Biológia emelt szintű érettségi 2020. május

Kedves érettségire készülők!

Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk.

Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni. A mindenki számára közös feladatok (I–VIII.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (IX.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania!

Sikeres felkészülést kívánunk!

I. Pupillareflex (7 pont)

Tanulók a pupillareflex (fényreflex) működését vizsgálták. Kísérletükben elsötétített helyiségben a vizsgálati alany szemétől különböző távolságra elhelyezett, egyforma, nem vakító erejű fényforrást alkalmaztak. A fény hatását a szemtől adott távolságra elhelyezett mobiltelefonnal fotózták le, majd – a képeket azonos mértékben kinagyítva – összehasonlították a pupillaméreteket.

1. Nevezze meg, hogy….

a) a szem melyik részének izmai húzódnak össze a pupilla szűkülésekor!

b) hol találhatók a pupilla szűkítését közvetlenül előidéző mozgató idegsejtek sejttestjei!

I. Pupillareflex (7 pont)

2. A szem érhártyáját gazdagon behálózó vérerek ellenére a pupilla feketének látszik. Magyarázza meg a jelenséget! (Válassza ki a helyes állítást!)

A szembe bejutó fény nagy részét a szem belső rétegei elnyelik.

A szivárványhártya elnyeli a vörös fényt.

Az ideghártya vastagsága miatt nem látszanak át az erek.

I. Pupillareflex (7 pont)

3. Mi volt a diákok kísérletében a vizsgált független és függő változó?

A független változó:

A függő változó:

I. Pupillareflex (7 pont)

4. A kísérletsorozat kontrollkísérletét az adott eszközökkel nem tudták elvégezni. Mi a fenti vizsgálat kontrollkísérlete? Mi okozza a nehézséget? Javasoljon egy lehetséges módszert a kontroll elvégzésére! (2 pont) (Válassza ki a helyes állításokat!)

A pupillát teljes sötétben is le lehet fotózni, ha olyan hullámhosszúságú fénnyel világítjuk meg, amire nem érzékeny az emberi szem.

Teljes sötétben is lefényképezhető a pupilla, ha a látható fény egy kiválasztott hullámhosszát használjuk megvilágításra.

Kontroll lehetne a pupilla méretének rögzítése teljes sötétségben, de ez nehezen kivitelezhető.

Kontrollkísérlet lehetne az erős fénnyel megvilágított szem fényképezése, de ehhez speciális fényképezőgép kellene.

I. Pupillareflex (7 pont)

5. A pupilla méretét a fényerősségen kívül az érzelmek is befolyásolják. Nevezze meg, hogy a vegetatív idegrendszer funkcionális szempontból melyik részének izgalma okozza a pupilla tágulását (változatlan fényviszonyok mellett)! (Egészítse ki a szöveget!)

A idegrendszer izgalma

II. Bab (11 pont)

A bab jelentős vas-, foszfor-, magnézium- és kalciumforrás. Jelentős mennyiségű (8,9 g) élelmi rostot is tartalmaz.

Beáztatott, félbevágott babmag felszínére jódoldatot cseppentünk. A babmag felszíne kékesszürkén (kékesen vagy feketén) színeződik el.

1. Nevezze meg, hogy a kísérleti tapasztalat alapján a babmagban melyik szénhidrátból van jelentős mennyiség!

II. Bab (11 pont)

2. A bab fogyasztását cukorbetegeknek is ajánlják, mert a vér cukortartalmát nem hirtelen emeli meg. A tápcsatorna mely szakaszaiban, mely enzimek hatására történik meg a bab szénhidráttartalmának emésztése? (2 pont) (Egészítse ki a szöveget!)

II. Bab (11 pont)

3. Mi a rosttartalom szerepe abban, hogy a bab alkalmas szénhidrátforrás a cukorbetegek számára? (Válassza ki a helyes állítást!)

Nem tartalmaz szénhidrátot, csak fehérjét.

Csak lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz.

A magas rosttartalom miatt nem engedi felszívódni a vizet a bélből.

A rosttartalom elnyújtottá teszi a vércukorszint emelkedését.

II. Bab (11 pont)

4. Mely szerv, melyik szénhidrát formájában raktározza a felszívott szénhidrátok feleslegét az egész szervezet számára hozzáférhető, hasznosítható tartalék tápanyagként? (2 pont)

Szerv:
Szénhidrát:

II. Bab (11 pont)

5. Válasszon ki kettőt a bab ásványi anyagai közül, és tüntesse fel azok egy-egy élettani szerepét az emberi szervezetben! (2 pont) (Itt: kösse össze az ásványi anyagot az élettani szereppel!)

Foszfor		Hemoglobin alkotórésze, vérképzés

Magnézium		Fogak, csontok; érrendszer; idegi működés

Kalcium		Csontok, fogak épsége; véralvadás; ideg-, és izomműködés; jelátvitel (sejten belül)

Vas		Csontok, fogak felépítése; nukleinsavak; örökítőanyag; foszfatidok felépítése; membránképző; enzimek aktiválása

II. Bab (11 pont)

6. Vegetáriánusok (elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztók) számára a következő tanácsot adja egy honlap, amelyik az egészséges táplálkozással foglalkozik:
„Az állati eredetű fehérjékkel ellentétben a hüvelyesek a szójababot kivéve nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben és összetételben a szervezet egészséges működéséhez szükséges esszenciális aminosavakat, ezért más növényi eredetű táplálékkal és (teljes kiőrlésű) gabonafélékkel együtt célszerű őket fogyasztani.”

