A civilizációs küldetéstudat
0/0 Pont
Amerika, a nagy civilizátor
0/0 Pont
Civilizáció kontra barbárok
0/0 Pont
A sárga veszély
0/0 Pont
Ezen a lapon az európaiak és az amerikaiak civilizációs küldetés (és felsőbbrendűségi) tudatának jellemző megjelenítési módjait mutatjuk be. E képek közös jellemzője, hogy a gyarmatosítók tevékenységét nem a gyarmatosítottak kizsákmányolásaként, hanem egyféle tehertételként, a gyarmati világ civilizálása érdekében hozott áldozatként mutatja be. E képi ábrázolásmód alapelemeire fogjuk felhívni itt a figyelmet.  A rajzok jellemzően amerikai és angol szatírikus magazinokban- Puck, Judge, Punch - jelentek meg.

Victor Gillam: „The White Man’s Burden (Apologies to Rudyard Kipling)” A fehér ember terhe, Kipling versére készült karikatúra, Judge, 1899 április 1.
 

 A vers részlete: 
 
 "Vedd a Fehér Ember terhét 
 Küldd el legjobbjaid - 
Hogy száműzve Szolgálják foglyaid; 
Igában, vad népekért 
Megtéve, mit lehet – 
Új, fogadott, félig ördögök - 
Félig gyermekek.”
 
 
 
 Rudyard Kipling "A fehér ember terhe" című híres verse 1899-ben jelent meg, a brit és az amerikai gyarmati retorika azon időszakában, amikor a britek és az amerikaiak úgy vélték, hogy a "civilizáció és a haladás" áldásait viszik el a barbár, nem nyugati, nem keresztény, és nem is fehér népeknek. Kipling gyakran idézett megfogalmazása szerint e nemes küldetés megkövetelte a "békeháborúk" vállalását. A vershez készült képen a brit John Bull [1] vezeti az amerika Uncle Sam-et [2] a civilizáció [3] irányába, a hegy csúcsára, miközben a "Fehér ember terheit", a „barbár népeket” hordozzák hátukon [4]. Útjukat e barbárság szikladarabjai nehezítik – barbarizmus [5], elnyomás, tudatlanság, babonaság, brutalitás, gonoszság stb. Ezt a közeget, melyben ilyen karikatúrák készültek, három századfordulós konfliktus határozta meg, megadván a politikai propaganda alaphangját: az 1899-1902-es angol-búr háború Dél-Afrikában; a Fülöp-szigetek 1899-ben megkezdett amerikai hódítása és megszállása; és az idegenellenes kínai boxerfelkelés, amely nyolc külföldi nemzet beavatkozását váltotta ki 1900-ban.
 
 William H. Walker: A fehér (!) ember terhe, Life, 1899. március 16.

Nem sokkal Kipling versének megjelenése után a következetesen antiimperialista Life 1899. március 16-i címlapján a fehér ember terheinek eltérő szemléletével vágott vissza: egy karikatúrával, amely a gyarmatosítókat ábrázolta gyarmati alattvalóik hátán lovagolva. William H. Walker fekete-fehér rajza az asszimiláció hirdetett eszménye mögötti rideg valóságot érzékeltette - az imperialistákat, Uncle Samet, John Bullt, Vilmos császárt és egy valószínűleg Franciaországot ábrázoló alakot látunk, mint a legyőzött, nem fehér népek által cipelt terhet. A felkiáltójellel kiegészített "A fehér (!) ember terhe" felirat is hangsúlyozza a képmutatást. Úgy tűnik, mintha az Egyesült Államokat a Fülöp-szigetek, Nagy-Britanniát India, Németországot pedig Afrika cipelné.
 
