15. Társadalmi-politikai forradalom

A párizsi Bastille ostroma, 1789

Olvasd el az események rövid összefoglalását és válaszolj a kérdésekre!

1789-ban megingott XVI. Lajos francia király hatalma. A magas kenyérárak miatt a nép vidéken és a városokban is zúgolódott. A jelentős mértékű háborús költségek miatt az állam súlyosan eladósodott. Ezért 175 év után a király kénytelen volt újra összehívni a rendi gyűlést, hogy adókat szavazzanak meg. A képviselők viszont ehelyett olyan törvényeket akartak hozni, amelyek korlátozták volna a király uralkodói jogait.

Miközben a képviselők a királlyal vitáztak, zavargások törtek ki a Párizsban.1789. július 14-én a király katonaságától tartó tömeg feltörte a városi fegyverraktárt, majd a Bastille erődjéhez vonult, hogy lőport is szerezzen. Ez a város központjában álló hatalmas épület korábban a politikai foglyok börtönéül is szolgált. Most többezer felhevült ember tolongott a magas bástyák körül, majd lövöldözés alakult ki a katonák és a felkelők között. A parancsnok azt hitte, hogy a párizsiak azért támadták meg őket, nehogy az erődből is lőni kezdjék ágyukkal a várost és a felkelőket. Ezért az erődbe beengedett küldöttségnek megmutatta, hogy az ágyúk töltetlenek. Hiába.

A harc még hevesebbé vált, amely ekkor már mintegy száz ostromló halálát követelte. A véres küzdelemben akkor állt be fordulat, amikor a felkelőkhöz csatlakozó katonák ágyukkal is lőni kezdték a Bastille-t. Az erőd védői megadták magukat, de többségük életét ez sem mentette meg. A meggyilkolt parancsnok és társai fejét lándzsákra tűzve hordozták Párizs utcáin. A Bastille elfoglalása a francia forradalom kitörésének és győzelmének jelképévé vált.

Miért hívta össze 1789-ben a rendi gyűlést a király?