Bevezető

Az alábbi feladatsor az középszintű magyar nyelv és irodalom érettségire készülőknek készült. A digitális feladatok a Oktatási Hivatal oldalán szereplő feladatsor és megoldókulcs alapján készültek. A technikai korlátok miatt a feladatok elsősorban a szövegértés ellenőrzésére alkalmasak.

A helyes válasz megadása után a Tovább gombra kattintva lehet a következő feladatra lépni. A szabad szavas feladatok esetén a rendszer nem tudja a választ ellenőrizni, bármilyen megoldást elfogad.

1. A szerző szerint 1848 és 1956 „nagy pillanatok” voltak a magyarság életében. (1) a) Miért nevezte a szerző ezeket „nagy pillanatok”-nak?

Megvalósult a nemzeti egység.

Mindenki ugyanarra a pártra szavazott.

Az emberek egyet éreztek.

Mindenki harcolni akart.

Az emberek egyet gondoltak.

Az emberek örültek a szabadságnak.

1. b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

függetlenséget

Hamis

Igaz

1. b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

a demokratikus államforma megvalósítását

Igaz

Hamis

b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

„Haza és haladás”

Hamis

Igaz

b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

„szabadság és tulajdon”

Igaz

Hamis

b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

új királyt választani

Igaz

Hamis

b) Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint?

megszüntetni az adókat

Igaz

Hamis

2. Mit jelent: „Mindenki testvér volt egy trikolor alatt”? Értelmezze a nemzeti egység megvalósulását alátámasztó, Jókai eposzregényéből származó példákat! (2)

valamennyien anyjuknak tekintették Baradlaynét

különböző társadalmi rétegek, csoportok képviselői mentek a "zászlók alá"

nem számított a kor, a származás, a hivatás stb.

megvetették az üres szónoklatokat

anyagilag is, aki tudta, támogatta a nemzeti hadsereget

a harcolók örök testvériséget fogadtak egymásnak

5. A szöveg szerzője a nagy, sorsfordító, történelemformáló beszédek élén Kossuth beszédét említi, melyet 1848. július 11-én mondott el az országgyűlésben. (8) a) Miért tartalmazott sok tényt Kossuth beszéde?

Mert Kossuth jogász volt, aki szerette a tényeket.

Mert ebben az esetben szakembereket (képviselőket) kellett Kossuthnak meggyőzni.

Mert így akarta lenyűgözni a hallgatóságot.

b) Mi bizonyítja Kossuth jó memóriáját?

100 verset tudott fejből.

A hosszú, adatokban gazdag beszédet Kossuth papír nélkül mondta el.

Minden képviselőtársának tudta a nevét.

c) Válassza ki azokat az érveket, melyekkel Kossuth a kérését indokolja!

az erdélyi lázadás

a szerb lázadás

az oktatási reform szükségessége

viszonyunk Ausztriához

a horvát helyzet

a bosnyákországi szélek

veszélyben van a haza

az al-dunai tartományok állapota

a külföld segítségének hiánya

Magyarország a poklok kapuiban áll

d) A szöveg alapján mivel bizonyítható, hogy a beszéd híressé vált befejezése retorikai szempontból sikeres volt?

a hallgatóság / az országgyűlési képviselők reakciójával

„S az országgyűlés egy emberként határoz.”

a zárójeles résszel (ti. „Szűnni nem akaró lelkesedés, helyeslés és éljenzés.”)

a jelenlévők helyben összeadták a szükséges pénzt

azonnal megválasztották Kossuthot hadügyminiszternek

a szónokot a hallgatóság elűzte

7. Fogalmazza meg saját szavaival, milyen retorikai hagyomány él a mai egyetemi és középiskolai szónokversenyeken! (11)

8. Miért „termett ennyi jó szónok” a szöveg szerzője szerint? Minél több indokot említsen a szöveg alapján! (10, 11, 12)

a reformkor és a forradalom szónokai tanult, hatalmas műveltségű emberek voltak, - tudtak latinul, ismerték és olvasták az antik retorikákat, elsősorban Cicero és Quintilianus műveit

a nagy, reformkori társas összejöveteleken folyton vitatkoztak a résztvevők

1848-ban a beszéd létrejöttéhez szükséges retorikai szituáció minden ismérve adott volt

ismerték és tanulmányozták a korabeli külföldi szónokokat és a retorikai szakirodalmat (pl. Hugh Blair világhírű retorikáját)

az antikvitás kultúrája szerint fontosnak tartották a haza szeretetét és a nyelv művelését

a reformkori gimnáziumokban szónoki gyakorlatokat tartottak

csak akkor lehetett felvételizni az akkori gimnáziumokba, ha a tanuló ismerte a szónoklattant