Egy 1899 elején készült Puck-grafika egy osztálytermi jelenetbe foglalja az összes, az Egyesült Államok történetében érintett szereplőt, hogy szemléltesse a beleegyezés nélküli kormányzás legitimitását. A problémát az okozta, hogy a 13 gyarmat annak idején „a beleegyezés nélküli kormányzás” ellen lázadt fel, s vívta meg függetlenségi háborúját. Most a civilizációs küldetés érvrendszerével kellett ezt az ellentmondást feloldani. Uncle Sam (az új „civilizálandó osztályának”) ezt mondja: „Az iskola nem a miénk: Gyerekek, ezeket a leckéket meg kell tanulnotok, akár akarjátok, akár nem! De csak nézzétek meg az előttetek járó osztályt, és ne feledjétek, hogy egy kis idő múlva ti is ugyanolyan boldogok lesztek, hogy itt lehettek, mint ők!” A kép a rasszizmus hierarchiájára épül: egy hatalmi pozícióban álló, fehér, amerikai férfit [1] helyez a középpontba, a szélén pedig egy ablakot mosó afroamerikait [2] és egy abc-s könyvet fejjel lefelé olvasó indiánt [3] látunk. Az ajtóban egy tankönyvet szorongató kínai [4] még nem lépett be a képbe/osztályba. A lányok a "Kalifornia, Texas, Új-Mexikó és Arizona" feliratú könyveket tanulmányozó, már "beszabályozott" felsőbbéves osztály tagjai [5]. Az egyetlen nem fehér diák [6] csoportjukban az "Alaszka" című könyvet tartja a kezében, de ő is jólfésült, ellentétben a "Fülöp-szigetek, Hawaii, Porto Rico és Kuba" nevű új, rendetlen, sötét bőrű diákokkal [7].  
  Az asztalon lévő könyvben ez áll: "Az Egyesült Államok első leckéi az önkormányzatról". Az asztalon lévő papíron ez áll: "Az új osztály. Fülöp-szigetek, Hawaii, Kuba, Porto Rico". A falon a felette lévő felirat olvasható: "A Konföderációs Államok megtagadták beleegyezésüket a kormányzásba; de az Uniót a beleegyezésük nélkül is megőrizték". Tábla szövege: "A kormányzottak beleegyezése elméletben jó dolog, de a valóságban nagyon ritka. Anglia kormányozta a gyarmatait, akár beleegyeztek, akár nem. Azzal, hogy nem várta meg a beleegyezésüket, nagyban előmozdította a világ civilizációját. - Az Egyesült Államoknak a beleegyezésükkel vagy anélkül kell kormányoznia új területeit, amíg azok nem tudják magukat kormányozni." 
A karikatúra megtekintése után oldja meg a következő képfeliratozó feladatokat! Figyeljen a korábban már megismert részletek visszatérésére!
Emil Flohri: „És végül is a Fülöp-szigetek csak egy lépcsőfok Kínához”, Judge, 1900. 
 
 A Fülöp-szigetek amerikai meghódítása és a kínai piac csábítása közötti kapcsolatot akkoriban széles körben elismerték, és ezt senki sem ábrázolta szemléletesebben, mint Emil Flohri karikaturista. A Fülöp-szigetek [1] "csak az ugródeszka", amely lehetővé teszi az USA számára, hogy elérje a várva várt kínai piacot. Az acélsínek [2], a vonatok [3], a varrógépek [4] és más ipari termékek terhei mellett Uncle Sam egy "Oktatás, vallás" című könyvet [5] is cipel, utalva ezzel a civilizációs misszió kereskedelmi céljaival párhuzamosan megjelenő, azerkölcsi felemelkedésről szóló retorikájára. Sam bácsi - acéllal, vasutakkal, hidakkal [6], mezőgazdasági berendezésekkel [7] és hasonlókkal megrakodva – lépked Kína felé a Csendes-óceánon keresztül, és mintegy mellékesen a civilizáció terjesztésére utalva, ragadja meg az "Oktatás" és "Vallás" című könyvet. A magabiztos óriást tárt karokkal fogadja egy apró, sárga ruhás kínai mandarin [8], mellette táblák jelzik a hatalmas üzleti lehetőségeket. 
 A várható amerikai exportot hirdető táblákon az amerikai gyártókra váró gazdag piacot hirdetik. Minden egyes tábla tetején a "Wanted" szó áll, és a felsorolt áruk között szerepelnek villamosvonalak, elektromos lámpák, vízművek, csatornák, útburkolatok, aszfaltozott utak, órák, órák, szekerek, kocsik, teherautók, 100 000 híd, 500 000 motor, 2 millió autó, 4 millió sín, 100 000 vasútállomás, pamutáruk, távíró, telefon, kályhák, lámpák, petróleum, gyógyszerek, vegyszerek, fertőtlenítőszerek, 50 millió kaszálógép, 100 millió eke és 50 millió varrógép.... 
Azonosítsa a feliratokat a karikatúra megfelelő részleteivel!
 Keressük meg a képen, mely termékek szimbolizálják a nyugati civilizációt!
 
