Bevezető
0/0 Pont
I. A kültakaró
0/10 Pont
II. Ember és béka
0/10 Pont
III. Kék nefelejcs
0/8 Pont
IV. Évek alatt
0/11 Pont
V. Gombák és az egészség
0/8 Pont
VI. Immunitás
0/10 Pont
VII. Az emberi tápcsatorna
0/11 Pont
VIII. Vércsoportok
0/9 Pont
IX. Ibolyántúli fény
0/8 Pont
X. Anyagáramlás élőlényekben
0/7 Pont
XI. Útvesztőben
0/8 Pont
Biológia középszintű érettségi - 2022. május (a 2020-as Nat szerint tanulók számára)

Kedves érettségire készülők! 

Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. 
 
Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni. 
 
Sikeres felkészülést kívánunk!
I. A kültakaró (10 pont) 
1. Nevezze meg az emberi kültakarónak az ábrán A, B, C betűkkel jelölt három rétegét! (3 pont) 



A:   

B:   
 
C:   
I. A kültakaró (10 pont) 
2. Jelölje a fényképen a megfelelő rétegben az élő sejteket nem tartalmazó részt! 

I. A kültakaró (10 pont) 
3-8. Hasonlítsa össze a megfelelő válaszok betűjelének megadásával a bőr rétegeit!

 A) Az „A” rétegre jellemző 
 B) A „B” rétegre jellemző 
 C) A „C” rétegre jellemző 
 D) Mindhárom rétegre jellemző 
 E) Egyik rétegre sem jellemző 



 3. Ebben a rétegben található a szőrhagymák többsége.   
 
 4. Ezt a réteget nem szövik át erek.   
 
 5. Ebben a rétegben intenzív a sejtek számfelező osztódása, ezzel pótolva az
időközben leváló sejteket.   
  
 6. Ezt a réteget festik meg a legerősebben az apoláris szövetfestékek.   
 
 7. Ebben a rétegben találhatók a pigmentsejtek az europid nagyrasszban.   
 
 8. Jellemzően ebben rétegben találhatók tapintó idegvégződések.   
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
1. Miben hasonlít a béka vérkeringése a felnőtt emberéhez? Válassza ki a helyes megoldásokat! (2 pont) 
 
Az emberben és a békában egyaránt… 



válaszfal van a pitvarok között.
a vénákban mindenütt oxigénszegény vér áramlik.
zárt erekben áramlik a vér
négyüregű a szív.
az artériákban mindenütt oxigéngazdag vér áramlik.
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
2. Fogalmazzon meg a vázlat alapján egy különbséget az ember és a béka keringési rendszere között! (Válassza ki a helyes állításokat!) 



A béka keringési rendszerében keveredik az oxigénszegény és az oxigéngazdag vér, az emberében nem.
A békában a szívből az artériák szállítják el a vért, és a vénák szállítják vissza, az embernél fordítva.
A béka szíve három üregű, az emberé négyüregű.
A békánál a tüdőartéria a jobb szívfélből, embernél a bal szívfélből ered.
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
3. Mi a kis vérkör feladata az emberben és a békákban is? (Egészítse ki a szöveget a hiányzó szavakkal!) 



Az    felvétele és a    leadása a   -ben 
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
4. A levelibéka vérereinek nagy részében kevert vér kering, hasonlóan az emberi magzat keringési rendszeréhez. Mi okozza a békákban az oxigénszegény és az oxigéngazdag vér keveredését? Írja le, hogy mely szerven keresztül jut a magzati vérbe az oxigén és mi okozza a magzati szervezetben az oxigéndús és oxigénszegény vér keveredését! (Válassza  ki a helyes állításokat!) (3 pont)



A magzatnak még nem működik a kisvérköre, ezért keveredik az oxigéndús és az oxigénszegény vér.
A köldökből oxigéndúst vért szállító ér vénába torkollik, így keveredik az oxigéndús és az oxigénszegény vér.
A béka a bőrén át is lélegzik, így jut az oxigényszegény vérbe oxigéndús is.
A magzatba a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül jut az oxigén.
A köldök oxigéndús vére a kisvérkörben keveredik az oxigénszegény vérrel.
A béka szívkamrájában nincsen zárt válaszfal.
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
5. A békák ivarsejtjei a testen kívül, a vízben egyesülnek. Hol történik ez meg az emberi szervezetben?  



