
Pont
0
2. Középkori művelődés
0
/
8
Pont
0
3. A középkori magyar történelem
0
/
8
Pont
0
4. A felvilágosodás eszmerendszere
0
/
8
Pont
0
5. Bethlen Gábor fejedelemsége
0
/
8
Pont
0
6. A 19. század eszmeáramlatai
0
/
8
Pont
0
7. A dualizmus kori Magyarország
0
/
14
Pont
0
8. Az első világháború
0
/
6
Pont
0
9. A két világháború közötti Magyarország
0
/
10
Pont
0
10. A hidegháború
0
/
8
Pont
0
11. A határon túli magyarság
0
/
8
Pont
0
12. Gazdasági ismeretek
0
/
6
Pont
A helyes válasz
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint […
b)
…] apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig. […] Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében
az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát.
[…] Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék.” (
Császári rendelet, 4. század
)
B)
„Elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek járó tisztelet megnyilatkozik, hogy a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják. Ezt a döntést üdvös és teljesen helyes megfontolás alapján hoztuk, nehogy valakitől megtagadjuk azt a jogot, hogy a keresztények szabályát vagy vallását kövesse és válassza, és mindenkinek joga legyen hozzá, hogy amellett a vallás mellett döntsön, amiről úgy véli, hogy megfelel neki.” (
Császári rendelet, 4. század
)
c) Válassza ki a mondat egyetlen helyes befejezését!
A B) betűjelű forrásban leírtak következtében…
a birodalomban szabaddá vált a vallásgyakorlat.
a kereszténység államvallássá vált.
a keresztények szembefordultak a többi vallás követőjével.
a keresztényeket üldözni kellett.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint […
b)
…] apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig. […] Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében
az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát.
[…] Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék.” (
Császári rendelet, 4. század
)
B)
„Elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek járó tisztelet megnyilatkozik, hogy a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják. Ezt a döntést üdvös és teljesen helyes megfontolás alapján hoztuk, nehogy valakitől megtagadjuk azt a jogot, hogy a keresztények szabályát vagy vallását kövesse és válassza, és mindenkinek joga legyen hozzá, hogy amellett a vallás mellett döntsön, amiről úgy véli, hogy megfelel neki.” (
Császári rendelet, 4. század
)
d) Ki, mikor és hol adta ki a B) betűjelű rendeletet!
Rendelet kiadójának neve:
Rendelet kiadásának éve (évszám):
Rendelet kiadásának helye (település):
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint […
b)
…] apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig. […] Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében
az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát.
[…] Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék.” (
Császári rendelet, 4. század
)
B)
„Elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek járó tisztelet megnyilatkozik, hogy a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják. Ezt a döntést üdvös és teljesen helyes megfontolás alapján hoztuk, nehogy valakitől megtagadjuk azt a jogot, hogy a keresztények szabályát vagy vallását kövesse és válassza, és mindenkinek joga legyen hozzá, hogy amellett a vallás mellett döntsön, amiről úgy véli, hogy megfelel neki.” (
Császári rendelet, 4. század
)
a) Melyik városban tartották azt a zsinatot, ahol az A) betűjelű forrás aláhúzott részében szereplő hitelvet megfogalmazták!
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint […
b)
…] apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig. […] Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében
az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát.
[…] Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék.” (
Császári rendelet, 4. század
)
B)
„Elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek járó tisztelet megnyilatkozik, hogy a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják. Ezt a döntést üdvös és teljesen helyes megfontolás alapján hoztuk, nehogy valakitől megtagadjuk azt a jogot, hogy a keresztények szabályát vagy vallását kövesse és válassza, és mindenkinek joga legyen hozzá, hogy amellett a vallás mellett döntsön, amiről úgy véli, hogy megfelel neki.” (
Császári rendelet, 4. század
)
b) Nevezze meg azt a személyt, akinek a nevét az A) betűjelű forrás b) betűvel jelölt részén kihagytuk!
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
A.
