„Lord Kitchener szemei úgy követik az embert a teremben, mint a Mona Lisa.” - állították e plakátról. Vitassuk meg, mi lehet ennek az elképzelésnek az oka!

Az első világháború néhány legerőteljesebb és legemlékezetesebb képét karikaturisták készítették. A kép- és képregényrajzolók a háború alatt és után is jelentős szerepet játszottak a harci szellem fenntartásában és a pénzgyűjtésben. A karikatúráknak, amelyek részévé váltak az emberek mindennapi életének, számos különböző stílusa létezik, attól függően, hogy milyen kommunikációban jelentek meg: a toborzásban, az adománygyűjtésben, esetleg a frontszolgálaton lévők vagy a hátország moráljának fenntartásában stb.
A karikaturisták mindvégig jelentős szerepet játszottak a toborzásban. A háború egyik leghíresebb képe Alfred Leete plakátterve, amelyen Lord Kitchener látható - "A hazának szüksége van rád". Ez ihlette az Egyesült Államokban James Montgomery Flagg 1917-es képét, az "I Want You for the US Army"-t.

A háború kitörésekor a brit hatóságok arra is számítottak, hogy a lakosság körében rendkívül népszerű, a hadsereg és a birodalom szimbólumának tekintett Kitchener képe jót fog tenni a toborzásnak. A Parlamenti Toborzási Bizottság hivatalos plakátja azonban először egy más, és kevésbé drámai képet használt. Kitchener mellett egy kevéssé inspiráló, mozgósító idézet szerepelt az egyik beszédéből: "Emberek, hadianyagok és pénz – ezek közvetlen szükségletek. Amíg a kényszer hívása meg nem erősíti, vagy nem váltja fel, addig kötelesség hívása nem talál válaszra önben? Jelentkezzen még ma!"

Az Egyesült Királyságban 1914-18 között becslések szerint 5,7 millió hivatalos plakátot nyomtattak, de ebből a konkrét képből mindössze 10 000 példány készült. Mégis a történelem egyik leghíresebb toborzóplakátjává vált. Az Alfred Leete által, állítólag egyetlen nap alatt készített képet eredetileg a London Opinion magazin 1914. szeptember 5-i címlapjára szánták. A borítón a "Hazádnak szüksége van rád" üzenet szerepelt. A szlogent aztán kissé átdolgozták, és egyszerűen "Wants You" ("Szüksége van rád") lett belőle, a képet pedig nem sokkal később egy magánkiadásban, plakát formátumban is elkészítették. A felirat: "Csatlakozz hazád hadseregéhez! Isten óvja a Királyt!"

Arra nem sok fényképes bizonyítékot találunk, hogy nyilvános helyeken kiállították volna, de a brit hadügyminiszter, Lord Kitchener nyugtalanítóan a nézőre szegezett mutatóujját ábrázoló kép 100 évvel a megtervezése után is figyelemfelkeltő. A szigorú tekintetű Lord toborzó plakátja az első világháború egyik meghatározó képévé vált.

Az illusztrátor ügyes pszichológiai trükkje: Leete illusztrációja gondosan manipulálja Kitchener-képet. Először is, a kancsalságát - amely a hivatalos, hosszú szöveggel ellátott plakáton jól látható - korrigálja. Bajuszát elsötétítették és kiszélesítették. A rajz valószínűleg egy mintegy 30 évvel korábbi fénykép alapján készült, mivel a háború kezdetén Kitchener már 64 éves volt. Kitchener kézmozdulata a maga közvetlenségében ugyancsak provokatív. „A mutatás gesztusa individualista, egyedül egy személyt emel ki. […] Ez elkötelezettebbé teszi az embert, és kényszeríti, hogy válaszoljon". (Karen Pine, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológiaprofesszora).

Az a négy szó, hogy „A hazádnak szüksége van rád”, szintén hatékonynak bizonyult. „Hazafiságot és bűntudatot ébresztettek azokban, akik még nem vonultak be, anélkül, hogy a felszólítás érzelmi zsarolássá vált volna" (David Bownes, National Army Museum, Posters of the First World War)

Az előzőekben a toborzóplakátokon az arc, a rámutatás szuggesztív erejével találkoztunk. Nézzük meg, milyen egyéb eszközökkel lehet "arctalanul" is hasonló hatást elérni.
Válassza ki az igaz állításokat!

A plakát felirata: „Ki veszi el ezt az egyenruhát, pénzt és puskát? Az, aki belép a hadseregbe.” (urdu nyelven)