1. Ókori Kelet
0/6 Pont
2. Nyugati és keleti kereszténység
0/6 Pont
3. Etelközi magyarság életmódja
0/6 Pont
4. Nagyhatalmi konfliktusok
0/7 Pont
5. Rendi és vallási küzdelmek
0/6 Pont
6. Európa a bécsi kongresszus után
0/8 Pont
7. Magyarország a reformkorban
0/5 Pont
8. Közel-Kelet a XX. század elején
0/6 Pont
9. Magyarország gazdasága
0/8 Pont
10. A Kádár-korszak kultúrpolitikája
0/7 Pont
11. A globalizáció
0/2 Pont
12. Népszavazás
0/0 Pont
1. A feladat az ókori Kelet civilizációihoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Melyik ókori keleti civilizáció kulturális örökségéhez tartoznak a források? Írja a térképen látható civilizációk helyszínének sorszáma közül a megfelelőt a forrásokhoz a szövegdobozba! Három sorszám kimarad. 



a) „A konfuciánusok nem a jelent tekintik vezérükül, hanem a múltat
tanulmányozzák, hogy ezzel lejárassák a mai időket, és a nép közt kétséget és
nyugtalanságot keltsenek […] javaslom ezért, hogy a levéltárososok Csin
évkönyveinek kivételével égessék el az összes krónikákat.” (Li Sze)
   
 
b) „Sarrukin vagyok, erős király, Agade [Akkád] királya. […] Városom Azupiranu,
mely a Purattu [Eufrátesz] partján fekszik. Enitum, az anyám, fogant engem,
megszült engem titokban, sásból való kosárba helyezett, szurokkal zárta le fedelét. A
folyóba vetett engem, mely nem lepett el, elsodort engem a folyó, Akkihoz, a
vízmerítőhöz vitt.” (Sarrukin legendája) 
   

c) „A legünnepélyesebb bebalzsamozást a következőképp végzik: először az
orrlukakon keresztül görbe vassal kiveszik az agyat, egy részét így húzva ki, a többit
pedig beöntött gyógyszerekkel; azután egy éles aithiopiai kővel fölvágják a lágyékot,
és kiveszik az összes beleket. […] Ezután nátronnal bevonják és hetven napra elrejtik;
tovább nem szabad bevonva hagyni.” (Hérodotosz) 
   
 
d) „Brahma saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat. Fejéből a brahmanákat,
kezéből a ksatrijákat, derekából a vaisjákat, lábából a súdrákat. A világrend
fenntartása érdekében azok számára, akik fejéből, kezéből, derekából és lábából
kerültek elő, külön-külön hivatást állapított meg.” (Manu törvényei) 
 
1. A feladat az ókori Kelet civilizációihoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Melyik ókori keleti civilizációra igazak az állítások? 
 Írja a térképen látható civilizációk sorszáma közül a megfelelőt a szövegdobozba! Egy helyre egy sorszám kerüljön!



e) Tartósan kialakult a monoteizmus. 
 Civilizáció
sorszáma:   
 
f) Egy vallásalapító a vágyakról való lemondásban látta a születési alapú
társadalomszerkezetből is fakadó szenvedés ellenszerét.
 Civilizáció
sorszáma:   
2. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. 
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel [fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: »Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály […] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
a) Melyik állam uralkodójához fordultak a fejedelmek? (1 pont)



 
2. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. 
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel [fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: »Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály […] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
b) A kora középkori egyház milyen sajátosságára utal az, hogy a fejedelmek vallási kérdésben a császárhoz küldték követeiket? 
 Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalommal! (1 pont)



A keleti keresztény egyház felett a   gyakorolta a fennhatóságot. 
2. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. 
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel [fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: »Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály […] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
c) Válassza ki az alábbi lehetőségek közül a helyes választ arra a kérdésre, hogy miért a görög és a latin nyelv ismeretének hiányát hangsúlyozzák a követek? (1 pont) 



A követek csak ezen a két nyelven tudtak.
Ezeket a nyelveket ismerte csupán a kor értelmisége.
Ezeken a nyelveken alkult ki az írásbeliség.
Ezek voltak a keresztény liturgia, istentisztelet és a Biblia nyelvei.
Csak ezek a nyelvek léteztek akkoriban.
2. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. 
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel [fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: »Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály […] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
d) Ki a szövegben említett két fiú? (Elemenként 1 pont) 



