Bejelentkezés
Bevezető
0/0 Pont
I. Növényi meiózis
0/11 Pont
II. Egy különös gyík
0/12 Pont
III. Holtfa
0/12 Pont
IV. Őseink
0/8 Pont
V. Fehérjék emésztése
0/12 Pont
VI. Sportélettani vizsgálat
0/7 Pont
VII. Öröklődő izomgyengeség
0/12 Pont
VIII. Nitrogénkötés
0/6 Pont
IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
0/20 Pont
IX. B) Levegőt!
0/20 Pont
Biológia érettségi 2021. október, emelt szint
 
Bevezető

Kedves érettségire készülők! Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. 
 
Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni. A mindenki számára közös feladatok (I–VIII.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (IX.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania!
 
Sikeres felkészülést kívánunk!
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
1. Válassza ki az alábbi állítások közül, amik bizonyítják, hogy az ábrázolt osztódás típusa meiózis! 



Az osztódás során nem változik a sejtek kromoszómáinak száma.
Az osztódás korábbi fázisában a két pólus irányába már elkötelezett, de még egymáshoz tapadó testvérkromatidokból álló kromoszómák felsorakoztak az ún. egyenlítői síkban.
Az utódsejtekbe csak feleannyi kromoszóma kerül, mint az anyasejtben volt. /
Kétkromatidás kromoszómák vándorolnak a sejt két pólusára.
A homológ párok tagjai elválnak egymástól.
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
2. Az osztódás melyik szakaszában van az ábrázolt sejt? (Kattintson a jó válaszra!)



II. főszakasz befejezése (végszakasz)
I. főszakasz kezdő lépése (előszakasza)
II. főszakasz kezdő lépése (előszakasz)
I. főszakasz utószakasza
II. főszakasz középszakasza
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
3. Állapítsa meg az ábra alapján, hogy hány (db) kromoszómája van a lúdfű egy táplálékkészítő alapszöveti sejtjének! Írja be a megoldást!



  kromoszómája van
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
4. Hány kromoszómája van a lúdfű egy ivarsejtjének? Írja be a megoldást!



  kromoszómája van
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
5. Állapítsa meg, hogy a lúdfű virágának vázlatán melyik virágrészekben mehet végbe az első ábrán ábrázolt osztódás! A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe! (Kattintson a helyes válasz(ok)ra!)

 
 
 
 
 
 
 
 



D
C
B
E
A
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
6. A lúdfű alább felsorolt sejtjei közül melyek keletkezhetnek meiózissal? 



A gyökérsüveg sejtjei
Egyik sem
A hímivarsejtek
A gázcserenyílás zárósejtjei
A petesejtek
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
7. Válassza ki, hogy a meiózis folyamatának első főszakaszában mely folyamatok biztosítják a keletkező sejtek sokféleségét! 



A homológ kromoszómák véletlenszerű szétválási iránya
A homológ kromoszómák párba rendeződése
A csírasejtek a meiózis kezdetekor a normális mennyiségű DNS kétszeresét tartalmazzák
A homológ kromoszómák egyes darabjainak kicserélődése
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
8. Adja meg, hányféle különböző sejt jöhet létre a lúdfű egy sejtjének meiózisa eredményeképpen, ha feltételezzük, hogy a gének kapcsoltsága nem változik! Rögzítse a számítás menetét is! (Írja be a választ! Csak számjegyeket használjon!)



  féle sejt jöhet létre
I. Növényi meiózis
A lúdfű zárvatermő növény. Az ábra a lúdfű egy sejtjének meiózisát ábrázolja. 
9. Virágának vázlatrajza alapján állapítsa meg, hogy mi jellemzi a lúdfű virágát! 

 
 
 
 
 
 
 
 



Egyivarú
Hiányos
Kétlaki
Kétivarú
Szélporozta
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
1. A gerincesek melyik nagy csoportjába (osztályába) tartoznak a kaméleonok? Nevezzen meg egy, a fényképen látható jellemzőt, melynek alapján rendszertani helyük felismerhető!  



Gerinces osztály:   
 
 Jellemző:   
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
2. Egészítse ki a megfelelő számokkal a hiányos mondatokat! Az egy, két/kettő, három, négy, öt számok közül választhat. Nem kell mindegyiket felhasználni, és ha szükséges, egy szám többször is szerepelhet.