 
 Az árukkal és modern technológiával megrakott járművet vezető Uncle Sam elszánt, bár keskeny, veszélyes útját elzárja a sárkány. A kép a haladást és a primitivizmust állítja szembe a szakadék szélén. A gyarmatosítók szerint az a félelem, hogy Kína káoszba és idegengyűlöletbe süllyed, indokolta a beavatkozást, hogy megvédje a modernitás, a civilizáció és a kereskedelem terjedését. A kép azt állítja, hogy elérkezett a válságpont, és a képaláírás szerint tehát "Valakinek meg kell hátrálnia".

 Victor Gillam: „Valakinek hátra kell lépnie/valakinek visszakoznia kell.” Judge, 1900. december 8.

1
2
3
4
5
6
7
A fegyverrel felszerelt "Civilizáció és kereskedelem" automobil
Fegyver és rajta az üzenet: "Erőszak, ha szükséges"
véres kardot markoló "boxer"
"400 millió barbár" feliratú lobogó
Fényszórója a "haladás" fényével világítja meg "Kínát".
Kína egy őrjöngő sárkány
Uncle Sam
A karikatúra megtekintése után oldja meg a következő képfeliratozó feladatokat! Figyeljen a korábban már megismert részletek visszatérésére!
Emil Flohri: „És végül is a Fülöp-szigetek csak egy lépcsőfok Kínához”, Judge, 1900. 
 
 A Fülöp-szigetek amerikai meghódítása és a kínai piac csábítása közötti kapcsolatot akkoriban széles körben elismerték, és ezt senki sem ábrázolta szemléletesebben, mint Emil Flohri karikaturista. A Fülöp-szigetek [1] "csak az ugródeszka", amely lehetővé teszi az USA számára, hogy elérje a várva várt kínai piacot. Az acélsínek [2], a vonatok [3], a varrógépek [4] és más ipari termékek terhei mellett Uncle Sam egy "Oktatás, vallás" című könyvet [5] is cipel, utalva ezzel a civilizációs misszió kereskedelmi céljaival párhuzamosan megjelenő, azerkölcsi felemelkedésről szóló retorikájára. Sam bácsi - acéllal, vasutakkal, hidakkal [6], mezőgazdasági berendezésekkel [7] és hasonlókkal megrakodva – lépked Kína felé a Csendes-óceánon keresztül, és mintegy mellékesen a civilizáció terjesztésére utalva, ragadja meg az "Oktatás" és "Vallás" című könyvet. A magabiztos óriást tárt karokkal fogadja egy apró, sárga ruhás kínai mandarin [8], mellette táblák jelzik a hatalmas üzleti lehetőségeket. 
 A várható amerikai exportot hirdető táblákon az amerikai gyártókra váró gazdag piacot hirdetik. Minden egyes tábla tetején a "Wanted" szó áll, és a felsorolt áruk között szerepelnek villamosvonalak, elektromos lámpák, vízművek, csatornák, útburkolatok, aszfaltozott utak, órák, órák, szekerek, kocsik, teherautók, 100 000 híd, 500 000 motor, 2 millió autó, 4 millió sín, 100 000 vasútállomás, pamutáruk, távíró, telefon, kályhák, lámpák, petróleum, gyógyszerek, vegyszerek, fertőtlenítőszerek, 50 millió kaszálógép, 100 millió eke és 50 millió varrógép.... 
Udo Keppler: „A mi karácsonyfánk", Puck, 1899. december 27 
 
 Columbia és Sam bácsi ajándékokat szednek le "A mi karácsonyfánkról", köztük a törvényes rendet, a technológiát és az oktatást, a tengerentúli területek, a hálás gyermekként megrajzolt "Hawaii, Puerto Rico, Kuba és a Fülöp-szigetek" számára.
 

 
 
 
 
 
Fogalmazza meg, hogy a karácsonyfáról leszedett (sárgával bekeretezett) "ajándékok" miképp reprezentálják a nyugati civilizáció értékeit!
 
