Fontos tundivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk!

1. A feladat az antikvitás kultúrájával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

1. „[Az uralkodó] nem sok, de annál hatalmasabb és fontosabb középítményt létesített; a legjelentősebb ezek között a[korábban] megkezdett [ivó]vízvezeték; továbbá […] az ostiai kikötő. […] A márvány diadalívet pedig, melyet a senatus […] egykor [elődjének] megszavazott, de később elhanyagolt, [ő] megépíttette.”
(Suetonius ókori történetíró)

2. „[Az uralkodó] mindenfelől kézműveseket hozatott, s az építkezéshez nemcsak az állam pénzét, hanem a nép munkáját is igénybe vette. […] A nép [kezdetben] nem zúgolódott […]; nem úgy, mint később, amikor egyéb, nem oly látványos, de annál fáradságosabb munkákhoz vezényelték ki, így: a […] Cloaca Maxima föld alatt ásandó csatornahálózatához […]. Akkora mű volt ez, mellyel nagyszerű új építményeink is aligha vetekedhetnek.”
(Livius ókori történetíró)

3. „[A várost] egészen elcsúfították a romok meg a sok régi tűzvész omladékai; ha a törvényes tulajdonosok nem iparkodtak, […] [az uralkodó] mindenkinek megengedte, hogy az üres telkeket elfoglalja, és építkezzék rajtuk. […] Új épületeket is emelt: […] [például] egy amfiteátrumot [gladiátor- és állatviadalok célját szolgáló épületet] a város közepén […].”
(Suetonius ókori történetíró)

4. „[A várost az uralkodó] felépített oszlopcsarnokokkal ékesítette; ezek más célt nem is szolgáltak, mint hogy a felhalmozott rengeteg holmi között fényűzési tárgyainak egy csekély részét is bemutassa. […] De a város szépítésére és rendezésére, továbbá a birodalom védelmére és gyarapítására is napról napra több és nagyobb jelentőségű tervet dolgozott ki.”
(Suetonius ókori történetíró)

Rendelje a képeken látható építményekhez / épületegyütteshez azt a szöveges forrást, amelyikben szerepel az adott építmény/ épületegyüttes! Írja a megfelelő betűjelhez a megfelelő sorszámot! Egy sorszám kimarad.

Az a) jelű képi forráshoz kapcsolódó szöveg sorszáma:

A b) jelű képi forráshoz kapcsolódó szöveg sorszáma:

A c) jelű képi forráshoz kapcsolódó szöveg sorszáma:

d) Nevezze meg azt a várost, amelyre a feladatban szereplő források vonatkoznak!

2. A feladat a középkori céhek működésével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak négy évre és 4 párizsi livre [francia ezüstpénz] fejében, vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért [kis értékű ezüstpénz], vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért. […]
10. A tanuló megválthatja magát a szolgálat alól, ha a mester beleegyezik, de csakis [legalább] négy év leszolgálása után. De a mester sem el nem adhatja, sem meg nem válhat tőle, ha tanulója a négy esztendőt le nem szolgálta. […]
13. Ha a tanuló a mester hibájából távozik mesterétől, ő maga [a tanuló] vagy barátja menjen el a takácsok fejéhez és ezt jelentse be neki. A takácsok feje két héten belül hívassa magához a tanuló mesterét, feddje meg és mondja meg neki, hogy tartsa illő módon tanulóját, mint tiszteletben álló ember fiát, lássa el ruhával és lábbelivel. […]
17. Az atyamester […] köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. […] [A mester] minden kötelességét híven teljesítse tanulójával szemben, hogy így a tanuló ne vesztegesse el az idejét, atyja pedig a pénzét.”
(Céhszabályzat, 13. század)

Fejezze be a következő mondatokat a forrás alapján! Jelölje be az egyetlen helyes választ!
a) A hat évre szerződött tanuló elhagyhatja a mesterét, ha…

három év után egy másik mestertől kedvezőbb ajánlatot kap, és a saját mestere ebbe beleegyezik.

öt év szolgálat után mestere egyetértésével megváltja magát.

megszerezte a megfelelő szaktudást.

2. A feladat a középkori céhek működésével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) A mester akkor tarthat tanulót, ha…

a mester kapott a tanulótól ruhát és lábbelit.

a tanuló által befizetett díj felét a királynak átadta.

a tanuló megfizette a mesternek a képzés díját.

2. A feladat a középkori céhek működésével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Milyen előnye származott a mestereknek az idézett forrásban aláhúzással jelölt szabályból?

d) Milyen előnye származott a vásárlóknak az idézett forrásban szereplő szigorú
szabályozásból?

3. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Vágyván arra, hogy azon aljas erőkkel, melyek hitünket fenyegetik, szembeszálljunk, és inkább az egész kereszténység közös ellenségeire fogjuk fegyvereinket annak érdekében, […] minden viszályt, ellenségeskedést és széthúzást, melyet […] a mai napig folytattunk, a fényességes Ulászló úrral, Csehország királyával, […] biztos szövetséggé és megegyezéssé formáljuk át. Először is megegyeztünk abban, hogy mindkettőnk, […] Csehország királyának teljes címét használhassa más cseh királyok szokása szerint. […] A mi [értsd: Mátyás] halálunk után Ulászló király úr, […] bármikor, amikor Morvaország és Szilézia […] említett földjeit és tartományait vissza akarja szerezni és vissza akarja csatolni […] mindenek előtt Magyarország akkori királyának […] négyszázezer dukátot vagyis jó magyar forintot lesz kötelesek adni és fizetni. Ha még életünkben Ulászló király törvényes örökösök nélkül halna meg, és Csehország bárói és összessége [nemessége] szabad akaratukból minket választana és hívna királynak Csehország testéhez […], akkor a koronázás után azonnal az említett [tartományokat: Morvaországot és Sziléziát] […] bármiféle pénzösszeg kifizetése nélkül […] Csehország koronájához vissza kell csatolni.”
(Olmützi béke, 1479)

a) Nevezze meg azt a korabeli államot, amelyre utalnak a szerződő felek a béke aláhúzott
részében!

3. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Válassza ki a forrás alapján az állítások helyes befejezését! Jelölje meg a megfelelő választ!

b) Mátyás megszerezheti az egész Cseh Királyságot…

ha Ulászló király törvényes örökösök nélkül halna meg, és a cseh nemesek Mátyást megválasztják.

ha négyszázezer dukátot fizet Ulászlónak.

ha Csehországhoz pénz ellenében visszacsatolja Morvaországot és Sziléziát.

3. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Ulászló megszerezheti az egész Cseh Királyságot…

ha a koronázás után azonnal elfoglalja Morvaországot és Sziléziát.

ha Mátyás halála után fizet négyszázezer dukátot a magyar királynak.

ha négyszázezer dukátot fizet Mátyásnak.

3. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Melyik – Magyarországgal szomszédos területeket birtokló – keresztény dinasztia támogatta Jagelló Ulászlót a cseh királyi cím megszerzésében saját dinasztiáján kívül?

4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„Arról tudósítasz, hogy [1.] ama útra vonatkozó gyakori eszmecserénk után, amely Európa és India közt kell, hogy létezzen (ez az út véleményem szerint sokkal rövidebb, mint [2.] az, amit a portugálok Guinea partjai mellett hajózva, rendszerint követnek), őfelsége még további felvilágosítást óhajt, mégpedig azért, hogy az ő hajói is kipróbálják azt. Mindazt, amit tudok, megmutathatnám Őfelségének földgömbbel a kezemben és láthatóvá tehetném számára, milyen a világ; azonban a könnyebbség és a jobb érthetőség kedvéért ábrázoltam az említett útvonalat egy olyan térképen, amely hasonlít a hajósok által használt térképekhez.”
(Toscanelli levele Fernando Martinezhez, 1474)

a) Nevezze meg azt a tengerészt, aki a szövegben az 1. sorszámmal jelölt útvonalon
elsőként hajózva akarta Indiát elérni! (1 pont)

b) Nevezze meg azt a tengerészt, aki a szövegben a 2. sorszámmal jelölt útvonalon hajózva
elsőként elérte Indiát! (1 pont)

4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

c) Azonosítsa a szöveges forrásban 1. és 2. sorszámmal jelölt útvonalakat a térképvázlaton!
Írja a megfelelő útvonal betűjelét a sorszámok mellé! Egy betűjel kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

1. számű útvonalhoz tartozó betűjel:

2. számú útvonalhoz tartozó betűjel:

4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

d) Azonosítsa, hogy melyik térképről van szó a szöveges forrásban! Jelölje be az alábbi térképek közül a megfelelőnek a sorszámát! (1 pont)

5. A feladat a 18. századi Magyarország népességével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„A megyéknek jogában és kötelességében álljon […] a más vármegyékben vagy kerületekben tartózkodó […] szökevényekhez való földesúri jogot […] bebizonyítani. […] Az ily szökevényeket […] vissza kell adni. […]
Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék.
Hogy pedig ez iránt a nyíltparancsokat a római szent birodalomban […] is kihirdethessék: ezt az említett szent birodalom […] rendeivel kell elhatározni. […]
Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy különfélenemű kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.
Különben a királyi helytartótanács gondoskodni fog, hogy ily kézműveseknek azokon a helyeken, hol lakásukat tartják, telkeik ne legyenek.”
(Részletek az 1723. évi törvénycikkekből)

a) Válassza ki a szöveg alapján a felsoroltak közül a két helyes állítást!

