Egy 1961-ben tartott házkutatás során lefoglalt fénykép táborozó gyerekekről. Ilyen képek segítségével azonosította a politikai rendőrség a résztvevő gyerekek szüleit

A foglalkozásban található dokumentumok és visszaemlékezések egy középiskolásról szólnak, akinek az életét Magyarország szovjetizálása alapvetően megváltoztatta. Rozgonyi György azonban nem pusztán elszenvedője volt a diktatúra kiépülésének, hanem saját környezetében igyekezett alternatívát kínálni, fenntartani és megerősíteni a keresztény hitet a gyerekek körében. Azt fogjuk megvizsgálni, hogy miként viszonyult ehhez a kommunista diktatúra.

A források feldolgozása alapján a következő kutatási kérdésre kell választ keresnetek:

A Kádár-rendszer politikai rendőrsége miért tarthatta szükségesnek Rozgonyi Györgyöt megfigyeltetni, letartóztatni és sokakkal együtt börtönbe vetni 1961-ben?

Nézd meg a filmrészletet és olvasd el a visszaemlékezést!

"Az egész úgy indult, hogy a legutolsó egyházközségi táborban, Zamárdiban, [Barlay Szabolcs ciszterci szerzetes] összegyűjtötte a kiscserkészeket, és kisebb csoportokba osztotta szét ministráns körök címén, és hívott nagyobb fiúkat, az osztályunkból is többeket, köztük engem. ... a ciszterci templomban az egyik toronyban volt egy kis közösségi terem, és ott gyűltünk össze 1949 szeptemberében. Én akkor harmadikos gimnazista voltam, és rám bízott öt–hat emberkét. ... Akkor még az volt a feladat, hogy ministrálni tanítsam meg őket – így ez egy ministránskör volt. Aztán jött, hogy el kéne vinni őket egy kicsit kirándulni. Esetleg egy kis nyári tábor is belefér, egy párnapos, de ezt csak úgy elhintette az atya. ... Vigyük el kétnapos kirándulásra hétvégén a gyerekeket. Ahhoz meg kellett tanítani a gyerekeket sátrat verni, tüzet rakni úgy, hogy ne gyújtsuk föl az erdőt. Meg kellett tanítani, hogy mi van akkor, ha szomjas vagy, hol találsz innivalót, és azt hogy találod meg, térkép, ilyesmi. Azt, amit a cserkészetnél gyakorlatban mind megtanultunk, azt alkalmazni kellett. Mert a 10–16 év közötti korosztály nem feltétlenül fogékony arra, hogy hetenként egyszer összejöjjön egy lakásban, és ott ministrálni tanítsák, és semmi több. ... Nem kifejezetten cserkészetet akartunk csinálni, hanem a cserkészetnek az eszközeivel meg akartuk tartani a gyerekeket. És ez többé-kevésbé sikerült. Tehát együtt tartani azért, hogy megtarthassuk őket Jézusnak, tehát nem is az egyháznak. Megtartani az istenhitet. De ahhoz, hogy valamit valaki megtartson, először magáévá kell, hogy tegye. Tehát először az alapokat kellett megadni. Ez vezetett oda, hogy a következő évben már hittant tanítottunk.

Rozgonyi György visszaemlékezése a kezdetekről

Miért volt szükség a korábban egyházi gimnáziumba járó diákok bevonására a kisebbek hitoktatásába? Milyen eszközökkel tették vonzóbbá a fiatalok számára a vallási közösségeket?

Rozgonyi György a fiatalok között és a politikai rendőrség által titokban készített fotón

Miért bízták régi cserkészekre a kisebbek hitoktatását 1949 őszén? (Egy jó válasz.)

A papok és szerzetesek által végzett hitoktatást akkor már erősen korlátozták.

Nem volt elég felnőtt pap és szerzetes erre a feladatra.

Régi hagyomány volt, hogy a kisebbek hitoktatását a régi cserkészek végzik.

A fiatalok könnyebben kapcsolatot teremtettek a gyerekekkel.

A cserkészcsapatok alakultak át ministránskörökké.

Hamis

Igaz

Az erdőben tábori szentmiséket is tartottak a fiataloknak.

Hamis

Igaz

A cserkészetben tanultak átadása volt a legfőbb célja a közös erdei programoknak.

Hamis

Igaz

Miért kelthette fel a kommunista hatóságok figyelmét Rozgonyi György?
Miért tekintették a tevékenységét rendszerellenes magatartásnak?

Készítsetek egy képzeletbeli naplóbejegyzést! Hogyan örökíthette volna meg egy táborozó a tábor egy napjának történetét?

Készítsetek egy képzeletbeli jelentést, ahogy a politikai rendőrség mutatta volna be a Rozgonyi György által vezetett tábor tevékenységét!

Az 1956-os forradalom leverése után az egyházellenes politika összekapcsolódott a társadalmi ellenállás megtörésével. A legfontosabb feladat az értelmiség és az ifjúság „vallástalanítása” volt. A végrehajtásában az államhatalmi szervek, az oktatási és kulturális intézmények mellett, a propagandaeszközök és a titkosszolgálatok is kulcsszerepet játszottak.

