1. A zsidó vallás
0/6 Pont
2. A középkori kereszténység
0/8 Pont
3. Könyves Kálmán
0/10 Pont
4. Angol alkotmányos monarchia
0/8 Pont
5. Török berendezkedés
0/5 Pont
6. A második ipari forradalom kora
0/8 Pont
7. Az 1848-49-es szabadságharc
0/15 Pont
8. A Szovjetunió gazdasága
0/4 Pont
9. Magyarország 1918–19-ben
0/6 Pont
10. A hidegháború
0/8 Pont
11. Magyarország demográfiai helyzete 1945 után
0/8 Pont
12. Háztartások pénzügyei
0/4 Pont
1. A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A hatalmas téglalap alapú templomteret magas, erős fal határolta; e fal az egyiptomi templomok mintájára több belső udvart zárt körül, s a hívek az oszlopokkal díszített udvarokon át jutottak a belső templomba. Ennek mélyén állt a szentek szentje, itt őrizték a szövetség ládáját, [azaz] a frigyládát, [és] a törvénytekercseket.” (Román József – Marót Miklós, 1965)
c) Nevezze meg azt a személyt, aki a zsidók számára az A) betűjelű forrásban említett törvényeket közvetítette! 



 
1. A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A hatalmas téglalap alapú templomteret magas, erős fal határolta; e fal az egyiptomi templomok mintájára több belső udvart zárt körül, s a hívek az oszlopokkal díszített udvarokon át jutottak a belső templomba. Ennek mélyén állt a szentek szentje, itt őrizték a szövetség ládáját, [azaz] a frigyládát, [és] a törvénytekercseket.” (Román József – Marót Miklós, 1965)
d) Nevezze meg idegen szakkifejezéssel a zsidók szétszóratását (szétvándorlását)!  



 
1. A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A hatalmas téglalap alapú templomteret magas, erős fal határolta; e fal az egyiptomi templomok mintájára több belső udvart zárt körül, s a hívek az oszlopokkal díszített udvarokon át jutottak a belső templomba. Ennek mélyén állt a szentek szentje, itt őrizték a szövetség ládáját, [azaz] a frigyládát, [és] a törvénytekercseket.” (Román József – Marót Miklós, 1965)
b) Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis! (1 pont)
A szövegben említett frigyláda Isten és a zsidó nép szövetségét jelképezi. 



Hamis
Igaz
1. A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A hatalmas téglalap alapú templomteret magas, erős fal határolta; e fal az egyiptomi templomok mintájára több belső udvart zárt körül, s a hívek az oszlopokkal díszített udvarokon át jutottak a belső templomba. Ennek mélyén állt a szentek szentje, itt őrizték a szövetség ládáját, [azaz] a frigyládát, [és] a törvénytekercseket.” (Román József – Marót Miklós, 1965)
a) Nevezze meg azt az eseményt, amely összekapcsolja az A) és a B) betűjelű forrást!  



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a kereszténység középkori történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Urunk, Leó pápa üzenetében sürgősen figyelmeztette ezt a Mihályt [Kerulláriosz Mihály, konstantinápolyi pátriárka], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül […] már korábban a latin szertartású templomokat bezárta, és a latinokat, akiket a kovásztalan kenyér eretnekeinek bélyegzett, tettekkel és szavakkal mindenütt üldözte. Ez olyan méreteket öltött, hogy […] a Szentszék megszégyenítésére az Ökumenikus Pátriárka [az egész keresztény egyház feje] címet vette fel. Mi azonban nem viselhetjük el a szent és nemeslelkű Apostoli Széknek ezt a hallatlan megszégyenítését és megsértését.” (Humbertus bíboros, pápai követ beszámolója) 
 
B) „Továbbá, ha Róma az apostolfejedelem [Szent Péter] által igyekszik megalapozni elsőbbségét, úgy Konstantinápolyt illeti meg az elsőbbség az elsőként elhivatott András [Péter idősebb testvére] által. Mert sok évvel korábban vette át Konstantinápoly püspöki székét, mint testvére a rómaiak püspöke lett.” (Phótiosz pátriárka írásából) 
 
C) „Ha viszont a következő kijelentést tárják elém: »Te Péter vagy, és én erre a sziklára akarom egyházamat építeni« úgy tudni kell, hogy ez nem a római egyházra vonatkozik. Szó sincs róla! […] Mi a próféták szavait jámbor magyarázattal az egy katolikus és apostoli egyházra vonatkoztatjuk, nem Péter egyházára, vagy egy római egyházra, mint ahogy azt a római műveletlenség a maga üres érvényesülési kívánalmaiban szeretné.” (Phótiosz pátriárka írásából) 
 
