Bejelentkezés
Cím
0/0 Pont
A Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyai
0/0 Pont
A nemzetiségi kérdés kezelése
0/0 Pont
Boldog békeidők
0/0 Pont
4. A millenniumi Magyarország

Az 1896-os millenniumi kiállítás hivatalos reklámplakátja
Milyen nemzetiségű népek éltek a Magyar Királyság területén?

  
A Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyai
Válaszd ki a Magyar Királyság területén élő nemzetiségeket!



Szerb
Szlovén
Román
Cseh
Horvát
Lengyel
Olasz
Szlovák
Német
Ruszin és ukrán
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
Törványjavaslatot is elő lehetett terjeszteni bármelyik nemzetiség nyelvén a magyar országgyűlésen.



Hamis
Igaz
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
A nemzetiségek saját anyanyelvű iskolákat és egyesületeket alapíthattak.



Igaz
Hamis
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
A magyar államnak is részt kellett vállalnia a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségének biztosításában.



Igaz
Hamis
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
A nemzetiségi nyelvű oktatás biztosítása által a dualizmus korában nőtt a nemzetiségi lakosság számaránya a Magyar Királyság területén.



Igaz
Hamis
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
Azonosítsd a karikatúra szereplőit! 

1
2
3
Az egyik nemzetiséget jelképező alak
A magyarságot jelképező alak
A Magyar Királyságot jelképező alak
Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből
 „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 
 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 
 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 
 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.”
Melyik karikatúra mutatja be a helyzetet a nemzetiségek szemszögéből? Melyik mutatja be úgy a helyzetet, ahogy azt ők látták?


Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Válaszolj a kérdésekre!




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Mennyi lakosa volt a Magyar Királyságnak a 19. század végén?
 
  millió lakosa volt.
 
Hány nép élt ekkor a Magyar Királyság területén?
 
  nép élt itt.
 
 
Minek az ezredik évfordulájáról emlékeztek meg a Millenniumi Ünnepségeken?
 
 A    ezredik évfordulójáról.
Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Melyik épületek láthatók a képen?



Parlament
Állatkerti főbejárat
Halászbástya
Mátyás-templom
Budai vár
Vajdahunyad vára
Iparművészeti Múzeum
Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Mi volt a különlegessége a Millenniumi Földalatti Vasútnak?



Európa leghosszabb földalattija volt.
Európa első vezető nélküli földalattija volt.
Európa első ingyenes földalattija volt.
Európa első elektromos földalattija volt.
Európa első dupla vágányos földalattija volt.
Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Hányadik hídja volt Budapestnek a Ferenc József híd?



3.
2.
5.
4.
1.
Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Húzd össze a Nyugat szerzőit a neveikkel!

1
2
3
4
5
Móricz Zsigmond
Karinthy Frigyes
Ady Endre
Kosztolányi Dezső
Babits Mihály
Nézd meg a videót és oldd meg a feladatokat!
Minek a kifejlesztésében vett részt Kandó Kálmán?



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A foglalkozás befejeződött.

0