Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Bevezető
0
/
0
Pont
0
I. Állatkörök
0
/
0
Pont
0
II. Akácos út
0
/
9
Pont
0
III. Erdők, mezők
0
/
9
Pont
0
IV. Légzés
0
/
11
Pont
0
V. Férfi nemi szervek
0
/
12
Pont
0
VI. Véráramlás a szívben
0
/
10
Pont
0
VII. Hasonlít-e?
0
/
9
Pont
0
VIII. Mosom kezeimet
0
/
10
Pont
A helyes válasz
Biológia érettségi 2021. május, középszint
Bevezető
Kedves érettségire készülők!
Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni.
Sikeres felkészülést kívánunk!
I. Állatkörök
Azonosítsa jellemzőik alapján a rajzon szereplő három állatcsoportot, majd oldja meg a feladatot!
I. Állatkörök
Azonosítsa jellemzőik alapján a rajzon szereplő három állatcsoportot, majd oldja meg a feladatot!
1. Kösse össze az állításokat a halmaz megfelelő részével! (Először a pontra, majd a szövegdobozra kattintson!)
1
2
3
4
5
6
7
Csak vedlések során növekedhet.
Szövetes állat.
Heterotróf élőlény.
Harántcsíkolt izmok segítségével mozog.
Változó, a környezethez igazodó testhőmérsékletű.
Vázizmai belső vázhoz tapadnak.
Testnedvei molekuláris oxigént szállítanak.
Orrnyílásán át veszi a levegőt.
Bőrét erősen elszarusodó hámréteg borítja.
Bőrlégzése jelentős.
II. Akácos út
Az akác története hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött. Az Észak-Amerikából történt betelepítés elsődleges célja az alföldi homokos területek erdősítése (a homok „megkötése”) volt. 1911-re az akácosok területe már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már a 268 ezer hektárt. 2012-re már 462,7 ezer hektáron találhattunk akácosokat. Manapság szerszámnyelek gyártására, és fűtőanyagként hasznosítják, ezen kívül kiváló mézelőként a méhészek is nagy becsben tartják, mert az akácméz exportképes magyar termék. A méhek a nektár gyűjtése közben egyúttal be is porozzák az akácokat, ezzel elősegítve a további terjedést.
Az akác természetvédelmi szempontból nem örvend pozitív megítélésnek: veszélyes invazív* fajként tartják számon. Nemcsak erdőterületeken fordul elő, hanem útszegélyen, árokparton, felhagyott gyepekben és kertekben, egyre kiterjedtebben pedig védett területeinken is, ahol spontán terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti. 1.200.000 hektárra becsült őshonos növényzeti örökségünkből 233.000 hektárnyi területen már megtelepedett az akác, egy részét már súlyosan károsította is. Ennek az alföldi tölgyesek jelentős része is áldozatul esett, ahonnan az akácfák egyre inkább kiszorítják az őshonos kocsányos tölgyeket.
Az akácnak – őshonos fafajainkhoz képest – viszonylag kevés kártevője él Magyarországon. Ezek közül az egyik az akácgubacsatka, amely miatt a károsított levelek besodródnak és könnyen leválnak. A hajtások vége megvastagszik és törékennyé válik.
* invazív: özönfaj; behurcolt, gyorsan terjedő faj
1. Melyik 2 állítás igaz az akác magyarországi terjeszkedésével kapcsolatban? (Válassza ki a helyes megoldásokat!)
1911-től kb. 100 év alatt az akáccal borított terület nagysága több mint négyszeresére nőtt.
Betelepítése növelte a homokkal borított területeken az eróziót.
Csak gyomtársulásokban képes terjedni.
Őshonos növényzetünk területének több mint negyedében található akác.
Terjeszkedése az őshonos növényzettel borított területek csökkenéséhez vezet.
