Ki látható a képen?

Homérosz

Ki látható a képen?

Anakreón

Ki látható a képen?

Szophoklész

Ki látható a képen?

Catullus

Ki látható a képen?

Horatius

Ki látható a képen?

Vergilius

IRODALMI FOGALOM: tragédia

drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minősége a tragikum, főszereplője a tragikus hős

Melyik szerzőről van szó: A „vak énekmondó”. Eposzai, az Iliász és az Odüsszeia miatt a legnagyobb hatású görög szerző.

Homérosz

IRODALMI FOGALOM: hexameterből és pentameterből álló időmértékes versforma

disztichon

Melyik szerzőről van szó: A „pogány szent”. Eklogái (pásztorkölteményei) és eposza, az Aeneis miatt az egyik legnagyobb hatású római szerző.

Vergilius

Melyik szerző melyik művében szerepelnek a következő szereplők: Aeneas, Dido?

Vergilius: Aeneis

IRODALMI FOGALOM: carpe diem

Ragadd meg a napot. Horatiustól származó szállóige, amely szerint érdemes kihasználni az adott pillanat lehetőségeit

Melyik szerzőről van szó: Római szerző, alapelvei: „Carpe diem!” („Ragadd meg a napot!”) és „Aurea mediocritas” („Arany középút”). Ódái nagy hatással voltak a későbbi korok művészeire, különösképpen a klasszicista költőkre és gondolkodókra.

Horatius

IRODALMI FOGALOM: rövid, egyszerű szerkezetű lírai költemény, egyetlen érzelmet fejez ki, gyakori benne a visszatérő, refrénszerű sor, könnyen énekelhető

dal

Melyik műben hangzik el: Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

Szophoklész: Antigoné

IRODALMI FOGALOM (eposzi kellék): az eposz elején segélykérés az eposzi költészet múzsájától

invokáció

IRODALMI FOGALOM: aurea mediocritas

arany középút. Horatiustól származó gondolat, amely szerint kerülni kell a végleteket

IRODALMI FOGALOM: katarzis

megrendültség, megtisztulás

IRODALMI FOGALOM (eposzi kellék): csodás elem, isteni közbeavatkozás

deus ex machina

Melyik szerző melyik művében szerepelnek a következő szereplők: Pénelopé, Télemakhosz?

Homérosz: Odüsszeia

IRODALMI FOGALOM: rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásából képződő versritmus

időmértékes verselés

IRODALMI FOGALOM: a három műnem egyike, amelyre nagyfokú személyesség, érzelmek, hangulatok ábrázolása, nyelvi sűrítettség jellemző

líra

IRODALMI FOGALOM: komédia

drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minősége a komikum

IRODALMI FOGALOM: kötött formájú nagyepikus műfaj, hősköltemény.

eposz

Folytasd a memoritert: S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

szép adományairól zengve szeretni tanít. (Anakreón: Gyűlölöm…)

Melyik szerzőről van szó: Görög drámaíró, a tragikus triász tagja. Tragédiáit a mai napig színre viszik.

Szophoklész

IRODALMI FOGALOM: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény

óda

IRODALMI FOGALOM (eposzi kellék): az eposz elején tárgymegjelölés

propozíció

Melyik szerzőről van szó: Római költő, kedvelt témája a szerelem. A Gyűlölök és szeretek… kezdetű epigramma szerzője.

Catullus

IRODALMI FOGALOM (eposzi kellék): enumeráció

seregszemle

IRODALMI FOGALOM: strófa

versszak

Folytasd a memoritert: Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott

s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját… (Homérosz: Odüsszeia)

IRODALMI FOGALOM: himnusz

istenséget megszólító óda

Melyik szerzőről van szó: Görög költő, verseinek legfőbb témái a bor, mámor és a szerelem.

Anakreón

IRODALMI FOGALOM: a görög dráma hősének az isteneket vakmerően kihívó gőgje, aránytévesztés

hübrisz

IRODALMI FOGALOM (eposzi kellék): in medias res

a dolgok közepébe vágó kezdés

Melyik szerző melyik művében szerepelnek a következő szereplők: Akhilleusz, Hektór, Parisz?

Homérosz: Iliász

IRODALMI FOGALOM: ókori görög eredetű műfaj, kezdetben párbeszédes pásztorköltemény

ekloga

IRODALMI FOGALOM: rövid, tömör, csattanós lírai műfaj, amelynek versformája leggyakrabban a disztichon

epigramma

Hogy nevezzük a három irodalmi műnemet?

líra, epika, dráma

IRODALMI FOGALOM: konfliktust, viszonyváltozást megjelenítő, párbeszédes, színpadi mű

dráma

Melyik szerző melyik művében szerepelnek a következő szereplők: Kreón, Iszméné?

Szophoklész: Antigoné

Folytasd a memoritert: Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem:

így van ez, és a szívem élve keresztre feszít. (Catullus: Gyűlölök és szeretek…)