13. Élet a 18. századi Magyarországon

Temesvár 18. században kiépült főtere

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A magyarok legnagyobb arányban az ország középső területein éltek.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Erdélyt magyarok, románok és németek vegyesen lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A déli területeket elsősorban németek lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Az északi területeken szerbek és horvátok laktak a legnagyobb arányban.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Voltak olyan jelentős nagyságú területek is az országban, ahol alig vagy egyáltalán nem éltek magyarok.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nézd meg a videót és válaszd ki az öt helyes állítást!

A 18. század végére a nem magyar nyelvű népesség többségbe került a Magyar Királyság területén.

Magyarország lakossága a 18. században kismértékben nőtt.

A Magyar Királyság visszakapta a fennhatóságát minden töröktől visszafoglalt területén.

A belső népvándorlás során különböző nemzetiségű lakosok az ország déli területeire költöztek be.

A Habsburg udvar elsősorban a német katolikus népesség betelepítését támogatta.

Minden nemzetiségnek megvolt a maga nemesi vezető rétege.

A Török Birodalom területéről is érkeztek betelepülők.

A földbirtokosok különféle kedvezményekkel ösztönözték a területeik újra benépesülését.

A 16 és a 17. században az ország összlakosságának száma stagnált, de egyes területek elnéptelenedtek.

Tanulmányozd az alábbi két ábrát és oldd mag a feladatot!

Adatok Magyarország népesség számának változásairól 1500 és 1800 között

Az egyes magyarországi társadalmi csoportok etnikai összetétele

Válaszd ki az öt helyes állítást az ábráról leolvasható információk segítségével!

1500 és 1800 között Európa népessége gyorsabban nótt, mint Magyarországé.

Az életkörülmények valószínűleg jelentősen romlottak a 18. század folyamán.

A jobbágyok között volt a nem magyar és nem német nemzetiségek aránya a legmagasabb.

Magyarország népességének száma a 18. században rohamosan nőtt.

A városokban lakók többsége magyar volt.

A nemesek túlnyomó többsége magyar volt.

A török elleni háborúk évszadai is alatt nőtt a népesség száma.

A török elleni háborúk idejének népességéról nincsenek pontos adataink.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Milyen jelei voltak az ország 18. századi fejlődésének?

A vidéki városokban új és díszes középületek és lakóházak épültek.

A kétnyomásos földművelésről áttértek a háromnyomásos földművelésre.

Jó volt a postakocsi közlekedés Bécs és Buda közt.

Megindult a vasútépítés.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Miért lehetnek hasznos forrásai a 18. századi Magyarország megismerésének a korabeli utazók beszámolói?

Meg tudhatjuk belőlük, hogyan gondolkodtak és viselkedtek a korabeli emberek.

Pontos adatokat szolgáltatnak a korabeli lakosság számának alakulásáról.

Kiderül belőlük, hogy a király milyen titkos tárgyalásokat folytatott egy másik állam uralkodójával.

Leírják, hogy akkoriban hogyan néztek ki a városok, falvak.

Bemutatják a hajdani emberek mindennapi életének részleteit is.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatot!

Egészítsd ki az Esterházy-kastélyról szóló szöveget a hiányzó részletekkel!

100

Haydn

barokk

grófi

opera

Fényes

színházi

Mozart

lakóépület

400

200

reneszánsz

Fényűző

nyaraló

Kényes

nemesi

vadászház

klasszicista

Bach

Az Esterházy család egyike volt a korabeli

magyar

családnak. E családok gyönyörű

palotákat építettek. Eszterházán először még csak egy

épült. Esterházy (

) Miklós 1764-től kezdte el építtetni a palotáját ugyanitt. A zenekedvelő herceg szolgálatában állt

, a híres német zeneszerző. Az elkészült fényűző palotában

elődásokat is tartottak, amelyek egyikét Mária Terézia királynő is megtekintette.

A foglalkozás befejeződött.