Értelmezze a leírt tanácsot! Miért szükséges a vegetariánusoknak a babot más növényi táplálékkal kiegészíteni? Válaszában térjen ki az esszenciális aminosavak fogalmának magyarázatára! (Válassza ki a helyes állításokat!)

A babot ki kell egészíteni olyan növényi táplálékkal, ami megfelelő mennyiségben tartalmazza az esszenciális aminosavakat.

Az esszenciális aminósavak csak állati eredetű táplálékban találhatóak meg.

A vegetáriánusok nem jutnak megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavhoz, ezért azt táplálékkiegészítőkkel kell bevinniük.

Az esszenciális aminosavakat az emberi szervezet nem tudja más aminosavakból (megfelelő mennyiségeben) előállítani.

II. Bab (11 pont)

7. A babmag purintartalma magas. A purinváz több biológiailag fontos, összetett (hidrolizálható) molekula alkotórésze. Nevezzen meg ezek közül egyet, és röviden írja le fő funkcióját is! (2 pont) (Itt: kösse össze a purinvázas vegyületeket funkciójukkal!)

DNS		energiaszolgáltató / nukleinsav szintézis

porfirin		hidrogénszállító (koenzim)

NAD / NADP		örökítő anyag

ATP		információtovábbítás / fehérjeszintézis / örökítőanyag

RNS		nem purinvázas vegyület

III. Védőoltás (11 pont)

A szamárköhögés (pertussis) az alsó légutakat megtámadó fertőző betegség, mely különösen a csecsemők és gyerekek számára veszélyes. A betegség kórokozója, a Bordetella pertussis baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed.

A szamárköhögés ellen kifejlesztett első, szélesebb körben alkalmazott, úgynevezett teljes sejtes oltások a kórokozót elölve, de teljes egészében tartalmazták. Ez az oltóanyag több ezer antigént tartalmazott, melyek közt voltak nemkívánatos, például lázkeltésben szerepet játszó antigének is. Kézenfekvőnek látszott tehát egy olyan oltás előállítása, mely csak a védettség kialakítása szempontjából fontos antigéneket tartalmazza. Az első ilyen ún. sejtmentes (aP) oltóanyagok a '80-as évekre váltak elérhetővé. Az új szer hatékony volt, tehát az oltottakban végbement az az immunológiai memória-képződés, mely később védettséget adott nekik a szamárköhögés ellen. A '90-es és 2000-es években a legtöbb fejlett ország át is állt az aP oltóanyag használatára.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy a betegség a 2000 utáni időszakban kis mértékben ismét terjedni kezdett. A tapasztalt előretörésének pusztán logikailag több magyarázata lehet:

I. Csökkent az átoltottság (az oltott személyek aránya).
II. Hatékonyabbá vált a diagnosztika, az esetek felderítése.
III. Leromlott a vakcina primer hatásossága (tehát az oltottak túl alacsony arányban váltak védetté).
IV. Leromlott a vakcina szekunder hatásossága (tehát az oltottak védelme gyengült).
V. Megváltozott a kórokozó (az oltóanyag az eredeti kórokozó ellen jó, de az új ellen – függetlenül az oltás óta eltelt időtől – hatástalan).

A 2. grafikon a betegség 1998 és 2017 közötti angliai korspecifikus előfordulásait mutatja (tehát, hogy az egyes korosztályokon belül mennyi volt az előfordulások gyakorisága). A szaggatott vonalak a kisgyermekek (0-5 hónapos korig), a folytonos vonalak az idősebbek megbetegedési számát mutatják.

1. Mi magyarázhatja, hogy a csecsemők fogékonyabbak a szamárköhögésre, mint a felnőttek? (2 jó válasz!)

A csecsemők nagyobb eséllyel adják át a kórokozót, mint a felnőttek.

A csecsemőkben termelődő antibiotikumok hatástalanok a Bordetellával szemben.

A csecsemők immunrendszerében még nem képződnek memóriasejtek.

A Bordetella antigénjei túlzott immunválaszt váltanak ki a csecsemőkben.

A Bordetella ellen nem ad passzív immunitást az anyatej.

III. Védőoltás (11 pont)

2. Mely sejttípusok termelték a szérum immunfehérjéit a védettséget nyert személyekben?

A B- típusú nyiroksejtek.

A T-típusú nyiroksejtek.

A T-típusú memóriasejtek.

A falósejtek.

Az összes sejtmagvas sejt.

III. Védőoltás (11 pont)

Miért volt előnyösebb a sejtmentes oltóanyag, mint a teljes sejtes?

Más baktériumos fertőzések ellen is védettséget adott.

Nem tartalmazott a szervezet számára idegen fehérjéket.

Már tartalmazta a szükséges ellenanyagokat.

Csak ez okozott aktív immunizálást.

Kevesebb mellékhatása volt.

III. Védőoltás (11 pont)

4. Az egész sejtes oltóanyagok tartósabb védelmet nyújtottak, mint a sejtmentesek. A leírtak alapján mi a különbség legvalószínűbb magyarázata? (Válassza ki a helyes állításokat!)

A kórokozó mutációja esetén is megmarad a védelem.