A hüvelyben.
A sárgatestben.
A petevezetékben.
A petefészekben.
A méhben.
II. Ember és béka (10 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A képen a levelibéka keringési rendszerének vázlata látható. A nyilak a vér áramlási irányát jelzik.
6. A levelibékák váltivarúak, testük az emberhez hasonlóan diploid sejtekből áll. Mi a hasonlóság a békák és az ember szaporodása között? (2 pont) 
 
Mindkét faj esetében…. 



egy egyed vagy hím- vagy nőnemű.
az ivarsejtek mitózissal hozzák létre az új egyedet.
haploidok az ivarsejtek.
az utódok vagy az egyik, vagy a másik szülő tulajdonságait öröklik.
egy egyed csak genetikailag azonos ivarsejteket hoz létre.
meiózissal jön létre a zigóta.
III. Kék nefelejcs (8 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Olvassa el a szöveget, tanulmányozza a képeket, és oldja meg a feladatokat! 
 
A mocsári nefelejcs évelő növény, mely a mocsaras területek, tavak partján, néhány cm-es vízmélységű területeken gyakori. Kék virágai tavasz végétől ősz elejéig nyílnak. Magvai horgos szőrzettel borított toktermésben vannak. (A kép jobb alsó sarkában látható kinagyítva.) A mocsári nefelejcs kertben is nevelhető, egyedül arra kell figyelni, hogy földje nedves legyen. Ha szárazabb talajban tartjuk, akkor annak is nő az esélye, hogy lisztharmat károsíthatja. Kertekben leginkább tőosztással szaporítják, de magról is nevelhető, tavasz végétől kora nyárig érdemes elvetni a virágágyásba. 
1. Melyik nagy növénycsoportba (törzsbe) tartozik a nefelejcs? Melyik szövegrészlet indokolja ezt? (Válassza ki a helyes állításokat!)



Zárvatermő,mert termése van ("Magvai horgos szőrzettel borított toktermésben vannak.").
Nyitvatermő, mert tőosztással szaporítható ("Kertekben leginkább tőosztással szaporítják...").
Nyitvatermő, mert a mocsaras, vizes élőhelyeket kedveli ("...mely a mocsaras területek, tavak partján...").
Zárvatermő, mert kék virágai vannak ("Kék virágai tavasz végétől...").
III. Kék nefelejcs (8 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Olvassa el a szöveget, tanulmányozza a képeket, és oldja meg a feladatokat! 
 
A mocsári nefelejcs évelő növény, mely a mocsaras területek, tavak partján, néhány cm-es vízmélységű területeken gyakori. Kék virágai tavasz végétől ősz elejéig nyílnak. Magvai horgos szőrzettel borított toktermésben vannak. (A kép jobb alsó sarkában látható kinagyítva.) A mocsári nefelejcs kertben is nevelhető, egyedül arra kell figyelni, hogy földje nedves legyen. Ha szárazabb talajban tartjuk, akkor annak is nő az esélye, hogy lisztharmat károsíthatja. Kertekben leginkább tőosztással szaporítják, de magról is nevelhető, tavasz végétől kora nyárig érdemes elvetni a virágágyásba. 
2. Hogyan segíti a nefelejcs terjedését termésének szerkezete? (Egészítse ki a szöveget!)



  beleakadnak az állatok   .
III. Kék nefelejcs (8 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Olvassa el a szöveget, tanulmányozza a képeket, és oldja meg a feladatokat! 
 