D) „1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek.” (Pápai oklevél) E) „Mert az atyák helyesen adtak kiváltságokat a régi Róma trónjának [ti. a pápának], mert az volt a királyi város. És […] ugyanazon megfontolás által vezérelve, ugyanolyan kiváltságokat adtak az Új Róma legszentebb trónjának, igazságosan úgy ítélve meg, hogy az uralkodóval és a szenátussal megtisztelt város egyenrangú kiváltságokat élvez a régi császári Rómával, így egyházi ügyekben is ugyanarra a rangra kell emelni.” (Zsinati határozat) 
a) Döntse el, mely forrásrészletekre vonatkoznak a következő állítások! Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozokba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy forrást többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)



1. A forrás szerzője vitatja a pápa elsőségét. 
 Forrás betűjelei:  

2. A nyugati álláspontot képviseli az egyház vezetésével
kapcsolatban. 
 Forrás betűjelei:   
 
3. Szertartásrendben megmutatkozó különbségre is utal. 
 Forrás betűjele:   
A feladat a kereszténység középkori történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Urunk, Leó pápa üzenetében sürgősen figyelmeztette ezt a Mihályt [Kerulláriosz Mihály, konstantinápolyi pátriárka], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül […] már korábban a latin szertartású templomokat bezárta, és a latinokat, akiket a kovásztalan kenyér eretnekeinek bélyegzett, tettekkel és szavakkal mindenütt üldözte. Ez olyan méreteket öltött, hogy […] a Szentszék megszégyenítésére az Ökumenikus Pátriárka [az egész keresztény egyház feje] címet vette fel. Mi azonban nem viselhetjük el a szent és nemeslelkű Apostoli Széknek ezt a hallatlan megszégyenítését és megsértését.” (Humbertus bíboros, pápai követ beszámolója) 
 
B) „Továbbá, ha Róma az apostolfejedelem [Szent Péter] által igyekszik megalapozni elsőbbségét, úgy Konstantinápolyt illeti meg az elsőbbség az elsőként elhivatott András [Péter idősebb testvére] által. Mert sok évvel korábban vette át Konstantinápoly püspöki székét, mint testvére a rómaiak püspöke lett.” (Phótiosz pátriárka írásából) 
 
C) „Ha viszont a következő kijelentést tárják elém: »Te Péter vagy, és én erre a sziklára akarom egyházamat építeni« úgy tudni kell, hogy ez nem a római egyházra vonatkozik. Szó sincs róla! […] Mi a próféták szavait jámbor magyarázattal az egy katolikus és apostoli egyházra vonatkoztatjuk, nem Péter egyházára, vagy egy római egyházra, mint ahogy azt a római műveletlenség a maga üres érvényesülési kívánalmaiban szeretné.” (Phótiosz pátriárka írásából) 
 
D) „1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek.” (Pápai oklevél) E) „Mert az atyák helyesen adtak kiváltságokat a régi Róma trónjának [ti. a pápának], mert az volt a királyi város. És […] ugyanazon megfontolás által vezérelve, ugyanolyan kiváltságokat adtak az Új Róma legszentebb trónjának, igazságosan úgy ítélve meg, hogy az uralkodóval és a szenátussal megtisztelt város egyenrangú kiváltságokat élvez a régi császári Rómával, így egyházi ügyekben is ugyanarra a rangra kell emelni.” (Zsinati határozat) 
b) Adja meg a B) betűjelű forrás segítségével annak az eseménynek az évszámát, amelyre a kép utal! (2 pont) 



 
A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. 
Válassza ki forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez köthetők! Válassza ki a két igaz állítást! (Elemenként 1 pont.) 
a)
A) „Minden olyan birtokot, melyet Szent István adományozott, minden leszármazott örököljön a leszármazás rendje szerint. Más királyok adománya apáról fiúra szálljon, és ha fiú nincsen, következzék a testvér, akinek halála után az ő fiait se rekesszék ki az örökségből. De ha testvére sincs az illetőnek, legyen a birtok a királyé.” 



