1. Ókori keleti írások
0/6 Pont
2. Középkori gazdaság
0/8 Pont
3. Középkori magyarországi városok
0/8 Pont
4. Harmincéves háború
0/8 Pont
5. Erdély rendi és vallási viszonyai
0/8 Pont
6. Az első ipari forradalom hatásai
0/3 Pont
7. Dualizmus kori gazdaság
0/6 Pont
8. Olasz fasizmus
0/7 Pont
9. Két világháború közötti magyar gazdaság
0/5 Pont
10. Kádár-korszak
0/4 Pont
11. Jugoszlávia felbomlása
0/6 Pont
12. Magyarország Alaptörvénye
0/8 Pont
1. A feladat az ókori keleti írásokhoz kapcsolódik. 
Állapítsa meg a források és ismeretei segítségével, melyik írásrendszerhez köthetők a képek és a leírások! 
 Írja a képek és leírások betűjelét a megfelelő szövegdobozba! Minden íráshoz egy kép és egy leírás köthető, egy-egy kép és leírás pedig kimarad. (Elemenként 1 pont)  


Mezopotámiai ékírás 
 A kép betűjele:   
 A leírás betűjele:   
 
Egyiptomi hieroglifák 
  A kép betűjele:   
  A leírás betűjele:   
  
Kínai írás 
  A kép betűjele:   
  A leírás betűjele:   
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül) 
 
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.” (Aranybulla, 1222) 
 
a) Nevezzen meg két közös használatú földterületet az ábra alapján! 



Közös használatú földterület (1):    
 
Közös használatú földterület (2):   
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül) 
 
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.” (Aranybulla, 1222) 
 
b) Nevezze meg, hogy az uradalom mely részéhez tartoztak az ábrán a sötét színnel (és 1. sorszámmal), illetve a világos színnel (és 2. sorszámmal) jelzett szántóföldi területek! 



1.   
 
2.   
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül) 
 
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.” (Aranybulla, 1222) 
 
c) Nevezze meg szakkifejezéssel az ábrán megjelenő földművelési rendszert (gazdálkodási módot)!



 
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül) 
 
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.” (Aranybulla, 1222) 
 
d) Nevezze meg az A) jelű oklevélben olvasható két jobbágyi szolgáltatást! 



 
 
 
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül) 
 
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.” (Aranybulla, 1222) 
 
e) Nevezze meg, kinek fizették a B) forrásban szereplő adót!  



az    -nak
3. A feladat a középkori magyarországi városfejlődéssel kapcsolatos. 
Nevezze meg a térképvázlat és ismeretei segítségével azokat a sorszámmal jelölt városokat, amelyekre a leírások vonatkoznak! 
 Írja melléjük a térképvázlaton található sorszámok közül a megfelelőt! Két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)


a) Az ország központjából Lengyelország felé vezető kereskedelmi út mentén helyezkedett el,
de összeköttetésben állt az észak-magyarországi aranybányászat központjaival is. Polgárai
I. Károllyal (Károly Róberttel) együtt harcoltak a helyi tartományurak, az Abák ellen. 
 A város neve:        Sorszáma:    
 
b) A vízi és szárazföldi kereskedelem legjelentősebb csomópontjában helyezkedett el. A tatárjárás után IV. Béla uralkodói székhellyé tette. Utódai közül főként Luxemburgi Zsigmond és
Hunyadi Mátyás folytatott itt nagyobb építkezéseket. 
 A város neve:         Sorszáma:    
 
c) A Bécs felé vezető vízi és szárazföldi kereskedelmi út mellett, az ország „nyugati
kapujában” helyezkedett el. Már a korai időktől kezdve erődített vámszedő hely volt, de
várossá fejlődése a XIII. században betelepülő német polgároknak köszönhetően vette
kezdetét. Hunyadi Mátyás rövid életű egyetemet (akadémiát) alapított itt. 
 A város neve:     Sorszáma:   
 
d) A legfontosabb vízi út és az ország központjából Csehország felé vezető szárazföldi
kereskedelmi út metszéspontjánál helyezkedett el. Már a kora Árpád-korban központtá vált,
kővárát a tatárok sem tudták bevenni. Későbbi virágzását elsősorban annak köszönhette, hogy
egyházi székhely volt. 
 A város neve:   Sorszáma:   
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
Melyik forrásrészlet igazolja közvetlenül az állításokat? 
a) A béke gyakorlatilag független uralkodókká tette a német fejedelmeket azzal, hogy kimondta az önálló külpolitikához való jogukat.  



C
B
A
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
b) Mindkét szövetségi rendszer részeként vettek részt német fejedelmek a harmincéves háborúban. 