Tápcsatornájuk    nyílású,    szakaszos. Nyelvüket
villámgyorsan kilökve vadásznak. Zárt keringési rendszerük    vérkörből
és    üregű szívből áll. A kamrák között tökéletlen a válaszfal. 
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
3. Mi a kaméleonok szerepe a táplálékláncban? Kattintson a helyes válaszokra! 



termelők
lebontók
ragadozók
másodlagos fogyasztók
elsődleges fogyasztók
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
4. A kaméleonok szaporítása is komoly kihívás. Mely körülményeket kell biztosítani számukra? Válassza ki a helyes megoldást!



Egy kisebb vízmedence, amelyben az ivarsejtek találkozhatnak.
Megfelelő hőmérsékletű vízmedence a lárvák kifejlődéséhez.
Melegítő lámpa a tojások kikeltetéséhez.
Megfelelő fészkelőhely, ahol az anyaállat teste melegével kiköltheti a tojásokat.
Elegendő kalciumforrás a meszes tojáshéj képzéséhez.
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
5-7. A kaméleongazdák közül sokan sajnos csak annyit tudnak, hogy kedvenceik aranyos kis színváltó állatok. Ám a kaméleontartás nehéz feladat. A fogságban gondozott kaméleonoknak kétféle égőre van szükségük a mindennapi élethez: melegítő égőre és UV/B égőre. Egészítse ki a mondatokat!



A melegítő égőre azért van szükség, mert a kaméleonok (5)    testhőmérsékletű állatok. Az UV/B (ultraibolya sugárzást kibocsátó) égőnek naponta körülbelül
10-12 órát kell bekapcsolva lennie. Erre azért van szükség, mert a kaméleonoknak – az
emberhez hasonlóan – erre a sugárzásra is szükségük van, hogy (6)    vitamin
képződjék bőrükben, mely a (7)    ion felszívódását segíti. 
II. Egy különös gyík 
A kaméleonok színüket változtatva, élő hirdetőtáblaként üzennek egymásnak. 
8. A kaméleonok a környezeti viszonyoknak, elsősorban a hőmérsékletnek és legfőképpen a hangulatuknak megfelelően gyorsan meg tudják változtatni a színüket. A Genfi Egyetem kutatói vizsgálták a kaméleonok színváltásának folyamatát. A kaméleon a hámsejtjeiben felhalmozott fényvisszaverő nanokristályok (igen apró kristályok) távolságának változtatásával keveri ki a színpalettáját. A rácsszerkezetbe tömörülő, átlátszó nanokristályok anyagát a DNS egyik alkotórésze adja. Melyik ez az anyag? 



glükóz
glikogén
guanin
uracil
glicin (aminosav)
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
1. Nevezze meg a fa legnagyobb tömegű poliszacharid molekuláját!



Megnevezés:   
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
2. Mi jellemző a fa legtömegesebb szerves polimerjére és annak lebontására? Kattintson a jó válasz(ok)ra!



Monomerjeiből kondenzációval keletkezik.
Ez a másodlagos fogyasztók legfontosabb tápanyaga.
A fa sejtjeinek sejtfalát alkotja.
Ez a fa tartalék tápanyaga volt
Lebontása során húszféle aminosav keveréke keletkezik.
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
3. Mely jellemzők igazak a holtfa lebontása során kialakuló táplálékláncra? Kattintson a jó válasz(ok)ra!



A táplálékláncban részt vevő szervezetek heterotrófok.
A holtfában megvalósuló tápláléklánc típusa szerint parazita.
Nem fordulnak elő benne ragadozó fajok.
A biológiai produkció a tápláléklánc egymás feletti szintjein növekszik.
A tápláléklánc fény hiányában is működik.
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
4. Hogyan befolyásolja a holtfa lebontásának sebességét az, hogy az elődleges lebontó rovarok „a fát fizikailag aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel”? Válassza ki az IGAZ állításokat!



A lebontás sebesség nő, mivel nő a szerves anyag felülete.
Könnyebben férnek hozzá a harmadlagos lebontó baktériumok.
Több oxigénhez jutnak a lebontó szervezetek.
Az üregek miatt több napfény jut be, ami gyorsítja a lebomlást.
A gombafonalak könnyebben szétterjednek.
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
5. Igaz vagy hamis?
 
 Az erdőművelés alól kivont, „természetközeli” erdők állatvilága fajokban szegényebb, mivel a holtfák megakadályozzák a fajok sokszínűségének kialakulását.



Igaz
Hamis
III. Holtfa 
A holtfa az erdőben természetes úton elpusztult, vagy az erdőművelés során az erdőben hagyott elpusztult fák anyagát jelenti. Lebontási folyamata három fő szakaszból áll. 
 
