Fontos tudnivalók
0/0 Pont
1. Athéni demokrácia
0/4 Pont
2. Iszlám vallás
0/4 Pont
3. Magyar államalapítás
0/4 Pont
4. Nagy földrajzi felfedezések
0/0 Pont
5. Rákóczi-szabadságharc
0/6 Pont
6. Ipari forradalmak
0/3 Pont
7. Nemzetiségek a dualizmus korában
0/6 Pont
8. Első világháború
0/4 Pont
9. Magyarország részvétele a második világháborúban
0/4 Pont
10. A Kádár-korszak gazdasága
0/4 Pont
11. A fejlődő országok jelenkori problémái
0/4 Pont
12. Hazai cigányság helyzete
0/3 Pont
Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat az athéni demokrácia virágkorához kapcsolódik. 
 Egészítse ki a szöveget az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 


A sztratégoszi tisztségnél fontos volt a katonai rátermettség, ezért őket a többi
tisztségviselővel ellentétben a)    A polgárok két fontos területen is
előnyöket élveztek a bevándorlókkal szemben, egyrészt nem b)    ,
másrészt pedig részt vehettek a c)    A tanács és az
esküdtbíróság tagjai azért kaptak napidíjat, hogy a d)    is részt
vehessenek a munkájukban. 
2. A feladat az iszlám valláshoz kapcsolódik. 
Válassza ki a következő szent szövegek közül az iszlám valláshoz kötődő négy idézetet! Írja a megfelelő források betűjelét a négy üres téglalapba! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Az emberek kötelessége […] a Házhoz történő zarándoklat, de csak annak, aki módot talál rá. Ám aki tagadja, az maga látja kárát.” 
 
B) „Saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat. Fejéből a papokat, kezéből a harcosokat, derekából a pásztorokat, lábából a szolgákat.” 
 
C) „Amikor imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is hallatszott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
 
D) „Bizony Mi látjuk orcád fordulását az ég felé, ezért megváltoztatjuk neked az imairányt úgy, hogy azzal elégedett leszel. Fordítsd hát orcádat a Tilalmas Mecset felé, és bárhol is vagytok, fordítsátok orcátokat arra!” 
 
E) „Emberi korlátokon túlpillantó, megtisztult, égi látásommal így láttam távozni és újraszületni az élőlényeket, közönségeseket és kiválókat, szépeket és rútakat, boldogokat és boldogtalanokat, amint tetteiknek megfelelően térnek vissza.”
  
F) „Csupán egyetlen isten. Magasztaltassék! Nincs szüksége gyermekre, amikor Övé mindaz, ami az egekben és a földön van.” 
 
G) „Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott! Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam.” 
 
H) „Harcoljatok […] azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne szegjétek meg a törvényt, ne harcoljatok a fegyvertelenek ellen!”


Az iszlám valláshoz kötődő négy idézet betűjele:  
    és    és    és   
 
 
3. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony városában a görögök szertartása szerint keresztelkedett meg. Ez felette fitogtatta erejét és hatalmát, […] István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben. […] Csanád [István híve] […] tábort ütött egy hegynél, […] Ajtony meg a Nagyősznek mondott mezőn vert tábort […]. Késedelem nélkül harcba szálltak […]. Ajtonyt Csanád serege a csata helyszínén megölte. Csanádot […] a király felmagasztalta. Megtette a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. Ezt mondta a király [Csanádnak]: »[…]Azért, mert kipusztítottad belőle az ellenségemet, te légy ennek a tartománynak az ispánja.«” 
 (Szent Gellért püspök legendájából) 
a) Mely uralkodói törekvések olvashatóak ki az idézett forrásrészletből? 
 Jelölje be a két helyes választ! 



