1. Zsidó vallás
0/6 Pont
2. Középkori építészet
0/0 Pont
3. Anjou-kori társadalom
0/0 Pont
4. Az Egyesült Államok születése
0/3 Pont
5. Magyarországi reformáció
0/7 Pont
6. Az első ipari forradalom hatásai
0/5 Pont
7. Reformkori országgyűlések
0/7 Pont
8. Világgazdasági válság
0/15 Pont
9. Magyarország az első világháborúban
0/10 Pont
10. Európai Unió
0/8 Pont
11. Magyarország szovjetizálása
0/8 Pont
12. Pénzpiac
0/5 Pont
A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ószövetségi idézetek és ismeretei segítségével! 
A) „Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket! […] Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár [a perzsák által kinevezett zsidó helytartó] eljött, és lerakta az Isten házának alapját.” 
 
B) „Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«” 
 
C) „Nem volt kímélet sem ifjúnak, sem hajadonnak, de még az öregnek vagy az aggastyánnak sem, hanem kezébe adta valamennyiüket. […] Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe [Babilonba] került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak.” 
 
D) „Atyámnak, Dávidnak szándékában volt, hogy házat épít az Úr, Izrael Istene nevének. De az Úr így szólt atyámhoz, Dávidhoz: Jól tetted, hogy arra gondoltál, hogy házat építs a nevemnek. Mégis, ne te építsd meg a házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építse meg a házat nevemnek. Az Úr valóra váltotta ígéretét, amit tett. Atyám örökébe léptem, elfoglaltam Izrael trónját, amint az Úr megígérte, és fölépítettem a házat az Úr, Izrael Istene nevének.”
a) Állítsa időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! 
 Állítsa a szövegdobozokat a megfelelő sorrendbe! Kezdje a legkorábbival! (2 pont) 


B) jelű forrás
C) jelű forrás
D) jelű forrás
A) jelű forrás
A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ószövetségi idézetek és ismeretei segítségével! 
A) „Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket! […] Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár [a perzsák által kinevezett zsidó helytartó] eljött, és lerakta az Isten házának alapját.” 
 
B) „Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«” 
 
C) „Nem volt kímélet sem ifjúnak, sem hajadonnak, de még az öregnek vagy az aggastyánnak sem, hanem kezébe adta valamennyiüket. […] Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe [Babilonba] került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak.” 
 
D) „Atyámnak, Dávidnak szándékában volt, hogy házat épít az Úr, Izrael Istene nevének. De az Úr így szólt atyámhoz, Dávidhoz: Jól tetted, hogy arra gondoltál, hogy házat építs a nevemnek. Mégis, ne te építsd meg a házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építse meg a házat nevemnek. Az Úr valóra váltotta ígéretét, amit tett. Atyám örökébe léptem, elfoglaltam Izrael trónját, amint az Úr megígérte, és fölépítettem a házat az Úr, Izrael Istene nevének.”
b) A felsoroltak közül melyikkel azonosítható a B) betűjelű forrásban említett két kőtábla szövege! Válassza ki a helyes választ! (1 pont)  



Tízparancsolat
Újszövetség
Biblia
Mózes öt könyve
A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ószövetségi idézetek és ismeretei segítségével! 
A) „Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket! […] Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár [a perzsák által kinevezett zsidó helytartó] eljött, és lerakta az Isten házának alapját.” 
 
B) „Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«” 
 
C) „Nem volt kímélet sem ifjúnak, sem hajadonnak, de még az öregnek vagy az aggastyánnak sem, hanem kezébe adta valamennyiüket. […] Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe [Babilonba] került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak.” 
 