A
B
C
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
c) A harmincéves háborúban a protestáns oldal pozíciói megerősödtek


C
B
A
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
d) A harmincéves háború egyben vallásháború is volt, ám a szövetségek átalakulása során ez a jellege elhalványult a hatalmi vetélkedéssel szemben. 


A
C
B
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
e) Melyik évben kötötték meg a harmincéves háborút lezáró békeszerződéseket?



 
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
A szerződés alapvetően a német-római császári udvar és Svédország között köttetett, de mindkét fél legfőbb szövetségesét is belefoglalták. Nevezze meg az A) jelű forrásban aláhúzott uralkodók országait! 



f) A „katolikus király” országa:   
 
g) A „legkeresztényibb” király országa:   
4. A feladat a harmincéves háborúhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) 
A) „Legyen keresztény, egyetemes és örök béke, igaz és őszinte barátság ő szent császári felsége, az osztrák ház összes szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a katolikus király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között egyrészt; ő szent királyi felsége és a svéd királyság szövetségesei és hívei, mindegyikük örökösei és utódai, főként pedig a legkeresztényibb király, a birodalom választófejedelmei és rendjei között másfelől.” 
 
B) „Ő császári felsége, s a birodalom összes rendjei egybehangzó véleménye alapján jónak találtatott, hogy ugyanazt a jogot és kedvezést, amit a császári rendeletek, a vallásbéke, a jelen nyilvános megállapodás, valamint a hozzá tartozó kiegészítő rendelkezések a katolikus rendeknek és alattvalóiknak éppúgy, mint az ágostai hitvallás követőinek biztosítanak, azokra is kiterjesztik, akiket reformáltaknak neveznek.” 
 
C) „Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főképp ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állna, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” 
 (Részletek az osnabrücki békeszerződésből) 
h) Melyik felekezethez tartoznak a B) jelű forrásban említett ágostai hitvallás követői? 



A felekezet (vallás) neve:   
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak vendégek vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.” (Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
a) Nevezze meg azt a rendi nemzetet, amelyikről a forrás szól!



 
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak vendégek vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.” (Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
b) Nevezze meg a forrásban aláhúzott társadalmi csoportot latin eredetű szakkifejezéssel! 



 
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak vendégek vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.” (Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
c) Nevezze meg a középkor társadalmának fő rétegei közül azt, amelyikhez a forrásban megszólaló személyek tartoztak!  



 
5. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.) 
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból [kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak vendégek vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük tisztességünknek.” (Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
d)Nevezzen meg egyet a forrásban szereplő rendi nemzetnek adott kiváltságok közül! 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! 
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.” 
 
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].” 
 (Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)

A városokban élők életkörülményei minden tekintetben javultak az ipari forradalmak következtében. 



Igaz
Hamis
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! 
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.” 
 
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].” 
 (Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)
Az elektromos hálózat kiépülése lehetővé tette az éjszakai műszak bevezetését. 


Hamis
Igaz
6. A feladat az első ipari forradalomnak a társadalomra és az életmódra gyakorolt hatásaival kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! 
„A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja. […] Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja. Több vízvezető társaságok vannak.” 
 
„Előttem fekvék New Castle nyílt környéke, ellepve a sok gyáraktól, […] az egész egy nagy kovácsműhely, melyben korom, pörölyhang, dörömbölés, csattogás, gőzzúgás, füst, tűz mindenfelé és kémények […]. S este […] [egy] titkos erő […] meggyúlt leheletével napként megvilágítja a roppant termeket, mikben sok ezer orsók, kerekek, szövőszékek űzik süket s rejtélyes játékaikat […].” 
 (Részletek Szemere Bertalan útleírásából, 1838)
a) Döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások a forrásrészletekben leírtak alapján!
A higiénés viszonyok javulása hozzájárult az első forrásrészletben leírt új jelenségekhez, a halandóság csökkenéséhez.



Hamis
Igaz
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos. 
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.” (Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868) 
A kormányzatnak az idézett törvényben is megjelenő gyakorlata …  


a visszafizetendő kamatok révén növelte a vasútépítés költségeit.
jelentős közvetlen hasznot biztosított a költségvetés számára.
visszavetette a vállalkozók vasútépítési kedvét.
visszaélésekhez vezethetett, mert a vállalkozók nem voltak érdekeltek a nyereséges működésben.
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos. 
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.” (Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868) 
c) Melyik intézkedéssorozatra utal a forrás első mondata? (1 pont) 
1876-ban az állam csak mintegy 1600 km vasutat mondhatott a magáénak, s azon vasutak túlnyomólag nagyobb része, melyeknek terheit az állam viselte, magánvasút volt, míg az állam jelenleg kereken 7500 km vasút fölött föltétlenül rendelkezik. […] [Ez] tette lehetővé, hogy a nép széles rétegei is a vasutak áldásos hatásaiban részesüljenek.” (Beksics Gusztáv újságíró és politikus, 1898) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos. 
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.” (Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868) 
d) Nevezze meg azt a minisztert, akinek a nevéhez ez az intézkedéssorozat köthető! Keresztnevet is írjon! (2 pont) 