9. A szöveg szerzője 2020-ban Retorikai kisszótárt is készített. Ebből származik az alábbi szócikk. „Ékesszólás: […] a retorika szinonimája, gyakori megnevezése. Több retorika viseli ezt a címet, pl. Szvorényi József Ékeszólástana (1851). Szűkebb értelemben szokták az ékes stílus szinonimájaként alkalmazni (a három stíluserényre v. stíluskövetelményre kell gondolnunk, eszerint van egyszerű, közepes és ékes v. fennkölt stílus).”
Forrás: Adamikné Jászó Anna 2020. Retorikai kisszótár. Interkulturális Kutatások Kft., Budapest. (IKU-TÁR 13.) 32.

Ennek mintájára készítse el az alábbi kifejezés szócikkét! Megoldása legalább két érdemi, egymástól eltérő közléselemet tartalmazzon! Ügyeljen a szócikk megfogalmazására és felépítésére!
a) Rögtönzés (4, 6)

10. Válasszon ki tanácsokat a ma szónokai számára a szöveg 14. bekezdésének gondolatai alapján!

a népet boldogító és boldogtalanná tévő törvényekről egyaránt szóló beszéd

tisztelettudó, tiszteletadó magatartás a hallgatóság irányában

soha ne legyen hosszú a beszéd

felelősségteljes megszólalás

tartalmazzon idegen szavakat, szakkifejezéseket

értelmes, tartalmas beszéd

11. Adamikné Jászó Anna Miért voltak nagyok 1848 szónokai? című írása ismeretterjesztő szöveg. Igazolja ezt az állítást a szövegben is tetten érhető műfaji jellemzők kiválasztásával!

hivatkozásai a közösség által ismertek

a nyelvhasználat a köznyelvi normától eltérő

a közösséget érintő tudományos, de népszerű téma

nyelvhasználata a köznyelvi normának megfelel

szakszavak gyakori használata, sok idegen szó

a szöveg tagolt

információban gazdag

egymásnak ellentmondó állítások

példákkal alátámasztott állítások

kevés szakszó használata, magyarázattal

3. a) Vizsgálja meg a szöveg címét és utolsó mondatát! Milyen retorikai megoldást választott a szerző? Kattintson a helyes válaszra!

meggyőzés

ellentétpár

felszólítás

keretes szerkezet

b) Emeljen ki ellentétes jelentésű jelzős szerkezeteket a 3. bekezdésből! Jelölje ki a megfelelő szövegrészeket!

Az embereket fűtötte a tettvágy, az üres szónoklattal nem lehetett hatni, csak tettre

buzdító, magvas beszéddel . Ez is kiderül Jókai írásaiból, az Emléksorok 1848–49-ből című

könyvéből.

4. Írja a megfelelő helyre az alábbi neveket! (A felsoroltak között két „kakukktojás” is van, akiknek nem szerepel műve a táblázatban.)

Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Babits Mihály, Szeberényi Lajos, Kossuth Lajos, Szalay László

Cím: Irodalmi nevelés. Szerző:

Cím: Emléksorok 1848–49-ből. Szerző:

Cím: Státusférfiak és szónokok könyve. Szerző:

Cím: Jókai Mór élete és kora. Szerző:

6. Döntse el a szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!

A retorika tanításai szerint a cél a rögtönzés, mert a rögtönzésben lehet lemérni igazán a szónok felkészültségét és tehetségét.

Igaz

Hamis

Döntse el a szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!

Egressy zseniális szónok volt – az „orvosifjúság” előtt elmondott rövid beszéde retorikai remeklés.

Hamis

Igaz

Döntse el a szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!

Petőfi költeményei közül sok a retorikai szabályok szerint megírt szónoklat.

Hamis

Igaz

Döntse el a szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!

Úgy tartják, miképpen nagy költőnek, úgy nagy szónoknak is születni kell.

Hamis

Igaz

Döntse el a szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!

Kossuth Lajos választási beszédein tanítjuk ma is a szónoklat szerkezetét.

Igaz

Hamis

A foglalkozás befejeződött.