D) „Atyámnak, Dávidnak szándékában volt, hogy házat épít az Úr, Izrael Istene nevének. De az Úr így szólt atyámhoz, Dávidhoz: Jól tetted, hogy arra gondoltál, hogy házat építs a nevemnek. Mégis, ne te építsd meg a házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építse meg a házat nevemnek. Az Úr valóra váltotta ígéretét, amit tett. Atyám örökébe léptem, elfoglaltam Izrael trónját, amint az Úr megígérte, és fölépítettem a házat az Úr, Izrael Istene nevének.”
c) Nevezze meg azt a települést, ahol a D) betűjelű forrásban szereplő épület állt! (1 pont)  



 
A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ószövetségi idézetek és ismeretei segítségével! 
A) „Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket! […] Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár [a perzsák által kinevezett zsidó helytartó] eljött, és lerakta az Isten házának alapját.” 
 
B) „Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«” 
 
C) „Nem volt kímélet sem ifjúnak, sem hajadonnak, de még az öregnek vagy az aggastyánnak sem, hanem kezébe adta valamennyiüket. […] Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe [Babilonba] került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak.” 
 
D) „Atyámnak, Dávidnak szándékában volt, hogy házat épít az Úr, Izrael Istene nevének. De az Úr így szólt atyámhoz, Dávidhoz: Jól tetted, hogy arra gondoltál, hogy házat építs a nevemnek. Mégis, ne te építsd meg a házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építse meg a házat nevemnek. Az Úr valóra váltotta ígéretét, amit tett. Atyám örökébe léptem, elfoglaltam Izrael trónját, amint az Úr megígérte, és fölépítettem a házat az Úr, Izrael Istene nevének.”
d) Nevezze meg azt az uralkodót, akinek szavait a D) betűjelű forrás idézi! (1 pont) 



 
A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ószövetségi idézetek és ismeretei segítségével! 
A) „Vedd ezeket az edényeket, menj, és vidd el őket! […] Az Isten házát meg újra föl kell építeni régi helyén. Erre ez a Sesbaccár [a perzsák által kinevezett zsidó helytartó] eljött, és lerakta az Isten házának alapját.” 
 
B) „Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«” 
 
C) „Nem volt kímélet sem ifjúnak, sem hajadonnak, de még az öregnek vagy az aggastyánnak sem, hanem kezébe adta valamennyiüket. […] Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe [Babilonba] került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak.” 
 
D) „Atyámnak, Dávidnak szándékában volt, hogy házat épít az Úr, Izrael Istene nevének. De az Úr így szólt atyámhoz, Dávidhoz: Jól tetted, hogy arra gondoltál, hogy házat építs a nevemnek. Mégis, ne te építsd meg a házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építse meg a házat nevemnek. Az Úr valóra váltotta ígéretét, amit tett. Atyám örökébe léptem, elfoglaltam Izrael trónját, amint az Úr megígérte, és fölépítettem a házat az Úr, Izrael Istene nevének.”
e) Melyik évben pusztult el véglegesen a várossal együtt az A) betűjelű forrásban említett épület? (1 pont)  
Évszám:



 
A feladat a középkori építészeti stílusokhoz kapcsolódik. 
Rendelje a képeken ábrázolt épületeket a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a képek sorszámát a megfelelő szövegdobozba! 
 Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszámot több helyre is beírhat. Nem kell minden sorszámot felhasználnia. (Elemenként 1 pont.)

A feladat a középkori építészeti stílusokhoz kapcsolódik. 
Rendelje a képeken ábrázolt épületeket a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a képek sorszámát a megfelelő szövegdobozba! 
 Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszámot több helyre is beírhat. Nem kell minden sorszámot felhasználnia. (Elemenként 1 pont.)


a) Az épület jellegzetes stílusát többek között csúcsívek és
nagy méretű, színes ablakok is jellemzik. 
 
b) Az épület jellegzetes stílusát többek között a vaskos falak
és a lőrésszerű ablakok jellemzik. 
 
c) Az épületen két világvallás építészeti stílusa is
felfedezhető. 
 
d) Az épület (egyik) jellegzetes stílusát többek között
a nagy méretű, művészi mozaikok is jellemzik. 
 
e) Angliában és a német területeken 1000 és 1300 között
épültek ilyen stílusú épületek.
     