 
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos. 
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.” (Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868) 
e) Miként járult hozzá a gazdaság fellendüléséhez a forrás aláhúzott része által leírt változás? Válassza ki a helyes állítást! (1 pont)



Visszafogta a turizmust.
Fellendítette a kereskedelmet.
Nehezebbé vált a a munkaerő áramlása.
7. A feladat Magyarország dualizmus kori gazdasági fejlődésével kapcsolatos. 
Oldja meg a vasúti közlekedésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!  
„Az állam a vállalkozóknak […] évenként minden mérföld után 36 500 [forint] tiszta jövedelmet olyképp biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenként a föntebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. Az állam által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenként négy százalékkal kamatozó előlegek tekintendők, melynek a vasúti társaság által – amint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja –, azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők.” (Törvény az alföld-fiumei vasút egyik szakaszának építéséről, 1868) 
a) Válassza ki a következő mondat folytatásai közül annak az egynek a sorszámát, amelyik igaz! (1 pont) 
Az idézett törvény arra kötelezte az államot, hogy …  



hitelt nyújtson a vállalkozóknak a vasútvonal megépítéséhez.
biztosítsa a vállalkozók számára a vasútvonal nyereséges üzemeltetését.
vissza nem térítendő támogatást adjon a vállalkozóknak a vasútvonal megépítéséhez.
csökkentse a vállalkozóknak az üzemeltetés során keletkező veszteségeit.
8. A feladat az olasz fasizmushoz történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
A) „[Ez az egyház] 400 millió, a világ minden táján szétszórt embert képvisel […] Én jelenleg teljesen kívül állok minden valláson […] Olaszországban, ha nem akar vallásháborút kirobbantani, senki sem emelhet kezet erre a legfőbb lelki hatalomra.” (Mussolini beszéde) 
 
B) „Negyedszer: földrajzi, történelmi, politikai, katonai szempontból a Földközitenger Olaszország élettere. S amidőn azt mondom, hogy Földközi-tenger, ezalatt azt az öblöt is értem, melyet Adriai-tengernek neveznek s amelyben Olaszország érdekei uralkodnak, ha nem is kizárólagossággal, a szláv népekkel szemben.” (Mussolini beszéde) 
 
C) „Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem, mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát, azt erősítsem, és szoros kapcsolatba helyezzem a nemzet történetével, mint a haladás és az egyensúly egyik eszközét.” (Mussolini beszéde) 
 
D) „Ma pedig a gazdasági liberalizmust temetjük el. A korporáció ugyanazt végzi gazdasági téren, amit a Milícia és a Nagytanács politikai téren végzett.” (Mussolini beszéde)
Rendelje a táblázatban felsorolt eseményekhez a szöveges források és képek közül a megfelelőt! Írja a a megfelelő szövegdobozokba a betűjeleket! Egy kép és egy szöveg kimarad. (Elemenként 1 pont)



a) Vatikán állam létrehozása 
 Szöveges
forrás:   
 Kép:   
 
b) Mussolini átveszi a hatalmat 
  Szöveges forrás:   
  Kép:   

c) Törekvés a Római Birodalom feltámasztására
  Szöveges forrás:   
  Kép:   
8. A feladat az olasz fasizmushoz történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
A) „[Ez az egyház] 400 millió, a világ minden táján szétszórt embert képvisel […] Én jelenleg teljesen kívül állok minden valláson […] Olaszországban, ha nem akar vallásháborút kirobbantani, senki sem emelhet kezet erre a legfőbb lelki hatalomra.” (Mussolini beszéde) 
 
B) „Negyedszer: földrajzi, történelmi, politikai, katonai szempontból a Földközitenger Olaszország élettere. S amidőn azt mondom, hogy Földközi-tenger, ezalatt azt az öblöt is értem, melyet Adriai-tengernek neveznek s amelyben Olaszország érdekei uralkodnak, ha nem is kizárólagossággal, a szláv népekkel szemben.” (Mussolini beszéde) 
 
C) „Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem, mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát, azt erősítsem, és szoros kapcsolatba helyezzem a nemzet történetével, mint a haladás és az egyensúly egyik eszközét.” (Mussolini beszéde) 
 
D) „Ma pedig a gazdasági liberalizmust temetjük el. A korporáció ugyanazt végzi gazdasági téren, amit a Milícia és a Nagytanács politikai téren végzett.” (Mussolini beszéde)
d) Mit jelent a D) forrásban aláhúzott fogalom? Válassza ki a helyes meghatározás sorszámát! (1 pont)



