Bevezető

Az alábbi feladatsor a magyar nyelv és irodalom érettségire készülőknek készült. A digitális feladatok a Oktatási Hivatal oldalán szereplő feladatsor és megoldókulcs alapján készültek. A technikai korlátok miatt a feladatok elsősorban a szövegértés ellenőrzésére alkalmasak.

A helyes válasz megadása után a Tovább gombra kattintva lehet a következő feladatra lépni. A szabad szavas feladatok esetén a rendszer nem tudja a választ ellenőrizni, bármilyen megoldást elfogad.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Egyes feladatokhoz zárójelben megadtuk a megoldáshoz szükséges bekezdés/ek számát.

1. Hasonlítsa össze a szövegrészlet bevezető és záró gondolatait! Jelöljön meg több érdemi, közös gondolatot! (1, 6)

a lírikus Arany előtérbe helyezése

szerep és személyiség azonossága

bizonytalanság és állandó átértékelés a költői életműről

a külföldi recepció (fájdalmas) hiánya

a Toldi után költészete elmélyült és meggazdagodott

míg Ptőfi inkább "naiv", addig Arany "szentimentális" költő - schilleri értelemben

2. Németh G. Béla az első bekezdésben így fogalmaz: „Mondanitudása abszolút értékű volt, mondanivalóját egyre vitatják.” Értelmezze a két hasonló alakú összetett szó közötti jelentéskülönbséget! (Húzza a megfelelő helyre a kifejezéseket!)

mondanitudás

mondanivaló

a nyelvi megformálás mikéntje

a retorikai, stilisztikai igényesség

az etikai, gondolati közlendő

a sugalmazott világ-és emberkép

3. Az alábbi versrészlet szerzőjére és jelentőségére a szövegben is történik utalás. Nevezze meg a versrészlet szerzőjét. Adja meg a költemény műfaját is! (2, 3, 4)

Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt
Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.
Más csak levelenként kapja a borostyánt,
S neked rögtön egész koszorút kell adni.

A versrészlet szerzője:
A költemény műfaja:

4. Állítsa szembe Petőfi és Arany költői alkatát és a vállalt szerepüket az esszérészlet 4. bekezdése alapján a szöveg információit felhasználva! (Húzza a megfelelő helyre a jellemzőket!)

Petőfi Sándor

Arany János

boldog történelmi pillanat címszereplője, kezdeményezője

biztonságérzet

„naiv” költő

a szabadság szuverén gyermeke

„forradalom előtti”

átmeneti választó, hamleti kor médiuma

bizonytalanság

„szentimentális” költő

ellentétes kötöttségek hordozója

„forradalom utáni”

5. Mennyiben vitatható a 4. feladatban bemutatott szembeállítás, illetve az ebből fakadó Petőfi-kép? Válasza négy érdemi elemet tartalmazzon! (A rendszer nem tudja automatikusan javítani ezt a feladatot, minden beírt választ helyesnek fogad el!)

6. Németh G. Béla szerint a közember máig a Toldi szerzőjeként említi Arany Jánost. A szöveg közlései és saját olvasmányai alapján jelölje meg azokat a tartalmi elemeket, amelyek igazolhatják ezt az állítást! (1, 2, 3)

Arany kortársai elismerték a Toldit, de egyéb műveit csak az utókor értékelte nagyra.

Az Őszikékben és a Toldi estéje bevezetőjében nosztalgiával gondol a Toldira

Arany önmagát is a Toldi írójának tartotta

• A mai közoktatásban, többnyire a 6. osztályban kötelező olvasmány.

Azany életében csak a Toldi jelent meg nyomtatásban, más művei nem.

A Toldi már Arany életében iskolai tananyag lett

7. A „Toldi című eposz” – közli a szöveg 2. bekezdése. A mai műfajmegnevezés az elbeszélő költemény meghatározást használja. Poétikai, műfaji ismeretei alapján válssza ki azokat az érveket, melyek Németh G. Béla műfaji fogalomhasználatát támasztják alá, illetve azokat, amelyek a mai műfajmegnevezést! (2) (Húzza a megfelelő helyre az érveket!)

