Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
A Lord Kitchener-séma megjelenése
0
/
0
Pont
0
A séma változatai, továbbélése
0
/
0
Pont
0
Női szerepek a plakátokon
0
/
0
Pont
0
A lelkiismeret parancsa
0
/
0
Pont
0
Karácsonyi lapok
0
/
0
Pont
A helyes válasz
„Lord Kitchener szemei úgy követik az embert a teremben, mint a Mona Lisa.” - állították e plakátról. Vitassuk meg, mi lehet ennek az elképzelésnek az oka!
Az első világháború néhány legerőteljesebb és legemlékezetesebb képét karikaturisták készítették. A kép- és képregényrajzolók a háború alatt és után is jelentős szerepet játszottak a harci szellem fenntartásában és a pénzgyűjtésben. A karikatúráknak, amelyek részévé váltak az emberek mindennapi életének, számos különböző stílusa létezik, attól függően, hogy milyen kommunikációban jelentek meg: a toborzásban, az adománygyűjtésben, esetleg a frontszolgálaton lévők vagy a hátország moráljának fenntartásában stb.
A karikaturisták mindvégig jelentős szerepet játszottak a toborzásban. A háború egyik leghíresebb képe
Alfred Leete
plakátterve, amelyen
Lord Kitchener
látható -
"A hazának szüksége van rád"
. Ez ihlette az Egyesült Államokban James Montgomery Flagg 1917-es képét, az
"I Want You for the US Army"
-t.
A háború kitörésekor a brit hatóságok arra is számítottak, hogy a lakosság körében rendkívül népszerű, a hadsereg és a birodalom szimbólumának tekintett Kitchener képe jót fog tenni a toborzásnak. A Parlamenti Toborzási Bizottság hivatalos plakátja azonban először egy más, és kevésbé drámai képet használt. Kitchener mellett egy kevéssé inspiráló, mozgósító idézet szerepelt az egyik beszédéből:
"Emberek, hadianyagok és pénz – ezek közvetlen szükségletek. Amíg a kényszer hívása meg nem erősíti, vagy nem váltja fel, addig kötelesség hívása nem talál válaszra önben? Jelentkezzen még ma!"
Az Egyesült Királyságban 1914-18 között becslések szerint 5,7 millió hivatalos plakátot nyomtattak, de ebből a konkrét képből mindössze 10 000 példány készült. Mégis a történelem egyik leghíresebb toborzóplakátjává vált. Az
Alfred Leete
által, állítólag egyetlen nap alatt készített képet eredetileg a London Opinion magazin 1914. szeptember 5-i címlapjára szánták. A borítón a
"Hazádnak szüksége van rád"
üzenet szerepelt. A szlogent aztán kissé átdolgozták, és egyszerűen
"Wants You" ("Szüksége van rád")
lett belőle, a képet pedig nem sokkal később egy magánkiadásban, plakát formátumban is elkészítették. A felirat:
"Csatlakozz hazád hadseregéhez! Isten óvja a Királyt!"
Arra nem sok fényképes bizonyítékot találunk, hogy nyilvános helyeken kiállították volna, de a brit hadügyminiszter, Lord Kitchener nyugtalanítóan a nézőre szegezett mutatóujját ábrázoló kép 100 évvel a megtervezése után is figyelemfelkeltő. A szigorú tekintetű Lord toborzó plakátja az első világháború egyik meghatározó képévé vált.
Az illusztrátor ügyes pszichológiai trükkje: Leete illusztrációja gondosan manipulálja Kitchener-képet. Először is, a kancsalságát - amely a hivatalos, hosszú szöveggel ellátott plakáton jól látható - korrigálja. Bajuszát elsötétítették és kiszélesítették. A rajz valószínűleg egy mintegy 30 évvel korábbi fénykép alapján készült, mivel a háború kezdetén Kitchener már 64 éves volt. Kitchener kézmozdulata a maga közvetlenségében ugyancsak provokatív.
„A mutatás gesztusa individualista, egyedül egy személyt emel ki. […] Ez elkötelezettebbé teszi az embert, és kényszeríti, hogy válaszoljon".
(Karen Pine, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológiaprofesszora).
Az a négy szó, hogy
„A hazádnak szüksége van rád”
, szintén hatékonynak bizonyult.