II. Akácos út
Az akác története hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött. Az Észak-Amerikából történt betelepítés elsődleges célja az alföldi homokos területek erdősítése (a homok „megkötése”) volt. 1911-re az akácosok területe már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már a 268 ezer hektárt. 2012-re már 462,7 ezer hektáron találhattunk akácosokat. Manapság szerszámnyelek gyártására, és fűtőanyagként hasznosítják, ezen kívül kiváló mézelőként a méhészek is nagy becsben tartják, mert az akácméz exportképes magyar termék. A méhek a nektár gyűjtése közben egyúttal be is porozzák az akácokat, ezzel elősegítve a további terjedést.
Az akác természetvédelmi szempontból nem örvend pozitív megítélésnek: veszélyes invazív* fajként tartják számon. Nemcsak erdőterületeken fordul elő, hanem útszegélyen, árokparton, felhagyott gyepekben és kertekben, egyre kiterjedtebben pedig védett területeinken is, ahol spontán terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti. 1.200.000 hektárra becsült őshonos növényzeti örökségünkből 233.000 hektárnyi területen már megtelepedett az akác, egy részét már súlyosan károsította is. Ennek az alföldi tölgyesek jelentős része is áldozatul esett, ahonnan az akácfák egyre inkább kiszorítják az őshonos kocsányos tölgyeket.
Az akácnak – őshonos fafajainkhoz képest – viszonylag kevés kártevője él Magyarországon. Ezek közül az egyik az akácgubacsatka, amely miatt a károsított levelek besodródnak és könnyen leválnak. A hajtások vége megvastagszik és törékennyé válik.
* invazív: özönfaj; behurcolt, gyorsan terjedő faj
2. Mely életközösségekben (élőhelyeken) terjedt el az akác? Nevezzen meg kettőt a szöveg részletei alapján!
1:
2:
II. Akácos út
Az akác története hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött. Az Észak-Amerikából történt betelepítés elsődleges célja az alföldi homokos területek erdősítése (a homok „megkötése”) volt. 1911-re az akácosok területe már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már a 268 ezer hektárt. 2012-re már 462,7 ezer hektáron találhattunk akácosokat. Manapság szerszámnyelek gyártására, és fűtőanyagként hasznosítják, ezen kívül kiváló mézelőként a méhészek is nagy becsben tartják, mert az akácméz exportképes magyar termék. A méhek a nektár gyűjtése közben egyúttal be is porozzák az akácokat, ezzel elősegítve a további terjedést.
Az akác természetvédelmi szempontból nem örvend pozitív megítélésnek: veszélyes invazív* fajként tartják számon. Nemcsak erdőterületeken fordul elő, hanem útszegélyen, árokparton, felhagyott gyepekben és kertekben, egyre kiterjedtebben pedig védett területeinken is, ahol spontán terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti. 1.200.000 hektárra becsült őshonos növényzeti örökségünkből 233.000 hektárnyi területen már megtelepedett az akác, egy részét már súlyosan károsította is. Ennek az alföldi tölgyesek jelentős része is áldozatul esett, ahonnan az akácfák egyre inkább kiszorítják az őshonos kocsányos tölgyeket.
Az akácnak – őshonos fafajainkhoz képest – viszonylag kevés kártevője él Magyarországon. Ezek közül az egyik az akácgubacsatka, amely miatt a károsított levelek besodródnak és könnyen leválnak. A hajtások vége megvastagszik és törékennyé válik.
* invazív: özönfaj; behurcolt, gyorsan terjedő faj
3. A tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben a korábbiakhoz képest egyre gyakrabban jelennek meg hazánkban (is) újabb és újabb invazív növény- és állatfajok. Fogalmazza meg ennek egy lehetséges magyarázatát! (Válassza ki a helyes megoldásokat!)
A korábbiakhoz képest intenzívebb turizmus.
Növényvédőszerek használata.
Vadászat.
Hagyományos gazdálkodás visszaszorulása.
Éghajlatváltozás.
Mikroműanyagok kikerülése a természetes vizekbe.
Tömegesebb tömegközlekedés.
