Fontos tudnivalók
0/0 Pont
1. Római köztársaság kora
0/4 Pont
2. A középkori egyház politikai szerepe
0/4 Pont
3. Magyar honfoglalás
0/4 Pont
4. Felvilágosodás
0/4 Pont
5. Rákóczi-szabadságharc
0/4 Pont
6. Első ipari forradalom
0/3 Pont
7. Reformkori Magyarország kulturális élete
0/4 Pont
8. A két világháború közti gazdaság
0/4 Pont
9. Trianoni békeszerződés
0/4 Pont
10. Rákosi-korszak
0/0 Pont
11. Jelenkori környezetszennyezés
0/4 Pont
12. Jelenkori magyar választási rendszer
0/4 Pont
Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
2. A feladat a középkori egyházhoz kapcsolódik. 
A képek és a forrásszövegek a középkori egyház politikai szerepére vonatkoznak. Rendelje a képekhez a tartalmilag megfelelő szövegrészletet! 
Írja a megfelelő szöveg sorszámát a képek mellé! Egy forrásszöveg kimarad. (Elemenként 1 pont.)  



 
 
 
 a) képhez tartozó forrás sorszáma:   . 
 
 b) képhez tartozó forrás sorszáma:   . 
 
 c) képhez tartozó forrás sorszáma:   . 
 
 d) képhez tartozó forrás sorszáma:   . 
 
 

 
 
 
 
 
 1. „Mindazok pedig, akik oda elmennek és akár szárazföldi, akár tengeri útjukban,
akár a pogányok ellen harcolva életüket vesztik, bűneik bocsánatát elnyerik: Istentől
ekkora hatalommal felruházva, ezt engedélyezem az útra készülőknek.”
(II. Orbán pápa felhívása a clermonti zsinaton, 1095) 
 
 2. „Ekkor volt, hogy megkapta az imperator és augustus címeket, amitől eleinte
annyira idegenkedett, hogy kijelentette, hogy nem tette volna aznap a lábát a
templomba, ha előre látta volna a pápa szándékát.” 
(Einhard: Nagy Károly élete, IX. század) 
  
3. „Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország
kancellárja, ismertette a három renddel a király foglyul ejtésének történetét.” 
(Franciaország Nagy Krónikája, 1375) 
 
 4. „Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tízedik részt adja Istennek” 
(Szent István II. törvénykönyve, XI. század) 
 
 5. „Az […] elmarasztaltakat pedig a mindenkori világi hatalmak legfőbb képviselőinek
vagy azok megbízott ügyvivőinek kell megbüntetés céljából átadni, a kellő
figyelmeztetéssel.” 
(A IV. lateráni zsinat határozatai, 1215)
 
3. A feladat a magyar honfoglalással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
a) Jelölje be a felsorolt események közül azt, amelyik a legkésőbb történt!  



A besenyők rátámadtak az Etelközben maradt magyarokra, akik az erdélyi hágókon átkelve menekültek előlük.
A magyarok a keleti frank uralkodó hívására Észak-Itáliára támadtak.
Egy magyar sereg Bizánccal szövetségben megtámadta a bolgárokat az Al-Dunánál.
A magyar fősereg Árpád vezetésével átkelt a Kárpátokon.
3. A feladat a magyar honfoglalással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
b) A térképvázlaton a számozott nyilak közül az egyik az előző feladatrész C) betűjelű eseményét jelöli. Melyik ez a nyíl?