 
2. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. 
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel [fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: »Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály […] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
e) A kereszténység melyik irányzatához csatlakozott a szövegben említett fejedelmek által uralt terület a XI. század után? (1 pont) 



 
3. A feladat az etelközi magyarság életmódjához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, […], a sátrakkal és az állatokkal. […] Egyik határuk a Bizánci-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. […] Lakhelyeik e két folyó között vannak. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számukra. […] A magyarok […] állandóan legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket mint foglyaikat. […] Megmegrohanják a szlávokat és oroszokat, és addig mennek a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek Kercs a neve. […] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása)
Azonosítsa a vaktérképen a szövegben szereplő helyszíneket! 
Írja a megfelelő sorszámokat a szövegdobozokba! Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Négy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.) 



a) A magyarok nyári szállásai. 
 Sorszám:   
 
b) A magyarok téli szállásai. 
 Sorszám:   
 
c) Kercs, bizánci kikötőváros. 
 Sorszám:   
 
d) A keleti szláv szállásterületek. 
 Sorszám:   
3. A feladat az etelközi magyarság életmódjához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, […], a sátrakkal és az állatokkal. […] Egyik határuk a Bizánci-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. […] Lakhelyeik e két folyó között vannak. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számukra. […] A magyarok […] állandóan legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket mint foglyaikat. […] Megmegrohanják a szlávokat és oroszokat, és addig mennek a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek Kercs a neve. […] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása)
e) Mivel magyarázható, hogy a „magyarok … állandóan legyőzik … a szlávokat”? Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalomakkal! (1 pont)



  azért voltak képesek a    elleni sikeres hadjáratokra, mert   életformában élőkként katonailag fölényben voltak a   lakossággal szemben.
4. A feladat a XVI–XVII. századi nagyhatalmi konfliktusokhoz kapcsolódik. 
Melyik uralkodócsaládok voltak résztvevői a képekhez kötődő konfliktusoknak? 
 Írja a megfelelő uralkodócsalád nevét a képek alatti szövegdobozokba! A megadott lehetőségek közül válasszon! Egy nevet több helyre is írhat, és nem minden név köthető a konfliktusokhoz. A szövegdobozok száma jelzi, hány nevet kell beírnia! (Elemenként 0,5 pont.) 
Az uralkodócsaládok: Habsburg, Jagelló, Tudor, Valois (francia) 
Az ütközet emlékére kiadott érem felirata: Flavit et dissipati sunt 1588 (Rájuk fújt [az Isten], és széjjelszórta őket). 


 ,    
4. A feladat a XVI–XVII. századi nagyhatalmi konfliktusokhoz kapcsolódik. 
Melyik uralkodócsaládok voltak résztvevői a képekhez kötődő konfliktusoknak? 
 Írja a megfelelő uralkodócsalád nevét a képek alatti szövegdobozokba! A megadott lehetőségek közül válasszon! Egy nevet több helyre is írhat, és nem minden név köthető a konfliktusokhoz. A szövegdobozok száma jelzi, hány nevet kell beírnia! (Elemenként 0,5 pont.) 
Az uralkodócsaládok: Habsburg, Jagelló, Tudor, Valois (francia) 
A XIX. századi rajz az 1525-ben Itália birtoklásáért vívott legjelentősebb csata híres jelenetét ábrázolja: a vesztes király megadja magát a győzteseknek.  


 ,    
4. A feladat a XVI–XVII. századi nagyhatalmi konfliktusokhoz kapcsolódik. 
Melyik uralkodócsaládok voltak résztvevői a képekhez kötődő konfliktusoknak? 
 Írja a megfelelő uralkodócsalád nevét a képek alatti szövegdobozokba! A megadott lehetőségek közül válasszon! Egy nevet több helyre is írhat, és nem minden név köthető a konfliktusokhoz. A szövegdobozok száma jelzi, hány nevet kell beírnia! (Elemenként 0,5 pont.) 
Az uralkodócsaládok: Habsburg, Jagelló, Tudor, Valois (francia) 
A korabeli metszet a textiliparáról is híres, pénzügyi központnak számító város 1576-os kifosztását, a polgárok menekülését ábrázolja. A város soha nem nyerte vissza jelentőségét, szerepét a tőle északra fekvő protestáns tartományok egyik nagyvárosa vette át. 


