A ballada műfaji sajátosságai
0/0 Pont
Bűn és bűnhődés motívuma a Bibliában
0/0 Pont
Vers mindenkinek
0/0 Pont
Szövegértés fejlesztése
0/0 Pont
Történetpiramis
0/0 Pont
Jellemtérkép
0/0 Pont
Állóképek
0/0 Pont
Költői kifejezőeszközök
0/0 Pont
Mindentudás Egyeteme
0/0 Pont
Kvízek a rendszerezéshez, ismétléshez
0/0 Pont
Projektmunkák
0/0 Pont
Arany János az európai és a magyar népballadák hagyományaira is alapozva írta balladáit, így művei kapcsolatot teremtenek az európai, a magyar népköltészeti és a magyar nemzeti irodalmi hagyomány között. Az alábbi feladatok a ballada műfaji sajátosságaihoz kapcsolódnak.Korábbi tanulmányaitok során már találkozhatattok ezzel a fogalommal. 
 Egészítsétek ki a hiányos szöveget!
Arany János az európai és a magyar népballadák hagyományaira is alapozva írta balladáit, így művei kapcsolatot teremtenek az európai, a magyar népköltészeti és a magyar nemzeti irodalmi hagyomány között. Az alábbi feladatok a ballada műfaji sajátosságaihoz kapcsolódnak.Korábbi tanulmányaitok során már találkozhatattok ezzel a fogalommal. 
 Egészítsétek ki a hiányos szöveget!
Bűn és bűnhődés a Bibliában  
 A bűn és bűnhődés témája az irodalom kezdetéig nyúlik vissza.  A puritán erkölcs és a Biblia hatása világformáló tényező lett Arany János életművében is. 
 
 Költeményeiben rendszeresen bibliai szimbólumok és személyek által képviselt magatartásformák jelennek meg.
 A bűn és bűnhődés szigorú törvényére épülő balladáinak hátterében Arany szigorú puritán erkölcsét kell keresnünk. 
 
Számtalanszor bukkannak elő erkölcsi kérdések, dilemmák a balladáiban is.  
 Keressétek meg az összetartozó párokat!
 
 

Újra (0) Tudom (0) Játék

 Keressétek meg az összetartozó párokat! 


Káin és Ábel története Ádám és Éva,
bűnbeesés testvérgyilkosság
Heródes egymás meg nem értése
Bábel tornya bethlehemi gyermekgyilkosság elrendelése
Bűn és bűnhődés a Bibliában  
 A bűn és bűnhődés témája az irodalom kezdetéig nyúlik vissza.  A puritán erkölcs és a Biblia hatása világformáló tényező lett Arany János életművében is. 
 
 Költeményeiben rendszeresen bibliai szimbólumok és személyek által képviselt magatartásformák jelennek meg.
 A bűn és bűnhődés szigorú törvényére épülő balladáinak hátterében Arany szigorú puritán erkölcsét kell keresnünk. 
 
Számtalanszor bukkannak elő erkölcsi kérdések, dilemmák a balladáiban is.  
 Keressétek meg az összetartozó párokat!
 
 

Újra (0) Tudom (0) Játék
A walesi bárdok című költemény közvetlen előzményei közül először az 1851-ben keletkezett Ráchel siralma című verset emeljük ki, mely újszövetségi történetet, Heródes vérengzését idézi, áttételesen utalva a szabadságharcra.Heródes 35 éven át volt a zsidók királya, és azért vált igazán híressé, mert az ő uralma alatt született meg egy másik zsidó király: a názáreti Jézus. Uralmának megítélése nagyon ellentmondásos.
 
 Fra Filippo Lippi festményének címe Heródes lakomája . A jelenetet ábrázoló freskó egy egész ciklus része, melyet Fra Filippo Lippi a pratói San Stefano katedrális falaira festett. 
 A történet arról szól, hogy Heródes születésnapi lakomát rendez a palotájában. Heródes feleségül vette bátyjának özvegyét, ami bűnnek számított, és ezt Keresztelő Szent János folyamatosan elítélte prédikációi során, aminek az lett a következménye, hogy Heródes börtönbe záratta, de kivégezni nem merte. A lakomán Salomé – Heródes mostohalánya – olyan igézően táncol, hogy Heródes megígéri, bármit kérhet, kívánsága teljesülni fog. Anyja tanácsára, Salomé Szent János fejét fogja kérni, és Heródes kénytelen teljesíteni a kívánságát.
 Állítsátok össze a kirakót!


Hallgassátok meg Arany János költeményét Sinkovits Imre előadásában!
Keressétek meg azokat a versszakokat, amelyek visszatérnek a versben! Hogyan változik a szövegük?
 Egyik fontos költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül.
 Találjátok ki, melyik verssort rejti a feladvány!


, .

aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
Hallgassátok meg Arany János költeményét Sinkovits Imre előadásában!
Hány egységre tagolják az ismétlődő sorok a költemény?



Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre!!