külpolitikai szövetségek kötése
az anyagi alapok megteremtése az egyház működéséhez
a területi alapú közigazgatás megteremtése
a pogányság felszámolása
az uralkodói hatalom kiterjesztése a Kárpát-medence teljes területére
3. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony városában a görögök szertartása szerint keresztelkedett meg. Ez felette fitogtatta erejét és hatalmát, […] István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben. […] Csanád [István híve] […] tábort ütött egy hegynél, […] Ajtony meg a Nagyősznek mondott mezőn vert tábort […]. Késedelem nélkül harcba szálltak […]. Ajtonyt Csanád serege a csata helyszínén megölte. Csanádot […] a király felmagasztalta. Megtette a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. Ezt mondta a király [Csanádnak]: »[…]Azért, mert kipusztítottad belőle az ellenségemet, te légy ennek a tartománynak az ispánja.«” 
 (Szent Gellért püspök legendájából) 
b) Melyik hatalommal állt szövetségben Ajtony?  Jelölje be a  helyes választ! 



Bizánci Birodalom
Német-római Császárság
Egyházi (Pápai) állam
3. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony városában a görögök szertartása szerint keresztelkedett meg. Ez felette fitogtatta erejét és hatalmát, […] István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben. […] Csanád [István híve] […] tábort ütött egy hegynél, […] Ajtony meg a Nagyősznek mondott mezőn vert tábort […]. Késedelem nélkül harcba szálltak […]. Ajtonyt Csanád serege a csata helyszínén megölte. Csanádot […] a király felmagasztalta. Megtette a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. Ezt mondta a király [Csanádnak]: »[…]Azért, mert kipusztítottad belőle az ellenségemet, te légy ennek a tartománynak az ispánja.«” 
 (Szent Gellért püspök legendájából) 
c) Nevezze meg történelmi szakkifejezéssel azt a közigazgatási egységet, amelyet a forrásrészlet utolsó bekezdése „tartomány”-ként említ!



 
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
 Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik felfedezőút következményeit mutatják be! (Elemenként 1 pont.) 


 
 
 A) „A magas szerződő felek […] egy egyenes vonalat húznak a Zöld–foki-szigetektől 2000 km távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre […] az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át. Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel vagy fognak felfedezni […] az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” 
 (A tordesillasi szerződés, 1494)
 
 B) „Az említett tartományok összeköttetésbe lépnek egymással, szövetkeznek és egyesülnek úgy, mintha örök időktől összeköttetésben lettek volna, hogy egymás mellett kitartsanak teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány volnának. […] Egyes tartományokban el kell tehát hárítani még az akadályokat, amik a vallásszabadság útjában állanak.” 
(Részlet az észak-németalföldi tartományok által létrehozott utrechti unió szövegéből, 1579) 
 
 C) „1504. február ötödik napján […] Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.” 
 (Girolamo Priuli naplója, 1504)  
 
 D) „Aztán mindent kihurcoltak, […] minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, finom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany csörgődíszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat […].” 
 (Indián krónika, XVI. század eleje)

4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
 Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik felfedezőút következményeit mutatják be! (Elemenként 1 pont.) 

 
 
 A) „A magas szerződő felek […] egy egyenes vonalat húznak a Zöld–foki-szigetektől 2000 km távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre […] az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át. Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel vagy fognak felfedezni […] az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” 
 (A tordesillasi szerződés, 1494)
 
 B) „Az említett tartományok összeköttetésbe lépnek egymással, szövetkeznek és egyesülnek úgy, mintha örök időktől összeköttetésben lettek volna, hogy egymás mellett kitartsanak teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány volnának. […] Egyes tartományokban el kell tehát hárítani még az akadályokat, amik a vallásszabadság útjában állanak.” 
(Részlet az észak-németalföldi tartományok által létrehozott utrechti unió szövegéből, 1579) 
 
 C) „1504. február ötödik napján […] Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.” 
 (Girolamo Priuli naplója, 1504)  
 
 D) „Aztán mindent kihurcoltak, […] minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, finom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany csörgődíszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat […].” 
 (Indián krónika, XVI. század eleje)

 Jelölje be, hogy az A) jelű forrás melyik felfedezőút következményeit mutatja be!



Vasco da Gama útja
egyik sem
Kolumbusz útja
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
 Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik felfedezőút következményeit mutatják be! (Elemenként 1 pont.) 

