Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Bevezető a reformáció karikatúrairodalmába
0
/
0
Pont
0
Luther alakja
0
/
0
Pont
0
A reformáció diadalának allegóriája, 1524
0
/
0
Pont
0
Küzdelem a lelkekért
0
/
0
Pont
0
Luther mint mitológiai hős
0
/
0
Pont
0
Az ördög incselkedése
0
/
0
Pont
A helyes válasz
BEVEZETŐ
A középkori vallási propaganda fő médiuma a szószék volt, és ezen lényegesen a nyomdagép megjelenése sem változtatott, már csak azért sem, mert a reformáció korában is – a katolikusok és protestánsok egyaránt - felismerték, hogy az írástudók és az írástudatlanok megszólításában egyformán hatékony a prédikáció. Maga Luther is azt tartotta, hogy „a hit hallásból jön”. Kijelenthetjük, hogy a laikusok többsége a reformáció üzeneteiről a prédikációkból értesült, de tudásukhoz a nyilvánossághoz és a magánkörökhöz egyaránt szóló röpiratok, a könnyen megjegyezhető, népszerű dalok és versikék is hozzájárultak. A reformáció vizuális propagandája az előbbi kommunikációs eszközöket színesítette, illetve ezekkel kombinálva jelent meg.
A vizuális propaganda nem csak a könnyen sokszorosítható, relatíve olcsó
fametszetek
re korlátozódott. A reformáció korának könyvkiadói, hogy célközönségüket kiszélesítsék, és e közönséget az írástudókon túlra is kiterjesszék, három, részben eltérő csoportot is megcéloztak: azokat, akik tudtak képeket olvasni, azokat, akik tudtak németül olvasni, és azokat, akik latinul is képesek voltak olvasni A nyomtatványokban/könyvekben a vizuális elemek szerepe az volt, hogy az olvasó figyelmét a katolikus egyház bírálatára összpontosítsák úgy, hogy annak tekintélyét csökkentsék.
Ennek érdekében gyakorta használták a humor vizuális eszközeit, megteremtve ezzel a korabeli
képregények
prototípusát. Ezek az egyszerű és közvetlen, korai, vallási témájú képregények a vizuális jeleket és a kezdetleges írás-olvasási készségeket ötvözték, hogy a gyengébb olvasási készséggel rendelkezőknek is elmondhassanak egy-egy történetet.
„A képeket három okból vezették be. Először számításba vették az egyszerű emberek tudatlanságát, akik bár nem képesek elolvasni az írást, a képek személésével még megismerhetik az üdvözülés szentségeit és az abban való hitet. Egy dolog bálványozni egy festményt, és egy másik egy lefestett történetből megtanulni, mit kell imádni. Ami a könyv azok számára, akik tudnak olvasni, ugyanaz a kép szemlélése a tudatlanok számára. Hiszen a képeken a tanulatlanok éppen azt láthatják, milyen példát kéne követniük. Másodsorban érzelmi restségünk miatt használjuk a képeket, hiszen akikben nem támad fel a hitbuzgalom akkor, amikor a szentekről szóló történetet hallják, talán felébrednek, ha valóságosan jelenlevőként, képeken látják őket. Érzelmeinket jobban felkorbácsolja, ha látunk, mint ha hallunk valamit. A harmadik érv a kép használata mellett az ember megbízhatatlan emlékezete. Azért is használjuk a képeket, mert sokan nem képesek az emlékezetükben megtartani azt, amit hallanak, de képesek visszaemlékezni akkor, ha látják.”
(Michele da Carcano (1427–1484) domonkos szerzetes 1492-ben megjelent prédikációjának részlete, amelyben a képek használatának szükségessége mellett érvelt)
JELLEMZŐ KÉPI MOTÍVUMOK
Általánosságban elmondható, hogy a reformáció korában a vizuális propaganda teológiai tartalma minimális ismeretekkel is megérthető volt. A protestáns propagandisták híveik meggyőzéséhez nem kizárólag a katolikus egyházat bíráló anyagokat használtak. A reformáció propagandistái azt is felismerték, hogy a legjobb, ha az üzenet egyszerű és közérthető, így például a katolikusok és a protestánsok küzdelmét egy játékban két ellenfél harcához hasonlítva kötélhúzást vagy lovagi tornát ábrázoló illusztrációkat használtak, Luthert pedig szerzetesként, orvosként, vagy éppen a Biblia tanítójaként [
1
] ábrázolták.