 A nyíl sorszáma:   
 
c) Miben különböztek a Kárpát-medence természeti viszonyai Etelköz természeti viszonyaitól? Fogalmazzon meg röviden két jellemző különbséget a térképvázlat alapján! 
 1.  lombos erdő  
 2.    vízhálózat 
1. A feladat a római köztársaság korához kapcsolódik. 
Döntse el a lovagrendre vonatkozó forrás és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
„A kereskedelmet hitványnak kell tartanunk, de a nagy árubőséggel rendelkező nagykereskedelem nem éppen megvetendő, mivel mindenhonnan sokféle cikket szállít, és rengeteg vevőt lát el, anélkül hogy bárkit is rászedne. Sőt úgy látszik, hogy a kereskedőt teljes joggal megilleti a dicséret, ha nyereségével eltelve vagy inkább megelégedve visszavonul földjeire és birtokaira, ugyanúgy, ahogy annak idején gyakran futott be a tengerről a kikötőbe. Ám a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.” 
(Cicero: A kötelességekről)
a) Cicero elítéli a lovagok mesterségét, életvitelét.



Igaz
Hamis
1. A feladat a római köztársaság korához kapcsolódik. 
Döntse el a lovagrendre vonatkozó forrás és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
„A kereskedelmet hitványnak kell tartanunk, de a nagy árubőséggel rendelkező nagykereskedelem nem éppen megvetendő, mivel mindenhonnan sokféle cikket szállít, és rengeteg vevőt lát el, anélkül hogy bárkit is rászedne. Sőt úgy látszik, hogy a kereskedőt teljes joggal megilleti a dicséret, ha nyereségével eltelve vagy inkább megelégedve visszavonul földjeire és birtokaira, ugyanúgy, ahogy annak idején gyakran futott be a tengerről a kikötőbe. Ám a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.” 
(Cicero: A kötelességekről)
c) Cicero szerint a lovagok helyes életcélja (életpályájuk végén) a szenátori életforma átvétele lenne. 



Igaz
Hamis
1. A feladat a római köztársaság korához kapcsolódik. 
Döntse el a lovagrendre vonatkozó forrás és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
„A kereskedelmet hitványnak kell tartanunk, de a nagy árubőséggel rendelkező nagykereskedelem nem éppen megvetendő, mivel mindenhonnan sokféle cikket szállít, és rengeteg vevőt lát el, anélkül hogy bárkit is rászedne. Sőt úgy látszik, hogy a kereskedőt teljes joggal megilleti a dicséret, ha nyereségével eltelve vagy inkább megelégedve visszavonul földjeire és birtokaira, ugyanúgy, ahogy annak idején gyakran futott be a tengerről a kikötőbe. Ám a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.” 
(Cicero: A kötelességekről)
d) A hódító háborúk a lovagrend további gazdagodását eredményezték. 



Hamis
Igaz
1. A feladat a római köztársaság korához kapcsolódik. 
Döntse el a lovagrendre vonatkozó forrás és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! (Elemenként 1 pont.) 
„A kereskedelmet hitványnak kell tartanunk, de a nagy árubőséggel rendelkező nagykereskedelem nem éppen megvetendő, mivel mindenhonnan sokféle cikket szállít, és rengeteg vevőt lát el, anélkül hogy bárkit is rászedne. Sőt úgy látszik, hogy a kereskedőt teljes joggal megilleti a dicséret, ha nyereségével eltelve vagy inkább megelégedve visszavonul földjeire és birtokaira, ugyanúgy, ahogy annak idején gyakran futott be a tengerről a kikötőbe. Ám a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.” 
(Cicero: A kötelességekről)
b) A lovagok elsősorban kereskedelmi vállalkozók, adóbérlők voltak.  



Hamis
Igaz
4. A feladat a felvilágosodáshoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. A képviselőknek nagy előnye, hogy az ügyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyáltalán nem alkalmas. 
 
 Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban meg tudja ítélni szomszédai képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó testület tagjait általában a nemzet összességéből kiválasztani, hanem az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számára képviselőt.” 
 (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel a felvilágosodás (államelméletének) azon alapelvét, amelyre a forrás aláhúzott szakasza utal! 



 
4. A feladat a felvilágosodáshoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. A képviselőknek nagy előnye, hogy az ügyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyáltalán nem alkalmas. 
 
 Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban meg tudja ítélni szomszédai képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó testület tagjait általában a nemzet összességéből kiválasztani, hanem az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számára képviselőt.” 
 (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)
b) A törvényhozó hatalom melyik formáját ajánlja Montesquieu a forrás első bekezdésében? Jelölje meg a megfelelő szakkifejezést! 



közvetlen képviselet
egykamarás törvényhozás
közvetett képviselet
kétkamarás törvényhozás
4. A feladat a felvilágosodáshoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. A képviselőknek nagy előnye, hogy az ügyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyáltalán nem alkalmas. 
 
 Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban meg tudja ítélni szomszédai képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó testület tagjait általában a nemzet összességéből kiválasztani, hanem az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számára képviselőt.” 
 (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)
c) Fogalmazza meg saját szavaival, milyen két érvet hoz fel Montesquieu az egyéni választókerületi rendszer mellett a forrás második bekezdésében! 



1. a választók ismerik a    
2. a választók ismerik a     
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. 
 Döntse el, mely forrásrészletekre igazak a táblázatban szereplő állítások! Írja a forrásrészletek betűjeleit a az állítások mellé! 
 Egy állításhoz egy forrásrészlet tartozik. Egy forrásrészlet kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
A) „A szenátusban mindenki azon a véleményen volt, hogy meg kell tennünk ezt az elszakadási nyilatkozatot. […] Ez az elhatározás volt az oka annak, hogy a rendeket jövő tavaszra […] összehívtuk, mert ehhez a nagy ügyhöz szükség volt a beleegyezésükre.” 
 
 B) „[Pálffy János, a Magyarországon állomásozó császári seregek főparancsnoka] biztosított a császár jóakaratáról, és arra buzdított, írjak e fejedelemnek egy hódoló levelet, és ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek […] megadja törvényeken alapuló minden szabadságát és általános bocsánatot mindazoknak, akik még fegyverben vannak.” 
 
 C) „Munkácsi hercegségem jobbágyai […] voltak az elsők, akik ez év kora tavaszán követeket küldtek Lengyelországba. […] Hosszú keresés után megtaláltak engem. Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétségbeesést, amely arra kényszeríti őket, hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat megszánom, és bármiféle segítséget ígérek nekik.” 
 
 D) „Valamennyi megye és szabad királyi város követe megjelent ezen a gyűlésen. […] Az első ülésen megköszöntem a rendeknek, hogy […] támogatták erőfeszítéseimet, amelyekkel három év óta igyekszem a nemzetet az idegen igától megszabadítani. […] Ezek után kikiáltottak a szövetkezett rendek [Magyarország] vezérlő fejedelmévé.” 
 
 E) „Sohasem tudtam a rendeket rábírni, egyezzenek bele a katolikus püspök bejövetelébe [értsd: a katolikus püspökség visszaállításába]. Pedig minden bevett vallásnak volt püspöke, a törvények teljes egyenlőséget írnak elő köztük egy uniónak nevezett törvény alapján.” 
 (Részletek II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)


a) 1703-ban történt eseményeket ír le.   
 
 b) A Habsburg-ház trónfosztásának előkészítését írja le.   
  
 c) Megállapításai Erdélyre vonatkoznak.   
 
 d) Említi a később megkötött szatmári béke fő feltételeit.   
6. A feladat az első ipari forradalom hatásaival kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 (Elemenként 1 pont.) 
Az ipari forradalom mely vívmányával magyarázható a táblázatból kiolvasható változás? 