„Hazafiságot és bűntudatot ébresztettek azokban, akik még nem vonultak be, anélkül, hogy a felszólítás érzelmi zsarolássá vált volna"
(David Bownes, National Army Museum, Posters of the First World War)
Az előzőekben a toborzóplakátokon az arc, a rámutatás szuggesztív erejével találkoztunk. Nézzük meg, milyen egyéb eszközökkel lehet "arctalanul" is hasonló hatást elérni.
Válassza ki az igaz állításokat!
A plakát felirata:
„Ki veszi el ezt az egyenruhát, pénzt és puskát? Az, aki belép a hadseregbe.”
(urdu nyelven)
A plakát arra épít, hogy a gyarmati lakosság körében a katonai szolgálat társadalmi emelkedést, presztízst jelent.
A plakát a brit haderő afrikai katonáit kívánja mozgósítani.
A plakát arra a közmondásra épít, hogy "nem a ruha teszi az embert."
A plakát morális kötelességként hirdeti a katonai szolgálatot.
A plakát figyelembe veszi a toborzandók kultúrális hagyományait.
„Lord Kitchener szemei úgy követik az embert a teremben, mint a Mona Lisa.” - állították e plakátról. Vitassuk meg, mi lehet ennek az elképzelésnek az oka!
Az első világháború néhány legerőteljesebb és legemlékezetesebb képét karikaturisták készítették. A kép- és képregényrajzolók a háború alatt és után is jelentős szerepet játszottak a harci szellem fenntartásában és a pénzgyűjtésben. A karikatúráknak, amelyek részévé váltak az emberek mindennapi életének, számos különböző stílusa létezik, attól függően, hogy milyen kommunikációban jelentek meg: a toborzásban, az adománygyűjtésben, esetleg a frontszolgálaton lévők vagy a hátország moráljának fenntartásában stb.
A karikaturisták mindvégig jelentős szerepet játszottak a toborzásban. A háború egyik leghíresebb képe
Alfred Leete
plakátterve, amelyen
Lord Kitchener
látható -
"A hazának szüksége van rád"
. Ez ihlette az Egyesült Államokban James Montgomery Flagg 1917-es képét, az
"I Want You for the US Army"
-t.
A háború kitörésekor a brit hatóságok arra is számítottak, hogy a lakosság körében rendkívül népszerű, a hadsereg és a birodalom szimbólumának tekintett Kitchener képe jót fog tenni a toborzásnak. A Parlamenti Toborzási Bizottság hivatalos plakátja azonban először egy más, és kevésbé drámai képet használt. Kitchener mellett egy kevéssé inspiráló, mozgósító idézet szerepelt az egyik beszédéből:
"Emberek, hadianyagok és pénz – ezek közvetlen szükségletek. Amíg a kényszer hívása meg nem erősíti, vagy nem váltja fel, addig kötelesség hívása nem talál válaszra önben? Jelentkezzen még ma!"
Az Egyesült Királyságban 1914-18 között becslések szerint 5,7 millió hivatalos plakátot nyomtattak, de ebből a konkrét képből mindössze 10 000 példány készült. Mégis a történelem egyik leghíresebb toborzóplakátjává vált. Az
Alfred Leete
által, állítólag egyetlen nap alatt készített képet eredetileg a London Opinion magazin 1914. szeptember 5-i címlapjára szánták. A borítón a
"Hazádnak szüksége van rád"
üzenet szerepelt. A szlogent aztán kissé átdolgozták, és egyszerűen
"Wants You" ("Szüksége van rád")
lett belőle, a képet pedig nem sokkal később egy magánkiadásban, plakát formátumban is elkészítették. A felirat:
"Csatlakozz hazád hadseregéhez! Isten óvja a Királyt!"
Arra nem sok fényképes bizonyítékot találunk, hogy nyilvános helyeken kiállították volna, de a brit hadügyminiszter, Lord Kitchener nyugtalanítóan a nézőre szegezett mutatóujját ábrázoló kép 100 évvel a megtervezése után is figyelemfelkeltő. A szigorú tekintetű Lord toborzó plakátja az első világháború egyik meghatározó képévé vált.
Az illusztrátor ügyes pszichológiai trükkje: Leete illusztrációja gondosan manipulálja Kitchener-képet. Először is, a kancsalságát - amely a hivatalos, hosszú szöveggel ellátott plakáton jól látható - korrigálja. Bajuszát elsötétítették és kiszélesítették. A rajz valószínűleg egy mintegy 30 évvel korábbi fénykép alapján készült, mivel a háború kezdetén Kitchener már 64 éves volt. Kitchener kézmozdulata a maga közvetlenségében ugyancsak provokatív.