A testvér nélkül elhunytak birtokai mindenképpen a királyt illetik meg, ha azt nem Szent Istvántól kapták.
A törvény a királyi birtokállomány csökkenését is mérsékelte.
Bizonyos birtokokat távolabbi rokonok is örökölhettek.
Az elhunyt fiai és testvérei azonos mértékben örököltek.
A törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a birtokot fel kell osztani az összes örökös között.
A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. 
Válassza ki forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez köthetők! Válassza ki a két igaz állítást! (Elemenként 1 pont.) 
b)
B) „Minden ispán, akinek a [saját] tulajdonában lévő falvaiban annyi ember él, hogy lovakat kaphat és száz penza [1 penza kb. 40 gramm ezüst] értékű jövedelmet szedhet be, egy vértes vitézt állítson a királynak; ha pedig negyven penza értékű a jövedelme, adjon katonát vért nélkül; ha annál is kevesebb, tartsa meg magának.”



A törvény az ispánokat bízza meg zsoldosok felfogadásával.
A 40 grammos ezüstdénár volt az aranyforint váltópénze.
A törvény a lovas nomád hadviselés visszaszorulásáról tanúskodik.
A törvény a világi előkelők katonaállítási kötelezettségéről szól.
A törvény arra kötelezi az ispánt, hogy a falvaiban élő hűbéresei közül szereljen fel egy vértes vagy vért nélküli vitézt.
A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. 
Válassza ki forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez köthetők! Válassza ki a két igaz állítást! (Elemenként 1 pont.) 
c)
C) „Ha az elfogott tolvajra a lopást rábizonyítani nem lehet, vessék [tűz- vagy víz-] próbára: ha bűntelennek mutatkozik, vádlója veszítsen annyit vagyonából, amennyi vagyona a vádlottnak van, de ne fosszák meg szeme világától. Ha valaki négylábú állatot vagy egy állat árát, vagy húsz dénárt érő ruhát lop, mint tolvajt ítéljék el. Az elítélt tolvajt fosszák meg szeme világától; és a feleségét, ha részes ura vétkében, vessék szolgaságra; és a fiaik is, ha tizenöt esztendősök vagy annál idősebbek, anyjuk sorsát viseljék.”



Az elfogott tolvajokat minden esetben tűz- vagy vízpróba alá vetették.
A törvény a tolvajlást mindig közösen elkövetett bűncselekménynek tartja, és eszerint ítéli meg.
I. László törvényeihez hasonlóan a fő cél a magántulajdon védelme.
A törvény nem egyformán ítéli el a tolvajt és a hamisan vádlót.
I. László törvényében az értékhatár alacsonyabb, 10 dénár volt, Kálmán törvényei tehát szigorúbbak.
A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. 
Válassza ki forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez köthetők! Válassza ki a két igaz állítást! (Elemenként 1 pont.) 
d)
D) „Házas pap […] egy se áldozzon az oltárnál, hanem csak ha […] önmegtartóztatást fogad. […] A második házasságban élő papok, és azok, akik özvegyet vagy elhagyott asszonyt vettek feleségül, álljanak el e tiltott házasságtól, vagy rekesszék ki őket a papi rendből. […] A püspök senkit […] pappá ne szenteljen, hanem csak azt, aki előbb önmegtartóztatást fogad; és ha felesége van, az ő beleegyezésével és hasonló fogadalmával történjen a dolog.” 



Pappá csak a szerzetesi fogadalmakat letevő férfi válhatott.
A feleségével testileg nem érintkező férfi pappá válhatott.
A törvény szerint a papok csak kétszer házasodhattak életükben.
A törvény értelmében az első házasságban élő papok bizonyos feltételek mellett együtt maradhattak feleségükkel.
A törvény értelmében csak nőtlen férfi lehetett pap.
A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. 
Válassza ki forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez köthetők! Válassza ki a két igaz állítást! (Elemenként 1 pont.) 
e)
E) „Ha valaki [muszlim] izmaelitákat böjtölésen kap rajta, vagy evésen és a disznóhústól való tartózkodásban, vagy mosakodásban avagy más vétkes szokásukban, az ilyen izmaelitákat küldjék a királyhoz. Aki pedig őket bevádolta, vagyonukból kapjon részesedést. […] Az izmaeliták minden falujának megparancsoljuk, hogy templomot építsenek, s azt ugyanazon falu területéből adománnyal lássák el. S miután a templom felépült, az izmaeliták falujának a fele költözzön el a faluból, és másutt telepedjenek le; hogy miképpen most egyforma szokásúak lesznek velünk az együttlakásban, úgy Krisztus egy és ugyanazon egyházában, ti. az isteni hajlékban is egyetértők legyenek velünk.” 



