Bejelentkezés
Bevezető
0/0 Pont
I. Állatkörök
0/0 Pont
II. Akácos út
0/9 Pont
III. Erdők, mezők
0/9 Pont
IV. Légzés
0/11 Pont
V. Férfi nemi szervek
0/12 Pont
VI. Véráramlás a szívben
0/10 Pont
VII. Hasonlít-e?
0/9 Pont
VIII. Mosom kezeimet
0/10 Pont
Biológia érettségi 2021. május, középszint 
 
 Bevezető

Kedves érettségire készülők! 

Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni. 
 
Sikeres felkészülést kívánunk!
I. Állatkörök 
 
Azonosítsa jellemzőik alapján a rajzon szereplő három állatcsoportot, majd oldja meg a feladatot! 

I. Állatkörök 
 
Azonosítsa jellemzőik alapján a rajzon szereplő három állatcsoportot, majd oldja meg a feladatot! 
1. Kösse össze az állításokat a halmaz megfelelő részével! (Először a pontra, majd a szövegdobozra kattintson!)

1
2
3
4
5
6
7
Bőrét erősen elszarusodó hámréteg borítja.
Csak vedlések során növekedhet.
Vázizmai belső vázhoz tapadnak.
Harántcsíkolt izmok segítségével mozog.
Heterotróf élőlény.
Bőrlégzése jelentős.
Orrnyílásán át veszi a levegőt.
Szövetes állat.
Testnedvei molekuláris oxigént szállítanak.
Változó, a környezethez igazodó testhőmérsékletű.
II. Akácos út 
Az akác története hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött. Az Észak-Amerikából történt betelepítés elsődleges célja az alföldi homokos területek erdősítése (a homok „megkötése”) volt. 1911-re az akácosok területe már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már a 268 ezer hektárt. 2012-re már 462,7 ezer hektáron találhattunk akácosokat. Manapság szerszámnyelek gyártására, és fűtőanyagként hasznosítják, ezen kívül kiváló mézelőként a méhészek is nagy becsben tartják, mert az akácméz exportképes magyar termék. A méhek a nektár gyűjtése közben egyúttal be is porozzák az akácokat, ezzel elősegítve a további terjedést. 
 
Az akác természetvédelmi szempontból nem örvend pozitív megítélésnek: veszélyes invazív* fajként tartják számon. Nemcsak erdőterületeken fordul elő, hanem útszegélyen, árokparton, felhagyott gyepekben és kertekben, egyre kiterjedtebben pedig védett területeinken is, ahol spontán terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti. 1.200.000 hektárra becsült őshonos növényzeti örökségünkből 233.000 hektárnyi területen már megtelepedett az akác, egy részét már súlyosan károsította is. Ennek az alföldi tölgyesek jelentős része is áldozatul esett, ahonnan az akácfák egyre inkább kiszorítják az őshonos kocsányos tölgyeket. 
 
Az akácnak – őshonos fafajainkhoz képest – viszonylag kevés kártevője él Magyarországon. Ezek közül az egyik az akácgubacsatka, amely miatt a károsított levelek besodródnak és könnyen leválnak. A hajtások vége megvastagszik és törékennyé válik. 
 
* invazív: özönfaj; behurcolt, gyorsan terjedő faj 
1. Melyik 2 állítás igaz az akác magyarországi terjeszkedésével kapcsolatban? (Válassza ki a helyes megoldásokat!)