Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
1. Az ókori Kelet kultúrája
0
/
8
Pont
0
2. Oszmán Birodalom
0
/
8
Pont
0
3. Aranybulla
0
/
4
Pont
0
4. A kora újkori gyarmatosítás
0
/
8
Pont
0
5. A 18. századi Magyarország
0
/
0
Pont
0
6. 19. század politikai eszméi
0
/
4
Pont
0
7. A reformkori Magyarország
0
/
6
Pont
0
8. A második világháború
0
/
9
Pont
0
9. Magyarország gazdasága a két világháború között
0
/
6
Pont
0
10. Nyugati blokk gazdasága
0
/
8
Pont
0
11. A Rákosi-korszak mindennapjai
0
/
4
Pont
0
12. Az állam gazdasági szerepvállalása
0
/
6
Pont
A helyes válasz
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
a)
„Hét esztendeig épült […] javarészt föníciai mesterek keze műve. A szent épület libanoni cédrusból, nemes ciprusfából, bronzból és szépen faragott kövekből készült. […] A hatalmas téglalap alapú templomteret magas, erős fal határolta; e fal az egyiptomi templomok mintájára több belső udvart zárt körül, s a hívek az oszlopokkal díszített udvarokon át jutottak a belső templomba. Ennek mélyén állt a szentek szentje, itt őrizték a szövetség ládáját, a frigyládát, a törvénytekercseket.”
(Román József – Marót Miklós, 1965)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
b)
„Boro Budur [Jáva szigetén] egykor egyszerű sztupa, vagyis ereklyetartó szentély volt. […] A szent férfiú
előző életeinek
kétszáznál több epizódját, s az ebből merített főbb jelenteket, valamint a vallásalapító legendás életének egyéb jelentős mozzanatait [ábrázolják a templomi fafaragványok].”
(Román József – Marót Miklós, 1965)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
c)
„[A feliratot] sztélére [kőtáblára] vésve […] a két fő istenség, Marduk, illetve Samas templomában állították fel [Babilonban]. […] E felirat zöme »igazságos ítéletek« gyűjteménye, tehát közel áll a mi „döntvénytár” fogalmunkhoz. Utóbbitól csupán az különbözteti meg, hogy szigorú értelemben véve nem kötelez senkit, pusztán oktató, igazságra nevelő jellegű: mintát ad az igazságos ítélkezéshez.”
(Komoróczy Géza, 1967)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
d)
„Ép állapotban 146,59 méterre volt a csúcsa a földtől! Alapterülete is óriási 230 x 230 méter, hajlásszöge 51°52’. A gigászi gúla egy emberöltő alatt készült el, annak ellenére, hogy a belső elrendezés tervét kétszer is megváltoztatták.”
(Kákosy László, 1998)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
e) Nevezze meg azt a vallást, amelyikhez az a) betűjelű forrás köthető!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a következő kulturális emlékek leírásaihoz a megfelelő személyt! Írja a forráshoz kapcsolható személy nevét a szövegdobozba! A felsoroltak közül válasszon!
Két személy kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Személyek
: Kheopsz, Pheidiász, Hammurapi, Salamon, Buddha, Konfuciusz
f) Fogalmazza meg, mely vallási tanra utal a b) betűjelű forrás aláhúzott része!
(
2 pont
)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„A hitetlenek gyermekeinek összegyűjtése azért hasznos, mert amint áttérnek az iszlámra, vallási buzgalom jelentkezik náluk, rokonaik és hozzátartozóik ellenségéve válnak. Mikor szembekerülnek az ellenséggel, mindegyik vitézségről és bátorságról tesz tanúbizonyságot.”
(Visszaemlékezés, 1606)
B)
„Jelentetted, hogy Palota és Devecser nevű várakból a hitetlenek kijöttek s a tartomány kirablása végett az utakon leselkedtek, de Báli […], a szécsényi szandzsákban [megye] 9980 akcse [török ezüstpénz] jövedelmű tímár [szolgálati birtok] birtokosa jól elbánt velük, és vitézül viselkedett.”
