A Török Birodalom ábrázolása a görög függetlenségi háború időszakában
0/0 Pont
A krími háború korszaka I.
0/0 Pont
A krími háború korszaka II.
0/0 Pont
A török és a Balkán-kérdés
0/0 Pont
A Balkán-kérdés 1875-78
0/0 Pont
A berlini kongresszus következményei
0/0 Pont
A félben maradt reformok birodalma
0/0 Pont
A politikai rendszer modernizációjának kísérlete
0/0 Pont
A kemalizmus korszaka
0/0 Pont
A "beteg ember" képzet eredete
 
 Fogalmazza meg mi lehet az oka a török "pulyka" eltérő megjelenítésének!

Ismeretlen szerző: A "medvebirodalom" zsíros fogása (Görögország) vagy egy pillantás a jövőbe. Karikatúra az orosz-török háborúról, 1828-1829
 
 Törökország gyengélkedésének ábrázolása a 19. század elején, a "keleti kérdéssel" és az ezzel összefüggő görög szabadságharccal egy időben vált népszerűvé. Az itt látható metszeten - európai hatalmak tekintetétől kísérve ejti zsákmányul az "orosz medve" Görögországot. A számunkra érdekes Törökország már az angol szójátéknak megfelelően (turkey) öreg, beteg pulykaként jelenik meg, melyen átgázol a zsákmányával menekülő orosz medve.
 
 
 
 Az európai és egyesült államokbeli politikai megnyilatkozók a „beteg ember” metaforáját mind az oszmán, mind a mexikói hatóságok jellemzésére használták. A kifejezés először I. Miklós orosz cártól hangzott el 1853-ban, az Oszmán Birodalom jellemzésére. A „beteg ember” fogalma a gyenge, a külföldi kizsákmányolásnak - beleértve az annexiót is - kiszolgáltatott országok gazdasági és kulturális elmaradottságára, valamint társadalmi-politikai zűrzavarára utalt. Ilyen összefüggésben a balkáni államok vagy éppen a Kínai császárság is „beteg embernek” számított. A krími háború idején a Le Charivari és a Punch voltak a vezető szatirikus kiadványok Franciaországban és Angliában. Honoré Daumier francia művész számos híres litográfiáját publikálta a Le Charivari-ban, míg John Leech és John Tenniel (az Alice Csodaországban könyvek eredeti illusztrátora) készítette a Punch illusztrációinak többségét. Ezek a politikai karikaturisták a közvéleménynek a háborúval szembeni általános ambivalenciáját tükrözték alkotásaikban azáltal, hogy nemcsak a „betegeskedő” Török Birodalomból, hanem az angol, francia vagy épp orosz elfuserált diplomáciából és dilettáns katonai vezetésből (amely a katonák szükségtelen szenvedéséhez vezetett) is gúnyt űztek. Szatirikus kirohanásaik nagy része elsősorban Oroszországra és annak a háború szításában játszott szerepére irányult. 
Ismeretlen szerző: Pulyka a parton (Törökország az öbölnél), 1828
 
Egy mindenre elszánt pulyka (Törökország) [1] áll szablyával kezében szemben egy koronás, vicsorgó medvével [2] (a cárral), amely lándzsát szegezve kel át a Prut-folyón (orosz-török határ), A pulyka (a szultán) ékköves turbánt visel, dühös emberi arca félholdra emlékeztető csőrben végződik. A szablya felirata "elrendeltetettség/ elkötelezettség"; a cár lándzsáján a zászlón: "bitorlás" szó látszik. A medve koronáján koronás sas [3], feltehetően Ausztria, ül, és éppen a pulykára készül lecsapni; feje fölött: "önvédelem" felirat. A pulyka mögött (balra) két másik koronás állat láthtó: egy hosszú szarvú, horkantó bika [4] (Anglia); nyakában egy kék szalag van, rajta az "önfenntartás" felirattal és egy egy guggoló, liliomos, kezében sást tartó béka [5], amely a "főhajtás/elismerés" feliratú övet visel. A levegőben az egyik állatnak denevérszárnya és a fején pápai koronája [6] van; a másik (talán Poroszország) koronás ragadozó karmú madár [7]. A pulyka fölötti egy nyitott könyv, a Korán [8].
A medve az orosz politika "arculatát" is megmutatja.  Milyen jellegzetes vonásokat (megnyilvánulásokat) találunk, ha a helyzeteket is megfigyeljük?

