Fontos tudnivalók!
0/0 Pont
1. A népvándorlás és a Nyugat-római birodalom
0/4 Pont
2. Középkori kereskedelem
0/4 Pont
3. IV. Béla kori társadalom
0/4 Pont
4. Reformáció
0/4 Pont
5. Török hódítás és végvári küzdelmek
0/4 Pont
6. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya
0/4 Pont
7. A kiegyezés okai
0/3 Pont
8. ENSZ
0/4 Pont
9. Magyarország két világháború közti gazdaságtörténete
0/4 Pont
10. Magyarország a második világháborútól a rendszerváltásig
0/4 Pont
11. Jelenkori népességrobbanás
0/2 Pont
12. Magyarország népessége a XX. század második felében
0/4 Pont
Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat a népvándorlással és a Nyugat-római birodalom bukásával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Orestes fővezér a hadsereg élére állt, kivonult Rómából, hogy az ellenség ellen induljon; megérkezett Ravennába, és ott-tartózkodása alatt fiát, Augustulust császárrá tette. […] A rugius [germán] törzsből való Odoaker […] segédcsapataival elfoglalta Itáliát, megölette Orestest, fiát, Augustulust megfosztotta a tróntól. […] Ezentúl a gótok királyai uralkodtak Rómán és Itálián.” (Jordanes) 
 
 B) „A törvényhozó nem adhatja azok kezébe a fegyvert, akik nem az ő törvényei között születtek és nevelkedtek. Csak vakmerő nézheti tétlenül, anélkül, hogy a félelem átjárná, hogy egy saját törvényei szerint élő nagy létszámú fiatalság a saját országában háborús gyakorlatokat hajt végre.” 
 (Synesius) 
 
 C) „Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk, […] hanem megállás nélkül kóborolnak, mintha megállás nélkül menekülnének valaki elől. […] Ennek a népnek minden tagja éjjel-nappal lóháton intézi az adásvételt, így eszik és iszik, és az állat keskeny nyakára dőlve alszik.” 
 (Ammianus Marcellinus) 
 
 D) „Ostromolják Rómát, a polgárok életét arannyal váltják meg, s miután kifosztották őket, újból bekerítik, hogy vagyonuk után életüket is elveszítsék. Elfoglalják a várost, amely az egész világot magába foglalta. Sőt, mielőtt fegyverrel bevennék, éhen pusztul.” (Hyeronymus)
a) A C) betűjelű forrás arról az ázsiai eredetű népről szól, amelyik előrenyomulásával elindította a germán népek vándorlását a IV. század második felében. Nevezze meg ezt a népet! 



 
 
 b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt az életmódot, amelyet a C) betűjelű forrás körülír!
 
 
   
 
 
 c) A 378-ban Hadrianopolisnál elszenvedett vereség után a római császár engedélyezte a
nyugati gótok betelepülését a birodalom balkáni területeire. A nyugati gótok itt a rómaiak
szövetségeseként, saját kormányzatuk alatt élhettek.
Melyik forrás mond véleményt az ennek következtében kialakult helyzetről? 

 
 
 A forrás betűjele:   
 
 
 d) Melyik forrás mutatja be a Nyugat-római Birodalom bukásának közvetlen politikai
körülményeit?
 
 
 
A forrás betűjele:   
 
 
2. A feladat a középkori kereskedelemhez kapcsolódik. 
 Nevezze meg a térképvázlat és ismeretei segítségével a leírásnak megfelelő várost vagy kereskedelemi útvonalat! 
 Írja a megfelelő nevet az üres téglalapba! (Elemenként 1 pont.)  


a)  Fejlett textilipara és a pápai udvar pénzügyeinek kezelése révén is komoly banki
tevékenysége tette gazdaggá. 
 
 A város neve:   
 
 b) Európa egyik leggazdagabb állama. A Földközi-tengeri kereskedelem jelentős központja, a
keresztes hadjáratok szállítója és finanszírozója, időszakonként a Magyar Királyság politikai
ellenfele volt. 
 
 A város neve:   
 
 
 c) Ennek a tengeri kereskedelmi útvonalnak a forgalma hozzájárult az európai
pénzgazdálkodás zavaraihoz, mivel megcsapolta a nemesfém-készleteket. 

  Az útvonal megnevezése:    kereskedelmi útvonal. 
 
 d) Ezen a kereskedelmi útvonalon nagyobb részt tömeges fogyasztásra szánt olcsóbb
árucikkek cseréltek gazdát. A sűrűn lakott Flandriát is ezen az úton látták el gabonával. 
 
