6. A határon túli magyarok

A térkép azt ábrázolja, hogy milyen arányban élnek magyarok a Kárpát-medence különböző térségeiben.

Azonosítsd, hogy a számokkal megjelölt területek melyik mai országhoz tartoznak!
Kattints először a számra aztán a megfelelő ország címkéjére!

Szerbia

Szlovákia

Szlovénia

Románia

Ausztria

A térképen jól játszik, melyek azok a határon túli területek, ahol a magyarok a legmagasabb arányban élnek.

Azonosítsd a számokkal megjelölt területek hagyományos neveit!
Kattints először a számra aztán a megfelelő elnevezés címkéjére!

Partium

Csallóköz

Székelyföld

Észak-Bácska és Észak-Bánát

Jelentős és nagy hagyományokkal rendelkező városok kerültek a határon túlra a trianoni béke következtében.

Azonosítsd a térképen számokkal jelölt városokat!
Kattints először a számra aztán a város nevére!

Csíkszereda

Kassa

Kolozsvár

Pozsony

Nagyszombat

Nagyvárad

Temesvár

Szabadka

Esterházy János (1901 – 1957) magyar politikus, aki a trianoni békét követő évtizedekben a Csehszlovákiában küzdött a kisebbségbe került magyarság jogaiért

Esterházy János tragikus élete és bátor küzdelme

A határon túlra került magyar közösségek helyzete számos körülmény miatt nehézzé vált.
Kapcsold össze az ebben közrejátszó ok-okozati tényezőket!

A határon túlra került városok címereit tartó, nemzeti viseletbe öltözött gyerekek az 1920-as években

A magyar hivatalnokok, értelmiségiek nagy arányban Magyarországra menekültek.		Az elszakított területeken élő közösségek elvesztették a vezetőrétegeiket.

Magyarországnak korlátozott lehetőségei voltaki a határon túlra került magyarok támogatására.		A magyar arisztokrácia elvesztette birtokait.

Nem magyar ajkú lakosságot telepítettek be.		A magyar identitáshoz kötődés meggyengült a fiatalabbak körében.

A magyar nyelvű oktatást erőteljesen visszafejlesztették.		Csökkent a magyar nyelvű népesség aránya a korábban magyar többségű területeken.

A magyarokat hátrányosan kezelő földreformokat hajtottak végre.		Az önazonosság megőrzésében az egyházak és az önszerveződő kulturális szervezetek játszották a főszerepet.

Válaszd ki, hogy a felsorolt történelmi események a határon túlra került magyarok közül kiknek a sorsára hatott leginkább!

felvidéki magyarok

erdélyi magyarok

délvidéki magyarok

Első bécsi döntés, 1938

Második bécsi döntés, 1940

A jugoszláv partizánok bosszúja, 1944-1945

A magyar lakosság jogfosztása és kitelepítése, 1945-1946

Falurombolási program, 1988

Fegyveres felkelés a román kommunista diktatúra ellen, 1989

Szlovákia önálló állammá válása, 1993

Jugoszlávia felbomlása, 1992

Fekete március, 1990

Válaszd ki azokat az állításokat, amelyek alátámaszthatók a grafikonon ábrázolt adatokkal!

Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele (1910–2011)

Az elmúlt száz évben a város magyar nyelvű lakosságának száma valamelyest csökkent, miközben a magyar és a román lakosság közötti arányok drasztikusan megváltoztak.

A 2. világháború idején jelentős változásokra került sor a lakosság összetételében.

Az 1950-es és 60-as években jelentősen megváltozott a városban élő magyarok és románok aránya.

A román lakosság száma kezdettől fogva magasabb volt a magyarokénál.

Az 1990-es évek után a város lakosságának száma csökkent.

A magyarok száma folyamatosan csökkent az erdélyi városban a trianoni béke (1920) után.

Mi a célja a Határtalanul program-nak? Megtudhatod a program honlapjáról.
Ehhez csak rá kell kattintanod a program nevére.

Életképek egy Határtalanul program keretében megszervezett osztálykirándulásról

Egészíts ki a Határtalanul programról szóló ismertetést a hiányzó szavakkal!

versenyeken

ellentétek

szlovák

egyszer

nyugati

osztálykiránduláson

külhoni

európai

személyes

kétszer

hivatalos

magyar

anyaországi

szomszédos

minden

néhány

kapcsolatok

keleti

A Határtalanul! program 2011-ben indult. Célja a magyar–

kapcsolatok építése,

kapcsolatok kialakítása, elmélyítése az

és

magyarság között. A program keretében magyarországi iskolák tanulói a Magyar Kormány támogatásával

vesznek részt a

országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat szereznek a külhoni magyar közösségekről. A program célja, hogy

magyarországi fiatal iskolás évei alatt legalább

eljusson egy határon túli, magyarok lakta településre szervezett formában, állami támogatással, a kirándulások során pedig

alakuljanak ki és erősödjenek meg hazai és határon túli magyar iskolák között.

A foglalkozás befejeződött.