 
4. A feladat a XVI–XVII. századi nagyhatalmi konfliktusokhoz kapcsolódik. 
Melyik uralkodócsaládok voltak résztvevői a képekhez kötődő konfliktusoknak? 
 Írja a megfelelő uralkodócsalád nevét a képek alatti szövegdobozokba! A megadott lehetőségek közül válasszon! Egy nevet több helyre is írhat, és nem minden név köthető a konfliktusokhoz. A szövegdobozok száma jelzi, hány nevet kell beírnia! (Elemenként 0,5 pont.) 
Az uralkodócsaládok: Habsburg, Jagelló, Tudor, Valois (francia) 
A korabeli rajz a háború kirobbanását előidéző prágai jelenetet ábrázolja. A kezdeményezők vallási és rendi sérelmeiket akarták megtorolni, két évvel később azonban vereséget szenvedtek. 


 
4. A feladat a XVI–XVII. századi nagyhatalmi konfliktusokhoz kapcsolódik. 
Melyik uralkodócsaládok voltak résztvevői a képekhez kötődő konfliktusoknak? 
 Írja a megfelelő uralkodócsalád nevét a képek alatti szövegdobozokba! A megadott lehetőségek közül válasszon! Egy nevet több helyre is írhat, és nem minden név köthető a konfliktusokhoz. A szövegdobozok száma jelzi, hány nevet kell beírnia! (Elemenként 0,5 pont.) 
Az uralkodócsaládok: Habsburg, Jagelló, Tudor, Valois (francia) 
A korabeli rajz a háborút indító fél egyik hajóját, a Mária Rózsáját ábrázolja, mely még az 1545-ben vívott csata kezdetén elsüllyedt. Az összecsapás oka az volt, hogy a háborút indító fél felelevenítette igényét az országa által 1453-ban elvesztett területekre.


 ,   
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
a) Miért váltott ki felháborodást a magyar rendekből az 1604. évi XXII. törvénycikk tartalma? Egészítse ki a hiányos mondatot a helyes fogalommal! 



Gátat akart vetni a   -nak. 
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
b) Miért váltottak ki felháborodást a magyar rendekből az 1604. évi XXII. törvénycikk keletkezésének körülményei? 
Egészítse ki a hiányos mondatot a helyes fogalommal!   



 Nem a   jóváhagyásával született.
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
c) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyet a második forrás „igaz és tiszta keresztény vallásnak” nevez!



 jóváhagyásával született.
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
d) Nevezze meg azt a személyt, aki az elégedetlenség nyomán kirobbant felkelés élére állt! Keresztnevet is írjon!



 
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
Döntse el a bécsi békéből idézett részlet alapján, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások!
e) Az uralkodó engedett a rendek követeléseinek.  



Igaz
Hamis
5. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk) 
 
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványa) 
 
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
f) A békeszerződés Magyarország összes lakosának biztosította a szabad vallásgyakorláshoz való jogot. 


Hamis
Igaz
6. A feladat a bécsi kongresszus nyomán kialakult nagyhatalmi együttműködéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
a) A térképen jelölt forradalmi mozgalmak mindegyike ugyanabban az évben robbant ki. Melyik volt ez az év? (2 pont)



 
6. A feladat a bécsi kongresszus nyomán kialakult nagyhatalmi együttműködéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
b) Nevezze meg azt a szövetséget, amely az idézett határozatot hozta! (2 pont)
„Ha bármely állam bármilyen más [forradalmi állapotban lévő] állam közelségét veszedelmesnek fogja tartani, először rábeszéléssel, ha szükséges fegyverrel fog föllépni.” (Határozat, 1820)



 
6. A feladat a bécsi kongresszus nyomán kialakult nagyhatalmi együttműködéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
c) Találja meg mind a 4 nagyhatalmat, amely tagja volt ennek a szövetségnek! (2 pont)