 
 Harmath Árpád Péter A walesi bárdok uralkodója: I. Edward
 

  Edward angol uralkodó a francia gyökerekkel rendelkező - és II. Henrik országlásával hatalomra kerülő - Anjou-Plantagenet dinasztia ötödik királyaként, 1272 és 1307 közt uralkodott a középkori Anglia trónján. Magas termetű (közel 190 centis), keménykezű, szigorú, sőt kegyetlen uralkodó volt, akire főleg hódításai, Skócia időleges és Wales végleges leigázása miatt emlékszik az utókor és aki a "Nyakigláb Edward" gúnynevet örökölte népétől (akkoriban szokatlanul hosszú termete miatt). [Uralkodásáról később bővebben esik majd szó.
 Arany Jánost 1857 -ban ihlette meg I. Edward alakja, hiszen ekkoriban írta meg egyik leghíresebb költeményét A walesi bárdokat, mely azóta is kötelező tananyag az iskolában. 
 
 
 Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Nem ülésezhetett országgyűlésünk, felfüggesztették a vármegyék működését és diktátumokkal, pátensekkel kényszerítettek ránk minden bécsi akaratot. Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Arany János pedig párhuzamot látott a Wales tartományát meghódító és elnyomó I. Edward alakja és a Magyarországot uraló Ferenc József császár diktatúrája között. Hisz mindketten idegen tartományok ellenállását törték meg, mindketten szabadságszeretők szavát hallgattatták el: I. Edward a walesi bárdok (költők) megölésével, Ferenc József pedig a 13 bátor aradi vértanú elhallgattatásával. ,,Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!” arany_janos.jpgA párhuzam valóban érdekes, bár történész szemmel természetesen sántít kicsit. Itt érdemes megjegyezni: nem minden irodalmár és történész ért egyet azzal, hogy Arany János 1857-ben írta volna meg, kifejezetten Ferenc Józsefnek szánt fricsakaként a Walesi bárdokat. Hász-Fehér Katalin például 2014 -es tanulmányában erősen kétségbe vonja ezt az elképzelést. 
 
 
 De nézzük, miről is volt híres történelmi szempontból I. Edward és országlása? I. Edward nagyapja és apja is (Földnélküli János majd III. Henrik) az uralkodásba beleszólást követelő nemesség lázongásaitól "szenvedett". Mindkettejük ellen nagyon komoly nemesi felkelések zajlottak, melyek János király esetében a Magna Charta Libertatum (angol Aranybulla), III. Henriknél pedig az angol parlament kialakulását eredményezték. Mire I. Edward 33 évesen, 1272 -ben a trónra került (koronázása csak 1274-ben történt), Angliában már meghonosodott a parlament intézménye és megkerülhetetlenné vált a nemesek bevonása a kormányzásba. Mindezek dacára önfejű határozottsággal kezdett az uralkodásba, rögtön hódításokkal foglalkozva. Egyik első célpontja az Angliával szomszédos Wales lett. edward.jpg A fél Dunántúl nagyságú Wales az 1066 -os normann támadásig (amikor Hódító Vilmos normann herceg megszerezte az angol trónt) teljes önállóságot élvezett. Később, a normann időkben ez az önállóság erősen "megkopott" és a walesi hercegek elismerték az angol uralkodókat, felettük állóknak. I. Edward idejére azonban a határvidéki angol lordok már Wales különállásának teljes felszámolását követelték. Erről azonban Llywelyn gwynnedi herceg, (Llywelyn ap Gruffudd) Wales ura, hallani sem akart. Llywelyn azonban nem volt népszerű vezető saját hazájában (még tulajdon öccse sem támogatta és inkább Angliába menekült előle). I. Edward először 1277 nyarán támadta meg Walest, egy 15 ezres sereggel és a tartomány szinte azonnal behódolt. Llywelyn megtarthatta hercegi címét, de be kellett hódolnia Edwardnak.  Öt évvel később azonban, 1282 -ben Wales fellázadt az angol elnyomás ellen, mert Edward saját törvényeit erőltette a tartományra. Ekkor már a walesiek felsorakoztak korábban nem kedvelt hercegük, Llywelyn mögé és együtt, egységben kezdtek szabadságharcot az angolokkal. A minden eldöntő csatára 1282 december 11 -én, Builth Wells közelében került sor. Az Orewin Bridge -i csata néven elhíresült ütközetben, a Wye folyó hídja mellett I. Edward nagy győzelmet aratott a wales -i csapatok felett, mégpedig a híres angol íjászok és a legendás angol nehézlovasság egyidejű bevetésével. Llywelyn, walesi herceget a csatában megölték, fejét pedig Londonba vitték és közszemlére helyezték egy karóra tűzve. A csatát követően Wales örökre elvesztette függetlenségét és végleg az angolok uralma alá került. wales_bardok.jpg Bárdok, azaz költő-dalnokok Ami az Arany János által megírt walesi bárdok történetét illeti, az csupán egy monda, történeti bizonysága nincs. A monda szerint I. Edward Wales legyőzése után a helyi költők, dalnokok (bárdok) dicsőítő költeményeit várta Montgomery várában, ám azok megtagadták ezt tőle. Bosszúból a kegyetlen király egytől egyik kivégeztette őket. Mintegy 500 walesi költő vállalta inkább a halált, mint hogy dicsőítse a Walest meghódító angol királyt. 
 