 
 

A karikatúra megtekintése után oldja meg a következő képfeliratozó feladatokat! Figyeljen a korábban már megismert részletek visszatérésére!
Emil Flohri: „És végül is a Fülöp-szigetek csak egy lépcsőfok Kínához”, Judge, 1900. 
 
 A Fülöp-szigetek amerikai meghódítása és a kínai piac csábítása közötti kapcsolatot akkoriban széles körben elismerték, és ezt senki sem ábrázolta szemléletesebben, mint Emil Flohri karikaturista. A Fülöp-szigetek [1] "csak az ugródeszka", amely lehetővé teszi az USA számára, hogy elérje a várva várt kínai piacot. Az acélsínek [2], a vonatok [3], a varrógépek [4] és más ipari termékek terhei mellett Uncle Sam egy "Oktatás, vallás" című könyvet [5] is cipel, utalva ezzel a civilizációs misszió kereskedelmi céljaival párhuzamosan megjelenő, azerkölcsi felemelkedésről szóló retorikájára. Sam bácsi - acéllal, vasutakkal, hidakkal [6], mezőgazdasági berendezésekkel [7] és hasonlókkal megrakodva – lépked Kína felé a Csendes-óceánon keresztül, és mintegy mellékesen a civilizáció terjesztésére utalva, ragadja meg az "Oktatás" és "Vallás" című könyvet. A magabiztos óriást tárt karokkal fogadja egy apró, sárga ruhás kínai mandarin [8], mellette táblák jelzik a hatalmas üzleti lehetőségeket. 
 A várható amerikai exportot hirdető táblákon az amerikai gyártókra váró gazdag piacot hirdetik. Minden egyes tábla tetején a "Wanted" szó áll, és a felsorolt áruk között szerepelnek villamosvonalak, elektromos lámpák, vízművek, csatornák, útburkolatok, aszfaltozott utak, órák, órák, szekerek, kocsik, teherautók, 100 000 híd, 500 000 motor, 2 millió autó, 4 millió sín, 100 000 vasútállomás, pamutáruk, távíró, telefon, kályhák, lámpák, petróleum, gyógyszerek, vegyszerek, fertőtlenítőszerek, 50 millió kaszálógép, 100 millió eke és 50 millió varrógép.... 
Azonosítsa a feliratokat a karikatúra megfelelő részleteivel! Keressük meg a képen, mely jelképek/elemek szimbolizálják a nyugati civilizáció fejlettségét!
 
 A G. Daschner által készített iskolai füzet borítója, Franciaország, 1900 körül
 
A 19. században Franciaország volt az Egyesült Királyság után a legnagyobb gyarmatosító hatalom. Algéria meghódítása 1830-ban kezdődött, és néhány évvel később a francia uralom fekete-Afrikában (Szenegál, Elefántcsontpart, Gabon, Madagaszkár) is megkezdődött. 1853-ban a franciák elfoglalták Új-Kaledóniát. Saigon 1859-es elfoglalásával kezdődött Indokína meghódítása, amely három szakaszban zajlott: 1867-ben Cochinchina és Kambodzsa; 1884-ben Annam és Tonkin; 1893-ban Laosz. A gyarmatbirodalom lakóinak sokszínűségét a füzetborítón megjelenő alakok mutatják be. 

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
A modern, gyarmatosító hatalom erejének szimbóluma
Fekete-Afrika megjelenése
A civilizáció békés voltát kifejező jelkép
Helioszt, a civilizáció "világosságát", illetve a Szabadságszobrot megidéző jelzés
Az Algériát jelképező alak
Jeanne d' Arc alakja
Indokína népeinek megjelenése
Kolumbusz partraszállására utaló motívum
"Haladás, civilizáció, kereskedelem" a liberális köztársaság által képviselt értékek.
A koraújkori francia gyarmatbirodalmat megidéző jelképek
A karikatúra megtekintése után oldja meg a következő képfeliratozó feladatokat! Figyeljen a korábban már megismert részletek visszatérésére!
Emil Flohri: „És végül is a Fülöp-szigetek csak egy lépcsőfok Kínához”, Judge, 1900. 
 
