1. Ókori Hellász
0/8 Pont
2. Oszmán Birodalom
0/6 Pont
3. Nagy Lajos
0/5 Pont
4. Francia abszolutizmus
0/3 Pont
5. Bethlen Gábor
0/5 Pont
6. Német egység
0/5 Pont
7. Jobbágykérdés
0/12 Pont
8. Fasiszta Olaszország
0/8 Pont
9. Horthy-korszak gazdasága
0/6 Pont
10. ENSZ
0/9 Pont
11. Rákosi-korszak
0/4 Pont
12. Nemzetiségek a mai Magyarországon
0/5 Pont
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
A források a leghíresebb ilyen jellegű játékokról tudósítanak. Nevezze meg a játékok helyszínét és az első feljegyzett időpontját! 



a) Helyszín:    b)   
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
c) Hány év telt el az A) forrásban szereplő Hüpénosz és Akanthosz győzelme között?



    év 
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
Válassza ki az állításokat igazzá tevő befejezéseket! Válassza ki a helyes befejezést!  
d) Az utolsó játékokra Kr. u. 393-ban került sor, mert … 



a versenyek helyszíne a görög kultúrát megvető frankok uralma alá került.
mert a kereszténnyé vált római császár pogány kultuszként betiltotta.
mert a főváros áthelyezésével a középkori olimpiákra már máshol került sor.
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
e) A versenyre … 


már az ókorban komoly sportszeripar települt rá.
vallási eseményként a szigorú szabályok és az illő, díszes öltözet volt jellemző.
csak meztelenül lehetett versenyezni, és kevés szabályt írtak elő.
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
f) Nagy Sándor koráig ezeken a versenyeken csak szabad görög polgárok vehettek részt, …  


így nők a tényleges fizikai küzdelmekben nem vehettek részt.
tehát csak arisztokrata származásúak versenyezhettek.
ezért itáliaiak, makedónok és más barbárok semmilyen formában sem indulhattak.
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
g) Győztesnek … 


csak az első helyezett számított, akinek rendszerint szobrot állítottak a versenyek helyszínén.
a legtöbb érmet gyűjtő polisz csapata számított, akiket olajággal megkoszorúztak.
az első helyezett egyén vagy csapat számított, akikhez dicsérő verset írtak.
A feladat az antik görög kultúrához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
A) „Amióta a [játékokról] folyamatos feljegyzéseket vezetnek, először csak a futóversenyek győzteseit díjazták, és ebben a versenyszámban először az éliszi Koroibosz győzött. Igaz, Koroibosznak [a játékok helyszínén] nincsen szobra, de síremléke megtalálható Élisz határvidékén. Később, a tizenegyedik [játék] alkalmával bevezették a kettősfutást, s ebben a piszai Hüpénosz nyerte el a vadolajfa koszorút, míg legközelebb [a következő játékokon] a hosszútávfutásban a lakedaimóni Akanthosz győzött.” (Pauszaniasz: Görögország leírása)
h) A kocsiverseny szabályai eltértek a többi sportétól, … 



mert ezeket más helyszínen, a Circus Maximusban tartották.
mert ezeken jellemzően nem görög lovasnépek versenyzői indultak.
mert ezeken nem a hajtó, hanem a kocsi tulajdonosa számított versenyzőnek, és így győztesnek.
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Döntse el, melyik, a térképen sorszámmal jelölt városra igazak az állítások! Válassza ki a megfelelő lehetőséget! Egy kvízben egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.) 
a) Ez a város volt a birodalom uralkodó vallásának legszentebb helye. 



2.
Egyik sem
1.
3.
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Ez a város három vallás szent helye is volt, melyek közül a legősibbnek a temploma teljes pompájában még a XVI– XVII. században is itt állt. 


Egyik sem
1.
2.
3.
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Ez a város az oszmán hódítás előtt és után is egyszerre számított világi és vallási, egyházi hatalmi központnak. 