(Szultáni rendelet, 1565)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel az A) betűjelű forrásban körülírt katonákat!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„A hitetlenek gyermekeinek összegyűjtése azért hasznos, mert amint áttérnek az iszlámra, vallási buzgalom jelentkezik náluk, rokonaik és hozzátartozóik ellenségéve válnak. Mikor szembekerülnek az ellenséggel, mindegyik vitézségről és bátorságról tesz tanúbizonyságot.”
(Visszaemlékezés, 1606)
B)
„Jelentetted, hogy Palota és Devecser nevű várakból a hitetlenek kijöttek s a tartomány kirablása végett az utakon leselkedtek, de Báli […], a szécsényi szandzsákban [megye] 9980 akcse [török ezüstpénz] jövedelmű tímár [szolgálati birtok] birtokosa jól elbánt velük, és vitézül viselkedett.”
(Szultáni rendelet, 1565)
b) Válassza ki azt a két állítást, amely igaz az A) betűjelű forrásban körülírt katonákra!
(Elemenként 1 pont.)
A fiúkat megbízhatóságuk miatt csak az ázsiai török területekről sorozták be.
A fiúkat ideológiai és katonai kiképzésben részesítették.
A szolgálatukért földbirtokokat kaptak.
Az összegyűjtött gyermekek megőrizték keresztény hitüket.
A szolgálatukért zsoldot kaptak.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„A hitetlenek gyermekeinek összegyűjtése azért hasznos, mert amint áttérnek az iszlámra, vallási buzgalom jelentkezik náluk, rokonaik és hozzátartozóik ellenségéve válnak. Mikor szembekerülnek az ellenséggel, mindegyik vitézségről és bátorságról tesz tanúbizonyságot.”
(Visszaemlékezés, 1606)
B)
„Jelentetted, hogy Palota és Devecser nevű várakból a hitetlenek kijöttek s a tartomány kirablása végett az utakon leselkedtek, de Báli […], a szécsényi szandzsákban [megye] 9980 akcse [török ezüstpénz] jövedelmű tímár [szolgálati birtok] birtokosa jól elbánt velük, és vitézül viselkedett.”
(Szultáni rendelet, 1565)
c) Melyik katonai és társadalmi csoporthoz tartozott a forrásban szereplő Báli nevű katona? Nevezze meg szakkifejezéssel!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„A hitetlenek gyermekeinek összegyűjtése azért hasznos, mert amint áttérnek az iszlámra, vallási buzgalom jelentkezik náluk, rokonaik és hozzátartozóik ellenségéve válnak. Mikor szembekerülnek az ellenséggel, mindegyik vitézségről és bátorságról tesz tanúbizonyságot.”
(Visszaemlékezés, 1606)
B)
„Jelentetted, hogy Palota és Devecser nevű várakból a hitetlenek kijöttek s a tartomány kirablása végett az utakon leselkedtek, de Báli […], a szécsényi szandzsákban [megye] 9980 akcse [török ezüstpénz] jövedelmű tímár [szolgálati birtok] birtokosa jól elbánt velük, és vitézül viselkedett.”
(Szultáni rendelet, 1565)
d) Mit volt kötelező jövedelmeiből fedeznie a B) betűjelű forrásban szereplő Bálinak?
(
2 pont
)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a [birtokaik] után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
C)
„Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, […] ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.”
D)
„Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.”
E)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek III. Béla király idejében voltak.”
F)
Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.”
(Részletek az Aranybullából)
Mely forrásrészletekre igazak az állítások?
Válassza ki a megfelelő forrásrészletek betűjelét a felsorolásokból!
Mindid két helyes választ is be kell jelölni. Két betűjel kimarad. ( 1 pont.)
A szervienseknek ad kiváltságokat / mentességeket.
A,
C,
E,
F,
B,
D,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a [birtokaik] után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
C)
„Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, […] ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.”