John Tenniel: Törökország veszélyben, Punch, 1853. április 9. 
 

 Az orosz medve a szent helyek őrzése körüli vita során éppen Törökországot fenyegeti - a „barátságosan” átölelt pulyka rémült. A metszet az orosz-török háború kitörésekor készült, amikor I. Miklós cár ultimátumot küldött a Portának. A pulyka itt is egyértelműen az angol – azonos alakúságra épülő - szójátékra utal. A cári Oroszország medveként való ábrázolása már a 18. században is megszokott jelenség. A pulyka attribútumként fezt és papucsot, míg a medve cári koronát visel. 
John Tenniel: A medve és a méhek - egy régi történet új változata, Punch, 1853. július 16. 
 
 Ez a grafika azt régi népmesét dolgozza fel, amelyben egy medve azzal fenyegetőzik, hogy nagy erejét beveti egy méhkaptár ellen, ha azok nem adnak neki ingyen mézet. A méhek visszautasítják, és amikor a medve bedugja a nyelvét a kaptárba, hogy erőszakkal elvegye a mézet, a méhek rátámadnak, és együttes csípéseikkel elűzik. A törökök, akik visszaverték az orosz hadsereget, itt, kaptáraikkal együtt a védekező méhek szerepét játsszák. 
 
Fogalmazza meg, miként utalnak a törökre a bekeretezett képi elemek!
A metszetek összehasonlítása után válaszoljon a kérdésekre!

John Leech: Konzultáció a Török Birodalomról, Punch, 1853. szeptember 15. 
 
 Franciaország és Anglia tanácskozik, miközben Oroszország kísértete a beteg török szultán felett lebeg, az Oszmán Birodalom felbomlását várva. Ez a karikatúra a népszerű brit Punch magazinban jelent meg. Franciaországot az eltúlzott bajuszú III. Napóleon császár [1], Nagy-Britanniát pedig John Bull [2] szimbolikus figurája jeleníti meg. I. Abdulmedzsid [3], az Oszmán Birodalom szultánjának látszólagos halálos ágyánál tartanak orvosi konzultációt. Oroszország kísértete [4] egy „kilencfarkú macskát” (kancsuka/korbács) [5] suhogtat a szultán ágya fölött, előrevetítve annak halálát és birodalmának felbomlását.  
John Leech: A félelmetes török. Punch, 1853. október 15.
 
  Felirata: „Harcolni akarok, ő ütött meg először.” 
 
 
 Mely visszatérő alakok jelennek meg a képeken?
 
 Mi az alakok eltérő nagyságának oka a második képen?
 
 Miért ábrázolja a szerző eltérő módon Oroszországot?
 
 
 
 
 Mennyiben tér el az angol-francia attitüd a két képen?
 
 Mely képi elem/mozzanat teszi ironikussá a második képet?
 
 Mennyiben függ ezzel össze a cár testtartása?
 
 Mely nem képi elem/mozzanat teszi ironikussá a második képet?
 
 
 
 
 
 
John Tenniel: Az óriás és a törpe, Punch, 1854. augusztus 5. 
 
 Felirat: „Jól van, kisember! Megverted az oroszokat Szilisztránál, most eredj, és foglald el Szevasztopolt!” 
 
