1. Ókori zsidóság
0/6 Pont
2. Céhes ipar
0/0 Pont
3. Hunyadi János törökellenes harcai
0/8 Pont
4. Az USA születése
0/8 Pont
5. Magyarország a 17–18. században
0/8 Pont
6. A 19. századi politikai eszmék
0/0 Pont
7. Reformkor
0/14 Pont
8. A sztálini gazdaságpolitika
0/3 Pont
9. A Horthy-korszak társadalma
0/8 Pont
10. A hidegháború időszaka
0/8 Pont
11. A Kádár-korszak
0/7 Pont
12. A pénzpiac
0/4 Pont
1. A feladat az ókori zsidóság vallási és kulturális jellemzőivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Az értékes táblákat, amelyekről nektek tudomásotok van, de Asszíriában nem találhatók meg, hozasd ide. [...] A táblákat senki sem tagadhatja meg tőled. És ha bármilyen táblát találsz, amelyről én nem írtam neked, és az a palotám számára megfelelő, ugyanúgy készíts róla másolatot, és küldd színem elé.” 
 
B) „Faragj ki magadnak két olyan kőtáblát, mint az elsők voltak. Jöjj fel hozzám a hegyre és ráírom a táblákra azokat a szavakat, amelyek rajta voltak az elsőkön, amelyeket összetörtél. Holnap reggel légy készen, hogy hajnalban feljöhess a Sínaihegyre, és ott a hegy csúcsán elém járulj.” 
 
C) „Tiszteld apádat és anyádat! […] Ne ölj. Ne törj házasságot. Ne lopj. Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen. Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé.”

D) „Milyen sokfélék a Te műveid: az ember szeme előtt rejtve maradnak. Te vagy az egyetlen isten, kihez senki sem hasonló. Te teremtetted a földet, Te egyedül, minden embert is, bármi van a földön, a lábon sétáló és magasban szárnyaló teremtményeket. [...] Senki nincs, ki ismer téged, kivéve fiadat [...]. Te adtad neki a képességet, hogy ismerje gondolataidat és erődet. [...] Feltámadsz és meghalsz.” 
 
E) „Én vagyok a mindenható Isten. Járj énelőttem, és légy feddhetetlen! […] Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.” 
 
F) „Ha valaki akár ökröt, akár juhot, akár szamarat, akár disznót avagy hajót lop: ha a dolog az istené, ha a dolog a palotáé, harmincszorosát fogja megadni, ha a dolog felszabadítotté: e tízszeresét téríti meg; ha a tolvajnak nincs mit adnia: ölessék meg.” 
 
G) „Amit mondani kell, amikor eléri [az elhunyt] az Igazság Csarnokát, megtisztulva minden rossztól, amit cselekedett, hogy meglássa az istenek orcáját. […] Az Igazság ura – ez a neved. Ím, eljöttem hozzád. Elhoztam néked az Igazat. Eltávolítottam a hamisságot tőled. Nem cselekedtem hamisat az emberek ellen. […] Nem fosztottam meg az árvát a holmijától. Nem cselekedtem az isten utálatát. […] Nem okoztam fájdalmat. […] Nem ríkattam meg senkit. Nem öltem. Nem parancsoltam, hogy öljenek. Nem cselekedtem úgy, hogy bárki szenvedjen.” 
 
H) „Akkor Salamon munkásokat gyűjtött [...]; a munkások száma harmincezer embert tett ki. [...] Ezenkívül még hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is volt Júda hegységében [...]. A király elrendelte, hogy hatalmas köveket fejtsenek, pompás köveket, hogy faragott kockakövekből vessenek alapot a háznak.”
 
I) „Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem.” 
 
J) „[Az uralkodó] igazgatta a két országot sok évig. […] A déli és az északi [területek] nagyjai eljöttek hozzá, s kitárták karjaikat közeledésekor. Dicsőítették őt, mint istent. Parancsa szerint tettek meg minden elintézendő dolgot.”
a) Válassza ki – a szövegek tartalmi elemzése alapján – a tíz idézet közül annak az ötnek a betűjelét, amelyik a héber Bibliából származik, és a zsidó néphez / valláshoz kapcsolódik!



D)
A)
H)
F)
J)
C)
G)
B)
I)
E)
1. A feladat az ókori zsidóság vallási és kulturális jellemzőivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Az értékes táblákat, amelyekről nektek tudomásotok van, de Asszíriában nem találhatók meg, hozasd ide. [...] A táblákat senki sem tagadhatja meg tőled. És ha bármilyen táblát találsz, amelyről én nem írtam neked, és az a palotám számára megfelelő, ugyanúgy készíts róla másolatot, és küldd színem elé.” 
 