A mocsári nefelejcs évelő növény, mely a mocsaras területek, tavak partján, néhány cm-es vízmélységű területeken gyakori. Kék virágai tavasz végétől ősz elejéig nyílnak. Magvai horgos szőrzettel borított toktermésben vannak. (A kép jobb alsó sarkában látható kinagyítva.) A mocsári nefelejcs kertben is nevelhető, egyedül arra kell figyelni, hogy földje nedves legyen. Ha szárazabb talajban tartjuk, akkor annak is nő az esélye, hogy lisztharmat károsíthatja. Kertekben leginkább tőosztással szaporítják, de magról is nevelhető, tavasz végétől kora nyárig érdemes elvetni a virágágyásba. 
3. A szöveg szerint a nefelejcs kétféle módon is szaporítható. Nevezze meg ezt a két módot!



Ivaros folyamatot követően:   
 
 Ivartalanul:   .
III. Kék nefelejcs (8 pont) 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Olvassa el a szöveget, tanulmányozza a képeket, és oldja meg a feladatokat! 
 
A mocsári nefelejcs évelő növény, mely a mocsaras területek, tavak partján, néhány cm-es vízmélységű területeken gyakori. Kék virágai tavasz végétől ősz elejéig nyílnak. Magvai horgos szőrzettel borított toktermésben vannak. (A kép jobb alsó sarkában látható kinagyítva.) A mocsári nefelejcs kertben is nevelhető, egyedül arra kell figyelni, hogy földje nedves legyen. Ha szárazabb talajban tartjuk, akkor annak is nő az esélye, hogy lisztharmat károsíthatja. Kertekben leginkább tőosztással szaporítják, de magról is nevelhető, tavasz végétől kora nyárig érdemes elvetni a virágágyásba. 
4-8. A lisztharmat gombák által okozott növénybetegség. Jellemző tünete, hogy a lisztharmatgombák a növény teljes felületét fehér penészszövedékkel vonják be, mintha a növény liszttel lenne beszórva. A gombák egész életüket élő, zöld növényi részeken élik le.
 
Hasonlítsa össze a nefelejcset és a lisztharmatgombát! Írja az állítás melletti négyzetbe a helyes válasz betűjelét! 
 A) A nefelejcsre jellemző 
 B) A lisztharmatgombára jellemző 
 C) Mindkettőre jellemző 
 D) Egyikre sem jellemző 



4. Eukarióta sejtekből áll.   
5. Autotróf anyagcsere jellemzi.   
6. Élősködő (parazita).    
7. Testét szövetek építik fel.   
8. Más élőlények szerves anyagait hasznosítja.   
IV. Évek alatt (11 pont) 
A fás szárú növények egyik legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy többéves szárukban koncentrikus, évgyűrűs mintázat alakul ki (ld. ábra).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évgyűrűk mintázata a fa élettörténetét is tükrözi. Az alábbi diagram egy közel 200 éves fehér tölgy évgyűrűinek szélességi adatait mutatja. (A vízszintes tengely az adott évben létrejött évgyűrűre utal.) 
1. Az alábbiak közül melyik jellemző igaz a fatörzs évgyűrűkkel rendelkező részére? (2 pont)



Sejtjei a hajtáscsúcsban keletkeznek.
A fatörzs közepe felé eső része a legidősebb.
Zöld színtestek vannak benne.
Szállító elemei nem élő sejtekből állnak.
IV. Évek alatt (11 pont) 
A fás szárú növények egyik legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy többéves szárukban koncentrikus, évgyűrűs mintázat alakul ki (ld. ábra).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évgyűrűk mintázata a fa élettörténetét is tükrözi. Az alábbi diagram egy közel 200 éves fehér tölgy évgyűrűinek szélességi adatait mutatja. (A vízszintes tengely az adott évben létrejött évgyűrűre utal.) 
2. Az évgyűrűk a fatörzsben jellegzetes elhelyezkedést mutatnak. 
 
