7. Az új világkép kialakulása

A heliocentrikus (Nap-középpontú) világkép ábrázolása a 16. században

Nézd meg a videót és végezd el a feladatokat!

Húzd az állításokat a megfelelő személyhez!

Galileo Galilei

Nikolaus Kopernikusz

Johannes Kepler

Guirdano Bruno

Isaac Newton

Az életét mentve visszavonta állításait az inkvizíció előtt.

Az inkvizíció eretnekként máglyahalálra ítélte.

Csillagászként felismerte, hogy a Föld forog a Nap körül, és nem fordítva.

Csak idős korában merte megjelentetni a nézeteit.

Megállapította, hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek a Nap körül.

A császár asztrológusa volt.

Bebizonyította, hogy a Föld is kerint a tengelye körül.

Megfogalmazta a fizika alaptörvényeit, például a gravitációról.

Matematikai formulákkal írta le a természettudományi összefüggéseket.

Nézd meg a videót és végezd el a feladatokat!

Csoportosítsd a világ megismerésére vonatkozó nézeteket!

Húzd az állítást a megfelelő helyre!

Középkori világnézet

Empirizmus

Racionalizmus

A világot el kell fogadni olyannak, amilyen.

Amit nem tudunk megmagyarázni, ott az isteni akarat érvényesül.

A tapasztaláson alapuló következtetés és általánosítás vezet a világ helyes megismeréséhez.

Az érzékszerveinkkel felfogható jelenségek megfigyelése vezet a tudományos felfedezésekhez.

Gondolkodom, tehát vagyok.

Az érzékszerveink megcsalhatnak minket.

A gondolkodás teszi lehetővé a világ összefüggéseinek megértését.

Tanulmányozd a térképet és válaszd ki a három helyes állítást!

Észak és Dél-Amerikában is ismertté váltak a felvilágosodás által megfogalmazott gondolatok.

A felvilágosodás eszméi Párizsból indultak el.

A Habsburg Birodalomban Bécsből indult el a felvilágosodás eszméinek terjedése.

Párizs vált a felvilágosult gondolkofás legfontosabb központjává.

A felvilágosodás eszméi a katolikus többségű államokban nem terjedtek el.

Nézd meg a videót és döntsd el kikhez köthető az egyes gondolatok!

John Locke

Montesquieu

Voltaire

Rousseau

Diderot

Az elme fehér lap.

Tapasztalaton alapul minden tudásunk

A hatalmat törvényhozó, végrehajtó és bírói ágra kell osztani.

Az emberi életet nem a babonának, hanem az ésszerűségnek kell kormányoznia.

A népnek vissza kell szereznie szabadságát.

A népnek közvetlenül kell gyakorolnia hatalmát.

Össze kell gyűjteni és ismertté kell tenni a világról szerzett minden ismeretet mindenki számára.

Olvasd el figyelmesen a történyrészleteket!
Mi volt az a négy dolog, amit nem tehetett az angol király a parlament hozzájárulása nélkül!

1. A […] törvényeknek […] hatályon kívül helyezése vagy végrehajtásuk megakadályozása, csupán a király tekintélye alapján, törvénytelen. […]
4. A korona céljaira való pénzfelvétel […] a parlament hozzájárulása nélkül törvénytelen. […]
6. Az országban béke idején a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg fenntartása […] törvénytelen.
8. A parlamenti választások szabadok.
9. A szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát a parlamenten kívül semmilyen más hatóság […] kérdés tárgyává nem teheti.

(Részletek az angol alkotmányos királyság rendszerét rögzítô Jognyilatkozatból, 1689)

Nem nevezhetett ki minisztereket.

Nem indíthatott háborút idegen országok ellen.

Nem állíthatott fel állandó hadsereget.

Nem vethetett ki adót.

Nem fogadhatott le embereket politikai nézeteik miatt.

Nem befolyásolhatta a parlamenti képviselők összetételét

Az angol alkotmányos monarchia keretében milyen hatalommal és feladatokkal ruházták fel a királyt, a kormányt, a parlamentet és az igazságszolgáltatást?
Húzd az egyes állításokat a megfelelő helyre!

Kormány

Parlament

Igazságszolgáltatás

Király

Kiválasztja a minisztereket.

Összehívhatja és feloszlathatja a parlamentet.

Ellenőrzi a törvények betartását

A miniszterelnök és a miniszterek alkotják.

Döntéseket hoz a fontos ügyekről.

Törvényjavaslatokat terjeszt elő a Parlamentnek.

Dönt az adókról és arról, hogy ezeket mire használják fel.

Ellenőrzi a kormány tevékenységét.

Törvényeket alkot és fogad el.

Dönthet a külpolitikai ügyekről.

A foglalkozás befejeződött.