B) „Faragj ki magadnak két olyan kőtáblát, mint az elsők voltak. Jöjj fel hozzám a hegyre és ráírom a táblákra azokat a szavakat, amelyek rajta voltak az elsőkön, amelyeket összetörtél. Holnap reggel légy készen, hogy hajnalban feljöhess a Sínaihegyre, és ott a hegy csúcsán elém járulj.” 
 
C) „Tiszteld apádat és anyádat! […] Ne ölj. Ne törj házasságot. Ne lopj. Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen. Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé.”

D) „Milyen sokfélék a Te műveid: az ember szeme előtt rejtve maradnak. Te vagy az egyetlen isten, kihez senki sem hasonló. Te teremtetted a földet, Te egyedül, minden embert is, bármi van a földön, a lábon sétáló és magasban szárnyaló teremtményeket. [...] Senki nincs, ki ismer téged, kivéve fiadat [...]. Te adtad neki a képességet, hogy ismerje gondolataidat és erődet. [...] Feltámadsz és meghalsz.” 
 
E) „Én vagyok a mindenható Isten. Járj énelőttem, és légy feddhetetlen! […] Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.” 
 
F) „Ha valaki akár ökröt, akár juhot, akár szamarat, akár disznót avagy hajót lop: ha a dolog az istené, ha a dolog a palotáé, harmincszorosát fogja megadni, ha a dolog felszabadítotté: e tízszeresét téríti meg; ha a tolvajnak nincs mit adnia: ölessék meg.” 
 
G) „Amit mondani kell, amikor eléri [az elhunyt] az Igazság Csarnokát, megtisztulva minden rossztól, amit cselekedett, hogy meglássa az istenek orcáját. […] Az Igazság ura – ez a neved. Ím, eljöttem hozzád. Elhoztam néked az Igazat. Eltávolítottam a hamisságot tőled. Nem cselekedtem hamisat az emberek ellen. […] Nem fosztottam meg az árvát a holmijától. Nem cselekedtem az isten utálatát. […] Nem okoztam fájdalmat. […] Nem ríkattam meg senkit. Nem öltem. Nem parancsoltam, hogy öljenek. Nem cselekedtem úgy, hogy bárki szenvedjen.” 
 
H) „Akkor Salamon munkásokat gyűjtött [...]; a munkások száma harmincezer embert tett ki. [...] Ezenkívül még hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is volt Júda hegységében [...]. A király elrendelte, hogy hatalmas köveket fejtsenek, pompás köveket, hogy faragott kockakövekből vessenek alapot a háznak.”
 
I) „Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem.” 
 
J) „[Az uralkodó] igazgatta a két országot sok évig. […] A déli és az északi [területek] nagyjai eljöttek hozzá, s kitárták karjaikat közeledésekor. Dicsőítették őt, mint istent. Parancsa szerint tettek meg minden elintézendő dolgot.”
b) Válaszd ki a zsidó néphez kapcsolódó épület rekonstruált rajzának képét! 


2. A feladat a középkori Európa gazdaságával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a céhekre vonatkozó források és ismeretei segítségével! 

A) „Megengedjük […] az összes kőfaragómestereknek, akik jelenleg Nîmes városának lakosai vagy azelőtt azok voltak, azt a […] jogot, […] hogy ne adjanak [nekünk] bírói illetéket.” (Toulouse grófjának kiváltságlevele a nîmes-i kőfaragómesterek számára, 1187) 
 
B) „Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet sem.” 
 
C) „Párizsban egy takács sem szőhet […] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosszanti és a vetülékfonalak [keresztfonalak].” 
 
D) „Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.”
 
E) „A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával.” 
 
F) „A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout [rézpénzt] fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak, aki ellátják.” (Részletek a párizsi takácsok szabályzatából, 1260) 

G) „Ha valahol […] helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, […] az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől.” 
 
H) „Akit éjjeli munkán tetten érnek, [pénzbírságot] fizet.” 
 