3.
2.
1.
Egyik sem
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
d) Melyik évben foglalták el az oszmánok a térképen 1. számmal jelölt várost? (1 pont) 



 
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
e)A két kép összevetésével, milyen hatalmi törekvést nyilvánított ki Szulejmán a B) jelű kép terjesztésével? Egészítse ki a megadott állítást a hiányzó fogalommal! (1 pont) 



Az egész   (milyen?) világ feletti uralmat. 
A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
f) A Velencei Köztársaság – több háborús konfliktus ellenére – általában kereste az együttműködést az Oszmán Birodalommal. Fogalmazza meg a térkép segítségével ennek konkrét gazdasági okát! Egészítse ki az állítást a hiányzó fogalommal! (1 pont)



Velence nem akart kiszorulni a   .
A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye) 
a) Melyik évben adták ki a forrásban említett (aláhúzással jelölt) oklevelet? (1 pont)



 
A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye) 
b) Nevezze meg szakkifejezéssel az idézett törvényben szereplő új szabályozást! (1 pont)



    
A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye) 
c) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont) 
Az I. Lajos által eltörölt, régebbi szabályozás lényege az volt, hogy a nemesi birtokot el lehetett idegeníteni. 



Hamis
Igaz
A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye) 
e) Az új szabályozás biztosította a királyi birtokállomány utánpótlását, mert a kihaló nemesi családok, nemzetségek birtokai nem a királyra szálltak, így nem kellett ezzel foglalkoznia.


Igaz
Hamis
A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye) 
Az I. Lajos által bevezetett új rendelkezés két lehetséges oka a köznemesi birtokállomány védelme, illetve a királyi birtokállomány utánpótlásának biztosítása volt. 
Hogyan biztosította az új szabályozás ezt a két célt! Döntse el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (1 pont.) 
d) Az új szabályozás védte a köznemesi birtokállományt, mert az nem szállhatott a bárókra / az egyházra.



Hamis
Igaz
A feladat a francia abszolutizmus történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktúrát, úgyszintén növelni a gépek számát is […], mivel ezeket az anyagfajtákat már gyártják, s ezek nagy keresetnek örvendenek; a 30%, ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek behozatalát – így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. […] Meg kell vizsgálni a velük kötött szerződéseket, s különösen a legutóbbit, melynek értelmében 40 ezer livres-t adtam nekik, amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek természetesen két műszakban dolgoznak. […]
Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek képesek árut szállítani […] Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns [királyi megbízott] urakkal együtt azt is, hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkalmassá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére.” (Colbert francia miniszter utasításai, 1667)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel a forráshoz köthető gazdaságpolitikát! (1 pont)



 
A feladat a francia abszolutizmus történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktúrát, úgyszintén növelni a gépek számát is […], mivel ezeket az anyagfajtákat már gyártják, s ezek nagy keresetnek örvendenek; a 30%, ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek behozatalát – így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. […] Meg kell vizsgálni a velük kötött szerződéseket, s különösen a legutóbbit, melynek értelmében 40 ezer livres-t adtam nekik, amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek természetesen két műszakban dolgoznak. […]
Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek képesek árut szállítani […] Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns [királyi megbízott] urakkal együtt azt is, hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkalmassá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére.” (Colbert francia miniszter utasításai, 1667)
c) Válassza ki az igaz állítás sorszámát! (1 pont) 



Franciaország a korszakban lemaradt Anglia és Hollandia mögött a gőzgépek előállításában, ezért volt szükség Colbert intézkedéseire.
Colbert intézkedései a hazai fogyasztók számára rövid távon kedvezőtlenek lehettek, hiszen emelhették az árakat.
Colbert fiziokrataként, a szabadkereskedelem érdekében le akart bontani minden ezzel ellentétes állami szabályozást, pl. a monopóliumokat.
A feladat a francia abszolutizmus történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktúrát, úgyszintén növelni a gépek számát is […], mivel ezeket az anyagfajtákat már gyártják, s ezek nagy keresetnek örvendenek; a 30%, ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek behozatalát – így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. […] Meg kell vizsgálni a velük kötött szerződéseket, s különösen a legutóbbit, melynek értelmében 40 ezer livres-t adtam nekik, amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek természetesen két műszakban dolgoznak. […]
Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek képesek árut szállítani […] Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns [királyi megbízott] urakkal együtt azt is, hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkalmassá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére.” (Colbert francia miniszter utasításai, 1667)
b) Válassza ki a forrás alapján azokat a konkrét gazdaságpolitikai eszközöket, amellyel Colbert elő akarta segíteni a manufaktúraipar fejlődését! Több helyes megoldás van! (1 pont.)