A)
„A világ dolgaiban semmi sem olyan figyelemre méltó, mint a törvények tekintélye. Ezek rendezik helyesen az isteni és az emberi dolgokat, száműzik a méltánytalanságot. […] Egy kódexbe gyűjtöttük [a korábbi törvényeket], minden felesleges átfedést és ellentmondást kiküszöböltünk belőlük, hogy így minden embernek biztos támaszul és iránymutatásul szolgáljanak.”
(Justinianus császár rendelete, 6. század)
Orvosi
Teológiai
Mindegyik
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Jogi
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
B.
Teológiai
Mindegyik
Jogi
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Orvosi
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
C.
C)
„Szükség van olyan tanításra is, amely isteni kinyilatkoztatáson alapul, mivel az embereknek ismerniük kell a célt, amihez cselekedeteiket irányítják; ez a [végső] cél pedig Isten, aki meghaladja az ész felfogóképességét.”
(Aquinói Szent Tamás, 13. század)
Orvosi
Teológiai
Jogi
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Mindegyik
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
D.
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Mindegyik
Orvosi
Jogi
Teológiai
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
E.
Mindegyik
Teológiai
Jogi
Orvosi
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Válassza ki a megfelelő lehetőséget!
F.
Orvosi
Teológiai
Jogi
Mindegyik
Bölcsészeti (a hét szabad művészet)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
b)
A középkori egyetemeken az egyházi műveltségben gyökerező ismereteket oktattak. Az egyik kép olyan kulturális tevékenységet ábrázol, melyet a középkor végén a világi (lovagi) kultúra keretei között is űztek.
Írja a szövegdobozba a megfelelő kép betűjelét!
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
c) Nevezze meg azt a középkori tudományos irányzatot / oktatási módszert, melynek legfőbb gondolatai a következő forrásrészletben megjelennek!
„Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások, amelyek a filozófiához tartoznak, ellentétesek legyenek a hittételekkel.”
(Aquinói Szent Tamás, 13. század)
Oldja meg a Nándorfehérvár 1456-os ostromához kapcsolódó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Midőn a tisztelendő [Kapisztrán János] atya János úrtól megtudta, hogy a török végső rohamra készül, […] a Száva folyóhoz ment, s annak innenső oldalán a meder mellett megállva tolmács által hatalmas hangon a következő szavakat intézte a folyó túlsó partján táborozó törökhöz: »Ti gonosz ellenségei Krisztus Urunknak! Mondjátok meg a ti legnagyobb kutyátoknak [a szultánnak], hogy […] hagyja békével a várat, mert ha ezt nem teszi, az Úr keze rövid idő alatt eléri.”
(Kapisztrán János titkárának levele, 15. század)
B)
„Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze. […] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a […] zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.”
(Antonio Bonfini történetíró, 15. század)
C)
„A törökök császára, Mohamed [Mehmed], támadással fenyegette Magyarországot, és hírlett, hogy először Nándorfehérvárát akarja megvívni. […] Midőn ezek a híresztelések László királyhoz értek, a fiatal fejedelem mélységesen megfélemlett; nem kevésbé zavarodott meg a harcias német lelkületű Ulrik gróf, aki tanácsaival irányította a királyt.”
(Thuróczi János történetíró, 15. század)
D)
„A gróf úr […] utat-módot keresett tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók hátáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a szorongatott várnak. […] Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok; keményen törtek a törökökre, s heves lángra lobbantották vaslánccal összekötözött hajóikat.”
(Thuróczi)
E)
„A törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát. […] A hadi gépeket végre a várnak a síkságra néző oldalán állították fel. Némelyekkel a vaskos várfalakat törték, mások pedig a magasba, a levegőbe hajigáltak óriási nagy köveket.”
(Thuróczi)
a) Rendelje a forrásrészletekben leírt eseményeket a térképvázlaton sorszámokkal jelölt helyszínekhez! Írja a forrásrészletek betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy forrásrészlet kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1.
2.
3.
4.