Az idézett rendelkezésekkel az udvar és a magyar nemesség a polgári népességgel szemben elsősorban parasztok bevándorlását segítette elő nagyobb kedvezményekkel.

Az országgyűlés idézett rendelkezései elsősorban a belső vándorlást szorgalmazták.

Az országgyűlés idézett rendelkezései főleg német ajkúak betelepülését szorgalmazták.

Az állam elsősorban szervezett betelepítéssel kívánta pótolni a hiányzó népességet.

Az idézett jogszabályok lehetővé tették, hogy a betelepült iparosok mezőgazdasági művelésre is kiterjedő gazdasági tevékenységet végezzenek.

5. A feladat a 18. századi Magyarország népességével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Nevezze meg azt a tisztséget, melynek birtokában a törvénycikket szentesítő uralkodó, III. Károly a forrásrészletben aláhúzással jelölt intézkedést elrendelte!

5. A feladat a 18. századi Magyarország népességével kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) A korszakban lezajlott népességmozgások következtében megváltoztak Magyarország demográfiai és etnikai viszonyai. Válassza ki a három kördiagram közül azt, amelyik a jobbágyság etnikai megoszlását mutatja a 18. század végén! Jelölje be a megfelelő diagram sorszámát!

6. A feladat az első ipari forradalommal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat az első ipari forradalom egyes találmányait mutató ábrázolások és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Az A) betűjelű találmány indította el az ipar robbanásszerű fejlődését. Nevezze meg a feltalálóját!

b) Nevezze meg azt a két ásványkincset, amelyek bányászata a képen ábrázolt
találmányok gyártásával és működtetésével összefüggésben lendült fel!

,

c) Melyik kép ábrázolja azt a találmányt, amelyik közvetlenül segítette az anyaországok
és gyarmataik közötti kereskedelem fellendülését? Írja le a megfelelő kép betűjelét!

7. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a magyar országgyűlés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […].
2. § A törvényhatóságok [értsd: vármegyék és megyei jogú városok] jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. […]
3. § Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar. […]
20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szükségesnek látja. […]
24. § Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával bírók szabadon használhatják anyanyelvüket.”
(Nemzetiségi törvény)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Jelölje be az egyetlen megfelelőt!

b) A nem magyar nyelvű felszólaló felszólalhat anyanyelvén.

A törvényhatóságokban és a községekben.

Csak az országgyűlésen.

Mindhárom helyen.

Csak a törvényhatóságokban.

Csak a községekben.

Az országgyűlésen és a törvényhatóságokban.

7. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Jelölje be az egyetlen megfelelőt!

c) Kötelező magyar nyelvű jegyzőkönyvet vezetni

Csak a törvényhatóságokban.

Az országgyűlésen és a törvényhatóságokban.

Csak az országgyűlésen.

Mindhárom helyen.

Csak a községekben.

A törvényhatóságokban és a községekben.

7. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Jelölje be az egyetlen megfelelőt!

d) Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvet kizárólag ezen a három nyelven vezetik párhuzamosan: németül, románul és szerbül.

A törvényhatóságokban és a községekben.

Csak a törvényhatóságokban.

Csak a községekben.

Mindhárom helyen.

Az országgyűlésen és a törvényhatóságokban.

Csak az országgyűlésen.

7. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Jelölje be az egyetlen megfelelőt!

a) A magyar anyanyelvű felszólaló felszólalhat anyanyelvén.

A törvényhatóságokban és a községekben

Mindhárom helyen.

Csak az országgyűlésen.

Az országgyűlésen és a törvényhatóságokban.

Csak a községekben.

Csak a törvényhatóságokban.

7. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

e) Melyik évben adták ki az idézett törvényt?

f) Nevezze meg a törvényt beterjesztő vallás- és közoktatásügyi minisztert! Keresztnevet is
írjon!

