13. Élet a 18. századi Magyarországon

Temesvár 18. században kiépült főtere

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A magyarok legnagyobb arányban az ország középső területein éltek.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Erdélyt magyarok, románok és németek vegyesen lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

A déli területeket elsősorban németek lakták.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Az északi területeken szerbek és horvátok laktak a legnagyobb arányban.

Hamis

Igaz

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Voltak olyan jelentős nagyságú területek is az országban, ahol alig vagy egyáltalán nem éltek magyarok.

Igaz

Hamis

Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nézd meg a videót és válaszd ki az öt helyes állítást!

A Magyar Királyság visszakapta a fennhatóságát minden töröktől visszafoglalt területén.

A belső népvándorlás során különböző nemzetiségű lakosok az ország déli területeire költöztek be.

A 16 és a 17. században az ország összlakosságának száma stagnált, de egyes területek elnéptelenedtek.

Magyarország lakossága a 18. században kismértékben nőtt.

A Habsburg udvar elsősorban a német katolikus népesség betelepítését támogatta.

A földbirtokosok különféle kedvezményekkel ösztönözték a területeik újra benépesülését.

A Török Birodalom területéről is érkeztek betelepülők.

A 18. század végére a nem magyar nyelvű népesség többségbe került a Magyar Királyság területén.

Minden nemzetiségnek megvolt a maga nemesi vezető rétege.

Tanulmányozd az alábbi két ábrát és oldd mag a feladatot!

Adatok Magyarország népesség számának változásairól 1500 és 1800 között

Az egyes magyarországi társadalmi csoportok etnikai összetétele

Válaszd ki az öt helyes állítást az ábráról leolvasható információk segítségével!

Magyarország népességének száma a 18. században rohamosan nőtt.

A török elleni háborúk évszadai is alatt nőtt a népesség száma.

A nemesek túlnyomó többsége magyar volt.

1500 és 1800 között Európa népessége gyorsabban nótt, mint Magyarországé.

A városokban lakók többsége magyar volt.

Az életkörülmények valószínűleg jelentősen romlottak a 18. század folyamán.

A török elleni háborúk idejének népességéról nincsenek pontos adataink.

A jobbágyok között volt a nem magyar és nem német nemzetiségek aránya a legmagasabb.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Milyen jelei voltak az ország 18. századi fejlődésének?

A kétnyomásos földművelésről áttértek a háromnyomásos földművelésre.

Megindult a vasútépítés.

A vidéki városokban új és díszes középületek és lakóházak épültek.

Jó volt a postakocsi közlekedés Bécs és Buda közt.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!

Miért lehetnek hasznos forrásai a 18. századi Magyarország megismerésének a korabeli utazók beszámolói?

Meg tudhatjuk belőlük, hogyan gondolkodtak és viselkedtek a korabeli emberek.

Kiderül belőlük, hogy a király milyen titkos tárgyalásokat folytatott egy másik állam uralkodójával.

Pontos adatokat szolgáltatnak a korabeli lakosság számának alakulásáról.

Leírják, hogy akkoriban hogyan néztek ki a városok, falvak.

Bemutatják a hajdani emberek mindennapi életének részleteit is.

Nézd meg a videót és oldd meg a feladatot!

Egészítsd ki az Esterházy-kastélyról szóló szöveget a hiányzó részletekkel!

Haydn

nemesi

grófi

200

vadászház

lakóépület

klasszicista

400

reneszánsz

színházi

Bach

100

Fényűző

nyaraló

barokk

opera

Fényes

Kényes

Mozart

Az Esterházy család egyike volt a korabeli

magyar

családnak. E családok gyönyörű

palotákat építettek. Eszterházán először még csak egy

épült. Esterházy (

) Miklós 1764-től kezdte el építtetni a palotáját ugyanitt. A zenekedvelő herceg szolgálatában állt

, a híres német zeneszerző. Az elkészült fényűző palotában

elődásokat is tartottak, amelyek egyikét Mária Terézia királynő is megtekintette.

A foglalkozás befejeződött.