1. Görög-római hitvilág
0/8 Pont
2. Középkori városok társadalma
0/8 Pont
3. A középkori Magyarország társadalma
0/8 Pont
4. XVI. századi európai gazdaság
0/6 Pont
5. XVI. századi Erdély
0/6 Pont
6. Ipari forradalmak kora
0/6 Pont
7. Reformkori Magyarország
0/6 Pont
8. Sztálini gazdaságpolitika
0/14 Pont
9. Magyar oktatáspolitika
0/6 Pont
10. Globális világ jelenségei
0/8 Pont
11. Magyarország gazdasága
0/8 Pont
12. Munkaszerződés
0/5 Pont
A feladat a görög-római hitvilághoz kapcsolódik. 
Írja be a szövegdobozokba az egyes római istenek görög megfelelőjét, illetve az adott görög istenre jellemző leírás betűjelét! Két leírás kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Leírások: 
A) Az értelmetlen vérontással és kegyetlen öldökléssel járó háborúk istene. 
 
B) A szépség, a szerelem és a termékenység istennője. 
 
C) A vihar és a villámlás ura, a vendégszeretet, az eskük és a piactér védelmezője, az istenek királya. 
 
D) A földrengés, a folyók és tavak, valamint a tenger és a hajósok istene. 
 
E) Az igazságos háború, a jog, a művészetek, a mesterségek, az oktatás és a bölcsesség istennője. 
 
F) A szülés, a nők és gyermekek védelmezője, a vadállatok úrnője, a Hold és a vadászat istennője.


Görög
isten neve:    
 
Leírás
betűjele:   
A feladat a görög-római hitvilághoz kapcsolódik. 
Írja be a szövegdobozokba az egyes római istenek görög megfelelőjét, illetve az adott görög istenre jellemző leírás betűjelét! Két leírás kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Leírások: 
A) Az értelmetlen vérontással és kegyetlen öldökléssel járó háborúk istene. 
 
B) A szépség, a szerelem és a termékenység istennője. 
 
C) A vihar és a villámlás ura, a vendégszeretet, az eskük és a piactér védelmezője, az istenek királya. 
 
D) A földrengés, a folyók és tavak, valamint a tenger és a hajósok istene. 
 
E) Az igazságos háború, a jog, a művészetek, a mesterségek, az oktatás és a bölcsesség istennője. 
 
F) A szülés, a nők és gyermekek védelmezője, a vadállatok úrnője, a Hold és a vadászat istennője.


Görög isten neve:   

Leírás betűjele:   
A feladat a görög-római hitvilághoz kapcsolódik. 
Írja be a szövegdobozokba az egyes római istenek görög megfelelőjét, illetve az adott görög istenre jellemző leírás betűjelét! Két leírás kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Leírások: 
A) Az értelmetlen vérontással és kegyetlen öldökléssel járó háborúk istene. 
 
B) A szépség, a szerelem és a termékenység istennője. 
 
C) A vihar és a villámlás ura, a vendégszeretet, az eskük és a piactér védelmezője, az istenek királya. 
 
D) A földrengés, a folyók és tavak, valamint a tenger és a hajósok istene. 
 
E) Az igazságos háború, a jog, a művészetek, a mesterségek, az oktatás és a bölcsesség istennője. 
 
F) A szülés, a nők és gyermekek védelmezője, a vadállatok úrnője, a Hold és a vadászat istennője.


Görög isten neve:   
 
Leírás betűjele:   
A feladat a görög-római hitvilághoz kapcsolódik. 
Írja be a szövegdobozokba az egyes római istenek görög megfelelőjét, illetve az adott görög istenre jellemző leírás betűjelét! Két leírás kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Leírások: 
A) Az értelmetlen vérontással és kegyetlen öldökléssel járó háborúk istene. 
 
B) A szépség, a szerelem és a termékenység istennője. 
 
C) A vihar és a villámlás ura, a vendégszeretet, az eskük és a piactér védelmezője, az istenek királya. 
 
D) A földrengés, a folyók és tavak, valamint a tenger és a hajósok istene. 
 
E) Az igazságos háború, a jog, a művészetek, a mesterségek, az oktatás és a bölcsesség istennője. 
 
F) A szülés, a nők és gyermekek védelmezője, a vadállatok úrnője, a Hold és a vadászat istennője.