A törvény muszlim templomok (mecsetek) építését rendeli el.
A törvény szövegéből arra lehet következtetni, hogy az izmaeliták betartottak több előírást az iszlám öt pillére közül.
A törvény meg kívánja akadályozni, hogy a muszlimok területileg elkülönüljenek.
A törvény értelmében a muszlimoknak tilos a keresztény szokások utánzása.
Az izmaeliták a tatárok elől menekülő kun muszlimok voltak.
A feladat Anglia 17–18. századi történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Az egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] kijelentik, 1. hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellőzésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes; […] 2. hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes; […] 3. hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. […] 6. hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes; […] 8. hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék; 9. hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem emelhet vádat és nem folytathat eljárást. 12. hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.” (Jognyilatkozat, 1689) 
a) A forrásrészlet mely három pontja korlátozza a király végrehajtó hatalmát? Írja a pontok sorszámát növekvősorrendben a szövegdobozokba! (Elemenként 1 pont.) 



        
A feladat Anglia 17–18. századi történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Az egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] kijelentik, 1. hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellőzésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes; […] 2. hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes; […] 3. hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. […] 6. hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes; […] 8. hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék; 9. hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem emelhet vádat és nem folytathat eljárást. 12. hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.” (Jognyilatkozat, 1689) 
b) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek jogköreit megerősíti a dokumentum! (1 pont)



 
A feladat Anglia 17–18. századi történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Az egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] kijelentik, 1. hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellőzésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes; […] 2. hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes; […] 3. hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. […] 6. hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes; […] 8. hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék; 9. hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem emelhet vádat és nem folytathat eljárást. 12. hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.” (Jognyilatkozat, 1689) 
c) Nevezze meg szakkifejezéssel a dokumentum nyomán létrejött kormányzati rendszert! (2 pont) 



 
A feladat Anglia 17–18. századi történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„Az egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] kijelentik, 1. hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellőzésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes; […] 2. hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes; […] 3. hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. […] 6. hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes; […] 8. hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék; 9. hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem emelhet vádat és nem folytathat eljárást. 12. hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.” (Jognyilatkozat, 1689) 
d) Mit jelent az „ártatlanság vélelme” kifejezés? A forrás 12. pontja segítségével egészítse ki a következő állítást egy-egy fogalommal, úgy, hogy igaz legyen! (2 pont)



Ameddig be nem bizonyítják, hogy   , addig a vádlottat   -nak kell tekinteni.
A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
a) Ki volt Cegléd rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (1 pont)



 
A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
b) Ki volt Nógrád rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (1 pont)



 
A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
c) Válassza ki a következő állítások közül azt, amelyik igaz a török adórendszerre! Válassza ki az egyetlen helyes magyarázatot! (1 pont) 



A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen csökkentette a jobbágyi adóterheket.
A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen növelte a jobbágyi adóterheket.
A kettős adóztatás eredményeként a török bevétele is nőtt.
A törökök a korábbi magyar adórendszer figyelembevételével alakították ki a sajátjukat.
A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
d) Miért vált kevésbé hatékonnyá a gazdálkodás a török földesúri birtokon a Hódoltság idején, mint korábban? Válassza ki ennek az állításnak a helyes magyarázatát! Válassza ki az egyetlen helyes magyarázatot! (1 pont) 



A magyarországi szultáni birtokokon zajló nehézipari tevékenység visszaesése nagyban hozzájárult a jövedelmek csökkenéséhez.
A török birtokosok bizonytalan ideig birtokolták földjeiket, így rablógazdálkodást folytattak, ami nem kedvezett hosszabb távon a bevételeknek.
A vetésforgó helyett ismét a nyomásos gazdálkodást alkalmazták.
A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
e) Döntse el a követlező állításról, hogy igaz vagy hamis! Használja a két térképvázlatot! (1 pont) 
A legvédettebb utaktól távol eső területek váltak szultáni birtokká. 



Hamis
Igaz
A feladat a második ipari forradalom korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Melyik két állítás igaz a B) betűjelű karikatúrára? Válassza ki a helyes állításokat! (Elemenként 1 pont.)