 
 
 A) „A magas szerződő felek […] egy egyenes vonalat húznak a Zöld–foki-szigetektől 2000 km távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre […] az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át. Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel vagy fognak felfedezni […] az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” 
 (A tordesillasi szerződés, 1494)
 
 B) „Az említett tartományok összeköttetésbe lépnek egymással, szövetkeznek és egyesülnek úgy, mintha örök időktől összeköttetésben lettek volna, hogy egymás mellett kitartsanak teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány volnának. […] Egyes tartományokban el kell tehát hárítani még az akadályokat, amik a vallásszabadság útjában állanak.” 
(Részlet az észak-németalföldi tartományok által létrehozott utrechti unió szövegéből, 1579) 
 
 C) „1504. február ötödik napján […] Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.” 
 (Girolamo Priuli naplója, 1504)  
 
 D) „Aztán mindent kihurcoltak, […] minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, finom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany csörgődíszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat […].” 
 (Indián krónika, XVI. század eleje)

 Jelölje be, hogy az B) jelű forrás melyik felfedezőút következményeit mutatja be!



Egyik sem
Kolumbusz útja
Vasco da Gama útja
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
 Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik felfedezőút következményeit mutatják be! (Elemenként 1 pont.) 

 
 
 A) „A magas szerződő felek […] egy egyenes vonalat húznak a Zöld–foki-szigetektől 2000 km távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre […] az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át. Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel vagy fognak felfedezni […] az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” 
 (A tordesillasi szerződés, 1494)
 
 B) „Az említett tartományok összeköttetésbe lépnek egymással, szövetkeznek és egyesülnek úgy, mintha örök időktől összeköttetésben lettek volna, hogy egymás mellett kitartsanak teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány volnának. […] Egyes tartományokban el kell tehát hárítani még az akadályokat, amik a vallásszabadság útjában állanak.” 
(Részlet az észak-németalföldi tartományok által létrehozott utrechti unió szövegéből, 1579) 
 
 C) „1504. február ötödik napján […] Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.” 
 (Girolamo Priuli naplója, 1504)  
 
 D) „Aztán mindent kihurcoltak, […] minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, finom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany csörgődíszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat […].” 
 (Indián krónika, XVI. század eleje)

 Jelölje be, hogy az C) jelű forrás melyik felfedezőút következményeit mutatja be!



Vasco da Gama útja
Kolumbusz útja
Egyik sem
4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. 
 Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik felfedezőút következményeit mutatják be! (Elemenként 1 pont.) 

 
 
 A) „A magas szerződő felek […] egy egyenes vonalat húznak a Zöld–foki-szigetektől 2000 km távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre […] az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át. Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel vagy fognak felfedezni […] az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” 
 (A tordesillasi szerződés, 1494)
 
 B) „Az említett tartományok összeköttetésbe lépnek egymással, szövetkeznek és egyesülnek úgy, mintha örök időktől összeköttetésben lettek volna, hogy egymás mellett kitartsanak teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány volnának. […] Egyes tartományokban el kell tehát hárítani még az akadályokat, amik a vallásszabadság útjában állanak.” 
(Részlet az észak-németalföldi tartományok által létrehozott utrechti unió szövegéből, 1579) 
 
 C) „1504. február ötödik napján […] Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.” 
 (Girolamo Priuli naplója, 1504)  
 
 D) „Aztán mindent kihurcoltak, […] minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, finom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany csörgődíszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat […].” 
 (Indián krónika, XVI. század eleje)

 Jelölje be, hogy az D) jelű forrás melyik felfedezőút következményeit mutatja be!