Válassza ki, hogy az ábra melyik része felé (az ábra alja, teteje, jobb oldala, bal oldala, vagy valamelyik sarka felé) esik a fatörzs közepe (tengelye)! 



jobb alsó sarka
bal alsó sarka
jobb oldala
bal felső sarka
teteje
bal oldala
alja
jobb felső sarka
IV. Évek alatt (11 pont) 
A fás szárú növények egyik legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy többéves szárukban koncentrikus, évgyűrűs mintázat alakul ki (ld. ábra).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évgyűrűk mintázata a fa élettörténetét is tükrözi. Az alábbi diagram egy közel 200 éves fehér tölgy évgyűrűinek szélességi adatait mutatja. (A vízszintes tengely az adott évben létrejött évgyűrűre utal.) 
3-8. Hasonlítsa össze a törzs A-val és B-vel jelölt elemeit! (Írja az állítások mellé a megfelelő betűjelet!)
 
A) Az „A” elemekre igaz. 
B) A „B” elemekre igaz. 
C) Mindkettőre igaz. 
D) Egyikre sem igaz.



3. A háncsrész elemei (rostacsövek) alkotják.   
 
4. Osztódásra képes sejtekből, csövekből áll.   
 
5. Az északi féltekén tavasszal, kora nyáron jön létre.   
 
6. Jellemzően a gravitációval ellentétes irányban áramlik benne a folyadék.   
 
7. Ősszel képződő elemek alkotják.   
 
8. Jellemzően szerves anyagokat szállít.   
IV. Évek alatt (11 pont) 
A fás szárú növények egyik legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy többéves szárukban koncentrikus, évgyűrűs mintázat alakul ki (ld. ábra).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évgyűrűk mintázata a fa élettörténetét is tükrözi. Az alábbi diagram egy közel 200 éves fehér tölgy évgyűrűinek szélességi adatait mutatja. (A vízszintes tengely az adott évben létrejött évgyűrűre utal.) 
9. A diagramon szereplő adatok alapján nagyjából mekkorának becsülhetjük ennek a tölgy egyednek a törzsátmérőjét 10 éves korában? 



2-3 cm
1-2 mm
5-6 cm
4-6 mm
8-12 mm
IV. Évek alatt (11 pont) 
A fás szárú növények egyik legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy többéves szárukban koncentrikus, évgyűrűs mintázat alakul ki (ld. ábra).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évgyűrűk mintázata a fa élettörténetét is tükrözi. Az alábbi diagram egy közel 200 éves fehér tölgy évgyűrűinek szélességi adatait mutatja. (A vízszintes tengely az adott évben létrejött évgyűrűre utal.) 
10. A nyíllal jelölt időpontban jellegzetesen megváltozik a grafikon lefutása. Az alábbiak közül melyik lehet a legvalószínűbb magyarázata ennek a változásnak?  



A fa környezetében fakitermelés miatt megritkították az erdőt az 1880-as évek elején.
Az 1884-es év kiugróan csapadékos volt a 200 év átlagához képest.
Az 1880-as évek elején vízrendezési munkálatok miatt csökkent a talajvízszint a fa élőhelyén.
A fa az 1880-as években kezdett el termést hozni.
Az 1880-as évek elején gradációja volt valamilyen, a tölgyet fogyasztó kártevőnek.
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
1. Miért lehet szükséges az állati húsokat kerülők számára a gombaételek fogyasztása?



Mert a gomba nem romlékony.
Mert a gombák rostjai vízben oldhatatlanok.
Mert sejtfaluk könnyen emészthető.
Mert a gombaételekben nagyobb az energiatartalom, mint a húsokban.
Mert a gombafonalak fehérjékben gazdagok.
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
2. Miért támogatja a csontok egészséges fejlődését a gombában gazdag étrend? (Jelölje meg a helyes állításokat!)



D-vitamin tartalmuk miatt
rosttartalmuk miatt
kalciumtartalmuk miatt
fitoösztrogén tartalmuk miatt
C-vitamin tartalmuk miatt
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
3. Igaz-e, hogy a gombafogyasztókban soha nem alakulhat ki vastagbélrák? A szöveg alapján indokolja válaszát! (Válassza ki a helyes állítást!) 