„A mutatás gesztusa individualista, egyedül egy személyt emel ki. […] Ez elkötelezettebbé teszi az embert, és kényszeríti, hogy válaszoljon".
(Karen Pine, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológiaprofesszora).
Az a négy szó, hogy
„A hazádnak szüksége van rád”
, szintén hatékonynak bizonyult.
„Hazafiságot és bűntudatot ébresztettek azokban, akik még nem vonultak be, anélkül, hogy a felszólítás érzelmi zsarolássá vált volna"
(David Bownes, National Army Museum, Posters of the First World War)
Azonosítsa a kép megfelelő részleteit a leírásokkal!
Robert Baden Powell plakátja. Felirata:
"Benne vagy?"
1
2
3
4
5
6
még nem mindenki érti a társadalmi együttműködés fontosságát.
A háborús feladatok teljesítésében a szerző szerepet szánt a cserkészmozgalomnak is.
A képen megjelenik egy, a 19. századi konfliktusok óta létező női szerep.
A plakáton megjelenik a brit birodalmat naggyá tévő fegyvernem képviselője is.
A hadigazdaság társadalmi alapját az ipari munkásság adja.
A háborúban a nők társadalmi szerepe megváltozott.
A képek megtekintése után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!
A kép sikere vitathatatlanul lehetővé tette, hogy túlmutasson Lord Kitchener örökségén. A katonai toborzási kampányok Indiától Kanadán át Németországig Leete tervét másolták. James Montgomery Flagg Uncle Sam című poszteréből négymillió példányt nyomtattak ki az Egyesült Államokban az első világháború alatt. A kép még ma is szerepel az ország toborzási kampányaiban. A Kitchener-plakát egy változatát még 1998-ban is használták a brit hadseregben az etnikai kisebbségekhez tartozó újoncok számának növelését célzó kampányban. Kitchener arcát két plakáton afrikai és ázsiai származású katonák helyettesítették. A The Sunday Times 2010 októberében, amikor a miniszterelnök a "hazádnak szüksége van rád" kifejezést használta a nagy társadalomról szóló elképzelésének népszerűsítésekor, Kitchener arcát David Cameronéval helyettesítette.
Mely elemet kölcsönzik e plakátok az eredetitől?
A tiszti egyenruhát
Az ujjal a nézőre mutatás gesztusát
Az eredeti kép hátterét, színvilágát
A háborúra való mozgósítás gesztusát
A képek megtekintése után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!
A kép sikere vitathatatlanul lehetővé tette, hogy túlmutasson Lord Kitchener örökségén. A katonai toborzási kampányok Indiától Kanadán át Németországig Leete tervét másolták. James Montgomery Flagg Uncle Sam című poszteréből négymillió példányt nyomtattak ki az Egyesült Államokban az első világháború alatt. A kép még ma is szerepel az ország toborzási kampányaiban. A Kitchener-plakát egy változatát még 1998-ban is használták a brit hadseregben az etnikai kisebbségekhez tartozó újoncok számának növelését célzó kampányban. Kitchener arcát két plakáton afrikai és ázsiai származású katonák helyettesítették. A The Sunday Times 2010 októberében, amikor a miniszterelnök a "hazádnak szüksége van rád" kifejezést használta a nagy társadalomról szóló elképzelésének népszerűsítésekor, Kitchener arcát David Cameronéval helyettesítette.
Mely állítások igazak az eredeti plakátváltozatokra?
Mindkettő önkéntes áldozatvállalásra sarkall.
Mindkettő említi a király szerepét.
Mindkettő az amerikai hadbalépéssel egy időben keletkezett.
Mindkettőn a brit hadsereg főparancsnoka látható.
Mindkettő a személyes felelősség fontosságát emeli ki.
A képek megtekintése után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!
A kép sikere vitathatatlanul lehetővé tette, hogy túlmutasson Lord Kitchener örökségén. A katonai toborzási kampányok Indiától Kanadán át Németországig Leete tervét másolták. James Montgomery Flagg Uncle Sam című poszteréből négymillió példányt nyomtattak ki az Egyesült Államokban az első világháború alatt. A kép még ma is szerepel az ország toborzási kampányaiban. A Kitchener-plakát egy változatát még 1998-ban is használták a brit hadseregben az etnikai kisebbségekhez tartozó újoncok számának növelését célzó kampányban. Kitchener arcát két plakáton afrikai és ázsiai származású katonák helyettesítették. A The Sunday Times 2010 októberében, amikor a miniszterelnök a "hazádnak szüksége van rád" kifejezést használta a nagy társadalomról szóló elképzelésének népszerűsítésekor, Kitchener arcát David Cameronéval helyettesítette.
