|
François Dubois (1529-1584): A Szent Bertalan-napi mészárlás, olajfestmény, Musée cantonal des Beaux-Arts Lausanne, Svájc
A kép történeti háttere:
Franciaországban a 16. század második felében erősödött meg a reformáció. II. Henrik király halála (1559) utáni három évtizedes politikai instabilitás vallási tolerancia helyett véres háborúk sorát eredményezte. Az özvegy Medici Katalin régenssége idején gyermekkirályok – előbb II. Ferenc, majd IX. Károly – léptek trónra, akiket a nemesi pártok megpróbáltak a befolyásuk alá vonni. Az anyakirályné igyekezett összebékíteni a két – katolikus és hugenotta - pártot, ezért feleségül adta leányát, Valois Margitot Bourbon Henrikhez, Navarra királyához, a hugenották egyik vezetőjéhez. Az esküvői szertartást 1572. augusztus 18-án a párizsi Notre-Dame előtt tartották meg, számos katolikus és protestáns vezető személyiség jelenlétében. Maga a vőlegény nem vett részt a római katolikus szertartáson.
Augusztus 22-én egy katolikus nemes megsebesítette Coligny admirálist, a hugenották egyik emblematikus alakját. A felháborodott hugenották igazságtételt követeltek, és a király másnapra vizsgálatot rendelt el. A szálak a király öccséhez, a későbbi III. Henrikhez, Anjou hercegéhez, és Medici Katalinhoz vezettek. Ők, megrettenve az esetleges megtorlástól, a Tuileriákban összegyűltek híveikkel, és kidolgozták a tervüket: egyszerre kell elpusztítani a hugenották vezéreit. A hugenották vezérei közül egyedül Condé hercege és Bourbon Henrik számíthatott kegyelemre, lévén vér szerinti hercegek, de csak azzal a feltétellel, ha áttérnek a katolikus vallásra.
A csapásra 1572 augusztus 23-án a Saint-Germain-l'Auxerrois-templom harangja adott jelet – kissé korán, így néhány hugenotta el tudott menekülni. Az eseményeken felbuzdult, hagyományosan katolikus párizsi lakosság is bekapcsolódott az eredetileg politikai célú gyilkosságokba, így a közrendű hugenottáknak sem volt kegyelem.
A mészárlás harmadik napján, augusztus 26-án aztán Károly végre a nyilvánosság elé állt, és követelte a vérontás beszüntetését, szavainak azonban kevés hatása volt. Párizs mellett hamarosan Rouenben, Reimsben, Lyonban és Bordeauxban is hasonló szörnyűségek történtek, az áldozatok száma pedig elérte a 10 000 főt.  A kép keletkezése: A Lausanne-i múzeumban (MCBA) található festmény eredetijét François Dubois protestáns művész festette, aki 1572 és 1584 között Genfben kért menedéket, nem sokkal az általa ábrázolt események után. A festmény egyedülálló tanúságtétel, mivel a művész nagy valószínűséggel szemtanúja lehetett ezeknek az eseményeknek, és talán a festményen ténylegesen ábrázolt cselekmények egy része is valóban megtörtént.
A festményen a korabeli Párizs különböző emblematikus épületei szerepelnek. Természetesen szimbolikus ábrázolásról van szó, amely nem akar realista lenni, hanem inkább arra törekszik, hogy a néző „színielőadást lásson”. A „színpadon” fegyvertelen, könyörgő áldozatokat mészárolnak le fegyveres csoportok, a Szajna elárasztják a holttestek. A hugenották egyik vezéralakjának, de Coligny admirálisnak a meggyilkolása szintén több szakaszban jelenik meg: defenesztráció, lefejezés, kasztrálás, kifosztás. Holtteste körül gyülekeznek a katolikus párt vezetői, a háttérben Medici Katalin királyné látható, amint egy halom holttestet szemlél. Ma is folyik a vita arról, hogy ő milyen szerepet játszott ezekben a mészárlásokban. A több mint 150 figurát ábrázoló mű a polgárháborús kegyetlenségek valóságos katalógusa: egy terhes nőt kizsigerelnek, gyerekeket ölnek meg, holttesteket vetkőztetnek le és halmoznak fel, házakat fosztogatnak.
Ezeknek a tragikus eseményeknek nagyon kevés közvetlen ábrázolása létezik. Ez magyarázza, hogy ez a festmény, bár rendkívül szubjektív, idővel a mészárlás és a 16. századi vallásháborúk általános, emblematikus képévé vált. Érdekessége, hogy az eseményeket folyamatukban ábrázolja, tehát korabeli "képregénynek" is tekinthető. A korszak illusztrálására a mai napig számos történelemkönyvben szerepel.
  Hasonló ábrázolások:
Frans Hogenberg: A Szent Bertalan éji mészárlás, 1572
A kép alapvetően Coligny történetére épít. A képen megsebzése és későbbi meggyilkolása, majd holttestének elhurcolása is látható.
Az ismétlődő motívumokat mindkét képen fehér keretben láthatjuk
Ismeretlen művész: 1576 Atwerpen feldúlása Alba hercegének csapatai által
|