 Az útvonal megnevezése:   kereskedelmi útvonal.
3. A feladat IV. Béla uralkodásával kapcsolatos. 
 Állapítsa meg, mely társadalmi csoportokhoz köthetőek a források! A felsorolt társadalmi csoportok közül válasszon! 
 Írja a megfelelő társadalmi csoport sorszámát a forrás után található négyzetbe! Két társadalmi csoport kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
Társadalmi csoportok: 
 
 1. bárók 2. földműves hospesek 3. kunok 4. székelyek 5. várnépek 6. városi polgárok  


a) „Ha egyházuk megüresedett, akkor szabadon választhassák meg plébánosukat.
[…] A helység elöljárójának azt választhatják meg, akit akarnak. […] A leereszkedő
és a felfelé tartó, árukkal és szekerekkel megrakott hajók és révhajók kössenek ki
náluk, és legyen nekik, miként azelőtt volt, napi piacuk.” 
 (IV. Béla oklevele, 1244) 
 
   
 
 b) „A királyi udvarhoz híveket annál bőségesebb jutalomban kell részesíteni, minél
inkább kitűnnek mások közül állhatatos ragaszkodásukkal és szolgálatukkal. Ezért
[…] Pál, udvarunk főbírája, zalai ispán […] országunk előkelői és főemberei közé
tartozzék.” 
 (IV. Béla oklevele, 1249) 
 
   
 
 c) „Befogadtuk [őket] is országunkba, és […] ma már pogányokkal védjük
királyságunkat. Továbbá, a keresztény hit védelmére, elsőszülött fiunkkal egy
[közülük való] nőt házasítottunk össze, hogy ezáltal a nagyobb bajt elkerüljük, és
valami módot találjunk, amivel őket a keresztség felvételére késztessük.”
  (IV. Béla
levele a pápához, 1254) 
 
   
 
 d) „A királyok kiválóságára tartozik […], hogy dicsőségük a nép sokaságától
bőségesebben gyarapodik. Innen van, hogy akarjuk, jelen levelünk tartalmánál fogva
mindenki számára ismertté váljék, hogy mi […] vendégeinknek, […] ilyen
szabadságot engedélyeztünk és rendeltünk: egy-egy telek után évenként három
pondust tartozzanak fizetni. [...]” 
 (IV. Béla oklevele, 1264)
 
   
 
4. A feladat a reformáció korszakához kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak!(Elemenként 1 pont.)
„Hogy a vallásszakadás dolgában a béke […] a római császári felség, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi [evangélikus] hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettől az augsburgi hitvallástól […] elkényszeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. […] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek.” 
 (Az augsburgi vallásbéke, 1555)
a) A béke általános szabad vallásgyakorlatot engedélyezett a Német-római Császárságban. 



Hamis
Igaz
4. A feladat a reformáció korszakához kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak!(Elemenként 1 pont.)
„Hogy a vallásszakadás dolgában a béke […] a római császári felség, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi [evangélikus] hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettől az augsburgi hitvallástól […] elkényszeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. […] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek.” 
 (Az augsburgi vallásbéke, 1555)
b) A béke szövegében említett vallásszakadásra a huszita tanok miatt került sor. 



Hamis
Igaz
4. A feladat a reformáció korszakához kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak!(Elemenként 1 pont.)
„Hogy a vallásszakadás dolgában a béke […] a római császári felség, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi [evangélikus] hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettől az augsburgi hitvallástól […] elkényszeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. […] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek.” 
 (Az augsburgi vallásbéke, 1555)
c) A béke a német tartományurakat hatalmazza fel az engedélyezett felekezetek közti választásra. 



Igaz
Hamis
4. A feladat a reformáció korszakához kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak!(Elemenként 1 pont.)
„Hogy a vallásszakadás dolgában a béke […] a római császári felség, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi [evangélikus] hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettől az augsburgi hitvallástól […] elkényszeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. […] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek.” 
 (Az augsburgi vallásbéke, 1555)
d) A béke Luther tanításainak elterjedését segítette.



Hamis
Igaz
5. A feladat a magyarországi török hódításhoz és a végvári küzdelmekhez kapcsolódik. 
 A XVI. század jelentős csatáinak, várfoglalásainak leírását olvashatja, a térképen pedig az események helyszínét látja bejelölve. Párosítsa a leírásokat a térképen látható sorszámokkal! 
 Írja a megfelelő sorszámot a leírás utáni mezőbe! Három helyszín kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
a) A magyar politikai elit jelentős része elesett az itt vívott ütközetben. 