Az egész sejtes oltás mindig kiváltja a betegséget.

A sejtmentes oltások nem tudnak mellékhatást okozni.

Többféle memóriasejt alakul ki.

III. Védőoltás (11 pont)

5. Az 1. ábra azt mutatja, hogy a betegség a 2000 utáni időszakban kis mértékben ismét terjedni kezdett. A tapasztalt előretörésének pusztán logikailag több magyarázata lehet:

I. Csökkent az átoltottság (az oltott személyek aránya).
II. Hatékonyabbá vált a diagnosztika, az esetek felderítése.
III. Leromlott a vakcina primer hatásossága (tehát az oltottak túl alacsony arányban váltak védetté).
IV. Leromlott a vakcina szekunder hatásossága (tehát az oltottak védelme gyengült).
V. Megváltozott a kórokozó (az oltóanyag az eredeti kórokozó ellen jó, de az új ellen – függetlenül az oltás óta eltelt időtől – hatástalan).

Melyik jelenséget írja le az V. magyarázat?

A prionok képződését.

Az immunmemória gyengülését.

Az antibiózist.

A rezisztenciát.

Az immunitást.

III. Védőoltás (11 pont)

6. Az V. pontban leírt jelenség az antibiotikumok használata miatt általánosan ismert, védőoltások azonban ritkán váltják ki. Melyik két folyamat játssza a fő szerepet az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok kialakulásában és elterjedésében? (2 pont)

A mutáció.

A meiózis.

A szelekció.

A mitózisok.

A sodródás.

A szimbiózis.

III. Védőoltás (11 pont)

7. A védőoltások hatására szerencsére ritkán lép fel az antibiotikumokhoz hasonló hatás. Mi magyarázhatja a különbséget?

A védőoltások csak vírusokkal szemben hatásosak, az antibiotikumok mindenfajta kórokozóra hatnak.

A védőoltás általában kevés lehetőséget ad a kórokozók elszaporodására, ezért azok változatai is kisebb eséllyel alakulnak ki.

A védőoltás csak egyféle baktérium ellen hat, ezért hatására nem alakulnak ki különböző törzsek.

A védőoltások aktív, míg az antibiotikumok passzív immunitást váltanak ki.

A védőoltások gátolják a mutációkat, az antibiotikumok nem.

III. Védőoltás (11 pont)

8. Az 1. ábránál felsorolt lehetséges magyarázatok közül (I.-V.) melyiket támasztja alá a 2. grafikon? Indokolja válaszát, figyelembe véve azt, hogy a védőoltásokat 3 hónapos korban adják! (2 pont) (Válassza ki a magyarázat sorszámát és a megfelelő indoklást!)

IV. magyarázat (romlott szekunder hatásosság)

Mert oltaltan csecsemők körében a leggyakoribb a megbetegedés.

III. magyarázat (romlott primer hatásosság)

V. magyarázat (kórokozó változása)

Mert a kórokozó mutálódik az idők folyamán.

I. magyarázat (csökkent átoltottság)

II. magyarázat (hatékonyabb diagnosztika)

Mert a védőoltás adta védettség erőssége azonos minden korosztályban.

Mert 2012-ben a 3 hónaposnál fiatalabbak (akiket még nem oltottak) és a 10 évesnél idősebbek között voltak a leggyakoribbak a megbetegedések.

III. Védőoltás (11 pont)

9. A felsorolásban II. számmal jelölt feltevés szerint a betegségek statisztikákban szereplő gyakoriságát a felismerésükre szolgáló új módszerek elterjedése is befolyásolhatja. A többféle, a légzőrendszert károsító fertőzés biztos megkülönböztetését elősegítette az úgynevezett polimeráz láncreakció (PCR) felfedezése, melynek segítségével már kevés DNS-ből is kellő mennyiséget állíthattak elő, így a betegség diagnózisa biztosabbá vált. Ezt a módszert a 2000-es évek első évtizedében vezették be szélesebb körben.

Magyarázhatja-e a PCR-technika elterjedése a 2012-ben észlelt betegségszám-növekedést? Érveljen állítása mellett a 2. grafikon adatainak felhasználásával! (Válassza ki a helyes állítást!)

Nem, mert csak a legfiatalabb és legidősebb korosztályban sikerült jelentősebb emelkedést kimutatni.

Igen, mert addig csak a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél tudták biztosan kimutatni a betegséget.

Nem, mert a későbbi években nem regisztráltak olyan nagy esetszámot ugyanazzal a technológiával.

Igen, mert akkor sikerült a legtöbb esetet regisztrálni.

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

Olvassa el az alábbi újságcikk részletét, majd válaszoljon a kérdésekre!

„Régi hagyománya van annak, hogy a szervezetre bízzuk a gyógyulást. A messenger RNS-terápia is ezt az utat követi: a sejtjeinkkel gyártatja le a hatóanyagot. Száz éve már fehérjealapanyagból is készülnek gyógyszerek. Az első az inzulin volt, ezt követték más hormonok, ellenanyagok, enzimek, citokinek (jelzőmolekulák). Ma nagyon sokféle ellenanyagot gyártanak a tumorok kezelésére, a rákos sejtek elpusztítására.”