I. Benépesítési szakasz. A faanyagot benépesítik az elsődleges lebontó állatok, amelyek a gombákkal még nem fertőzött fát fogyasztják, és képesek megemészteni szerves anyagait. A fát aprózzák, üregekkel, járatokkal tárják fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gombák szétterjedése is a fában, amelyek tehát szintén elsődleges lebontók. Ez a szakasz a fa pusztulását követően nagyjából 2 évig tart. 
 
II. Dekompozíciós szakasz. Az elsődleges lebontókhoz másodlagos lebontók csatlakoznak, amelyek az elsődleges lebontók működésének termékeit fogyasztják. Ide soroljuk a más lebontó állatok ragadozóit és az itt megtelepedett gombák fogyasztóit is. Ez a szakasz Európa nagy részén, nagyjából tíz évig tart (puhafák esetében valamivel rövidebb). 
 
III. Humifikációs szakasz. A felhasználható faanyag elfogytával az elsődleges lebontók eltűnnek a korhadt fából. A másodlagos lebontók még kitartanak, de a tápanyagok csökkenésével lehetőségeik szűkülnek. Amikor az elhalt fa már szinte felismerhetetlen, földszerű és kézzel szétmorzsolható, végső lebontását baktériumok és mikroszkopikus gombák végzik – ezeket harmadlagos lebontóknak is nevezik. 
6-10. Az állításnak megfelelő lebontási szakasz nevét húzza az állítás utáni négyzetbe!


Egyik sem
Benépesítési szakasz
Humifikációs szakasz
Mindhárom
Dekompozíciós szakasz

6. Megjelenik a nagy hőscincér lárvája a frissen elpusztult, néha még élő fában.  
-
 

7. Ebben a szakaszban jelenik meg a rombusznyakú pattanóbogár zömök, fekete
lárvája, mely tölgyekben és bükkben fejlődő cincérlárvák ragadozója. 
-
 
 
8. Az ebben a szakaszban megjelenő fajok populációi az adott erdő
biomasszájának részét alkotják. 
-
 
 
9. Ebben a szakaszban a biológiai produkció nagy része a gombáktól és
baktériumoktól származik. 
-
 
 
10. Fototróf fajok is jellemzők rá. 
-
 

IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
1. Mit nevezünk kövületnek!



Kőből készült emberi szerszámot
A fogkő szemfogon előforduló formáját
Kövesült állati vagy növényi maradványt
A dinoszauruszok csonjait
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
2. A kép és a megadott információk alapján elsősorban mivel táplálkozhatott ez az élőlény?



állati hússal
növényekkel
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
3. Hasonlítsa össze az ábrán látható fogsort a mai ember (Homo sapiens) fogképletével! Válassza ki a helyes megoldást!



A Homo sapiensnek kevesebb őrlőfoga van.
A Homo sapiensnek több szemfoga van.
A Homo sapiensnek több metszőfoga van.
A Homo sapiensnek több őrlőfoga van.
Nincs különbség közöttük a fogképletben.
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
4. A neandervölgyi ember után maradt csontleletek alapján meg lehetett határozni a neandervölgyi DNS-állományának bázissorendjét. Lehetséges-e ez a fenti csontleletből?  Válaszát indokolja!



Nem lehetsége, mert nincsen benne szerves anyag.
Igen, lehetséges a fogzománcból vett mintából.
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
5. A koponya melyik jellemzője alapján dönthető el, hogy az adott faj felegyenesedve járt-e? 



Az    helyzete alapján.
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
6. A mellékelt ábra néhány főemlős rokoni kapcsolatait tünteti fel (a számok a fajszétválások feltételezett idejét jelölik millió években). Ennek alapján melyik faj a Homo sapiens legközelebbi rokona? 



A bonobok és a csimpánzok.
A csimpánzok.
A bonobok.
A gorillák.
Az orangutánok.
IV. Őseink 
A képen egy emberelőd (hominida), az Australopithecus boisei fosszilizálódott állkapcsa látható. Ismertetője szerint az 1,4-1,6 millió éves lelet jellemzője a „masszív állkapocs, a négy metszőfoghoz és a szemfogakhoz képest nagyméretű kis- és nagyőrlők”. A jobb szemfogat az ábrán nyíllal jelöltük. 
7. A grafikon az ember és az emberszabású majmok molekuláris törzsfája. Válassza ki, hogy milyen feltevésen alapulnak, és mi módon szerkeszthetők a nukleinsav-alapú molekuláris törzsfák!