Mely elemében közös az előzőekkel ez az amerikai plakát?
A plakát szövege:
„Bárcsak férfi lennék, hogy csatlakozhassak a flottához!” Légy férfi, és tedd! Az Egyesült Államok Haditengerészetének toborzóirodája
A feladat megoldása után vitassuk meg, hogy a képen látható nőalak és ennek üzenet megfele-e a nők háború alatt megváltozott szerepvállasásáról kialakult képnek!
A közös elem a gyávák szégyenérzetének felkeltése.
A közös elem a rámutatás gesztusa.
Közös elem az, hogy a személyes felelőségvállalásra, a "civil kurázsira" épít.
A közös elem az, hogy frontszolgálatra hívja a fiatalokat.
Az alábbi plakátokon azt figyelhetjük meg, miként érvényesült a háborús propaganda a nőkön, a családon keresztül! A feladatok is e témakörhöz kapcsolódnak.
Az első plakát egyértelműen a kereskedelmi reklámtechnikák toborzási kampányban történő alkalmazását mutatja: a brit nőket szólítja meg, hogy több férfit ösztönözzön a hadseregbe való belépésre úgy, hogy közben a nőket és a gyermekeket védelemre szorulóként ábrázolja.
A második, ír toborzó plakát Belgium német megszállását használja toborzási eszközként. Kifejezetten Írország katolikus lakosságához szól, amely ekkor még az Egyesült Királyság része volt, hogy védjék meg Belgiumot, amely szintén katolikus ország. A nő szerepe némileg átalakul, már nem megvédendő "gyengébb nem", hanem harcra buzdító „amazon”.
Válassza ki a plakáttal kapcsolatos állítások közül az igazakat!
A plakát felirata:
A veterán búcsúja: Isten veled, fiam, bárcsak én is olyan fiatal volnék, mint te, hogy veled mehessek!” Jelentkezz!
A fiú a háttérben menetelő civilekhez kíván csatlakozni, hogy elkerülje a háborút.
Az apa számára a háború lélelkemelő dolog, fiával is ezt kívánja megértetni.
A fiú lelkesen csatlakozik az önkéntesekhez, ez apját is büszkeséggel tölti el.
Az apa fiát kívánja helyettesíteni szolgálatban.
A plakát a fiatalok bűntudatára "játszik rá", az apa megzsarolja fiát.
Az alábbi plakátokon azt figyelhetjük meg, miként érvényesült a háborús propaganda a nőkön, a családon keresztül! A feladatok is e témakörhöz kapcsolódnak.
Az első plakát egyértelműen a kereskedelmi reklámtechnikák toborzási kampányban történő alkalmazását mutatja: a brit nőket szólítja meg, hogy több férfit ösztönözzön a hadseregbe való belépésre úgy, hogy közben a nőket és a gyermekeket védelemre szorulóként ábrázolja.
A második, ír toborzó plakát Belgium német megszállását használja toborzási eszközként. Kifejezetten Írország katolikus lakosságához szól, amely ekkor még az Egyesült Királyság része volt, hogy védjék meg Belgiumot, amely szintén katolikus ország. A nő szerepe némileg átalakul, már nem megvédendő "gyengébb nem", hanem harcra buzdító „amazon”.
Válassza ki a plakáttal kapcsolatos állítások közül az igazakat!
A felirat:
"Apu, Te mit csináltál a Nagy Háborúban?"
A plakát a bűntudatra játszott rá, amely azzal kapcsolatos, hogy "Apa" nem jelentkeztek önkéntesnek.
A képen szereplő apa háborús hős, aki csak gyermekei unszolására mesél az áléltekről.
A plakát szerint a családi otthon megtartása a férfi létének legfőbb küldetése.
A plakát képi elemeiben is arra utal, hogy ideje lenne elfeledni a háborút.
A plakát szerint az "igazi" férfiak a családjukért, a "királyért és a hazáért harcoltak".