1. ADP (1), ADH (2), fibrinogén (3), anti-D–gamma-globulin (4), lipáz (5)

A fenti felsorolásból válasszon ki és nevezzen meg egy... (csak a számot írja be):

...ellenanyagot:

...enzimet:

...hormont:

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

2. Nevezze meg azt a betegséget, amelyet inzulin adagolásával kezelni lehet!

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

3. Egészítse ki a hiányos mondatot!

„Az összes ma kapható fehérjealapú gyógyszert előállíthatjuk mRNS-sel. Az mRNS
elkészítése olcsó és gyors, hiszen a molekula csak négyféle -ból áll.
A betegbe beinjekciózott mRNS-ről a sejtek leolvassák, hogy milyen fehérjét, például
enzimet vagy ellenanyagot kell készíteniük.”

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

4. Nevezzen meg két – a leolvasás szempontjából fontos – anyagot, amelyekkel az mRNSmolekula a leolvasás folyamata során közvetlenül kapcsolatba kerül! (2 pont) (Válassza ki a helyes molekulákat!)

Golgi-apparátus

tRNS

ATP

riboszóma

mitokondrium

DNS

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

5. Legalább hány bázisból kell állnia annak az mRNS-nek, amelyik az 51 aminosavból álló inzulint kódolja? (A szintézis befejezését jelző bázisokkal együtt.) (Válaszába csak számot írjon!)

IV. Jó hírt hoz a messenger RNS (12 pont)

6-9. Egészítse ki az alábbi szöveg hiányzó részeit a megadott szavak felhasználásával! Nincs szükség mindegyik kifejezésre. (4 pont)

egy, kettő, három, lizoszóma, riboszóma, sejtmag, sejtplazma

„A sejtek DNS-ében (6.) szál van, az mRNS-ben (7.) . Ahhoz, hogy az eukarióta sejtbe mesterségesen bejuttatott DNS
kifejtse hatását, a (8.) ba/be kell bejutnia, az mRNS-nek viszont
a (9.) ba/be, ami könnyebb feladat. Ezért, ha mRNS-t teszünk a sejtkultúránkra, a kódolt fehérjemolekulákat már perceken belül követhetjük. A beadott mRNS
mennyiségével nagyjából arányosan nő a képződő fehérje mennyisége, míg a DNS esetében
sokkal bizonytalanabb, hogy mennyi fehérje keletkezik.”

Karikó Katalin professzorral készült beszélgetés alapján

V. Növényi jelzések (8 pont)

Martin Heil német kutató ismerte azokat az eredményeket, melyek szerint a növényevők, például a hernyók által megrágott fűzfalevelekben megemelkedik a szalicilsav és más keserű vagy mérgező anyagok mennyisége, ami a növény számára védelmet jelent a további növényevőkkel szemben. Ez a védő hatás sokszor nemcsak az adott növényre, hanem a közelben növő fajtársaira is kiterjed.

Az alábbi könyvrészlet a kutató további kísérleteiről szól.

„Heil és kutatócsoportja rovarok által megtámadott holdbabnövényeket helyezett sértetlenek mellé, és figyelték a leveleiket körülvevő levegő szervesanyag-tartalmát. (…) Azt tapasztalta, hogy a károsodott növény egészséges és sérült levelei lényegében ugyanazokat a vegyületeket bocsátják ki, a más légtérben elhelyezett sértetlen kontrollnövény levelei körüli levegőben viszont nem voltak jelen ezek a vegyületek. A károsodott növény mellett elhelyezett sértetlen holdbab levelei is ugyanolyan vegyületeket bocsátottak ki, mint a rovarrágta növény. (…) Ha a megtámadott levelet 24 órára apró műanyag zacskóba zárta, a hajtás többi levele és más hajtások levelei körül is éppoly tiszta volt a levegő, mint a kontroll növények körül.”

1. Mire szolgált a kísérletben szereplő kontrollnövény vizsgálata? (Válassza ki a helyes megoldást!)

A kontroll segítségével lehet megállapítani a növények közötti kommunikációt.

A sérült és sértetlen növények közötti növekedési különbség mérésére szolgálnak.

A kontrollal lehetett ellenőrizni, hogy más növényekre is átterjed-e a sérülés miatti vegyület kiválasztás.

A kontroll segítségével összehasonlíthatta a megtámadott és a sértetlen (kontroll) növény levelei által termelt vegyületek közötti különbséget.

V. Növényi jelzések (8 pont)

2. Mit bizonyított az, hogy a károsodott növénynek nemcsak a sérült, hanem az egészséges levelei is olyan illóanyagot termeltek, ami a sértetlen növényre nem jellemző? (Válassza ki a helyes megoldást!)

A növény képes kivédeni a károsodást.

A növény minden része képes illóanyag kiválasztásra.

A növény távolabbi részei is értesülnek az egyik levelet ért károsodásról.

A növényeknek is van immunrendszerük.

V. Növényi jelzések (8 pont)

3. Az előző pontban leírthoz képest milyen új ismerethez jutott a kutató a növény károsodott levelére helyezett műanyag zacskós kísérletével? (Egészítse ki a szöveget!)

Az illóanyag, mint jel nem a növény , hanem a/az terjed.

V. Növényi jelzések (8 pont)

4. Mi célból hasonlította össze a kutató a károsodott növény leveleinek és a mellette elhelyezett sértetlen holdbab leveleinek gázkibocsátását? (Válassza ki a helyes állítást!)

Azt ellenőrizte, hogy a növények képesek-e módosítani a körülöttük lévő levegő összetételén.