A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  

A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
a) Válassza ki a felsorolásból, és rendelje az A)–D) betűjelű forrásrészletekhez az azokhoz tartalmilag leginkább illő fogalmakat! 
 Írja a fogalmat a forrás utáni szövegdobozba! Egy forráshoz egy fogalmat rendeljen! Három fogalom kimarad. (Elemenként 1 pont.) 

 Fogalmak: bandérium, honorbirtok, mezőváros, ősiség, szabad királyi város, vármegye, zsoldoshadsereg  



A) „Szeged nyílt, nagy város és egyetlen, mintegy egy mérföldnyi hosszú utcából áll.
[…][Luxemburgi Zsigmond] Szegedet valamely püspöknek ajándékozta.” (Brocquiere
francia lovag beszámolója)


   
 
B) „Birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás
nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (Törvény) 
 
 
 
C) „Ősi jogszokások szabják meg, hogy [a birtokos] mennyi lovast állítson ki a király
szolgálatára, ha hadba megy vagy háborút indít. […] Az uralkodó felhívására rögtön,
halogatás vagy késedelem nélkül mozgósítaniuk kell.” (Matteo Villani itáliai krónikás) 
 
 
 
D) „[…] polgáraink […] az ország bármely most működő és kinevezendő bírájának és
igazságszolgáltatójának a joghatósága és hatalma alól teljességgel és örökre mentesek
és kivételezettek legyenek.” (Erzsébet királyné oklevele) 
 
    
A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
b) Az E) betűjelű forrás alapján döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)  
E) „És kik a mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és a jelen rendeltünket megszegőknek birtokain a terményeknek és bornak ama kilencedrészét minden lejjebb szállítás és leengedés nélkül mi magunk fogjuk saját használatunkra behajtani.” (Törvény) 
 
 A kilenced bevezetésével gazdaságilag egységessé váltak a terheik. 



Igaz
Hamis
A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
Nevezze is meg melyik társadalmi csoportra vonatkozik a forrás és az állítás! (1 pont)



 
A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
c) Nevezze meg a B) és az E) betűjelű forrásokban idézett törvényt kiadó uralkodót és a törvény kiadásának évét! (Elemenként 1 pont.)



Uralkodó:    

 Évszám:   
A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat […]. 
Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. […] Ha […] a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse.” (Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat részlete) 
a) Melyik évben került sor az idézett nyilatkozat kiadására? (1 pont) 



Évszám:   
A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat […]. 
Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. […] Ha […] a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse.” (Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat részlete) 
b) Az akasztófa játék megoldása a felvilágosodás eszmerendszerének egyik olyan alapelve, amely szerepel a forrás idézett részében! 
 Találja meg a helyes megoldást! (1 pont.)  



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat […]. 
Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. […] Ha […] a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse.” (Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat részlete) 
c) Válassza ki a feladat elején található három karikatúra közül annak az egynek a sorszámát, amely a tárgyalt korszakról szól, és az idézett forrás aláhúzott részéhez kapcsolódik! (1 pont)



3.
1.
2.
A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy idegenség, hogy holott minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot nem viselt. […] Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de mindenestől fogva egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy XVI. századi Biblia előszava) 
 
B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi város], megékesíteni tudós professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat – legjavukat kiválasztani a társadalom és a közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622) 
 
C) „Mindenféle nyelvben és minden formában Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy járt vala tudós keze az acélban Mint másnak a könnyen engedő viaszban.” (Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII. század) 
 
D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit«? Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet egy katekizmusból,1563. – A katekizmus kérdés-felelet formában összeállított oktatókönyv.) 
a) Nevezze meg az A) betűjelű forrás szerzőjét! Keresztnevet is írjon! (2 pont)  



 
A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy idegenség, hogy holott minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot nem viselt. […] Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de mindenestől fogva egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy XVI. századi Biblia előszava) 
 
B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi város], megékesíteni tudós professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat – legjavukat kiválasztani a társadalom és a közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622) 
 
C) „Mindenféle nyelvben és minden formában Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy járt vala tudós keze az acélban Mint másnak a könnyen engedő viaszban.” (Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII. század) 
 
