Bevezető a reformáció karikatúrairodalmába
0/0 Pont
Luther alakja
0/0 Pont
A reformáció diadalának allegóriája, 1524
0/0 Pont
Küzdelem a lelkekért
0/0 Pont
Luther mint mitológiai hős
0/0 Pont
Az ördög incselkedése
0/0 Pont

BEVEZETŐ 
 
 A középkori vallási propaganda fő médiuma a szószék volt, és ezen lényegesen a nyomdagép megjelenése sem változtatott, már csak azért sem, mert a reformáció korában is – a katolikusok és protestánsok egyaránt - felismerték, hogy az írástudók és az írástudatlanok megszólításában egyformán hatékony a prédikáció. Maga Luther is azt tartotta, hogy „a hit hallásból jön”. Kijelenthetjük, hogy a laikusok többsége a reformáció üzeneteiről a prédikációkból értesült, de tudásukhoz a nyilvánossághoz és a magánkörökhöz egyaránt szóló röpiratok, a könnyen megjegyezhető, népszerű dalok és versikék is hozzájárultak. A reformáció vizuális propagandája az előbbi kommunikációs eszközöket színesítette, illetve ezekkel kombinálva jelent meg. 
 A vizuális propaganda nem csak a könnyen sokszorosítható, relatíve olcsó fametszetekre korlátozódott. A reformáció korának könyvkiadói, hogy célközönségüket kiszélesítsék, és e közönséget az írástudókon túlra is kiterjesszék, három, részben eltérő csoportot is megcéloztak: azokat, akik tudtak képeket olvasni, azokat, akik tudtak németül olvasni, és azokat, akik latinul is képesek voltak olvasni A nyomtatványokban/könyvekben a vizuális elemek szerepe az volt, hogy az olvasó figyelmét a katolikus egyház bírálatára összpontosítsák úgy, hogy annak tekintélyét csökkentsék. 
 Ennek érdekében gyakorta használták a humor vizuális eszközeit, megteremtve ezzel a korabeli képregények prototípusát. Ezek az egyszerű és közvetlen, korai, vallási témájú képregények a vizuális jeleket és a kezdetleges írás-olvasási készségeket ötvözték, hogy a gyengébb olvasási készséggel rendelkezőknek is elmondhassanak egy-egy történetet. „A képeket három okból vezették be. Először számításba vették az egyszerű emberek tudatlanságát, akik bár nem képesek elolvasni az írást, a képek személésével még megismerhetik az üdvözülés szentségeit és az abban való hitet. Egy dolog bálványozni egy festményt, és egy másik egy lefestett történetből megtanulni, mit kell imádni. Ami a könyv azok számára, akik tudnak olvasni, ugyanaz a kép szemlélése a tudatlanok számára. Hiszen a képeken a tanulatlanok éppen azt láthatják, milyen példát kéne követniük. Másodsorban érzelmi restségünk miatt használjuk a képeket, hiszen akikben nem támad fel a hitbuzgalom akkor, amikor a szentekről szóló történetet hallják, talán felébrednek, ha valóságosan jelenlevőként, képeken látják őket. Érzelmeinket jobban felkorbácsolja, ha látunk, mint ha hallunk valamit. A harmadik érv a kép használata mellett az ember megbízhatatlan emlékezete. Azért is használjuk a képeket, mert sokan nem képesek az emlékezetükben megtartani azt, amit hallanak, de képesek visszaemlékezni akkor, ha látják.” (Michele da Carcano (1427–1484) domonkos szerzetes 1492-ben megjelent prédikációjának részlete, amelyben a képek használatának szükségessége mellett érvelt) 
JELLEMZŐ KÉPI MOTÍVUMOK 

Általánosságban elmondható, hogy a reformáció korában a vizuális propaganda teológiai tartalma minimális ismeretekkel is megérthető volt. A protestáns propagandisták híveik meggyőzéséhez nem kizárólag a katolikus egyházat bíráló anyagokat használtak. A reformáció propagandistái azt is felismerték, hogy a legjobb, ha az üzenet egyszerű és közérthető, így például a katolikusok és a protestánsok küzdelmét egy játékban két ellenfél harcához hasonlítva kötélhúzást vagy lovagi tornát ábrázoló illusztrációkat használtak, Luthert pedig szerzetesként, orvosként, vagy éppen a Biblia tanítójaként [1] ábrázolták.
 Miközben a látható, elvilágiasodott egyházról alkotott képet rombolták, egyúttal a protestáns eszmeiséget igyekeztek erősíteni. A Luther Mártonról alkotott pozitív képet szembe állították a „régi" egyház negatív képeivel. Luther életét és üldöztetését pl. Jézus Krisztus életéhez és üldöztetéséhez vagy Mózeshez vagy egy antik héroszhoz, aki kivezeti a népet az „egyiptomi sötétségből” [2], hasonlították, míg a katolikus bíborosokat bolondnak [3] öltöztették, és - a társadalmi elit impozáns vadászatait a papság vadászataként parodizálva - Luther ellenfeleit ostoba vagy démoni állatokként [4], torz emberalakokként [5] ábrázolták. Sokszor jelent meg a reformáció, végítélet hagyományos képi világának felhasználásával, de úgy, hogy a protestánsok üdvözülését, a katolikusok elkárhozását mutatták be az ábrázolások [6]. 