6. A feladat a bécsi kongresszus nyomán kialakult nagyhatalmi együttműködéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
d) Nevezze meg a térképvázlat segítségével azt az államot, amelyik sikeres forradalom révén kivívta függetlenségét! (2 pont)



 
7. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Véleményem szerint a fő baj: vízhiány és zátonyok, és a fő szükséglet: parti utak (teherhajók vontatására a legnehezebb szakaszon). […] A [szorosig] felfelé, úgy tűnik nincs nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók számára. [...] A [szorostól] lefelé tengeri hajókkal bízvást lehetne a Fekete-tengerhez leúszni, sőt még Pesttől is, ha a [szorost] szabályoznák.” (Széchenyi István: Napló, 1830) 
 

B) „Tengerhez, magyar, homokod porából s fekete sarad ragadalmából.” (Kossuth Lajos, Hetilap, 1846) 
  

C) „Az egyes kereskedővárosok és -vidékek, vagyis az egész Magyarország belkereskedése [itt] összpontosul. E hirtelen emelkedő [értsd: fejlődő] város csaknem az ország közepén, Európának egyik majd legnagyobb folyóvize mellett feküdvén, […] az ország belső kereskedését igen természetesen magához vonzza.” (Fényes Elek: Magyarország leírása, 1847)
a) Az A) betűjelű forrásban szereplő megállapítások egy konkrét kezdeményezésre ösztönözték Széchenyit. Nevezze meg a forrásban említett szorost!



 
7. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Véleményem szerint a fő baj: vízhiány és zátonyok, és a fő szükséglet: parti utak (teherhajók vontatására a legnehezebb szakaszon). […] A [szorosig] felfelé, úgy tűnik nincs nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók számára. [...] A [szorostól] lefelé tengeri hajókkal bízvást lehetne a Fekete-tengerhez leúszni, sőt még Pesttől is, ha a [szorost] szabályoznák.” (Széchenyi István: Napló, 1830) 
 

B) „Tengerhez, magyar, homokod porából s fekete sarad ragadalmából.” (Kossuth Lajos, Hetilap, 1846) 
  

C) „Az egyes kereskedővárosok és -vidékek, vagyis az egész Magyarország belkereskedése [itt] összpontosul. E hirtelen emelkedő [értsd: fejlődő] város csaknem az ország közepén, Európának egyik majd legnagyobb folyóvize mellett feküdvén, […] az ország belső kereskedését igen természetesen magához vonzza.” (Fényes Elek: Magyarország leírása, 1847)
b) A B) betűjelű forrásban szereplő felszólítással Kossuth egy vasútvonal megépítése mellett érvelt. Nevezze meg azt a kikötővárost, amelyiket a vasútvonal (Magyarország központi területeitől távolabbi) végpontjának javasolt!



 
7. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Véleményem szerint a fő baj: vízhiány és zátonyok, és a fő szükséglet: parti utak (teherhajók vontatására a legnehezebb szakaszon). […] A [szorosig] felfelé, úgy tűnik nincs nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók számára. [...] A [szorostól] lefelé tengeri hajókkal bízvást lehetne a Fekete-tengerhez leúszni, sőt még Pesttől is, ha a [szorost] szabályoznák.” (Széchenyi István: Napló, 1830) 
 

B) „Tengerhez, magyar, homokod porából s fekete sarad ragadalmából.” (Kossuth Lajos, Hetilap, 1846) 
  

C) „Az egyes kereskedővárosok és -vidékek, vagyis az egész Magyarország belkereskedése [itt] összpontosul. E hirtelen emelkedő [értsd: fejlődő] város csaknem az ország közepén, Európának egyik majd legnagyobb folyóvize mellett feküdvén, […] az ország belső kereskedését igen természetesen magához vonzza.” (Fényes Elek: Magyarország leírása, 1847)
c) Nevezze meg azt a várost, amelyikről a C) betűjelű forrás szól!