Azt ellenőrizte, hogy az egyik növény képes-e a levegőn át befolyásolni egy másik növény életműködéseit.

Azt ellenőrizte, hogy melyik növény képes gázt kibocsátani.

A gázkibocsátás mértékéből következtetett a károsodásra.

V. Növényi jelzések (8 pont)

„A baktériumok által megtámadott levelek illékony metil-szalicilátot, a rovarkárt szenvedettek pedig metil-jazmonátot termeltek. A növények képesek a folyékony szalicilsavat illékony metil-szaliciláttá változtatni – és viszont. (…) A vízben oldódó szalicilsav a fertőzés helyén keletkezik és az edénynyalábokon terjedve figyelmezteti a növény többi részét a baktériumok jelenlétére. A még egészséges részek ekkor elhalt sejtekből gátat építenek a fertőzés helye körül, megakadályozva a baktériumok továbbjutását. Ezeken a foltokon belül a sejtek a szó szoros értelmében öngyilkosok lesznek, hogy a baj ne terjedhessen tovább.”

5. Mi bizonyítja, hogy a növény képes megkülönböztetni a rovarkárt a baktériumfertőzéstől?

A baktériumfertőzést képes körülhatárolni.

Figyelmezteti a növény többi részét a károsodásra.

A rovarkár és a baktériumfertőzés esetén eltérő anyagokat termel.

V. Növényi jelzések (8 pont)

Milyen szempontból hasonlít a növények szalicilsav-termelése az állati hormonok, és milyen szempontból az állati immunrendszer működésére? Nevezzen meg két hasonlóságot!

6. A szalicilsav eljutása egyik szervből a másik szervbe a hormonális rendszerhez hasonlít abban, hogy…

A központi idegrendszerben termelődnek a hírvivő molekulák.

Az információátadás a keringési rendszeren keresztül, molekulák eljuttatásával történik.

Az információ leginkább a hírvivő molekulák termelődésének helyén terjed.

A hírvivők termelődése automatikus, nincsen szükség egy elsődleges ingerre.

V. Növényi jelzések (8 pont)

7. A szalicilsav funkciója az immunrendszer működésére hasonlít abban, hogy…

Megkülönbözteti a saját és az idegen sejteket és megakadályozza a kórokozók terjedését.

Információt szolgáltat a növény távolabbi részei számára.

Nem képesek megkülönböztetni az egyes kórokozókat, minden fertőzés esetén azonos választ adnak.

Kizárólag immunsejtek vesznek részt a védekezésben.

V. Növényi jelzések (8 pont)

8. Melyik jelenségre példa a szalicilsav szövegben leírt hatása?

Apoptózis (programozott sejtpusztulás)

Antitest-termelődés

Negatív visszacsatolás

Metasztázis (áttétképződés)

Baktériumtranszformáció

VI. Szoptatás és anyatej (12 pont)

Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az újszülött csecsemő számára a szoptatás során felvett anyatej minden tekintetben a legjobb táplálék, amely nemcsak minden tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmaz, de a gyermek és az anya számára sok más előnnyel is jár.

Az 1. ábra az emlő tejmirigyeinek egy részletét, míg a 2. ábra annak egy mirigysejtjét és abban a tejfehérje elválasztás útját szemlélteti felnagyítva. A mirigysejt egyes részleteit nagybetűk jelölik

1. Az emlő tejmirigyeinek tejelválasztása hormonális hatásra indul be. Nevezze meg a tejelválasztás beindításáért felelős hormont és a hormon termelődésének helyét! (2 pont)

A hormon neve: :

A termelődés pontos helye:

VI. Szoptatás és anyatej (12 pont)

2-6. Rendelje a tejfehérje szintézisének és sejten belüli transzportjának alább felsorolt eseményeit a fenti ábra nagybetűkkel jelölt részleteihez, annak megfelelően, hogy az események hol játszódnak le. Az események nem a történés megfelelő sorrendjében vannak felsorolva.

2. A tejfehérje az endoplazmatikus hálózat felszínéről lefűződő transzport
hólyagocskákba kerül.

3. Az mRNS a hozzá kapcsolódó riboszómákkal a durva felszínű
endoplazmatikus hálózat felszínére kapcsolódik.

4. A tejfehérje exocitózissal ürül a mirigysejtből.

5. A tejfehérje génjét az RNS polimeráz mRNS-re írja át.

6. A tejfehérje génjét az RNS polimeráz mRNS-re írja át.

VI. Szoptatás és anyatej (12 pont)

7-10. A mirigysejtek által termelt tej a tejmirigyek végkamráiban gyűlik össze és a szopás ingerére ürül. A tejleadás reflexívét az alábbi szövegrész foglalja össze röviden. A szövegrész hiányzó szavait írja a pontozott vonalakra!

Az újszülött csecsemő szopása a mellbimbó mechanoreceptoraiban vált ki ingerületet, ami
a/az (7.)   (típusú) idegsejtek rostján keresztül fut be a gerincvelőbe.
Itt átkapcsolódva a felszálló pályák idegrostjai vezetik az ingerületet egészen a köztiagy
hormontermelésben fontos szerepet játszó részéig, a(z) (8.) -ig
Ennek sejtjei válaszként (9.)   hormont adnak le axonvégződésükön,
amely a vérkeringésen keresztül az emlő tejmirigyeinek mirigyvégkamráit és kivezetőcsöveit
körülvevő (10.)   sejtek összehúzódását váltja ki, ez pedig a tej
leadását eredményezi.