 Franciaország és Nagy-Britannia szövetséges hadserege (az óriás) sürgeti Törökországot (a törpét), hogy folytassa a harcot, tekintettel az orosz hadsereg ellen a dunai fejedelemségekben elért sikerére. 
 
 Mennyiben tér el a török ábrázolása az előző képen látottól?
 
 Milyen - a karikatúrán szereplő oka lehet ennek a változásnak/eltérésnek?
 
 Miben tér el Franciaország és Nagy-Britannia ábrázolása a korábbiakétóL?
 
 Mi lehet ennek az oka?

 
 
 Mi az oka annak, hogy e téma - mindhárom kép! - esetében a szerzők mellőzték a tieromorf (állat alakú) ábrázolást?
Oldja meg a Balkán-kérdés képi ábrázolásához tartozó feladatokat!

 
A London Charivari 1876. január 1-jei száma újévi előzetesében a Balkán-kérdéssel (Keleti-kérdés) fogalkozott
 
 Idő apó, aki a Magazin szatírikus arca: "Vigyázz, hová lépsz, kisfiam!"
 

Párosítsa a leírásokat a hozzájuk tartozó képi elemekkel!

 Hogyan jeleníti meg a Török Birodalom jövőjét a karikatúra?

1
2
3
4
Zsákmányra éhes nagyhatalmak alakjai
A keleti (Balkán) kérdés veszélyét ábrázoló állatalak
A Török Birodalom alakja
Az egyik nagyhatalom címerállatának téves ábrázolása
Figyeljük meg, miként tér vissza a "beteg" motívum a 19. század második felének karikatúrairodalmában!
John Tenniel: Az Új Láb. Punch, 1878. július 06. 
 
 Dr. Benjamin (Disraeli): „Próbálja csak meg! Sokkal jobbnak fogja találni, mint a régit!” 
 
 A kép az 1878-as berlini konferencia Törökországra nézve hátrányos következményeiről szól. Bár a konferencián változtattak a súlyos san-stefanói béke területi következményein, Törökországnak el kellett ismernie Románia és Szerbia szuverenitását, illetve. Bulgária létét. Ezzel lényegében lába alól kicsúszott a balkáni talaj – a gyengélkedő Abdul Hamid szultánt [1] egy falábbal próbálják talpra állítani. A grafikán az orvos Disraeli [2], brit miniszterelnök, a két ápoló Salisbury [3], brit külügyminiszter és Bismarck [4], német kancellár.  
A kép segítségével egészítse ki a hiányos szöveget!
Thomas Nast: Békepletykák. Legyen egy darab békénk. Harper's Weekly, 1877. június 30.



Az oszmán hatalom hanyatlásának következményei, valamint a birodalom hatalmas birtokainak sebezhetősége és vonzereje a XIX. században az európai diplomaták számára együttesen "   kérdésként" vált ismertté. 1853-ban I. Miklós orosz cár úgy jellemezte az Oszmán Birodalmat, mint  . Az európai diplomácia szempontjából a probléma az volt, hogyan lehet úgy rendelkezni a birodalommal, hogy egyik hatalom se jusson előnyhöz a többiek rovására, és ne borítsa fel Európa politikai egyensúlyát. 
 
 A karikatúra azzal vádolja az európai hatalmakat, hogy az orosz-török háború alatt    támogatták, csak azért, mert egy darabot akartak az   . Nem állt messze az igazságtól, tekintve, hogy a háború végeztével a birodalom részlegesen felbomlott. Az orosz propaganda szerint az orosz cár azért kezdeményezte a háborút, hogy felszabadítsa az    a muszlim birodalom alól. Ezen a karikatúrán a török szultán nem tehet mást, mint hogy végig nézi, ahogy az európai nemzetek feldarabolják a a török területeket ábrázoló térképet - Anglia John Bullon keresztül (előtérben, háttal) [1], Otto von Bismarck  Németországot (balra) [2], II. Sándor pedig Oroszországot (jobbra) [3] ábrázolja. Az Oroszország és Németország közötti alak lehet Patrice de MacMahon, Magenta hercege, Franciaország elnöke [4]. 
Az alábbi két karikatúra a berlini kongresszusról és következményeiről készült. A  képek tanulmányozása után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatot!
John Tenniel: Egy "boldog család" Berlinben. Punch, 1878. június 29. 
 