Nem, mert a táplálkozásnak nincsen szerepe a vastagbélrák kialakulásában.
Nem, de az élelmi rostok csökkentik a kialakulás valószínűségét.
Nem, de a gombafehérjék csökkentik a kialakulás valószínűségét.
Igen, teljes értékű növényi étrenddel megelőzhető a kialakulás.
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
4. A gombatermesztés nagy hozzáértést igényel. Termesztőközegének, mely jellemzően szalma, ökológiai gazdálkodásból kell származnia. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy a gabonát pusztító úgynevezett szártörő gombák ellen alkalmazott növényvédőszer maradéka a termesztett gomba táptalajába kerüljön. A helytelenül kezelt termesztő közegben fölszaporodhatnak a penészgombák és a rovarkártevők, a gombák testében feldúsulhatnak a nehézfémsók. 
 
Melyik ökológiai kölcsönhatás lép föl a gabona és a cellulózt bontó szártörő gomba között?



Válasz:   
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
5. Indokolja, hogy miért lenne veszélyes az emberi egészségre, ha nem ökológiai gazdálkodásból származó szalmán termesztenék a fogyasztásra szánt gombát! (Egészítse ki a szöveget!)



  maradványai a termesztett    készült étellel bejuthatnak az   . 
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
6. Milyen hatása lehet nagy koncentrációban a fogyasztott gombákban levő nehézfémsóknak?



A vér kémhatását savassá teszik.
A sejtek fehérjéi kicsapódhatnak.
A cellulózt vízben oldhatóvá teszik.
Megváltoztatják a fehérjék aminosavsorrendjét.
Az ivarsejtek meiózisát válthatják ki.
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
7. Mi jellemző a penészgombák testszerveződésére?  



Hajszálgyökereik vannak.
Sejtfonalakból állnak.
Baktériumok.
Prokarióták.
Szövetesek.
V. Gombák és az egészség (8 pont)
A gombák alacsony kalória-, ám magas rosttartalmuk miatt nem okoznak elhízást. A rostok vízben oldhatatlanok, a gombák antioxidáns hatásuk miatt szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kórképek és a vastagbélrák megelőzésében. Vitaminok mellett kalciumot és vasat is tartalmaznak, fehérjékben gazdagok. 
8. Indokolja, miért lehetnek veszélyesek az egészségre a háztartásban elszaporodó penészgomba fajok! (Válassza ki a helyes állításokat!) 



magasvérnyomást okozhatnak
rákkeltőek
magzatkárosító hatásuk van
autoimmun betegségeket okozhatnak
allergiát okozhatnak
ételmérgezést okozhatnak
VI. Immunitás (10 pont)
1-10. Hasonlítsa össze a járványok ellen védelmet nyújtó kétféle védettséget! A megfelelő betűjeleket írja a négyetekbe!

 A) aktív védettség védőoltás (vakcina) hatására 
 B) védettség közösségi védettség (nyájimmunitás) következtében 
 C) mindkettőre igaz 
 D) egyikre sem igaz 



 1. Minden védett személy immunrendszere felkészült a kórokozó ellen.   
 
 2. Csökkenti a kórokozó terjedésének esélyét.   
 
 3. Fertőzés esetén legfeljebb enyhe tünetek tapasztalhatók.   
 
 4. Orvosi beavatkozás nélkül is kialakulhat.   
 
 5. Más faj immunrendszerének termékei alakítják ki a védettséget.   
 
 6. Módosítja a védett személyek génkészletét.   
 
 7. Anélkül is kialakulhat, hogy a védett személy szervezetébe bejutna a kórokozó.   
 
 8. Anélkül is kialakulhat, hogy a védett személy szervezete találkozna a kórokozó
antigénjével.   
 
 9. Az eredeti és a mutáns kórokozókkal szemben is azonos mértékű védettséget
biztosít.   
 
 10. Kiterjedt, nagy mértékű járvány következtében is kialakulhat.   
VII. Az emberi tápcsatorna (11 pont)
Tanulmányozza az emberi tápcsatorna főbb részeit mutató ábrát!  
1-9. Az állításnak megfelelő betűjeleket írja a négyzetekbe!