Oldja meg a Nándorfehérvár 1456-os ostromához kapcsolódó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Midőn a tisztelendő [Kapisztrán János] atya János úrtól megtudta, hogy a török végső rohamra készül, […] a Száva folyóhoz ment, s annak innenső oldalán a meder mellett megállva tolmács által hatalmas hangon a következő szavakat intézte a folyó túlsó partján táborozó törökhöz: »Ti gonosz ellenségei Krisztus Urunknak! Mondjátok meg a ti legnagyobb kutyátoknak [a szultánnak], hogy […] hagyja békével a várat, mert ha ezt nem teszi, az Úr keze rövid idő alatt eléri.”
(Kapisztrán János titkárának levele, 15. század)
B)
„Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze. […] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a […] zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.”
(Antonio Bonfini történetíró, 15. század)
C)
„A törökök császára, Mohamed [Mehmed], támadással fenyegette Magyarországot, és hírlett, hogy először Nándorfehérvárát akarja megvívni. […] Midőn ezek a híresztelések László királyhoz értek, a fiatal fejedelem mélységesen megfélemlett; nem kevésbé zavarodott meg a harcias német lelkületű Ulrik gróf, aki tanácsaival irányította a királyt.”
(Thuróczi János történetíró, 15. század)
D)
„A gróf úr […] utat-módot keresett tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók hátáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a szorongatott várnak. […] Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok; keményen törtek a törökökre, s heves lángra lobbantották vaslánccal összekötözött hajóikat.”
(Thuróczi)
E)
„A törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát. […] A hadi gépeket végre a várnak a síkságra néző oldalán állították fel. Némelyekkel a vaskos várfalakat törték, mások pedig a magasba, a levegőbe hajigáltak óriási nagy köveket.”
(Thuróczi)
b) Nevezze meg azt a történelmi személyt, akire az A) és D) betűjelű forrás aláhúzott kifejezései utalnak!
Keresztnevet is írjon!
(2 pont)
Oldja meg a Nándorfehérvár 1456-os ostromához kapcsolódó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Midőn a tisztelendő [Kapisztrán János] atya János úrtól megtudta, hogy a török végső rohamra készül, […] a Száva folyóhoz ment, s annak innenső oldalán a meder mellett megállva tolmács által hatalmas hangon a következő szavakat intézte a folyó túlsó partján táborozó törökhöz: »Ti gonosz ellenségei Krisztus Urunknak! Mondjátok meg a ti legnagyobb kutyátoknak [a szultánnak], hogy […] hagyja békével a várat, mert ha ezt nem teszi, az Úr keze rövid idő alatt eléri.”
(Kapisztrán János titkárának levele, 15. század)
B)
„Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze. […] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a […] zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.”
(Antonio Bonfini történetíró, 15. század)
C)
„A törökök császára, Mohamed [Mehmed], támadással fenyegette Magyarországot, és hírlett, hogy először Nándorfehérvárát akarja megvívni. […] Midőn ezek a híresztelések László királyhoz értek, a fiatal fejedelem mélységesen megfélemlett; nem kevésbé zavarodott meg a harcias német lelkületű Ulrik gróf, aki tanácsaival irányította a királyt.”
(Thuróczi János történetíró, 15. század)
D)
„A gróf úr […] utat-módot keresett tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók hátáról az ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a szorongatott várnak. […] Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok; keményen törtek a törökökre, s heves lángra lobbantották vaslánccal összekötözött hajóikat.”
(Thuróczi)
E)
„A törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát. […] A hadi gépeket végre a várnak a síkságra néző oldalán állították fel. Némelyekkel a vaskos várfalakat törték, mások pedig a magasba, a levegőbe hajigáltak óriási nagy köveket.”
(Thuróczi)
c) Magyarázza meg, hogy mi adta Nándorfehérvár stratégiai jelentőségét!
(2 pont)
Sikeresen beadtad a beadandót!
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett,
az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat
, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.”
(Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)
B)
„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki nyújt. […] Az államban az emberek meg vannak fosztva [ezektől a] jogaiktól. E jog az államra van átruházva, mellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.”
(John Locke angol filozófus „Értekezés az emberi értelemről” című művéből. A mű először az angol Jognyilatkozat kiadásának évében jelent meg.)
C)
„Minden politikai egyesülés célja az ember […] elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. […]
A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában
.”
(Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
a) Tegye időrendbe a forrásokat a keletkezésük időpontja szerint! Írja a források betűjelét a a megfelelő sorszám után!