 
 
 
 
 
 



A mutációk során rövidül a DNS telomér régiója, a rövidülés mértéke mutatja a törzsfán a fajok közötti távolságot. A telomér régiók szekvenálásával vizsgálható.
Minél több idő telt el két faj szétválása óta, annál több köztük a genetikai különbség. A két faj homológ DNS-szakaszainak összehasonlításával vizsgálható.
A kromoszómák száma a törzsfejlődés során csökken. A kromoszómatérkép elkészítésével vizsgálható.
V. Fehérjék emésztése 
Tanulók egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyógyszertárban kapható pepszin milyen kémhatású közegben bontja le a fehérjéket. Négy számozott (1, 2, 3, 4) lombikot helyeztek a lombikállványra, melynek mindegyikébe egy főtt tojás fehérje részének vékony szeletét tették. A lombikokba a következő összetételű, azonos térfogatú oldatokat öntötték. (A sav, illetve a lúg pH-ja az emberi bélcsatorna megfelelő szakaszaira jellemző érték volt.) 
1. Tervezzen meg a 4. lombikban egy kontrollkísérletet és indokolja meg, hogy a kontroll mit bizonyít!



csak sav/lúg oldata + fehérje
víz + fehérje
csak pepszin oldata + fehérje
pepszin + sav/lúg oldata fehérje nélkül
V. Fehérjék emésztése 
Tanulók egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyógyszertárban kapható pepszin milyen kémhatású közegben bontja le a fehérjéket. Négy számozott (1, 2, 3, 4) lombikot helyeztek a lombikállványra, melynek mindegyikébe egy főtt tojás fehérje részének vékony szeletét tették. A lombikokba a következő összetételű, azonos térfogatú oldatokat öntötték. (A sav, illetve a lúg pH-ja az emberi bélcsatorna megfelelő szakaszaira jellemző érték volt.) 
2. Válassza ki azokat a tényezőket, amely a kémhatáson kívül befolyásolhatják a fehérjebontás sebességét, ezért mind a három lombikban azonos értéken kell tartani őket!



a szubsztrát koncentrációja
pepszin koncentrációja
tojásfehérje szelet méretei
hőmérséklet
V. Fehérjék emésztése 
Tanulók egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyógyszertárban kapható pepszin milyen kémhatású közegben bontja le a fehérjéket. Négy számozott (1, 2, 3, 4) lombikot helyeztek a lombikállványra, melynek mindegyikébe egy főtt tojás fehérje részének vékony szeletét tették. A lombikokba a következő összetételű, azonos térfogatú oldatokat öntötték. (A sav, illetve a lúg pH-ja az emberi bélcsatorna megfelelő szakaszaira jellemző érték volt.) 
3. A pepszin emésztő működéséről tanultak alapján válassza ki a kísérlet eredményére vonatkozó állítások közül a helyeset!



Az l. lombikban a tojásfehérje szelete lebomlott.
A 2. lombikban a tojásfehérje-szelet az 1. lombikhoz képest gyorsabban lebomlott.
Az 1. lombikban a tojásfehérje-darab nem bomlott le.
Csak a helyesen megtervezett kontrollkísérletben nem bomlik le a tojásfehérje szelet.
Az 1., 2. és 3. lombikokban is lebomlott a tojásfehérje-szelet.
V. Fehérjék emésztése 
Tanulók egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyógyszertárban kapható pepszin milyen kémhatású közegben bontja le a fehérjéket. Négy számozott (1, 2, 3, 4) lombikot helyeztek a lombikállványra, melynek mindegyikébe egy főtt tojás fehérje részének vékony szeletét tették. A lombikokba a következő összetételű, azonos térfogatú oldatokat öntötték. (A sav, illetve a lúg pH-ja az emberi bélcsatorna megfelelő szakaszaira jellemző érték volt.) 
4. A fehérjék emésztése a patkóbél üregében is folytatódik. Töltse ki az alábbi táblázat hiányzó celláit!



A patkóbél üregében ható fehérjebontó enzim neve:   
 
Az enzim termelődésének helye:   
 
Az optimális enzimműködést biztosító kémhatás:   
V. Fehérjék emésztése 
Tanulók egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyógyszertárban kapható pepszin milyen kémhatású közegben bontja le a fehérjéket. Négy számozott (1, 2, 3, 4) lombikot helyeztek a lombikállványra, melynek mindegyikébe egy főtt tojás fehérje részének vékony szeletét tették. A lombikokba a következő összetételű, azonos térfogatú oldatokat öntötték. (A sav, illetve a lúg pH-ja az emberi bélcsatorna megfelelő szakaszaira jellemző érték volt.) 
5-6. Az ábra a vékonybél hámsejtjét ábrázolja. Válassza ki, hogyan nevezik a nagybetűkkel jelölt részleteket és határozza meg, hogy milyen módon segítik a felszívás folyamatát (Válaszát a részek biológiai funkciójával indokolja)! (Minden sorban jelölje ki a /-rel elválasztott három lehetőség közül a jó választ, majd kattintson a megjelenő felugró ablakban az OK gombra! Ha elrontotta, törölheti a Kijelölések törlése gomb segítségével.)