D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit«? Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet egy katekizmusból,1563. – A katekizmus kérdés-felelet formában összeállított oktatókönyv.) 
b) Találja meg a szófelhőben annak a városnak a nevét, ahol a B) betűjelű forrásban említett iskola létrejött, valamint az A) és C) betűjelű forrás alapján két tényezőt, amelyek a reformáció terjedését segítették! (Elemenként 1 pont)

A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy idegenség, hogy holott minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot nem viselt. […] Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de mindenestől fogva egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy XVI. századi Biblia előszava) 
 
B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi város], megékesíteni tudós professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat – legjavukat kiválasztani a társadalom és a közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622) 
 
C) „Mindenféle nyelvben és minden formában Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy járt vala tudós keze az acélban Mint másnak a könnyen engedő viaszban.” (Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII. század) 
 
D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit«? Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet egy katekizmusból,1563. – A katekizmus kérdés-felelet formában összeállított oktatókönyv.) 
c) Válassza ki a D) betűjelű forrásra vonatkozó helyes magyarázat sorszámát! (1 pont)



Csak neves művészeket lehetett felkérni a templomok képeinek elkészítésére.
A barokk stílus hatására elvetették a keresztény tanítás képi megjelenítését a templomokban.
Úgy gondolták, hogy a képek elvonják a hívők figyelmét a vallási tanításokról, ezért feleslegesek.
A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy idegenség, hogy holott minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot nem viselt. […] Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de mindenestől fogva egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy XVI. századi Biblia előszava) 
 
B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi város], megékesíteni tudós professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat – legjavukat kiválasztani a társadalom és a közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622) 
 
C) „Mindenféle nyelvben és minden formában Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy járt vala tudós keze az acélban Mint másnak a könnyen engedő viaszban.” (Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII. század) 
 
D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit«? Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet egy katekizmusból,1563. – A katekizmus kérdés-felelet formában összeállított oktatókönyv.) 
e) Minden forrásrészlet ahhoz a felekezethez kötődik, amelyiknek a legtöbb követője volt a magyar nemesség körében a XVI. század végén. Nevezze meg ezt a felekezetet! (1 pont)



  
A feladat az első ipari forradalom társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot az adatok és ismeretei segítségével! 
a) Nevezze meg idegen szakkifejezéssel a táblázat dőlttel szedett sorából kiolvasható változást! (2 pont)



 
A feladat az első ipari forradalom társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot az adatok és ismeretei segítségével! 
b) Válassza ki azt az egyetlen állítást, amelyik igaz! (1 pont)



A mezőgazdaságban dolgozók és a városlakók aránya Angliában 1800 és 1850 között ellentétes irányba változott, és mindkettő összefüggött az iparosodással.
Az első ipari forradalom végén Angliában nagyjából ugyanannyian dolgoztak a mezőgazdaságban, mint amennyien a városokban laktak.
A táblázat adatai alapján kimondható, hogy aki az első ipari forradalom időszakában Angliában nem a mezőgazdaságban dolgozott, az valamelyik városba költözött.
A feladat az első ipari forradalom társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot az adatok és ismeretei segítségével! 
c) Válassza ki azt az egyetlen állítást, amelyik igaz! (1 pont)



1800 körül az angliai városlakók valamivel több, mint fele Londonban élt, de később ez az arány csökkent.
London lakossága 1800 és 1850 között ugyanolyan ütemben nőtt, mint az összes angliai város lakossága együttesen.
1850 körül a városlakók 15 százaléka Londonban élt.
A feladat az első ipari forradalom társadalmi hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot az adatok és ismeretei segítségével! 
d) Mi volt az oka annak, hogy a mezőgazdaságban dolgozók arányának és számának 1800 és 1850 közötti változása látszólag ellentmond egymásnak? 
 Találja meg a helyes megoldást az akasztófa játék segítségével! (1 pont) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
a) Nevezze meg azt a korabeli Európában elterjedt politikai eszmét, amelyiknek a hívei voltak „az ellenzék soraiban álló megyék” követei a szöveg szerint! (2 pont)



