1. Az ókori Kelet
0/8 Pont
2. A középkori kultúra
0/6 Pont
3. Az Árpád-kori Magyarország
0/11 Pont
4. Kora újkor
0/9 Pont
5. Mária Terézia gazdaságpolitikája
0/7 Pont
6. A szocializmus irányzatai
0/9 Pont
7. A reformkor
0/11 Pont
8. A gazdasági világválság
0/8 Pont
9. Magyarország 1918–1920
0/16 Pont
10. A gyarmati rendszer felbomlása
0/7 Pont
11. A Kádár-korszak
0/8 Pont
12. A mai Magyarország
0/4 Pont
1. A feladat az ókori keleti kultúrához kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
Rendelje a képekhez a hozzájuk köthető civilizáció földrajzi elhelyezkedését jelző sorszámot! Írja a térképvázlaton szereplő sorszámot a megfelelő helyre!
Egy heyre egy sorszámot írjon! Egy sorszámot többször is felhasználhat, egy sorszám kimarad.



a)   . 
b)   . 
c)   . 
d)   . 
e)   . 
f)   . 
 
Milyen funkciókat látott el az a) jelű képen látható épület? Írjon kettőt!
 
g)   

h)   
 



a) Nevezze meg a hét szabad művészet közül azt a kettőt, amelyeket az idézett forrásrészlet
alapján Nagy Károly nem tanult! 


 
 
 
 
b) Nagy Károly két említett tanítója közül melyik származott a császár birodalmán
kívülről?

 
Albinus
 
c) Mi lehetett az oka Nagy Károly – a forrásrészletben említett – idegennyelvtanulásának? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!



Így tudta megértetni magát kiterjedt birodalma lakóival.
Ezek voltak a tudományok és a művészetek nyelvei.
Ilyen nyelvű területeket akart egyesíteni.


d) Fogalmazza meg röviden Nagy Károly kedvelt olvasmánya és tanítómestereinek
személye alapján a középkori kultúra egy alapvető jellegzetességét!


Alapvetően   kultúra volt.
 nyelvű volt.
 
 
e) Einhard műve propagandisztikus céllal íródott. Fogalmazza meg, Nagy Károly mely
politikai törekvését próbálta igazolni ez a mű!

 
 A   cím megszerzését.
 
3. A feladat az Árpád-kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


a) Írja be a felsorolt társadalmi csoportok közül
annak a sorszámát, amelyikre a forrásban szereplő intézkedés vonatkozik!
Egy mezőbe
egy sorszámot írjon! Két sorszám kimarad.
 
1. bárók 2. hospesek 3. jobbágyok 4. papok 5. polgárok 6. szerviensek 
 
A)   . 
B)   . 
C)   . 
D)   .
 
3. A feladat az Árpád-kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Tegye időrendbe a forrásokat keletkezésük szerint!


D
B
C
A
3. A feladat az Árpád-kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!


Állapítsa meg, mely forrásokban szereplő intézkedések közvetlen céljait írják le a
következő állítások!
Írja a megfelelő forrás betűjelét az állítás után! Egy állításhoz egy
betűjelet írjon! Egy betűjel kimarad. 
 
c) az ország védelmi képességeinek növelése 
A forrás betűjele:   
 
d) munkaerő biztosítása a mezőgazdaság számára 
A forrás betűjele:    
 
e) a földbirtokkal rendelkező közrendű szabadok
elégedetlenségének csökkentése 
A forrás betűjele:   


a) Nevezze meg az ábrán bemutatott üzemszervezési formát! 
 
 
 
Egészítse ki az ábra jelmagyarázatát! Nevezze meg szakkifejezéssel a betűvel jelölt
alakokat!
 
b)
   
 
c)   
 
d) Milyen munkaszervezési változás figyelhető meg az ábrán a középkori céhes
termeléshez képest?
 
 
Kialakult a   . A   részekre bontották.


e) William Camden  szerint az új üzemek termékei gyengébb minőségűek. Fogalmazza
meg az általa említett két általános okot! 
 
gyenge minőségű   ;    készítési mód

 
f) Fogalmazza meg, hogy mi volt az összefüggés az új üzemekben előállított termékek
minősége, ára és piaca között! Válaszában mindhárom elemre térjen ki!

 
A gyengébb minőségű, de   árura nagyobb volt a   kereslet.
5. A feladat Mária Terézia gazdaságpolitikájával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 


Írja be, mekkora (0%, 3% vagy 30%) vámtétel terhelte az elábbi termékeket az idézett szöveg
szerint a 18. század végén!


a) Aradról búza Bécsbe                                         %

b) Prágából eke Pozsonyba                                  %
 
c) Egerből bor Budára                                           %
 
d) Párizsból posztó Esztergomba                      % 
 
5. A feladat Mária Terézia gazdaságpolitikájával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 


e) Milyen, a Habsburg Birodalom egészének gazdaságára vonatkozó céljai voltak a
forrásban leírt intézkedéseknek?

 
A külföldi   kizárása. A   áruk védelme. Piac biztosítása. A   kiáramlásának megakadályozása.
6. A feladat a szocializmus irányzataival kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  


a) Melyik alapvető emberi jogot nem veszi figyelembe az A) forrás? 
 