útépítés
kereskedőhajók védelme
állami hitelek
folyók hajózhatóvá tétele
védővámok
A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban [kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662) 
b) Fogalmazza meg, hogy például mely konkrét jogcímeken szerzett fejedelmi bevételek növekedtek az A) jelű forrás aláhúzott részében leírt intézkedés következtében! 
 Az egyik helyes választ az akasztófa megoldásába rejtettük. Adja meg a helyes választ az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban [kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662) 
a) Melyik városban volt Bethlen Gábor székhelye? (1 pont)



 
A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban [kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662) 
Válassza ki feladatrészenként az állításokat igazzá tevő befejezések sorszámát! (Elemenként 1 pont.) 
c) A kincstári birtokokon való gazdálkodás azért volt különösen jelentős, mert …



a vetésforgó bevezetése jóval nagyobb szakértelmet követelt meg.
uralkodása idején kezdődött el az európai munkamegosztás és ezzel a majorság növelése.
Bethlen nagy kiterjedésű fejedelmi birtokokkal rendelkezett, majd később ezeket újabbakkal gyarapította.
A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban [kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662) 
d) A forrásban említett új keresztyének …  


a fogságba esett és ott keresztény hitre tért muzulmánok lehettek.
a Habsburgok által elüldözött katolikusok lehettek.
egy Európa-szerte üldözött protestáns kisebbség tagjai, az újrakeresztelők lehettek.
A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban [kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662) 
e) Bethlen gazdaságpolitikája emlékeztet a merkantilista elvekre, … 


hiszen mindkét esetben a fejlett manufaktúraipar árukivitele volt a legfőbb bevételi forrás.
mert a nyugaton egyetemre járt magyar diákok megismertették Erdéllyel a modern gondolatokat.
bár Bethlen évtizedekkel azok nyugat-európai megjelenése előtt uralkodott.
A feladat az egységes Németország születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
a) Hol és mikor került sor arra a csatára, amelynek eredménye egyértelművé tette, hogy a német egység a Habsburg-kézen lévő területek kizárásával fog megszületni? (Elemenként 1 pont.) 



A település neve:    Évszám:   
A feladat az egységes Németország születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
b) Karikázza be a felsorolt állítások közül annak a kettőnek a sorszámát, amelyik következménye volt az Északnémet Szövetség Franciaország feletti győzelmének! (Elemenként 1 pont.)  



Franciaországban megbukott a harmadik köztársaság.
Poroszország szembekerült a Habsburg Birodalommal.
A porosz királyt német császárrá koronázták.
Nagy-Britannia szövetségre lépett Németországgal.
Németországhoz csatolták Elzász-Lotaringiát.
A feladat az egységes Németország születésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! 
Nevezze meg azokat az államokat, amelyekre a leírás vonatkozik! (Elemenként 1 pont.)



c) Poroszország törekvéseivel szemben jóindulatú semlegességet tanúsított, mert Ausztria
meggyengülésétől balkáni befolyásának növekedését várta. 
   

 d) Szövetségre lépett Poroszországgal, így növelni tudta területét Ausztria rovására.
     
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
d) Nevezze meg azt a középkori oklevelet, amelyben először jelent meg a D) forrásban aláhúzott jog! (2 pont)  



 
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
e) Mely idézett forrásokhoz köthetők leginkább Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének következő részletei? 
 Írja a forrás betűjelét a versrészlet után! (Elemenként 1 pont.)



1. „Nem hallottátok Dózsa György hirét? / Izzó vastrónon őt elégetétek, / De
szellemét a tűz nem égeté meg, / Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: / Ismét
pusztíthat e láng rajtatok!” 
 
 A forrás betűjele:   
 
 
2. „Jogot a népnek, az emberiség / Nagy szent nevében, adjatok jogot, / S a hon
nevében egyszersmind, amely / Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.” 
 
 A forrás betűjele:   
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
g) Mikor szentesítette az uralkodó azt a törvényt, amelyikben megvalósult az A) forrásrészletben szereplő követelés? (2 pont) 



Év, hónap, nap:   
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
a) Tegye időrendbe a forrásokat! A legkorábbival kezdje! (2 pont) 

D
A
C
B
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
f) Válassza ki, hogy mivel érvelt Széchenyi a jobbágyság fenntartása ellen a B) betűjelű forrásban! (1 pont)



A robot hatékonyabb.
Sajnálta őket.
A bérmunka hatékonyabb.
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
b) A reformkori Magyarországon a polgárság aránya néhány százalék volt. Nagyjából mekkora lehetett a jobbágyság aránya? 
 Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont)


85–91 %
70–75 %
55–60 %
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kötelességünknek tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat) 
 