VI. Szoptatás és anyatej (12 pont)

11. A tejben a tejfehérjén kívül fontos szerepet játszik egy összetett szénhidrát (diszacharid) is. Nevezze meg ezt a vegyületet!

VII. Hajhullás (9 pont)

Az emberi haj az emlősök szőrének speciális megjelenési formája. Az ember hajas fejbőrének átlagos területe 770 cm2 , ami nagyjából 100.000 hajhagymát tartalmaz. Fejlődésük jellegzetes stádiumokon megy végbe, az alábbi fázisok ciklikus váltakozásával:

• A növekedési (anagén) fázis férfiaknál 2–4, a nőknél 4–6 évig tart. A hajhagyma sejtjei ebben az időszakban alulról folyamatosan kapják a táplálékot, és gyorsan osztódnak, a hajszál naponta kb. 0,35 millimétert nő. A hajszálaknak mintegy 85%-a van ebben a fázisban.

• Ezt követően az átmeneti (katagén) fázis következik, mely 1-2 hétig tart, mialatt a hajszál leválik a hajhagymáról, megszűnik a tápanyag-ellátása. A levált hajszál lassan kifelé tolódik. Ebben a szakaszban szőrtüszőink 3%-a van. 

• A szőrtüsző ezután nagyjából három hónapos nyugalmi (telogén) szakaszba ér, ezalatt szünetelteti működését. A hajszál ezt az időszakot lassan kitolódva a szőrtüszőben tölti, közben hajhagymája elszarusodik. A nyugalmi fázis végére e tok elvékonyodik, s már nem akadályozza a távozást. A régi hajszál akkor hullik ki, ha az új kitolja a felszínre, vagy valamilyen mechanikai inger – pl. fésülés – húzza ki helyéről. A szőrtüszőknek egyszerre 10–15%-a van ebben a szakaszban. 
• Végül a hajhagyma újra aktivizálódik, az újabb anagén szakaszban vadonatúj hajszál kezd képződni. Egy hajhagyma átlagosan 20 hajszál termelését követően merül ki.

A fent leírtakat mutatja be az alábbi ábra is:

A haj pusztulása okozza a kopaszodást. A kopaszodás férfiakon és nőkön egyaránt jelentkezik, ám a nők esetében ritkább. A hajhullás egyik, genetikai okokra visszavezethető típusára példa az alábbi családfa, melyben sötét színnel jelöljük a kopaszodó személyeket. Ezt a fajta kopaszodást egy testi kromoszómán levő domináns-recesszív öröklődésű jelleg génjének két allélja határozza meg. A kopaszságot okozó K+ allél a nem kopaszodást előidéző K– alléllal szemben férfiakban és nőkben eltérően viselkedik: a jelleg nőkben recesszív, férfiakban a tesztoszteron hatása miatt domináns megjelenésű.

1-5. Az ábrán a kapcsos zárójelek a bőr három fő rétegét jelölik. Az ábra megfelelő betűjelzéseinek (A–D) megadásával válaszoljon!

1. Ebben a rétegben futnak a hajhagymát közvetlenül tápláló hajszálerek.

2. E réteg sejtjei sejtmag nélküliek, elhaltak.

3. E réteg pigmentjei adják a bőr színét.

4. Itt találhatók a szőrszálak merevítéséért felelős parányi izmok.

5. E réteg nagy részét hőszigetelő zsírszövet tölti ki.

VII. Hajhullás (9 pont)

6. A megadott adatok alapján számítsa ki, hogy egy nőnek naponta átlagosan hány szál haja hullik ki (egész számra kerekített értéket adjon meg)! A számítás menetét is tüntesse fel! (Egy hónap hosszát tekintse 30 napnak; ha az átlagos értékekkel kell számolnia, akkor a szövegben szereplő határértékek átlagát vegye alapul! Egy hajhagymából egy hajszál nő ki.)

1 nap alatt szál haj hullik ki.

VII. Hajhullás (9 pont)

7. Az alábbi személyek közül a család mely tagjai biztosan heterozigóták a családfa alapján? (2 pont)

Az I/1. nő.

A II/1. nő.

A II/5. nő.

A III/3. nő.

A III/5. nő.

VII. Hajhullás (9 pont)

8. Milyen eséllyel lesznek kopaszodók a III/4. férfinak egy heterozigóta nőtől születő gyermekei?

A fiai 75 %, lányai 25% eséllyel lesznek kopaszodók.

A fiai biztosan kopaszodók lesznek, lányai 50% eséllyel.

A fiai biztosan kopaszodók lesznek, lányai 25% eséllyel.

A fiai 25 %, lányai 75% eséllyel lesznek kopaszodók.

A fiai biztosan kopaszodók lesznek, a lányai biztosan nem lesznek kopaszodók.

VIII. Törpenövés (10 pont)

Olvassa el az alábbi, az örökletes törpenövésről szóló cikk rövidített változatát, majd válaszoljon a kérdésekre!