Hangsúlyozza az európai államok erőfölényét.
Megjelennek rajta a modern ipar vívmányai.
Utal a fegyverkezési versenyre.
Utal az Egyesült Államok és a nyugat-európai államok szövetségére.
A feladat a második ipari forradalom korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Melyik két állítás igaz az A) és C) betűjelű karikatúrára is? Válassza ki a helyes állításokat! (Elemenként 1 pont.)



Utal arra, hogy a nagyhatalmak gazdasági befolyásuk kiterjesztésére törekedtek.
Utal arra, hogy az Európán kívüli hatalmak ekkor még mind fejletlenebbek voltak az európai hatalmaknál.
Utal Nagy-Britannia és Franciaország szövetségére.
Utal a nagyhatalmak közötti versengésre.
A feladat a második ipari forradalom korával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Melyik hatalomra vonatkozik a leírás? Írja a hatalom nevét a leírás utáni szövegdobozba! A karikatúrákon szereplő hatalmak közül válasszon! (Elemenként 1 pont.)



1. Gyors gazdasági fejlődését elsődlegesen területének és lakosságának nagyarányú növekedése
biztosította a 19. század folyamán. Kevés gyarmattal rendelkezett, de több más országban is
jelentős pénzügyi befolyást szerzett, amire az egyik karikatúra is utal. 
   
 
2. Gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak gyarmatai. Az A) betűjelű karikatúra utal
arra, hogy Európán kívüli kereskedelmi befolyását féltékenyen őrizte, ami egy másik európai
hatalommal való viszonyának megromlásához vezetett. 
    
 
3. A 19. század utolsó harmadában lezajlott gazdasági modernizációnak köszönhetően vált
jelentős hatalommá. A 20. század elején legyőzte Oroszországot erős flottájának
köszönhetően, amelyre az egyik karikatúra is utal. 
    
 
4. Gazdasági fejlődését főként bőséges nyersanyagforrásai, képzett és növekvő népessége, ipari
találmányai biztosították. Jelentős erőforrásokat fordított katonai erejének növelésére,
amelyre két karikatúrán is utal uralkodójának öltözete. 
    
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
e) Mi a megnevezése annak a hadművelet-sorozatnak, amelyre a D) betűjelű forrás aláhúzott része utal? (2 pont) 



 
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
f) Nevezze meg, mely korabeli államokat jelképezték a karikatúrán ábrázolt alakok! (Elemenként 1 pont.)  



A jelképes alak sorszáma: 1.
 A jelképezett állam megnevezése:   
 
 A jelképes alak sorszáma: 2. 
 A jelképezett állam megnevezése:   
 
A jelképes alak sorszáma: 3. 
 A jelképezett állam megnevezése:   
 
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
a) Rendelje a térképen sorszámokkal jelölt településekhez a hozzájuk kapcsolódó forrásrészleteket! Írja a forrásrészlet betűjelét a megfelelő mezőbe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy forrás kimarad. (Elemenként 1 pont.)  



 1.   
 2.   
 3.   
 4.    
 
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
b) Állítsa időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! Írja a források betűjelét a táblázatba! Segítségként egy forrás betűjelét már beírtuk a megfelelő helyre. Kezdje a legkorábbival! (2 pont)



        D    
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
c) Nevezze meg azt a dokumentumot, amelynek elfogadását kéri Kossuth az A) betűjelű forrásban! (2 pont)



 
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
d) Mi volt a legmagasabb tisztsége a B) betűjelű forrásban aláhúzott személynek 1848 nyarán? (1 pont)



    
A feladat az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok […]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde) 
 
B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel […] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) 
 
C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz segédtiszt visszaemlékezése) 
 
D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár] bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.” (Kossuth levele Görgei Artúrnak) 
 
E) „A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!” (Görgei Artúr visszaemlékezése)
g) Mi a karikatúra üzenete? Egészítse ki a választ a megfelelő szóval, úgy, hogy az állítás igaz legyen! (1 pont)



A Habsburgok    segítséggel győzik le Magyarországot / verik le a magyar
szabadságharcot.
A feladat a két világháború közötti Szovjetunió gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
E) „Ötven-száz évvel vagyunk elmaradva a fejlett országok mögött.” (Politikusi beszéd részlete, 1931) 
a) Döntse el az A), B) és C) betűjelű források segítségével, hogy melyik két állítás igaz a két világháború közötti szovjet iparra! Válassza ki a helyes állításokat! (Elemenként 1 pont.)