D)
„Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.”
E)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek III. Béla király idejében voltak.”
F)
Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.”
(Részletek az Aranybullából)
Mely forrásrészletekre igazak az állítások? Válassza ki a megfelelő forrásrészletek betűjelét a felsorolásokból!
Mindid két helyes választ is be kell jelölni. Két betűjel kimarad.
( 1 pont.)
A bárók hatalmát korlátozza.
D,
A,
B,
E,
F,
C,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a [birtokaik] után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
C)
„Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, […] ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.”
D)
„Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.”
E)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek III. Béla király idejében voltak.”
F)
Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.”
(Részletek az Aranybullából)
Válassza ki azokat az okokat, amelyek miatt kényszerítették a királyt az E) betűjelű forrásrészletben tett ígéretre!
Több helyes válasz van! (1 pont)
A király csökkentette a pénz ezüsttartalmát.
A király új mintát rakatott a pénzre.
A király rontotta a pénz értékét.
A király túl gyakran cserélte a pénzt.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a [birtokaik] után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
B)
„A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.”
C)
„Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, […] ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.”
D)
„Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.”
E)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek III. Béla király idejében voltak.”
F)
Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.”
(Részletek az Aranybullából)
c) Mely esetben lépett életbe az Aranybulla – itt nem idézett – záradékában megfogalmazott ellenállási jog?
Egészítse ki a hiányos mondatot egy szóval! (1 pont)
Ha a(z)
megszegné az Aranybulla rendelkezéseit.
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
e)
nagy helyi birodalmak megsemmisítését eredményezte.
egyik sem
ázsiai gyarmatok
amerikai gyarmatok
mindkettő
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
f)
folyamatát a hittérítés vágya is motiválta.
mindkettő
ázsiai gyarmatok
amerikai gyarmatok
egyik sem
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
g)
egyik következménye az atlanti rabszolgakereskedelem megindulása lett.
mindegyik
egyik sem
amerikai gyarmatok
ázsiai gyarmatok
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
h)
legfőbb célja az európai ipar nyersanyagszükségletének biztosítása volt.
ázsiai gyarmatok
mindkettő
amerikai gyarmatok
egyik sem
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
A 16. századi gyarmatosítás…
a)
célja leginkább az európai fűszerimport biztosítása volt.
egyik sem
amerikai gyarmatok
ázsiai gyarmatok
mindkettő
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
b)
elsősorban nem összefüggő területek meghódítását, hanem kikötők ellenőrzését jelentette.
ázsiai gyarmatok
egyik sem
amerikai gyarmatok
mindkettő
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
c)
legfőbb haszna a helyi nemesfémkincs kitermelése volt.
egyik sem
mindkettő
amerikai gyarmatok
ázsiai gyarmatok
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Válassza ki a lehetőségek közül a helyes megoldást!
Egy kvízben csak egy helyes megoldás van. (Elemenként 1 pont.)
d)
legfőbb célja az volt, hogy exportpiacot biztosítson az európai textilipar termékeinek.
ázsiai gyarmatok
egyik sem
mindkettő
amerikai gyarmatok
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
d) Nevezze meg azt a korabeli – Európában és Amerikában megjelenő – eszmerendszert, amelynek hatását mutatja az idézett forrásrészlet!
(1 pont)
„Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére hat, mindennél ártalmasabb, […] elhatározta, hogy [a vallási] türelmet valamennyi császári és királyi tartományában törvényekkel erősíti meg.”
(II. József türelmi rendelete, 1781)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
e) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikre a forrásrészlet aláhúzott része vonatkozik!
A táblázatban szereplő megnevezések közül válasszon!
(1 pont)
„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, […] legyen szabad ugyanazon nem katolikus, avagy ágostai [augsburgi] és helvét [svájci] hitvallásúaknak [és]
görög szertartású nem egyesültek
nek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk […] ne legyen.”