Az ’A’ részletek neve: bélbolyhok / mikrobolyhok / csillószőrök.

Az ’A’ részlet funkciója: itt találhatók a felszívásért felelős csatornák / enzimek / foszfolipidek.



A’B’ részlet neve: sejtmag / endoplazmatikus retikulum / mitokondrium.

A’B’ részlet funkciója: a felszívás fehérje / energia / víz igényét fedezi.


VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
1. Hány dm3 a kísérleti alany keringési perctérfog?



  dm3
VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
2. Egy szívhez közeli nagyartériából vett vérmintában az oxigén mennyisége: 200 ml O2/liter vér érték volt, egy, a szívhez közeli vénából vett vérben: 150 ml O2/liter vér. Számolja ki, hogy jelen esetben mennyi a nagy vérkör által ellátott szervek percenkénti O2-felvétele! A számolás menetét is írja le! 



  cm3 (ml) O2
VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
3. Ezután következett az ún. terheléses vizsgálat – intenzív fizikai munka után ismét elvégezték az előző méréseket. A kísérleti személy pulzusszáma 2,1-szeresére nőtt. A szívultrahang szerint a verőtérfogat: 100 ml-re (100 cm3 ) nőtt. Hány dm3 most a keringési perctérfogat? A végeredményt 2 tizedesjegy pontossággal adja meg! A számolás menetét is írja le! 



  dm3
VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
4. A második vizsgálat során egy nagyartériából vett vérben az oxigén mennyisége: 200 ml O2/liter vér érték volt, egy, a szívhez közeli vénából vett vérben: 100 ml O2/liter vér. Számítsa ki, hogy hányszorosára nőtt az oxigénfelhasználás a nyugalmi állapothoz képest! A számolás menetét is írja le! (Csak számot írjon a válaszba!)



 szorosára nőtt.
VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
5. Mi a felvett O2 szerepe sejtjeinkben?



A vázizmokban elektronfelvevő molekula.
A vázizmokban tárolódó glikogén hidrolíziséhez szükséges.
A vázizmokban lévő keratin-foszfát felhasználáshoz szükséges.
A vázizmokban lezajló tejsavas erjedéshez szükséges.
A vázizmok mitokondriumaiban lezajló citromsavciklus folyamatában használódik fel.
VI. Sportélettani vizsgálat
Egy kísérleti személytől nyugalmi állapotban vért vettek, megmérték a pulzusát, valamint szív UH (ultrahang) vizsgálattal meghatározták a bal kamra által kilökött vér verőtérfogatát. Megállapították, hogy a verőtérfogat: 70 cm3 . A vizsgált személy pulzusszáma átlagos érték volt, 72/perc.
6. Mely vegyületek miatt lett savasabb a terhelés hatására a vérplazma kémhatása? Válassza ki a helyes válaszokat!



széndioxid
citromsav
nitrogén
tejsav
oxigén
foszforsav
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
1. A sejtciklus mely szakaszában következhetett be az a mutáció, amely a CMT1A kialakulásáért felelős allél létrejöttét eredményezte? Válassza ki a helyes választ! 



A mitózis során.
A nyugalmi szakasz befejező részében.
A meiózis II. főszakaszában.
A meiózis I. főszakaszában.
A DNS-megkettőződés során.
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
2. Melyik állítás igaz a PMP22 fehérjére? Válassza ki a helyes választ!



A CMT betegekben túlzott mennyisége épül be az idegsejt membránjába.
Egy egészséges férfi minden testi sejtjében a fehérje génje egy példányban van jelen.
A fehérje génje idegszöveti sejtekben íródik át.
Ez a fehérje egy ingerületátvivő molekula.
Mennyisége férfiakban és nőkben genetikai okból különböző.
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
3. A táblázat különböző idegrostok tulajdonságait hasonlítja össze.
A táblázat adatai alapján mely tényezőktől és hogyan függ az ingerületvezetés sebessége? 
(A rendszertani különbségek nem játszanak szerepet.) Egészíts ki a szöveget!




 
 
 
 A rostok vastagságától : minél    a rost, annál    a vezetés.
 