 (Részletek a frankfurti posztókészítők szabályzatából, 1345)  
2. A feladat a középkori Európa gazdaságával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a céhekre vonatkozó források és ismeretei segítségével! 
A) „Megengedjük […] az összes kőfaragómestereknek, akik jelenleg Nîmes városának lakosai vagy azelőtt azok voltak, azt a […] jogot, […] hogy ne adjanak [nekünk] bírói illetéket.” (Toulouse grófjának kiváltságlevele a nîmes-i kőfaragómesterek számára, 1187) 
 
B) „Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet sem.” 
 
C) „Párizsban egy takács sem szőhet […] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosszanti és a vetülékfonalak [keresztfonalak].” 
 
D) „Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.”
 
E) „A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával.” 
 
F) „A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout [rézpénzt] fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak, aki ellátják.” (Részletek a párizsi takácsok szabályzatából, 1260) 

G) „Ha valahol […] helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, […] az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől.” 
 
H) „Akit éjjeli munkán tetten érnek, [pénzbírságot] fizet.” 
 
 (Részletek a frankfurti posztókészítők szabályzatából, 1345)  
Mely forrásrészletekben megfogalmazott intézkedésekre igazak a következő állítások? Válassza ki a forrásrészletek betűjeleit! Egy állításhoz három helyes megoldást kell kiválasztania! Két betűjel teljesen kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
a) A szabályozás fő célja az volt, hogy korlátozza a céhek által előállítható áruk mennyiségét. 



G)
B)
D)
F)
C)
A)
H)
E)
2. A feladat a középkori Európa gazdaságával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a céhekre vonatkozó források és ismeretei segítségével! 
A) „Megengedjük […] az összes kőfaragómestereknek, akik jelenleg Nîmes városának lakosai vagy azelőtt azok voltak, azt a […] jogot, […] hogy ne adjanak [nekünk] bírói illetéket.” (Toulouse grófjának kiváltságlevele a nîmes-i kőfaragómesterek számára, 1187) 
 
B) „Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet sem.” 
 
C) „Párizsban egy takács sem szőhet […] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosszanti és a vetülékfonalak [keresztfonalak].” 
 
D) „Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.”
 
E) „A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával.” 
 
F) „A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout [rézpénzt] fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak, aki ellátják.” (Részletek a párizsi takácsok szabályzatából, 1260) 

G) „Ha valahol […] helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, […] az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől.” 
 
H) „Akit éjjeli munkán tetten érnek, [pénzbírságot] fizet.” 
 
 (Részletek a frankfurti posztókészítők szabályzatából, 1345)  
b) A szabályozás fő célja az volt, hogy biztosítsa a céhek által előállított áru minőségét. 


G)
F)
H)
D)
E)
C)
B)
A)
A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Mikor Ulászló király látta, hogy az ellenséges lovasság megfut, s Amurat [II. Murád szultán] császár meg tábora megrémült: nyomban megindította az őrizetére rendelt dandárt, s míg a vajda úr és a többiek másfelől dühös harcot folytattak, meg akarta rohanni és legázolni a császár táborát. Mikor tehát a sűrűn álló gyalogcsapatok közé került, egész dandárával együtt leverték, elnyomták és megölték. Az ellenség már le volt győzve, le volt verve, nem is remélt diadalt, s most váratlanul jutott hozzá.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája) 
 
B) „Ezenfelül maga a császár vezérelt számos hajót, melyeket tengeri hajók módjára készítettek: ezekkel megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba. […] Elérkezett végre a félelmetes ostromhoz a besztercei gróf úr [Hunyadi], eme virtusra és vitézségre termett férfiú. Csekély számú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel szemben. Magyarországbeli keresztet viselő számos népek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus nevéért.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája)
a) Állapítsa meg, hol és mikor zajlottak a szöveges forrásokban leírt csaták! Egészítse ki értelemszerűen a szöveget! (Helyszínek megnevezése 2-2 pont, sorszám és évszám 1-1 pont.)



Nevezze meg az A) forráshoz kapcsolódóan azt a csatahelyszínt (a település neve), amely a térképvázlaton a 4-es számmal van jelölve:   
 
 Melyik évben volt ez a csata?   
A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Mikor Ulászló király látta, hogy az ellenséges lovasság megfut, s Amurat [II. Murád szultán] császár meg tábora megrémült: nyomban megindította az őrizetére rendelt dandárt, s míg a vajda úr és a többiek másfelől dühös harcot folytattak, meg akarta rohanni és legázolni a császár táborát. Mikor tehát a sűrűn álló gyalogcsapatok közé került, egész dandárával együtt leverték, elnyomták és megölték. Az ellenség már le volt győzve, le volt verve, nem is remélt diadalt, s most váratlanul jutott hozzá.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája) 
 