 
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
b) Mivel magyarázható a főispánoknak a szövegben leírt magatartása? Válassza ki a helyes választ! (1 pont)



Az őket kinevező uralkodó törekvéseit szolgálták.
Az őket megválasztó nemesek érdekeit szolgálták.
A nemzeti önállóság megerősítésére törekedtek.
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
c) Mely társadalmi rétegre utal a szöveg a kipontozott és c) betűjellel jelzett részen? Válassza ki a helyes választ! (1 pont) 



polgárság
jobbágyság
bárók
köznemesség
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
d) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
Követutasítás alapján szavaztak a követek az országgyűlésen. 



Igaz
Hamis
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
e) A felsoroltak közül melyik lehetett a következménye a forrásban leírt eseményeknek? Válassza ki a helyes választ! (1 pont)



Leszavazták a reformpárti javaslatot.
Feloszlott az országgyűlés.
Több reformpárti követ lett az országgyűlésen.
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó feladatokat! 
„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk betanítva, nagy zajt ütöttek a megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak, miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről) 
f) Ki volt a felsoroltak közül az a követ, aki a forrásban leírt események miatt lemondott megbízatásáról? Válassza ki a helyes választ! (1 pont) 



Kölcsey Ferenc
Batthyány Lajos
Kossuth Lajos
Széchenyi István
A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta.” (Arthur Koestler író)  
 
 
 
 
 
 C) „Mélységesen áthatva azoknak a gazdasági és pénzügyi veszélyeknek egyre növekvő terhétől, amelyek a világot fenyegetik […] ezek a problémák az európai életfeltételek megjavítását szem előtt tartó végleges és határozott megoldást igényelnek. […] Az aláíró hatalmak korántsem gondolják azt, hogy a Lausanne-ban létrehozott és a jóvátételek végleges megszüntetésére hivatott szerződés elegendő lenne a valamennyi nép által óhajtott béke megteremtéséhez.” (A lausanne-i konferencia jegyzőkönyve, 1932)

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
Rendelje az állításokhoz az azokat leginkább alátámasztó forrásokat! 
Írja a megfelelő szövegdobozba a helyes forrás betűjelét! Minden állításhoz egy forrást rendeljen! (Elemenként 1 pont.)  



a) Növekvő állami megrendelések elengedhetetlenek a
válság megoldásához.  
 
b) A háború után bevezetett jóvátételek rendszere
hozzájárult a válság elmélyüléséhez.  
 
c) A válság legszembetűnőbb jelensége a túltermelés volt.   
 
d) A munkanélküliség és az ezzel járó társadalmi
feszültségek megoldásának antidemokratikus módja is
megjelent.   
 
e) A pénz leértékelésével igyekeztek úrrá lenni a
válságon.  
 
f) A tőzsde összeomlása jelentős mértékben járult hozzá
a válság kibontakozásához.  
 
g) A védővámok rendszere is hozzájárult a válság
elmélyüléséhez.  
 
h) Az állami segélyek bevezetésével, kiterjesztésével
próbáltak kilábalni a válságból, bár ez az állam
eladósodásához vezetett.  
 
i) A szélsőséges ideológiák megerősödésében szerepet
játszottak az USA egyes válságkezelő intézkedései.   
A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta.” (Arthur Koestler író)  
 
 
 
 
 
 C) „Mélységesen áthatva azoknak a gazdasági és pénzügyi veszélyeknek egyre növekvő terhétől, amelyek a világot fenyegetik […] ezek a problémák az európai életfeltételek megjavítását szem előtt tartó végleges és határozott megoldást igényelnek. […] Az aláíró hatalmak korántsem gondolják azt, hogy a Lausanne-ban létrehozott és a jóvátételek végleges megszüntetésére hivatott szerződés elegendő lenne a valamennyi nép által óhajtott béke megteremtéséhez.” (A lausanne-i konferencia jegyzőkönyve, 1932)