A háború ellenzői megvetették a plakátot és annak megszégyenítő üzenetét. Robert Smillie, ír származású skót szakszervezeti vezető, a Skót Munkáspárt társalapítója, Keir Hardie háborúellenes aktivista közeli barátja azt mondta, hogy a plakáton látható kislány kérdésére a következő választ adta volna:
„Megpróbáltam megállítani azt az átkozott dolgot, gyermekem."
A plakát egy ironizáló, az eredetire reflektáló változata is megjelent egy képeslapon. Ez arról beszél, hogy a szolgálat sem jelentette minden esetben férfiúi önbecsülés kiteljesedését, a toborzóplakátokon hirdetett szerep, a hős férfi eljátszását. Bizony, a fronton a tábori konyhában is "szolgálni" kellett.
Ezen a lapon a világháborús propagandaplakátok és képeslapok humorával találkozhatunk
Bruce Bairnsfather
"Better 'Ole"
című karikatúrája 1915. november 24-én jelent meg a The Bystander magazin karácsonyi számában, és azonnal sikert aratott az olvasók körében, mivel a legelemibb emberi állapotot - "az örök elégedetlenséget" - jelenítette meg. Az
"Ez az egyik kisebb háborúnk - "Nos, ha tudsz egy jobbat, menj oda!"
címmel megjelent plakát egy film forgatókönyvéhez készült. Két szerencsétlen tommyról szólt, akik a senki földjén, egy bombatölcsérben rekedtek a heves tüzérségi tűz alatt, és a helyzetükön civakodva a legsötétebb helyzetből is humort varázsoltak, megtestesítvén a tipikus brit tommy száraz szellemességét, világfájdalmát és sztoicizmusát.
A második karikatúrát Bert Thomas rajzolta Ezen egy vigyorgó katona pipára gyújt, a
"Arf a mo' Kaiser!"
felirattal, amely a brit katonát, a Tommy-t mutatja, amint a félelmetes német császárra, II. Vilmosra vigyorog. A karikatúra a Weekly Dispatch című lapban jelent meg, a lap dohányt a katonáknak elnevezésű alapítványának támogatására, amely mintegy 250 000 fontot gyűjtött össze.
Külön műfajt jelentettek a karácsonyi üdvözlőlapok, melyek jelentős részét a fronton szolgálók készítették. A brit hadsereg felismerte a moráljavító postai küldemények fontosságát, és Lord Northcliffe - a brit háborús propagandát Lloyd George alatt irányító sajtómágnás - arra buzdította a lakosságot, hogy a katonákat
"lássa el jó hírekkel és szeretetteljes szavakkal".
Így a háború végéig több mint kétmilliárd levelet és képeslapot kézbesítettek. Ezek között különleges tervezésű, gyári képeslapok és a katonák kézzel rajzolt lapjai egyaránt helyet kaptak - a háborúban töltött négy karácsony figyelemre méltó tárgyi emlékeiként. Többségüket a hazavágyódás képei mellett sajátságos "fekete humor" is jellemezte, mint az elfogott német katonát ábrázoló, karácsonyi jókívánság esetében látható.
A bal oldali képen egy 1916-ban készült, az angol-francia barátságot propagáló, és a Somme-vidéki harcoknak emléket állító karácsonyi lap látható. A karácsonyi puding egy bomba.
Keresse meg azt képi részletet, amely a humor forrása! Indokolja is meg választását!
Felirat:
"Boldog Karácsonyt! Egy kis szezonális ajándékkal!"
Ezen a lapon a világháborús propagandaplakátok és képeslapok humorával találkozhatunk
Bruce Bairnsfather
"Better 'Ole"
című karikatúrája 1915. november 24-én jelent meg a The Bystander magazin karácsonyi számában, és azonnal sikert aratott az olvasók körében, mivel a legelemibb emberi állapotot - "az örök elégedetlenséget" - jelenítette meg. Az
"Ez az egyik kisebb háborúnk - "Nos, ha tudsz egy jobbat, menj oda!"
címmel megjelent plakát egy film forgatókönyvéhez készült. Két szerencsétlen tommyról szólt, akik a senki földjén, egy bombatölcsérben rekedtek a heves tüzérségi tűz alatt, és a helyzetükön civakodva a legsötétebb helyzetből is humort varázsoltak, megtestesítvén a tipikus brit tommy száraz szellemességét, világfájdalmát és sztoicizmusát.