Miközben a látható, elvilágiasodott egyházról alkotott képet rombolták, egyúttal a protestáns eszmeiséget igyekeztek erősíteni. A Luther Mártonról alkotott pozitív képet szembe állították a „régi" egyház negatív képeivel. Luther életét és üldöztetését pl. Jézus Krisztus életéhez és üldöztetéséhez vagy Mózeshez vagy egy antik héroszhoz, aki kivezeti a népet az „egyiptomi sötétségből” [
2
], hasonlították, míg a katolikus bíborosokat bolondnak [
3
] öltöztették, és - a társadalmi elit impozáns vadászatait a papság vadászataként parodizálva - Luther ellenfeleit ostoba vagy démoni állatokként [
4
], torz emberalakokként [
5
] ábrázolták. Sokszor jelent meg a reformáció, végítélet hagyományos képi világának felhasználásával, de úgy, hogy a protestánsok üdvözülését, a katolikusok elkárhozását mutatták be az ábrázolások [
6
].
Névtelen szerző: Lutherus Triumphas (A „diadalmas” Luther - Luther és a Szentírás diadala X. Leó felett), Wittenberg, kb. 1568 fametszet
A kép értelmezése:
Ez a rézkarc a 16. század közepi Németország protestáns és római katolikus felekezeti megosztottságának mélyülését szemlélteti az augsburgi vallásbéke (1555) megkötése után. A kép Luthert a „DML” ("Doktor Martin Luther") [
1
] betűkkel azonosítja, és az igazság prófétájaként mutatja be X. Leó pápával szemben, aki a hamis vallás és az emberi gőg megszemélyesítője. X. Leó kezében a Mennyek Országának eltörött kulcsai [
2
]. A pápa hamis iratokon álló, dülöngélő trónusát a jezsuiták támasztják [
3
]. Fölöttük az egyház által alkalmazott erőszakot, az inkvizíciót jelképező, kezükben fáklyákat vagy kardot tartó szerzetesek csoportja áll [
4
]. Legfelül a világi egyház bálványimádatát – templomi kegytárgyakat (ereklyék, szobrok) hordoznak – bemutató klerikusok csoportját [
5
] láthatjuk. Luther alatt a protestáns mozgalom teológusai sorakoznak, élükön Philipp Melanchthonnal [
6
]; a velük szemben álló jezsuiták („IHESVITAE”), élén Melanchthon egykori tanítványa, a teológus Friedrich Staphylus (1512-1564), aki egy kimérát [
7
], a megtévesztés szörny alakban történő megtestesülését vonszolja maga után. Staphylust „Iudas” címkével látják ezen a képen, mert korábban Lutherhez is csatlakozott.
Keressük meg a képen a leírásban szereplő fontosabb részleteket! Utána egyeztessük a megoldással!
Luther tanításainak rajza, 1520.
Ez a Cranach-iskolából származó rajz Luther legfontosabb téziseit mutatja be.
Luther
a szószékről prédikál, előtte a kinyitott Biblia fekszik
[1]
.
Krisztus
alakja
[2]
a tanítás „Solus Christus” elemére utal, ami elutasítja az üdvözülést a katolikusok szerint segítő szentek vagy akár Mária közbenjárását.
Luther elítéli a
pápát, a bíborosokat és püspököket
, valamint a tudatlan szerzeteseket, akiket itt a középkori elképzelések szerint a jobboldalon, a pokol szájában
[3]
ábrázolnak.
A két szín – kovásztalan kenyér (ostya) és bor - alatt történő úrvacsora
[4]
címzettjei között
fejedelmek
is vannak, akik Luther világi támaszai voltak (balra).
A kép egy alapvető teológiai álláspontot is jelez: a protestantizmus elveti a katolicizmus dogmáját a PURGATÓRIUMRÓL. A képen a bűnösök egyenest a pokolra jutnak.