Helyszín
sorszáma:   
 
 b) A vár ostroma során mind a várvédő kapitány, mind az ostromló török szultán
meghalt.
 
 Helyszín sorszáma:   
 
 
 c) A vár sikeres védelme több évtizedre megakadályozta a török további északi
előrenyomulását.
  
Helyszín sorszáma:   
 
 d) A vár ostrom nélküli megszállása után fontos közigazgatási központtá vált.
 
 
 Helyszín sorszáma:   
 
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) „A [.......] hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti.” 
 (Részlet az alkotmányból) 
 
 Melyik kifejezés hiányzik az idézet kipontozott részéből? Jelölje be a helyes kifejezést! 



végrehajtó
törvényhozó és végrehajtó
legfelsőbb bírói
törvényhozó
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) „Minden itt meghatározott [.......] hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.” 
 (Részlet az alkotmányból) 
 Melyik kifejezés hiányzik az idézet kipontozott részéből? Jelölje be a helyes kifejezést! 



végrehajtó
törvényhozó és végrehajtó
legfelsőbb bírói
törvényhozó
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)


c) „A [törvényhozó hatalom] nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás
szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy
sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát.” 
 (Alkotmánymódosítás, 1791)
 
Nevezze meg azt a XVIII. századi eszmerendszert (irányzatot), amelynek hatása
tükröződik a fenti alkotmánymódosításon! 

 
   
6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
d) „Az Egyesült Államokban vagy annak fennhatósága alá eső területen sem rabszolgaság, sem kényszerű szolgaság nem fordulhat elő.” 
 (Alkotmánymódosítás) 
 
 Melyik évben fogadták el a d) feladatrészben szereplő alkotmánymódosítást? Jelölje be a helyes választ! 



1776
1865
1918
1783
7. A feladat az osztrák–magyar kiegyezés megszületésének okaihoz kapcsolódik. 
 Fogalmazza meg saját szavaival, mivel indokolják a források szerzői a kiegyezés megkötésének szükségességét! (Elemenként 1 pont.) 


a) „Én helyzetünkben a békés kiegyenlítést üdvösebbnek tartom, mint oly politikát,
mely bizonytalan ígéretek mellett várakozásra, további szenvedésre utalva, […] talán
forradalomtól […], külföldi segélytől függesztené föl [tenné függővé] sorsunk
jövendőjét.”
 (Deák Ferenc nyilatkozata, 1867) 
 
 Így el lehetett kerülni   . 
 
 
 b) „A Duna völgyében külön egyik nemzet sem elég erős arra, hogy nagy
szomszédainak vagy bilincsét, vagy legalább pórázát állandóan ne érezze. Minket
[…] az önfenntartás ösztöne buzdított arra, hogy egyenlítsük ki viszonyainkat
Ausztriával.” 
(Kemény Zsigmond író, újságíró cikke, 1867)
 
  A    Magyarország nem lett volna elég erős. 
 
 
 c) „Nem festem azon helyzetet, melyben hazánk 1849-től fogva egész a
kiegyenlítésig […] szenvedett. […] Csak annyit mondok, hogy az ország […] anyagi
fejlődése lehetetlenné volt téve; ipar, kereskedelem s a polgárok vagyoni állapota
naponkint alább szállott.” 
(Deák Ferenc beszéde, 1869)
 
 Az önkényuralom gátolta    fejlődést. 
 
 
8. A feladat az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódik. Nevezze meg az ábra és ismeretei segítségével az ENSZ-nek azt a főbb szervét vagy tisztségét, amelyre az Alapokmány részletei vonatkoznak! A szövegrészletekből a megoldást jelentő szerv vagy tisztség nevét kihagytuk. Írja az ábrán szereplő, megfelelő szerv vagy tisztség nevét az üres mezőbe! (Elemenként 1 pont.) 