 
A velőshüvely    teszi az ingerületvezetést.
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
4. Az alkar kisujj felőli oldalán futó ideg, a nervus ulnaris az alkar egyik csontjáról kapta a nevét. Adja meg e csont magyar nevét! 



orsócsont
sípcsont
szárkapocscsont
felkarcsont
singcsont
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
5. A mellékelt családfa egy olyan családról készült, amelyben előfordult a CMT1A betegség (sötét színnel jelölve). Bizonyos családtagokon olyan vizsgálatot is végeztek, amely alkalmas az izmok, illetve idegek elektromos aktivitásának mérésére. A vizsgált családtagoknál két ideg mozgatórostjainak ingerületvezetési sebességét mérték, ennek értékei olvashatók az ábrán a személyek szimbólumai és betűjelei alatt. A két ideg (Median: nervus medianus, Ulnar: nervus ulnaris) az alkar, a kézfej, illetve az ujjak bizonyos izmainak beidegzését végzi.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az eddigiek alapján mi magyarázhatja az egészséges és a beteg személyek értékei közti különbséget? Mit kellene vizsgálni, mérni ahhoz, hogy a feltevést alátámasszuk? Válassza ki a helyes állításokat!



Az idegsejtek mikroszkópos vizsgálatával igazolható.
A beteg személyeknél egy ioncsatorna hibája miatt nem jut át az ingerület az idegről az izomra.
Méréssel ellenőrizhető, hogy a velőshüvely vastagsága a betegekben valóban kisebb-e.
A beteg személyeknél az idegsejt nyúlvány sejtfalának megvastagodása miatt lassabban terjed az ingerület.
Az izomrostok vastagságának mérésével igazolható.
A beteg személyeknél hiányozhat / vékonyabb lehet a mielinhüvely, ezért lassabb a vezetés
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
6. A vizsgált esetben a hibás allélt tekinthetjük egy gén egyetlen domináns hatású alléljének. Ennek alapján adja meg a családfa biztosan heterozigóta személyeinek betűjeleit! 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



B
C
F
E
J
D
H
G
A
I
VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
7. Adja meg, hogy mekkora volt a valószínűsége, hogy az E-F szülőpárnak mindkét gyereke beteg legyen! Válasza indoklásához adja meg a szülők genotípusát! A hibás (duplikálódott) allélt jelölje „A” és az egészségest „a” betűvel! A 7-8. feladatoknál tekintsünk el a mutáció lehetőségétől!




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
F genotipusa:   
 
E genotipusa:   
 
A valószínűség, hogy mindkét gyerek beteg:   

VII. Öröklődő izomgyengeség 
Az ún. perifériás neuropátiák az idegek károsodása miatt alakulnak ki, ami genetikai okból is bekövetkezhet. Ezen betegségek előfordulási gyakorisága 1/2500, ezek közül is leggyakoribb (az esetek 80%-a) a Charcot-Marie-Tooth 1A típusú betegség (CMT1A), amelyet a 17-es kromoszómán elhelyezkedő PMP22 gén megkettőződésével kialakult allél okoz. A betegség a lábakat és a karokat ellátó idegek sorvadását okozza, a folyamat előrehaladása a végtagok különböző mértékű érzéketlenségéhez, izomgyengeséghez is vezethet. Szerencsére azonban a betegség súlyos formái csak nagyon ritkán alakulnak ki. A CMT1A típus esetében a PMP22 fehérje feldolgozása zavart szenved, és a velőshüvelybe végül csak kisebb mennyiség kerül a fehérje működőképes formájából. 
 
A szöveg és ismeretei alapján adja meg a válaszokat! 
8. Hazánk lakossága jelenleg kb. 9800000 fő. A valószínűségi adatokat figyelembe véve hány olyan személy él Magyarországon, aki a CMT1A betegségben szenved? 



  ilyen személy él Magyarországon.
VIII. Nitrogénkötés 
A nitrogénkötés biokémiai háttere régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nitrogénkötő baktériumok nitrogenáz nevű enzimje felelős a nitrogén redukciójáért, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy nitrogénmolekula redukciójához 16 ATP szükséges.  
1. A nitrogenáz enzim szubsztrátja (az általa átalakított molekula) a nitrogén gáz. Nevezze meg a terméket! 