Krisztus mely szimbólumát látjuk még a képen?
Miként különíti el a szerző a nemeket?
Milyen alakban jelenik meg a képen a pokol?
Az előzőekben értelmezett kép segítségével keresse meg az alábbi karikatúrákon a leírásokhoz tartozó képelemeket!
A kép:
Peter Vischer d. J.: A reformáció diadalának allegóriája, 1524
Az összeomló egyház – összedőlt kolosszus, amely maga alá temeti a pápát – képe. A templomba a bűnöket (pl. gőg) jelképező alakok vannak.
Szent Péter igaz egyházát az uralkodó őrzi, akinek szemét Iustitia, az igazság köti be.
A Megváltó alakja
Luther Hercules alakjában (akinek modellje a festő) vezeti Krisztushoz az ifjúságot, a lelkiismeretet és az egyszerű embereket.
A keresztényi erények – hit, remény, szeretet - három Grácia alakjában teszik tiszteletüket az uralkodónak.
Keresd meg a képen az alábbi figurákat
A FIÚ
AZ ATYA
A SZENTLÉLEK
LUTHER ALAKJA
A VÉGÍTÉLET JELENETE/A POKOL KAPUJA
Nézze meg a képek részletes leírását! Ennek segítségével, a képleírásokat is figyelve, válaszoljon a kérdésekre!
A nyomat valószínűleg a Lucas Cranach műhelyből származik, és Pancraz Kempff nyomtatta Magdeburgban 1548 után. A röplap az augsburgi vallásbéke előtti időből származik, mikor V. Károly császár felekezetileg szerette volna újra egyesíteni a birodalmat, és egyben megszilárdítani hatalmát a protestáns Schmalkaldeni Liga legyőzése után.
A fametszet a kép felső részén az utolsó ítéletet mutatja az Atyaistennel [
1
], Krisztussal [
2
] és a Szentlélekkel galamb formájában [
3
] a felhőkben. Alatta a katolikus papság és a törökök ördögök kíséretével süllyednek pokolba [
4
]. A bal oldalon Luther Márton [
5
], Johann Friedrich szász választó, már a mühlbergi csatában szerzett (1547) arcsebével [
6
], valamint Philipp hesseni gróf, Georg Spalatin, Philipp Melanchthon és Jan Hus [
7]
, mint a reformáció előfutára. A jobb oldalon egy csoport nő, köztük Sibylla von Kleve-Jülich-Berg, a szász választófejedelem és Katharina von Bora [
8
], Luther felesége. A háttérben valószínűleg ifjabb Lukas Cranach a családjával [
9
]. A protestáns vezetők és családtagjaik derűvel tekintenek a jelenetre.
Miként jelenik meg a metszeten, hogy Luther a fejedelmekkel jó kapcsolatot ápolt?
Kiket ábrázol a szerző pokolra jutókként?
Adriaen Pietersz van de Venne: Lelkek halászata,1614
A 17. században politika és a vallás elválaszthatatlanul fonódott össze egymással, ahogyan az ezen a festményen is jól látható. Balra a protestáns lelkészek és a Holland Köztársaság vezetői (Orániai Móriccal) [
1
], jobbra pedig a déli országrészeket kormányzó főhercegek és katolikus egyházi személyiségek [
2
] állnak. A köztük levő folyó – antik mitológiai elem is lehet – két világot választ el. Észak a festő szerint ígéretes jövő előtt áll: ott süt a nap, a fák zöldellnek [
3
], szembe a déliekkel [
4
]. Aki üdvözülni akar a folyóban úszó „lelkek” közül, jobb, ha egy protestáns hajóra [
5
], mint egy süllyedő katolikusra [
6
] kapaszkodik fel.
Mely mitológiai mozzanat köthető a folyón áthajózó ladikhoz? Miként nevezik az antik mitológia híres, e képet inspiráló folyóját?
Mely bibliai történethez kapcsolható a szivárvány?
Mi lehet e képen a szerepe?
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről
Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.
Mely hőshöz hasonlítja Luthert az alkotó?