8. A feladat a Szovjetunió két világháború közötti történelméhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat az 1936-os szovjet alkotmányból származó részletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „A Szovjetunió polgárainak joguk van a munkához, vagyis biztosítva van a foglalkoztatásuk és a munkájuk mennyisége és minősége alapján a fizetésük. A munkához való jogot a népgazdaság szocialista megszervezése, a szovjet társadalom termelőerőinek folyamatos növekedése, a gazdasági válságok lehetőségének megszüntetése és a munkanélküliség felszámolása biztosítja.”

a) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a gazdasági rendszert, amelyre az A) jelű forrásrészlet aláhúzott része utal!

b) Mely – a tulajdonviszonyokat érintő – átalakítás tette lehetővé, hogy az állam
mindenkinek munkát biztosítson, és a dolgozók fizetését is szabályozza? Fogalmazza meg
saját szavaival!

B) „A dolgozó nép érdekeinek védelmében és a tömegek kezdeményezőkészségének és politikai aktivitásának fejlesztése céljából a Szovjetunió polgárainak biztosított a tömegszervezetekben való egyesülés: szakszervezetekben, szövetkezetekben, ifjúsági szervezetekben, sport- és védelmi egyesületekben, kulturális, műszaki és tudományos társaságokban. A dolgozó osztály legaktívabb és politikailag legtudatosabb polgárai számára az egyesülés joga biztosított a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjában, amely a dolgozó nép élcsapata a szocialista rendszer megerősítéséért és fejlesztéséért folytatott harcában, és a dolgozó nép valamennyi állami és társadalmi szervezetének vezető ereje.”

c) Magyarázza meg saját szavaival, hogyan korlátozta maga az alkotmány az egyesülési
szabadságot!

d) Mi a B) jelű forrásrészletben aláhúzott szövegrész valódi jelentése? Jelölje be a helyes választ!

A tömegszervezeteken keresztül akarták irányítani a népgazdaságot.

A cári elnyomást felváltó demokratikus viszonyok között politikailag aktivizálni akarták a lakosságot.

A tömegszervezetek segítségével mozgósították és ellenőrizték a lakosságot.

9. A feladat a zsidóság helyzetével kapcsolatos a két világháború közötti Magyarországon.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Az [egyetemekre történő beiratkozáskor az] engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”
(1920. évi XXV. törvénycikk)

a) Mi volt az idézett törvény közkeletű elnevezése?

9. A feladat a zsidóság helyzetével kapcsolatos a két világháború közötti Magyarországon.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) A következő képviselői felszólalások az idézett törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vitán hangzottak el 1920 szeptemberében. Döntse el, melyik forrásra igazak az állítások! Írja az állítások után a megfelelő forrás betűjelét! (Egy forrás kimarad.)

A) „Köröskörül megszállva Magyarország nagy területe. Az élő húst szaggatják,
tépdesik le a testünkről. És mi akkor zsidót kiabálva akarjuk megmenteni a hazát,
ahelyett, hogy minden erőnket, minden energiánkat arra koncentrálnánk, hogy
helyreállítsuk a terület egységét, megteremtsük a nemzeti élet lehetőségét a magunk
számára […]. Az igazi nagy kérdéseket minden más megelőzi, mert sem az
alkotmányrevízióra, sem a földbirtokreformra, sem a gazdasági élet újjáteremtésére
még nem jutott időnk.”
(Vasadi Balogh György)

B) „Én csak azt mondom: nem szabad-e nekem védenem a magyar kultúrát? Nem
szabad-e nekem védenem a mi magyar faji meglátásainkat, faji érzéseinket, mindazt,
amit a magyar kultúrának, magyar léleknek és magyar szellemnek hívunk? […]
Ismétlem, ez nem gyűlölség, hanem a magyar kultúrának és sajátságainak védelme.”
(Prohászka Ottokár)

C) „Hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki zsidó-e,
vagy nem zsidó? […] Kérdem azt, hogy vajon hányadik fokig visszamenőleg fogják
kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse vagy sem? […] Mi lesz azokkal, akik
félvérűek, negyedvérűek? Hiszen hallottuk, hogy nem a vallásról van szó, hanem a
fajról. […] A Magyarországon lakó magyar nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne
egyetlen olyan egyede, akiben tisztán megvan az a turáni vér, amit őse behozott
Ázsiának síkjairól.”
(Ugron Gábor)

1. A felszólaló az idézett részletben
támogatta a törvényjavaslat elfogadását. -

2. A felszólaló az idézett részletben
kifogásolta, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintik. -

9. A feladat a zsidóság helyzetével kapcsolatos a két világháború közötti Magyarországon.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Jelölje be azt az állítást, amelyik igaz az idézett törvényre!