 
 
 b) „Midőn egy utcát felbontanak, látni benne a sok vasinat, mely […] Londonba életet
visz. Mint midőn karunkra nézünk, s látjuk rajta a kéklő ereket. […] A londoni polgár
ki se mozduljon házából, minden helyébe jön.” 
(Szemere Bertalan: Utazás külföldön,
London, 1838)
 
 A városok fejlődésének mely új összetevőjét írja körül a forrás?
    kiépülése  
6. A feladat az első ipari forradalom hatásaival kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
 (Elemenként 1 pont.) 
c) „Végigjárván a főutcán, igen meglepett a temérdek bolt és üzlet roppant terjedelme. […] A legnagyobb az egész városban szemben van a fogadónkkal. Ez egy roppant nagy, fehér márványból épült, négy utcára szolgáló négyemeletes palota. A földszinten mindennemű divatcikknek kicsiben árulása, az emeletekben, de még a föld alatt is, nagyban árulás.” 
 (Perczel Miklós naplója, New York, 1851)
 
Mi volt az a termelésben bekövetkezett változás, amelynek hatását leírja a szöveg? Jelölje be a helyes választ! 



Elterjedt a futószalag használata a gyáriparban.
A teljes munkafolyamatot egy ember csinálta végig.
A termelés során fokozottan ügyeltek a minőségre.
A gyáripar kialakulásának köszönhetően megindult a tömegtermelés.
7. A feladat a reformkori Magyarország kulturális életével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Egyedül csak az van téve céljává, hogy munkálkodása által hazánkban a tudományok és a szépművészségek honi nyelven míveltessenek. […] Gondja és munkálkodása minden tudományra kiterjed, ide nem értve mégis a vallás tudományát.” 
(Alapszabály, 1831) 
 
 „A [Pesti] Casino nemes magaviseletű embereknek kellemes társalkodás végett való egyesülete, melyben azok tudományos, és legfőképpen gazdasági és kereskedési tárgyakról beszélgetnek vagy hasznosabb könyveket és újságokat olvasnak. Ezen egyesület tagjává egy esztendőre eső 100 forint* pengő pénzből álló egész rész lefizetése mellett Magyar- és Erdélyországban lakó akárki lehet.” 
 (Alapszabály, 1828) 
 
 
 (*Egy főispán éves fizetése 800–1500 forint volt, egy megyei tisztiorvosé 350 forint, egy mészároslegényé 80–240 forint.) 
a) Nevezze meg azt az intézményt, amelyről az első forrás szól!  



 
 
 b) Magyarázza meg saját szavaival, az első forrás alapján, miként kötődött ennek az
intézménynek a megalapítása a nemzeti eszméhez!

 
 A    tudományos élet megteremtését tűzte ki célul. 
7. A feladat a reformkori Magyarország kulturális életével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Egyedül csak az van téve céljává, hogy munkálkodása által hazánkban a tudományok és a szépművészségek honi nyelven míveltessenek. […] Gondja és munkálkodása minden tudományra kiterjed, ide nem értve mégis a vallás tudományát.” 
(Alapszabály, 1831) 
 
 „A [Pesti] Casino nemes magaviseletű embereknek kellemes társalkodás végett való egyesülete, melyben azok tudományos, és legfőképpen gazdasági és kereskedési tárgyakról beszélgetnek vagy hasznosabb könyveket és újságokat olvasnak. Ezen egyesület tagjává egy esztendőre eső 100 forint* pengő pénzből álló egész rész lefizetése mellett Magyar- és Erdélyországban lakó akárki lehet.” 
 (Alapszabály, 1828) 
 
 
 (*Egy főispán éves fizetése 800–1500 forint volt, egy megyei tisztiorvosé 350 forint, egy mészároslegényé 80–240 forint.) 
d) Nevezze meg azt a személyt, aki a feladatban szereplő mindkét intézmény megalapításában főszerepet játszott! Keresztnevet is írjon!