 A Fülöp-szigetek amerikai meghódítása és a kínai piac csábítása közötti kapcsolatot akkoriban széles körben elismerték, és ezt senki sem ábrázolta szemléletesebben, mint Emil Flohri karikaturista. A Fülöp-szigetek [1] "csak az ugródeszka", amely lehetővé teszi az USA számára, hogy elérje a várva várt kínai piacot. Az acélsínek [2], a vonatok [3], a varrógépek [4] és más ipari termékek terhei mellett Uncle Sam egy "Oktatás, vallás" című könyvet [5] is cipel, utalva ezzel a civilizációs misszió kereskedelmi céljaival párhuzamosan megjelenő, azerkölcsi felemelkedésről szóló retorikájára. Sam bácsi - acéllal, vasutakkal, hidakkal [6], mezőgazdasági berendezésekkel [7] és hasonlókkal megrakodva – lépked Kína felé a Csendes-óceánon keresztül, és mintegy mellékesen a civilizáció terjesztésére utalva, ragadja meg az "Oktatás" és "Vallás" című könyvet. A magabiztos óriást tárt karokkal fogadja egy apró, sárga ruhás kínai mandarin [8], mellette táblák jelzik a hatalmas üzleti lehetőségeket. 
 A várható amerikai exportot hirdető táblákon az amerikai gyártókra váró gazdag piacot hirdetik. Minden egyes tábla tetején a "Wanted" szó áll, és a felsorolt áruk között szerepelnek villamosvonalak, elektromos lámpák, vízművek, csatornák, útburkolatok, aszfaltozott utak, órák, órák, szekerek, kocsik, teherautók, 100 000 híd, 500 000 motor, 2 millió autó, 4 millió sín, 100 000 vasútállomás, pamutáruk, távíró, telefon, kályhák, lámpák, petróleum, gyógyszerek, vegyszerek, fertőtlenítőszerek, 50 millió kaszálógép, 100 millió eke és 50 millió varrógép.... 
Ez a névtelen szerzőtől való színes metszet a népszerű, nagy példányszámú (800 000),  meglehetősen nacionalista irányultságú napilap, a Le Petit Journal illusztrált mellékletében jelent meg 1911 novemberében. Ekkor írták éppen alá a francia-német megállapodást, amely véglegesen francia protektorátust hozott létre Marokkó felett. 
 

A számokkal jelölt részelemek vizsgálata után válaszoljon a címlaphoz kapcsolódó kérdésekre!
 

 
Mely jelképek mutatják a III. Francia Köztársaság liberalizmusát és nacionalizmusát?
 
 1, ...........................................
 
 2, ...........................................
 
Milyen jelkép mutatja a francia jelenlét "áldásos hatását" a térségre? 
 
 3,...........................................
 
 A civilizáció mely két területén hoz majd változást Franciaország marokkói jelenléte?
 
 4,...........................................
 
 5,...........................................
 
 Milyen téren számít az anyaország Marokkóra?
 
 6,...........................................

A "civilizáltak" és "barbárok" kapcsolatának másik értelmezése azon alapult, hogy az ázsiai és az afrikai népek bármennyire is rendelkeznek saját kultúrával, veszélyesek a fehér ember civilizációjára. Így a civilizációs küldetéstudat mellé felsorakozott annak megvédelmezésének kötelessége is. Ez lényegében legitimálta a "gyarmatosítandók" ellen alkalmazott erőszakot .
Hermann Knackfuss: „A sárga veszély”, Harper's Weekly: A Journal of Civilization, 1898. január 22.
 
 Felirat: „Európa népei, védjétek meg legszentebb tulajdonaitokat!”
 
 A német művész e híres "Sárga veszedelem" litográfiája mecénása, II. Vilmos császár 1895-ben készült rajza alapján készült, és ezt követően széles körben eterjedt. Az itt reprodukált változat három évvel később, a boxerfelkelés előestéjén jelent meg. 1895-ben, amikor Japán vereséget mért a Csing-Kínára, kezdett el II. Vilmos német császár népszerűsíteni egy hamarosan hírhedtté váló szlogent, a "sárga veszélyt". Ez nem csak a Japán váratlanul feltűnő katonai ereje miatti riadalmat tükrözte, hanem a nem fehér, nem keresztény, ázsiai népek szélesebb körűnek vélt fenyegetését is, amely a nyugati világ számára kihívásaként hatott. Erről az elképzelt fenyegetésről a császár rajza alapján még ugyanabban az évben litográfiát készített a fenti alkotó. A kép centrumában az Európa nemzeteit megszemélyesítő női harcosok serege előtt Mihály arkangyal [1] áll, kezében lángoló karddal. Egy távoli, villámfelhők - vagy egyes értelmezések szerint egy égő falu fekete füstje – mögött lángokba borult Buddhára [2] mutat. A veszélyeztetett nyugatiak felett az égen kereszt ragyog [3], mögöttük békegalambok [4] tűnnek fel. Az eredeti litográfia kézzel írt feliratot tartalmazott, amelyet állítólag Wilmos írt, és amely így szólt: „Európa népei, védjétek meg legszentebb tulajdonaitokat!”.
 