1. A rekeszizmot átfúrja, a gyomorba torkollik.   

2. A hasnyálmirigy és a máj váladékát ide juttatja.   
 
3. A patkóbél folytatása, fő feladata az emésztés, a szénhidrátok innen szívódnak fel.   
 
4. A vékonybél közvetlen folytatása, víz és ásványi sók felszívódásának helyszíne.   
 
5. Szénhidrátot raktároz.   
 
6. Az utóbél része, nyirokszerv.   
 
7. Széklet ürítésekor harántcsíkolt izmait akaratlagosan működtetjük.   
 
8. A fehérjéket a pepszin bontja benne savas kémhatású közegben.   
 
9. A tápcsatorna és a légutak közös szakasza.   
VII. Az emberi tápcsatorna (11 pont)
Tanulmányozza az emberi tápcsatorna főbb részeit mutató ábrát!  
10. Nevezze meg azt az ábrán látható szervet, mely külső és belső elválasztású mirigyként is működik!  



Válasz:   
VII. Az emberi tápcsatorna (11 pont)
Tanulmányozza az emberi tápcsatorna főbb részeit mutató ábrát!  
11. Mi növeli az I-vel jelölt szerv belső felszínét? Mi a felszín növelésének funkciója? (Egészítse ki a szöveget!)



Válasz:   

  a felszívódást.
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
1. Adja meg az alábbi személyek genotípusait az IA, IB és i alléljelölések felhasználásával! (Válassza ki a helyes megoldást!)

Az I. nemzedékben az apa



IB IB
ii
IB i
IA i
IA IB
IA IA
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
1. Adja meg az alábbi személyek genotípusait az IA, IB és i alléljelölések felhasználásával! (Válassza ki a helyes megoldást!)

Az I. nemzedékben az anya



IA i
IA IA
IB i
IB IB
IA IB
ii
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
1. Adja meg az alábbi személyek genotípusait az IA, IB és i alléljelölések felhasználásával! (Válassza ki a helyes megoldást!)

A II. nemzedékben a lány



IB i
ii
IA IA
IA IB
IB IB
IA i
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
4. Adja meg, hogy a II. nemzedékben jelölt házasságból mely vércsoportú gyermekek hány százalékos eséllyel születhetnek!



 -s vércsoportúak    % eséllyel
 -s vércsoportúak    % eséllyel
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
5. Szükség esetén kitől kaphat vért az I. nemzedékbeli anya? 



a fiától
egyiküktől sem
a lányától
a férjétől
mindhármuktól
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
6. Szükség esetén kinek adhat vért az I. nemzedékbeli anya? 



a fiának
a férjének
a lányának
egyiküknek sem
mindhármuknak
VIII. Vércsoportok (9 pont)
A családfa az AB0-vércsoportrendszer öröklődését mutatja egy családban. 
7-9. Vércsoport-összeférhetetlenség az Rh-vércsoportrendszer esetén léphet fel. Egészítse ki a hiányos mondatokat a megfelelő szavakkal! (3 pont)



Rh-összeférhetetlenség léphet fel akkor, ha az anya (7.)    , az első és második
magzat is (8.)    . Ha az anyát nem kezelnék, a második várandós állapot
alatt, a(z) (9.)    immunrendszere lépne fel a    vörösvértestjei ellen. 
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
1. Indokolja, hogy miért fontos a kültakaró felhám rétegében a DNS-szintézis! (Válassza ki a helyes állítást!) 



