13. Élet a 18. századi Magyarországon

Temesvár 18. században kiépült főtere

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A magyarok legnagyobb arányban az ország középső területein éltek.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Erdélyt magyarok, románok és németek vegyesen lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A déli területeket elsősorban németek lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Az északi területeken szerbek és horvátok laktak a legnagyobb arányban.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Voltak olyan jelentős nagyságú területek is az országban, ahol alig vagy egyáltalán nem éltek magyarok.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nézd meg a videót és válaszd ki az öt helyes állítást!

A belső népvándorlás során különböző nemzetiségű lakosok az ország déli területeire költöztek be.

A Habsburg udvar elsősorban a német katolikus népesség betelepítését támogatta.

Magyarország lakossága a 18. században kismértékben nőtt.

A 16 és a 17. században az ország összlakosságának száma stagnált, de egyes területek elnéptelenedtek.

A földbirtokosok különféle kedvezményekkel ösztönözték a területeik újra benépesülését.

Minden nemzetiségnek megvolt a maga nemesi vezető rétege.

A Magyar Királyság visszakapta a fennhatóságát minden töröktől visszafoglalt területén.

A 18. század végére a nem magyar nyelvű népesség többségbe került a Magyar Királyság területén.

A Török Birodalom területéről is érkeztek betelepülők.

Tanulmányozd az alábbi két ábrát és oldd mag a feladatot!

Adatok Magyarország népesség számának változásairól 1500 és 1800 között

Az egyes magyarországi társadalmi csoportok etnikai összetétele

Válaszd ki az öt helyes állítást az ábráról leolvasható információk segítségével!

A nemesek túlnyomó többsége magyar volt.

Magyarország népességének száma a 18. században rohamosan nőtt.

Az életkörülmények valószínűleg jelentősen romlottak a 18. század folyamán.

A török elleni háborúk idejének népességéról nincsenek pontos adataink.

1500 és 1800 között Európa népessége gyorsabban nótt, mint Magyarországé.

A török elleni háborúk évszadai is alatt nőtt a népesség száma.

A városokban lakók többsége magyar volt.

A jobbágyok között volt a nem magyar és nem német nemzetiségek aránya a legmagasabb.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Milyen jelei voltak az ország 18. századi fejlődésének?

A kétnyomásos földművelésről áttértek a háromnyomásos földművelésre.

A vidéki városokban új és díszes középületek és lakóházak épültek.

Jó volt a postakocsi közlekedés Bécs és Buda közt.

Megindult a vasútépítés.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Miért lehetnek hasznos forrásai a 18. századi Magyarország megismerésének a korabeli utazók beszámolói?

Leírják, hogy akkoriban hogyan néztek ki a városok, falvak.

Kiderül belőlük, hogy a király milyen titkos tárgyalásokat folytatott egy másik állam uralkodójával.

Bemutatják a hajdani emberek mindennapi életének részleteit is.

Meg tudhatjuk belőlük, hogyan gondolkodtak és viselkedtek a korabeli emberek.

Pontos adatokat szolgáltatnak a korabeli lakosság számának alakulásáról.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatot!

Egészítsd ki az Esterházy-kastélyról szóló szöveget a hiányzó részletekkel!

Kényes

grófi

Mozart

400

nemesi

opera

vadászház

színházi

lakóépület

reneszánsz

100

Bach

Fényes

nyaraló

klasszicista

Fényűző

200

barokk

Haydn

Az Esterházy család egyike volt a korabeli

magyar

családnak. E családok gyönyörű

palotákat építettek. Eszterházán először még csak egy

épült. Esterházy (

) Miklós 1764-től kezdte el építtetni a palotáját ugyanitt. A zenekedvelő herceg szolgálatában állt

, a híres német zeneszerző. Az elkészült fényűző palotában

elődásokat is tartottak, amelyek egyikét Mária Terézia királynő is megtekintette.

A foglalkozás befejeződött.