 
7. A feladat a reformkori Magyarország kulturális életével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Egyedül csak az van téve céljává, hogy munkálkodása által hazánkban a tudományok és a szépművészségek honi nyelven míveltessenek. […] Gondja és munkálkodása minden tudományra kiterjed, ide nem értve mégis a vallás tudományát.” 
(Alapszabály, 1831) 
 
 „A [Pesti] Casino nemes magaviseletű embereknek kellemes társalkodás végett való egyesülete, melyben azok tudományos, és legfőképpen gazdasági és kereskedési tárgyakról beszélgetnek vagy hasznosabb könyveket és újságokat olvasnak. Ezen egyesület tagjává egy esztendőre eső 100 forint* pengő pénzből álló egész rész lefizetése mellett Magyar- és Erdélyországban lakó akárki lehet.” 
 (Alapszabály, 1828) 
 
 
 (*Egy főispán éves fizetése 800–1500 forint volt, egy megyei tisztiorvosé 350 forint, egy mészároslegényé 80–240 forint.) 
c) Jelölje be azt az állítást, amelyik igaz a Pesti Casinóra!



A tagság származáshoz volt kötve.
Elsősorban a vagyonosabb rétegekre támaszkodva igyekezett hozzájárulni a művelődés és a gazdaság fellendítéséhez.
Lehetőséget teremtett a társadalom legvagyonosabb és legszegényebb tagjai közötti érintkezésre.
Megalapításának az volt a célja, hogy az Ellenzéki Párt gyűléseinek helyszínéül szolgáljon.
8. A feladat a két világháború közötti korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta. […] Nem mondta-e meg Marx előre, hogy a(z) [c)] önnön belső ellentmondásai következtében fog megsemmisülni? Az elszegényedett polgárság aktivista [tevékeny] elemeiből jobb- vagy baloldali lázadók lettek. […] A Rajnától keletre […] nem lehetett megúszni a választást a fasizmus és a kommunizmus között.” 
 (Arthur Koestler, író, újságíró, filozófus) 
a) Melyik évben vette kezdetét a forrásban említett válság?



 
 
 
 b) A válság mely általános oka állt az amerikai kormányzatnak a forrásban említett
gazdaságpolitikai intézkedése mögött? Nevezze meg egyetlen szóval!

 
 
   
 
 
c) Melyik gazdasági rendszer megnevezése hiányzik a szöveg c) betűvel jelzett részéről?
 
   
 
8. A feladat a két világháború közötti korszak gazdaságtörténetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Az esemény, amely felháborodásomat addig soha nem látott csúcsig fokozta, az az amerikai politika volt, amikor a válság évei alatt az élelmiszerkészleteket megsemmisítették, nehogy essenek az árak – s tették ezt akkor, amikor munkanélküliek milliói tengődtek nyomorban, az éhhalál peremén. [Ennek a gazdaságpolitikának] durva, ijesztő, valóban sokkszerű hatása volt az európaiakra, és a fennálló rendbe vetett maradék hitüket is lerombolta. […] Nem mondta-e meg Marx előre, hogy a(z) [c)] önnön belső ellentmondásai következtében fog megsemmisülni? Az elszegényedett polgárság aktivista [tevékeny] elemeiből jobb- vagy baloldali lázadók lettek. […] A Rajnától keletre […] nem lehetett megúszni a választást a fasizmus és a kommunizmus között.” 
 (Arthur Koestler, író, újságíró, filozófus) 
d) Jelölje be azt az állítást, amelyik igaz a forrásra! 



A szerző szerint a szélsőséges eszmék terjedése hozzájárult a gazdasági válság kirobbanásához.
A szerző a szélsőséges eszmék terjedését a gazdasági válság következményeként írja le.
A szerző állítása szerint a szélsőséges mozgalmak hozzájárultak a gazdasági válság megoldásához.
A szerző az idézett forrásban elítéli azokat, akik szélsőséges mozgalmakhoz csatlakoztak.
9. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. 
 Melyik országra/országrészre vonatkoznak az állítások? Írja a megfelelő ország/országrész sorszámát a téglalapba! (Elemenként 1 pont.) 


a) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legnagyobb arányban került ide
a terület többségi nemzete/nemzetisége. Nemzetállamának területe a háború előttinek több mint
duplájára nőtt. Az itteni határhúzás eredménye a legnagyobb létszámú magyar kisebbség is.
   