A felhámból a bőr mélyebb rétegeibe vándorolnak a sejtek, ezeket folyamatosan pótolni kell.
Azért, hogy az UV-sugárzás miatt folyamatosan károsodó DNS-t pótolják a sejtek.
A hámszövetek jellemzője a folyamatos DNS-szintézis.
A DNS-szintézis azért fontos, mert a felhámban folyamatos a sejtosztódás.
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
2. Nevezze meg, hogy melyik, a hámra jellemző fehérje jön létre a kültakaró felhám rétegében! 



Válasz:   
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
3. A szem fokozott UV terhelése növeli a szürkehályog kialakulásának kockázatát. A szem optikai rendszerében melyik rész elváltozása miatt alakul ki a szürkehályog? 



ínhártya
érhártya
szaruhártya
pupilla
retina
szemlencse
szivárványhártya
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
4. Javítható, korrigálható-e a szürkehályog megfelelő UV-szűrővel ellátott szemüveggel? Indokolja válaszát! (Válassza ki a helyes  állítást!)



Igen, mert a károsító hatás megszűnik.
Nem, az elváltozás nem visszafordítható szemüveggel.
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
5. A xeroderma pigmentosum nevű betegség az UV-fény miatt kialakuló DNS-károsodást megszüntető enzimrendszer hibájára vezethető vissza. A betegség öröklődését az ábrán látható családfa szemlélteti. Az egészséges, illetve a beteg jelleget egy testi kromoszómán található gén két allélja határozza meg. 
Döntse el, hogy domináns vagy recesszív allél okozza-e a betegséget! Válaszát indokolja a családfa segítségével! (2 pont) (Válassza ki a helyes állítást!)

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




Recesszív, mert két egészséges embernek beteg gyermek születik.
Recesszív, mert csak férfiaknál jelenik meg.
Domináns, mert két egészségesnek is születhet beteg gyereke.
Domináns, mert a betegnek lehet egészséges gyermeke.
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
6. Adja meg a II/1 és II/2. személyek genotípusát! Használja a „A” és a „a” betűket!




 
 
 
 
 
 
 
 II/1:   
 
II/2:   
IX. Ibolyántúli fény (8 pont) 
A nagy energiájú ibolyántúli (UV-) fény komolyan károsítja a kültakarót. A hámsejtek DNSében a szálak egymás mellett található timin tartalmú nukleotidjai az UV-fény hatására kovalens kötéssel összekapcsolódnak, ami miatt leáll a DNS- és fehérjeszintézis folyamata. 
7. A IV. generációban született négy gyermek egészséges. Mely esetben fordulhat elő (a mutáció esetét kizárva), hogy a házasságból ebben a betegségben szenvedő testvérük szülessen? (Egészítse ki a szöveget!)



Csak abban az esetben, ha az      .
X. Anyagáramlás élőlényekben (7 pont)
Anyagáramlás mozdulatlan közegben is létrejöhet. Egészítse ki a hiányos mondatokat a megadott szavak közül az odaillők beírásával! Nem minden szót kell felhasználni. Egy szó csak egy helyre kerüljön!
1-7.
kisebb, nagyobb, vele azonos, csökken, nő, bél, vérerek, szövetnedv, hidrolízis, plazmolízis, diffúzió, ozmózis, víz, cukor  



A virágok illata (1.)    révén terjed szélcsend idején is. Az érett,
szőlőcukor tartalmú gyümölcsök héja eső hatására megreped, mert a (2.)    a féligáteresztő hártyán át beáramlik a (3.)    cukorkoncentrációjú
térbe. Ez a folyamat (4.) a(z)    . 
 
A növényi szövetekben a vízáramlás hatására a koncentrációkülönbség (5.)    .
Ha a szövet sejtjei vizet veszítenek, akkor (6.)    következhet be. 
 
 
Emberben a székrekedéskor használt keserűsó ionjai a bélből alig szívódnak fel, ezért a víz
a (7.)    felé áramlik, ami megszünteti a problémát.  
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
1. Melyik tanulástípusra példa az állatok viselkedése a labirintusban? 