1956 után a kommunista diktatúra vezetőjének két fő célja volt
- a társadalmi ellenállás megtörése
- a politikai konszolidáció megteremtése

Kádár János az állam és az egyházak viszonyáról az MSZMP KB Politikai Bizottsága ülésén
1958. június 10.
„Meg kell érteni, hogy mi a klerikalizmus ellen tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel is harcolunk, mert nálunk nem klerikális, tehát papi uralom van, hanem munkás-paraszt uralom.”

Kádár János az időszerű politikai kérdésekről az MSZMP Központi Bizottság ülésén
1958. július 25.
"... más eszközzel kell harcolni a klerikális reakció ellen, más eszközzel az egyház társadalmi befolyása ellen és más eszközzel a vallásos világnézet ellen."

Kádár János a vallásos világnézet elleni harcról az MSZMP KB Politikai Bizottsága ülésén 1960. március 1.
"Ami a tömegek közvetlen nevelését illeti, – ezt tudjuk persze legkésőbb megvalósítani – de ha a természettudományos világnézetet megfelelő anyagokban elkezdjük már a hatéves gyerekeknél, végig visszük mindaddig, amíg iskolába jár, később az iskolánkívüli művelődésben is részt vesznek, – meg kell hozza az eredményt. Aki a dialektikus materializmus megérti és elfogadja, annak már nem lesz egyszerű dolog vallásosnak lenni. Ezt kell propagálni."

Vitassátok meg, hogy az 1956-os forradalom leverése után hogyan viszonyulhatott a kommunista politikai rendőrség Rozgonyi György tevékenységéhez, fiatalokból álló vallásos közösségek szervezéséhez!

Mi volt a harmadik dolog, ami ellen Kádár harcot hirdetett?

- a klerikáris reakció
- az egyház társadalmi befolyása
- a

Kádár János mit tartott a proletárdiktatúra legfőbb ellenségnek?

A -t .

Kádár kiket vagy miket tartott a vallásos világnézet elleni harc legfőbb eszközének? (Egy jó válasz.)

a bíróságokat

a belügyi szerveket

az iskolákat

a kulturális intézményeket

a hatalmat kiszolgáló egyházi embereket

Egy jelenet a Keresztelő című játékfilmből (1967)

1956 után a kommunista diktatúra vezetőjének legfőbb célja

- a társadalmi ellenállás megtörése és

- a politikai konszolidáció megteremtése volt.

Vitassátok meg, hogy a forradalom leverése után miért alakulhattak ki viták a kommunista vezetésen belül a vallás- és egyházellenes harc szükségességéről és módjáról!

Írjátok le röviden, szerintetek miről folyhatott ez a vita!

Olvasd el a szigorúan titkos dokumentumot!

Kattints egy olyan részletre, ami azt mutatja be, mi az a tevékenység, ami ürügyet ad a Rozgonyi Györggyel szembeni nyomozásra!

Kattints a dokumentumnak arra a részletére, ami arról szól, hogy mi a legfőbb vád Rozgonyi György ellen!

Kattints egy olyan részletre, amely a Rozgonyi elleni nyomozás módjának részleteiről szól!

Gyűjtsétek össze, hogy a politikai rendőrség milyen módszereket alkalmazott a Rozgonyi József elleni adatgyűjtéshez és a tevékenységének akadályozására!

Keressetek példákat olyan intézkedésekre az operatív tervben, amelyek már egy Rozgonyi György elleni bírósági tárgyalás előkészítésére szolgáltak!

Keressetek példákat olyan intézkedésekre az operatív tervben, amelyekkel Rozgonyi György tevékenységét akarták megzavarni és akadályozni!

A megismert dokumentumok és visszaemlékezések alapján adjatok választ a kutatási kérdésre!

A Kádár-rendszer politikai rendőrsége miért tarthatta szükségesnek megfigyeltetni és aztán letartóztatni Rozgonyi Györgyöt?

A végső válasz megfogalmazása során érdemes lehet átgondolni ezeket a kérdéseket:

Az 1956 utáni, Kádár János vezette kommunista rezsim miként viszonyult az egyházak és a vallás ügyéhez?

Miért tarthatták veszélyesnek az olyan tevékenységet, mint amilyet Rozgonyi György végzett?

Milyen kép alakulhatott ki bennük Rozgonyi Györgyről?

Mi volt Rozgonyi György véleménye a letartóztatásának okáról?

Milyen a céljai lehettek Rozgonyi György letartóztatásának és bebörtönzésnek?

Beszéljétek meg, hogy miként folytatnátok a történelmi kutató munkát a Kádár-korszakban zajló vallásellenes lépésekről!

Mi lenne az újabb kutatási kérdés, amire választ keresnétek!

Milyen jellegű forrásokat kellene elsősorban találni és használni e kérdés kutatásához?
Ezek közül főleg melyikeket: magánlevelek, naplók, visszaemlékezések, fényképek, hatósági jelentések, hivatalos dokumentumok, törvények és rendeletek, politikai beszédek, újságcikkek?

Miért lennének hasznosak a kérdés megválaszolása szempontjából azok információk, amelyekre a ti általatok választott forrástípusokból számítani lehet!

A foglalkozás befejeződött.