Névtelen szerző: Lutherus Triumphas (A „diadalmas” Luther - Luther és a Szentírás diadala X. Leó felett), Wittenberg, kb. 1568 fametszet
 
 A kép értelmezése: Ez a rézkarc a 16. század közepi Németország protestáns és római katolikus felekezeti megosztottságának mélyülését szemlélteti az augsburgi vallásbéke (1555) megkötése után. A kép Luthert a „DML” ("Doktor Martin Luther") [1] betűkkel azonosítja, és az igazság prófétájaként mutatja be X. Leó pápával szemben, aki a hamis vallás és az emberi gőg megszemélyesítője. X. Leó kezében a Mennyek Országának eltörött kulcsai [2]. A pápa hamis iratokon álló, dülöngélő trónusát a jezsuiták támasztják [3]. Fölöttük az egyház által alkalmazott erőszakot, az inkvizíciót jelképező, kezükben fáklyákat vagy kardot tartó szerzetesek csoportja áll [4]. Legfelül a világi egyház bálványimádatát – templomi kegytárgyakat (ereklyék, szobrok) hordoznak – bemutató klerikusok csoportját [5] láthatjuk. Luther alatt a protestáns mozgalom teológusai sorakoznak, élükön Philipp Melanchthonnal [6]; a velük szemben álló jezsuiták („IHESVITAE”), élén Melanchthon egykori tanítványa, a teológus Friedrich Staphylus (1512-1564), aki egy kimérát [7], a megtévesztés szörny alakban történő megtestesülését vonszolja maga után. Staphylust „Iudas” címkével látják ezen a képen, mert korábban Lutherhez is csatlakozott.
Keressük meg a képen a leírásban szereplő fontosabb részleteket! Utána egyeztessük a megoldással!


 
 Luther tanításainak rajza, 1520. 
 Ez a Cranach-iskolából származó rajz Luther legfontosabb téziseit mutatja be. 
 Luther a szószékről prédikál, előtte a kinyitott Biblia fekszik [1]
 Krisztus alakja [2] a tanítás „Solus Christus” elemére utal, ami elutasítja az üdvözülést a katolikusok szerint segítő szentek vagy akár Mária közbenjárását. 
 Luther elítéli a pápát, a bíborosokat és püspököket, valamint a tudatlan szerzeteseket, akiket itt a középkori elképzelések szerint a jobboldalon, a pokol szájában [3] ábrázolnak. 
 A két szín – kovásztalan kenyér (ostya) és bor - alatt történő úrvacsora [4] címzettjei között fejedelmek is vannak, akik Luther világi támaszai voltak (balra).
 A kép egy alapvető teológiai álláspontot is jelez: a protestantizmus elveti a katolicizmus dogmáját a PURGATÓRIUMRÓL. A képen a bűnösök egyenest a pokolra jutnak. 
 
 Krisztus mely szimbólumát látjuk még a képen? 
 
 Miként különíti el a szerző a nemeket? 
 
 Milyen alakban jelenik meg a képen a pokol?
Az előzőekben értelmezett kép segítségével keresse meg az alábbi karikatúrákon a leírásokhoz tartozó képelemeket! 
 
A kép: Peter Vischer d. J.: A reformáció diadalának allegóriája, 1524

 Az összeomló egyház – összedőlt kolosszus, amely maga alá temeti a pápát – képe. A templomba a bűnöket (pl. gőg) jelképező alakok vannak.

Szent Péter igaz egyházát az uralkodó őrzi, akinek szemét Iustitia, az igazság köti be.
A Megváltó alakja
Luther Hercules alakjában (akinek modellje a festő) vezeti Krisztushoz az ifjúságot, a lelkiismeretet és az egyszerű embereket.
A keresztényi erények – hit, remény, szeretet - három Grácia alakjában teszik tiszteletüket az uralkodónak.
Keresd meg a képen az alábbi figurákat
A FIÚ

AZ ATYA
A SZENTLÉLEK
LUTHER ALAKJA
A VÉGÍTÉLET JELENETE/A POKOL KAPUJA
Nézze meg a képek részletes leírását! Ennek segítségével, a képleírásokat is figyelve, válaszoljon a kérdésekre!

A nyomat valószínűleg a Lucas Cranach műhelyből származik, és Pancraz Kempff nyomtatta Magdeburgban 1548 után. A röplap az augsburgi vallásbéke előtti időből származik, mikor V. Károly császár felekezetileg szerette volna újra egyesíteni a birodalmat, és egyben megszilárdítani hatalmát a protestáns Schmalkaldeni Liga legyőzése után.  
 