Görög isten neve:  

Leírás betűjele:   
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
Kitalált személyleírások:
a) Ulrich az unokatestvéréhez érkezett látogatóba és egyben üzleti ügyben tárgyalni: a nürnbergi bornagykereskedését szeretné Augsburgba áttelepíteni. 



Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
Nem szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
b) Hermann, Ulrich unokatestvére, a helyi kádárcéh tagja, műhelye a kádárok utcájában lévő háza földszintjén található. 


Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
Nem szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
c) Martin, Ulrich augsburgi ügynöke, az ő tanácsára költözne a kereskedés Augsburgba, az alsóvárosban lakik, ahol – saját ház híján – egy pék özvegyétől bérli az emeleti szobákat. 


Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
Nem szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
d) Wendel, a fogadó csaposa és felszolgálója, a fogadó padlásszobájában lakik, tavaly húsvétkor költözött a városba egy Meiersdorf nevű faluból. 


Polgárjoga van Augsburgban.
Nem szabad.
Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
e) Casper, Hermann rangidős legénye, egyben a mester egyetlen leányának vőlegénye, a kádárműhely reménybeli örököse. 


Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
Nem szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
f) Berchtold, Ulrich útitársa Nürnbergből, birodalmi lovag, császári megbízásból utazik a bajor herceghez, a polgármester vendégszeretetét élvezi. 


Nem szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
g) Hannes, Berchtold lovásza, Heiligensteinben, Berchtold birtokán élő telkes gazda fia, de gyermekkora óta az udvarházban él, és urát kíséri megbízásai során.


Polgárjoga van Augsburgban.
Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
Nem szabad.
A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. 
Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! 
 Válassza ki a megfelelő lehetőséget! (Elemenként 1 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” 
 
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” 
 
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” 
 
 (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) 
 
 Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak:
h) Bartholomeus, az augsburgi tanács jegyzője, Hermann hívta, hogy Ulrich ügyét eléje tárják, a polgármester veje, háza a főtéren, a templommal szemben van. 


Nem szabad.
Polgárjoga van Augsburgban.
Polgárjoga nincs Augsburgban, de szabad.
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
a) Adja meg az idézett források kiadásának évét! (Elemenként 1 pont.) 



 A)      B)   
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
b) Nevezze meg szakkifejezéssel I. Lajos idézett törvényét! (2 pont)



   
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
c) Melyik forrás idézett részében olvasható olyan rendelkezés, amelyik lehetővé tette a kvízekben szereplőket a szerviensek (nemesek) számára? Válassza ki a megfelelőt a lehetőségek közül! Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.) 
1. Van fiú utódja, de végrendeletében nem rá hagyja a birtokát. 



A) forrás
B) forrás
Mindkettő
Egyik sem
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
2. Nincs fiú utódja, és végrendeletében az egyházra hagyja a birtokát. 


B) forrás
Mindkettő
A) forrás
Egyik sem
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
3. Nincs fiú utódja, nem végrendelkezik, így a rokonai öröklik a birtokát. 


A) forrás
B) forrás
Mindkettő
Egyik sem
A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) 
 
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
d) Mi lehetett a célja I. Lajosnak az Aranybulla idézett rendelkezésének megváltoztatásával? Válassza ki a helyes választ! (1 pont) 



Meg akarta védeni a nemesi birtokállományt.
Korlátozta a nemesek jogait, hogy ne legyen lehetőségük fellázadni ellene.
Arra törekedett, hogy minél kevesebb család kezében összpontosuljanak a birtokok.
A feladat a XVI. századi Európa gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
a) Mit jelölnek a Spanyolországból induló nyilak? Válassza ki a helyes választ! (1 pont) 



A szarvasmarha-kereskedelem fő útvonalait.
A nemesfémek kiáramlását.
Az iparcikkek kivitelét.
A feladat a XVI. századi Európa gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
b) A térképvázlaton a nem Spanyolországból induló nyilak a gabonakereskedelem fő célterületei felé mutatnak. Jellemzően miért szorultak a térképvázlaton szereplő területek gabonabehozatalra? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)  



Azért, mert nem rendelkeztek gyarmatokkal.
Azért, mert nem indult meg a tőkés fejlődés.
Azért, mert jelentős volt a városi lakosság.
A feladat a XVI. századi Európa gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
c) Nevezze meg azt a területet, amelyikről a következő leírás szól! (2 pont) 
A tengeri és a szárazföldi kereskedelem jelentős csomópontja volt. Vezető szerepet játszott az ipari fejlődésben, ugyanakkor nagy mennyiségű gabona behozatalára szorult. Északi része a század végén függetlenné vált. 