Bevésődés
Érzékenyítés
Feltételes reflex(sor)
Ingermegszokás
Operáns tanulás
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
3. Hogyan lehetne ellenőrizni ezzel a labirintussal, hogy mennyire tartós a patkány memóriája (emlékezőképessége)? Javasoljon egy módszert! (Válassza ki a helyes állítást!)



Változtatni a labirintus felépítését és úgy ismételni a kísérletet.
Nagyobb idő elteltével ismételni a kísérletet.
Azonos időközönként ismételve a kísérletet.
Felváltva ismételni a kísérletet patkánnyal és hangyával.
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
2. A hangya vagy a patkány tanult gyorsabban? Írja le, hogy mi mutatja ezt a grafikonon! (Válassza ki a helyes megoldást!)



patkány
hangya
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
4. Hogyan lehetne ellenőrizni, hogy az állatokat segítik-e saját szagnyomaik abban, hogy a labirintusban a helyes utat kövessék? Javasoljon egy módszert! (Válassza ki a helyes megoldást!)  



Minden kísérlet után szagtalanítani a pályát és az ekkor nyújtott teljesítményt összevetni az eredetivel.
Máshova helyezni a jutalmat, hogy más útvonalat kelljen választani az állatnak.
Felváltva kísérletezni hangyával és patkánnyal, hogy egymás szagát elnyomják.
Minden kísérletben más felépítésű pályát használni, amin még nem járt az állat, így nem tudott szagnyomot hagyni.
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
5. Tolman amerikai kutató úgy módosította a labirintuskísérletet, hogy a patkány kezdetben szabadon mozoghatott a labirintusban, de nem kapott semmilyen jutalmat. Amikor a patkány már bejárta a terepet, Tolman elhelyezte a jutalomfalatot. Az állat ezután gyakorlatilag hibátlanul megtette az utat, ugyanúgy, mintha az eredetei kísérletsorozat megerősítő jutalmait megkapta volna. Mit bizonyít ez az eredmény? (2 pont) 



Azt, hogy a patkányok bevésődéssel rögzítették az útvonal lépéseit.
Azt, hogy a patkányok feltételes reflexei módosultak a jutalom hatására.
Azt, hogy a patkányok tanult viselkedését nem befolyásolja a jutalmazás.
Azt, hogy a patkányok jutalom nélkül is megtanulták a labirintus felépítését.
Azt, hogy a patkányok új helyzetben könnyen hasznosítják a korábban tanultakat.
XI. Útvesztőben (8 pont)
Az épített útvesztőkben (labirintusban) való tájékozódást sokszor használták az állatok tanulási képességének vizsgálatakor. A diagram egy patkányokkal és egy másik, hangyákkal végzett kísérletsorozat eredményét mutatja be. Az éhes állatoknak egymást követő próbák során a labirintusban el kellett jutniuk a jutalomfalatot rejtő célállomásig. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egymást követő alkalmak során hány „hibát” vétenek, azaz hányszor térnek le a jutalomhoz vezető egyetlen lehetséges útvonalról. 
6. A kísérletet egy másik alkalommal úgy módosították, hogy a labirintus kezdő- és végpontjait megcserélték. A jutalom a korábbi START helyre került, az állat pedig onnan indult, ahol korábban a táplálék volt. A tanult patkányok néhány próbálkozás után a fordított utat is hibátlanul járták be, a hangyáknak viszont újra kellett kezdeniük az útvonal megtanulását. Mi következik ebből a tapasztalatból? (2 pont)  
 
 A különbség lehetséges magyarázata az, hogy ….



a patkányok fölismerték, hogy másodszor is ugyanabba a labirintusba kerültek.
a hangyák bevésődéssel tanultak, ami új helyzetben nem módosítható.
a patkányok érzékelése tökéletesebb volt a hangyákénál.
a patkányok sokkal gyorsabban tanultak, mint a hangyák.
a hangyák az új helyzetben elfelejtették a korábban tanultakat.
a patkányok mást jegyeztek meg a tanulás során, mint a hangyák.
A foglalkozás befejeződött.

0