(II. József türelmi rendelete, 1781)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
f) A társadalom nagyjából mekkora hányadára vonatkozott ez a rendelkezés a táblázat adatai alapján?
Válassza ki a helyes választ!
(1 pont)
„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, […] legyen szabad ugyanazon nem katolikus, avagy ágostai [augsburgi] és helvét [svájci] hitvallásúaknak [és]
görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat
oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk […] ne legyen.” (II. József türelmi rendelete, 1781)
Nagyjából 40–45 százalékára.
Nagyjából 50–55 százalékára.
Kevesebb, mint 10 százalékára.
Több mint 90 százalékára.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat a) betűvel jelölt részeiről hiányzik!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
b) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat b) betűvel jelölt részeiről hiányzik!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
c) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikhez a szászok jellemzően tartoztak!
A táblázatban szereplő megnevezések közül válasszon!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
g) Miben tér el a „vallási türelem” fogalma a vallásszabadságtól? Írja a hiányzó fogalmat a megfelelő szövegdobozba, úgy, hogy helyes legyen az állítás!
(2 pont)
A
egyenlő jogokat biztosít minden felekezet
számára, míg a
csak meghatározott
felekezetekre vonatkozott.
Rendelje a források és ismeretei segítségével a felsorolt jellemzőket vagy a liberalizmushoz, vagy a konzervativizmushoz a megadott szempontok szerint! Írja a jellemzők sorszámát a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A)
„Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. […] Egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvenni a harcot: a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. […] Az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel. […] Ahogy az igazságosság, úgy magának az ügynek a tökéletessége is több értelmet kíván, mint amennyit talán egy egész generáció fel tud mutatni.”
(Edmund Burke: A francia forradalomról, 1790)
B)
„Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. […] Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura. […] Ez az emberi szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiismeret egész belső világát […]. Másodszor alapelvünk feltételezi az ízlés és foglalatosság szabadságát […]. Az egyén szabadságából harmadszor következik az egyének közötti társulás szabadsága.”
(John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
Jellemzők:
1. természetes keret, melynek megtartó ereje van
2. csak a lassú, szerves formája fogadható el
3. szabad és felelős, ezért döntése megkérdőjelezhetetlen
4. közös elem a természetes közösség
5. önkéntes társulás, amely nem korlátozhatja tagjait
6. a szabadság kiteljesedése érdekében gyorsítandó
7. esendő, ezért szüksége van a hagyomány iránymutatására
8. közös elem a jogegyenlőség és a népfelség
9. nincs közös elemük, mert vitatja a nemzetállamok létjogosultságát
Az egyén megítélése.
Liberalizmus:
Konzervativizmus:
Rendelje a források és ismeretei segítségével a felsorolt jellemzőket vagy a liberalizmushoz, vagy a konzervativizmushoz a megadott szempontok szerint! Írja a jellemzők sorszámát a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A)
„Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. […] Egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvenni a harcot: a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. […] Az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel. […] Ahogy az igazságosság, úgy magának az ügynek a tökéletessége is több értelmet kíván, mint amennyit talán egy egész generáció fel tud mutatni.”
(Edmund Burke: A francia forradalomról, 1790)
B)
„Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. […] Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura. […] Ez az emberi szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiismeret egész belső világát […]. Másodszor alapelvünk feltételezi az ízlés és foglalatosság szabadságát […]. Az egyén szabadságából harmadszor következik az egyének közötti társulás szabadsága.”
(John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
Jellemzők:
1. természetes keret, melynek megtartó ereje van
2. csak a lassú, szerves formája fogadható el
3. szabad és felelős, ezért döntése megkérdőjelezhetetlen
4. közös elem a természetes közösség
5. önkéntes társulás, amely nem korlátozhatja tagjait
6. a szabadság kiteljesedése érdekében gyorsítandó
7. esendő, ezért szüksége van a hagyomány iránymutatására
8. közös elem a jogegyenlőség és a népfelség
9. nincs közös elemük, mert vitatja a nemzetállamok létjogosultságát
A közösség megítélése.