  A fametszet a kép felső részén az utolsó ítéletet mutatja az Atyaistennel [1], Krisztussal [2] és a Szentlélekkel galamb formájában [3] a felhőkben. Alatta a katolikus papság és a törökök ördögök kíséretével süllyednek pokolba [4]. A bal oldalon Luther Márton [5], Johann Friedrich szász választó, már a mühlbergi csatában szerzett (1547) arcsebével [6], valamint Philipp hesseni gróf, Georg Spalatin, Philipp Melanchthon és Jan Hus [7], mint a reformáció előfutára. A jobb oldalon egy csoport nő, köztük Sibylla von Kleve-Jülich-Berg, a szász választófejedelem és Katharina von Bora [8], Luther felesége. A háttérben valószínűleg ifjabb Lukas Cranach a családjával [9]. A protestáns vezetők és családtagjaik derűvel tekintenek a jelenetre.
 
 Miként jelenik meg a metszeten, hogy Luther a fejedelmekkel jó kapcsolatot ápolt?
 
 Kiket ábrázol a szerző pokolra jutókként?
 
  
Adriaen Pietersz van de Venne: Lelkek halászata,1614
 
 A 17. században politika és a vallás elválaszthatatlanul fonódott össze egymással, ahogyan az ezen a festményen is jól látható. Balra a protestáns lelkészek és a Holland Köztársaság vezetői (Orániai Móriccal) [1], jobbra pedig a déli országrészeket kormányzó főhercegek és katolikus egyházi személyiségek [2] állnak. A köztük levő folyó – antik mitológiai elem is lehet – két világot választ el. Észak a festő szerint ígéretes jövő előtt áll: ott süt a nap, a fák zöldellnek [3], szembe a déliekkel [4]. Aki üdvözülni akar a folyóban úszó „lelkek” közül, jobb, ha egy protestáns hajóra [5], mint egy süllyedő katolikusra [6] kapaszkodik fel.
 
 Mely mitológiai mozzanat köthető a folyón áthajózó ladikhoz? Miként nevezik az antik mitológia híres, e képet inspiráló folyóját?
 
 Mely bibliai történethez kapcsolható a szivárvány?
 
 Mi lehet e képen a szerepe?
 
 
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről 
 
 Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.

 
Mely hőshöz hasonlítja Luthert az alkotó?


Aiasz
Akhilleusz
Herkules
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről 
 
 Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.

 
Mely hőstettét idézi fel a mitológiai alaknak Luther öltözéke?


A nemai oroszlán legyőzését
A lernai hydra legyőzését
A kalüdoni vadkan legyőzését
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről 
 
 Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.

 
Milyen jelzés mutatja a képen, hogy Luther fő ellenfele a világias egyház?


Nyakában a pápa teste lóg zsákmányként
Bunkóval csap le áldozatára
Szerzetesi tonzúrát visel
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről 
 
 Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.

 
Luther lábainál legyőzött Arisztotelész, Aquinói Tamás, William of Ockham és Petrus Lombardus látható.
 
 A lutheri tanítás mely eleme kapcsolható a kép ezen részletéhez?


Sola Fides
Sola Scriptura
Sola Gratia
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
 Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban: 
 „Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.” 
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Erhard Schön (1491–1542): Papok és szerzetesek „vadászata”, fametszet   

1
2
3
4
papnak álcázott, pórázon tartott kutyák
szerzetesekre és papokra vadászó lovas ördög
menekülő szerzetes és ágyasa
a pokol torkába kergetett szerzetesek és papok
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
 Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban: 
 „Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.” 
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Valószínűleg ez is Schön műve, (részlet), 1535 körül

1
2
3
4
5
az egyháziak és a nemesség vadászati jogát jelképező fegyver
nyulak által kínzott nemes
nyulak által elítélt pap
a nemes kutyája
nyulak által elítélt szerzetes
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
 Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban: 
 „Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.” 
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Ismeretlen szerző allegórikus Luther-ábrázolása 1617-ből

1
2
3
4
5
6
7
Az Antikrisztus vízzel akarja eloltani a fáklyát
Búcsúcédulákat áruló bolond szerzetes
A pápát mint Antikrisztust megjelenítő tiarás sárkány
Az hit igazságának fáklyája
Luther 95 pontja
A protestantizmust jelképező imaház
A katolicizmus díszes temploma
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
 Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban: 
 „Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.” 
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Ismeretlen szerző Luther-ellenes karikatúrája, 16. század

1
2
3
4
5
A báránybőrbe bújt farkas egyértelmű jele
A báránybőrbe bújt farkasokra figyelmeztető bibiliai szövegek jelzete
Az ördög "fülbesúgással sugallmaz Luthernek
A hívőket jelépező halott bárány
Luther szerzetesi voltának jele, a korda
A foglalkozás befejeződött.

0