Vasco da Gama útja
Kolumbusz útja
Egyik sem
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, […] ingó és ingatlan javainak […] kegyelmet adunk. Valamennyi – mind felsőbb, mind alsóbb rendű és rangú, akár polgári, akár katonai rendben levő – Rákóczi-követőnek, […] megbocsátó kegyelmet adunk.” 
 (Uralkodói oklevél) 
 
 B) „Elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal fölszerelve, és ötven lovas. […] Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett. […] Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, […] átléptem Magyarország határát, mint Caesar a Rubicont.” 
 (II. Rákóczi Ferenc emlékiratai) 
 
 C) „Magunkat említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház rajtunk követelt királyi engedelmességétől […] felszabadultaknak [tekintjük] […] szabad akaratunkból hazánkban interregnumot [uralkodó nélküli állapotot] [hirdetünk].” (Országgyűlési határozat)
a) Tegye időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! Írja a források betűjelét az üres téglalapokba! A legkorábbival kezdje! (A helyes sorrend esetén: 1 pont.)



  ,    ,   
 
 b) Nevezze meg közismert szakkifejezéssel/fogalommal azokat a személyeket, akiket az A) betűjelű forrás aláhúzott része említ! (1 pont)
 
   
 
 
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, […] ingó és ingatlan javainak […] kegyelmet adunk. Valamennyi – mind felsőbb, mind alsóbb rendű és rangú, akár polgári, akár katonai rendben levő – Rákóczi-követőnek, […] megbocsátó kegyelmet adunk.” 
 (Uralkodói oklevél) 
 
 B) „Elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal fölszerelve, és ötven lovas. […] Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett. […] Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, […] átléptem Magyarország határát, mint Caesar a Rubicont.” 
 (II. Rákóczi Ferenc emlékiratai) 
 
 C) „Magunkat említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház rajtunk követelt királyi engedelmességétől […] felszabadultaknak [tekintjük] […] szabad akaratunkból hazánkban interregnumot [uralkodó nélküli állapotot] [hirdetünk].” (Országgyűlési határozat)
c) Hogyan értelmezhető Rákóczinak a B) betűjelű forrás aláhúzott részében szereplő kijelentése? Jelölje meg  a helyes értelmezést! (1 pont)



Az volt a célja, hogy teljhatalmat szerezzen Magyarországon.
Döntését véglegesnek szánta, és akár a fegyveres harcra is készen állt.
Úgy gondolta, hogy olyan sereggel rendelkezik, amely már lehetővé teszi az ellenség teljes legyőzését.
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, […] ingó és ingatlan javainak […] kegyelmet adunk. Valamennyi – mind felsőbb, mind alsóbb rendű és rangú, akár polgári, akár katonai rendben levő – Rákóczi-követőnek, […] megbocsátó kegyelmet adunk.” 
 (Uralkodói oklevél) 
 
 B) „Elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal fölszerelve, és ötven lovas. […] Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett. […] Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, […] átléptem Magyarország határát, mint Caesar a Rubicont.” 
 (II. Rákóczi Ferenc emlékiratai) 
 
 C) „Magunkat említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház rajtunk követelt királyi engedelmességétől […] felszabadultaknak [tekintjük] […] szabad akaratunkból hazánkban interregnumot [uralkodó nélküli állapotot] [hirdetünk].” (Országgyűlési határozat)
d) Nevezze meg egyetlen szóval (szakkifejezéssel) a C) betűjelű forrásban leírt eseményt! (1 pont)



  
6. A feladat az ipari forradalmakkal kapcsolatos. Válassza ki a következő – az ipari forradalmak korára vonatkozó – források közül azt a hármat, amely a második ipari forradalom korához köthető! 
 Írja a megfelelő források betűjelét az üres téglalapokba! (Elemenként 1 pont.) 


A második ipari forradalom korához köthető források betűjelei:    ,    ,    
7. A feladat Magyarország dualizmus kori nemzetiségi viszonyaival kapcsolatos. Nevezze meg azt a népcsoportot, amelyikre az adott állítás vonatkozik! Írja a népcsoport elnevezése mellé a térképvázlaton négyzettel jelölt területek közül annak a sorszámát, ahol az adott népcsoport a többségi lakosságot alkotta! 
 Egy helyre egy sorszámot írjon, három sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)


a) Egy 1868-ban elfogadott törvény biztosította számukra a területi autonómiát. 
 