Felirat: 
 
Showman (Disraeli). "És az angol oroszlán és az orosz medve most megöleli egymást! (Mellékesen.) Minden rendben, hölgyeim és uraim, ezt a mozzanatot jól begyakoroltuk!" 
 
 
A képen négy madarat is lát. Mely államokat jelképezik?

 
 
 
 
 
 
  
John Tenniel: A nap játéka. Punch, 1879. október 4. 
 
 Felirat:
 
Bismarck: „Jöjjön Andrássy, mi ismerjük egymárt, ketten sokra vihetjük.” Orszország Franciaországnak: „Úgy vélem, Madame, hogy mérkőzésünk lesz velük.” 
Franciaország: „Köszönöm, de jelenleg inkább csak üldögélnék.”
 Anglia Olaszországnak (két nőalak a háttérben): „Minket még csak meg sem kérdeztek.” 
 
 
Igaz-e az az állítás, hogy a képen minden országot meghatározó politikusa jelenít meg, kivéve Oroszországot.
 
Döntse el, hogy igazak vagy hamisak a képekhez kapcsolódó állítások!
A Török Birodalom mindkettő karikatúrán megjelenik.



Hamis
Igaz
Az alábbi két karikatúra a berlini kongresszusról és következményeiről készült. A  képek tanulmányozása után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatot!
John Tenniel: Egy "boldog család" Berlinben. Punch, 1878. június 29. 
 
Felirat: 
 
Showman (Disraeli). "És az angol oroszlán és az orosz medve most megöleli egymást! (Mellékesen.) Minden rendben, hölgyeim és uraim, ezt a mozzanatot jól begyakoroltuk!" 
 
 
A képen négy madarat is lát. Mely államokat jelképezik?

 
 
 
 
 
 
  
John Tenniel: A nap játéka. Punch, 1879. október 4. 
 
 Felirat:
 
Bismarck: „Jöjjön Andrássy, mi ismerjük egymárt, ketten sokra vihetjük.” Orszország Franciaországnak: „Úgy vélem, Madame, hogy mérkőzésünk lesz velük.” 
Franciaország: „Köszönöm, de jelenleg inkább csak üldögélnék.”
 Anglia Olaszországnak (két nőalak a háttérben): „Minket még csak meg sem kérdeztek.” 
 
 
Igaz-e az az állítás, hogy a képen minden országot meghatározó politikusa jelenít meg, kivéve Oroszországot.
 
Az angol-orosz hagyományos jóviszony miatt a berlini konferencia barátságos megegyezéssel zárult, amit a második kép is mutat, ért véget.


Igaz
Hamis
Az alábbi két karikatúra a berlini kongresszusról és következményeiről készült. A  képek tanulmányozása után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatot!
John Tenniel: Egy "boldog család" Berlinben. Punch, 1878. június 29. 
 
Felirat: 
 
Showman (Disraeli). "És az angol oroszlán és az orosz medve most megöleli egymást! (Mellékesen.) Minden rendben, hölgyeim és uraim, ezt a mozzanatot jól begyakoroltuk!" 
 
 
A képen négy madarat is lát. Mely államokat jelképezik?

 
 
 
 
 
 
  
John Tenniel: A nap játéka. Punch, 1879. október 4. 
 
 Felirat:
 
Bismarck: „Jöjjön Andrássy, mi ismerjük egymárt, ketten sokra vihetjük.” Orszország Franciaországnak: „Úgy vélem, Madame, hogy mérkőzésünk lesz velük.” 
Franciaország: „Köszönöm, de jelenleg inkább csak üldögélnék.”
 Anglia Olaszországnak (két nőalak a háttérben): „Minket még csak meg sem kérdeztek.” 
 