B) „Ezenfelül maga a császár vezérelt számos hajót, melyeket tengeri hajók módjára készítettek: ezekkel megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba. […] Elérkezett végre a félelmetes ostromhoz a besztercei gróf úr [Hunyadi], eme virtusra és vitézségre termett férfiú. Csekély számú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel szemben. Magyarországbeli keresztet viselő számos népek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus nevéért.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája)


Nevezze meg a B) forráshoz kapcsolódóan azt a csatahelyszínt (a település neve), amely 1456-ban volt:   
 
 Állapítsa meg, hogy a térképvázlaton mely számmal jelölték ennek a csatának a helyszínét!  
  
A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Mikor Ulászló király látta, hogy az ellenséges lovasság megfut, s Amurat [II. Murád szultán] császár meg tábora megrémült: nyomban megindította az őrizetére rendelt dandárt, s míg a vajda úr és a többiek másfelől dühös harcot folytattak, meg akarta rohanni és legázolni a császár táborát. Mikor tehát a sűrűn álló gyalogcsapatok közé került, egész dandárával együtt leverték, elnyomták és megölték. Az ellenség már le volt győzve, le volt verve, nem is remélt diadalt, s most váratlanul jutott hozzá.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája) 
 
B) „Ezenfelül maga a császár vezérelt számos hajót, melyeket tengeri hajók módjára készítettek: ezekkel megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba. […] Elérkezett végre a félelmetes ostromhoz a besztercei gróf úr [Hunyadi], eme virtusra és vitézségre termett férfiú. Csekély számú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel szemben. Magyarországbeli keresztet viselő számos népek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus nevéért.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája)
b) Válassza ki azt a két állítást, amelyek igazak Hunyadi térképvázlaton jelölt hadjáratainak céljaira! (Elemenként 1 pont.)



Hunyadi hadjáratainak célja a török kiűzése volt Európából.
Hunyadi hadjáratainak célja Konstantinápoly felszabadítása volt a török uralom alól.
Hunyadi hadjáratainak célja a balkáni ütközőállamok fenntartása volt.
Hunyadi hadjáratainak célja kormányzói hatalmának a Balkánra történő kiterjesztése volt.
Hunyadi hadjáratainak célja a Fekete-tenger feletti uralom megszerzése volt.
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
a) Kiknek az érveit igyekezett megcáfolni a szerző az idézett forrásrészletekben? Válassza ki a helyes választ! (1 pont)  



Azokét, akik az Európával szembeni elzárkózást hirdették.
Azokét, akik a Nagy-Britanniától való elszakadást követelték.
Azokét, akik megbékélést akartak Nagy-Britanniával.
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
b) Az A) betűjelű forrásrészlet a felvilágosodás filozófiájának a hatalom eredetére vonatkozó alapelvét írja körül. Nevezze meg szakkifejezéssel ezt az alapelvet! (2 pont)



    
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
c) Melyik háborúra utal a C) betűjelű forrásrészlet aláhúzott része? Válassza ki a helyes választ! (1 pont) 



hétéves háború
harmincéves háború
osztrák örökösödési háború
spanyol örökösödési háború
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
d) Melyik európai gyarmatosító hatalom észak-amerikai területeinek jelentős részét szerezte meg Nagy-Britannia abban a háborúban, amelyikre a C) betűjelű forrásrészlet aláhúzott része utal? (1 pont)



 
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
e) Melyik forrásrészletre igaz a következő állítás? Írja a szövegdobozba a forrásrészlet betűjelét! (1 pont)
Amerikát – Európával szembeállítva – a szabadság földjeként ábrázolja. 



A forrás betűjele:   
4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!  
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az országházat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.” 
 
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.” 
 
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk magunkat az efféle ügyektől.” 
 
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazottjaikat.”

(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.) 
f) Az idézett forrás hatással volt az amerikai történelem egy alapvető dokumentumára, amely nagyjából fél évvel később jelent meg. Nevezze meg ezt a dokumentumot! (2 pont)  



   
5. A feladat a 17–18. századi Magyarország népességével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Nevezze meg a térképvázlaton betűjellel jelölt népcsoportokat!  