II. Akácos út
Az akác története hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött. Az Észak-Amerikából történt betelepítés elsődleges célja az alföldi homokos területek erdősítése (a homok „megkötése”) volt. 1911-re az akácosok területe már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már a 268 ezer hektárt. 2012-re már 462,7 ezer hektáron találhattunk akácosokat. Manapság szerszámnyelek gyártására, és fűtőanyagként hasznosítják, ezen kívül kiváló mézelőként a méhészek is nagy becsben tartják, mert az akácméz exportképes magyar termék. A méhek a nektár gyűjtése közben egyúttal be is porozzák az akácokat, ezzel elősegítve a további terjedést.
Az akác természetvédelmi szempontból nem örvend pozitív megítélésnek: veszélyes invazív* fajként tartják számon. Nemcsak erdőterületeken fordul elő, hanem útszegélyen, árokparton, felhagyott gyepekben és kertekben, egyre kiterjedtebben pedig védett területeinken is, ahol spontán terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti. 1.200.000 hektárra becsült őshonos növényzeti örökségünkből 233.000 hektárnyi területen már megtelepedett az akác, egy részét már súlyosan károsította is. Ennek az alföldi tölgyesek jelentős része is áldozatul esett, ahonnan az akácfák egyre inkább kiszorítják az őshonos kocsányos tölgyeket.
Az akácnak – őshonos fafajainkhoz képest – viszonylag kevés kártevője él Magyarországon. Ezek közül az egyik az akácgubacsatka, amely miatt a károsított levelek besodródnak és könnyen leválnak. A hajtások vége megvastagszik és törékennyé válik.
* invazív: özönfaj; behurcolt, gyorsan terjedő faj
4. Az akác gyökereiben nitrogénkötő baktériumok élnek, amelyek a légköri (molekuláris) nitrogént ammóniumionokká alakítják, ez a talajból könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növény számára. Az átalakításhoz szükséges energiát a baktériumok az akác által előállított szerves anyagokból fedezik. A nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően az akácos talaja nitrogénben gazdag, ami nitrogénkedvelő növények, például a fecskefű megtelepedését teszi lehetővé.
Állapítsa meg, milyen populációs kölcsönhatások alakulnak ki egy akác- és a feladat szövegeiben említett egyéb populációk között! Töltse ki értelemszerűen a táblázat üres celláit! Egy populáció csak egyszer szerepelhet a táblázatban. Az embert ne tekintsük kölcsönható fajnak. (Kösse az elemeket a megfelelő kifejezéshez!)
4
5
6
8
9
1
2
3
7
- -
élősködés
szimbiózis
akác gubacsatka
+0
++
házi méh
versengés
asztalközösség
III. Erdők, mezők
A „D” jelű nemzeti park jellemző területei szikesek: humuszban szegény, nátriumionokban gazdag, bázikus talajú területek. Az „E” jelű nemzeti parkra ellenben a hűvös, savas vagy enyhén savas kémhatású erdők jellemzők.
A jelkulcs a fajok vízigényét (W), nitrogénigényét (N), zavarástűrését (Z) és a talaj kémhatása iránti igényét (R) jellemző értékeket adja meg. A W = 0 a vízigény szempontjából tágtűrésű faj.
1. A fenti térképen szürkével jelölve Magyarország nemzeti parkjai láthatóak. Az ábra alatt nevezze meg a öt, betűvel jelölt nemzeti parkot!
A:
Nemzeti Park
B:
Nemzeti Park
C:
Nemzeti Park
D:
Nemzeti Park
E:
Nemzeti Park
III. Erdők, mezők
A „D” jelű nemzeti park jellemző területei szikesek: humuszban szegény, nátriumionokban gazdag, bázikus talajú területek. Az „E” jelű nemzeti parkra ellenben a hűvös, savas vagy enyhén savas kémhatású erdők jellemzők.
A jelkulcs a fajok vízigényét (W), nitrogénigényét (N), zavarástűrését (Z) és a talaj kémhatása iránti igényét (R) jellemző értékeket adja meg. A W = 0 a vízigény szempontjából tágtűrésű faj.