Liberalizmus:
Konzervativizmus:
Rendelje a források és ismeretei segítségével a felsorolt jellemzőket vagy a liberalizmushoz, vagy a konzervativizmushoz a megadott szempontok szerint! Írja a jellemzők sorszámát a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A)
„Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. […] Egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvenni a harcot: a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. […] Az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel. […] Ahogy az igazságosság, úgy magának az ügynek a tökéletessége is több értelmet kíván, mint amennyit talán egy egész generáció fel tud mutatni.”
(Edmund Burke: A francia forradalomról, 1790)
B)
„Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. […] Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura. […] Ez az emberi szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiismeret egész belső világát […]. Másodszor alapelvünk feltételezi az ízlés és foglalatosság szabadságát […]. Az egyén szabadságából harmadszor következik az egyének közötti társulás szabadsága.”
(John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
Jellemzők:
1. természetes keret, melynek megtartó ereje van
2. csak a lassú, szerves formája fogadható el
3. szabad és felelős, ezért döntése megkérdőjelezhetetlen
4. közös elem a természetes közösség
5. önkéntes társulás, amely nem korlátozhatja tagjait
6. a szabadság kiteljesedése érdekében gyorsítandó
7. esendő, ezért szüksége van a hagyomány iránymutatására
8. közös elem a jogegyenlőség és a népfelség
9. nincs közös elemük, mert vitatja a nemzetállamok létjogosultságát
A fejlődés megítélése.
Liberalizmus:
Konzervativizmus:
Rendelje a források és ismeretei segítségével a felsorolt jellemzőket vagy a liberalizmushoz, vagy a konzervativizmushoz a megadott szempontok szerint! Írja a jellemzők sorszámát a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A)
„Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. […] Egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvenni a harcot: a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. […] Az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel. […] Ahogy az igazságosság, úgy magának az ügynek a tökéletessége is több értelmet kíván, mint amennyit talán egy egész generáció fel tud mutatni.”
(Edmund Burke: A francia forradalomról, 1790)
B)
„Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. […] Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura. […] Ez az emberi szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiismeret egész belső világát […]. Másodszor alapelvünk feltételezi az ízlés és foglalatosság szabadságát […]. Az egyén szabadságából harmadszor következik az egyének közötti társulás szabadsága.”
(John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
Jellemzők:
1. természetes keret, melynek megtartó ereje van
2. csak a lassú, szerves formája fogadható el
3. szabad és felelős, ezért döntése megkérdőjelezhetetlen
4. közös elem a természetes közösség
5. önkéntes társulás, amely nem korlátozhatja tagjait
6. a szabadság kiteljesedése érdekében gyorsítandó
7. esendő, ezért szüksége van a hagyomány iránymutatására
8. közös elem a jogegyenlőség és a népfelség
9. nincs közös elemük, mert vitatja a nemzetállamok létjogosultságát
Kapcsolódás a nacionalizmushoz.
Liberalizmus:
Konzervativizmus:
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
f) Melyik évben nyilvánították államnyelvvé a magyar nyelvet?
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
a) Az idézett forrásban megfogalmazódik az egy politikai nemzet elve.
A források betűjelei:
,
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
b) A forrásban megjelenik az asszimilációs törekvések kritikája.
A forrás(ok)
betűjelei:
,
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
c) A forrásban liberális és nacionalista elvek is megjelennek.
A forrás betűjele:
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
d) A forrásból kiderül, hogy volt olyan népcsoport (a magyaron kívül), amely területi autonómiával rendelkezett.
A forrás betűjele:
Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források közül melyekre igazak a következő állítások!
Írja a forrás betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot magyarosítsák.”
(Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B)
„Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?”
(Széchenyi István beszéde)
C)
„Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.”
(Kossuth Lajos írása)
D)
„1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen […] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet megtanulja.”
(Kossuth Lajos írása)
E)
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)
e) A forrás utal a nemzethaláltól való félelemre.