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
j) Nevezze meg azt a politikust, akinek az intézkedéseit a két karikatúra kritizálja! (2 pont) 



 
A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta.” (Arthur Koestler író)  
 
 
 
 
 
 C) „Mélységesen áthatva azoknak a gazdasági és pénzügyi veszélyeknek egyre növekvő terhétől, amelyek a világot fenyegetik […] ezek a problémák az európai életfeltételek megjavítását szem előtt tartó végleges és határozott megoldást igényelnek. […] Az aláíró hatalmak korántsem gondolják azt, hogy a Lausanne-ban létrehozott és a jóvátételek végleges megszüntetésére hivatott szerződés elegendő lenne a valamennyi nép által óhajtott béke megteremtéséhez.” (A lausanne-i konferencia jegyzőkönyve, 1932)

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
k) Milyen politikai következménye lett az A) betűjelű forrás aláhúzott részében leírtaknak? 
 Válassza ki a helyes megoldásokat! Több helyes megoldás is van. (1 pont) 



A demokrácia megerősödése.
Politikai szélsőségek meggyengülése.
Totális államok kiépülése.
Náci / fasiszta / kommunista eszmék terjedése.
A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta.” (Arthur Koestler író)  
 
 
 
 
 
 C) „Mélységesen áthatva azoknak a gazdasági és pénzügyi veszélyeknek egyre növekvő terhétől, amelyek a világot fenyegetik […] ezek a problémák az európai életfeltételek megjavítását szem előtt tartó végleges és határozott megoldást igényelnek. […] Az aláíró hatalmak korántsem gondolják azt, hogy a Lausanne-ban létrehozott és a jóvátételek végleges megszüntetésére hivatott szerződés elegendő lenne a valamennyi nép által óhajtott béke megteremtéséhez.” (A lausanne-i konferencia jegyzőkönyve, 1932)

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
l) Nevezze meg az F) betűjelű forrás alapján azt a részvényt, amelynek birtokosaként szenvedhette volna el a legnagyobb arányú veszteséget a táblázatban megadott időszakban! (1 pont)  



 
A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta.” (Arthur Koestler író)  
 
 
 
 
 
 C) „Mélységesen áthatva azoknak a gazdasági és pénzügyi veszélyeknek egyre növekvő terhétől, amelyek a világot fenyegetik […] ezek a problémák az európai életfeltételek megjavítását szem előtt tartó végleges és határozott megoldást igényelnek. […] Az aláíró hatalmak korántsem gondolják azt, hogy a Lausanne-ban létrehozott és a jóvátételek végleges megszüntetésére hivatott szerződés elegendő lenne a valamennyi nép által óhajtott béke megteremtéséhez.” (A lausanne-i konferencia jegyzőkönyve, 1932)

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
m) Nevezze meg azt az országot, amelynek gazdasági rendszerére utal a H) forrásban aláhúzott részlet! (2 pont) 
H) „Életbevágóan fontos, hogy bizonyos mértékig központilag ellenőrizzenek olyan folyamatokat, amelyeket ma általában az egyéni kezdeményezés irányít. […] Ezen túlmenően azonban semmi sem indokolja egyértelműen az olyan államszocialista rendszert, amely felölelné a közösség gazdasági életének a zömét. Nem az a fontos, hogy az állam tulajdonba vegye a termelőeszközöket.” (John M. Keynes közgazdász) 



 
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
a) Megfogalmazója hozta meg a végső döntést a háború kérdéséről.


Kizárólag B)
A) és C)
Mindhárom
A) és B)
Kizárólag A)
Kizárólag C)
B) és C)
Egyik sem
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
b) A háborút erkölcsi okokból ellenzi. 


Kizárólag A)
Mindhárom
A) és B)
B) és C)
Kizárólag C)
A) és C)
Kizárólag B)
Egyik sem
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
c) Az adott helyzetben további szövetségesek megnyerését látná helyénvalónak.