2. a. A fenti táblázat és a mellékelt jelkulcs alapján a felsorolt fajok közül melyikkel találkozhatunk egy „E” területen fekvő erdő tisztásán? (Válassza ki a helyes megoldást!)
mézpázsit
enyvesszegfű
bárányparéj
békaliliom
III. Erdők, mezők
A „D” jelű nemzeti park jellemző területei szikesek: humuszban szegény, nátriumionokban gazdag, bázikus talajú területek. Az „E” jelű nemzeti parkra ellenben a hűvös, savas vagy enyhén savas kémhatású erdők jellemzők.
A jelkulcs a fajok vízigényét (W), nitrogénigényét (N), zavarástűrését (Z) és a talaj kémhatása iránti igényét (R) jellemző értékeket adja meg. A W = 0 a vízigény szempontjából tágtűrésű faj.
2.b. A fenti táblázat és a mellékelt jelkulcs alapján a felsorolt fajok közül melyikkel találkozhatunk egy sekély szikes tó közelében? (Válassza ki a helyes megoldást!)
mézpázsit
csarab
enyvesszegfű
bárányparéj
III. Erdők, mezők
A „D” jelű nemzeti park jellemző területei szikesek: humuszban szegény, nátriumionokban gazdag, bázikus talajú területek. Az „E” jelű nemzeti parkra ellenben a hűvös, savas vagy enyhén savas kémhatású erdők jellemzők.
A jelkulcs a fajok vízigényét (W), nitrogénigényét (N), zavarástűrését (Z) és a talaj kémhatása iránti igényét (R) jellemző értékeket adja meg. A W = 0 a vízigény szempontjából tágtűrésű faj.
2.c. A fenti táblázat és a mellékelt jelkulcs alapján a felsorolt fajok közül melyikkel találkozhatunk szárazabb szikes pusztán?
mézpázsit
bárányparéj
csarab
békaliliom
enyvesszegfű
III. Erdők, mezők
A „D” jelű nemzeti park jellemző területei szikesek: humuszban szegény, nátriumionokban gazdag, bázikus talajú területek. Az „E” jelű nemzeti parkra ellenben a hűvös, savas vagy enyhén savas kémhatású erdők jellemzők.
A jelkulcs a fajok vízigényét (W), nitrogénigényét (N), zavarástűrését (Z) és a talaj kémhatása iránti igényét (R) jellemző értékeket adja meg. A W = 0 a vízigény szempontjából tágtűrésű faj.
3. Az „E” park tölgyeseinek nyári aszpektusában sokkal dúsabb az aljnövényzet, mint a bükkösökben. Mi magyarázza a különbséget? (Válassza ki a helyes megoldást!)
Nagyobb tengerszint feletti magasság miatt itt több fényt kap a terület.
A tavasszal elhullatott magok ilyenkor kelnek ki.
A nyáron aktívabb állatok jobban trágyázzák a talajt.
Nyáron itt több a csapadék.
A laza lombozat miatt itt több fény éri a talajt.
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
1. A spirométer egyszerűsített ábrája és a légzés térfogatváltozásait mutató diagram alapján adjon szakszerű utasítást a vitálkapacitás mérésében résztvevő tanuló számára, hogy pontosan mit kell tennie, hogy a mérés helyes eredményt adjon!
(Válassza ki a helyes megoldást!)
Lélegezzen normál módon, majd fújja ki az összes levegőt és utána vegyen egy mély levegőt!
Fújja ki az összes levegőt, majd vegyen egy nagyon mély levegőt!
Egy erőltetett belégzés után térjen vissza a normál légzéshez, majd fújja ki az összes levegőt, amit tud!
Két sima belégzés után vegyen egy erőltetett, mély levegőt, majd erőltetve fújja ki!
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
2. Olvassa le az ábráról, hogy a vizsgált személynek mekkora a vitálkapacitása!
A vitálkapacitás
liter (dm
3
).
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
3. Olvassa le az ábráról, hogy a vizsgált személynek mekkora a belégzési tartaléka
A belégézési tartalék
liter (dm
3
).