 
A feladat a XVI. századi Európa gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
d) Nevezze meg azt a középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonalat, amelyik a kora újkorban elsősorban a Kelet-Európából nyugat felé irányuló gabonaszállításnak köszönhetően lendült fel újra! (2 pont)



 
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
a) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont) 
A diagramról leolvasható, hogy a XVI. századi Erdélyben a románok száma nagyobb arányban nőtt, mint a teljes lakosságé. 



Igaz
Hamis
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
b) A népességnövekedés egyik oka a természetes szaporodás volt, vagyis a születések száma meghaladta a halálozásokét. Mi volt a népességnövekedés másik két jellemző oka? Válassza ki a helyes megoldásokat! Több helyes megoldás van. (1 pont.)



A kor emberei nagyon vallásosak voltak és ezért Isten megsegítette őket.
Nem volt annyi háború, így kevesebben haltak meg.
A Partium Erdélyhez csatolása.
Az orvostudomány fejlődése miatt kevesebb volt a halálozás.
A románok bevándorlása.
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
c)  Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
A korszakban a három részre szakadt Magyarország teljes népességére vonatkozóan a becsült adatok alapján nem beszélhetünk természetes szaporodásról. Az alapvető történelmi oka az Erdélyben mutatkozó eltérésnek az volt, hogy Erdélyt kevésbé érintette a háborús pusztítás, mert nem esett a török hódítás fő irányába és mert Erdély megvásárolta a töröktől a békét.



Igaz
Hamis
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
d) Állapítsa meg, Erdély mely népcsoportjaira vonatkoznak Verancsics Antal, XVI. században élt püspök és történetíró következő megállapításai! Válassza ki a helyes megoldást! (Elemenként 1 pont.)
1. „Sok [köztük] a nemes, földjeiket kitűnően művelik, nem városokban laknak, hanem faluszerűen, várakban és házakban. [Nemeseik] részt vesznek az állami életben […].” 



román
szász
magyar
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
2. „Igen szorgalmasak, dolgosak, leginkább kereskedéssel és mindenfajta iparral foglalkoznak.”


székely
szász
magyar
A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
3. „[Többnyire] a magyarok jobbágyai, saját településeik nincsenek, hanem az egész országban elszórtan, nyájaikkal hegyekben és erdőkben rejtőzködve nyomorúságosan [értsd: szegénységben] folytatják életüket.”


szász
székely
román
A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
a) Nevezze meg azt az országot, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő országok közül válasszon! (Elemenként 1 pont.)



1. A munkaerő és a tőke folyamatos beáramlása, valamint a jelentős területi gyarapodás
egyaránt hozzájárultak iparának látványos fejlődéséhez.
   
 
2. Iparosodásának üteme a második ipari forradalom időszakában lelassult, ezért a
századfordulóra elvesztette vezető szerepét a világ ipari termelésében. 
   

3. A politikai egység megteremtésével párhuzamosan bekövetkezett ugrásszerű ipari
fejlődésének szerepe volt abban, hogy szembekerült más európai hatalmakkal. 
   
A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
b) Miért vezetett az iparosodás az európai nagyhatalmak gyarmati konfliktusainak kiéleződéséhez? Keresse meg a megfelelő négy választ a szófelhőben! (1 pont)  
A gyarmatok megszerzésével jutottak... (...)-hOz.

A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
c) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
Az indiai ipar helyzetében bekövetkezett változásnak a fő oka az volt, hogy a brit iparcikkek beáramlottak.



Hamis
Igaz
A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
d) Válassza ki a megkezdett mondat folytatásai közül azt az egyet, amelyik helyes! (1 pont)
A második ipari forradalom korára …  



megindult a fejlődő országok felzárkózása az iparilag fejlett országokhoz.
Európa tovább növelte évszázados fölényét a világ ipari termelésében.
a világ ipari termelésének súlypontja áthelyeződött Európába és Észak-Amerikába.
A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” 
 
B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit […] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” 
 
C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” 
 
D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet […].” 
 