Herkules
Aiasz
Akhilleusz
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről
Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.
Mely hőstettét idézi fel a mitológiai alaknak Luther öltözéke?
A kalüdoni vadkan legyőzését
A nemai oroszlán legyőzését
A lernai hydra legyőzését
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről
Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.
Milyen jelzés mutatja a képen, hogy Luther fő ellenfele a világias egyház?
Nyakában a pápa teste lóg zsákmányként
Szerzetesi tonzúrát visel
Bunkóval csap le áldozatára
Hans Holbein (1497–1543) karikatúrája Lutherről
Hans Holbeinnek Bázelben, ahol Luther műveinek többségét is kiadták, volt műterme. A város – jelentős mértékben a sajtó szabadságának köszönhetően – fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjesztésében. Amikor Holbein ezt a metszetet tervezte, hagyományos mecénásainak - pl. VIII. Henrik - és reformátoroknak egyaránt dolgozott.
Luther lábainál legyőzött Arisztotelész, Aquinói Tamás, William of Ockham és Petrus Lombardus látható.
A lutheri tanítás mely eleme kapcsolható a kép ezen részletéhez?
Sola Fides
Sola Scriptura
Sola Gratia
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban:
„
Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.”
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Erhard Schön (1491–1542): Papok és szerzetesek „vadászata”, fametszet
1
2
3
4
a pokol torkába kergetett szerzetesek és papok
szerzetesekre és papokra vadászó lovas ördög
papnak álcázott, pórázon tartott kutyák
menekülő szerzetes és ágyasa
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban:
„
Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.”
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Valószínűleg ez is Schön műve, (részlet), 1535 körül
1
2
3
4
5
a nemes kutyája
nyulak által elítélt szerzetes
nyulak által elítélt pap
az egyháziak és a nemesség vadászati jogát jelképező fegyver
nyulak által kínzott nemes
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban:
„
Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.”
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Ismeretlen szerző allegórikus Luther-ábrázolása 1617-ből
1
2
3
4
5
6
7
A pápát mint Antikrisztust megjelenítő tiarás sárkány
Az hit igazságának fáklyája
Búcsúcédulákat áruló bolond szerzetes
A protestantizmust jelképező imaház
A katolicizmus díszes temploma
Luther 95 pontja
Az Antikrisztus vízzel akarja eloltani a fáklyát
Az örödög által való sugallmazottság gyakori téma. Figyeljék meg az alábbi képeket, majd oldják meg a hasonló témájú feladatokat!
A British Museumban található XVI. századi fametszet másolat és eredetije. Ez is katolikusellenes hangulatot közvetít: az ördög erkölcstelen klerikusok után kutatva beszivárgott az összes szerzetesrendbe, míg végül rátalált "Friar Nose-ra" (Bruder Nasen), akit eszközévé alakított.
Az ördög a szerzetes vállán ül, akinek a feje dudát formáz, és akinek a fülén és az orrán keresztül "játssza a dallamát", azt jelképezi, hogy a szerzetesek az ördög alig leplezett eszközei. Van olyan elképzelés, hogy ezt a rajzot Luther karikatúrájaként is fel lehetett fogni, mivel ő maga is szerzetes volt; de ezeken az ábrázolásokon azonban katolikus-ellenes versike található. Szabad fordításban:
„
Sok mesét, álmot és fantáziát eljátszottam. Most ennek vége, a duda megsemmisült (a lutheri reformáció által), és ez szomorúvá és dühössé tesz. De remélem, hogy ez nem tart sokáig, mert a világban van elég gőg, bűn, csalás és ármány.”
Keresse meg a leírásokhoz tartozó részleteket!
Ismeretlen szerző Luther-ellenes karikatúrája, 16. század
1
2
3
4
5
A báránybőrbe bújt farkas egyértelmű jele
A báránybőrbe bújt farkasokra figyelmeztető bibiliai szövegek jelzete
Az ördög "fülbesúgással sugallmaz Luthernek
Luther szerzetesi voltának jele, a korda
A hívőket jelépező halott bárány
A foglalkozás befejeződött.
0