Olyan szervezet, amely bizonyos értelmiségi szakmák zárt érdekképviseletét látja el.
Olyan szervezet, amelybe az azonos iparágba tartozó munkaadók és munkavállalók tömörültek a feloszlatott szakszervezetek helyett.
Olyan szervezet, amely a munkavállalók érdekvédelmét látja el a munkaadókkal szemben.
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg a gazdaságnak azt az ágazatát, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatokban szereplő ágazatok megnevezései közül válasszon! Egy ágazat többször is szerepelhet, és nem minden ágazatot kell beírnia. 



a) A tőkehiány jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez volt a legalacsonyabb termelékenységű ágazat a két világháború között.
   
 
b) Gazdasági súlyának jelentős arányú növekedéséhez és magas termelékenységéhez olyan
kormányzati beruházások is hozzájárultak, mint a Csepeli Szabadkikötő építése vagy a
Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. 
    
 
c) Gazdasági súlyának növekedése összességében nem volt jelentős, de szerkezete az 1920-as
években alapvetően átalakult: egyes részterületei a modern technológiának köszönhetően
külföldön is versenyképesek voltak. 
   
 
d) Gazdasági jelentőségének visszaszorulása ellenére ez az ágazat foglalkoztatta a legtöbb
embert a két világháború között.
   
9. A feladat a két világháború közötti Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
e) A korszakban nőtt a gazdasági termelés átlagos hatékonysága. Válassza ki azt a kettő, az 1920-as évekre jellemző változást, amely hozzájárult ehhez a növekedéshez!  



Teljesen kiépült a szociális ellátórendszer.
Új találmányokat és eljárásokat kezdtek alkalmazni.
Nőtt az iskolázottság.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása javította a külkereskedelmi lehetőségeket.
A földreform alapvetően átalakította a birtokviszonyokat.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.)
a) Válassza ki, hogy melyik állítás fogalmazza meg helyesen azt, hogy miként kapcsolódik az A) karikatúra mondanivalója a „fridzsiderszocializmus” fogalmához! (1 pont)



Az átlag ember csak álmodni tudott arról, ami a felsőbb rétegek számára elérhető volt.
Az emberek számára elérhetővé váltak a tartós fogyasztási cikkek.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.)
b) Válassza ki azt az állítást, amely helyesen rámutat az A) karikatúra megjelenése és a „puha diktatúra” fogalma közti összefüggésre! (1 pont)



Az állampolgárok és a hatalom viszonya enyhült.
A karikatúra nem kritizálhatta az ellátás hiányosságát / a rendszert.
Nem jelenhettek meg a korban az ilyen karikatúrák.
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.)
c) Milyen, a Rákosi-korszakhoz képest alapvető politikai változást szemléltet a B) képen a vezető ábrázolása? (1 pont)  



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
10. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 2 pont.)
d) A C) jelű vicc a rendszer egy alapvető jellemzőjére utal, emiatt nem jelenhetett meg a Ludas Matyiban, a korszak hivatalos vicclapjában. Mi ez az alapvető jellemző? Egészítse ki a hiányos mondatot a megfelelő fogalommal! (1 pont) 



 megszállás.
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) A térképen különféle mintázattal és számmal jelölt területek Jugoszlávia felbomlása során kinyilvánították önrendelkezési szándékukat. Melyik mintázat és szám jelöli – a táblázatban feltüntetett – két függetlenségre törekvő népcsoportot? Írja a megfelelő számot a megfelelő szövegdobozba!



Népcsoport: albán Szám  
 
Népcsoport: szerb Szám 
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) Az a) feladatrészben felsoroltak közül melyik népcsoport nem rendelkezett önálló tagköztársasággal Jugoszláviában? 



A népcsoport:   
11. A feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) A térséget vallási és ezzel összefüggésben kulturális szempontból is sokszínűség jellemzi. Melyik három leginkább meghatározó vallás / felekezet metszéspontja a volt Jugoszlávia területe?  



 ,    ,     
12. A feladat Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódik. 
Rendelje az Alaptörvény sorszámokkal jelölt részleteit az Alaptörvénynek a táblázatban szereplő részleteihez úgy, hogy azok logikus egységet alkossanak! Írja a megfelelő sorszámokat a táblázatba! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
1. „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” 
2. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” 
3. „Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.” 
4. „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.” 
5. „A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” 
6. „A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani.” 
7. „Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” 
8. „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” 
9. „Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” 


a) „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás
szabadságán alapszik.”   
 
b) „Senkit sem lehet szabadságától másként, mint törvénybe meghatározott
okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”  
 
c) „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”   
 
d) „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez
csatlakozni.”    
 
e) „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”   
 
f) „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”   
 
g) „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.”   
 
h) „A közhatalom forrása a nép.”   
A foglalkozás befejeződött.

0