A nagy gazdasági világválság csak a gépgyártás területén éreztette hatását, ott azonban egy évtizedig tartó visszaesést okozott.
Az ipari termelés a bolsevik hatalomátvételt követő évben növekedésnek indult.
Az 1930-as években a szovjet ipar fejlesztése során elsődleges szempont volt az életszínvonal növelése.
A Szovjetunió megalakulásának évében az ipari termelés még nem érte el az első világháború előtti szintet.
A szovjet ipari termelés 1928 és 1938 között a világátlagnál gyorsabban növekedett.
A feladat a két világháború közötti Szovjetunió gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
E) „Ötven-száz évvel vagyunk elmaradva a fejlett országok mögött.” (Politikusi beszéd részlete, 1931) 
b) Döntse el, hogy a következő állítás igaz-e a D) betűjelű forrásra! (1 pont) 
Az iparfejlesztés célja a katonai erő növelése. 



Igaz
Hamis
A feladat a két világháború közötti Szovjetunió gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
E) „Ötven-száz évvel vagyunk elmaradva a fejlett országok mögött.” (Politikusi beszéd részlete, 1931) 
c) Az iparfejlesztés mely céljára utal az E) betűjelű forrás? (1 pont)



A gazdasági lemaradás fokozására.
A gazdasági lemaradás behozására.
A feladat Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. […] A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött.” (Egy politikus emlékirata) 
 

B) „Gyermekeim 25 korona napszámért dolgoznak és földet művelnek. Minthogy mindenemet elveszik, én is favágást végzek. […] Úgy látszik Szamuelyt másfelé (ahol sürgősebben kell akasztani) hívták és így egyelőre nem jön ide.” (Egy főherceg naplója) 
 
C) „Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem keserűség fullánkját.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 

D) „Trombitaharsonával fogjuk ennek a mai napnak határozatait széjjelkürtölni az egész világba. […] hogy ma itt mi történt, […] hogy a köztársaság, a demokrácia és a szociális intézmények megvalósításának ünnepnapján odakünn száz meg százezer ember van.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 
E) „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta […] a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.” (Fővezéri beszéd)
b) Az A), C) és D) betűjelű források mind ugyanannak a politikusnak a beszédeiből, illetve emlékiratából valók. Nevezze meg a politikust! Keresztnevet is írjon! (2 pont)  



 
A feladat Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. […] A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött.” (Egy politikus emlékirata) 
 

B) „Gyermekeim 25 korona napszámért dolgoznak és földet művelnek. Minthogy mindenemet elveszik, én is favágást végzek. […] Úgy látszik Szamuelyt másfelé (ahol sürgősebben kell akasztani) hívták és így egyelőre nem jön ide.” (Egy főherceg naplója) 
 
C) „Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem keserűség fullánkját.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 

D) „Trombitaharsonával fogjuk ennek a mai napnak határozatait széjjelkürtölni az egész világba. […] hogy ma itt mi történt, […] hogy a köztársaság, a demokrácia és a szociális intézmények megvalósításának ünnepnapján odakünn száz meg százezer ember van.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 
E) „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta […] a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.” (Fővezéri beszéd)
a) Rendelje a képekhez a hozzájuk illő szöveges forrásokat! Írja a forrás betűjelét a megfelelő kép alá! Egy képhez egy szöveges forrást rendeljen! Egy forrás kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
 1.



Forrás betűjele:   
A feladat Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. […] A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött.” (Egy politikus emlékirata) 
 

B) „Gyermekeim 25 korona napszámért dolgoznak és földet művelnek. Minthogy mindenemet elveszik, én is favágást végzek. […] Úgy látszik Szamuelyt másfelé (ahol sürgősebben kell akasztani) hívták és így egyelőre nem jön ide.” (Egy főherceg naplója) 
 
C) „Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem keserűség fullánkját.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 

D) „Trombitaharsonával fogjuk ennek a mai napnak határozatait széjjelkürtölni az egész világba. […] hogy ma itt mi történt, […] hogy a köztársaság, a demokrácia és a szociális intézmények megvalósításának ünnepnapján odakünn száz meg százezer ember van.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 
E) „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta […] a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.” (Fővezéri beszéd)
2. 