 
 A történetről Arany János valószínűleg Thomas Grey (1716-1771) angol költő, 1757-ben írt ódájából (The Bard) értesülhetett, melyet a nagykőrösi gimnázium tanári könyvtárából kölcsönzött ki (forrás: Maller Sándor - Neville Masterman: A homályból Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.) Grey egyébként egy bizonyos Sir John Wynn (1553-1627) walesi nemes, utókorra fennmaradt családtörténetében olvashatta az alaptörténetet (mely nem kizárt módon kitaláció csupán). [forrás: Maller-Neville 266.p.] edward_terkep.jpg Ami I. Edward uralkodását illeti: Walest 1282 -es meghódítását követően, még 25 évig maradt a trónon, egészen 1307 -ig. Sikeresen megvédelmezte Anglia birtokait Franciaországban, majd szemet vetett Skóciára is, melyet 1296 és 1306 közt szerzett meg, miközben véresen verte le William Wallace lázadását is. Edward halála után viszont Robert of Bruce skót főnemes visszaszerezte Skócia függetlenségét I. Edward fiától, II. Edwardtól. (A tartomány csak 1653 -ra került végleg angol uralom alá, Oliver Cromwell támadása nyomán). Ami I. Edward természetét illeti: a korabeli források szerint hirtelen haragú, határozott, kemény és kegyetlen ember volt. Hatalmas adókkal sanyargatta népét és elkobozta az angliai zsidók vagyonát, majd el is űzte őket országából. A csatákban viszont óriási katonai tehetségnek bizonyult: ütközeteit gondosan és ügyesen tervezte meg, erős innovativitással. Magánéletét illetően, két felesége volt, akiktől temérdek gyermeke született. Kasztíliai Eleonórától kilenc lánya és öt fia, Franciaországi Margittól két fia és egy lánya jött a világra. Mégis egyetlen életképes fiúra tudta hagyni a trónt: II. Edwardra, aki kudarcokkal teli, sőt tragédiával végződő országlással vonult be a brit történelembe. (Hatalma ellen nemesek egy csoportja lázadt fel, akik elfogták, majd 43 éves korában megölették Berkeley várában. Szinte semmiben sem hasonlított nagy hatalmú apjára) montgomery_wales.jpg A vár, ahol állítólag I. Edward 500 wales -i dalnokot végeztetett ki A zsarnok és más népeket leigázó I. Edward alakja nem csupán az angol, de a magyar kultúra (irodalom és történelem) része is lett Arany János balladája nyomán, melyet azóta generációk sajátítanak el kis hazánkban. 
 
 
 Harmat Árpád Péter Források: - Michael Prestwich: War, Politics and Finance under Edward I., London, UK, Faber and Faber (1972) - Sandra Raban: England Under Edward I. and Edward II., 1259-1327., Oxford, UK, Blackwell (2000) - Szántó György Tibor: Anglia története. Kozmosz Kiadó, Budapest (1986) - Tim Lambert: A short history of England - Reginald Francis Treharne: Edward I. king of England. britannica.com - Maller Sándor - Neville Masterman: Ötszáz, bizony, dalolva ment lángsírba welszi bárd. Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.  
Válaszolj az alábbi kérdésekre! 
 Volt-e hasonlóság a magyarországi és walesi történések között? 



Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre!!

 
 Harmath Árpád Péter A walesi bárdok uralkodója: I. Edward
 

  Edward angol uralkodó a francia gyökerekkel rendelkező - és II. Henrik országlásával hatalomra kerülő - Anjou-Plantagenet dinasztia ötödik királyaként, 1272 és 1307 közt uralkodott a középkori Anglia trónján. Magas termetű (közel 190 centis), keménykezű, szigorú, sőt kegyetlen uralkodó volt, akire főleg hódításai, Skócia időleges és Wales végleges leigázása miatt emlékszik az utókor és aki a "Nyakigláb Edward" gúnynevet örökölte népétől (akkoriban szokatlanul hosszú termete miatt). [Uralkodásáról később bővebben esik majd szó.
 Arany Jánost 1857 -ban ihlette meg I. Edward alakja, hiszen ekkoriban írta meg egyik leghíresebb költeményét A walesi bárdokat, mely azóta is kötelező tananyag az iskolában. 
 
 
 Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Nem ülésezhetett országgyűlésünk, felfüggesztették a vármegyék működését és diktátumokkal, pátensekkel kényszerítettek ránk minden bécsi akaratot. Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Arany János pedig párhuzamot látott a Wales tartományát meghódító és elnyomó I. Edward alakja és a Magyarországot uraló Ferenc József császár diktatúrája között. Hisz mindketten idegen tartományok ellenállását törték meg, mindketten szabadságszeretők szavát hallgattatták el: I. Edward a walesi bárdok (költők) megölésével, Ferenc József pedig a 13 bátor aradi vértanú elhallgattatásával. ,,Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!” arany_janos.jpgA párhuzam valóban érdekes, bár történész szemmel természetesen sántít kicsit. Itt érdemes megjegyezni: nem minden irodalmár és történész ért egyet azzal, hogy Arany János 1857-ben írta volna meg, kifejezetten Ferenc Józsefnek szánt fricsakaként a Walesi bárdokat. Hász-Fehér Katalin például 2014 -es tanulmányában erősen kétségbe vonja ezt az elképzelést. 
 