A forrás betűjele:
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
d) Válassza ki – az E) betűjelű forrás és ismeretei alapján – a felsoroltak közül a két igaz állítást!
(Elemenként 1 pont.)
E)
„A három kormány, miután megvizsgálta a kérdés minden oldalát, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét át kell telepíteni Németországba. Egyetértenek abban, hogy mindenfajta áttelepítésnek, amelyre ténylegesen sor kerül, szervezetten és humánus módon kell végbemennie.”
(A potsdami konferencia zárónyilatkozatából, 1945)
A német nép és a helyi lakosság keveredését ezzel kívánták megelőzni.
Az említett országok lakosait akarták kárpótolni a németektől elvett vagyonokból.
Így akartak munkaerőt biztosítani a háborúban sokat szenvedett Németország újjáépítéséhez.
A német lakosság áttelepítésével az említett országokban csökkentették a munkanélküliek számát.
A kiadott nyilatkozat alapján a kollektív bűnösség elvét érvényesítették.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
a) Rendelje a forrásrészletekhez a térképvázlat sorszámokkal jelölt helyszínei közül a hozzájuk illőt! Nevezze is meg a kiválasztott helyszíneket!
Négy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Theodore Roosevelt dandártábornok annak ellenére, hogy az ellenség a partot végig tűz alatt tartotta, egyik helyről a másikra járva buzdította, és személyesen vezette támadásra az embereket. [...] Nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy sikerült hídfőt kialakítani a francia partokon.”
(A T. Rooseveltnek adott Becsületrend indokolásából)
Helyszín sorszáma a térképen:
A terület megnevezése:
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
B)
„Július első napjaiban […] akartam kitörni a megmerevedett állóháborúból, melynek mesterei a britek, és gyalogságukat, harckocsizóikat is arra nevelték. Meg akartam szerezni a nyílt sivatagot Alexandria előtt, ahol kihasználhatom kétségtelen taktikai fölényünket a sivatagi harcban. Nem sikerült a tervem. A britek megállították csapataimat.”
(Rommel tábornok visszaemlékezése)
Helyszín sorszáma a térképen:
A terület megnevezése:
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
C)
„[1943 júliusában] a németek csaknem negyven hadosztályt vetettek harcba, hatalmas tüzérséggel, s ráadásul repülőik is beleavatkoztak a küzdelembe. […] A csata egészen szűk területre korlátozódott. A frontnak az a szakasza, melyen tizenhét tankhadosztályt vontak össze, alig volt hosszabb 40-50 kilométernél. […] A németek minden erőfeszítése kudarcot vallott, és nem tudtak áttörni.”
(Szovjet csataleírás)
Helyszín sorszáma a térképen:
A terület megnevezése:
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
D)
„Megegyeztünk a közös politikában és tervekben, amelyek a feltétel nélküli kapituláció rendelkezéseinek végrehajtására irányulnak, s ezeket a rendelkezéseket közösen fogjuk előírni a náci Németországnak, és közösen fogjuk rákényszeríteni, miután a német fegyveres ellenállást végképp megtörtük. […] Az összehangolt terv értelmében a három hatalom fegyveres erői külön-külön övezetet szállnak meg Németországban. A terv egybehangolt igazgatást és ellenőrzést irányoz elő Központi Ellenőrző Bizottság útján, amely a három hatalom főparacsnokaiból áll, Berlin székhellyel. Elhatároztuk, hogy a három hatalom felhívja Franciaországot, hogy – amennyiben óhajtja – vállalja egy övezet megszállását, és vegyen részt negyedik tagként az Ellenőrző Bizottságban.”
(Egy konferencia zárónyilatkozatából, 1945. február)
Helyszín sorszáma a térképen:
A terület megnevezése:
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
b) Nevezze meg a karikatúra bal oldalán ábrázolt (táskával a kezében éppen megérkező és megszólaló) politikai vezetőt!