 (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a reformellenzéken belüli irányzatot, amelynek nézeteit a forrásrészletek tükrözik! (2 pont) 



  
A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” 
 
B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit […] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” 
 
C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” 
 
D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet […].” 
 
 (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)
b) Nevezze meg az akasztófa játék segítségével azt a társadalmi réteget, amelyikre a B) betűjelű forrásrészlet aláhúzott része utal! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” 
 
B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit […] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” 
 
C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” 
 
D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet […].” 
 
 (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)
c) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös a megyék végrehajtó hatalmát a fejlődés akadályaként írja le? (1 pont)



A forrásrészlet betűjele:    
A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” 
 
B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit […] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” 
 
C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” 
 
D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet […].” 
 
 (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)
d) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös utal arra, hogy a megyék széles jogköre gátolja az országgyűlésben folyó munkát? (1 pont)



A forrásrészlet betűjele:   
A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” 
 
B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit […] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” 
 
C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” 
 
D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet […].” 
 
 (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)
e) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)  
Eötvös a forrásrészletekben megjelenő problémák megoldására azt javasolta, hogy erősítsék a megyék jogkörét.



Hamis
Igaz
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Válassza ki a sztálini propagandaplakátokhoz köthető helyes állítást! (Elemenként 1 pont.)



A plakát a szövetkezetek fölényét mutatja az egyéni gazdálkodással szemben.
A plakát a hátországot ösztönzi nagyobb háborús erőfeszítésre az árulókkal szemben.
A plakát a szocialista országok közös küzdelmét mutatja az imperialisták ellen.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


A plakát a tervek időarányos teljesítésére buzdít.
A plakát a gazdasági haladást összekapcsolja az ideológiai győzelemmel.
A plakáton látható emberalakok mindannyian az iparosítás vonatának sínjét építik.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


A plakát a szovjet haditechnika elavultságára hívja fel a figyelmet.
A plakát a meginduló leszerelési tárgyalások támogatására készült.
A plakát a kölcsönös elrettentés politikájának szellemében készült.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


A kalapos alak retteg, hogy az első ötéves tervben előírtak nem készülnek el négy év alatt.
A kalapos alak az első ötéves terv kudarcát látja az összedőlő gyárban.
A kalapos alak az első ötéves terv váratlan sikere miatt keseredik el.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


Az ötéves terv túlméretezett számait csak pluszmunkaerő mozgósításával lehetett teljesíteni.
Az első ötéves terv célkitűzése volt a Komszomol kiépítése a Szovjetunió teljes területén.
A modern szakmunkásképzés a munkahelyekhez kötődött, gyakorlati ismeretek átadását jelentette.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


A plakátról kiderül, hogy a mezőgazdaság nehézségekkel küszködött a tervek teljesítése terén.
A plakátról kiderül, hogy a mezőgazdaság gépesítésével annak munkaerőigénye radikálisan csökkent.
A plakátról kiderül, hogy gazdasági szükséghelyzetben a hadsereg csapatait vetették be.
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Melyik plakátokra igazak az állítások? Írja a feladatban szereplők közül (A–F) a megfelelő plakátok betűjelét a szövegdobozokba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűt több helyre is beírhat, és nem kell minden betűt beírnia. (Elemenként 1 pont.) 



„Osztályellenséget”, bűnbakként kezelt társadalmi réteget jelenít meg. 
 Plakátok
betűjelei:             
 
 A termelés várt vagy elért eredményeit katonai hasonlattal írja le. 
 Plakátok
betűjelei:            
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
 Elsősorban ideológiai alapon próbálták ösztönözni a munkaerőt a tervutasításos rendszerben, mert a propaganda az egész rendszert áthatotta.



Igaz
Hamis
A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
 Az ötéves tervek négy év alatti teljesítésének egyik negatív következménye az, hogy a gyorsabb teljesítés csak csalással, minőségromlással és a munkaerő kizsákmányolásával lehetséges.



Hamis
Igaz
A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. […] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve […] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) 
 
B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném […], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. […] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928)
a) Fogalmazza meg miről rendelkezett az 1868-as népiskolai törvény idézett részlete az akasztófa játék segítségével! (1 pont) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. […] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve […] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) 
 
B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném […], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. […] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928)
b) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
A B) betűjelű forrás alapján a népiskolai rendszerben Klebelsberg Kunó csökkenteni szerette volna a tankötelezettség korhatárát! 