 
7. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Véleményem szerint a fő baj: vízhiány és zátonyok, és a fő szükséglet: parti utak (teherhajók vontatására a legnehezebb szakaszon). […] A [szorosig] felfelé, úgy tűnik nincs nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók számára. [...] A [szorostól] lefelé tengeri hajókkal bízvást lehetne a Fekete-tengerhez leúszni, sőt még Pesttől is, ha a [szorost] szabályoznák.” (Széchenyi István: Napló, 1830) 
 

B) „Tengerhez, magyar, homokod porából s fekete sarad ragadalmából.” (Kossuth Lajos, Hetilap, 1846) 
  

C) „Az egyes kereskedővárosok és -vidékek, vagyis az egész Magyarország belkereskedése [itt] összpontosul. E hirtelen emelkedő [értsd: fejlődő] város csaknem az ország közepén, Európának egyik majd legnagyobb folyóvize mellett feküdvén, […] az ország belső kereskedését igen természetesen magához vonzza.” (Fényes Elek: Magyarország leírása, 1847)
d) Az A) és a B) betűjelű forrásokból a kereskedelem fejlesztésének egy közös célja olvasható ki. Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalommal!



Magyarország bekapcsolása a   -be Ausztria megkerülésével.
7. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Véleményem szerint a fő baj: vízhiány és zátonyok, és a fő szükséglet: parti utak (teherhajók vontatására a legnehezebb szakaszon). […] A [szorosig] felfelé, úgy tűnik nincs nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók számára. [...] A [szorostól] lefelé tengeri hajókkal bízvást lehetne a Fekete-tengerhez leúszni, sőt még Pesttől is, ha a [szorost] szabályoznák.” (Széchenyi István: Napló, 1830) 
 

B) „Tengerhez, magyar, homokod porából s fekete sarad ragadalmából.” (Kossuth Lajos, Hetilap, 1846) 
  

C) „Az egyes kereskedővárosok és -vidékek, vagyis az egész Magyarország belkereskedése [itt] összpontosul. E hirtelen emelkedő [értsd: fejlődő] város csaknem az ország közepén, Európának egyik majd legnagyobb folyóvize mellett feküdvén, […] az ország belső kereskedését igen természetesen magához vonzza.” (Fényes Elek: Magyarország leírása, 1847)
e) Az A) és C) betűjelű forrás ugyanannak a kereskedelmi útvonalnak a jelentőségére utal. Melyik volt ez a kereskedelmi útvonal?



 -be Ausztria megkerülésével.
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
a) Nagy-Britannia a saját befolyási övezetében ígért nemzeti otthont a zsidóságnak.


Hamis
Igaz
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
b) A nekik ígért területek határairól vita támadt a zsidók és az arabok között. 


Hamis
Igaz
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
c) Nagy-Britannia Franciaország rovására ígért területeket a független arab állam számára.


Hamis
Igaz
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
d) Az antant a nemzeti önrendelkezés elvére is hivatkozva osztotta fel a térséget.


Igaz
Hamis
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
e) Melyik állam területéhez tartozott a kérdéses térség az A), B) és C) jelű források keletkezésének idején? Válaszoljon a kérdésre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)




 
8. A feladat a XX. század elejének a Közel-Keletet érintő gyarmatosító és függetlenségi törekvéseihez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 
Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Szíriának a damaszkuszi, homszi, hamai és aleppói körzetektől nyugatra fekvő része nem mondható tisztán arabnak, és ezért ki kell emelni ezeket a megígért határok közül. A fenti módosítással […] elfogadjuk ezeket a határokat azon területekre vonatkozóan, melyek esetén Nagy-Britannia szabadon dönthet szövetségesének, Franciaországnak az érdeksérelme nélkül […] Nagy-Britannia kész elismerni és támogatni az arabok függetlenségét a mekkai serif [az iszlám szent helyeit őrző vallási vezető] által javasolt határokon belül.” (McMahon egyiptomi brit kormányzó levele, 1915) 
C) „Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” (Balfour brit külügyminiszter nyilatkozata, 1917) 
 