B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész [telkes] jobbágy rossz ekéjével, [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” (Széchenyi István: Hitel) 
 
C) „Gondoljuk meg nálunk az arisztokrácia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már, Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizony a milliók jóakaratától függ […], e jóakaratot a kölcsönös bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állnak egymáshoz? […] Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reformországgyűlésen, 1834) 
 
D) „A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)
c) Nevezze meg szakkifejezéssel az A) betűjelű forrásban aláhúzott követelést! (2 pont)



 
A feladat a fasiszta Olaszországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a fasiszta diktatúra kiépüléséhez kapcsolódó források és ismeretei segítségével! 
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel egy tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna […]. Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszéde)
a) Mi volt az az esemény, amelyet Mussolini „forradalomnak” nevezett? Adja meg a helyes választ az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a fasiszta Olaszországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a fasiszta diktatúra kiépüléséhez kapcsolódó források és ismeretei segítségével! 
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel egy tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna […]. Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszéde)
d) Keresse meg a modern, demokratikus politikai rendszerek működésének három olyan – a felvilágosodás korában megfogalmazott – alapelvét, amelyeket sértettek a következő törvények! (Elemenként 1 pont.)  
„A királyi kormánynak 1923. december 31-ig lehetősége van arra, hogy törvényerejű rendeleteket hozzon.” 
 
„A kormányfőt a király nevezi ki és hívja vissza. A kormányfő a királynak tartozik felelősséggel […].” 
 
 (Törvények az 1920-as évekből) 

A feladat a fasiszta Olaszországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a fasiszta diktatúra kiépüléséhez kapcsolódó források és ismeretei segítségével! 
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel egy tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna […]. Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszéde)
b) Melyik évben került sor erre az eseményre? (2 pont)



 
A feladat a fasiszta Olaszországgal kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a fasiszta diktatúra kiépüléséhez kapcsolódó források és ismeretei segítségével! 
„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel egy tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna […]. Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszéde)
c) Nevezze meg azt az intézményt, amelyiket megfenyegette Mussolini az idézett beszédében! (2 pont)



  
A feladat a Horthy-korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Mely pénzügyi jelenségre utal a korabeli bankjegy névértéke? Adja meg a helyes választ az akasztófa játék segítségével! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a Horthy-korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek felállításával lehetővé vált az F) betűjelű forrásban bemutatott pénzérme kibocsátása! (2 pont) 



 
A feladat a Horthy-korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Állapítsa meg, mely forrásokra vonatkoznak a következő állítások! 
 Írja a forrás betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorba csak egy betűjelet írjon! (Elemenként 1 pont.)



d) Magyarország külpolitikai elszigeteltségének enyhülésével függött össze.   
 
e) A határon túlra került magyarság sorsára utal.   
 
A feladat a Horthy-korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a kötelezettséget, amelyet a Békeszerződés idézett része megfogalmaz! (1 pont)



 
A feladat az ENSZ felépítésével és működésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Állapítsa meg, az ENSZ mely intézményére / tisztségére vonatkoznak a táblázatban szereplő leírások! 
 Írja az adott intézmény / tisztség nevét a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 1 pont.) 



a) A Biztonsági Tanács állandó résztvevője. Felhatalmazását öt
évre nyeri. Feladatai leginkább adminisztratív jellegűek. 
 Intézmény / Tisztség
neve:   
 
b) Az ENSZ legalapvetőbb intézménye. A szervezet összes
tagállama részt vesz munkájában. 
  Intézmény / Tisztség neve:   
 
c) Feladata az államok közötti jogviták megoldása, illetve az
ENSZ-nek és a szakosított szerveknek való tanácsadás. 
  Intézmény / Tisztség neve:   
 
d) Ebben az ENSZ intézményben egyes tagoknak több jogköre
van a többi taghoz képest. 
  Intézmény / Tisztség neve:   
A feladat az ENSZ felépítésével és működésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Állapítsa meg, az ENSZ Biztonsági Tanácsának mely tagjára vonatkoznak a következő leírások! Írja az állam nevét a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 1 pont.)



e) Részt vett az ENSZ alapító konferenciáján. A Biztonsági
Tanács állandó európai tagjaként – relatív gyengesége
ellenére – a hidegháború évtizedeiben befolyással bírt a
nemzetközi politikában.
 Állam:   
 
f) Az 1949-ben a polgárháborút megnyerő kormány csak
1971-ben foglalta el az ENSZ Biztonsági Tanácsában az
országot megillető helyet.
 Állam:   
A feladat az ENSZ felépítésével és működésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
g) Nevezze meg a B), C) és D) betűjelű forrásokban szereplő, „x)” jellel helyettesített intézményt! (2 pont)
B) „42. cikk – Ha a … [ x) ] … úgy találja, […] légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél.” (Az ENSZ alapokmányából) 
 
