13. Élet a 18. századi Magyarországon

Temesvár 18. században kiépült főtere

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A magyarok legnagyobb arányban az ország középső területein éltek.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Erdélyt magyarok, románok és németek vegyesen lakták.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A déli területeket elsősorban németek lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Az északi területeken szerbek és horvátok laktak a legnagyobb arányban.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Voltak olyan jelentős nagyságú területek is az országban, ahol alig vagy egyáltalán nem éltek magyarok.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nézd meg a videót és válaszd ki az öt helyes állítást!

A Magyar Királyság visszakapta a fennhatóságát minden töröktől visszafoglalt területén.

Magyarország lakossága a 18. században kismértékben nőtt.

A 18. század végére a nem magyar nyelvű népesség többségbe került a Magyar Királyság területén.

A belső népvándorlás során különböző nemzetiségű lakosok az ország déli területeire költöztek be.

A földbirtokosok különféle kedvezményekkel ösztönözték a területeik újra benépesülését.

A Török Birodalom területéről is érkeztek betelepülők.

A Habsburg udvar elsősorban a német katolikus népesség betelepítését támogatta.

A 16 és a 17. században az ország összlakosságának száma stagnált, de egyes területek elnéptelenedtek.

Minden nemzetiségnek megvolt a maga nemesi vezető rétege.

Tanulmányozd az alábbi két ábrát és oldd mag a feladatot!

Adatok Magyarország népesség számának változásairól 1500 és 1800 között

Az egyes magyarországi társadalmi csoportok etnikai összetétele

Válaszd ki az öt helyes állítást az ábráról leolvasható információk segítségével!

A nemesek túlnyomó többsége magyar volt.

Magyarország népességének száma a 18. században rohamosan nőtt.

Az életkörülmények valószínűleg jelentősen romlottak a 18. század folyamán.

A városokban lakók többsége magyar volt.

A török elleni háborúk évszadai is alatt nőtt a népesség száma.

1500 és 1800 között Európa népessége gyorsabban nótt, mint Magyarországé.

A török elleni háborúk idejének népességéról nincsenek pontos adataink.

A jobbágyok között volt a nem magyar és nem német nemzetiségek aránya a legmagasabb.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Milyen jelei voltak az ország 18. századi fejlődésének?

Jó volt a postakocsi közlekedés Bécs és Buda közt.

A vidéki városokban új és díszes középületek és lakóházak épültek.

A kétnyomásos földművelésről áttértek a háromnyomásos földművelésre.

Megindult a vasútépítés.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Miért lehetnek hasznos forrásai a 18. századi Magyarország megismerésének a korabeli utazók beszámolói?

Leírják, hogy akkoriban hogyan néztek ki a városok, falvak.

Meg tudhatjuk belőlük, hogyan gondolkodtak és viselkedtek a korabeli emberek.

Bemutatják a hajdani emberek mindennapi életének részleteit is.

Pontos adatokat szolgáltatnak a korabeli lakosság számának alakulásáról.

Kiderül belőlük, hogy a király milyen titkos tárgyalásokat folytatott egy másik állam uralkodójával.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatot!

Egészítsd ki az Esterházy-kastélyról szóló szöveget a hiányzó részletekkel!

nemesi

Mozart

grófi

Kényes

reneszánsz

Fényes

lakóépület

nyaraló

Fényűző

vadászház

színházi

opera

400

klasszicista

barokk

Haydn

200

100

Bach

Az Esterházy család egyike volt a korabeli

magyar

családnak. E családok gyönyörű

palotákat építettek. Eszterházán először még csak egy

épült. Esterházy (

) Miklós 1764-től kezdte el építtetni a palotáját ugyanitt. A zenekedvelő herceg szolgálatában állt

, a híres német zeneszerző. Az elkészült fényűző palotában

elődásokat is tartottak, amelyek egyikét Mária Terézia királynő is megtekintette.

A foglalkozás befejeződött.