Érvek az eposz műfaji megnevezés mellett

Érvek az elbeszélő költemény műfaji megnevezés mellett

verses nagyepikai műfaj, kötelező stiláris és tartalmi elemekkel

viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be

a címszereplő nagyformátumú hős, „eposzi hős”

Toldi küzdelme a cseh vitézzel nem csupán két férfi, hanem két nemzet összecsapása is

verses nagyepikai alkotás

a történet során a címszereplőnek különféle kihívásokon, megpróbáltatásokon kell átmennie, hogy elérje célját

a megpróbáltatások egyúttal a jellemfejlődést is szolgálják

a verselés nem a kötelező eposzi hexameter, hanem a felező 12-es és a trochaikus lejtés ötvözete

8. Németh G. Béla tanulmányrészletében gyakran használja a szerep fogalmát. A Petőfi Irodalmi Múzeum is a „költői maszkokra, megszólalói szerepekre” építi tárlatát:

„Az Önarckép álarcokban. Arany János emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket. Kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja.”

(A feladat megoldása során először a pontra, majd a hozzá tartozó szövegdobozra kattintson!)

Őszikék

Szondi két apródja

Tetemre hívás

Híd-avatás

9. a. Az alábbi versrészlet az utókor hódolata Arany János előtt. Nevezze meg a részlet szerzőjét, és feleljen a verstani kérdésekre! (A versrészlet szerzőjére utal a szöveg is.)

Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének:
ládd, léha gáncsok lantom elborítják
s mint gyermek hogyha idegenbe szidják
édesapjához panaszkodni tér meg

A szerző teljes neve:
Verselési rendszer megnevezése:
Meghatározó versláb/ütem neve:

9. b. Az alábbi versrészlet az utókor hódolata Arany János előtt. Nevezze meg a részlet szerzőjét, és feleljen a verstani kérdésekre! (A versrészlet szerzőjére utal a szöveg is.)

Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk!
Házhelyünk a puszta, kóbor a kutyánk.
Hadar a szárazság, pusztit az egér
s gőggel fortyog kásánk, de hát az mit ér?

A szerző teljes neve:
Rímszerkezet neve:

10. Arany János műveiben számtalan nyoma van az antikvitástól a saját koráig terjedő világirodalomnak. A kérdések e kapcsolatra vonatkoznak.

a) Értelmezze a Toldi estéjéből idézett, az európai irodalomban már az antik epikus hagyományból elterjedt metaforát!

„Mert mi haszna simább, ha jól megfaragják? / Nehezebb eltörni a faragatlan fát.”

Jelölje meg a helytálló értelmezéseket!

a metafora arra az antik mítoszra utal, miszerint az istenek fából faragták ki az első embereket

a metafora azt a feltételezést fejezi ki, hogy a megmunkálással csökken a teherbíró képesség, az erő

a simább fa és a megmunkálatlan fa az erejében különbözik

a "faragatlan" emberek értékesebb tagjai a társadalomnak, mint műveltebb társaik

az ember szabálytalanságait eltüntetheti egy ’mesterember’, a kultúra révén simábbra formálhatja

az ember mint megmunkálható farönk úgy is betöltheti élethivatását, szerepét, ha megmunkálatlanul, természetes formájában marad

a metafora szembeállítja egymással a tetszetősebb / civilizáltabb külsőt és az erőt

10. Arany János műveiben számtalan nyoma van az antikvitástól a saját koráig terjedő világirodalomnak. A kérdések e kapcsolatra vonatkoznak.

b) Arany irodalomszemléletére és műveire ható európai alkotókat sorolunk. Az összetartozó elemek kiválasztásával indokolja, mi köti össze Arany Jánost ezekkel a szerzőkkel!

Osszián		az ő eposzait mintaként, népeposznak, naiv eposznak tekintette

Goethe		a latin klasszikusok műveltségének alapját jelentették

Gogol		néhány művét Petőfi műfordítása révén ismerhette, a Családi kör dokumentált forrása e szerző egyik műve (The Cotter’s Saturday Night – Szombat este)

Byron		a szerző humoros műveinek kedvelése végigkísérte Arany pályáját, többször utal az ő műveire a Bolond Istókban

Robert Burns		e szerző Faust című műve és a balladái hatottak Aranyra

Vergilius		alakját megidézi az Ősszel című alkotásában, a skót romantikus irodalom alakja, ’észak Homérosza’

Homérosz		Arany fordította (egy német műfordítás közvetítésével) A köpönyeg című kisregényét

11. a. Arany „visszavágyott a bizonyosság boldog pillanatába”, a reformkorba, amikor a korszak két legjelentősebb költője összefogott, hogy lefordítsa magyarra a teljes shakespeare-i életművet. Ki volt ez a két költő?