A második karikatúrát Bert Thomas rajzolta Ezen egy vigyorgó katona pipára gyújt, a
"Arf a mo' Kaiser!"
felirattal, amely a brit katonát, a Tommy-t mutatja, amint a félelmetes német császárra, II. Vilmosra vigyorog. A karikatúra a Weekly Dispatch című lapban jelent meg, a lap dohányt a katonáknak elnevezésű alapítványának támogatására, amely mintegy 250 000 fontot gyűjtött össze.
Külön műfajt jelentettek a karácsonyi üdvözlőlapok, melyek jelentős részét a fronton szolgálók készítették. A brit hadsereg felismerte a moráljavító postai küldemények fontosságát, és Lord Northcliffe - a brit háborús propagandát Lloyd George alatt irányító sajtómágnás - arra buzdította a lakosságot, hogy a katonákat
"lássa el jó hírekkel és szeretetteljes szavakkal".
Így a háború végéig több mint kétmilliárd levelet és képeslapot kézbesítettek. Ezek között különleges tervezésű, gyári képeslapok és a katonák kézzel rajzolt lapjai egyaránt helyet kaptak - a háborúban töltött négy karácsony figyelemre méltó tárgyi emlékeiként. Többségüket a hazavágyódás képei mellett sajátságos "fekete humor" is jellemezte, mint az elfogott német katonát ábrázoló, karácsonyi jókívánság esetében látható.
A bal oldali képen egy 1916-ban készült, az angol-francia barátságot propagáló, és a Somme-vidéki harcoknak emléket állító karácsonyi lap látható. A karácsonyi puding egy bomba.
Keresse meg azt képi részletet, amely a humor forrása! (ez nem karácsonyi lap) Indokolja is meg választását!
Felirat:
Őrmester: Tartsa a szemét a célponton! Közlegény: Azt teszem, Uram!
Ezen a lapon a világháborús propagandaplakátok és képeslapok humorával találkozhatunk
Bruce Bairnsfather
"Better 'Ole"
című karikatúrája 1915. november 24-én jelent meg a The Bystander magazin karácsonyi számában, és azonnal sikert aratott az olvasók körében, mivel a legelemibb emberi állapotot - "az örök elégedetlenséget" - jelenítette meg. Az
"Ez az egyik kisebb háborúnk - "Nos, ha tudsz egy jobbat, menj oda!"
címmel megjelent plakát egy film forgatókönyvéhez készült. Két szerencsétlen tommyról szólt, akik a senki földjén, egy bombatölcsérben rekedtek a heves tüzérségi tűz alatt, és a helyzetükön civakodva a legsötétebb helyzetből is humort varázsoltak, megtestesítvén a tipikus brit tommy száraz szellemességét, világfájdalmát és sztoicizmusát.
A második karikatúrát Bert Thomas rajzolta Ezen egy vigyorgó katona pipára gyújt, a
"Arf a mo' Kaiser!"
felirattal, amely a brit katonát, a Tommy-t mutatja, amint a félelmetes német császárra, II. Vilmosra vigyorog. A karikatúra a Weekly Dispatch című lapban jelent meg, a lap dohányt a katonáknak elnevezésű alapítványának támogatására, amely mintegy 250 000 fontot gyűjtött össze.
Külön műfajt jelentettek a karácsonyi üdvözlőlapok, melyek jelentős részét a fronton szolgálók készítették. A brit hadsereg felismerte a moráljavító postai küldemények fontosságát, és Lord Northcliffe - a brit háborús propagandát Lloyd George alatt irányító sajtómágnás - arra buzdította a lakosságot, hogy a katonákat
"lássa el jó hírekkel és szeretetteljes szavakkal".
Így a háború végéig több mint kétmilliárd levelet és képeslapot kézbesítettek. Ezek között különleges tervezésű, gyári képeslapok és a katonák kézzel rajzolt lapjai egyaránt helyet kaptak - a háborúban töltött négy karácsony figyelemre méltó tárgyi emlékeiként. Többségüket a hazavágyódás képei mellett sajátságos "fekete humor" is jellemezte, mint az elfogott német katonát ábrázoló, karácsonyi jókívánság esetében látható.
A bal oldali képen egy 1916-ban készült, az angol-francia barátságot propagáló, és a Somme-vidéki harcoknak emléket állító karácsonyi lap látható. A karácsonyi puding egy bomba.
Keresse meg azt képi részletet, amely a humor forrása! Indokolja is meg választását!
"Nicsak, csak nem a télapó!"
A foglalkozás befejeződött.
0