Biológia érettségi 2020. október, emelt szint

Bevezető

Kedves érettségire készülők! Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni.

A mindenki számára közös feladatok (I–VIII.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (IX.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania!

Sikeres felkészülést kívánunk!

I. Mit láttam? (9 pont)

1-7. Kisiskolások a Kutatók Éjszakáján mikroszkópos metszeteket nézegettek, de elfelejtették megkérdezni, hogy mit látnak. Mindegyikük emlékezett azonban később néhány jellegzetességre, és ezek alapján eldönthető, hogy milyen szövetről volt szó. A táblázatban felsorolt mondatok mellé a listából válassza ki a megfelelő szövetet, és a helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! (Nem minden elnevezést kell felhasználni.)
A) Táplálékkészítő alapszövet
B) Szállítószövet
C) Bőrszövet
D) Elszarusodó laphám
E) Simaizomszövet
F) Vázizomszövet
G) Szívizomszövet
H) Csontszövet
I) Idegszövet

1. „Hosszúra nyúlt, soksejtmagvú, el nem ágazó rostokat láttam, keresztben
csíkosak voltak.”

2. „Hasáb alakú sejteket láttam, sok pici, zöld pöttyel.”

3. „Átlátszó, puzzle-szerű, hullámos felszínnel kapcsolódó sejteket láttam. A
tárgylemezen egy növény neve volt.”

4. „Ovális, lapos sejteket láttam, sok, hosszú nyúlvánnyal. Körkörösen
helyezkedtek el.”

5. „Én is nyúlványos, de nem lapos sejteket láttam. Hálózatot hoztak létre.”

6. „Orsó alakú, sejtfal nélküli sejteket láttam, de nyúlványaik nem voltak.”

7. „Y-alakban elágazó sejteket láttam, csíkosak voltak.”

I. Mit láttam? (9 pont)

8. Az egyik tanuló egy szárazföldi kétszikű levél keresztmetszetét vizsgálja, és megkérdezi, hogy honnan lehet tudni, melyik a levél fonákja. Válogassa szét a jellemzőket! (2 pont)

levél fonákja

levél színe

gázcserenyílás

oszlopos alapszövet

szivacsos alapszövet

vastagabb kutikula

II. Angol legelők (7 pont)

Kutatók angliai legelők négy növényfajának ökológiai igényeit vizsgálták először természetes élőhelyükön, majd laboratóriumban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a talaj kémhatása, illetve a többi élőlénnyel való kölcsönhatás hogyan befolyásolja a fajok életképességét. Az eredményeket, a négy faj természetes körülmények között mért (ökológiai) és élettani tűrőképességi (optimum)-görbéit mutatja az ábra. A vízszintes tengelyen mindegyik esetben a talaj pH-értékét tüntették fel.

Az ökológiai optimumgörbék megadásának alapjául a fajok 340 db 1 m2 -es, véletlenszerűen kihelyezett mintanégyzet segítségével mért relatív gyakorisága szolgált (a szaggatott vonalakkal jelölt grafikonok y tengelyén ennek értékei szerepelnek). A relatív gyakoriság úgy számítható ki, hogy elosztjuk az abszolút gyakoriságot (azon mintanégyzetek számát, ahol a faj előfordult) az összes négyzet elemszámával. Az élettani (fiziológiai) optimum-görbéket kontrollált laboratóriumi környezetben határozták meg (pontozott grafikonok)

1. A négy faj élettani tűrőképességi optimuma azonos, ám előfordulásuk a valóságos legelőn különböző. Nevezze meg, melyik populációs kölcsönhatástípus magyarázza a különbséget az A és C eloszlásai között!

Válasz:

II. Angol legelők (7 pont)

2. A juhcsenkesz tényleges elterjedését a felsoroltak közül melyik faj populációjával való kölcsönhatás magyarázhatja? Válaszát indokolja!