Kizárólag C)
A) és C)
Egyik sem
Mindhárom
B) és C)
A) és B)
Kizárólag A)
Kizárólag B)
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
d) A háború azonnali megindítását elkerülhetetlennek tartja. 


Mindhárom
Kizárólag C)
A) és B)
Kizárólag A)
Egyik sem
B) és C)
Kizárólag B)
A) és C)
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
e) Több parlamenti párt egyetértéséről tanúskodik a háború megindítását illetően.


Kizárólag B)
A) és B)
Kizárólag C)
Mindhárom
A) és C)
B) és C)
Egyik sem
Kizárólag A)
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
f) Utal Szerbia és a Monarchia ellenséges viszonyára. 


Kizárólag A)
B) és C)
Mindhárom
A) és B)
Egyik sem
A) és C)
Kizárólag C)
Kizárólag B)
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
g) Nevezze meg az A) betűjelű forrás szerzőjét! Keresztnevet is írjon! (2 pont) 



 
A feladat Magyarország első világháborús történelmével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Csak kihallgatásom után volt alkalmam […] tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a […] leszámolásra. […] ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. […] A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús indokot] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban minden esetre olyan diplomáciai konstellációt [helyzetet] kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.” (Miniszterelnöki levél, 1914. július 1.) 
 
B) „A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására […] irányul. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani […] ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét […]. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát megszereznem.” (Uralkodói kiáltvány, 1914. július 28.) 
 
C) „Mélyen tisztelt képviselőház! Megbízást nyertem az összes ellenzéki pártok részéről, hogy az ő nevükben nyilatkozzam. […] mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van, és ez a szó: Hát végre!” (Az ellenzék vezérszónokának beszéde az országgyűlésben, 1914. július 28.) 
h) Nevezze meg a B) betűjelű forrás szerzőjét! (2 pont)



 
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
a) A közös agrárpolitika egyik legfontosabb célja... 



a mezőgazdasági export növelése.
a vidéki életforma fenntartása, támogatása.
stratégiai készletek felhalmozása pl. háborúk esetére.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
b) A közös agrárpolitika...  



a nagybirtokrendszer kialakulását ösztönzi, mert csak egy bizonyos birtokméret felett igényelhető támogatás.
a termelés csökkentését ösztönzi, mert csak a termelésből kivont területek után nyújt támogatást.
biztosítja a kisbirtokosok megélhetését is a birtok után járó támogatásokkal.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
c) A közös agrárpolitika a technikai fejlődést... 



elsősorban nem a gazdasági verseny eszközeivel ösztönzi.
serkenti, mert csak a csúcstechnológiát (pl. géntechnikát) alkalmazó gazdálkodókat támogatja.
nem segíti, mert mesterségesen alacsonyan tartja a mezőgazdaság jövedelmezőségét.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
d) A közös agrárpolitika...



biztosítja, hogy Európa teljes mértékben önellátó legyen élelmiszerekből.
a világban folyó szabadkereskedelem növekedésének egyik eszköze.
hátrányos az Európán kívüli termelők számára, mert akadályozza az európai piacra jutásukat.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
e) Többek között a közös agrárpolitika révén Magyarország...



több támogatást kap az Európai Uniótól, mint amennyi pénzt befizet.
kevesebb támogatást kap az Európai Uniótól, mint amennyi pénzt befizet.
befizetései és a kapott támogatások egyensúlyban vannak.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
f) A közös agrárpolitika következménye, hogy...



a támogatások és védővámok következtében az élelmiszerárak viszonylag magasak.
a támogatásokért folyó versengés miatt az élelmiszerárak viszonylag alacsonyak.
a közösen meghatározott fogyasztói árak nem változnak.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
g) A közös agrárpolitika az Európai Unió költségvetésének... 