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
4. Az alábbiak közül mely izmok vesznek részt a nyugalmi állapotban történő belégzésben? (Válassza a ki a helyes megoldásokat!)
Karhajlító izmok
Hátizmok
Bordaközi izmok
Mimikai izmok
Rekeszizom
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
5. Elsősorban mely izmok segítik az erőltetett kilégzést?
izmok és a
izmok
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
6. Mi a feltétele annak, hogy a tüdő passzívan kövesse a mellkas térfogatnövekedését?
A mellhártyák saját izomzata.
A mellhártya két lemeze közötti levegőréteg.
A mellhártya két lemeze közötti kisnyomású tér.
A léghólyagocskák és a hajszálerek fala közötti szoros kapcsolat.
A léghólyagocskák belső felszínét borító speciális folyadékréteg.
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
7. Hol van a légzőizmokhoz futó gerincvelői mozgatóidegrost sejttestje?
A gerincvelő szürkeállományának elülső szarvában.
A gerincvelő szürkeállományának hátulsó szarvában.
A gerincvelő fehérállományának oldalsó kötegében.
Az agykéregben.
A gerincvelő szürkeállományának oldalsó szarvában.
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
8. Nevezze meg azt a két szervrészletet, amelyek egyrétegű laphámjain keresztül kell az oxigénnek diffundálnia ahhoz, hogy a tüdő légteréből a vérbe jusson!
és
IV. Légzés
A tüdő kapacitásának vizsgálatához általánosan használt vizsgálómódszer a légzésfunkciós vizsgálat, melynek egyik fontos paramétere a vitálkapacitás. A vitálkapacitás mérésére szolgáló egyszerű műszer a spirométer, amelynek segítségével a kilélegzett (és belégzett) levegő térfogata határozható meg, ahogy azt az ábra szemlélteti.
9. Adjon magyarázatot arra, hogy futás közben az intenzíven működő izmoknak miért nő meg az oxigénigénye!
Az intenzív izomműködést kísérő anaerob anyagcsere során termelt tejsav előállításához.
Az izom nagy mennyiségű ADP-t használ fel intenzív működése során.
Az intenzív izomműködéshez szükséges energiaellátáshoz, amelynek előállításához az izomrostok biológiai oxidációt vesznek igénybe.
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
1. Nevezze meg azt a képen látható szerv(részletet) és adja meg betűjelét, amely nem a nemi és kiválasztó szervrendszer része!
Szerv neve:
Betűjele:
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
2. Nevezze meg az ábrán az alábbi betűkkel jelölt szerveket!
B:
G:
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
3. Adja meg a hímivarsejtek útját az ábra betűjeleivel! Az „F” az „E” jelű szervben futó cső. A „D” jelű szervet nem kell jelölnie.
→
→
→
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
4. Adja meg a vizelet útját az ábra betűjeleivel! Egy szervet nem jelöl betű, ennek nevét írja az üres téglalapba!
→
→
→
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
5.a. Melyik a férfi jellegeket meghatározó fő nemi hormon, és melyik szerv termeli?
A hormon neve:
A szerv neve:
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
5.b. Nevezzen meg két másodlagos nemi jelleget, anatómiai jellemzőt, mely a tesztoszteron hormon hatásának következménye!
herék leszállása
bőrszín
ádámcsutka
kopaszodás
nőknél sűrűbb és más eloszlású testszörzet
V. Férfi nemi szervek
Az ábrán egy férfi kiválasztó és nemi szerveit látja.
6. A női szervezethez hasonlóan a férfiak nemi hormontermelését is egy, a hipotalamuszhoz kapcsolódó apró mirigy szabályozza, azzal a hormonnal, amelynek hirtelen megemelkedése nőkben kiváltja az ovulációt. Nevezze meg a mirigyet és a hormont!
A mirigy neve:
A hormon neve:
VI. Véráramlás a szívben
1. Válassza ki a helyes állítást!
Amikor a pitvarok térfogata csökkenni kezd, a vitorlás (pitvar-kamrai) billentyűk zárulnak.