 . 
 
 b) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legkisebb arányban került ide a
terület többségi nemzete/nemzetisége, elsősorban szórt településterülete miatt. Miközben a
határmódosítást a nemzeti önrendelkezés elvével indokolták, az ekkor létrehozott nemzetállam
léte vitatott maradt.
 
 . 
 
 c) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legnagyobb részét a többségi
nemzet/nemzetiség. Jelentősebb számú kisebbségek csak szórt településterületüknek
köszönhetően éltek ebben az országban/országrészben. 
 
 . 
 
  d) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legkisebb részét a többségi
nemzet/nemzetiség. Két kisebbség is közel hasonló nagyságrendben volt jelen ebben az
országban/országrészben. 
 
 . 
10. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

10. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) Melyik, 1953-ban történt eseménnyel kapcsolja össze a karikatúra Rákosi bukását (háttérbe szorulását)? 




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 

10. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Az alábbi kép a rendszer egy jellegzetességére utal. Nevezze meg a jellegzetességet!




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
10. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Az alábbi kép a rendszer egy jellegzetességére utal. Nevezze meg a jellegzetességet!




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 c)    
 
10. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Az alábbi kép a rendszer egy jellegzetességére utal. Nevezze meg a jellegzetességet!




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 d)  
 
11. A feladat a jelenkori környezetszennyezéssel kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
a) Jelölje be a két igaz állítást! 



A fejlett (ipari) országokban a fejlődő országokhoz képest jelenleg körülbelül négyszeres az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás.
A megújuló energiaforrások használata befolyásolja az üvegházhatás mértékét.
Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás növekedése a népességrobbanás következménye.
A fejlett világban jellemző környezettudatos intézkedéseknek köszönhetően várhatóan az egész világon csökkenni fog az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás a következő évtizedekben.
11. A feladat a jelenkori környezetszennyezéssel kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
b) Jelölje be azt a két igaz állítást, amelyek kiolvashatóak a szöveges forrásból!
„A gépkocsihasználat […] nagy hatást gyakorol az éghajlatváltozásra: a legfontosabb üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid (CO2) uniós összkibocsátásának körülbelül 12%-a a személygépkocsik által elfogyasztott tüzelőanyagnak tudható be. Jóllehet jelentős javulás következett be a jármű-technológiákban (különösen a tüzelőanyaghatékonyságban, ami alacsonyabb CO2-kibocsátást is jelent), mindez nem volt elegendő a megnövekedett forgalom és gépkocsiszám hatásának ellensúlyozására.” 
 (Az Európai Bizottság közleménye, 2007)



Az alacsonyabb fogyasztású autók elterjedése mérsékli a széndioxid-kibocsátás növekedését.
A közúti közlekedés növekedése hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A forrás szerint az Európai Unióban csökkent a közúti közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás.
Az Európai Unióban jellemző széndioxid-kibocsátásért legnagyobb mértékben a gépkocsik használata a felelős.
12. A feladat a jelenkori Magyarország választási rendszeréhez kapcsolódik. 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.) 
„4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat. (2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre. 
7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. […]
 (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban […] 
 b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.” 
 (Választási törvény, 1989)
 
 „3. § (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc. (2) Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak. 
 11. § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. 
 13. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.” 
 (Választási törvény, 2011)
a) Összesen hány listás országgyűlési mandátumot lehet(ett) 



 kiosztani az 1989-es törvény értemében?   
  a 2011-es törvény értelmében?   
 
 
 b) Mi történne a következő esetben az 1989-s, illetve a 2011-es törvény értelmében? 
 
 Egy egyéni választókerületben a választópolgárok 57%-a elment szavazni.
Közülük 42% X párt, 38%-uk Y párt, 12%-uk Z párt, 8%-uk pedig W párt jelöltjére szavazott.
 
 
 Az 1989-es törvény értelmében:
 
   
 
  A 2011-es törvény értelmében:
 
 
A foglalkozás befejeződött.

0