A legkorábbival kezdje! (2 pont)
1.
2.
3.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett,
az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat
, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.”
(Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)
B)
„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki nyújt. […] Az államban az emberek meg vannak fosztva [ezektől a] jogaiktól. E jog az államra van átruházva, mellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.”
(John Locke angol filozófus „Értekezés az emberi értelemről” című művéből. A mű először az angol Jognyilatkozat kiadásának évében jelent meg.)
C)
„Minden politikai egyesülés célja az ember […] elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. […]
A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában
.”
(Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
b) Nevezze meg összefoglaló szakkifejezéssel azokat a jogokat, amelyeket az A) betűjelű forrás aláhúzott része körülír!
Ne a forrásban szereplő jelzőt használja! (2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett,
az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat
, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.”
(Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)
B)
„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki nyújt. […] Az államban az emberek meg vannak fosztva [ezektől a] jogaiktól. E jog az államra van átruházva, mellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.”
(John Locke angol filozófus „Értekezés az emberi értelemről” című művéből. A mű először az angol Jognyilatkozat kiadásának évében jelent meg.)
C)
„Minden politikai egyesülés célja az ember […] elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. […]
A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában
.”
(Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
c) Nevezze meg szakkifejezéssel a felvilágosodás politikai filozófiájának azt az alapelvét, amelyet a C) betűjelű forrás aláhúzott része körülír!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett,
az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat
, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.”
(Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)
B)
„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki nyújt. […] Az államban az emberek meg vannak fosztva [ezektől a] jogaiktól. E jog az államra van átruházva, mellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.”
(John Locke angol filozófus „Értekezés az emberi értelemről” című művéből. A mű először az angol Jognyilatkozat kiadásának évében jelent meg.)
C)
„Minden politikai egyesülés célja az ember […] elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. […]
A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában
.”
(Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
d) Válassza ki azt a két állítást, amelyek igazak a felvilágosodás politikai filozófiájára!
(Elemenként 1 pont.)
Az uralkodói hatalmat az isteni kegyelemből származtatta.
A köztársasági államforma bevezetését követelte.
Franciaországban született meg, onnan kiindulva terjedt el Angliában és Észak-Amerikában.
Elítélte az abszolutizmust.
Alapelvei megjelentek a modern alkotmányos rendszerekben.
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
a) Mely jövedelemtípus jelenik meg az alábbi forrásrészletben? Írja a jövedelemtípus nevét a szövegdobozba!
A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (1 pont)
„Fiscus [kincstár] jószágaiban való majorkodásokra [gazdálkodásra], [...] jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván”
(Szalárdi János: Siralmas magyar krónika, 1662)
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
b) Mely jövedelemtípus növekedéséhez járult hozzá – a bányajövedelmeken kívül – a forrásrészletben megjelenő tevékenység?
Írja a jövedelemtípus nevét a szövegdobozba!
A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (1 pont)
„arany-, ezüst[bányáknak] [...] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala.”
(Szalárdi János: Siralmas magyar krónika, 1662)
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
c) Az erdélyi fejedelem különleges jogköre volt, hogy az országgyűlésre saját jogon meghívhatott résztvevőket (regalistákat).
Mely jövedelemkategória növelésére tudott ezáltal közvetlenül hatni?
A táblázatban szereplő jövedelemkategóriák közül válasszon! (1 pont)
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
d) Az egyik fontos jövedelemtípus a reformáció terjedése, valamint a katolikus püspökségek megüresedése miatt került a 16. század közepétől az erdélyi fejedelmek kezébe. Írja a fejedelmi jövedelemtípus nevét a szövegdobozba!
A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (1 pont)
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
f) Bethlen Gábor kiadásainak jelentős hányadát a hadikiadások tették ki.
Nevezze meg azt a háborút, amely az európai hatalmak jelentős részének részvételével zajlott, és amelybe Bethlen is bekapcsolódott!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
e) Bethlen Gábor erős fejedelmi hatalmat épített ki. Támassza alá ezt az állítást a táblázat alapján!
(2 pont)
Sikeresen beadtad a beadandót!