  A termék:    
VIII. Nitrogénkötés 
A nitrogénkötés biokémiai háttere régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nitrogénkötő baktériumok nitrogenáz nevű enzimje felelős a nitrogén redukciójáért, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy nitrogénmolekula redukciójához 16 ATP szükséges.  
2. Az Azotobacter egy nitrogénkötő baktériumfaj, amely a nitrogenáz enzim segítségével redukálja a nitrogén gázt. Az Azotobacter fajok a talajban szabadon élnek, de jól ismertek a pillangós virágú növényekkel szimbiózisban élő nitrogénkötő Rhizobium fajok is, melyek sokkal több nitrogént képesek megkötni, mint a szabadon élő változataik. Adjon magyarázatot arra, hogy a szimbiózisban élő Rhizobium fajok nitrogénkötése miért hatékonyabb! (Válassza ki a helyes megoldásokat!) 



a gyökérgümőkben alacsony az oxigénkoncentráció
a növény gyökere által termelt nitrogént veszik fel
lazább talajban könnyebben kötik meg a nitrogént
a növénytől energiaforrást kapnak
VIII. Nitrogénkötés 
A nitrogénkötés biokémiai háttere régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nitrogénkötő baktériumok nitrogenáz nevű enzimje felelős a nitrogén redukciójáért, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy nitrogénmolekula redukciójához 16 ATP szükséges.  
3. Nevezze meg, melyik óriásmolekulákba építhetik be a növények a baktériumoktól kapott nitrogénvegyület nitrogéntartalmát! (Válassza ki a helyes válaszokat!)



cellulózba
fehérjékbe
növényi alkoholokba
nukleinsavakba
VIII. Nitrogénkötés 
A nitrogénkötés biokémiai háttere régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nitrogénkötő baktériumok nitrogenáz nevű enzimje felelős a nitrogén redukciójáért, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy nitrogénmolekula redukciójához 16 ATP szükséges.  
4. Nevezze meg azt a szervmódosulást, ahol a pillangósvirágú növény és a szimbiózisban vele együtt élő nitrogénkötő baktériumok szoros kapcsolatba kerülnek! 



A módosult szerv:   
VIII. Nitrogénkötés 
A nitrogénkötés biokémiai háttere régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nitrogénkötő baktériumok nitrogenáz nevű enzimje felelős a nitrogén redukciójáért, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy nitrogénmolekula redukciójához 16 ATP szükséges.  
5. Mi az előnye annak a művelési módnak, amelyben ugyanazon a területen felváltva pillangósvirágúakat, illetve más növényeket termesztenek? (Válassza ki a helyes válaszokat!)



kevesebb (mű)trágyát kell felhasználni
kisebb mértékű a nitrát szennyezés
a növények könnyebben veszik fel a nitrogént
magasabb lesz a talaj tápanyagtartalma
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
1. Adja meg az 1. ábra alapján a fejlődő tüsző és a felrepedt tüsző betűjeleit!



A fejlődő, tüszőfolyadékot tartalmazó tüsző betűjele:   
 
A felrepedt tüsző betűjele:   
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
2. Adja meg a 2. ábra alapján a fejlődő tüsző által (is) termelt hormon görbéjének betűjelét és a hormon nevét! 



A hormon betűjele:   

A hormon neve:   
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
3. Adja meg a 2. ábra alapján azon hormon nevét és termelődési helyét, mely hirtelen emelkedésével a tüszőrepedést közvetlenül váltja ki!



A hormon neve:     
 
Termelődés helye:   
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
4. Mi jellemző az ovulációra? Honnan hová kerül ekkor a petesejt? Válassza ki a helyes válaszokat!



A méhüregbe kerül a petesejt
A menstruáció kezdetén történik
A méhnyakba kerül a petesejt
A petesejt kilökődése a tüszőből
A petevezetékbe kerül a petesejt
A petesejt érésének kezdete
A megtermékenyült petesejt beágyazódása a méhnyálkahártyába
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
5. Jelölje a 2. ábrán a menstruáció időszakát! (Kattintson az ábra megfelelő részére!)

Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!


Kétpetéjűek:    petesejt termékenyül, a megtermékenyítő hímivarsejtek hordozhatnak különböző nemi kromoszómákat. 
 
Egypetéjűek:    petesejt termékenyül /
egy zigótából jön létre a két utód, ezért a nemük azonos lesz. 
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
6. Az egypetéjű ikrek azonos neműek, a kétpetéjűek nem minden esetben. Magyarázza meg a különbség okát! (Húzza az állításokat a megfelelő helyre!)