Mihelyt a pitvarok térfogata nőni kezd, a vitorlás és a zsebes billentyű is kinyílik.
Amikor a kamrák térfogata csökkenni kezd, a vitorlás billentyűk zárulnak.
Amikor a kamrák térfogata nőni kezd, a vitorlás billentyűk zárulnak.
Amikor a pitvarok térfogata nőni kezd, a vitorlás billentyűk kinyílnak
VI. Véráramlás a szívben
2. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
A jobb oldalra a kis vérkörből érkezik a vér.
A bal oldalon vénás (oxigénszegény) vér áramlik.
A jobb oldalon vénás (oxigénszegény) vér érkezik a szívbe, és artériás (oxigéngazdag) vér távozik belőle.
A jobb oldalon vénák vezetnek ki a szívből.
A bal oldalról a vér a nagy vérkörbe kerül.
VI. Véráramlás a szívben
3. Induljon el gondolatban a tüdőből, és kövesse a vér útját addig, amíg újra a tüdőbe ér! Milyen sorrendben halad át a vér ennek során a szív üregein? Írja a négyzetekbe az üregek ábrán szereplő betűjelét! (Az erek jeleit ne tüntesse fel!) A nyilak a vér haladási irányát szimbolizálják.
TÜDŐ →
→
→
→
VI. Véráramlás a szívben
4. Nevezze meg azt a részletet, amelyre az állítás vonatkozik, és írja mellé a betűjelét is!
Ez a legnagyobb átmérőjű artériánk.
Név:
Betűjel:
VI. Véráramlás a szívben
5. Nevezze meg azt a részletet, amelyre az állítás vonatkozik, és írja mellé a betűjelét is!
Ez a vékonyabb falú szívkamra.
Név:
kamra
Betűjel:
VI. Véráramlás a szívben
6. Nevezze meg azt a részletet, amelyre az állítás vonatkozik, és írja mellé a betűjelét is!
Ebből erednek a szívizomzatot tápláló erek.
Név:
Betűjel:
VI. Véráramlás a szívben
7. Nevezze meg azt a részletet, amelyre az állítás vonatkozik, és írja mellé a betűjelét is!
Ebben az artériában oxigénszegény vér áramlik.
Név:
Betűjel:
VI. Véráramlás a szívben
8. Adja meg, hányszor nyílik ki egy óra alatt az „A” ér kezdetén található billentyű átlagos testalkatú, nyugalomban lévő egészséges felnőtt esetében!
4800-5400-szor
3000-szer
3600-szor
4200-4500-szor
VI. Véráramlás a szívben
9. Egy vizsgálat során egy felnőtt személynél az „F” ér kezdetén mérhető legalacsonyabb nyomásérték 100 Hgmm volt. Hasonlítsa össze ezt az értéket az egészséges állapotra jellemző értékkel! Milyen életmódbeli probléma okozhatja ezt az állapotot? Milyen életmódbeli tanácsot adna a vizsgált személynek annak érdekében, hogy vérnyomása a normális érték irányába változzon? (Válassza ki a helyes állításokat!)