 
 De nézzük, miről is volt híres történelmi szempontból I. Edward és országlása? I. Edward nagyapja és apja is (Földnélküli János majd III. Henrik) az uralkodásba beleszólást követelő nemesség lázongásaitól "szenvedett". Mindkettejük ellen nagyon komoly nemesi felkelések zajlottak, melyek János király esetében a Magna Charta Libertatum (angol Aranybulla), III. Henriknél pedig az angol parlament kialakulását eredményezték. Mire I. Edward 33 évesen, 1272 -ben a trónra került (koronázása csak 1274-ben történt), Angliában már meghonosodott a parlament intézménye és megkerülhetetlenné vált a nemesek bevonása a kormányzásba. Mindezek dacára önfejű határozottsággal kezdett az uralkodásba, rögtön hódításokkal foglalkozva. Egyik első célpontja az Angliával szomszédos Wales lett. edward.jpg A fél Dunántúl nagyságú Wales az 1066 -os normann támadásig (amikor Hódító Vilmos normann herceg megszerezte az angol trónt) teljes önállóságot élvezett. Később, a normann időkben ez az önállóság erősen "megkopott" és a walesi hercegek elismerték az angol uralkodókat, felettük állóknak. I. Edward idejére azonban a határvidéki angol lordok már Wales különállásának teljes felszámolását követelték. Erről azonban Llywelyn gwynnedi herceg, (Llywelyn ap Gruffudd) Wales ura, hallani sem akart. Llywelyn azonban nem volt népszerű vezető saját hazájában (még tulajdon öccse sem támogatta és inkább Angliába menekült előle). I. Edward először 1277 nyarán támadta meg Walest, egy 15 ezres sereggel és a tartomány szinte azonnal behódolt. Llywelyn megtarthatta hercegi címét, de be kellett hódolnia Edwardnak.  Öt évvel később azonban, 1282 -ben Wales fellázadt az angol elnyomás ellen, mert Edward saját törvényeit erőltette a tartományra. Ekkor már a walesiek felsorakoztak korábban nem kedvelt hercegük, Llywelyn mögé és együtt, egységben kezdtek szabadságharcot az angolokkal. A minden eldöntő csatára 1282 december 11 -én, Builth Wells közelében került sor. Az Orewin Bridge -i csata néven elhíresült ütközetben, a Wye folyó hídja mellett I. Edward nagy győzelmet aratott a wales -i csapatok felett, mégpedig a híres angol íjászok és a legendás angol nehézlovasság egyidejű bevetésével. Llywelyn, walesi herceget a csatában megölték, fejét pedig Londonba vitték és közszemlére helyezték egy karóra tűzve. A csatát követően Wales örökre elvesztette függetlenségét és végleg az angolok uralma alá került. wales_bardok.jpg Bárdok, azaz költő-dalnokok Ami az Arany János által megírt walesi bárdok történetét illeti, az csupán egy monda, történeti bizonysága nincs. A monda szerint I. Edward Wales legyőzése után a helyi költők, dalnokok (bárdok) dicsőítő költeményeit várta Montgomery várában, ám azok megtagadták ezt tőle. Bosszúból a kegyetlen király egytől egyik kivégeztette őket. Mintegy 500 walesi költő vállalta inkább a halált, mint hogy dicsőítse a Walest meghódító angol királyt. 
 
 
 A történetről Arany János valószínűleg Thomas Grey (1716-1771) angol költő, 1757-ben írt ódájából (The Bard) értesülhetett, melyet a nagykőrösi gimnázium tanári könyvtárából kölcsönzött ki (forrás: Maller Sándor - Neville Masterman: A homályból Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.) Grey egyébként egy bizonyos Sir John Wynn (1553-1627) walesi nemes, utókorra fennmaradt családtörténetében olvashatta az alaptörténetet (mely nem kizárt módon kitaláció csupán). [forrás: Maller-Neville 266.p.] edward_terkep.jpg Ami I. Edward uralkodását illeti: Walest 1282 -es meghódítását követően, még 25 évig maradt a trónon, egészen 1307 -ig. Sikeresen megvédelmezte Anglia birtokait Franciaországban, majd szemet vetett Skóciára is, melyet 1296 és 1306 közt szerzett meg, miközben véresen verte le William Wallace lázadását is. Edward halála után viszont Robert of Bruce skót főnemes visszaszerezte Skócia függetlenségét I. Edward fiától, II. Edwardtól. (A tartomány csak 1653 -ra került végleg angol uralom alá, Oliver Cromwell támadása nyomán). Ami I. Edward természetét illeti: a korabeli források szerint hirtelen haragú, határozott, kemény és kegyetlen ember volt. Hatalmas adókkal sanyargatta népét és elkobozta az angliai zsidók vagyonát, majd el is űzte őket országából. A csatákban viszont óriási katonai tehetségnek bizonyult: ütközeteit gondosan és ügyesen tervezte meg, erős innovativitással. Magánéletét illetően, két felesége volt, akiktől temérdek gyermeke született. Kasztíliai Eleonórától kilenc lánya és öt fia, Franciaországi Margittól két fia és egy lánya jött a világra. Mégis egyetlen életképes fiúra tudta hagyni a trónt: II. Edwardra, aki kudarcokkal teli, sőt tragédiával végződő országlással vonult be a brit történelembe. (Hatalma ellen nemesek egy csoportja lázadt fel, akik elfogták, majd 43 éves korában megölették Berkeley várában. Szinte semmiben sem hasonlított nagy hatalmú apjára) montgomery_wales.jpg A vár, ahol állítólag I. Edward 500 wales -i dalnokot végeztetett ki A zsarnok és más népeket leigázó I. Edward alakja nem csupán az angol, de a magyar kultúra (irodalom és történelem) része is lett Arany János balladája nyomán, melyet azóta generációk sajátítanak el kis hazánkban. 
 