A törvény sértette az állampolgárok közötti jogegyenlőség elvét.

A törvény vallási közösségként határozta meg a zsidókat.

A törvény elfogadása miatt az antanthatalmak a korábban tervezettnél is kedvezőtlenebb feltételeket szabtak ki Magyarországra a trianoni békében.

10. A feladat a hidegháborús keleti és nyugati blokkal kapcsolatos.
Rendelje a hidegháború korának – az egyes bélyegeken megjelenő – nemzetközi együttműködéseit a megfelelő hidegháborús blokkhoz! Írja a bélyeg sorszámát a megfelelő mezőbe! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)

Gazdasági együttműködés a nyugati blokkban.

Katonai együttműködés a nyugati blokkban.

Gazdasági együttműködés a keleti blokkban.

Katonai együttműködés a keleti blokkban.

11. A feladat a Kádár-korszak mindennapjaival kapcsolatos.
Jelöje be azokat az állításokat, amelyek a forrásokat helyesen magyarázzák! Minden feladatrészben egy sorszámot karikázzon be! (Elemenként 1 pont.)

A tervgazdálkodás következtében a kínálat gyakran nem igazodott a kereslethez.

A Kádár-korszak második felében növekedni kezdtek a jövedelmi különbségek.

A Kádár-korszakban jelentősen javult a lakosság élelmiszerellátása.

b) „Van [a kispolgároknak] valami iparengedélyük, kiskereskedésük, autót tudnak venni, jobban élnek. Most legyek én radikális? Voltunk mi már radikálisak. Emlékezzenek, az összes kisiparos munkajogosítványát elvettük, meg az összes kiskereskedőknek. Mi volt az eredmény, mondják meg, mi volt az eredmény? Ugyanazt csinálta tovább a kispolgárság feketén és törvénytelenül, amit azelőtt törvényesen csinált. Plusz halálos ellensége volt a Magyar Népköztársaságnak, és ártott neki, ahol tudott.”
(Kádár János beszéde a Belügyminisztérium pártbizottságának ülésén, 1961)

A rendszer válsága miatt az ország vezetése szemet hunyt a második gazdaság kialakulása felett.

Egyes társadalmi csoportoknak engedményeket tettek, hogy növeljék a rendszer elfogadottságát.

A legfontosabb gazdasági célnak a nehézipar fejlesztését tekintették.

A grafikon szerint az 1970-es évek közepén csökkenni kezdett a népesség, ami a romló életszínvonallal magyarázható.

Az 1960-as és 1970-es években bevezetett népesedéspolitikai intézkedések hozzájárultak az élveszületések számának átmeneti növekedéséhez.

A javuló egészségügyi ellátásnak köszönhetően a Kádár-korszak elejétől kezdve folyamatosan javultak a népesedési mutatók.

Az életszínvonal emelkedésével Magyarországon is megjelentek a fogyasztói társadalom egyes jellegzetességei.

Az államadósság növekedése miatt a vállalatok rákényszerültek termékeik reklámozására.

A szociális piacgazdaság kiépülésének köszönhetően Magyarországon is megjelentek a nyugati ipar termékei.

12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik.
Válassza ki a forrás és ismeretei segítségével az adatokhoz kapcsolódó állítások helyes befejezését!
Jelölje be a megfelelő befejezést! (Elemenként 1 pont.)

a) Az összes foglalkoztatotton belül a romák aránya 2014 és 2017 között a táblázat adatai alapján …

majdnem kétszeresére nőtt.

kb. a harmadával nőtt.

nem állapítható meg.

b) A roma népességen belül a foglalkoztatottak aránya 2014 és 2017 között …

majdnem kétszeresére nőtt.

a táblázat adatai alapján nem állapítható meg.

kb. a harmadával nőtt.

c) A férfiak foglalkoztatási aránya a nők foglalkoztatási arányánál …

semelyik népességi csoporton belül sem nagyobb.

csak a roma népességen belül nagyobb.

a teljes népességen és a roma népességen belül is nagyobb.

d) A táblázatnak a teljes népességre vonatkozó adatain keresztül bemutatott folyamatot erősítheti, hogy …

egyre többen és egyre hosszabb ideig tanulnak munkavállalás előtt.

a nők egyre hosszabb ideig maradnak otthon a kisgyerekükkel.

az elöregedő társadalomban a munkavállalási korúak számának csökkenése növeli a munkához jutás lehetőségét.

A foglalkozás befejeződött.