(2 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(komplex tesztfeladat)
c) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
A franciák – karikatúrán is megjelenő – sérelme az, hogy őket nem hívták meg a konferenciára, tehát nem tekintették őket igazi nagyhatalomnak.
Igaz
Hamis
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
b) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek neve az A) betűjelű forrás b) betűvel jelölt részéből hiányzik!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
c) Nevezze meg az A) betűjelű forrásban aláhúzással és c) betűvel jelölt „pénzegységet”!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
d) Nevezze meg azt a korabeli gazdaságtörténeti jelenséget, amelyre a B) betűjelű forrás aláhúzással és d) betűvel jelölt része utal!
(1 pont)
B)
„A nemzetközi pénzpiacokon
[d)]
a legutóbbi másfél esztendő alatt bekövetkezett események
hatása folytán a hosszú lejáratú kölcsönök felvétele nehézségekbe ütközött. […] Németországot az általános gazdasági depresszió [visszaesés] fokozott mértékben érintette azért, mert a [békeszerződés értelmében]
[…e)…]
[-ként] külföldre teljesítendő fizetésekkel ez az ország már egyébként is meg volt terhelve. […] Nehogy ezeknek az eseményeknek hatásai a magyar gazdasági élet normális menetét is károsan befolyásolhassák, a kormány kénytelen volt gyors intézkedéseket tenni […]. Legelsőrendű közgazdasági érdekeink megóvása tette tehát elkerülhetetlenné, hogy
[f)]
a kormány […] [ez év] július hó 14., 15. és 16. napjaira a pénzintézetek pénztárainak zárva tartását rendelte el
.”
(Az 1931. évi XXVI. törvénycikk indoklása)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
e) Adja meg azt a szakkifejezést, amely a B) betűjelű forrás e) betűvel jelölt részéből hiányzik!
(1 pont)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
a) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
Az A) betűjelű forrásban aláhúzással és a) betűvel jelölt gyakorlatnak hosszú távú káros hatása volt, hogy inflációt okozott.
Igaz
Hamis
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A)
„Az állami pénzügyek helyreállítására vonatkozó program létrejött. Ennek két alapvető rendelkezése
[a)]
az államháztartás hiányainak fedezésére szolgáló papírpénzkibocsátás
teljes és végleges beszüntetése és a […] jól megalapozott és megszervezett
[…b)…]
-nak/-nek létesítése volt. Az utóbbinak kötelessége minden tőle telhető eszközzel azon lenni, hogy a pénz értéke állandó maradjon. Az anyagi hátteret az állam által felvett nemzetközi kölcsön alkotta. […] A […] program azonban nem érte be csupán azzal, hogy az állami háztartást egyensúlyba hozta, hogy a pénzérték állandósításának útját megállapította. […] A […] program […]
[c)]
új pénzegység megállapítását követeli.”
(Az 1925. évi XXXV. törvénycikk indoklása)
f) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
A kormány közvetlen célja a B) betűjelű forrás aláhúzással és f) betűvel jelölt részében leírt intézkedéssel az volt, hogy egyre több ember kivegye a pénzét a bankból.
Hamis
Igaz
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
a)
A karikatúra utal a Marshall-terv nyomán meginduló gazdasági fellendülésre.
A karkatúrák betűjelei:
,
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
b)
A karikatúra utal a kétpólusú világ létrejöttére.
A karikatúra betűjele:
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
c)
A karikatúra rámutat a Marshall-terv hátrányos következményeire.
A karikatúra betűjele:
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
d)
A karikatúra utal a keleti blokk gazdasági lemaradására.
A karikatúra betűjele:
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
e) Nevezze meg azt az államot, amelynek külügyminisztere volt Marshall!
Rendelje az egyes karikatúrákat a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a karikatúrák betűjelét a megfelelő szövegdobozba!
Egy szövegdobozba egy betűjelet írjon! Egy betűjelet többször is felhasználhat. (Elemenként 1 pont.)
f) Melyik két állam részesült a Marshall-segélyből a felsoroltak közül? Válassza ki a helyes válaszokat!