 
 Harmat Árpád Péter Források: - Michael Prestwich: War, Politics and Finance under Edward I., London, UK, Faber and Faber (1972) - Sandra Raban: England Under Edward I. and Edward II., 1259-1327., Oxford, UK, Blackwell (2000) - Szántó György Tibor: Anglia története. Kozmosz Kiadó, Budapest (1986) - Tim Lambert: A short history of England - Reginald Francis Treharne: Edward I. king of England. britannica.com - Maller Sándor - Neville Masterman: Ötszáz, bizony, dalolva ment lángsírba welszi bárd. Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.  
Oldjátok meg a következő feladatot!

Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre!!

 
 Harmath Árpád Péter A walesi bárdok uralkodója: I. Edward
 

  Edward angol uralkodó a francia gyökerekkel rendelkező - és II. Henrik országlásával hatalomra kerülő - Anjou-Plantagenet dinasztia ötödik királyaként, 1272 és 1307 közt uralkodott a középkori Anglia trónján. Magas termetű (közel 190 centis), keménykezű, szigorú, sőt kegyetlen uralkodó volt, akire főleg hódításai, Skócia időleges és Wales végleges leigázása miatt emlékszik az utókor és aki a "Nyakigláb Edward" gúnynevet örökölte népétől (akkoriban szokatlanul hosszú termete miatt). [Uralkodásáról később bővebben esik majd szó.
 Arany Jánost 1857 -ban ihlette meg I. Edward alakja, hiszen ekkoriban írta meg egyik leghíresebb költeményét A walesi bárdokat, mely azóta is kötelező tananyag az iskolában. 
 
 
 Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Nem ülésezhetett országgyűlésünk, felfüggesztették a vármegyék működését és diktátumokkal, pátensekkel kényszerítettek ránk minden bécsi akaratot. Arany János 1857-ben, a magyarországi neoabszolutizmus korában (a Bach-korszakban) írta meg a verset, amikor nyolc évvel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után Ausztria elnyomásától szenvedett hazánk. Arany János pedig párhuzamot látott a Wales tartományát meghódító és elnyomó I. Edward alakja és a Magyarországot uraló Ferenc József császár diktatúrája között. Hisz mindketten idegen tartományok ellenállását törték meg, mindketten szabadságszeretők szavát hallgattatták el: I. Edward a walesi bárdok (költők) megölésével, Ferenc József pedig a 13 bátor aradi vértanú elhallgattatásával. ,,Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!” arany_janos.jpgA párhuzam valóban érdekes, bár történész szemmel természetesen sántít kicsit. Itt érdemes megjegyezni: nem minden irodalmár és történész ért egyet azzal, hogy Arany János 1857-ben írta volna meg, kifejezetten Ferenc Józsefnek szánt fricsakaként a Walesi bárdokat. Hász-Fehér Katalin például 2014 -es tanulmányában erősen kétségbe vonja ezt az elképzelést. 
 