 „Minden más kérdésben a [a)]  határozatait tagjainak az összes állandó tagok
egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia.” 
 
 a)   
 

  „A [b)] -t a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki. Ő a Szervezet legfőbb
igazgatási tisztviselője.”
 
b)   
 
 „Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan
jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a [c)] határozatához. 
 Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a [c)] által hozott ítéletből folyó
kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat,
amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet
végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.”
 
 c)   
 
 „A [d)] a jelen Alapokmányban meghatározott célok körébe tartozó vagy a jelen
Alapokmány szerint létesített valamely szerv hatáskörével és feladataival
kapcsolatos minden kérdést vagy ügyet megvitathat és az ilyen kérdésekben vagy
ügyekben ajánlásokat tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak, a Biztonsági
Tanácsnak, vagy mind a Szervezet tagjainak, mind a Biztonsági Tanácsnak.”
 
d)   
 
 
 
 
 
  
 
9. A feladat Magyarország két világháború közötti gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. 
 Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 


a) Mi volt a pengő bevezetésének legfontosabb célja? 
 
  A(z)    megszüntetése. 
 
 b) Milyen fontos intézményi változás kötődött a pénznem cseréjéhez? 
 
  A    létrehozása. 
 
 c) Hogyan érintette az Osztrák–Magyar Monarchia pénznemét a közös állam
felbomlása?
(A pénznem kérdését addig a gazdasági kiegyezés szabályozta.)
 
     az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzneme. 
 
 d) Hogyan segítette Magyarország pénzügyi stabilizációját a Népszövetségbe való
felvétel?
 
 
 Magyarország   .  
  
10. A feladat Magyarország történetének a második világháborútól a rendszerváltásig tartó időszakával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a Szovjetunió második világháborús szerepvállalására vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Javasoljuk, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját szerényen, mértéktartással […] ünnepeljük meg. […] A szovjet nép fiai a hitleri fasizmus feletti győzelmükkel hazánkban is utat nyitottak a szabad, független nemzeti fejlődésnek. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy […] népünk saját kezébe vette sorsa irányítását.” 
(A Párt agitációs és propaganda bizottságának javaslatai) 
 
 
 B) „A Nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.” 
(Részlet a szovjet mintára készített alkotmány bevezetőjéből)


a) Melyik az a forrás, amely a másik három forráshoz képest ellentétesen viszonyul a
Szovjetunió második világháborús harcaihoz?
  
 A forrás betűjele:    
 
 b) Melyik az a forrás, amelyik a Kádár-korszakban keletkezett? 
 
 A forrás betűjele:   
 
 c) Melyik az a forrás, amelyikben közvetlenül megjelenik Marxnak az osztályharcra
vonatkozó elképzelése? 
 
 A forrás betűjele:   
 
d) Cáfolja meg érvvel / ténnyel az A) betűjelű forrásban szereplő, Magyarország
történetére vonatkozó megállapításokat!

  
 Magyarország a Szovjetunió   vált.
11. A feladat a jelenkori népességrobbanással kapcsolatos. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások melyik földrészre / térségre vonatkoznak! Válassza ki az egyetlen helyes választ az állításokhoz!  (Elemenként 1 pont.)
a) Népességének nagysága 1950 és 2100 között várhatóan nem fog lényegesen változni, a társadalom elöregedését a bevándorlás ellensúlyozza. 



Európa
Egyik sem
Ázsia és Óceánia (Indiával és Kínával együtt)
Afrika
Amerika
11. A feladat a jelenkori népességrobbanással kapcsolatos. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások melyik földrészre / térségre vonatkoznak! Válassza ki az egyetlen helyes választ az állításokhoz!  (Elemenként 1 pont.)
b) Az előrejelzések szerint népessége a XXI. században több mint háromszorosára fog nőni, ami a halálozások arányának várható csökkenésével magyarázható.  



Egyik sem
Afrika
Európa
Ázsia és Óceánia (Indiával és Kínával együtt)
Amerika
12. A feladat Magyarország népesedéséhez kötődik a XX. század második felében. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)


a) Magyarország népessége 1980-ban 10 709 463 fő volt, míg 2013-ban 9 908 798. Ebben az
időszakban a halálozások és születések számának különbözete azonban jóval meghaladta az
egymillió főt. Magyarázza meg az eltérés okát! 
 
  miatt kevésbé fogyott az ország népessége.  
 
 
 b) Mivel magyarázható a táblázatban látható kiugróan magas 25 267 fős adat? 
 
  A rendszerváltás után   . 
 
 c) Milyen okai lehettek a Romániából való jelentős bevándorlásnak? Nevezzen meg két
eltérő típusú okot! 
 
 1. Magyarországon több volt a   . 
 2. A bevándorlók zömükben    nemzetiségűek. 
A foglalkozás befejeződött.

0