„Az achondroplasia autosomalis (testi kromoszómához kötött) domináns módon öröklődő fejlődési rendellenesség, ez a törpenövés leggyakoribb fajtája. Általában spontán mutáció következménye. A betegséget egyetlen gén hibája okozza. Ha két átlagos termetű szülőnek születik achondroplasiás gyermeke, ennek az az oka, hogy valamelyik szülő ivarsejtjében genetikai változás (mutáció) következett be. A mutáció ismétlődésének esélye szinte nulla. A betegség tünetei: megrövidült végtagok, a test egészéhez képest nagy fej kiemelkedő homlokkal és lapos orrnyereggel, görbe lábszár, gyakori középfülgyulladások a rövid fülkürt miatt (emiatt esetleg halláscsökkenés). Sokszor külsejük alapján ítélik meg őket, pedig az achondroplásiások intelligens, humoros, barátságos emberek.”
(Wikipédia alapján)

1. Írja le, hogy mivel köti össze a középfület a szövegben szereplő fülkürt, és mi a funkciója! Indokolja, hogy miért nagyobb a középfülfertőzések veszélye az achondroplasiásokban! (3 pont) (Itt válassza ki a helyes állításokat!)

A garattal köti össze

A belső füllel köti össze

Rövid fülkürt esetén gyengül az általa biztosított immunvédelem

Szerepe az immunvédelem

Rövid fülkürt esetén könnyebben jutnak be a kórokozók a középfülbe

Szerepe a nyomáskiegyenlítés

A rövid fülkürt akadályozza az orron keresztüli légzést, így könnyebben gyűlnek össze a kórokozók

Szerepe a hangvezetés

Az orrüreggel köti össze

VIII. Törpenövés (10 pont)

2. Írja le, hogy mi lehet az a tapasztalat, ami alátámasztja, hogy egy gén nem ivari, hanem testi kromoszómán található! (Válassza ki a helyes állítást!)

Csak testi elváltozást okoz a hibája.

Recesszív és domináns módon is öröklődik.

Férfiakban és nőkben azonos gyakorisággal jelenik meg.

Minden hordozó személyben kialakul a hibás gén okozta betegség.

VIII. Törpenövés (10 pont)

3. Előfordul, hogy két achondroplasiás ember köt házasságot. Az eddigiek alapján egészítse ki a következő hiányos mondatot!

„Különösen achondroplasiás házaspár (mindkét szülő heterozigóta) esetében lenne indokolt a DNS-vizsgálat elvégzése, mert (3.) %-os kockázata van, hogy az utód homozigóta achondroplasiás lesz, tehát mindkét szülőtől örökli a „hibás” gént. A homozigóta achondroplasia az élettel összeegyeztethetetlen, az érintett újszülöttek többsége légzési elégtelenség következtében meghal.”

VIII. Törpenövés (10 pont)

4. A fényképen a híressé vált színész, Peter Dinklage látható feleségével és egészséges kislányával. Az azóta már hétéves kislány már azonos magasságú édesapjával, kedvenc időtöltésük a közös rollerezés.

4. A leírtak és a fénykép alapján mekkora volt a valószínűsége annak, hogy a kislány nem örökli édesapja achondroplasiáját?

Válasz: %

VIII. Törpenövés (10 pont)

5. Fenyeget-e a kockázata annak, hogy a házaspár egy későbbi gyermeke a betegség súlyos, homozigóta változatát örökölje? Indokolja válaszát! (Egészítse ki a szöveget!)

, mert mindenképpen allélt kap.

VIII. Törpenövés (10 pont)

6. Mekkora az esélye annak, hogy a fényképen látható kislány az achondroplasia allélját adja tovább gyermekeinek? Indokolja válaszát! (Válassza ki a helyes állítást!)

Biztosan 0%, mert recesszíven öröklődik.

Közel nulla, mert nem hordozza a hibás allélt.

50%, mert az édesapja hordozza a beteg allélt és a heterozigótákban is megjelenik a betegség.

25%, mertaz édesapja hordozza a betegség génjét.

VIII. Törpenövés (10 pont)

7. A törpenövést okozhatja a növekedési hormon csökkent termelődése is. Írja le, melyik mirigy működésének zavarát jelzi e hormon csökkent termelése! Hogyan különböztethetők meg egymástól az achondroplasiás és a növekedési hormon hiánya miatt alacsony termetű emberek? (2 pont) (Válassza ki a helyes állításokat!)

A növekedési hormon csökkent mennyisége az értelmi képesség csökkenését is okozza.

A növekedési hormon hiányos törpenövés a mellkas és végtagok deformitásával jár.

Az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli

A növekedési hormon csökkent mennyisége arányos törpenövést okoz.

A hipothalamusz termeli

A pajzsmirigy termeli

IX. A Választható feladat

Vírusok, baktériumok, prionok (20 pont)

Hasonlítsa össze az emberi megbetegedéseket okozó vírusok, baktériumok és prionok tulajdonságait!

1-8.

Az állításokat kösse össze az ábra megfelelő részével! Először a szövegdobozra, utánra a pontra kattintson!

Fehérjéik saját riboszómáik felszínén képződnek.

Önálló életjelenségeket nem mutatnak.

Tulajdonságaikat nukleinsav-tartalmuk kódolja.

Mitózissal osztódnak.

Kizárólag fehérjéből állnak.

DNS-ük beépül(het) a gazdasejt DNS-ébe.

Antibiotikum-tartalmú gyógyszerek hatnak rájuk.

Egyes típusaik örökítő anyaga RNS.