Forrás betűjele:   
A feladat Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. […] A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött.” (Egy politikus emlékirata) 
 

B) „Gyermekeim 25 korona napszámért dolgoznak és földet művelnek. Minthogy mindenemet elveszik, én is favágást végzek. […] Úgy látszik Szamuelyt másfelé (ahol sürgősebben kell akasztani) hívták és így egyelőre nem jön ide.” (Egy főherceg naplója) 
 
C) „Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem keserűség fullánkját.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 

D) „Trombitaharsonával fogjuk ennek a mai napnak határozatait széjjelkürtölni az egész világba. […] hogy ma itt mi történt, […] hogy a köztársaság, a demokrácia és a szociális intézmények megvalósításának ünnepnapján odakünn száz meg százezer ember van.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 
E) „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta […] a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.” (Fővezéri beszéd)
3.



Forrás betűjele:   
A feladat Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
A) „Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. […] A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött.” (Egy politikus emlékirata) 
 

B) „Gyermekeim 25 korona napszámért dolgoznak és földet művelnek. Minthogy mindenemet elveszik, én is favágást végzek. […] Úgy látszik Szamuelyt másfelé (ahol sürgősebben kell akasztani) hívták és így egyelőre nem jön ide.” (Egy főherceg naplója) 
 
C) „Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem keserűség fullánkját.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 

D) „Trombitaharsonával fogjuk ennek a mai napnak határozatait széjjelkürtölni az egész világba. […] hogy ma itt mi történt, […] hogy a köztársaság, a demokrácia és a szociális intézmények megvalósításának ünnepnapján odakünn száz meg százezer ember van.” (Miniszterelnöki beszéd) 
 
E) „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta […] a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.” (Fővezéri beszéd)
4. 



Forrás betűjele:   
A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. […] Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is.” (Előterjesztés a pártelnökség ülésén) 
 

B) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. Mi is a józan eszünknél vagyunk, és világosan látjuk, hogy ha megtámadjuk Önöket, Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak az őrültek tesznek, vagy az öngyilkosok, akik azt akarják, hogy velük együtt pusztuljon el az egész világ.” (A pártfőtitkár levele J. F. Kennedynek) 
 
C) „Na tessék, nyugdíjas lettem. Lehet, hogy mindabból, amit csináltam, az a legfontosabb, hogy egyszerűen szavazással le tudtak váltani engem. Sztálin mindnyájukat letartóztatta volna.” (Politikai életrajzban idézett megjegyzés)  
a) Nevezze meg azt a személyt, akitől mindhárom idézet származik! (2 pont) 



 
A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. […] Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is.” (Előterjesztés a pártelnökség ülésén) 
 

B) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. Mi is a józan eszünknél vagyunk, és világosan látjuk, hogy ha megtámadjuk Önöket, Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak az őrültek tesznek, vagy az öngyilkosok, akik azt akarják, hogy velük együtt pusztuljon el az egész világ.” (A pártfőtitkár levele J. F. Kennedynek) 
 
C) „Na tessék, nyugdíjas lettem. Lehet, hogy mindabból, amit csináltam, az a legfontosabb, hogy egyszerűen szavazással le tudtak váltani engem. Sztálin mindnyájukat letartóztatta volna.” (Politikai életrajzban idézett megjegyzés)  
b) Nevezze meg azt a hidegháborús konfliktust, amelyre az A) betűjelű forrás aláhúzott része utal! Adja meg a forrás keletkezésének évét! (Elemenként 1 pont.)



A konfliktus:                           Évszám:   
A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. […] Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is.” (Előterjesztés a pártelnökség ülésén) 
 

B) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. Mi is a józan eszünknél vagyunk, és világosan látjuk, hogy ha megtámadjuk Önöket, Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak az őrültek tesznek, vagy az öngyilkosok, akik azt akarják, hogy velük együtt pusztuljon el az egész világ.” (A pártfőtitkár levele J. F. Kennedynek) 
 
C) „Na tessék, nyugdíjas lettem. Lehet, hogy mindabból, amit csináltam, az a legfontosabb, hogy egyszerűen szavazással le tudtak váltani engem. Sztálin mindnyájukat letartóztatta volna.” (Politikai életrajzban idézett megjegyzés)  
c) Nevezze meg azt a hidegháborús konfliktust, amelyről a B) betűjelű forrás szól! Adja meg a forrás keletkezésének évét! (Elemenként 1 pont.) 