A)  B)   C)  
5. A feladat a 17–18. századi Magyarország népességével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) Melyikre igaz az állítás a térképvázlaton jelölt népcsoportok közül? Írja az állítás után a megfelelő népcsoport betűjelét! Egy népcsoport többször is szerepelhet. 



1. Jellemzően ritkán lakott hegyvidéki területekre telepedtek be, ahol magashegyi pásztorkodást
folytattak. 
 A népcsoport betűjele:  
 
2. Jelentős részük a Határőrvidéken telepedett le, ahol az udvartól egyházi autonómiát kaptak. 
 A népcsoport betűjele:  
 
3. A népességpusztulás által leginkább érintett területeken telepedtek le. 
 A népcsoport betűjele:  
5. A feladat a 17–18. századi Magyarország népességével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) A felsorolt egyházak közül melyik kettőnek a híveit gyarapították a legnagyobb mértékben a térképvázlaton jelölt betelepülők? Válassza ki a két helyes választ! 



ortodox (görögkeleti)
római katolikus
unitárius
református
evangélikus
6. A feladat a 19. századi politikai eszmékkel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 

„Amikor a nép helyzetének javításáról van szó, a magántulajdon sértetlen fönnmaradását kell alapul vennünk. […] Bízvást és teljes joggal bocsátkozunk éppen Mi e kérdés tárgyalásába, mivel olyan problémáról van szó, melyből a vallás és az Egyház segítsége nélkül nincs alkalmas kiút. […] Alapvető hibát követnek el a társadalmi kérdés tárgyalásában azok […], akik a két társadalmi osztályt eleve egymás ellenségének tartják, mintha a természet a gazdagokat és a szegényeket arra teremtette volna, hogy állandó harcban egymást irtsák. Ez annyira ellenkezik a józan ésszel és az igazsággal, hogy pontosan az ellenkezője igaz. […] Hiszen teljes mértékben egymásra vannak utalva: sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem lehet meg. 
 […] 
A munkásokra, a szegényekre az alábbi kötelességek vonatkoznak: a munkát, amelyet szabadon és méltányos szerződéssel vállaltak, végezzék tökéletesen és hűen. […] A munkaadók legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásaikat ne tekintsék rabszolgának; tisztelni tartoznak személyiségük méltóságát.” (A „Rerum novarum” című pápai körlevél, 1891)
6. A feladat a 19. századi politikai eszmékkel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„Amikor a nép helyzetének javításáról van szó, a magántulajdon sértetlen fönnmaradását kell alapul vennünk. […] Bízvást és teljes joggal bocsátkozunk éppen Mi e kérdés tárgyalásába, mivel olyan problémáról van szó, melyből a vallás és az Egyház segítsége nélkül nincs alkalmas kiút. […] Alapvető hibát követnek el a társadalmi kérdés tárgyalásában azok […], akik a két társadalmi osztályt eleve egymás ellenségének tartják, mintha a természet a gazdagokat és a szegényeket arra teremtette volna, hogy állandó harcban egymást irtsák. Ez annyira ellenkezik a józan ésszel és az igazsággal, hogy pontosan az ellenkezője igaz. […] Hiszen teljes mértékben egymásra vannak utalva: sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem lehet meg. 
 […] 
A munkásokra, a szegényekre az alábbi kötelességek vonatkoznak: a munkát, amelyet szabadon és méltányos szerződéssel vállaltak, végezzék tökéletesen és hűen. […] A munkaadók legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásaikat ne tekintsék rabszolgának; tisztelni tartoznak személyiségük méltóságát.” (A „Rerum novarum” című pápai körlevél, 1891)
a) Nevezze meg azt a 19. századi politikai eszmét, amelynek születéséhez az idézett forrás köthető!  



 
6. A feladat a 19. századi politikai eszmékkel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„Amikor a nép helyzetének javításáról van szó, a magántulajdon sértetlen fönnmaradását kell alapul vennünk. […] Bízvást és teljes joggal bocsátkozunk éppen Mi e kérdés tárgyalásába, mivel olyan problémáról van szó, melyből a vallás és az Egyház segítsége nélkül nincs alkalmas kiút. […] Alapvető hibát követnek el a társadalmi kérdés tárgyalásában azok […], akik a két társadalmi osztályt eleve egymás ellenségének tartják, mintha a természet a gazdagokat és a szegényeket arra teremtette volna, hogy állandó harcban egymást irtsák. Ez annyira ellenkezik a józan ésszel és az igazsággal, hogy pontosan az ellenkezője igaz. […] Hiszen teljes mértékben egymásra vannak utalva: sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem lehet meg. 
 […] 
A munkásokra, a szegényekre az alábbi kötelességek vonatkoznak: a munkát, amelyet szabadon és méltányos szerződéssel vállaltak, végezzék tökéletesen és hűen. […] A munkaadók legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásaikat ne tekintsék rabszolgának; tisztelni tartoznak személyiségük méltóságát.” (A „Rerum novarum” című pápai körlevél, 1891)
b) Nevezze meg a forrás szerzőjét!