 
 De nézzük, miről is volt híres történelmi szempontból I. Edward és országlása? I. Edward nagyapja és apja is (Földnélküli János majd III. Henrik) az uralkodásba beleszólást követelő nemesség lázongásaitól "szenvedett". Mindkettejük ellen nagyon komoly nemesi felkelések zajlottak, melyek János király esetében a Magna Charta Libertatum (angol Aranybulla), III. Henriknél pedig az angol parlament kialakulását eredményezték. Mire I. Edward 33 évesen, 1272 -ben a trónra került (koronázása csak 1274-ben történt), Angliában már meghonosodott a parlament intézménye és megkerülhetetlenné vált a nemesek bevonása a kormányzásba. Mindezek dacára önfejű határozottsággal kezdett az uralkodásba, rögtön hódításokkal foglalkozva. Egyik első célpontja az Angliával szomszédos Wales lett. edward.jpg A fél Dunántúl nagyságú Wales az 1066 -os normann támadásig (amikor Hódító Vilmos normann herceg megszerezte az angol trónt) teljes önállóságot élvezett. Később, a normann időkben ez az önállóság erősen "megkopott" és a walesi hercegek elismerték az angol uralkodókat, felettük állóknak. I. Edward idejére azonban a határvidéki angol lordok már Wales különállásának teljes felszámolását követelték. Erről azonban Llywelyn gwynnedi herceg, (Llywelyn ap Gruffudd) Wales ura, hallani sem akart. Llywelyn azonban nem volt népszerű vezető saját hazájában (még tulajdon öccse sem támogatta és inkább Angliába menekült előle). I. Edward először 1277 nyarán támadta meg Walest, egy 15 ezres sereggel és a tartomány szinte azonnal behódolt. Llywelyn megtarthatta hercegi címét, de be kellett hódolnia Edwardnak.  Öt évvel később azonban, 1282 -ben Wales fellázadt az angol elnyomás ellen, mert Edward saját törvényeit erőltette a tartományra. Ekkor már a walesiek felsorakoztak korábban nem kedvelt hercegük, Llywelyn mögé és együtt, egységben kezdtek szabadságharcot az angolokkal. A minden eldöntő csatára 1282 december 11 -én, Builth Wells közelében került sor. Az Orewin Bridge -i csata néven elhíresült ütközetben, a Wye folyó hídja mellett I. Edward nagy győzelmet aratott a wales -i csapatok felett, mégpedig a híres angol íjászok és a legendás angol nehézlovasság egyidejű bevetésével. Llywelyn, walesi herceget a csatában megölték, fejét pedig Londonba vitték és közszemlére helyezték egy karóra tűzve. A csatát követően Wales örökre elvesztette függetlenségét és végleg az angolok uralma alá került. wales_bardok.jpg Bárdok, azaz költő-dalnokok Ami az Arany János által megírt walesi bárdok történetét illeti, az csupán egy monda, történeti bizonysága nincs. A monda szerint I. Edward Wales legyőzése után a helyi költők, dalnokok (bárdok) dicsőítő költeményeit várta Montgomery várában, ám azok megtagadták ezt tőle. Bosszúból a kegyetlen király egytől egyik kivégeztette őket. Mintegy 500 walesi költő vállalta inkább a halált, mint hogy dicsőítse a Walest meghódító angol királyt. 
 
 
 A történetről Arany János valószínűleg Thomas Grey (1716-1771) angol költő, 1757-ben írt ódájából (The Bard) értesülhetett, melyet a nagykőrösi gimnázium tanári könyvtárából kölcsönzött ki (forrás: Maller Sándor - Neville Masterman: A homályból Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.) Grey egyébként egy bizonyos Sir John Wynn (1553-1627) walesi nemes, utókorra fennmaradt családtörténetében olvashatta az alaptörténetet (mely nem kizárt módon kitaláció csupán). [forrás: Maller-Neville 266.p.] edward_terkep.jpg Ami I. Edward uralkodását illeti: Walest 1282 -es meghódítását követően, még 25 évig maradt a trónon, egészen 1307 -ig. Sikeresen megvédelmezte Anglia birtokait Franciaországban, majd szemet vetett Skóciára is, melyet 1296 és 1306 közt szerzett meg, miközben véresen verte le William Wallace lázadását is. Edward halála után viszont Robert of Bruce skót főnemes visszaszerezte Skócia függetlenségét I. Edward fiától, II. Edwardtól. (A tartomány csak 1653 -ra került végleg angol uralom alá, Oliver Cromwell támadása nyomán). Ami I. Edward természetét illeti: a korabeli források szerint hirtelen haragú, határozott, kemény és kegyetlen ember volt. Hatalmas adókkal sanyargatta népét és elkobozta az angliai zsidók vagyonát, majd el is űzte őket országából. A csatákban viszont óriási katonai tehetségnek bizonyult: ütközeteit gondosan és ügyesen tervezte meg, erős innovativitással. Magánéletét illetően, két felesége volt, akiktől temérdek gyermeke született. Kasztíliai Eleonórától kilenc lánya és öt fia, Franciaországi Margittól két fia és egy lánya jött a világra. Mégis egyetlen életképes fiúra tudta hagyni a trónt: II. Edwardra, aki kudarcokkal teli, sőt tragédiával végződő országlással vonult be a brit történelembe. (Hatalma ellen nemesek egy csoportja lázadt fel, akik elfogták, majd 43 éves korában megölették Berkeley várában. Szinte semmiben sem hasonlított nagy hatalmú apjára) montgomery_wales.jpg A vár, ahol állítólag I. Edward 500 wales -i dalnokot végeztetett ki A zsarnok és más népeket leigázó I. Edward alakja nem csupán az angol, de a magyar kultúra (irodalom és történelem) része is lett Arany János balladája nyomán, melyet azóta generációk sajátítanak el kis hazánkban. 
 
 
 Harmat Árpád Péter Források: - Michael Prestwich: War, Politics and Finance under Edward I., London, UK, Faber and Faber (1972) - Sandra Raban: England Under Edward I. and Edward II., 1259-1327., Oxford, UK, Blackwell (2000) - Szántó György Tibor: Anglia története. Kozmosz Kiadó, Budapest (1986) - Tim Lambert: A short history of England - Reginald Francis Treharne: Edward I. king of England. britannica.com - Maller Sándor - Neville Masterman: Ötszáz, bizony, dalolva ment lángsírba welszi bárd. Irodalomtörténet 23/73 évf. 2. sz. 1992.  
Vajon miért éppen Edward királyról írt balladát Arany János? 