sosem volt jelentős tétele.
a kezdetekben jelentős, de ma már elhanyagolható tétele.
egyik legjelentősebb tétele.
A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
Válassza ki a mondatok helyes befejezését a forrás és ismeretei segítségével! 
 Válassza ki a helyes befejezést! (Elemenként 1 pont.)
„A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: […] a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; a piacok stabilizálása; az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása […] A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. […] [Ez a] szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, […] valamint közös mechanizmust [értsd: védővámokat] a behozatal és a kivitel stabilizálására.” (A maastrichti szerződés)  
h) Nagy-Britanniában a mezőgazdaság jelentősége viszonylag kicsi, ezért az Európai Unióból való kiválási szándékában a közös agrárpolitika... 



jelentős szerepet játszott, hiszen ezen a címen nem kaphatott támogatásokat.
jelentős szerepet játszott, hiszen az egyik legfontosabb érv volt a maradás mellett.
nem játszott szerepet.
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
a) Mely szervezetet jelöli a forrásban szereplő X) jel? (2 pont)
A) „A fegyverszünet egész időtartamára …X)…-t létesítenek Magyarországon, amely szabályozza és ellenőrizni fogja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság elnöksége alatt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével.” (Fegyverszüneti egyezmény, 1945)



 
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
b) Milyen céllal történt a forrásban leírt esemény? Idegen szakkifejezéssel válaszoljon! (1 pont)
B) „Amikor az utcán voltam, egy orosz [katona] kezembe nyomott egy demizsont [borosüveget] és el akart vinni. Jött a szomszéd házmester, annak a kezébe nyomtam, így az orosz őt vitte el. Kíváncsi vagyok hova vitte.” (Naplórészlet, 1945) 



 
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
c) Mivel magyarázható az elhurcolás forrásban leírt módja? Válassza ki a helyes választ! (1 pont)



A szovjet katonáknak a vagyonosokat kellett elhurcolniuk.
A szovjet katonáknak csak az elhurcoltak számát írták elő.
A szovjet katonáknak a nyilasokkal együttműködőket kellett összegyűjteniük.
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
d) Mely intézmény felállítására vonatkozik a forrás? (2 pont)
C) „Ennek a felelősségre vonásnak kérlelhetetlennek kell lennie, annak ellenére, hogy érezzük: ezeknek a bűnöknek elkövetői nem várhatnak igazságot, csak megtorlást. Ezeknek az ügyeknek az elbírálása azonban nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés… Ez az új bíróság nem forradalmi törvényszék, mert hiszen szigorúan megállapított eljárási és anyagi jogi szabályok alapján ítélkezik, de nem is esküdtbíráság, mert határozottan politikai jellegű és csak a demokratikus Magyarországot képviseli.” (Ries István igazságügyi miniszter beszédéből, 1945) 



  
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
e) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)

 A forrásban aláhúzott két részlet sérti a független bíráskodás, a hatalmi ágak szétválasztása, a tisztességes eljáráshoz való jog felvilágosult (demokratikus) eszméjét. 



Igaz
Hamis
A feladat Magyarország második világháború utáni történelméhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
f) Az akasztófa megoldása az egyik olyan párt nevét tartalmazza, amelyre a miniszter a C) betűjelű forrásban a következő szavakkal célzott: „a demokratikus Magyarországot képviseli”! ( 1 pont.)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a pénzpiachoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
Egészítse ki az ábrát a megfelelő fogalmakkal! Írja a felsoroltak közül kiválasztott, megfelelő fogalmat a betűjelekhez! Négy fogalom kimarad. (Elemenként 1 pont.)



a)   
 
 b) 
 
 
 c) 
 
 
 d) 
 
A feladat a pénzpiachoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
e) A tőkéért is piaci versengés folyik. Miért? Milyen gazdasági előnyöket képesek általa megszerezni?  Válassza ki a felsorolt válaszlehetőségek közül azokat az általános gazdasági előnyöket, amelyekért piaci versengés folyik! Több helyes megoldás van. (1 pont)



Hozzájárul az optimális kamatszint kialakulásához.
A hatékonyabb vállalkozások jutnak tőkéhez.
A megtakarítók nem dönthetnek a befektetéseikről.
A befektetés egyik félnek sem előnyös.
A foglalkozás befejeződött.

0