  
7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat!  
A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat) 
 
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk. […] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva láthassuk.” (Hivatalos irat)
 
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«” (Korabeli emlékirat) 
 
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat) 
 
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások [előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat) 
 
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semminemű változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat) 
 

G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)
Rendelje a következő szövegben szereplő eseményekhez a hozzájuk illő forrásrészleteket! Írja a forrásrészletek betűjelét a zárójelben szereplő pontozott vonalra! Egy helyre csak egy betűjelet írjon! Egy betűjelet csak egy helyre írjon! Egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)



A királyi meghívólevél kiküldésével vette kezdetét az új országgyűlésre való
felkészülés. A levélben a király általában valamilyen ünnepélyes és fontos indokot jelölt meg
az országgyűlés összehívásának okaként (a)    ). 
Ezek után a vármegyegyűléseken alakította ki a nemesség álláspontját a közvéleményt
foglalkoztató kérdésekben, majd ennek nyomán választottak meg vármegyénként két-két
követet (b)   ), továbbá szavaztak követutasításaikról is (c)   ). 
A Pozsonyban összeülő országgyűlést a személyesen megjelenő uralkodó trónbeszédje
nyitotta meg, melyben a király javaslatot tett az országgyűlés napirendjére (d)   ). 
Erre a rendek egy válaszfeliratban feleltek, majd előadták a maguk javaslatait és
legfőképpen rendi sérelmeiket (e)   ). Ezt követte a király számára legfontosabb esemény,
a kért adó és újoncok megajánlása. 
És csak mindezek lezajlása után kezdődött meg az érdemi kérdésekről szóló vita
(f)   ), mely azonban igen hosszas és bonyolult volt a két tábla, valamint az udvar közötti
sokszoros üzenetváltások miatt. Végezetül az uralkodó az országgyűlés utolsó napján ismét
Pozsonyba érkezett, hogy a törvényszövegeket szentesítse, majd ezután berekesztette az
országgyűlést. 
7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat!  
A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat) 
 
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk. […] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva láthassuk.” (Hivatalos irat)
 
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«” (Korabeli emlékirat) 
 
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat) 
 
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások [előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat) 
 
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semminemű változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat) 
 

G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)
g) Nevezze meg, ki volt a Habsburg Birodalmat évtizedekig irányító államkancellár, aki javasolta a B) betűjelű forrásban szorgalmazott intézkedést! (2 pont) 



 
7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat!  
A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat) 
 
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk. […] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva láthassuk.” (Hivatalos irat)
 
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«” (Korabeli emlékirat) 
 
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat) 
 
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások [előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat) 
 
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semminemű változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat) 
 

G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)
h) Mely fontos, a reformellenzék által követelt intézkedés ellenében fejtették ki a D) betűjelű forrásban szereplő gondolatokat? Nevezze meg szakkifejezéssel! (2 pont)



 
7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat!  
A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat) 
 
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk. […] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva láthassuk.” (Hivatalos irat)
 
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«” (Korabeli emlékirat) 
 
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat) 
 
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások [előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat) 
 
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semminemű változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat) 
 

G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)
i) Milyen típusú országgyűlést utasít el a D) betűjelű forrás szerzője? Nevezze meg szakkifejezéssel! (2 pont)



 
7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat!  
A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat) 
 
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk. […] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva láthassuk.” (Hivatalos irat)
 
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«” (Korabeli emlékirat) 
 
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat) 
 
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások [előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat) 
 
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semminemű változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat) 
 

G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)
k) Az E) betűjelű forrással kapcsolatban Kossuth Lajos a következőket jegyezte fel: „Ez volt azon alkalom, melyben három századok elmúlta után a magyar nemzet koronás királyától édes anyai nyelvének hangjait először hallani szerencsés volt.” Melyik korabeli politikai eszme kapcsolható Kossuth idézett gondolatához? (2 pont)



 
8. A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a diagram és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
b) Mely gazdaságirányítási modellel magyarázható az ipari munkások arányának változása? 