Magyarország
NSZK
NDK
Franciaország
Kína
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Feladatrészenként 2 pont.)
Melyik két plakát üzenete mondott ellent a következő idézetben leírt valóságnak? Adja meg a plakát betűjelét!
„Sok nő kénytelen volt […] [a szülés után] feladni a munkahelyét, és átmenetileg háztartásbelivé válni. Nehézséget jelentett a család mindennapi ellátásához szükséges élelmiszerek beszerzése is.”
(Horváth Attila jogtörténész, 2007)
A két plakát betűjele:
,
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Feladatrészenként 2 pont.)
a) Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
A B) betűjelű plakát a nőt / nőket hagyományos szerepben ábrázolja.
Igaz
Hamis
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Feladatrészenként 2 pont.)
b) A korszakra jellemző mely társadalmi változásra utal a B) és C) betűjelű plakát? Egészítse ki a mondatot a helyes szóval!
(1 pont)
A nők egyre nagyobb számban
.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Feladatrészenként 2 pont.)
Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis!
(1 pont)
A nők szülés után nem tudtak munkába állni és kevés volt a bölcsőde(i férőhely).
Igaz
Hamis
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8–10 százalékos kamatot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) […]. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek [IMF = Nemzetközi Valutaalap] költsége ezzel szemben 3–4 százalék. […] Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. […] [Továbbá] a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) […] lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. […] Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő devizaalapú jelzáloghiteleknek […]. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint gyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot.”
(Újságcikk, 2013)
Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az államadósság finanszírozásának mely típusára igazak a táblázatban szereplő állítások!
Válassza ki a megfelelő válaszlehetőséget! Egy kvízben egy helyes megoldás van! (Elemenként 1 pont.)
a)
2013-as viszonyok között rövid távon ez a költségesebb finanszírozás forma.
Egyik sem
Mindkettő
Állampapír
IMF-hitel
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8–10 százalékos kamatot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) […]. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek [IMF = Nemzetközi Valutaalap] költsége ezzel szemben 3–4 százalék. […] Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. […] [Továbbá] a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) […] lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. […] Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő devizaalapú jelzáloghiteleknek […]. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint gyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot.”
(Újságcikk, 2013)
b)
Ez a finanszírozási forma szükségszerűen növeli az árfolyamváltozásból fakadó kockázatot.
IMF-hitel
Egyik sem
Állampapír
Mindkettő
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8–10 százalékos kamatot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) […]. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek [IMF = Nemzetközi Valutaalap] költsége ezzel szemben 3–4 százalék. […] Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. […] [Továbbá] a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) […] lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. […] Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő devizaalapú jelzáloghiteleknek […]. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint gyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot.”
(Újságcikk, 2013)
c)
A hitelező e típus esetén beleszólhat az állami gazdaságpolitika alakításába.
Egyik sem
IMF-hitel
Állampapír
Mindkettő
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8–10 százalékos kamatot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) […]. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek [IMF = Nemzetközi Valutaalap] költsége ezzel szemben 3–4 százalék. […] Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. […] [Továbbá] a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) […] lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. […] Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő devizaalapú jelzáloghiteleknek […]. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint gyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot.”
(Újságcikk, 2013)
d)
Ez a típus a költségvetés számára rövid és hosszú távon is kockázatot jelent.
Mindkettő
IMF-hitel
Állampapír
Egyik sem
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8–10 százalékos kamatot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) […]. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek [IMF = Nemzetközi Valutaalap] költsége ezzel szemben 3–4 százalék. […] Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. […] [Továbbá] a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) […] lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. […] Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő devizaalapú jelzáloghiteleknek […]. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint gyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot.”
(Újságcikk, 2013)
e) Az államháztartás mely állapota vezet az államadósság kialakulásához? Nevezze meg idegen szakkifejezéssel!
(2 pont)
A foglalkozás befejeződött.
0