D) „A [McMahon-] levelet úgy idézik [az arabok], mint ami megígéri a mekkai serifnek egy olyan arab állam elismerését, melynek határait ő maga jelöli ki. De ezt az ígéretet abban a levélben azzal a fenntartással tették, hogy a leendő állam területe nem tartalmazhatja többek között Szíriának a damaszkuszi körzettől nyugatra fekvő részét. Őfelsége kormánya mindig úgy vélte, hogy ebbe bele kell érteni a bejrúti vilajet és a jeruzsálemi szandzsák területét. Így a Jordántól nyugatra fekvő Palesztina egészét nem érinti Sir Henry McMahon ígérete.” (Churchill brit gyarmatügyi miniszter ún. fehér levele, 1922) 
f) A térség felosztásában eredetileg Oroszország is érdekelt volt. Miért nem vett ebben végül részt? 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
Döntse el az állításokról, mely országokra igazak! A forrásban szereplő országok közül válasszon! Minden állításhoz egyetlen országot írjon! (Elemenként 1 pont.) 



a) Magyarország gazdasági válságból való kilábalását részben az ezzel az országgal kötött
kereskedelmi megállapodás segítette elő. Ezt követően Magyarország legjelentősebb
kereskedelmi partnerévé vált. 
    
 
b) Magyarország hagyományosan jelentős külkereskedelmi partnere volt, és az első
világháborút követő évtizedben is megmaradt a magyar árucikkek fő felvevőpiacának.  
   
 
c) A kisantant államai közül ezzel az állammal kereskedett a leginkább Magyarország, de a
vele bonyolított forgalom a gazdasági világválság után sokat vesztett jelentőségéből. 
   
 
d) A második világháború időszakára Magyarország második legjelentősebb
külkereskedelmi partnerévé vált. 
   
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
e) Válassza ki a következő állítások közül annak azt a kettőt, amelyeket alátámasztanak a forrás adatai! (Elemenként 1 pont.)



A gazdasági válság következtében visszaesett Magyarország külkereskedelmi forgalmának értéke.
Magyarország a két világháború között túlnyomó részt európai országokkal kereskedett.
A gazdasági válság következtében 1938-ra Magyarország külkereskedelmi forgalmának mérlege negatívvá vált.
Magyarország kiviteli cikkeinek többségét agrártermékek adták.
1942-ben Magyarország a két fő politikai szövetségesével bonyolította külkereskedelmi forgalmának több mint 70 százalékát.
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
f) A gazdasági világválság következtében a búza nagykereskedelmi ára Magyarországon 70 százalékkal csökkent. Hogyan függött ez össze a külkereskedelmi forgalom alakulásával? Válassza ki a záójelben lévő lehetőségek közül azt, amelyik helyes és írja be a szövegdobozokba! (Elemenként 1 pont.)



A külkereskedelmi forgalom   (csökkenése / növekedése) miatt a belső piacon   (hiány / túlkínálat) alakult ki. 
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
Döntse el a források alapján, hogy a 3T rendszerében melyik kategóriába tartoztak a táblázatban szereplő művek! (Elemenként 1 pont.)
a) Lukács György „Az ész trónfosztása” című művének 1965. évi, második kiadása



Tűrt
Tiltott
Támogatott
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
b) Mrozek drámái 1966-ban


Tiltott
Tűrt
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
c) Bacsó Péter „A tanú” című filmje 1979- től 


Tűrt
Tiltott
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
d) Nagy Gáspár „A Fiú naplójából” című verse 1986-ban


Tűrt
Támogatott
Tiltott
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
e) Mely történelmi eseményre utalt a szerző az idézett sorokban? (1 pont)



 hatalomra jutása.
10. A feladat a Kádár-korszak kultúrpolitikájával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
„Az Agit[ációs és] Prop[aganda] Bizottság megbízza Orbán László elvtársat [a bizottság elnökét], hogy 1964 tavaszán keresse fel Lukács György [filozófust] és ismerje meg elképzeléseit, mostan vallott nézeteit. Lukács György 80. születésnapjára új kiadásban jelenjen meg az "Ész trónfosztása" című munkája.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1964. január 29.) 
 
„Mrozek [kortárs lengyel író] három egyfelvonásosát a Thália Színház játszotta. A művek bemutatását nem javasoltuk; álláspontunkat a közönség is igazolta, a pesszimista hatású produkciónak nem volt sikere.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyv, 1966. augusztus 3.) 
 