  
8. A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a diagram és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
Ez volt a legfőbb oka annak, hogy birtokos parasztság száma jelentősen megváltozott.


aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
8. A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a diagram és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A marxi ideológia mely elemének gyakorlati alkalmazása ad magyarázatot a polgárság számának alakulására? 



 
9. A feladat a Horthy-korszak társadalmához kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Válassza ki, milyen megszólítás járt a felsorolt személyeknek a Horthy-korszakban! A megszólítást az egyes személyek legmagasabb pozíciója vagy a megadott foglalkozása alapján válassza ki az idézett Illemkódex felsorolásából! Írja a megfelelő megszólítás sorszámát a szövegdobozba! Egy helyre egy sorszámot írjon! Egy sorszámot több helyre is írhat. (Elemenként 1 pont.) 
1. szentséges: pápa 
2. felséges: uralkodó 
3. fenséges: az uralkodóház többi tagja
4. főméltóságú: kormányzó, esztergomi érsek, hercegek 
5. nagyméltóságú / kegyelmes: miniszterek, a többi érsek, tábornokok 
6. méltóságos: püspökök, polgármesterek, ispánok, grófok és bárók, ezredesek, egyetemi tanárok 
7. nagyságos: plébánosok, lelkészek, bírók, országgyűlési képviselők, egyéb értelmiségiek 
8. tekintetes: minden kétkezi munkát végző önálló iparos, kereskedő 
 (Herczeg Ferenc Illemkódexe nyomán, 1930) 



a) Klebelsberg Kunó   
b) Seifert Géza kőfaragó   
c) Szentgyörgyi Albert   
d) Bergmann Pál városi főmérnök   
e) Habsburg-Lotaringiai József Ágost   
f) Horthy Miklós   
g) Márton Áron   
h) Mangold Ármin cipőkereskedő   
9. A feladat a Horthy-korszak társadalmához kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Szekfű Gyula milyen milyen kifejezéssel jellemezte a korszak társadalmának gondolkodását?



neobarokk
neogótikus
neoreneszánsz
neoromán
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
Döntse el a következő kvízekben szereplő állításokról, hogy melyik időszakra igazak!  Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.) 
a) Mindkét tömb országaiban ekkor volt a legjelentősebb a gazdasági növekedés. 



1971–1980
egyik sem
1981–1988
1961–1970
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
b) A nyugati tömb egyes országaiban csökkent az évi átlagos össztermelés.


1971–1980
1961–1970
egyik sem
1981–1988
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
c) Az össztermelés növekedése a táblázatban szereplő szovjet csatlós államokban alacsonyabb volt a nyugati tömb országaihoz képest.


1961–1970
egyik sem
1981–1988
1971–1980
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
d) Mely gazdasági esemény volt a fő oka az amerikai gazdaság táblázatból kiolvasható átmeneti visszaesésének? Nevezze meg szakkifejezéssel! (2 pont)  



  
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
e) Melyik országra igaz a következő állítás? A táblázatban szereplő országok közül válasszon! (1 pont) 
Az 1980-es években a többi szocialista országhoz képest is jelentős mértékben lelassuló gazdasági növekedés nagyban hozzájárult egy erős, az állampárttól független szakszervezeti mozgalom kibontakozásához.  



 
10. A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével!
f) Melyik gazdasági rendszert utasította el a következő idézet szerzője? Nevezze meg szakkifejezéssel! (2 pont)  
„Térjünk vissza a termelőeszközök magántulajdonához? Az ember ember általi kizsákmányolásához? Vissza a szabad versenyhez és a szabad munkaerőpiachoz? Nem és nem.” (A keletnémet kommunista párt lapja, 1989) 



  
11. A feladat Kádár-kori eladósodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„A világméretű eladósodás kialakulásában a világgazdasági tényezőknek jelentősen nagyobb szerepe volt, mint az országok [pl. Magyarország] belső, rendszerint nem a fejlődést előmozdító gazdaságpolitikájának.” 
 