A konfliktus:     Évszám:   
A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. […] Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is.” (Előterjesztés a pártelnökség ülésén) 
 

B) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. Mi is a józan eszünknél vagyunk, és világosan látjuk, hogy ha megtámadjuk Önöket, Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak az őrültek tesznek, vagy az öngyilkosok, akik azt akarják, hogy velük együtt pusztuljon el az egész világ.” (A pártfőtitkár levele J. F. Kennedynek) 
 
C) „Na tessék, nyugdíjas lettem. Lehet, hogy mindabból, amit csináltam, az a legfontosabb, hogy egyszerűen szavazással le tudtak váltani engem. Sztálin mindnyájukat letartóztatta volna.” (Politikai életrajzban idézett megjegyzés)  
d) Melyik forrásban leírt helyzetre utalt a következő mondat? (1 pont) 
„Farkasszemet néztünk, és végül a másik fickó pislogott előbb.” (Dean Rush amerikai külügyi államtitkár)  



A forrás betűjele:   
A feladat a hidegháború időszakával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. […] Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is.” (Előterjesztés a pártelnökség ülésén) 
 

B) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. Mi is a józan eszünknél vagyunk, és világosan látjuk, hogy ha megtámadjuk Önöket, Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak az őrültek tesznek, vagy az öngyilkosok, akik azt akarják, hogy velük együtt pusztuljon el az egész világ.” (A pártfőtitkár levele J. F. Kennedynek) 
 
C) „Na tessék, nyugdíjas lettem. Lehet, hogy mindabból, amit csináltam, az a legfontosabb, hogy egyszerűen szavazással le tudtak váltani engem. Sztálin mindnyájukat letartóztatta volna.” (Politikai életrajzban idézett megjegyzés)  
e) Mire utalt az idézett politikus politikája legfontosabb eredményeként a C) betűjelű forrásban? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! (1 pont) 



a többpártrendszer visszaállítására
a terror megszüntetésére
Sztálin személyi kultuszának felszámolására
A feladat Magyarország 1945 utáni demográfiai helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Rendelje  a jellemzőkhöz az ábrán sorszámokkal jelölt korcsoportokat! Írja a jellemzők mellé a megfelelő korcsoport sorszámát! Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy-egy sorszám többször is szerepelhet.



a) Szülőképes korú, fiatal generációk – a forradalom leverése miatt
bekövetkező – kivándorlásának (is) közvetlen következménye. 
 Korcsoport
sorszáma:   
 
b) Az abortusz (terhességmegszakítás)-tilalom erőteljes szigorításának (is)
köszönhető. 
 Korcsoport
sorszáma:   
 
c) Előző, nagy létszámú generáció gyermekvállalásának (is) következménye.
 Korcsoport
sorszáma:   
 
d) Az első világháború veszteségei magyarázzák. 
 Korcsoport
sorszáma:   
 
e) A gyermektelenségi adó bevezetésének (is) köszönhető. 
 Korcsoport
sorszáma:   
 
f) Az 1970-es évek népesedéspolitikai intézkedéseinek hatását (is) jelzi.
 Korcsoport
sorszáma:    
 
g) A második világháború miatt meg nem született szülők hiányából (is)
adódik. 
 Korcsoport
sorszáma:   
A feladat Magyarország 1945 utáni demográfiai helyzetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
h) A születésszám mely változása olvasható le a korfáról az 1980-at megelőző másfél évtizedben? Válassza ki a helyes válasz sorszámát! 



növekedett
csökkent
nem változott
A feladat a háztartások pénzügyeihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
Milyen pénzmozgást jelölnek az ábrán látható nyilak? Írja a nyilak betűjele melletti négyzetekbe tartozó megfelelő pénzmozgás sorszámát a kép alatt található szövegdobozokba! A felsoroltak közül válasszon! (Elemenként 1 pont.)

 
 
 
 
 1. áfa (általános forgalmi adó) 
 2. járadék 
 3. járulék 
 4. megtakarítás 
 5. munkabér 
 6. szja (személyi jövedelemadó)



a)   
 
b)   
 
c)   
 
A feladat a háztartások pénzügyeihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
d) Válassza ki a mondat helyes befejezését! Válassza kia megfelelő sorszámot! (1 pont) 
A társadalombiztosítás fedezete…  



csak a munkavállaló által a munkabérből fizetett járulék.
a munkavállaló által a munkabérből fizetett, továbbá a munkaadó által ezen felül fizetett járulék.
csak a munkaadó által a munkabérből fizetett járulék.
A feladat a háztartások pénzügyeihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!  
e) Találja ki, hogy mely társadalombiztosítás által folyósított juttatást rejti az akasztófa! (1 pont.) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A foglalkozás befejeződött.

0