Petőfi Sándor

Tompa Mihály

Kertbeny Károly

Vörösmarty Mihály

11. b. Arany „visszavágyott a bizonyosság boldog pillanatába”, a reformkorba, amikor a korszak két legjelentősebb költője összefogott, hogy lefordítsa magyarra a teljes shakespeare-i életművet. Később bevették a fordítók közé Arany Jánost is. A vállalkozás – tragikus történelmi és személyes okok miatt – nem valósult meg. Arany azonban folytatta fordítói és tanulmányírói munkásságát. Válassza ki azokat a Shakespeare-darabokat, melyeknek Arany készítette a fordítását!

Julius Caesar

János király

Szentivánéji álom

Hamlet

Coriolanus

11. c. Arany „visszavágyott a bizonyosság boldog pillanatába”, a reformkorba, amikor a korszak két legjelentősebb költője összefogott, hogy lefordítsa magyarra a teljes shakespeare-i életművet. Később bevették a fordítók közé Arany Jánost is. A vállalkozás – tragikus történelmi és személyes okok miatt – nem valósult meg. Arany azonban folytatta fordítói és tanulmányírói munkásságát. Ki volt az a görög drámaíró, akitől Arany ugyancsak fordított?

Arisztophanész

Aiszkhülosz

Euripidész

Szophoklész

11. d. Arany „visszavágyott a bizonyosság boldog pillanatába”, a reformkorba, amikor a korszak két legjelentősebb költője összefogott, hogy lefordítsa magyarra a teljes shakespeare-i életművet. Később bevették a fordítók közé Arany Jánost is. A vállalkozás – tragikus történelmi és személyes okok miatt – nem valósult meg. Arany azonban folytatta fordítói és tanulmányírói munkásságát. Válassza ki, mely tanulmányokat írta Arany!

Bánk bán-tanulmányok

Valami az asszonáncról

Írók két háború közt

Az írástudatlanok árulása

Naiv eposzunk

12. Állapítsa meg a tagmondatok közötti logikai-tartalmi viszonyt a szövegből vett összetett mondatban!

Magas királyi kitüntetést utasíthatott vissza, és megérte, hogy műveit iskolában a költészet kánonjaként tanítsák.

Az első és a második tagmondat logikai-tartalmi viszonya:
A második és a harmadik tagmondat logikai-tartalmi viszonya:

MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEG ALKOTÁSA
Értelmezze az alábbi költeményt! Elemzésében mutassa be, miként erősítik a vers gondolatvilágát a formai-retorikai eszközök! Vizsgálja meg és értelmezze a mű motívumhálóját is! Megoldása 400-800 szó terjedelmű legyen! (Ezt a feladatot a rendszer nem tudja automatikusan javítani!)

REFLEKTÁLÓ SZÖVEG ALKOTÁSA
Készítsen érvelő esszét a lenti szövegekre reflektálva, az alábbi szempontok szerint! Kifejtésében foglaljon állást legalább 3-4 érvvel alátámasztva, egyetért-e azzal az állásponttal, miszerint az egységes irodalomszemléletre törekvés helyett „korunkban a legfiatalabb olvasók, tanulók is jó, ha hozzászoknak a nézetek, megközelítések és nyelvezetek sokféleségéhez, együttéléséhez! A Tartalom fent közölt fejezetcímei alapján nevezzen meg legalább 3 olyan szerzőt a magyar irodalomból – konkrét műre vagy művekre való hivatkozással –, akiket Ön szerint még szerepeltetni lehetne egy átfogó képet nyújtó enciklopédiában! Választását indokolja! Megoldása összesen 150-450 szó terjedelmű legyen! (Ezt a feladatot a rendszer nem tudja automatikusan javítani!)

A foglalkozás befejeződött.