Az egészséges értéknél magasabb
Mozogjon többet
Az egészéges értéknél alacsonyabb
Egészséges tartományban van
Vigyázzon a sporttal, nehogy a túl alacsony vérnyomás miatt elájuljon
Minden reggel igyon kávét
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
1. A DNS is emberi tervezés eredményeként jön létre.
C
B
A
D
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
2. Alakja szempontjából.
B
A
D
C
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
3. Abból a szempontból, hogy alkotórészeinek sorrendje információt tartalmaz.
A
D
C
B
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
4. Abból a szempontból, hogy négyféle alkotóelemet (bázist) tartalmaz.
B
C
D
A
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
5. Abból a szempontból, hogy jól elkülönülő információhordozó egységeket tartalmaz.
C
A
B
D
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
6. Abból a szempontból, hogy a bázispárok miatt azonos távolság van a DNS két csavarvonalban futó gerince között.
A
C
D
B
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
7. Abból a szempontból, hogy tükörképével nem azonos (azzal nem hozható fedésbe).
A
C
D
B
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
8. Abból a szempontból, hogy eukarióta sejtmagban csak az egyik irányban haladva hordoz értelmes információt.
A
C
D
B
VII. Hasonlít-e?
A fényképen Watson és Crick, a DNS-molekula szerkezetének felismerői láthatók. Az örökítő anyag, a DNS-molekula felépítését és működését versekkel teli könyvhöz és egy csigalépcsőhöz is hasonlíthatjuk. Mint minden hasonlat, ezek is csak bizonyos szempontból találók. Válassza ki az emberi DNS-nek megfelelő hasonlósági szempontot, és betűjelét írja a szempont utáni négyzetbe!
A DNS molekula ….
A) a verses kötethez hasonlít
B) egy vasból készült csigalépcsőhöz hasonlít
C) mindkettőhöz hasonlít
D) egyikhez sem hasonlít
9. Abból a szempontból, hogy funkciója, (szerepe, feladata) van.
D
B
C
A
VIII. Mosom kezeimet
1. Válassza ki azokat a szövettípusokat a következő felsorolásból, amelyek megtalálhatók a kéz bőrében!
zsírszövet
mirigyhám
többrétegű el nem szarusodó hám
csillós hengerhám
bőrszövet
tömött rostos kötőszövet
porcszövet
VIII. Mosom kezeimet
2. A bőr sokrétű feladatot lát el. Ha huzamosabb ideig a napon tartózkodunk, a bőrünk lebarnul. Nevezze meg azt a szövettani réteget, ahol a lebarnulásért felelős festéksejtek vannak!
VIII. Mosom kezeimet
3. Főképpen mely típusú (hullámhosszú) napsugaraktól védik a bőrt a napvédő krémek?
infravörös
látható fény
ultraibolya
VIII. Mosom kezeimet
4. Milyen következményei lehetnek a túlzásba vitt napozásnak? (Válassza ki a helyes megoldásokat!)
szőrnövekedés fokozódása
bőrrák
égés
gyengíti az immunrendszert
bőr öregedése
szeplősödés
VIII. Mosom kezeimet
5. A napozás során a test felmelegszik. Nevezze meg a kültakaró két részletét, amelyek működésükkel védik a szervezetet a túlhevüléstől! Írja le azt is, hogyan valósul meg a hűtő hatás! (Egészítse ki a szöveget!)
A részlet neve:
Működése és hatása:
A termelt
hőt
a szervezettől.
A részlet neve:
a bőr
Működése és hatása:
, így fokozódik a
VIII. Mosom kezeimet
6. A COVID koronavírus örökítő anyagát lipidtartalmú burok is védi. A vírus érintés útján is terjed, amennyiben kezünkkel hozzáérünk olyan felülethez, amely a betegtől származó váladékkal fertőződött. A koronavírus-fertőzés terjedésének egyik legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás. A szappanok az epe anyagához hasonló hatásúak. Ezek alapján mi magyarázhatja a szappanos kézmosás hatékonyságát? (Válassza ki a helyes megoldásokat!)
A szappanos víz a kézről eltávolíthatóvá teszi a vírust.
A szappanos víz leoldja a vírusról a nukleinsav burkot, így az elveszíti fertőzőképességét.
A szappanos víz akadályozza a vírus sejtjeinek osztódását.
Mivel cseppfertőzés útján terjed a vírus, a kézmosás során olyan híg oldat keletkezik, amelyben a vírus már nem fertőzőképes.
A szappanos víz apró cseppekre oszlatja a vírus lipidrétegét.
VIII. Mosom kezeimet
7. Az, hogy valamely fertőzés megelőzésének egy lehetséges módja a kézmosás, már a XIX. században is ismert tény volt. Ki volt az az orvos, aki a kórházi gyakorlatban elsőként kötelezővé tette a klórmeszes kézmosást?
Semmelweis Ignác
Korányi Frigyes
Szent-Györgyi Albert
Louis Pasteur
Bókay János
A foglalkozás befejeződött.
0