Ismeretlen szerző: A nagy barbár sárkány, ami a holdfivért felemelte. Punch, 1853. augusztus 20.
 

 
 Az európai progresszió béke szárnyain érkező vonatát értetlenkedve figyelő, ópiumszívó kínai mandarin, a rémisztő pajzsokat viselő katonák és az eléjük letett különös tárgyak jól szemléltetik a civilizációk különbségéről és ütközéséről már a 19. században kialakult képet.
 
 
Johann Braakensick: „Vilmos császár képének új értelmezése”, Weekblad vor Nederland, 1900. június 24.
 
 A századfordulón azonban világszerte megjelentek az imperializmusellenes hangok is, és ennek a mozgalom képviselői is gyakran igen hatásos grafikákkal szálltak szembe a nyugati civilizáció terjeszkedésének propagálóival. A „béke kegyetlen háborúival” kapcsolatos pusztító kérdést feszegették (és illusztrálták), mikor azt kérdezték: ki is az igazi barbár? Ez a relativizálás bizonyos esetekben egyértelműen a „nyugati barbárság” kritikájába váltott át.

 Ez az 1900-as bokszerfelkelés csúcspontján Amszterdamban publikált, hagyományromboló karikatúra drámai módon állítja a feje tetejére II. vilmos híres litográfiáját. A nézőpont nem európai (német), hanem ázsiai, és a fenyegető veszélyt a kereszt alatt hajózó nyugati hadihajók jelentik. A kereszt ebben az ábrázolásban is megmaradt, bár áthelyezve a hadihajó fölé. Mihály arkangyal helyébe a nagy kínai bölcs Konfucius lépett (aki szintén kardot tart). Az európai nemzetek női megszemélyesítőit különböző ázsiai őslakosok ruháiba öltözött női alakok váltották fel, ami azt sugallja, hogy Kína vezeti a Kelet több népét. Egy repülő sárkány lovagol az égen, ahol Wilmos korábban keresztjét helyezte el, az alcímben Konfucius arra buzdít, hogy „Ázsia népei, védjétek meg szent tulajdonotokat!”

 
 René Georges Hermann-Paul: Ki a barbár? Le Cri de Paris, 1899. július 10.
 
 René Georges Hermann-Paul egy 1899-es karikatúrájában a civilizáció erőszakos terjesztésének képmutatását támadta azzal, hogy a "Barbarie" és a "Civilisation" szavakat állította egymás mellé a győztes és áldozat szerepét váltogató kínai és francia harcosok alatt. Amikor a kínai férfi felemeli a kardját, azt "barbarizmusnak" bélyegzik, de amikor a francia katona pontosan ugyanezt teszi, az "a civilizáció számára szükséges erőszak".
Azonosítsa a feliratokat a Wilmos-litográfiáról készült karikatúra megfelelő részleteivel! Keressük meg a képen, mely jelképek/elemek szimbolizálják a német fegyverkezés kritikáját!

 Udo Keppler: „A szabadság legújabb megtérője”, Puck, 1896. január 29. 
 
 Felirata: Vilmos császár: „Trónom oszlopai, figyeljétek azt a szép látomást. Milyen szép és csodálatra méltó! A szabadság - ez majdnem olyan jó dolog, mint az isteni jog!” (A Puck elismerése a szabadságért, amelyet a császár legújabb allegorikus képével vívott ki magának). 