C) „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország úgy döntött, hogy nem terjeszti be szavazásra határozattervezetét, hanem a … [ x) ] … jóváhagyása nélkül fogják leszerelni Irakot, és a háborút már csak az akadályozhatja meg, ha az iraki elnök gyorsan távozik az országból.” (MTI-hír, 2003. március 18.) 
 
D)„»Fokozni fogjuk erőfeszítéseinket a … [ x) ] …-n kívül, különféle partnerekkel, hogy nyomást gyakoroljunk […], és segítséget nyújtsunk azoknak, akiknek erre szükségük van.« – jelentette ki Susan Rice amerikai nagykövet, miután Moszkva és Peking megvétózta a nyugati határozati tervezetet. […] »A … [ x) ] … teljesen megbukott az idei legfontosabb feladatával« –mondta.” (MTI-hír, 2012. július 19.) 



 
A feladat az ENSZ felépítésével és működésével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
h) Miért állnak ellentmondásban az USA és szövetségeseinek a C) és D) betűjelű forrásokban ismertetett döntései az ENSZ alapokmányának a B) betűjelű forrásban szereplő részével! Egészítse ki a hiányos mondatot úgy, hogy a feltett kérdésre helyes választ kapjon! (1 pont)



Az USA és szövetségesei az    alapokmányával ellentétesen terveznek.
A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„A gazdasági tervezés kérdéseiben van bizonyos kalandorság, pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél, Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz hiányzott.” (Bulganyin szovjet vezető, 1953 júniusa)
a) Milyen ideológiai, politikai céljai lehettek a szövegben kritizált gazdaságpolitikának? Az akasztófa segítségével adja meg az egyik helyes választ! (1 pont)



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„A gazdasági tervezés kérdéseiben van bizonyos kalandorság, pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél, Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz hiányzott.” (Bulganyin szovjet vezető, 1953 júniusa)
c) Milyen személyi változást eredményezett a magyar politikai vezetésben a forrásban megjelenő kritika? Teljes nevet írjon! (Elemenként 1 pont)



  -t leváltották a miniszterelnöki pozícióból és helyette    lett a miniszterelnök. 
A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„A gazdasági tervezés kérdéseiben van bizonyos kalandorság, pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél, Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz hiányzott.” (Bulganyin szovjet vezető, 1953 júniusa)
b) Miért nem volt semmiképpen sem lehetséges az adott gazdasági berendezkedés keretei között – Bulganyin véleményével ellentétben – kiszámolni, mennyibe kerül egy tonna acél? Válassza ki a helyes megoldást! (1 pont)



Mert nem volt rá alkalmas eszköz.
A tervgazdaság hiánya miatt (nincs a termékeknek valódi ára).
A feladat a mai Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak-e a népszámlálásra vonatkozó állítások! (Elemenként 1 pont.)
a) A valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása népszámlálás esetén állampolgári kötelesség. 



Igaz
Hamis
A feladat a mai Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) A népszámlálás során kettős etnikai kötődésről is lehet nyilatkozni.


Igaz
Hamis
A feladat a mai Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) A kérdőív kizárólag a Magyarországon nemzetiségként elismert csoportokat sorolja fel válaszlehetőségként. 


Hamis
Igaz
A feladat a mai Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
d) Aki valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, az köteles az adott nemzetiség nyelvét anyanyelvként megjelölni.


Hamis
Igaz
A feladat a mai Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Állapítsa meg, melyik nemzetiségre vonatkoznak a következő, 2011-es népszámlálási adatok alapján tett megállapítások! (1 pont) 
e) „A népszámlálás adatai szerint a kisebbségek közül egy adott megye össznépességében a legmagasabb arányt [ők] képezik Borsod-Abaúj-Zemplénben, (8,51%). […] Az időskorúak már korábban is példátlanul alacsony aránya tovább csökkent (4,7%-ról 4,6%-ra) a rossz egészségügyi állapotok okozta alacsony átlagéletkor miatt.” (Tóth Ágnes és Vékás János kisebbségkutatók, 2011)  



A nemzetiség megnevezése:    
A foglalkozás befejeződött.

0