 A népcsoport:    Sorszám:    
 
 b) A jellemzően római katolikus és evangélikus vallású népcsoport körében volt a
legmagasabb a kivándorlók aránya, mert az általuk lakott hegyvidéki területek kevés
megélhetési lehetőséget biztosítottak. 
 
 A népcsoport:    Sorszám:   
 
 c) A jellemzően ortodox vallású népcsoport vezetőinek politikai fellépését befolyásolta
anyaországuk feszült viszonya az Osztrák–Magyar Monarchiával, ami 1914-ben háború
kirobbanásához vezetett. 
 
 A népcsoport:    Sorszám:   
8. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik. Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy az egyes állítások a világháború melyik frontjára vonatkoznak! 
Írja a térképen ábrázolt, megfelelő front nevét a téglalapba! Egy front nevét több helyre is beírhatja. Nem minden front nevét szükséges beírnia. Egy helyre csak egy front nevét írja! (Elemenként 1 pont.)


a) Ennek a frontnak a léte a háború közvetlen kirobbantó eseményéhez kapcsolódott:  
  front
 

b) Ezen a fronton akart a háború kezdetén döntést kicsikarni a német vezérkar: 
   front
 
 c) Ezen a fronton a háború kezdetétől fogva a központi hatalmak mindkét nagyhatalmának
csapatai harcoltak: 
   front
 
 d) Hosszúsága miatt erre a frontra volt a legkevésbé jellemző az állóháború: 
 
 front
9. A feladat Magyarország második világháborús részvételével kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Hazánk határain […] orosz seregek nyomulnak előre […]. Nyomukban a román haderő, mely a szövetséges hatalmaktól engedélyt nyert, hogy a németek ellen folyó háborúban Magyarország ellen is használja fegyverét. Ilyen körülmények között a németek és a szövetségesek háborújában való további részvétel könnyen nemzeti katasztrófához vezethet.” 
 (Az Erdélyi Magyar Tanács levele Horthy Miklóshoz) 
 
 „Végső veszélyben forgó népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. […] Ezer éven át, de különösen az utolsó évtizedben, népünk sorsát a szomszédos kolosszus [óriás] befolyásolta. […] Amikor delegátusaimat [küldötteimet] teljhatalommal felruházva elküldöm a […] tárgyalásokra, kérem Önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen országot […].” 
 (Horthy Miklós levele Sztálinhoz) 


a) Melyik évben íródtak a fenti levelek?   
 
 b) Melyik az az ország, amelyikre a második levélben aláhúzott kifejezés utal?   
 
 c) Mi az a veszély, amelyet mindkét levél szerzői el akartak hárítani? 
 Magyarország   . 
 
 d) Hogyan kívánták mindkét levél szerzői elhárítani ezt a veszélyt? 
 
    
 
 
10. A feladat a Kádár-korszak gazdaságával kapcsolatos.
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Kétoldalú tárgyalásokat folytattunk [a többi szocialista országgal], és itt megállapíthattuk, […] milyen arányban számíthatunk a fejlesztés ütemének megfelelő nyersanyagellátásra. […] Ebben az évben tovább akarjuk javítani iparunk nyersanyagellátását.” 
 
 B) „1959-ben főleg a gépgyártásra vár nagy feladat. A tavalyinál 10 százalékkal magasabb tervet kell teljesíteniük. […] A szénbányászattól nem sokkal nagyobb mennyiséget kérünk, hanem fokozottabb gondot a minőség javítására.” 
 
 C) „Könnyűipari vállalatainkra is nagy feladatok várnak ebben az esztendőben. Növelniük kell a lakosság közvetlen igényeinek kielégítését, tovább kell csökkenteni a hiánycikkeket.” 
 
 D) „Rendkívül fontos ma is, és az lesz a jövőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos dolog, hogy a szocializmus építése megköveteli, […] hogy népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. A munkásosztálynak és szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, az egész népnek alapvető érdeke, hogy falun is uralkodóvá váljék a szocialista termelési forma.” 
 (Részletek Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének egyik országgyűlési beszédéből, 1959)


a) Melyik forrásrészlethez köthető közvetlenül a kollektivizálás fogalma? 
 