Hamis
Igaz
A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. […] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve […] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) 
 
B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném […], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. […] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928)
c) Mely tényezők magyarázzák az írni-olvasni tudók arányának különbségét Budapest és az Alföld között? 
 Válassza ki a két helyes magyarázat sorszámát! (Elemenként 1 pont.) 



Az Alföldön a mezőgazdasági munkák miatt magas volt az időszakosan iskolába nem járók száma.
A paraszti lakosság műveltségi szintjének emelése már 1868 óta folyamatos volt, ennek köszönhető az írni-olvasni tudók országos átlagnál nagyobb száma.
A nagy létszámú fővárosi munkásréteg műveletlensége okozta az országos átlagnál magasabb írástudatlanságot.
A fővárosra jellemző polgári átalakulás magas műveltségi szintet is megkövetelt.
Az Alföldön a lakosság arányának megfelelő számú iskola állt rendelkezésre a népoktatás céljainak biztosítására.
A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. […] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve […] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) 
 
B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném […], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. […] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928)
d) Klebelsberg Kunó mely miniszteri intézkedésének hatása olvasható ki a táblázat adataiból? (1 pont) 



Népiskolák számának   . 
A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. […] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve […] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) 
 
B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném […], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. […] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928)
e) Mivel indokolja Klebelsberg a B) betűjelű forrásban, hogy szükséges a nép általános műveltségi szintjét emelni? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont) 



A keresztény középosztály megerősítésével.
A szocialista és kommunista eszmék terjedésének megakadályozásával.
A gazdasági versenyképesség biztosításával.
A kultúrfölény biztosításával.
A feladat a globális világ jelenségeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Válassza ki annak a négy állításnak a sorszámát, amely igaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésére vonatkozóan! (Elemenként 1 pont.) 



A tüzelőberendezések szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése kőszén alkalmazásával érhető el.
A háztetőkre szerelt napelemek segítségével részben fedezhető a háztartások energiaszükséglete.
A szeméttelepek szén-dioxid-kibocsátását nagymértékben csökkenti a hulladék elégetése.
Az épületek szigetelése növeli az energiahatékonyságot.
Az egyéni közlekedés mérséklése és a közösségi közlekedés használata hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez.
A sarkvidéki kőolajkészletek kitermelése az ottani alacsony népsűrűség miatt nem emeli a szén-dioxid-kibocsátást.
Az erdőégetések révén nyert mezőgazdasági területeken termelt növények pótolják a kieső oxigénmennyiséget.
A hidrogénüzemű motorok alkalmazása révén vízgőz kerül a levegőbe.
A feladat a globális világ jelenségeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Állapítsa meg a diagramok és ismeretei segítségével, hogy a táblázatban felsorolt világgazdasági szereplők közül melyikre vonatkoznak az állítások! Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.) 
 
 
b) Dinamikusan fejlődő gazdaságának növekvő energiaszükségletét elsősorban szénbányái biztosítják.

 
 
 
 
 
 



USA
Kína
Oroszország
EU
A feladat a globális világ jelenségeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Nagy népessége ellenére élen jár a szén-dioxidkibocsátás korlátozásában. Kezdetektől támogatja a klímavédelmi egyezményeket.  


Oroszország
Kína
USA
EU
A feladat a globális világ jelenségeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
d) A szén-dioxid-kibocsátás mérsékelhető a következő alapelv figyelembevételével. Nevezze meg az alább meghatározott fogalmat! Írja a fogalom nevét a meghatározás utáni szövegdobozba! (2 pont) 
Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével.



  
A feladat a rendszerváltás utáni Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Egészítse ki a szöveget a betűkkel jelzett részeken! Válaszait a szövegdobozokba írja! A felsorolt elemek közül válasszon! Négy elem kimarad. (Elemenként 2 pont.) 
Lehetséges válaszelemek: Amerikai Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió, KGST, Közös Piac, Németország, Oroszország, Szovjetunió 
 
„Az 1989 óta eltelt időszakban Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai jelentősen átalakultak. Míg korábban importunk és exportunk jelentős része a(z) [a] országaival bonyolódott le, az 1990-es évek közepétől a forgalom súlypontja egyre inkább […] a(z) [b] országaira tevődött át. 1989-ben és 1990-ben még [c] volt Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere, ezt követően azonban [d] került ebbe a pozícióba, amelyet mindvégig meg is tartott.” (A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, 2010)


a)    
 
b)    
 
c)    

d)    
A feladat a munkaszerződés tartalmához kapcsolódik. 
Válaszoljon a kitalált munkaszerződés tartalmára vonatkozó kérdésekre a források és ismeretei segítségével! 
„45. §. (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. 
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. 
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. 
(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. 
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) 
 