IX. A Választható feladat

Vírusok, baktériumok, prionok (20 pont)

Hasonlítsa össze az emberi megbetegedéseket okozó vírusok, baktériumok és prionok tulajdonságait!

9. Egy kutató radioaktív ként és radioaktív foszfort tartalmazó táptalajon nevel baktériumtenyészetet, majd ezt bakteriofágokkal fertőzi meg. Írja le, a létrejövő fágok mely molekuláiba fog beépülni a táptalaj két jelölt eleme! (2 pont)

A radioaktív kén a/az

A radioaktív foszfor a/az

IX. A Választható feladat

Vírusok, baktériumok, prionok (20 pont)

Hasonlítsa össze az emberi megbetegedéseket okozó vírusok, baktériumok és prionok tulajdonságait!

A baktériumtranszformáció és a gyógyítás – esszé

Esszéjében írja le, hogy Griffith és Avery kísérletében (baktériumtranszformáció) milyen eredményre jutottak, és felfedezésüknek mi a jelentősége a gyógyításban! Esszéjében az alábbiakra térjen ki:
1. Milyen módszerrel mit igazolt Griffith, és mit bizonyított Avery kutatócsoportja? Mit igazolt a két kutató kísérletsorozata a prokarióták információátadásáról? (4 pont)
2. Mit értünk a génmódosított (GMO) élőlények létrehozásán? Hozzon egy példát a genetikailag módosított élőlények hasznosítására a gyógyászatban! (2 pont)
3. Mutassa be egy bakteriális eredetű, gyulladásos betegség jellemző tüneteit! Induljon ki a gyulladás általános jellemzőiből és alkalmazza ezt a tüdőre vonatkozóan! (2 ok – 2 következmény) (4 pont)

(Figyelem, ezt a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen választ elfogad helyesnek!)

IX. B Választható feladat

A Gaia-elmélet (20 pont)

Ruby oxigénegyensúly-elmélete azt feltételezi, hogy a légköri oxigénmennyiséget az eltemetett szénből eredő nettó nyereség és a mélyből a földfelszínre jutó redukáló anyagok újraoxidációjából eredő nettó veszteség egyensúlya tartja állandó értéken. Az oxigénkoncentráció állandósága aktív szabályozórendszer jelenlétét is feltételezi. Ez valószínűleg képes az optimális légköri oxigéntartalomtól való bármiféle eltérés érzékelésére és jelzésére, ami a széneltemetődés és a metántermelés folyamatával állhat kapcsolatban.”
Lovelock: Gaia

1. Lovelock könyvében a „széneltemetődés” több formájáról is ír. Nevezzen meg egy folyamatot, melynek során az elpusztult élőlények széntartalma szerves molekulák formájában hosszabb-rövidebb időre kilép a körforgásból (biológiai ciklusból)! (Egészítse ki a szöveget!)

képződése

IX. B Választható feladat

A Gaia-elmélet (20 pont)

2-3. A légkör széndioxid-molekulákban rejlő széntartalmának megkötésében az óceánok vize és az abban élő állatok, például puhatestűek is fontos szerepet játszanak. Nevezze meg, mely anyag képződik ennek során, és a puhatestűek mely szerve használja fel ezt a folyamatot a külső váz létrehozásához!

2. A képződő anyag neve vagy képlete:

3. A puhatestűek szerve:

IX. B Választható feladat

A Gaia-elmélet (20 pont)

4-10. Ha a széndioxid-megkötés nem tart lépést a széndioxid-kibocsátással, az autotróf szervezetek fotoszintetikus aktivitása növekszik. Egészítse ki a hiányos mondatokat a megfelelő kifejezésekkel!

A szén-dioxidot a fotoszintézis (4.)   szakaszában hasznosítják
a növények. 1 mol glükóz képződése során (5. - csak számjegyet írjon!)   mol oxigénmolekula szabadul
fel. A képződő glükózmolekulák jelentős része (6.) típusú reakciók
során a sejt (7.)   alkotásában résztvevő cellulózzá épül fel
(szintetizálódik). Ennek monoszaharidokká való lebontására (emésztésére), ami kémiai
értelemben (8.) , legnagyobb mértékben az élőlények két fontos
csoportja, a(z) (9.)   és a(z) (10.)   képesek.

IX. B Választható feladat

A Gaia-elmélet (20 pont)

Az élő bolygó – esszé 10 pont

Fogalmazza meg James Lovelock Gaia-elméletének lényegét! Esszéjében a következőkre térjen ki!
1. Fogalmazza meg Gaia szabályozottságának lényegét és funkcióját az elmélet alapján! (2 pont)

2. Írjon példákat arra, hogy az élővilág hogyan hat a környezeti tényezőkre az alábbi esetekben: (4 pont)
• a vízgyűjtő területen fekvő erdők hatása a folyók vízjárására (az erdőtlen területekhez képest),
• pillangósvirágú növények hatása a talaj termőképességére,
• felnövekvő erdőrészletek hatása a légkör pára- és oxigéntartalmára.

3. Mutassa be, hogy milyen emberi tevékenység okozhatja a talajvíz nitrátosodását és a csapadék savasodását! Mutassa be ezek hatását biológiai rendszerekre, illetve az ember egészségére! (4 pont)

(Figyelem, ezt a feladattípust a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen választ elfogad helyesnek!)

A foglalkozás befejeződött.