 A forrásrészlet betűjele:   
 
 b) Melyik forrásrészlet utal közvetlenül az életszínvonal növelésének szándékára? 
 
 A forrásrészlet betűjele:   
 
 
 c) Milyen tényező korlátozta egyes nehézipari ágazatok fejlesztésének lehetőségeit?
Válaszoljon röviden a források alapján!

 
 rossz minőségű    
 
 
 d) Fogalmazza meg, milyen tekintetben mond ellent a következő idézet az egyik
forrásrészletnek!
 
 
„Ez év márciusában a sok zaklatásnak már nem tudtam ellenállni és aláírtam a
belépési nyilatkozatot a székkutasi Új-Élet Termelőszövetkezetbe.” 
(Egy parasztember
levele a Csongrád megyei párttitkárnak, 1959)
 
 A termelőszövetkezetekbe   való belépés jellemzően     történt. 
 
 
 
11. A feladat a fejlődő országok jelenkori problémáihoz kapcsolódik. 
Válassza ki a helyes megoldást a grafikonok értelmezésével / összevetésével és ismeretei segítségével! Jelölje be a helyes megoldást! (Elemenként 1 pont.)  
a) Az A) grafikon ábrázolásán abszolút szegénynek azokat nevezik, akik napi jövedelme kevesebb, mint …  



1 dollár
2 dollár.
1,25 dollár.
11. A feladat a fejlődő országok jelenkori problémáihoz kapcsolódik. 
Válassza ki a helyes megoldást a grafikonok értelmezésével / összevetésével és ismeretei segítségével! Jelölje be a helyes megoldást! (Elemenként 1 pont.)  
b) Az abszolút szegénységben élők száma 1981 és 2008 között – az alább felsorolt országok közül – a legnagyobb mértékben …………. csökkent. 



Brazíliában
Kínában
Indiában
11. A feladat a fejlődő országok jelenkori problémáihoz kapcsolódik. 
Válassza ki a helyes megoldást a grafikonok értelmezésével / összevetésével és ismeretei segítségével! Jelölje be a helyes megoldást! (Elemenként 1 pont.)  
c) A napi 2 dollárnál kevesebb jövedelemmel rendelkezők aránya a világ népességén belül 1980 óta …



stagnál.
nőtt.
csökkent.
11. A feladat a fejlődő országok jelenkori problémáihoz kapcsolódik. 
Válassza ki a helyes megoldást a grafikonok értelmezésével / összevetésével és ismeretei segítségével! Jelölje be a helyes megoldást! (Elemenként 1 pont.)  
d) A világ szegényeinek száma … 



másfél milliárd fő alá csökkent.
kb. két és fél milliárd fő.
attól függ, milyen értéket tekintünk szegénységi küszöbnek.
12. A feladat a hazai cigányság helyzetéhez kapcsolódik. Válassza ki a grafikon és ismeretei segítségével, hogy melyik iskolatípusra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
a) A nem romákkal ellentétben a romák többsége napjainkban nem végzi el ezt az iskolát, így szakmát sem szerez. 



középiskola
általános iskola
felsőoktatási intézmény
12. A feladat a hazai cigányság helyzetéhez kapcsolódik. Válassza ki a grafikon és ismeretei segítségével, hogy melyik iskolatípusra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
b) Egy nem romának napjainkban több mint nyolcszor akkora esélye van a bejutásra ebbe az iskolába, mint egy roma diáknak.  



felsőoktatási intézmény
középiskola
általános iskola
12. A feladat a hazai cigányság helyzetéhez kapcsolódik. Válassza ki a grafikon és ismeretei segítségével, hogy melyik iskolatípusra igazak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
c) A roma tanulók lemaradása ennek az iskolának az elvégzésében ma már nem jelentős a nem romákéhoz képest



középiskola
felsőoktatási intézmény
általános iskola
A foglalkozás befejeződött.

0