 -ot.
 
b) Mely források szerzői nem értenek egyet a C) betűjelű forrásban leírt módszerrel az
idézett részletek alapján? Írja a három forrás betűjelét ábécé sorrendben az üres helyekbe!

 
               
 
c) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a fogalmat, amely a D) és F) betűjelű források
aláhúzott részéhez egyaránt kapcsolódik!

 
 
 
d) Nevezze meg a szocializmus azon irányzatát, amelyhez az E) betűjelű forrás
kapcsolható! 

 
   
 
 e) A B) betűjelű forrás szerzője szerint miért nincs
szükség a proletárdiktatúrára?

 
Úgy gondolták, hogy a munkások az       bevezetésének köszönhetően    úton is elérhetik céljaikat.
a) Mely kifejezések írják le a forrásban megjelenő törekvéseket? Válassza ki a két helyes válasz sorszámát!



3. a függetlenség kivívása
1. a magyar államnyelv bevezetése
5. a polgári átalakulás előmozdítása
2. érdekegyesítés
4. nemzetiségi autonómia biztosítása


b) Mi volt a lényege annak a nemzetfelfogásnak, amelyet a szerző elavultnak
tekintett?

 
Csak a   rendeket tekintették a nemzet tagjainak. A   nem tekintették a nemzet tagjainak.
 
c) Melyik konkrét, a korabeli országgyűlésen napirendre kerülő reform mellett érvelt a
szerző? Nevezze meg szakkifejezéssel!

 
 

d) Milyen ellentmondásra utal a forrás aláhúzott része?
 
 A jobbágyok   -t  fizettek, de csak korlátozott   -kal rendelkeztek. Nem voltak   állampolgárok, nem tekintették őket a   tagjainak.
 
e) Nevezze meg azt a személyt, akire a következő leírás vonatkozik! Keresztnevet is írjon!
 
Az idézett forrás megjelenésekor az országgyűlésen, Szatmár megye követeként Wesselényi
Miklós mellett a reformokért küzdők másik vezéralakja volt. Kortársai nemcsak politikai
tevékenysége, hanem irodalmi munkássága miatt is nagyra becsülték. 
 
   
8. A feladat a két világháború közötti gazdasági világválsághoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
 A) „Önök és én is tisztában vagyunk a bankválsággal, és azzal a veszéllyel, ami az emberek megtakarításait fenyegette. Március 6-án minden országos bankot bezártunk. Egy hónappal később már a betétek 90%-ához hozzáférhettek a tulajdonosaik. Ma már csak a betétek 5%-a van zárolva az országos bankokban.” (F. D. Roosevelt, 1933) 


a) Miért mehettek volna csődbe a bankok az A) betűjelű
forrásrészletben leírt intézkedés nélkül?

 
A betétek     -vel a bankok csődbe mentek volna, és így elvesztek volna az
időben ki nem vett betétek.
8. A feladat a két világháború közötti gazdasági világválsághoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
 A) „Önök és én is tisztában vagyunk a bankválsággal, és azzal a veszéllyel, ami az emberek megtakarításait fenyegette. Március 6-án minden országos bankot bezártunk. Egy hónappal később már a betétek 90%-ához hozzáférhettek a tulajdonosaik. Ma már csak a betétek 5%-a van zárolva az országos bankokban.” (F. D. Roosevelt, 1933) 


B) „Ugyanezt a célt [a válságkezelést] szolgálja azon középítkezések hatalmas
programja, amire hárommilliárd dollárt fordítunk: utakat és hajókat építünk,
elhárítjuk az árvízveszélyt, fejlesztjük a belföldi hajózást és számos más önfenntartó
települési és tagállami [infrastrukturális ] beruházást támogatunk.” (F. D. Roosevelt,
1933)
 
A B) betűjelű forrásrészletben olvasható intézkedések hogyan járultak hozzá a válságkezeléshez az alábbi szempontok szerint?
 
b) A fogyasztás bővítése:    -eket  teremt. Csökken a   .

c) A vállalkozások költségeinek csökkentése: Olcsóbb lesz a   .
 
d) A túltermelés elkerülése:  Nem keletkezik új   .
8. A feladat a két világháború közötti gazdasági világválsághoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
 A) „Önök és én is tisztában vagyunk a bankválsággal, és azzal a veszéllyel, ami az emberek megtakarításait fenyegette. Március 6-án minden országos bankot bezártunk. Egy hónappal később már a betétek 90%-ához hozzáférhettek a tulajdonosaik. Ma már csak a betétek 5%-a van zárolva az országos bankokban.” (F. D. Roosevelt, 1933) 


C) „Ha minden munkaadó egy ágazaton belül megállapodik abban, hogy ugyanazt a
bért fizeti – mégpedig tisztességes bért –, és ugyanannyi munkaidőt vár el – mégpedig
tisztességes munkaidőt –, akkor a magasabb bérek és rövidebb munkaidő egyik
munkaadót sem károsítja meg. Sőt, ez sokkal jobb, mint a munkanélküliség és az
alacsony bérek.”(F. D. Roosevelt, 1933)
 
e) Miért érintené hátrányosan a munkaadót a magasabb
bér és rövidebb munkaidő! 