A következőkben politikai gondolkodók írásait olvashatja. Nevezze meg a 19. század első felében elterjedő politikai eszmék közül azt, amelyikhez a leginkább kapcsolható a forrás!
(Elemenként 2 pont.)
a)
„Eljön a nap […], amikor az Alpok, az Északi-tenger, a Rajna, a Duna és az Elba németjei testvérként ölelik át egymást, amikor a vámhatárok és a sorompók, az elkülönülés, az akadályok és a csüggedtség valamennyi felségjele eltűnik.”
(Kiáltvány)
A következőkben politikai gondolkodók írásait olvashatja. Nevezze meg a 19. század első felében elterjedő politikai eszmék közül azt, amelyikhez a leginkább kapcsolható a forrás!
(Elemenként 2 pont.)
b)
„Ősapáinktól származó örökségünkként birtokoljuk mindenünket, amink van. […] Valamennyi megújítás, amit ez ideig végrehajtottunk, a múlt iránti tisztelet elvén alapult s remélem, sőt meggyőződésem, hogy mindazokat, amelyek a jövőben bekövetkezhetnek, […] az autoritásra [tekintélyre] és a történelmi példára fogják alapozni.”
(Politikai értekezés)
A következőkben politikai gondolkodók írásait olvashatja. Nevezze meg a 19. század első felében elterjedő politikai eszmék közül azt, amelyikhez a leginkább kapcsolható a forrás!
(Elemenként 2 pont.)
c)
„A nagyipar fejlődésével […] kicsúszik a burzsoázia [tőkések rétege] lába alól maga a talaj, amelyen termel és a termékeket kisajátítja. Mindenekelőtt saját sírásóját termeli. Pusztulása és a proletariátus [munkásság] győzelme egyaránt elkerülhetetlen.”
(Kiáltvány)
A következőkben politikai gondolkodók írásait olvashatja. Nevezze meg a 19. század első felében elterjedő politikai eszmék közül azt, amelyikhez a leginkább kapcsolható a forrás!
(Elemenként 2 pont.)
d)
„Negyven éven át ugyanazt az elvet védtem: a szabadságot mindenben, a vallásban, a filozófiában, az iparban, a politikában, s a szabadságon pedig az individualitás [egyéniség] győzelmét értem a despotizmus által uralkodni akaró tekintély felett éppúgy, mint a kisebbség leigázásának jogát követelő tömegek felett.”
(Politikai értekezés)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
Döntse el az állításokról, hogy azok melyik ágazatra / iparágra igazak!
Válassza ki a megfelelő lehetőséget! Egy kvíznél csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
a)
Magyarország természeti adottságait leginkább kihasználó, kevésbé tőkeigényes ágazat / iparág.
Egyéb nehézipar
Egyik sem
Élelmiszeripar
Bányászat és kohászat
Egyéb könnyűipar
Mindegyik
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
b)
A legmodernebb iparágakat is magában foglaló ágazat.
Egyéb nehézipar
Egyéb könnyűipar
Élelmiszeripar
Bányászat és kohászat
Egyik sem
Mindegyik
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
c)
Az ipari forradalmak hatására ebben az ágazatban a foglalkoztatottak száma nőtt.
Egyéb könnyűipar
Élelmiszeripar
Mindegyik
Egyik sem
Egyéb nehézipar
Bányászat és kohászat
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
d)
Nemzetgazdasági súlyának növekedését mind a foglalkoztatottak, mind a termelési érték arányának növekedése mutatja.
Egyik sem
Mindegyik
Élelmiszeripar
Egyéb könnyűipar
Bányászat és kohászat
Egyéb nehézipar
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
e)
Ebben az ágazatban csökkent a foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben.
Egyéb nehézipar
Bányászat és kohászat
Mindegyik
Egyik sem
Egyéb könnyűipar
Élelmiszeripar
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
f)
A legtermelékenyebb ágazat, hiszen csökkenő foglalkoztatási arány mellett termelési értékének aránya növekedett.
Egyéb nehézipar
Bányászat és kohászat
Egyéb könnyűipar
Mindegyik
Élelmiszeripar
Egyik sem
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
g)
Ebben az ágazatban a termelési érték a vizsgált korszakban nőtt.