Kollaboratív feladat, Tanuló:

Edward angol uralkodó a francia gyökerekkel rendelkező - és II. Henrik országlásával hatalomra kerülő - Anjou-Plantagenet dinasztia ötödik királyaként, 1272 és 1307 közt uralkodott a középkori Anglia trónján.
Három egységre bontható a ballada cselekménye.
  1. Az angol király megszemléli új tartományát, a leigázott Wales-et . Az urak gazdag lakomával vendégelik meg, de a király érzi: titkon gyûlölik. Követeli, hogy hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét. 
 2. Három bárdot vezetnek elé. Dicséret helyett vádolják a zsarnokot. Edward szörnyű ítéletet hoz: máglyán égessenek meg minden velsz énekest, aki parancsának ellenszegül. Ötszázan vállalják a vértanúságot. 
 3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyára küldött bárdok kórusa. A cselekmény több pontján is fordulat következik be, amely változást hoz a balladába. Ezek közül az a legjelentõsebb, amikor a kegyetlen hódító lélekben összeroppan. Többé nem szabadulhat a bárdok énekétől — a győztes legyőzötté válik. 
 A szöveg felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre!
Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket!

Három egységre bontható a ballada cselekménye.
  1. Az angol király megszemléli új tartományát, a leigázott Wales-et . Az urak gazdag lakomával vendégelik meg, de a király érzi: titkon gyûlölik. Követeli, hogy hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét. 
 2. Három bárdot vezetnek elé. Dicséret helyett vádolják a zsarnokot. Edward szörnyű ítéletet hoz: máglyán égessenek meg minden velsz énekest, aki parancsának ellenszegül. Ötszázan vállalják a vértanúságot. 
 3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyára küldött bárdok kórusa. A cselekmény több pontján is fordulat következik be, amely változást hoz a balladába. Ezek közül az a legjelentõsebb, amikor a kegyetlen hódító lélekben összeroppan. Többé nem szabadulhat a bárdok énekétől — a győztes legyőzötté válik. 
 A szöveg felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre!
Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket!A legkorábbi álljon az első helyen!

Jellemtérkép
 Edward jellemzése 
 A zsarnok uralkodót a megnyilvánulásaiban és döntéseiben a durva erőszak jellemzi. Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent („Orcáikon, mint félelem,/Sápadt el a harag.”). Edward dühöngve tör ki, amikor észreveszi a rettegést és az ellenszenvet a walesi urak arcán. A király tombol, amikor a bárdok szembeszállnak vele. Erőszakossága révén úgy véli, hogy a sértéseket, amiket az énekesek mondtak a szemébe, csak vérrel moshatja le. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, féktelen, meggondolatlan parancsa következményeitől lélekben összeroppan, a bárdok - általa folyamatosan hallott - énekétől megőrül. 
 A három bárd Az énekesek jelleme színrelépésükkor azonnal megmutatkozik. Az első, a megfontolt öreg bárd kemény szavakkal vádolja meg a királyt. A középső, a kezdetben halk szavú fiatal is szemébe mondja a zsarnoknak a véleményét. A vakmerően felbukkanó, harcias harmadik megátkozza a hódítót. Az utolsó bárdot - egyes feltételezések szerint - Arany János a szabadságharcban meghalt barátjáról, Petőfi Sándorról mintázta. Mások szerint a 3. énekmondó (illetve mindhárom) maga a ballada szerzője, aki így mondott véleményt az osztrák császárról.
A szöveg alapján készítsétek el a versben megjelenő alakok jellemtérképét!
Oldjátok meg a következő feladatot!
Hellyezzétek az elemeket a megfelelő sorba!

 Alkossatok két állóképet  a történetről. A megjelenített állóképbe a nézők közül egy ember besétálhat, és akit megérint, annak a szerepének megfelelően meg kell szólalni. 
 A jelenet bemutatása után beszéljétek meg,hogy mi volt az,amit önállóan találtak ki és mi volt az, amire a versből tudtak támaszkodni! 
A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál.Keressétek meg az összetartozó párokat!
 Eltérő az életkoruk, más a stílusuk is, de azonos a gyűlölet a zsarnok ellen, lelkükben a fájdalom, a gyász az elesettek miatt, s azonos a meg nem alkuvásuk, hazaszeretetük.



“ifjú bárd”. Ez a metafora (bibliai jelkép) magában a békesség hangulatát sugallja, de a felzengő ének a pusztulás iszonyú képeit, a fegyverek csörgését, a haldoklók hörgését idézve mond átkot a királyra.Az első megfontolt ,aki öregesen beszél, s habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: “Te tetted ezt király!” Mintha a levert magyar szabadságharcot követő véres megtorlás és az elnyomás ellen szólna.
“fehér galamb, ősz bárd”, A maga romantikus módján énekel, lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom.
a harmadik középkorú férfi Nincs szavaiban lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von
A költemény költői kifejezőeszközökben igen gazdag. Az alábbi kérdések ezekhez kapcsolódnak. Hallgassátok meg adalt a Kalálka együttes előadásában, majd  oldjátok meg  a feladatokat!
  
