15. Társadalmi-politikai forradalom

A párizsi Bastille ostroma, 1789

Olvasd el az események rövid összefoglalását és válaszolj a kérdésekre!

1789-ban megingott XVI. Lajos francia király hatalma. A magas kenyérárak miatt a nép vidéken és a városokban is zúgolódott. A jelentős mértékű háborús költségek miatt az állam súlyosan eladósodott. Ezért 175 év után a király kénytelen volt újra összehívni a rendi gyűlést, hogy adókat szavazzanak meg. A képviselők viszont ehelyett olyan törvényeket akartak hozni, amelyek korlátozták volna a király uralkodói jogait.

Miközben a képviselők a királlyal vitáztak, zavargások törtek ki a Párizsban.1789. július 14-én a király katonaságától tartó tömeg feltörte a városi fegyverraktárt, majd a Bastille erődjéhez vonult, hogy lőport is szerezzen. Ez a város központjában álló hatalmas épület korábban a politikai foglyok börtönéül is szolgált. Most többezer felhevült ember tolongott a magas bástyák körül, majd lövöldözés alakult ki a katonák és a felkelők között. A parancsnok azt hitte, hogy a párizsiak azért támadták meg őket, nehogy az erődből is lőni kezdjék ágyukkal a várost és a felkelőket. Ezért az erődbe beengedett küldöttségnek megmutatta, hogy az ágyúk töltetlenek. Hiába.

A harc még hevesebbé vált, amely ekkor már mintegy száz ostromló halálát követelte. A véres küzdelemben akkor állt be fordulat, amikor a felkelőkhöz csatlakozó katonák ágyukkal is lőni kezdték a Bastille-t. Az erőd védői megadták magukat, de többségük életét ez sem mentette meg. A meggyilkolt parancsnok és társai fejét lándzsákra tűzve hordozták Párizs utcáin. A Bastille elfoglalása a francia forradalom kitörésének és győzelmének jelképévé vált.

Miért hívta össze 1789-ben a rendi gyűlést a király?

A király újabb háborút akart indítani.

Nem volt elég pénze a királyi kincstárnak.

A király politikai reformokat akart végrehajtani.

Miért féltek a párizsiak attól, hogy a király csapatokat vett be ellenük?

A király nem akarta elfogadni, hogy korlátozzák a hatalmát. Ezért attól tartottak, hogy erőszakkal fog fellépni azt ezt követelőkkel szemben.

A király erősebb hadsereget akart felállítani. Ezért attól tartottak, hogy a katonaság kényszerrel fogja besorozni a párizsi férfiakat a király seregébe.

A királynak nem volt elég pénze. Ezért attól tartottak, hogy a katonaság erőszakkal fog újabb adót begyűjteni tőlük.

Miért rohamozták meg a lázongó párizsiak a Bastille-t?

A Bastille-ban rabokat tartottak bezárva.

A Bastille-ban nagy mennyiségű lőpor volt elraktározva.

A Bastille ott állt a forrongó Párizs közepén.

Miért sikerült elfoglalni a magas falakkal védett erődött?

Az erőd védői nem akartak harcolni a királyért.

Lázadó katonák is csatlakoztak a felkelőkhöz.

A tömeg túlereje döntötte el a harcot.

Miért válhatott a Bastille elfoglalása a forradalom győzelmének jelképévé?

(Három jó válasz.)

A Bastille ostroma egyesítette a lázadó polgárokat és a katonákat.

A Bastille elfoglalása azt jelezte, hogy a királynak már nincs elég ereje a hatalma megőrzéséhez.

A Bastille a korlátlan királyi hatalmat jelképezte Párizs közepén.

A Bastille elfoglalása óriási jelentőségű katonai győzelem volt.

A Bastille elfoglalásával sikerült elég puskaport szerezni a felkelőknek a további harchoz.

Figyeld meg a Franciaországban készült karikatúra részleteit és válaszd ki a három helyes állítást!

"Remélem, hogy hamarosan vége lesz" áll a karikatúra alatt franciául

A karikatúra készítője a képen látható paraszttal érez együtt.

A karikatúra üzenete, hogy ostobák a parasztok, hogy hagyják magukat kizsákmányolni a papok és a nemesek által.

A karikatúra üzenete, hogy igazságtalan, hogy a papok és a nemesek a parasztok munkájából élnek.

A karikatúra készítője a parasztot gúnyolja ki.

A karikatúra szereplői a három rendet jelképezik.

A karikatúra készítője nem szeretné, hogy megváltozzon ez a helyzet.

"A harmadik rend ébredése"
Azonosítsd a karikatúra egyes részleteinek jelentését!

A második rendet jelképező alak

Utalás a Párizsban történt forradalmi eseményre

Az első rendet jelképező alak

A rabság megszüntetésének jelképe

Utalás Párizs városára

A fegyveres felkelés valószínűségének érzékeltetése

Hat héttel a Bastille ostroma után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát

Kösd össze a felvilágosult gondolkodóktól vett idézeteket azzal a ponttal, amely Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában összehangban van vele!

Locke: "A tulajdonjog az egyik alapvető természetes jog, amely minden embernek az élet, a szabadság és a tulajdon védelmét igényli."		10. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti.

Voltaire: "Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de harcolok azért, hogy elmondhasd."		1. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.

Rousseau: "Az ember szabaddal születik, de mindenhol láncok közé verik."		17. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.

Jefferson: "Az élet, a szabadság és a boldogság üldözése minden ember alapvető jog."		5. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.

Montesquieu: "Az erőszak nem a törvény, hanem az ellenség."		2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatot!

Rakd időrendbe az eseményeket!

Elítélik és kivégzik XVI. Lajost.

Franciaország hadat üzen a Habsburg Birodalomnak, évekig tartó európai háború kezdődik.

Bonaparte Napóleon szerzi meg a hatalmat.

Robespierre terrort alkalmaz, tízezreket végeznek ki a forradalom védelmére hivetkozva.

A Direktórium kormányoz, évekig tartó bizonytalan politikai helyzet.

Megszűnik a királyság, kikiáltják a köztásaságot.