Bevezető

Az alábbi feladatsor az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségire készülőknek készült. A digitális feladatok a Oktatási Hivatal oldalán szereplő feladatsor és megoldókulcs alapján készültek.

A technikai korlátok miatt a feladatok elsősorban a szövegértés ellenőrzésére alkalmasak. A helyes válasz megadása után a Tovább gombra kattintva lehet a következő feladatra lépni. A szabad szavas feladatok esetén a rendszer nem tudja a választ ellenőrizni, bármilyen megoldást elfogad.

SZÖVEGÉRTÉSI ÉS NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
Olvassa el figyelmesen Nemes Nagy Ágnes műelemző értekezésének részletét és Guillaume Apollinaire Kikericsek című alkotását, majd válaszoljon a kérdésekre! Egyes feladatok végén zárójelben adjuk meg a megoldást segítő bekezdések számát.

Kultúrtörténeti utalások
1. Készítsen szómagyarázatokat a Nemes Nagy Ágnes szövegében szereplő fogalmakhoz! Válassza ki a megfelelő elemeket a csoportosításhoz! (3, 5, 6, 7) (Húzza a megfelelő helyre az elemeket!)

szecesszió

főnix

vízió

a századvég / a 19—20. század fordulója / művészeti / irodalmi, képző- és iparművészeti irányzata

jellemzője a modern élet lendületét kifejező formavilág

Jugendstil

mitológiai madár

porából újraéledő lény

tűzmadár

látomás / jelenés

jövőbeli terv, stratégia

az újjászületés szimbóluma

2. „Apollinaire a legnagyobb szürrealista költő. És ez igaz, még akkor is igaz, ha a szürrealizmus csak Apollinaire halála után kezdett el külön irányzatként összeállni, szervezkedni az izmusok sorában.” – olvassuk a Kikericsek elemzésében. (1, 5, 6)
Mutassa be összefüggő szövegben a szürrealizmus irányzatának legfontosabb poétikai elveit, módszereit négy-öt érdemi közléselemmel! (A rendszer nem tudja automatikusan javítani ezt a feladatot, minden beírt választ helyesnek fogad el!)

3. a. Apollinaire lövészárkában 1916 márciusában gránát robbant; néhány repesz átütötte a sisakját és a halántékánál a koponyájába fúródott. Megoperálták, de a sebesülés következményeit haláláig érezte. Ugyanebből az évből való a magyar költészet alábbi, jelentős „világháborús” alkotása. Nevezze meg a részlet alapján a vers szerzőjét és a mű címét!

A szerző teljes neve:

A mű címe:

3. b. Apollinaire lövészárkában 1916 márciusában gránát robbant; néhány repesz átütötte a sisakját és a halántékánál a koponyájába fúródott. Megoperálták, de a sebesülés következményeit haláláig érezte. Ugyanebből az évből való a magyar költészet alábbi, jelentős „világháborús” alkotása. Mely stílusirányzat meghatározó jellemzői ismerhetők fel a kifejezőeszközök alapján?

klasszicizmus

dadaizmus

romantika

expresszionizmus

4. Nevezze meg az alábbi szövegrészletekben felismert, meghatározó poétikai megoldást (szóképet, alakzatot)! (Először a pontra, majd a hozzá tartozó szövegdobozra kattintson!)

enjambement

metonímia

metafora

megszemélyesítés

Képvers
5. Radnóti Miklós Apollinaire 1918-as kötetéből is fordított remekműveket, így többek között az alább idézett A megsebzett galamb és a szökőkút című képverset is. Válassza ki a képvers poétikai jellemzőit!

szigorúan kötött szótagszám és strófaszerkezet

a képzőművészet és a költészet szintézise

tipográfiai bravúr, a líraiság vizuális kifejezője

kihívás, rejtvény; az olvasás irányának kreatív megformálása

a képiség és a szó együttes hatását kiaknázó, megerősítő forma

időmértékes verselés

a szöveg és a vizualitás közötti összefüggések feltárására tett költői kísérlet

6. Nemes Nagy Ágnes szövege a 4. bekezdésben utal Apollinaire egyik korabeli kritikusára, aki „rosszmájúan – az Apollinaire-verset zsibárusboltnak nevezte”. A 6. bekezdésben újra előfordul e sajátos metafora a ’zsibárusi bőség’ jelzős szerkezetben.

A szöveg alapján válassza ki, Ön szerint mire utalhat az Apollinaire-i költészet jellemzésére alkotott ’zsibárusbolt’, ’zsibárusi bőség’ metafora! (4, 6)

a világ különböző elemei az emberi tudatban is egyszerre és együtt vannak jelen: ezt az együtt létezést, együtt látást, egyszerre érzékelést kívánja a művészetben is megjeleníteni a szimultanizmus

a szimultanizmus is újszerűnek hatott: a térben és időben egymástól távol eső élmények, emlékek, motívumok összekapcsolása – kiiktatva a hétköznapi logika „rendezettségét”

a giccses, a talmi, a mű és az ízléstelen portékák gyűjtőhelye is lehet egy zsibárusbolt, így megfelelő metaforája a modern költészetnek

a nem összetartozó dolgokat megjelenítő, furcsa, meghökkentő képek, a merész képzettársításokat keltő szóhasználat, poétikai megoldás a szokatlansága miatt tűnhetett a kortárs Duhamel számára zsibárusinak

’Börtönköltészet’
7. a. 1909-ben Apollinaire-t letartóztatták, mert egy ismerőse ellopott néhány kis szobrot a Louvre-ból, és őt a bűntársának vélték. Vizsgálati fogságának emléke a „Börtönben” című ciklus a Szeszekben, mellyel francia lírikusok „börtönköltészetét” folytatta (Villon, Nerval, Verlaine után). A börtön epikai alkotások gyakori helyszíne is. Fogalmazza meg egy-egy mondattal, miért kerültek börtönbe az alábbi művekből kiemelt részletek hősei! A szereplő nevét is adja meg a közlésben!