„Az 1980-as évek elejére a kamatok szintje hatalmas mértékben nőtt. […] Milyen tényezőkkel indokolható a kamatszint hatalmas növekedése? Az 1970-es években a nemzetközi pénzpiacokon a fix (rögzített) kamatozású hitelek folyósításáról áttértek a változó […] kamatozású hitelekre. A változó kamatok a világ vezető valutáinak árfolyamváltozásaihoz igazodnak. Mivel az adós országok tartozásainak közel 2/3-a USD-ben [amerikai dollár] állt fenn, így a kamatok szintjének növekedésében a világ vezető valutájának, az USA-dollárnak árfolyam-emelkedése volt a meghatározó.” 
 
„Az eladósodást kiváltó további tényező, hogy […] a kőolaj árának növekedése nyomán a [hitelt felvevő] nem olajtermelő országok külkereskedelmi cserearánya folyamatosan romlott. Az 1980-as évtized elejére a nem olajtermelő országoknak átlagosan 30-40 százalékkal nagyobb exportot kellett volna teljesíteni a korábbi nagyságú import finanszírozásához.” 
 
„Az 1970-es évtized energia- és nyersanyagár-növekedése nyomán a fejlett ipari országok átalakították gazdasági szerkezetüket, azok az ipari ágazatok kerültek előtérbe, amelyek fajlagos nyersanyag-felhasználása minél kisebb volt. Ez azt eredményezte, hogy az 1980-as évek elején a világpiacon csökkent a kereslet az energiahordozók és az ásványkincsek iránt. Ugyanakkor egyre több fejlődő ország vált energia- és nyersanyagexportőrré (elsősorban a felvett hitelek révén). A bővülő kínálat és a lanyhuló kereslet nyomán a nyersanyagok ára csökkent.” 
(Részletek Dr. Bernek Ágnes – Dr. Sárfalvi Béla Általános társadalomföldrajz a gimnáziumok számára című tankönyvéből)
Helyezze el a források alapján a következő gazdasági jelenségeket és fogalmakat a folyamatábrában! Párosítsa a jelenségeket és fogalmakat a megfelelő sorszámmal az ábra alapján! Egy szövegdobozba csak egy sorszámot írjon! Egy jelenség vagy fogalom kimarad. (Elemenként 1 pont.) 



   változó kamatozású hitelek 
 
   USD erősödése 
 
   belső gazdaságpolitikai tényezők
(tervgazdálkodás)  
 
   árfolyamveszteség
 
   a nyugati országok áttérése nyersanyag- és energiakímélő gazdasági működésre
 
   cserearányromlás 
 
    privatizáció 
12. A feladat a pénzpiac működéséhez kapcsolódik. 
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit […] bejegyeztek a részvénykönyvbe. […] Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét, […] a részvények […] névértékét […] és a részvények névértéke […] befizetésének feltételeit. […] Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének üzleti éve után járó osztalékra jogosít.” (Polgári törvénykönyv)  
Válassza ki a mondatok helyes befejezését! Válassza ki a megfelelő befejezést! (Elemenként 1 pont.)  
a) Az az előnye a vállalkozás szempontjából, ha a tőkebevonás részvénykibocsátással, és nem hitelfelvétellel történik, hogy … 



a részvények eladásából származó tőkére nem kell kamatot fizetni, míg a hitelre igen.
a részvények eladásából származó tőkét csak az első üzleti év után kell visszafizetni, míg a hitel törlesztését azonnal meg kell kezdeni.
a részvények eladásából származó tőkét nem kell visszafizetni, míg a hitelt igen.
12. A feladat a pénzpiac működéséhez kapcsolódik. 
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit […] bejegyeztek a részvénykönyvbe. […] Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét, […] a részvények […] névértékét […] és a részvények névértéke […] befizetésének feltételeit. […] Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének üzleti éve után járó osztalékra jogosít.” (Polgári törvénykönyv)  
b) A részvénykibocsátásnak az addigi tulajdonosok szempontjából az a következménye, hogy … 


további részvényvásárlás nélkül mindenképpen csökken a tulajdonhányaduk a vállalkozásban.
mindenképpen csökken a részvényeik tőzsdei árfolyama.
mindenképpen csökken a részvényeik névértéke.
12. A feladat a pénzpiac működéséhez kapcsolódik. 
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit […] bejegyeztek a részvénykönyvbe. […] Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét, […] a részvények […] névértékét […] és a részvények névértéke […] befizetésének feltételeit. […] Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének üzleti éve után járó osztalékra jogosít.” (Polgári törvénykönyv)  
Mire jogosítja fel a részvény a tulajdonosát az idézett törvényrészlet értelmében?



Részvételre a   . Részesedés az   .
A foglalkozás befejeződött.

0