Mindegyik
Bányászat és kohászat
Egyéb könnyűipar
Egyéb nehézipar
Élelmiszeripar
Egyik sem
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
h)
A munkások számát és a termelési értéket tekintve is a legkisebb növekedést felmutató ágazat.
Egyéb könnyűipar
Bányászat és kohászat
Élelmiszeripar
Egyik sem
Egyéb nehézipar
Mindegyik
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
Döntse el, melyik találmányra igazak az állítások! Írja a találmány betűjelét az állítás mellett található szövegdobozba!
Egy szövegdobozba csak egy betűjelet írjon! Egy betűjel többször is szerepelhet, két betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)
i)
Az üzemanyag-szállítás megszűnésével növekedett a szállítható hasznos
teher mennyisége.
j)
Az áramerősség és a feszültség változtatásával lehetővé tette a gazdaságos
villamosenergia-szállítást.
k)
Lehetővé tette, hogy ne csak két végpontot kössenek össze, hanem
hálózatot alakíthassanak ki.
l)
Az első ipari forradalom egyik legfontosabb találmányának az
energiaforrás szempontjából modernizált változata.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
Nevezze meg a gazdasági kiegyezés két legfontosabb, megvalósult elemét, melyek megkönnyítették az Ausztria és Magyarország közti kereskedelmet! (Elemenként 1 pont.)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Rendelje a képekhez a felsorolt fogalmak közül a megfelelőt! Írja a fogalom sorszámát a képek betűjele melett található szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Három fogalom kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Fogalmak
: 1. állóháború 2. furcsa háború 3. polgárháború 4. totális diktatúra 5. tömegpropaganda 6. villámháború
A,
B,
C,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Melyik államot jelképezi a B) betűjelű képen látható szörnyeteg? Nevezze meg!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Mi nem valósult meg a C) betűjelű térképvázlaton szereplő tervből? Válassza ki az egyetlen helyes választ!
(1 pont)
A német hadsereg nem jutott el Párizsba.
A német hadsereg nem Belgium felől támadott.
Nem Németország támadta meg Franciaországot, hanem Franciaország Németországot.
Oldja meg a feladatokat a Klebelsberg Kunó 1928-as újságcikkeiből származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
a) Fogalmazza meg, hogy a világháborús vereség és a trianoni béke mely következménye tette tárgytalanná az A) betűjelű forrásban szereplő „küzdelmet”!
A)
„Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáló és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált.”
Oldja meg a feladatokat a Klebelsberg Kunó 1928-as újságcikkeiből származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
c) Nevezze meg azt a politikai irányzatot, amelyre a C) betűjelű forrás aláhúzott kifejezése utal!
C)
„Ha a magyar neonacionalizmus [újnacionalizmus] nem tudja megnyerni a nemzeti gondolatnak és a nemzeti érzésnek a magyar tömegeket és ha marad egy viszonylag kisebb társadalmi réteg ideálja, akkor nem lehet kétséges, hogy fölébe kerekedik az egész földet egyetlen golyóbisnak tekintő internacionalizmus.”
Oldja meg a feladatokat a Klebelsberg Kunó 1928-as újságcikkeiből származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
d) Mely intézmények hiányára utal a D) betűjelű forrás aláhúzott része?
D)
„Önámítás volt általános tankötelezettségünk, amit égbekiáltóan bizonyít az, hogy 8 millió maradék magyarból 1920-ban több mint egymillió volt a hatévesnél idősebb analfabéták száma. Az általános titkos választójog cédulákkal szavaz. Szeretném látni, hogyan lehet szavazólapokkal dolgozni egymillió körül járó analfabéta választónál? Bárki olyan cédulát nyomhat ezeknek az analfabétáknak a kezébe, amelyről nem is tudják, hogy mi áll rajta.”
Oldja meg a feladatokat a Klebelsberg Kunó 1928-as újságcikkeiből származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
e) A Bethlen-kormánynak melyik, a politikai rendszert érintő intézkedése támasztható alá a D) forrás gondolatmenetével?