„Munkaszerződés, amely létrejött egyrészről a Túró Ruci Bt mint munkáltató, másrészről Teleki Annamária mint munkavállaló között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 
1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2016. év január hó 26. napjától kezdődően foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 
2. A munkavállaló munkaköre: eladó. 
3. A munkavállaló pótlékok nélküli alapbére havi bruttó 188 000 Ft. A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerződésben megjelölt bankszámlára történő átutalással köteles megfizetni. 
4. A munkavállaló munkahelye: Túró Ruci Használtruha-kiskereskedés, 1326 Budapest, Bihari köz 4.” (Kitalált munkaszerződés)  
a) Mennyi Teleki Annamária munkaideje? (2 pont)



  Válasz: napi    óra
 
A feladat a munkaszerződés tartalmához kapcsolódik. 
Válaszoljon a kitalált munkaszerződés tartalmára vonatkozó kérdésekre a források és ismeretei segítségével! 
„45. §. (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. 
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. 
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. 
(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. 
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) 
 
„Munkaszerződés, amely létrejött egyrészről a Túró Ruci Bt mint munkáltató, másrészről Teleki Annamária mint munkavállaló között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 
1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2016. év január hó 26. napjától kezdődően foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 
2. A munkavállaló munkaköre: eladó. 
3. A munkavállaló pótlékok nélküli alapbére havi bruttó 188 000 Ft. A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerződésben megjelölt bankszámlára történő átutalással köteles megfizetni. 
4. A munkavállaló munkahelye: Túró Ruci Használtruha-kiskereskedés, 1326 Budapest, Bihari köz 4.” (Kitalált munkaszerződés)  
b) Mennyi idő Teleki Annamária munkaviszonyának tartama? (1 pont) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a munkaszerződés tartalmához kapcsolódik. 
Válaszoljon a kitalált munkaszerződés tartalmára vonatkozó kérdésekre a források és ismeretei segítségével! 
„45. §. (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. 
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. 
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. 
(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. 
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) 
 
„Munkaszerződés, amely létrejött egyrészről a Túró Ruci Bt mint munkáltató, másrészről Teleki Annamária mint munkavállaló között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 
1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2016. év január hó 26. napjától kezdődően foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 
2. A munkavállaló munkaköre: eladó. 
3. A munkavállaló pótlékok nélküli alapbére havi bruttó 188 000 Ft. A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerződésben megjelölt bankszámlára történő átutalással köteles megfizetni. 
4. A munkavállaló munkahelye: Túró Ruci Használtruha-kiskereskedés, 1326 Budapest, Bihari köz 4.” (Kitalált munkaszerződés)  
c) Mennyi Teleki Annamária próbaideje? (1 pont) 



Nincs próbaideje.
3 hónap
45 nap
6 hónap
1 év
A feladat a munkaszerződés tartalmához kapcsolódik. 
Válaszoljon a kitalált munkaszerződés tartalmára vonatkozó kérdésekre a források és ismeretei segítségével! 
„45. §. (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. 
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. 
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. 
(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. 
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) 
 
„Munkaszerződés, amely létrejött egyrészről a Túró Ruci Bt mint munkáltató, másrészről Teleki Annamária mint munkavállaló között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 
1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2016. év január hó 26. napjától kezdődően foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 
2. A munkavállaló munkaköre: eladó. 
3. A munkavállaló pótlékok nélküli alapbére havi bruttó 188 000 Ft. A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerződésben megjelölt bankszámlára történő átutalással köteles megfizetni. 
4. A munkavállaló munkahelye: Túró Ruci Használtruha-kiskereskedés, 1326 Budapest, Bihari köz 4.” (Kitalált munkaszerződés)  
d) Lehet-e Teleki Annamária havi bére – jelen munkaszerződés keretei között – több mint 188 ezer Ft? Válassza ki a helyes megoldást! (1 pont) 



Igen, hiszen csak az alapbére van meghatározva.
Nem, mert nem szerepel a munkszerződésben.
A foglalkozás befejeződött.

0