 
Formai eszközeiben igen gazdag A walesi bárdok. A verselés kifejezi a mû hangulatát.
A költemény költői kifejezőeszközökben igen gazdag. Az alábbi kérdések ezekhez kapcsolódnak. Hallgassátok meg adalt a Kalálka együttes előadásában, majd  oldjátok meg  a feladatokat!
  
 
A walesi bárdok. A verselés kifejezi a mű hangulatát. A rímek közül fõleg azok élénk hatásúak, amelyek tartalmilag is összecsengenek: fű kövér—honfivér; Sire (ejtsd: szír)—sír; vadat—halat—falat stb. Mesteri a legfõbb ellenfelek összerímeltetése: Eduárd—velszi bárd, illetve Eduárd—ifju bárd. Helyenként belső rím erősíti a vers zenei hatását. Például: Van-e ott folyó és földje jó? Oldjátok meg az alábbi feladatot! Tekintsétek meg Lackfi János előadását.
 A csoport tagjai ezt követően két percben beszámolnak arról, hogy miről hallottak a videóban. 
 A beszámolóban szerepelnie kell az alábbi fogalmaknak: időmértékes verselés, versláb, spondeusz.

 
 
 Arany e művét ugyanabban a versformában írta, mint Vörösmarty a Szózatot. A versszakok két három- és két négylábas sorból állnak, ahol a jambus verslábak spondeusokkal váltakoznak. Ez egy bizonyos lüktetést és darabosságot kölcsönöz a balladának, amitől még jobban érezhetővé válik a drámai hatás. Csak a páros sorok rímelnek, viszont sok belső rímet is találunk: “Körötte csend, amerre ment…” Egy másik pontján a műnek a szórendet cseréli fel: “Ötszáz, bizony dalolva ment Lángsírba welszi bárd:”A csoport tagjai ezt követően két percben beszámolnak arról, hogy miről hallottak a videóban. 
 A beszámolóban szerepelnie kell az alábbi fogalmaknak: időmértékes verselés, versláb, spondeusz.


időmértékes verselés

versláb

spondeus
A walesi bárdok. A verselés kifejezi a mű hangulatát. A rímek közül fõleg azok élénk hatásúak, amelyek tartalmilag is összecsengenek: fű kövér—honfivér; Sire (ejtsd: szír)—sír; vadat—halat—falat stb. Mesteri a legfõbb ellenfelek összerímeltetése: Eduárd—velszi bárd, illetve Eduárd—ifju bárd. Helyenként belső rím erősíti a vers zenei hatását. Például: Van-e ott folyó és földje jó? Oldjátok meg az alábbi feladatot! Tekintsétek meg Lackfi János előadását.
 A csoport tagjai ezt követően két percben beszámolnak arról, hogy miről hallottak a videóban. 
 A beszámolóban szerepelnie kell az alábbi fogalmaknak: időmértékes verselés, versláb, spondeusz.
Melyik állítás igaz A walesi bárdok című költeménnyel kapcsolatban? 



A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál.
Az ismétlődő sorok három részre („felvonásra”) tagolják a balladát.
A ballada valós eseményt dolgoz fel. I. Edvárd angol király 1277-ben leigázta Wales tartományt
A szerző Petőfi Sándor
Szerkezete egyszólamú: az események időrendi egymásutániságban, egy cselekményszálon bontakoznak ki.
A legenda szerint az uralkodó száz bárdott kivégeztetett.
Arany e művét ugyanabban a versformában írta, mint Vörösmarty a Szózatot.
A szerző Ady Endre
A szerzője Arany János.
A walesi bárdok műfaja monda.
Az alábbi feladatok közül egy feladatot kell kiválasztani és feltölteni a projekttérbe!
Az elkészítéshez 2 hét áll rendelkezésetekre.
 1. Készítsetek egy prezentánciót, amelynek témája egy olyan, református vallású személy életútjának bemutatása! Olyan személyt válasszatok, aki hitvalló őseink közé tartozott, kiállt elvei mellett, ezért valamilyen hátrányt szenvedett.
 A választott téma lehet  17. századi protestáns gályarabok története alapján egy prédikátor életútjának bemutatása.  
 2. A Magyar Cymru egy walesi–magyar kulturális kezdeményezés, melynek célja programok szervezésével, hírek és történetek három nyelvű (walesi, angol, magyar) leírásával hidat építeni a két ország között. Ennek a kapcsolatnak a kialakítása céljából a magyarok nyáron filmet forgattak a walesieknek, amiben több mint harminc, a walesi kultúra iránt érdeklődő ember fogalmazta meg egy-egy mondatban az üzenetét.A videó pedig megtette hatását, ugyanis Montgomery városa a kulturális híd walesi alappilléreit erősítve válaszkisfilmet küldött. Készítsetek ti is egy két perces videót, amelyben üzentek Wales lakósainak!
Készítsetek egy prezentánciót, amelynek témája egy olyan, református vallású személy életútjának bemutatása! Olyan személyt válasszatok, aki hitvalló őseink közé tartozott,kiállt elvei mellett, ezért valamilyen hátrányt szenvedett. A választott téma lehet 17. századi protestáns gályarabok története alapján egy prédikátor életútjának bemutatása .  


  
A foglalkozás befejeződött.

0