Egypetéjű ikrek

Kétpetéjű ikrek
Csak 1 petesejt termékenyül meg
Ugyanattól a hímivarsejttől kapják a nemi kromoszómát
Genetikailag azonosak
2 petesejt termékenyül meg
Különböző hímivarsejtek termékenyítik meg a petesejteket, így lehet eltérő a hordozott nemi kromoszóma
Választható feladat
 IX. A) A női nemi ciklus hormonális szabályozása
A női ivari ciklus összetett hormonális szabályozás alatt áll. Az 1. és 2. ábra tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
A női nemi ciklus második szakasza – esszé 
Mutassa be a női nemi ciklus második szakaszának eseményeit! Esszéjében az alábbi pontokra térjen ki: 1. Melyik hipofízis (agyalapi mirigy) hormon melyik női nemi hormon termelését kezdi jelentősen fokozni ebben a szakaszban? Mi termeli ezt a hormont a petefészekben és mi a fő hatása a méh állapotára ? (4 pont) 2. Írja le a negatív visszacsatolási folyamatot és az általa beindított eseménysort, amely a ciklus befejezéséhez vezet, ha a petesejt nem termékenyül meg! (4 pont) 3. Mely hormonok teszik lehetővé, illetve jelzik a várandós állapotot az embrió / csíra beágyazódása esetén? (2 pont) 
 
(Figyelem! Ezt a feladattípust a rendszer nem tudja automatikusan javítani, bármilyen beküldött megoldást helyesnek fogad el.)

IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
1. Az ábrán jelölt anyagokon kívül melyik szerves molekulákból álló gáz befolyásolja jelentősen a légkör alsó rétegének hőmérsékletét? Mely emberi tevékenység hatására növekedhet meg a mennyisége?



metán
belső égésű motorok használata
metanol
szénmonoxid
fosszilis tüzelőanyagok használata
kérődző állatok tartása
földgáz
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
2. A Napból érkező fény egy része a felszínről visszaverődik (Y), az „X”-szel jelölt sugarak azonban „csapdába esnek”. Mi a különbség az X és az Y jelű sugárzás fizikai tulajdonságai között?  



A visszaverődőnek (Y) nagyobb a frekvenciája
A visszaverődőnek (Y) nagyobb a hullámhossza
az X fény, az Y hősugárzás
A visszaverődőnek (Y) nagyobb az energiája
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
3. Mi a neve a 2. pontban leírt jelenségnek?



A jelenség neve:   
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
4. A Napból érkező elektromágneses sugárzások közül fontos környezeti szerepe van az ibolyántúli (UV) sugárzásnak is. Mi lehet az UV-sugárzás káros hatása az emberi szervezetre?



károsítja a hormontermelést
bőrrákot okoz
gyengíti az immunrendszert
leégést okoz
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
5. Miért és hogyan befolyásolja a felszínre érkező ultraibolya sugárzás erősségét a felső légrétegbe jutott freon (CFC)?  (Egészítse ki a szöveget!)



Bontja az   , ezzel    a sugárzás mértékét.
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
6. További jelentős légszennyező a nitrogén-dioxid (NO2). Főképp milyen emberi tevékenységből származik, és melyik környezeti problémához járul hozzá? (Húzza a megfelelő helyre az elemeket!)


Eredete

Hatása

Egyik sem
kőolajtüzelés
robbanómotorok
állattenyésztés
erdőégetés
ózonbontás
másodlagos üvegházhatás
lúgosodás
korrózió
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
7. Mely emberi tevékenységek járulnak hozzá a CO2-kibocsátás növeléséhez?



állattenyésztés
erdőírtás
műtrágyázás
erdőégetés
fosszilis tüzelőanyagok használata
kőolajszármazékok használata
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
8. A karbonlábnyom (széndioxid-lábnyom) fogalmát az ökológiai lábnyom mintájára kezdték használni. Mit jelenthet a karbonlábnyom fogalma? Milyen mértékegységgel lehetne jellemezni az ökológiai lábnyom mintájára? (Válassza ki a helyes állításokat!)



Karbonlábnyoma csak ipari tevékenységeknek van.
Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a környezetszennyezéshez.
A karbonlábnyom-számítással a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni.
A karbonlábnyom mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték.
IX. B) Levegőt!
Az alábbi ábra a légkör alsó rétegében a napsugárzás hatására lezajló folyamatok egy részét mutatja be (CFC: kloro-fluoro-karbon, freon). Az ábra, valamint a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre!
Életmódváltás – esszé 
Írjon esszét a klímaváltozás okairól az alábbi szempontok alapján: 1. Mit értünk fosszilis és megújuló energiahordozó alatt? Írjon példákat is! (3 pont) 
2. Az amazóniai erdőégetés miért és hogyan befolyásolja az üvegházhatást? (2 pont) 
3. Írjon két példát a biomassza energetikai felhasználására, illetve egy-egy érvet használata ellen és mellett! (3 pont) 
4. Adjon egy-egy javaslatot a városi, illetve a távolsági közlekedés káros hatásának csökkentésére! (2 pont) 
 
(Figyelem! Ezt a feladattípust a rendszer nem tudja automatikusan javítani, bármilyen beküldött megoldást helyesnek fogad el.)

A foglalkozás befejeződött.

0