1
2
3
4
5
6
7
8
9
"Transvaal" (a britek elleni búr szabadságküzdelem) a "Szabadság szelleme" feliratú zászlót tartó nőalakkal.
II. Vilmos kardokból és kézifegyverekből készült szárnyakkal, kezében az "Abszolutizmus" feliratú karddal
....a katonai erő
az "alázatot" tanító tanár, könyveivel
Pulitzer alakjával (ollóval) a "hatalom sajtója"
a rendőri jelenlétet megtestesítő vizsgálóbíró
"kiváltságos", junker nemesség
Kíséretében. a "rendőri erőszak" bunkóval...
"Isteni jog" feliratú nap világítja meg őket.
Nézzen utána, hogy a szembenálló felek tekintetében (akár megjelenési formájában) mennyiben fedi a valóságot ez a képi ábrázolás!
Udo Keppler: „A Fokföldtől Kairóig. Bár a folyamat költséges, a haladásnak utat kell vágni.", Puck, 1902. december 10. 
 
 Ebben az 1902-es karikatúrában Nagy-Britannia búr háborúja és az afrikai kontinensen kitűzött céljai a civilizáció és a barbársággal szembeni haladás menetével azonosulnak. A "Civilizáció" zászlaját lobogtatva Britannia a fehér csapatokat és telepeseket vezeti a "Barbarizmus" zászlaja alatt álló bennszülött erők ellen. 

Lelőhelye:   „Chinois d'Europe et Chinois d'Asie”, keltezés nélküli archívum, John Grand-Carteret által gyűjtött karikatúrák albuma
 
 A „Sárga veszély” című olasz karikatúra felirata a következőképpen hangzik: „Gyertek, csapjatok le a barbárra, mindannyian egyesülve az én nevemben, és legyőzitek... Üssetek ugyanazzal az erővel, amivel ő ütött titeket!”
Mely nemzetek katonái jelennek meg a képen?
 
 1,..................................
 
 2,..................................
 
 3,.................................
 
 4,.................................
 
 5,.................................
 
Mennyiben tér el a "sárga veszély" ábrázolása a II. Vilmos rajzán látottól?

Nézzen utána, hogy a szembenálló felek tekintetében (akár megjelenési formájában) mennyiben fedi a valóságot ez a képi ábrázolás!
Udo Keppler: „A Fokföldtől Kairóig. Bár a folyamat költséges, a haladásnak utat kell vágni.", Puck, 1902. december 10. 
 
 Ebben az 1902-es karikatúrában Nagy-Britannia búr háborúja és az afrikai kontinensen kitűzött céljai a civilizáció és a barbársággal szembeni haladás menetével azonosulnak. A "Civilizáció" zászlaját lobogtatva Britannia a fehér csapatokat és telepeseket vezeti a "Barbarizmus" zászlaja alatt álló bennszülött erők ellen. 
W. A. Rogers: „Ez imperializmus?”, Harper’s Weekly: A Journal of Civilization, 1900. július 28.

 
 A Harper's Weekly büszke volt arra, hogy "A civilizáció folyóirata" címmel hirdette magát. Az itt ábrázolt barbárok kínai boxerek, akik atrocitásokat követtek el a keresztény misszionáriusok ellen. A Boxer-felkelés jól jött a a civilizált Nyugat és a barbár Mások közötti szembenállást hirdetők számára.
 
 Ahogy a zavargások eszkalálódtak, úgy érkeztek a hírek is. A New York Times-ban július 30-i címlapján ez állt: „Mészárlás hulláma terjed Kínában. Minden misszionáriust és megtérőt kiirtanak. A papokat szörnyen megkínozzák. Olajjal átitatott pamutba csomagolva sütik halálra őket”
 
 Keressük meg a képen azokat az elemeket, amelyek "démonizálják" a kínaiakat!
 
Idézzük fel, milyen előzményeit ismerjük ezeknek az ábrázolásoknak  a reformáció korából!
 
 
 A támadásra Uncle Sam és McKinley elnök egy másik amerikai zászló alatt válaszolt, amelyen az "Élet, szabadság és a boldogságra való törekvés a szerződésen alapuló jogok alapján" felirat szerepelt. 
 
 Mely dokumentumra hivatkozik a lobogó felirata?
 
 
 A karikatúra felirata Amerika „vonakodó civilizátorként” kialakított önképét tükrözte: „Ez imperializmus? A szabadságon és az emberiességen kívül nem mértek és nem fogunk csapást mérni rájuk”.

A foglalkozás befejeződött.

0