Oldja meg a feladatokat a Klebelsberg Kunó 1928-as újságcikkeiből származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 2 pont.)
b) Fogalmazza meg, hogy a világháborús vereség és a trianoni béke mely következménye tette tárgytalanná a B) betűjelű forrásban szereplő „harcot”!
B)
„Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állameszmének beleplántálásáért [beleültetéséért] azoknak a népeknek lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és a német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált.”
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
1.
„Ez az erő elegendő lett volna ahhoz, hogy elpusztítsa New Yorkot, Chicagót és a többi iparvárost, Washingtonról nem is beszélve. Az egy kis falu.”
(Hruscsov emlékiratai)
2.
„Az én generációm életében nem először támadta meg az erősebb a gyengét. […] Az jutott eszembe, hogy valahányszor a demokrácia erői elmulasztották az erélyes fellépést, ez mindig arra bátorította az agresszort, hogy tovább törjön előre.”
(Truman visszaemlékezése)
3.
„Egyik vagy másik országban a társadalmi és politikai rend megváltozott a múltban és megváltozhat a jövőben is. Ez a változás, azonban kizárólag az adott ország népének ügye.”
(Gorbacsov beszéde)
4.
„[Ez] a kommunista rendszer kudarcának legocsmányabb és legerősebb demonstrációja. Az egész világ a kudarc beismerésének tekinti. […] Nemcsak a történelem, hanem az emberiség arculcsapását jelenti. Ha egyszer eljön a nap, amikor mindannyian szabadok lesznek, […] akkor tudják majd elégedetten magukról elmondani, hogy [városuk] […] tartotta a frontot.”
(Kennedy beszéde)
Nevezze meg a térképvázlatokon és a képen látható hidegháborús eseményeket!
Válaszait írja a megfelelő szövegdobozokba! Egy szövegdobozba egy választ írjon! (Elemenként 1 pont.)
Az esemény megnevezése
a,
b,
c,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
1.
„Ez az erő elegendő lett volna ahhoz, hogy elpusztítsa New Yorkot, Chicagót és a többi iparvárost, Washingtonról nem is beszélve. Az egy kis falu.”
(Hruscsov emlékiratai)
2.
„Az én generációm életében nem először támadta meg az erősebb a gyengét. […] Az jutott eszembe, hogy valahányszor a demokrácia erői elmulasztották az erélyes fellépést, ez mindig arra bátorította az agresszort, hogy tovább törjön előre.”
(Truman visszaemlékezése)
3.
„Egyik vagy másik országban a társadalmi és politikai rend megváltozott a múltban és megváltozhat a jövőben is. Ez a változás, azonban kizárólag az adott ország népének ügye.”
(Gorbacsov beszéde)
4.
„[Ez] a kommunista rendszer kudarcának legocsmányabb és legerősebb demonstrációja. Az egész világ a kudarc beismerésének tekinti. […] Nemcsak a történelem, hanem az emberiség arculcsapását jelenti. Ha egyszer eljön a nap, amikor mindannyian szabadok lesznek, […] akkor tudják majd elégedetten magukról elmondani, hogy [városuk] […] tartotta a frontot.”
(Kennedy beszéde)
Rendelje a térképvázlatok és a kép betűjeléhez a rajtuk látható eseményre vonatkozó szöveges forrás sorszámát!
a,
b,
c,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
1.
„Ez az erő elegendő lett volna ahhoz, hogy elpusztítsa New Yorkot, Chicagót és a többi iparvárost, Washingtonról nem is beszélve. Az egy kis falu.”
(Hruscsov emlékiratai)
2.
„Az én generációm életében nem először támadta meg az erősebb a gyengét. […] Az jutott eszembe, hogy valahányszor a demokrácia erői elmulasztották az erélyes fellépést, ez mindig arra bátorította az agresszort, hogy tovább törjön előre.”
(Truman visszaemlékezése)
3.
„Egyik vagy másik országban a társadalmi és politikai rend megváltozott a múltban és megváltozhat a jövőben is. Ez a változás, azonban kizárólag az adott ország népének ügye.”
(Gorbacsov beszéde)
4.