„Bacsó Péter Tanú c. filmjének forgalmazására vonatkozóan előzetes álláspontunk az volna, hogy engedélyezzük a film bemutatását a Filmmúzeum Filmkörkép műsorában, tehát egyetlen moziban, azon belül is meghatározott (többnyire bérletes) játékrendben.” (Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes levele Rátkai Ferencnek az MSZMP Központi Bizottság illetékes osztályvezető-helyettesének, 1979) 
 
„A Bizottság […] tudomásul veszi, hogy a Tiszatáj irodalmi folyóirat 1986. 6. számában megjelent Nagy Gáspár vers [A Fiú naplójából] miatt pártvizsgálatot kezdeményeznek a szerkesztőség tagjai ellen.” „Köpeczi Béla elvtárs [művelődési miniszter] tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének felfüggesztése, a lap megjelentetésének szüneteltetése kapcsán kibontakozó nyugati kampány részeként az Amerikai PEN Club [írókat, költőket tömörítő szervezet] levélben felvilágosítást kért a Magyar PEN Club elnökétől az ügy hátteréről és indítékairól.” (Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának ülésein készült jegyzőkönyvek, 1986. június 24. és július 22.) 
f) Válassza ki annak a két állítást, amelyek igazak a Kádár-korszak kultúrpolitikájára! (Elemenként 1 pont.)



A korszakban nem volt cenzúra, a kultúrpolitika irányítói csak javaslatokat fogalmaztak meg.
A kormány mellett a pártnak is jelentős szerep jutott a kulturális élet ellenőrzésében.
Kizárólag olyan művek megjelentetését vagy bemutatását engedélyezték, amelyek a szocialista rendszert népszerűsítették.
A Kádár-korszak utolsó évtizedében már nem járt komolyabb következményekkel, ha valaki a rendszert támadó művet jelentetett meg.
A viszonylag tág „tűrt” kategória megjelenése változást jelentett a Rákosi-korszak kultúrpolitikájához képest.
11. A feladat a globalizációval kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A globális világ mely problémáira utalnak a karikatúrák? Nevezze meg őket egy-egy szóval / kifejezéssel az akasztófajátékok segítségével! 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
11. A feladat a globalizációval kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)


aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
11. A feladat a globalizációval kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) Mit jelenít meg a karikatúra? Válassza ki a helyes választ! Egyetlen lehetőséget válasszon! (1 pont)



A fejlett és a fejlődő országok egymásrautaltságát.
A harmadik világháború veszélyét.
Az Egyesült Államok jelentős befolyását Dél-Amerika országaiban.
Az Európa és Afrika közti gazdasági kapcsolatok egyoldalúságát.
A fejlett országoknak a harmadik világgal való együttműködését.
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 

„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
a) Magyarország csatlakozásáról egy nemzetközi szervezethez. 


Nem lehet
Lehet
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
b) Új miniszterelnök kinevezéséről


Nem lehet
Lehet
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
c) Állami hitelfelvételről. 


Lehet
Nem lehet
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
d) A házaspárok névhasználatáról. 


Lehet
Nem lehet
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy eredményes lett volna-e a népszavazás a következő kitalált esetekben 2011 előtt, illetve után! Minden kvízben két helyes válasz van. Az egyik 2011 előttre, a másik 2011 utánra vonatkozik! (Elemenként 1 pont.)  
„(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott” (Alkotmány, érvényes 2011. december 31-ig) 
 
„(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” (Alaptörvény, érvényes 2012. január 1-től) 
 
 e) „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország világkiállítást rendezzen?” ’Igen’ szavazatok száma: 3 845 435, ’nem’ szavazatok száma: 3 765 422



2011 után eredményes
2011 előtt eredményes
2011 után eredménytelen
2011 előtt eredménytelen
12. A feladat a népszavazás intézményéhez kapcsolódik. 
Döntse el az Alaptörvény idézett részletei alapján, hogy lehet-e ma Magyarországon népszavazást tartani a következő kérdéskörökről! (Elemenként 1 pont.) 
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.” 
 (Magyarország Alaptörvénye)
f) „Egyetért-e Ön azzal, hogy a választásra jogosultság korhatárát szállítsák le 16 évre?” ’Igen’ szavazatok száma: 2 123 435, ’nem’ szavazatok száma: 576 389 


2011 után eredményes
2011 előtt eredményes
2011 után eredménytelen
2011 előtt eredménytelen
A foglalkozás befejeződött.

0