 
Drágítaná a   -t. Növelné a munkaadó   -t.
 
f) Nevezze meg szakkifejezéssel Rooseveltnek a forrásrészletekben ismertetett gazdasági
programját!

 
   

9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 

Őszirózsás forradalom és a polgári demokratikus kísérlet időszaka

Tanácsköztársaság időszaka

Ellenforradalmi rendszer időszaka
A
D
C
E
B
F
9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 


Mely plakátokra igazak a következő állítások? Egy betűjel kimarad.
 
b) IV. Károly ellen lép fel.    
 
c) A belső rend erőszakos fenntartására utal.    
 
d) Katonai sikerre utal.    
 
e) Az etnikai határok figyelembe vételét követeli.    
 
 f) A kommunistákat és a zsidókat egy társadalmi réteg megtévesztésével
vádolja.    
9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 
g) Kiket nevez mártíroknak Horthy a G) betűjelű forrásrészletben? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

G) „Mikor még távol voltunk innen, […] gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. […] Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit. […] De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.”(Horthy Miklós beszéde, 1919. november 16.)



A fehérterror áldozatait.
A vörösterror áldozatait.
A világháború áldozatait.
9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 


h) Nevezze meg azt a két – a 19. században kibontakozott – politikai eszmét, amelyeket
Horthy az idézett részlet alapján követendőnek gondolt!

 
 -mus
 
 -mus
9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 
i) Mely tisztség viselőjeként vonult be Horthy Budapestre?  



Magyarország kormányzója volt.
A Nemzeti Hadsereg főparancsnoka volt.
A magyar flotta főparancsnoka volt.
9. A feladat Magyarország történelmének 1918–1920 közötti időszakával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
a) Rendelje a korabeli plakátokat a megfelelő időszakhoz! Írja a plakátok betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! 
j) Miért nem vonult be Horthy Budapestre közvetlenül a Tanácsköztársaság bukása után? 



A város román megszállás alatt állt.
A város német megszállás alatt állt.
A város szovjet megszállás alatt állt.


a) Hasonlítsa össze Gandhi ruházatát az A) és a B) betűjelű képen! Fogalmazza meg
a különbséget mindkét képre utalva!

 
Az első képen  öltözéket visel, a másodikon    öltözéket.
 
b) Az indiai függetlenségi mozgalom mely konkrét célját jeleníti meg Gandhi a C) betűjelű
képen?
 
 
Az indiai helyi    védelmét. A   termékek vásárlását.
 
c) Gandhi milyen jellegű ellenállási módszerrel kívánta elérni India függetlenségét?
Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével!

 
„Az erő nem testi képességből fakad. Forrása a rendíthetetlen akarat.” (Gandhi) 
 
    módszereket alkalmazott.
 
d) Mikor valósult meg Gandhi mozgalmának fő politikai célja? A cél megvalósulásának évszáma:
 
   
e) Mely vallás követői vannak többségben a térképvázlaton X-szel jelölt utódállamban?



iszlám
hinduizmus
kereszténység
buddhizmus
11. A feladat a Kádár-korszak gazdaságpolitikájával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
 Rendelje a gazdasági reformról szóló forrás sorszámmal és aláhúzással jelölt egyes céljait az állításokhoz! Egy sorszámot többször is felhasználhat. 


a) A reform során a szocialista rendszer fennmaradását biztosító „fékeket” is
beiktattak. 
 
 .
 
b) Lehetővé tették nagyobb fizetési különbségek kialakulását. 
 
 .
 
c) A központi tervek csak kereteket szabtak meg, nem pontos mennyiségeket. 
 
 .
 
d) A teljes foglalkoztatás alapelvét nem adták föl. 
 
 .
 
e) Bizonyos árucikkek esetében engedélyezték az árak szabad mozgását. 
 
 .
 
 f) Növelték a vállalatok helyben meghozható döntési lehetőségeit. 
 
 .
 
g) Melyik évben és melyik országban történtek azok az események, amelyek a magyar reform leállításához is vezettek?
 
Évszám:   

Ország:   
  
a) Válassza ki azt a két állítást, amely igaz!



A lakosságnak több mint a fele rendelkezett érettségivel 2011-ben.
A felsőoktatásban nőtt a legnagyobb mértékben a nők aránya a bemutatott korszakban.
A középiskolai, vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők száma növekedett a bemutatott időszakban.
Az érettségivel nem rendelkező férfiak száma nőtt a bemutatott korszakban.
A középiskolai vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők körében minden iskolatípust tekintve magasabb a nők aránya.


b) 2001 és 2011 között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak
száma nagyjából 670 ezerről 420 ezerre esett vissza, miközben az összes foglalkoztatott száma
ennél jóval kisebb mértékben csökkent. 
 
Mik voltak a legalacsonyabb végzettségűek
körében tapasztalható visszaesés okai?
 
 
 az arányuk az össznépességen belül.
 
   arányban váltak munkanélkülivé .
 
 
A foglalkozás befejeződött.

0