 
Igaz-e az az állítás, hogy a képen minden országot meghatározó politikusa jelenít meg, kivéve Oroszországot.
 
Az 1877-78-as háború következménye a Monarchia és Németország szövetségének erősödése lett.


Igaz
Hamis
Az alábbi két karikatúra a berlini kongresszusról és következményeiről készült. A  képek tanulmányozása után oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatot!
John Tenniel: Egy "boldog család" Berlinben. Punch, 1878. június 29. 
 
Felirat: 
 
Showman (Disraeli). "És az angol oroszlán és az orosz medve most megöleli egymást! (Mellékesen.) Minden rendben, hölgyeim és uraim, ezt a mozzanatot jól begyakoroltuk!" 
 
 
A képen négy madarat is lát. Mely államokat jelképezik?

 
 
 
 
 
 
  
John Tenniel: A nap játéka. Punch, 1879. október 4. 
 
 Felirat:
 
Bismarck: „Jöjjön Andrássy, mi ismerjük egymárt, ketten sokra vihetjük.” Orszország Franciaországnak: „Úgy vélem, Madame, hogy mérkőzésünk lesz velük.” 
Franciaország: „Köszönöm, de jelenleg inkább csak üldögélnék.”
 Anglia Olaszországnak (két nőalak a háttérben): „Minket még csak meg sem kérdeztek.” 
 
 
Igaz-e az az állítás, hogy a képen minden országot meghatározó politikusa jelenít meg, kivéve Oroszországot.
 
A berlini konferencia meghatározó hatalma volt Franciaország.


Igaz
Hamis
James Tissot: Abdul Aziz török szultán karikatúrája. Vanity Fair, 1869. október 30. 
 
Felirat:  "Tűnj el az útból, hogy folytatni tudjam a munkát."
 
 Az isztambuli születésű Abdul Aziz uralma alatt jó diplomáciai kapcsolatokat alakított ki Franciaországgal és Nagy-Britanniával. 1867-ben - első oszmán szultánként - Európába látogatott. Ennek keretében Londonban is járt, ahol Viktória királynő a térdszalagrend lovagjává avatta. Aziz az oszmán haditengerészet modernizálásával, amely 1875-re Nagy-Britannia és Franciaország után a világ harmadik legnagyobb haditengerészetévé vált, szerzett elismerést. Ő felügyelte az oszmán vasúthálózat fejlesztését is; uralkodása alatt épült meg az Isztambulban a híres Orient Expressz végállomása. A kezdetben liberális és nyugatias nézetű szultán hamar autokratikus természetűvé vált. Az 1875-ös boszniai, bolgár és hercegovinai felkelések után lemondásra kényszerült.
 
 Mely elemek jelenítik meg a képen a szultán "igazi" természetét?
 
 A kép alapján mely hatalomnak állt a török az útjában?
J. Tennial: „Még több buborékot!” Punch, 1877. január 6. 
 
 Az oszmán gazdaság és politikai rendszer hiányosságainak kezelésére a 19. század folyamán több reformot hajtottak végre. Ezek közül fontosak voltak az aranyszabvány bevezetése 1880-ban, a Hat Közvetett Jövedelmek Igazgatása (Rüsum-u Sitte) (ASIR) 1879-ben és az OPDA 1881-ben. Ám sokat ezek közül a befektetők nem láttak ígéretesnek, ahogy a  Punch is bemutatja.
 
Mely elemek ábrázolják a képen azt, hogy a nyugatiak nem bíztak a török reformok tartósságában?
 
 
Mely mai, a pénzügyi spekulációkkal összefüggésben álló kifejezés képi ábrázolását láthatjuk itt?
 
 
 
 
Válassza ki a karikatúrához kapcsolódó állítások közül az igazakat!