A börönbe kerülés oka:

A szereplő neve:

’Börtönköltészet’
7.b. 1909-ben Apollinaire-t letartóztatták, mert egy ismerőse ellopott néhány kis szobrot a Louvre-ból, és őt a bűntársának vélték. Vizsgálati fogságának emléke a „Börtönben” című ciklus a Szeszekben, mellyel francia lírikusok „börtönköltészetét” folytatta (Villon, Nerval, Verlaine után). A börtön epikai alkotások gyakori helyszíne is. Fogalmazza meg egy-egy mondattal, miért kerültek börtönbe az alábbi művekből kiemelt részletek hősei! A szereplő nevét is adja meg a közlésben!

A börtönbe kerülés oka:

A szereplő neve:

’Börtönköltészet’
7.c 1909-ben Apollinaire-t letartóztatták, mert egy ismerőse ellopott néhány kis szobrot a Louvre-ból, és őt a bűntársának vélték. Vizsgálati fogságának emléke a „Börtönben” című ciklus a Szeszekben, mellyel francia lírikusok „börtönköltészetét” folytatta (Villon, Nerval, Verlaine után). A börtön epikai alkotások gyakori helyszíne is. Fogalmazza meg egy-egy mondattal, miért kerültek börtönbe az alábbi művekből kiemelt részletek hősei! A szereplő nevét is adja meg a közlésben!

A börtönbe kerülés oka:

A szereplő neve:

Radnóti Miklós, a műfordító
8. Radnóti Miklós ismert műfordításaiból idézünk. Mi ezeknek az interpretációknak a (tartalmi, formai) hatása, jelentősége Radnóti költészetében? Válassza ki a listából!

a) Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?

Walter von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden

elégikus szemléletmód hatása

a versformát alkalmazza az eklogák írása során

a versformát alkalmazza az Erőltetett menetben

romantikus szemléletmód hatása

b) MOERIS
Száll az idő, megvénül az ember, gyengül az ész is,
Míg fiu voltam, egész napokat zengtem teli dallal,
Most feledékenység nyomorít, fut tőlem a szó is,
Ó, te szegény Moeris! máris megijeszt az a farkas?
Nem baj, tudja Menalcas a dalt s énekli neked majd.

Vergilius: IX. ecloga

a megismert műfajt alkalmazza (módosításokkal) egy saját eklogaciklusban

a latin költészet hatására maga is latin nyelvű verseket kezd írni

az eklogák hatására rímes versek írásába kezd

c) Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván, /
háborút emleget és lélekölő viadalt.

Anakreón: Gyűlölöm azt…

háborúellenessége erőteljes nyelvi kifejezésmódon jelenik meg

hatására Radnóti is töredékeket kezdett írni

verselése ugyanaz, mint Radnóti szerelmes verseiben

9. Nemes Nagy Ágnes „édes, fülbemászó dal”-nak nevezi Apollinaire Kikericsek című költeményét. Állapítsa meg a sorok ritmusa alapján a versformát!

A csordás csöndesen halk hangon énekel
Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve
E halni készülő nagy rétet mindörökre

Versforma:

10. A szöveg 7. bekezdésének egy mondatát idézzük. Milyen tartalmi-logikai viszonyt fejeznek ki az alábbi mondat ’mert’ kötőszavai?

„Apollinaire nem azért zenés költő, mert zeneiségre törekszik, hanem azért, mert élményei, életérzései végső soron zenével volnának kifejezhetőek.”

célhatározói alárendelés

tárgyas alárendelés

kapcsolatos mellérendelés

okhatározói alárendelés

Zene és költészet 11. Nemes Nagy Ágnes írásában többször említi az Apollinaire-vers ősi-új dalszerkezetét és a költői nyelv dallamát, amely „mágneses biztonsággal köti össze a részegységeket.” Jellemezze legalább négy érdemi közléselemmel a költészet és a zene viszonyát, a költészet zenei hatását! Kifejtésében alkalmazzon a következő fogalmak közül legalább hármat! (A rendszer nem tudja automatikusan javítani ezt a feladatot, minden beírt választ helyesnek fogad el!)

hang, dal, sanzon, zeneiség, strófa, verselés, avantgárd, hangköltészet, dalszöveg, ritmus, dallam, populáris zene, városi népdal, modern technológiák (pl. hang- és képrögzítés, hangosítás)

MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEG ALKOTÁSA
Arany János Bor vitéz című balladáját a romantikus típusú balladák csoportjában tartják számon. Értelmezze a művet! Értelmezésében a romantikára jellemző tematikusmotivikus és stilisztikai-poétikai eszközök bemutatásával támassza alá, indokolt-e ez a tipizálás! Tárgya, szerkesztés- és beszédmódja alapján helyezze el a művet Arany János balladáinak sorában is! Megoldása 400-800 szó terjedelmű legyen! (A rendszer nem tudja automatikusan javítani ezt a feladatot, minden beírt választ helyesnek fogad el!)

REFLEKTÁLÓ SZÖVEG ALKOTÁSA

A foglalkozás befejeződött.