„[Ez] a kommunista rendszer kudarcának legocsmányabb és legerősebb demonstrációja. Az egész világ a kudarc beismerésének tekinti. […] Nemcsak a történelem, hanem az emberiség arculcsapását jelenti. Ha egyszer eljön a nap, amikor mindannyian szabadok lesznek, […] akkor tudják majd elégedetten magukról elmondani, hogy [városuk] […] tartotta a frontot.”
(Kennedy beszéde)
d) A két térképvázlaton látható eseményeket a hidegháború mélypontjainak szokás nevezni. Magyarázza meg röviden, miért!
(2 pont)
Sikeresen beadtad a beadandót!
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
a) Egészítse ki a diagram hiányos jelkulcsát! Nevezze meg a sorszámmal jelölt nemzetiségeket!
(Elemenként 1 pont.)
1.
2.
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
b) A kárpátaljai magyar lakosság száma folyamatosan fogy. Nevezze meg ennek három okát!
(Elemenként 2 pont.)
Nevezze meg a következőkben leírt kitalált vállalatok vállalkozási formáját, és rendelje mindegyikhez az adott formára vonatkozó törvényrészletet!
Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1.
„A […] társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége […] egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) […] a társaság kötelezettségeiért […] nem felel.”
2.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével […] alakul […]. A társaság kötelezettségeiért […] a tag nem felel. […] Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.”
3.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű [értékpapírokból] álló alaptőkével […] alakul […]. A [társaság] kötelezettségeiért […] [az értékpapír tulajdonosa] nem felel.”
4.
„A tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, […] alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. […] Saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.”
a)
Zsombor autószerelő, eddig alkalmazottként dolgozott, de most önálló műhelyt szeretne nyitni. Feleségével, Imolával és testvérével, Koppánnyal alapít vállalkozást. A műhely felszerelésének költségeibe mindhárman beszállnak, de ott csak Zsombor fog dolgozni, és az elvégzett munkáért is ő vállal felelősséget.
Vállalkozási forma neve:
Törvényrészlet sorszáma:
Nevezze meg a következőkben leírt kitalált vállalatok vállalkozási formáját, és rendelje mindegyikhez az adott formára vonatkozó törvényrészletet!
Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1.
„A […] társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége […] egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) […] a társaság kötelezettségeiért […] nem felel.”
2.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével […] alakul […]. A társaság kötelezettségeiért […] a tag nem felel. […] Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.”
3.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű [értékpapírokból] álló alaptőkével […] alakul […]. A [társaság] kötelezettségeiért […] [az értékpapír tulajdonosa] nem felel.”
4.
„A tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, […] alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. […] Saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.”
b)
Ivon a Körmöc Bank stratégiai igazgatóhelyettese. Legújabb feladata a Vajdaságban kiépítendő fiókhálózathoz szükséges alaptőke-bővítés végrehajtása, amit a Budapesti Értéktőzsdén keresztül fog lebonyolítani.
Vállalkozási forma neve:
Törvényrészlet sorszáma:
Nevezze meg a következőkben leírt kitalált vállalatok vállalkozási formáját, és rendelje mindegyikhez az adott formára vonatkozó törvényrészletet!
Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1.
„A […] társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége […] egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) […] a társaság kötelezettségeiért […] nem felel.”
2.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével […] alakul […]. A társaság kötelezettségeiért […] a tag nem felel. […] Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.”
3.
„Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű [értékpapírokból] álló alaptőkével […] alakul […]. A [társaság] kötelezettségeiért […] [az értékpapír tulajdonosa] nem felel.”
4.
„A tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, […] alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. […] Saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.”
c)
Tamara egy kis csokoládémanufaktúra, a Chocomantic alapító tulajdonosa és igazgatója, amelynek öt alkalmazottja van. A törzstőkét Tamara két régi ismerőse bevonásával növelte, hiszen nyilvánosan ezt nem tehette volna meg. A termékek minőségéért és a határidők betartásáért csak a Chocomantic felelős.
Vállalkozási forma neve:
Törvényrészlet sorszáma:
A foglalkozás befejeződött.
0