 
 Emil Flohri: Készül a kötél az akasztáshoz. Judge, 1903. szeptember 26.
 
 A zsák feliratai: kender (legnagyobb betűkkel) "mohamedán fanatizmus", "nők és gyermekek lemészárlása", "keresztények lemészárlása" és a "reformok bevezetésének ígérete"
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



A birodalom hanyatlásában a kép szerint az ideológiai kérdéseknek is van szerepe.
A birodalom a modernitás ellehetetlenítésével "önmagát végzi ki".
A hanyatlás oka a háttérben is látható területi szeparatizmus.
A kép alapján a Török Birodalom hanyatlását a nyugati hatalmak okozták.
A kép egyik üzenete a nyugatiak törökkel kapcsolatos szetereotípiája, a megújulás képtelensége.
A 20. század elejére a török reformtörekvéseit a hagyományok megbéklyózták.
Az alkotmányos reformokkal kapcsolatos kép megtekintése után oldja meg a feladatot!
Bernard Paltridge: A sós vizes kúra, Punch, 1908. augusztus 12. 
 

 Felirat: 
 
 Perzsa sah: „Menj csak be, Abdul - csak a látszat kedvéért. Ha nem tetszik, bármikor kijöhetsz.” 
 Európa beteg embere: „Igen, tudom. De olyan nedves!”
 
 (A vízen a felirat "alkotmány")
 

 Mohammad Ali, perzsa sah (uralkodott 1907-09-ben) Oroszország segítségével megpróbálta hatályon kívül helyezni az alkotmányt és megszüntetni a parlamentáris kormányzást. Miután többször is vitába keveredett a mádzslisszal (parlament) bezáratta a gyűlést. A sah elleni ellenállók azonban összefogtak, és 1909 júliusában Teheránba vonulva, letaszították a sahot, és visszaállították az alkotmányt. Hasonló helyzetben volt Abdul Hamid, amikor megpróbált alkotmányozni 1908-ban. 
 
 Miért ódzkodik a szultán a "vízbe menéstől"?
 
 
Válassza ki a karikatúrához kapcsolódó állítások közül az igazakat!

 Bernard Paltridge: Abdul, a spontán, Punch, 1908. augusztus 26. 
 
 Ifjú török (pulyka): „Azt hiszem, ez az én tálam.” 
 
 (A tál felirata: „kormányzat”) 
 
 Abdul Hamid: „Hát persze, csak a te kedvedért vigyáztam rá.” 
 
Az ifjútörökök jelentősebb szerepre az 1908-as puccs után tudtak szert tenni, mikor a hatalmat az Egység és Haladás Egyesülete (pártja) gyakorolta. Ez az időszak a II. Abdülhamid szultán iszlamista kormányzata helyett a „nemzetibb” irányzatnak, lényegében a török nacionalizmusnak kedvezett. Az Egység és Haladás tagjai ettől kezdve hatásosabban tudták érvényesíteni az elképzeléseiket; sokan pedig emigrációból hazatérve kezdtek politizálni.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



A kép a Török Birodalom korábbi szimbolikus ábrázolásait állítja szembe egymással.
A képen látható pulyka a török nacionalizmus jelképe
A képen látható pulyka a Török Birodalom jelképe
A szultán önként engedi át a kormányzást a török nacionalistáknak.
A kép szerint a jövő a török nacionalizmusé.
Az új Törökország, 'The Dallas News', 1922

Felirat: "Előbújhat bármi egy romlott tojásból?
 
 
A karikatúra témája:  Mustafa Kemal Atatürk meghirdeti az Oszmán Birodalom megszüntetését és az új Török Köztársaság megalapítását.
 
 
Milyen módon használja fel a karikatúra alkotója a már ismert szimbólumokat?
 
 
Mi a véleménye a "nemzeti" Törökország megalakulásáról?
A foglalkozás befejeződött.

0